Pesti Napló, 1858. április (9. évfolyam, 2442-2466. szám)

1858-04-01 / 2442. szám

alott örvendetes eredményt van szerencsém a tisztelt közgyűlésnek bejelenteni, mikép az 1857-ik évnek forgalma, egybehasonlítva az azt közvetlen megelőző 1856-ik évnek forgalmával, jelentékeny emelkedést mutat fel, mi által intézetünk szilárd állása, és a közlekedő közönség növekedő bizalmának nyilvánítása fényesen van igazolva. Tett ugyanis : 1856- dik évben , a forgalmi tőkekezelési tőke betételek 13334 betevő részéről tőkésített kamatok kivételek 10,873 fél részéről 1857- dik évben 8,648,193ft 39 kr 5,499,363V 34 „ 3,566,278n 38 „ 386,320„ 45 „ 2,448,543„ 11 „ 13,016,125 6,735,919 4,237,061 453,448 3,115,514 ft 12 kr 12 , 26 36 16 51 a forgalmi tőke kezelési tőke betételek 14,810 betevő részéről tőkésített kamatok kivételek 13,564 fél részéről Ezen adatoknak összehasonlításából kitűnik, hogy az 1857-dik évi forgalom az 1856-dik évit ladja 4,367,931 ft 28 krral a kezelési tőke 1,235,545 „ 52 betétesek 1,121,546 „ 45 A betevők száma 1476, a kivevőké pedig 2781-el szaporodott, míg más részről az ezen évi kivevők számát a szinte ez évi betevők 1146-al haladják meg. A betett pénzek elhelyezését illetőleg 1856-ik évben Váltó-, állam- és hitelpapírokra elhelyeztetett 2,263,697 frt 7 kr. Ingatlan javakra 2,964,195 „ 43 Ezekből 5% kamatra kiadatott 130,740 „ — 1857-ik évben Váltó-, állam- és hitelpapírokra elhelyeztetett 2,541,428 frt 23 kr. Ingatlan javakra 3,843,453 „ 3 „ Ezekből 5% kamatra kiadatott 1,046,103 „— „ Ezen összeállítás szerint 1857-ik évben váltak, állam- és hitelpapírokra több adatott ki, mint 1856-ban, 277,731 ft 16 krral ingatlan javakra, 879,259 frt 18 krral, 5% kölcsön szaporodott 915,365 frttal. Ez adatok elősorolása alkalmával kötelességemnek tartom a tisztelt közgyűlésnek bejelenteni, hogy a választmány a telekkönyvi munkálatoknak Pest-Pilis és Pest-Solt megyékre nézve akkér történt befejezése után, hogy az ezen telekkönyvekbeni bejegyzés zálogjogot ad — a tisztelt közgyűléstől ez esetre nyert felhatalmazás alapján — az ingatlan javasrat kölcsönt a mondott hatóságok területén belül, valamint Pest városban is, hol szinte rendes telekkönyv létezik, megkezdette. Az ingatlan kölcsönök utalványozásánál azonban a választmány következetes maradt az intézet érdekében eddig czélszerűnek bizonyult ama gyakorlathoz, hogy a befolyt pénzek elhelyezési módjai közt bizonyos egyensúly tartassék fen oly formán, hogy könnyen folyóvá tehető tőkébe csak annyi összeg helyeztessék el, mennyi a betétesek akadály nélküli visszafizetéséhez szükségeltetik, a többi összeg pedig ingatlan javakra kölcsönöztessék ki. Az ingatlan javakra elhelyezett, és a könnyen folyóvá tehető tőkék közötti arány 1857-ik évre nézve is kevés különbséggel épen úgy áll, mint állott 1856 ban, vagyis a kikölcsönzött tőkének 10 része van ingatlanra, Vió része pedig váltók, állam- és hitelpapírokra elhelyezve. Habár ezen művelet, tekintve azt, hogy a törvény által tiltva van betáblázott követelés után 5% magasabb kamatot fogadni el,míg viszont a betett tőkék után az intézet 5% kamatot fizet, haszonhajtó nem lehetett; annyiban mégis figyelmet érdemel, és meggyőződésem szerint a tisztelt közgyűlés méltánylatával fog találkozni, hogy ez után