Pesti Napló, 1858. május (9. évfolyam, 2467-2490. szám)

1858-05-01 / 2467. szám

81—2467. 9-dik évi folyam. 1858. Szombat, máj. 1 Szerkesztési iroda: Szerkesztő szállása : Egyetem-utcza 2-dik szám, 1-bö emelet. Angol királynő 58. sz. A lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő Bérmentetlen levelek csak Ismert kezektől fogadtatnak el. Kiadó-hivatal: Egyetem-utoz», 2-dik szám, földszint. A lap anyagi részét illető közlemények ('előfizetési pénz, kiadása körüli panaszok, hirdetmények) a kiadó-hivatalhoz intézendők. Előfizetési Vidékre, postán Évnegyedre . . . . 6 frt pp. , Félévre .......................11 frt pp Hi rdetmények díj feltételek: Pesten, házhoz hordva: Évnegyedre . . 5 frt — kr. pp. Félévre ... 9 frt 30 kr. pp. 6 hasáb, petitsor 3-szori hirdetésnél 4 pkr. Bélyegdij külön 15 pkr.Magán vita 6 hasábos petit sor 10 pkr. Előfizetés nyiltatik PESTI NAPLÓ 2 és 5 havi folyamára: Vidékre postán küldve : május és junius hóra 4 frt. mrjus—septemberre 9 frt. Budapesten május és június hóra 3 frt. 20 kr. május—septemberre 8 frt. A „Pesti Napló“ kiadó-hivatala. PEST, máj. 1. A tiszai vasúttársaság közgyűlése. Bécsben apr. 28-kán gróf Andrássy György ur ő exclja elnöklete alatt a tiszai vasúttársaság ren­des közgyűlést tartván, elnök ur a jelenlevő 36 rész­vényesnek, kik 2,150,000 pftnyi tökét vagy 10,750 darab részvényt képviseltek, szives üdvözlését elő- rcbocsátván, igazgató Schimke ur által felolvastatta az igazgatóságnak az 1857-ki évet illető ügyviteléről, a különböző vonalak építési elhaladásáról és a czeg- léd debreczeni vonal életállapotáról értesítő kimerítő jelentését. A szolnok-debreczeni vonal, 16% mértföld, 1857 nov. 20-án megnyittatott, egyszersmind a cs. k. osz­trák államvasuti társaságtól a czegléd- szolnoki szárny­vonal 37/s mértföld végkép átvétetvén, mind a két vonal üzleti kapcsolatba tétetett. Az építés e róna föl­dön különös akadályokra nem talált a tiszai hídon kívül, mely 270 ölnyi hosszúsága és 41 lábnyi magas­ságával, egy mértföldre terjedő kiöntési határával, hol az erősebb elgátolás szükséggé vált, háromszor annyi költségbe került, mint egy más mértföld az egész vonalon. A többi hidakra és átnézetekre — számra 46-ra — megkivántatott követ és a tömérdek kavicsot, mely Szolnoktól Debreczenig szükségelte­tett, Nagyvárad vidékéről kellett előteremteni. Azon köztalapfák, melyeken a'vassinck nyugszanak,jobba­dán gr. Schőnborn munkácsi erdejéből kerültek, de későbben fahasogatói és szállítói nem lévén, más vál­lalkozókkal emeltebb áron kelletett egyezkedni. Az építési fa a tiszai hidra, felső Ausztriából a Dunán ho­zatott Pestig, Magyarországban arra alkalmas fa vagy nem, vagy ha itt ott lett is volna, méreg drágának ta­láltatván. A tűzifa eleinte öle 9 és 8 pftjával a szol­noki fakereskedök- vagy szomszék földbirtokosoktól vétetett, jelenleg a faszállitóktól 7 ft 30 krön szerez­tetett. Kőszenet még eddig nem használhattak, mert többe került volna a fuvarbér, mint a fa ára, saját vonalán a társaság kőszénre még szert nem tehetett.A diósgyőri és miskolezi hegyekben ugyan létezik, váj­jon azonban a barna kőszén a mozdonyok fűtésére j nyereséggel használható-e, és e kőszéntelepek oly ter­melési képességgel birnak-e, hogy nagyobb kiállítási I költségeket kizsákmányolásukra fordítani érdemes-e, még eddig kisqfletek sem tétettek. A vassínek több-! nyire Angliából hozattak, mert a belföldi vasgyá­rak a kívánt mennyiséget sem- azon az áron, sem a kiszabott határidő alatt nem ajánlották. A sínek álta­lában 27 Vj fontot nyomnak és így drágábbak ugyan, de tovább tartanak, körülbelül 11 pftba kerül mázsája és egy'mértföldre mintegy 10,000 mázsa kívántatik. A mozdonyok az ausztriai államvasuti mozdonygyár­ban, a kocsik nagyobb részben Nürnbergben készül­tek, egyenkint 500 fttal olcsóbban, mint