intézetünk a reálhitel emeléséhez jelentékeny arányban járult, és az adott kölcsön viszonfizetéséhez kötött azon feltétel által, hogy az a kamaton felül évenkint fizetendő 3% százlokival letörlesztethessék, a birtokos osztálynak a viszszafizetést lehetőleg megkönnyítette. Másrészt tagadni nem lehet, hogy ezen körülmény, kapcsolatban a választmány tagjainak a kikölcsönzés minden nemeinél, különösen pedig a váltók utalványozása körül követett óvatos és részrehajlatlan szigorral párosult eljárásával, volt oka annak, hogy intézetünkre a közelebb lefoyt évben felmerült általános pénzválságból eddigelé káros következmények nem háramoltak. Jelentem továbbá a tisztelt közgyűlésnek, mikép a forgalmi kimutatás, és a mérlegnek megvizsgálásával az alapszabályok III-ik rész 12 ik §-sa értelmében megbízott küldöttségnek a tisztelt, közgyűlés elejébe teendő jelentéséből ki fog tűnni, hogy annak minden tételei a főkönyv számláival teljesen összehangzóknak találtattak, és hogy a fő és minden egyéb számla könyvek tisztán és rendesen vezettetnek. Ezen kimutatás szerint a múlt évi forgalom 46,727 ft 17 krt jövedelmezett. A tiszta jövedelem feletti rendelkezés és az intézet érdekében teendő egyéb választmányjavaslatok, titoknok úr által a tisztelt köz- gyűlés elhatározása alá fognak terjesztetni. Jelentésemet azon kéréssel zárom be, hogy méltóztassék a tisztelt közgyűlés az alapszabályok I. része 6-ik §. értelmében a tanácskozmány vezetésére kebeléből elnököt választani. Kelt Pesten, 188-dik évi mart. 31 ép. HAJÓS JÓZSEF, Igazgató. —Villa ur, közöttünk mindennek vége, szavát viszszaadom, mondá Julia büszke méltósággal, Manuel levelét Juannak visszanyujtván, S szemét Juan szemére szegezve, pillanatig mozdulatlanul maradt. — Nagyszerű lehetek így, gondolá magában; ha csak ketten volnánk, most lábamhoz omlanék. — De, asszonyom, hebegő Juan megigézetten, legalább azt magyarázza meg nekem, hogy jött ide Servet úr oly egyszerre; magyarázza meg nekem, miért beszélt önnek oly suttogva. — Sohasem alázkodom annyit, hogy magamat igazoljam, szólt Julia, ki azon mértékben lett mind fagyosabbá, a mint Juan indulata felől megbizonyosodok. Távozni készült. — Az égre, hallgasson meg! kiáltott szegény Juan kétségbeesetten. Julia kettőt lépett előre s vissza nem pillanta. Juan összetépte a levelet s a tűzbe dobta. — Csak önnek hiszek, mondá Júliához közeledve. Julia szerelemteljes pillantást vetett reá s ismét a kandallóra könyökölt. — Mennyire hálálom önbizalmáért! szólt Juan felé hajolva. Most már tartozom önnek a magyarázattal, mit imént megtagadtam. Servet úr régóta szerelmes belém, s szerelme sok pletykára is nyújtott alkalmat, miknek én — mielőtt barátja levelét olvastam volna — nem tulajdoníték oly fontosságot. Épen most olyasmit értettem tőle, mintha csak azért jött volna Párisba, hogy megtudja, nőül megyek-e önhöz. Ez az egész. — Szerette őt ? kérdé Juan oly hangon, mely a legmélyebb féltékenységet árulá el. — Juan! szólt Julia s pillantása e szóhoz ily magyarázatot csatolt: „Soha még mást nem szerettem, csak önt.“ — Nem akarom többé, hogy ő önnel beszéljen, monda Juan. — Erre, gondolom, csak egy mód van : ha az igazat tudatjuk vele. — Miért titkolta azt előtte eddig is ? — Házasságunk még nincs nyilvánosan kijelentve,s ha megmondom neki, az úgy lett volna, mintha bizalmaskodnám vele; azonban, ha ön ráhatalmaz. .. — Oh igenis! szólt Juan. A vicomzené el volt ragadtatva. Merészséges ügyessége elháríta a vihart. Most már csak egy volt hátra szegény George szívét megtörni, ami előtte végképen jelentéktelen dolognak látszik. Juan gyanúskodásának örökre véget vetendő, elhatározta, hogy régi kedvese irányában megsemmisítő keménységgel lép föl. Azonkívül igen jól ismerte ő az életet és tudta, hogy gonoszság dolgában legügyesebb oly tett, mely egyszersmind leghallatlanabb, s a ki meglep, az rendszerint uralkodik is. (Folytatjuk.) TUDOMÁNY IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. Sinai képek. 2) Egy sinai méltóságos háziköre. Pansze-sen régiségi kincsei leginkáb régi porcellán-és bronzművekből, faragott bambusznádból, jaspis és egyéb kecsecsebecsékből álltak. Mindezen tárgyak különbféle igen díszes állványokon nyugodtak, amint azt a tárgy természete kívánta, voltak csomós kuszáti gyökerek, hajlékony virágzó gályák, sziklák és oszloptalapzatok; ezen gyönyörű művek azon földkő-és bronzműremekekkel melyeket hordoztak, tökéletes egésznek tűntek fel. Sinában a legcsekélyebb műnek van ily ásványa vagy talapzatja, mi nemritkán sokkal nagyobb becsű, mint aminek ásványul szolgál. Pansze-sen új porcellán gyártmányai igen keveset hasonlítanak azon gyártmányokhoz, melyekkel minket egy pár év óta elárasztnak; az övéi nagyobbrészt nagy fehér edények képekkel, mely képek zöldellő bambuszt, bájos virágokat, szellőtől hajtott felhőket és ősi ruhákba öltözött személyeket ábrázolnak. Mindenek fölött egy oszlop képet csodáltunk, mely egy csoport darut ábrázolt, melyek egy lombtalan erdő felett nyílsebesen látszottak repülni. A szellős oszlop megható igazsággal emlékeztetett a tél közeledtével elvándorló madarakra. Ha Pan-sze-sen-nél nem láttunk volna bambusznád metszvényeket, sohasem hihettük volna el, hogy ezen egyszikű növény oly nagyra fejlődhetnek, mint a mi fenyőink vagy jegenyéink. Gazdánk gyűjteményében volt ezen óriási nádnak egy bütyökje, mely oly vastag volt mint egy közönséges veder : ezen természetes edényen emberek, fák, virágok, gyümölcsök, sziklák voltak kimetszve, és ezen tárgyak mindegyike oly jó volt, hogy úgy látszott mintha az emberek mozognának s a szél a fákat hajtogatná. Ezen ritkaság jelenleg Callery birtoka. A sinainak a szép és művészi kidolgozás iránti érzéke mellett még nagy kedve telik a czifrafurcsaság — tartalékosság — és különösségekben, mit a csodásan képződött kövek gyűjtése által is bizonyít. Kődarabokat gyűjt, melyek vagy valamely képzelt állathoz vagy egy darabos szirtcsoporthoz, vagy valamely idővájta szikladarabhoz hasonlítnak. Olvasóim közül bizonyosan sokan hallottak valamit a híres sinai tükörről, azon bűvös tükörről, mely a tudományos észt is sokat foglalkoztató. Ezek csodálatra méltóan csiszolt, s a tárgyakat tökéletesen visszasugárzó fémlapok; a Pan-szesen birtokában levőknek félhold alakú tartójuk van s az ezekből kifutó ágak közé van téve a tükör. A csiszolt lap hátsó felén rendesen rajzok és sinai jegyek vannak bevésve. Ha a lap csiszolt felére napsugárt eresztünk, meglepetve látjuk feltűnni — a szoba falára vagy mennyezetére visszavert fényben — a hátsó félre vésett