a belföldi ajánlatok szólották. - Két őrkaszárnyán kívül 83 őrház, Püspökladányban egy, és Debreczenben egy ffttöház állíttatott fel; a mint a többi költségeket a bemutatott számadásokból megtudhatni'; dé miután azon kisajátitási és földmunkálati költségek iránt, melyeket a társaság a cs. k. kincstárnak visszatérí­teni köteles, a végleges számvetés még meg nem té­tethetett, az igazgatóság a közgyűlésnek még nem je­lenthette, hogy mennyibe kerül a czegléd-debreczeni vonalon egy mértföld, azonban sejditeni lehet, hogy ezen 20 mértföldnyi vasút épitése és üzleti készülete 10 millió ftnál kevesebbe nem kerül. Az üzletkimutatás szerint 1857 nov. 20-ától dec. 31-ig és igy hat hét alatt e vonal brutto jövedelme 72,132 ft volt, az üzleti költség 38,974 l'tra ment, és igy csak 33,158 ft íratott át a részvénykamatok szám­viteli lapjára. A személyforgalom napjában 350, né­melykor 400 utast mutat ki, az áruforgalom legfelebb háromezer mázsát. Ez eredményt, tekintve azt, hogy a megnyitott vasutak az első hónapokban sebol többet nem jövedelmeztek, nem kedvezőnek épen mondani nem lehet, de mindenesetre örvendetesebb lenné, ha a beállott téli idő és a gabonaszállitás csökken­tése a forgalomra nyomasztólag nem hatottak volna, mint már ipártiusban a brntto jövedelem 54,000 re ment és áprilisban alkalmasint 70,000 forintra fog rúgni. A vonatok szabályszerűségének fentartására igen üdvös befolyással van a villany- távírók használata, melyek a Czegléd és Debreczen közti szakászon már alkalmazásban vannak és ézjen a nyáron egész Kassáig fognak kiterjesztetni. Az előterjesztés második része a többi vonalok építtetése folyamatáról szól, melyből legérdekesebb, hogy a nagyváradi szárnyvonal Püspökladányig 8% mértföld, f. é. april 24-kén megnyittatott; a szolnok- aradi vonalon, 18 mértföld, a munkák annyira ha­ladtak, hogy f. é. nov. havában a forgalomnak át- adathatik, és Debreczentíil Miskolczig, 19'mértföldön, a Tiszán átvezető 111 öl hosszú hídnak,'Továbbá a Heinéd és Sajó folyókon felállítandó hidak daczára, már a jövő év első felében mozdonyokkal lehet utaz­ni. Ez a legkisebb részletekbe ereszkedő és közmeg­elégedéssel fogadott kimutatásnak lényegesebb kivo­nata, melyhez egy észrevételt függesztünk, miszerint se Arad, se Tokaj, se Szerents és Miskolcz vidékein a vasúttársaság azon áldozatkészséggel nem találko­zott, mely a kisajátítás körül e vidékek birtokosai ál­tal szóval felajánltatott. Ezután a napirenden levő legfontosabb tárgy t. i., a nyíregyház namény szigeti 26 mértföldnyi vasút­nak elvállalása került tanácskozás alá. Mindenek előtt az igazgatótanácsnak ebbeli jelentése egész ki­terjedésben felolvastatott. E szerint a cs. k, kincstár a sószállitás tekintetéből a szigeti sóbányáktól, me­lyek évenként egy millió mázsánál több sót kiállita­l.nak, Gergely vagyis Vásáros-Náményig, mint a Ti- ! szának biztosan hajózható legelső pontjáig, kincstári költségen.vasutat akart épiteni, és ennek folytán a tiszai vasúttársaság a Nyíregyházától Gergelyig nyú­ló 5-/[(1 mértföldnyi vonal engedményezéséért a ma­gas kormányhoz folyamodott, hogy ezen csatlakozás által a sószállitást saját pályájának biztosíthassa,, és így a forgalmút a tiszai vasút minden vonalán tete­mesen szaporíthassa, Az engedély m. é. sept. 27-kén kelt legfelsőbb el határozattal megadatott- Időközben a jelen ügy más fordulatot vett. Acs. k. kincstár jobb­nak vélte, hogy a gergely szigeti vasút is (20Vt0 mértföld) a társaság által épitessék fel,,az igazgató- tanács azonban attól tartváu, hogy a remélhető jöve­delem meg nem fog felelni a kiállítási költségűé,k, a vállalkozás feltételei iránt bővebb értekezésbe lepett, melynek eredménye a következőkbenötpontosul. Az összes sómennyiségnek szállítása, egy mázsáért egy krajezárt számítva egy mértföld után, a tiszai vasúttársaság részére biztosittatik, egyszersmind 800' ezer mázsa árulása, kiszabott árjegyzék szerint, sza- bályreudü százalékkal a társaságnak engedtetik át úgy, hogy olcsóbb eladhatása végett a sómennyiség­nek fele Gergelytől a Tiszán tutajokon vitessék Szol­nokig, mi végett a tutajfa 5?