rajzokat és jegyeket. E csudás tüneményt nem tudtuk magunknak megmagyarázni. Panszie-senurtehát így világosított fel: „A készítő a tükör csiszolatlan felén lévő rajzokat és jegyeket egész a csiszolt felületig vési, ekkor a vésést bizonyos vegyülettel tölti ki, melynek sűrűsége a tükörfém sűrűségével körülbelül egyenlő, s csak ezután fog a csiszoláshoz. Mire a tükör ki van csiszolva, a betöltött anyag a tükör anyagával helyesen összeolvad s legkevésbbé sem lehet a vésett helyeket észrevenni. De azt nem tudom megmagyarázni, hogy a visszavert fényben a képek miért tűnnek föl.“ Egy európai physikus így felelt volna Panszesen úrnak : „Ez azért történik, mert a tükör teste és a töltemény teste a világosságot nem egyenlően verik vissza.“ Különben az efféle tükrök Sinában is igen ritkák s igy igen drágák is. (Folytatjuk.) PESTI NAPLÓ. Pest, ápril 1. — A pesti szegény gyermek kórház részére a budai takarék-pénztár ez évben is 100 pftot adományozott. — A „Kol. Közi “ írja : Az első magyar általános biztosító társaság, Erdélyben is szervezni kezdé magát. Amint értesülünk, itt három főügynökség lesz, ezek egyike Kolozsvárit Kővári László cs. kir. conservator s iparkamarai alelnökre ruháztatott, Kolozsvár, Dézs, Besztercze, K.-Fehérvári kerületekre s a sz. Somlyói kerületből a hidalmási járásra határozott működési körrel. — Liebich Ignácz ur a Miss-Dzuba elefánt tulajdonosának az atyja, állatseregletének megdöglött tigrisét 100 fton adta el a nemzeti muzeum természeti tára számára. — Megjelent „Korrajzok a dunamelléki helyet, hitv. egyházkerület életköréből“, melyeket fátekintettel a kecskeméti s pesti főiskolák ügyére, előterjeszt Török Pál. A kecskeméti egyház is a pesti protestáns theologiai tanintézet vezetői közt fenforgott vitáról mindenki tud valamit, aki a múlt évi lapokat olvasta. Az előttünk fekvő könyv szerzője megismérte, hogy az ellenes a pesti theolol. tanintézet ellen fölhozott vádakra kimerítően fog felelni Most beváltja ígéretét. A felelet 210 sűrű lapra terjed egy 96 lapra terjedő függelékkel,mely okiratok gyűjteménye, 1 1 vita, mely sok tekintetben sajnos volt, e könyv által reméljük, be lesz fejezve. E kimerítő munka ezenkívül magában is úgy tekintendő, mint a sok kedvetlenség után, egyik legszebb eredménye a vitának. A jelen és utókor is lett e „korrajzok“, mint a hely, hitvallása egyház életének ismeretére tanulságos és számos adatokat magában foglaló munka, kétségkívül nagy érdekű lesz. Egyszersmmind a nagy jövővel kecsegtető protestáns theologiai intézet életrajzának kezdetét képezi. E munka az intézetet e bölcsőjétől kezdve lábraállásáig hiven rajzolja elénk. e — Roger párisi tenorista a nemzeti színpadon . Próféta szerepében kezdi meg aprilikán vendégszesepléseit. Bigniour, bariton, a zenede növendéke, szerződött tagja lesz a nemzeti színház operájának. v — Szebenből írják : Szászvárosról érkezett hiteles tud ásítások szerint a Maros vizéről a jég már mart. 21-kén s minden veszély nélkül elment. A vízállás mérsékelt volt. A magyar akadémia hétfői, mart. 29-ki mathemaikai és természettudományi ülésében, Gebhart r. tag el lökete alatt Győri r. tag és Brassai r. tag tartott elolvasást. Győri úr egy mathematikai curiosu-i ot tárgyalt, mely a lipcsei „Ulustricte Zeitung“ múlt évi egyik octoberi számában tűzetett ki megfejtendő feldatul. A föladat oda megy ki : hassék valamely sokszögnek, (pl. 6 vagy 8 szögnek) mind mindenik szögé- hez, mind pedig oldala közepéhez egy-egy szám, és peig oly szám, hogy mindenik oldal két-két végénél és köspénél levő, s igy három szám együtt véve bizonyos ősz- ^ seget tegyen s ez összeg a sok szög minden oldalának ^három-három számjából ugyanaz legyen; de egy szám kétszer elő ne forduljon. Vegyünk föl pl. egy hatszögöt, kivántassék, hogy minden oldalának két végén és közben levő három szám összege mindenütt 17—17 legyen. A megfejtést megadják e számok:lső oldal: 2 + 6 + 9 = 17 BZ ‘ 2-ik „ 9 + 7 + 1 ”, 17 87 3- ik „ 1 + 11 + 5=17 f 4- ik ”„ 5+ 8 + 4=17 . ”1 5- ik „ 4+10 + 3 = 17 . $ 6- ik „ 3+12 + 2=17 . a tovább menve ismét 2 + 6 + 9- 17, azaz első sor KvAt.lrA vAii a hatazftirfit mperUp.riilfii fr Ti&ini való hnírv i ■' minden szám Csak egyszer fordul elő, mert az, hogy a mely számon egyik sor végződik ugyanazzal kezdődik a következő, csak azt jelenti, hogy a sok szögnek az a szögnél álló száma lévén, két szomszéd oldal végpontjához tartozó szám. —" E feladat algebrailag még ezelőtt száz évvel tűzetett ki Angliában — s nem fejtetett meg Algebrailag ez a feladat képe. Fejtessenek ki ez egyenletek : a+b + e = A; c + d + e = A; e + f + |g = A + g +I+ h + | gi A | stb., míg az utolsó sor ismét n-n végződik. E föladat meg fejtetlen maradt. A lipcsei képes újság néma föladat általános megoldását tűzte ki, mint eme utolsó képletben ki volt tűzve — csak bizonyos sokszögekre szólt a föladat. 13 megoldás érkezett a lipcsei „III. Ztg“-hoz. Győri r. t. e megoldások egyikének bírálatába ereszkedett. Fő hibája azon megoldásnak, hogy nem általános, s nem egy egyenletben kifejezhető, hanem tapogatózó, és nem áll minden esetekre , azaz nem mathematikai. A matíesisban mindig az általánosból szoktunk kiindulni az egyes esetekre v. példákra, nem megfordítva a példákból csináljuk az általános képleteket, (noha az inductionak a számtan sok részében van helye). Értekező úr a feladat megoldását más alkalomra halasztotta. Utána Brassai úr folytatta jeles értekezését némely algebrai fogalmak tisztázása tárgyában. Ezúttal főleg a hatványok s az hatványozás által előállott u. n. irrationális mennyiségek körül általánosan elkövetett logicátlanságokat mutogatta. Helytelennek nyilvánította azon definitiót, mely szerint a hatványozás annyit tesz, mint valamely mennyiségnek önmagával való szorzása, maga a hatvány egyenlő tényezőkből álló szorzat volna. El szokták rendesen feledni, hogy minden szám coefficienseként ott áll az 1, így pl. au-ban nem az a van kétszer önmagával szorozva, hanem az egység van háromszor szorozva az a-val. Úgy hogy a hatványozást így határozhatnók meg helyesebben : hatványozunk , midőn az 1-et egyenlő szorzókkal szorozzuk. Értekező előadásából megemlítjük még, hogy öszszemérhetetlen, irrationális, számokra nézve megjegyzi, hogy mily következetlenségbe esnek azok erik e számokat egyfelől aránytalanoknak nevezik, másfelől a mértanban azt állítják, hogy valamely háromszög talpához párhuzamosan a más két oldalon keresztül vont vonal ez oldatokat arányos részekre osztja, holott ez arányos részek többnyire összemérhetetlenek Az előadás erős