/„-nyi elengedéssel, a többi összes fa a megállapított árjegyzék szerint fog a társaságnak évenként átadatni; továbbá az állam részéről az építési tőkétől, mely 12,500,000 forintra határoztatok, 5y10% kamat biztosittatik; és még ezen kívül, miután a társaság főfigyelme az engedély- okmányban foglalt vasutak létrehozására van füg­gesztve, és igy közvetlen erejével a kérdéses vonalt nem építhetné; ama remény nyujtatott, hogy a cs. k. kincstár az első évben öt millió, forintot elsőbbségi kötelezvényekre fog előlegezni, a vonalnak azonban 1860ik év végével késznek kellene lennie. Az igaz­gatótanács ezen kedvezések mellett a vállalkozási annyival inkább elfogadhatónak hiszi, mennyivel jobb eredményt várhat jövőre e pályától, melynek a Bukovinával! összeköttetése egy országát kiállításá­val foganatba vétetett, és igy az ország ezen részén is a személy- és áruforgalom nagyobb élénkség elébe nézhet. Ez ellen részvényes Winter József ur azt indít­ványozta, hogy miután e szárny vonal a sószállitás .ki­vételével az áru- és személyforgalomtól ezen a vidé­ken annyival kevesebb jövedelmet várhat, monnyivel váratlanabb a debreczeni vonalon a jövedelem cse­kélysége, úgy hogy az ausztriai hitelintézet hathatós ■ közbenjárása nélkül ^a szóló szavai szerint: Dens ex machina) a részvényeknek nem nagy beesők volna, a mostani pénzviszonyokban a társaság e vonal p,pk_ tését magától elhárítván, azt a m, kormány rendel­kezésére bízná. Ezen indítvány folytán hosszasabb élénk vita támadt. Neumann, Haber Lajos, Berger, Schif f urak az elvállalást bizonyos fel­tételekhez kötni kívánták, sőt Haber ur egy lóerőre épiteudő vasutat hozott javaslatba, mi ellen Schim­ke igazgató ur lehetetlennek állította, hogy ily vasút csak egy millió mázsa só szállítására is elegendő le­gyen, az elnök pedig a szólókat arra figyelmeztet­te, miszerint maga az igazgatótanács nem igen örö­mest járulván a kérdéses szárnyvonal elvállalásához, csak akkor bocsátkozott alkudozásba, midőn attól le­hetett tartani, hogy egy más társaság, mely a márma- rosí vashámorokra és erdőkre számított és az egész j sómennyiséget Gergelytől a Tiszán tovább szállítani akarta, e vonal iránt a magas.kormánynyal egyezked­ni fog. Ennek folytán Albrecht Vilmos ur a most említett társaság egyik tagja, oda nyilatkozott, hogy ezen társaság a kérdés alatt levő vonaltól csak azon esetben várhatott némi jövedelmet, ha á kor­mánynak engedményekben! nagyobb bőkezűsége mel­lett a~ vasipar nagyszerű kifejtésére, különösen vassí­nek kiállítására biztos reménye lehetett volna. — A vitatás folytán az ülés kevés időre fölfüggesztetett, hogy a részvényesek egymás közt értekezhessenek. Ezután több szóló károsnak tartván e vonal elválla­lását, az igazgatótanács részérőlZsedényi nr azon előnyöket sorolta elő, melyek azt elfogadhatóvá te­szik, miután az egy millió mázsa só és a 600)000 má­zsa többi áru viteléből 20Ö,0Q0 pftnyi jövedelem, a só­eladásból körülbelül 150,000 pgőftnyi haszon és a 100,000, darab szarufa és egyéb famennyiség után is tetemes nyereség háromolvána társaságra, ezen jöve­delem a személyforgalommal együtt 6/20 % kamatot biztosítana, ha pedig a társaság el nem vállalná, azál­tal a mármarosi só vitelét a tiszai pályától általánosan elvonná. Erre Haber Lajos ur azt iudítványozta, hogy a kormány szölittassók fel, miszerint nem 5 , de 7 milliót az építés ideje alatt kamat nélkül előlegez­zen, és ezen feltétel elfogadásától függesztsssék fel az elvállalás. Mire'gróf Barkóezy János ur gyakor­lati szempontból, az alkudozást