logicai rendéről nem adhatunk fogalmat olvasóinknak s itt csak egy két pontot emlitünk meg. Berekesztésül igtatjuk ide értekező úr egy mellékes megjegyzését, melynek helyességét teljes mértékben el kell ismernünk. A számtani a n a y s i s re magyarul a lehető legjobb és legtalálóbb kifejezés volna t. i. ez : „közelitéstan“ — mert valóban a számtani analysis egész tudománya a megközelitések tudománya — Azonban nem hisszük, hogy értekező ur e kifejezése elfogadtassék. Nevezné az analysist, a szócsintan szerint „számoldmány“nak, „haladálytan“nak vagy végrendszet“nek — vagy ki tudja mily új névvel : nagyobb volna a dicsőség! — Az egyszerű, becsületes, régi magyar szóval még máig se igen szeretünk megelégedni. Tóth Kálmán urnak mint „Az utolsó Zách“ szerzőjének. Színdarabjáról a „P. Napló“ tegnapelőtti számában közlött megjegyzéseim között az is előfordul, hogy e darab a nemzeti érzést is sérti, a mennyiben a magyarnak mint nemzetnek kudarczával végződik. E kudarcz alatt azt értettem, hogy a havasalföldiek a magyart megverik s országukból kikergetik. Ön e megjegyzésemre a „P. N.“ tegnapi számában felelt. Felelte azt, hogy darabja nem sérti a nemzeti érzést, mert a kudarcz, mit abban a magyar vall, a magyarok vakmerősége s az ellenfél helyzeti előnyei által — szépítve van. Ha már a kudarcznak meg kellett lenni, jól tette ön, hogy azt minden lehető módon enyhité; ezt nem is roszalta senki, — csakhogy azért maga a kudarcz, bár szépítve, de megmaradt, ennek ellenkezőjét pedig ön csak úgy bizonyíthatná be, ha képes volna megmutatni, hogy darabjában épen ellenkezője történik annak, ami történik, azaz, ha meg tudná mutatni, hogy a darab nem a havasalföldiek, de a magyarok győzelmével végződik. GREGUSS ÁGOST: Gazdasági és kereskedelmi szemle. Nem tudok ma mondani a gabonaüzletben semmi újságot. Erre a „Pester Lloyd“ tegnapi czikke következtében legalább is el fog mosolyodni. Semmi, várjuk be az ünnep utánt. Hanem a kereskedést érdeklőleg mégis, van itt jelenteni valóm fontos. Név szerint a Duna felszabadulása következtében tegnap este későn érkezett Dunánkon , Pest alá az első idegen haj,a „Braunau“ nevű bajor gőzös, mely 27 év estve indult Linzből. Terhe különféle bajor bányatermék, nagy részben festőkorom (Kinruss) és vitriol, állítólag pesti kereskedőknek, már előre megvásárlott tulajdona. Tátnál (Esztergomon felül) Száky úr kőszén raktárából nagy mennyiségű kőszenet vevén fel, már Pestre magyar tűzzel jött be a kis vendég. Mint kapitánya mondja, itt minden terhét kirakván, egyelőrenem szándékozik tovább lefelé. A „Pressburger Zeitung“ szinte épen más számában hozza azon hírt, hogy ott a napokban két bajor gőzös haladt el lefelé „Braunau“ tulajdonkép ,30-án hajnalban jött el Posen alatt. Az „Austria“ a dolgot előlegei kívül úgy magyarázta meg, hogy 25- és 26-án Linzből indult „Inn“ és „Salzach,“ ezek posoni rakodásra 1 nevén szánva, egy negyedik elindult hajó „Concordia“ Bécsijén rakószik. E négy'gőzös'mindenik „Riedl és társa“ bajor gőzhajó-társaság tulajdonához tartozik. — A gabona ára Pozsonyban következőleg áll : búza 7 ft 30 kr.—8 ft 3 kr, rozsa 5 ft 21 kr, árpa 3 ft 54 kr — 4 ft 42 kr, zab 4 ft pozsonyi mérőnként váltóban. LEVELEZÉSEK. Alsó-Kubin. (Vége.) Hálával tartozik e megye közönsége a társulat elnöke tudományos ,búvárkodásaiért, mellyben a megye története felderítése körül minden áldozatra kész elszántsággal évektől óta működik. Elősorolta ő az 1322 évtől egész mai napig lejövő e megyei nemesi rendnek kitüntettjeit, ezeknek az egyházi - katonai - megyetisztviselői - írói- s művészeti pálya szerinti sorát, s utánok hátra maradt nyomtatott s kéziratban levő munkáik czimszerinti lajstromát. Ezek közt találjuk az árvauradalmi főúri közbirtokosok, mint e közönség nagy nevű tagjainak fényes sorát s ebben a Turzóknak mint a tudományok valódi őrangyalainak egyenkinti életrajzait. Ezt követte egy hosszú sora a Kubinyi, Messkó, Reviczky, Dávid, Bajchy, Csaplovics, Medveczky, Deddinszky, Adatthy, Abaffy, Zmeskal, Guzsits, Ambrózy, Szmressányi, Okolicsányi, Matheidesz ,(Lehoczky, Párniczky, Török, Monyák, Thuránszky, Klinovszky, Tokcsánszky , Vilcsek, Divéki, Tholt," Országh stb. salád tagjainak hasonlag egyenkinti felemlitése, többeknek életrajzaival, a többinek pedig hivataluk kitüntetésük névszerinti előhozásával. Erre való nérve, miután az értekező elnök úr, maga tulajdon saládja felhozását egészen mellőzne "—ahhoz képest , mint a nemes Szontágh család hozzánk beszármaott iglai ága s ezek névszerint Sámuel az Aluta meléki oláhországi cs. k. ausztriai Sztarosztya (keresk. honsul) Dániel megyénk volt főszolgabirája jelenleg s. k. megyetörvényszéki tanácsos, Mátyás a budai pitészeti igazgatóság volt mérnöke, és Pál magánzöldbirtokos, tisztelt mieink volnának, irányukban a öszvényesek által abbeli kívánság jelentetett ki, hogy az elnök úr által egyedül szerénységből mellött tulajdon családja tagjainak való felemlitése az lés jegyzőkönyve által kipótoltassék. . Ezt követte abbeli nemesi kebelbéli családok elsorolása, melyek a kézen levő adatok után legalább gyes érdem férfiakat mutattak, névszerint: Skrabák, Jedzihradszky, Ivanovics, Burián, Kupcsó, Kangyera, Zsuffa, Bukovinszky, Jaszenovszky, Luczky, Sánor, Trsztyénszky, Hyeronimy, Csutka, Boczkó, Trnóczy, Porubszky, Dobák, Csillaghy, Malina, s másibb nemzetség. Végre előhozta az elnök úr az általasszegyűjtött, a nem nemesi renden lévő megyei polártársaknak, kik az intelligencia terén szerepeltek, s szerepelnek, négy rendbeli lajstromait, bennök ezzel csak az utolsó félszázadra szorítkozva. Egyikben név szerint előadta az utolsó félszázadban e mese két harmadából keletkezett egyházi tagok névjgyzékét, mely szerint egy érsek, két püspök, két sperintendens, 17 kanonok, 6 gymnasiális igazgató, 5 gymnasialis tanár s 338 áldozár s rendi-egyhá z magyar könyvészrt. 60. Sárospataki füzetek. Protestáns és tudományos folyóirat. Egyház és nevelés, tudomány és irodalom körében. Kiadják Hegedűs László alsó-zempléni esperes és Szeremey Gábor hittanár. Szerkeszti Erdé-yi János, bölcsészet és nevelés tanára, a m. t. társaság tagja. 1857—8. Második félév. III. Sárospatak, nyomatott a ref. főiskola betűivel. 8-rét 689—792 lap. 61. Ünnepi, alkalmi és böjti szent beszédek, melyeket mondott Vezerle Ignácz, hittudor, az er- kölcs, pásztorkodás, egyházi ékesszólás és neveléstan tanára, a pesti theologiai kar tagja és a veszprémi szentszék ülnöke. I I. kötet (Az ur ünnepeire). Veszprémben Ramasetter Károly tulajdona. 1857. 8-rét 488 lap. Ára 3 port.