kizáró feltételek ellen felszólalt, miután 1860-ig nem kell több az előlege­zendő 5 milliónál, későbben vagy további részvénybe fizetések utján pénzt kapni lehet és akkor az előlege­zés fölösleges^ vagy nem lehet sakkor bizonyosak le­hetünk, hogy a kormány, melynek érdekében legin­kább ez ut épitése áll, segedelmét nem fogja megta­gadni. Végtére Egger Fcrencz nr azt indítványoz­ta, hogy az igazgatótanács az illető egyezkedés befe­jezésére úgy halaimaztassék fel, miszerint a követke­ző pontoknak nem ugyan mint kizáró feltételeknek, de mint a közgyűlés kivánátának elfogadtatását szor­galmazza, t. i. a kiállítási költségnek e vonalra néz­ve elkülönüzöft kamat biztosítását, az előlegezés sza­porítását,és az attóli kamatnak az építés alatti elen­gedését, végtére a Czernoviez és a Sziget közti ország­úinak felépítése biztosítását. -— Ezen indítvány 8za-„ vazásra bocsáttatván, azt a közgyűlés tetemes szótöbb­séggel elfogadta. Szabad legyen néhány megjegyzést ide függeszte­nem. A közgyűlés, előtt egynéhány nappal a szath- -márszigsti vasútvonal, tárgyában emlékirat nyujtatott a tiszai vasút igazgató-tanácsához, mely biztos hír sze­rint, annak bővebb megbirálásával igazgatóját bizta ■meg.. Maga .a_kerd<js,^ vájjon ,a debreczen-szigeti vo­nalon a nagykaröiy-nuszti vagy a nyiregynaza-naaie- nyi vonal érdemel-e elsőséget ? a közgyűlésen vitatás alá nem kerülhetett, .részszerint azért, mert az igazga­tótanács a fen forgó viszonyokat voltaképen. nem is­mervén, az előny iránt véleményt nem adhatott, mely­nek áíkáf a rnüípar és kereskedés élesztése, akár a ' társaság nyeresége tekintetébql ac egyik vonalnak volpa a másik fölött, részint azért, mert a magas kormány által kitűzött vonal iránt bárom hónap óta hivatalos értekezésbe lépvén, annak eredményét a közgyűlés elé terjeszteni volt köteles, szabadságában nem állmán, hogy az egyik szerződő félnek t. i. a cs. kir. kincstár megegyezése nélkül más javaslatot jte- j gyen, és az ajánlott másik vonal vizsgálat alá vételé­BlillWIMWWWiS TUDOMÁNY, IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. Utazás Pozsonyból Nándorfehérvárra a Dunán 1573. III. Junius 18-án reggeli hét óra tájban Budára érkez­vén a basa majorjánál kötöttünk ki. Élőnkbe jöttek majdnem fél mérföldre tizenhét naszád hajóval; min- denik körülijeiül barmincz veres, zöld és sárga lobo­góval volt felezifrázva, s mindenikon elsütötték az ágyukat. 19-én a basának *) látogatására mentünk, kinek palotája /iem igen szép de hemzseg cselédektől. A te­remben mindkét oldalról tanácsosai, tisztes öreg em­berek állottak, Ungnad ur számára aranyozott szék állt készen. A tanácsosok, midőn beléptünk, ismé­telve hosszú életet és boldogságot kívántak basájok- nak, kivel Ungnad ur most a béke szigoruabb meg­tartásáról értekezett, egy komáromi születésű ma­gyarnak tolmácslata mellett. Elmondá, mennyit ka­landoznak, mennyit rablanak a végekben a törökök, nyilvános megszegésével a békekötésnek. A basa válaszoló, hogy ez tudtán és akaratán kívül történik. Bocsássák vissza a végekből elhajtott népet — mondá amaz — mert 1569-töl fogva 3000 földművelőnél s 600 katonánál többet ejtettek rabságba a bitszegők. — Nem lehet kívánságodat betölteni — viszonzá a basa — mert nagyobb része felkonczoltatott, a többiek a Portára küldettek. Ungnad ur végre, miután a két szép órából, ezüst kupákból és 3000 tallérból állott ajándékot kézhez adá vala, néhány főbb fogoly fel­szabadítását sürgetté, — nem nagy sikerrel. Ebéd után hajóhídon, melynek hossza 700 lépés, átmentünk a Dunán Pestre, s láttuk, hogy ez egyko­ron hatalmas kereskedő-város lehetett, mert számta­lan benne az egyébiránt sötét és kellemetlen kalmár­sikátor. A pompás kőépületek maradványait is szem­léltük, melyeknek nagy rostélyos ablakaikat agyag­gal tapasztatták be a törökök, olyannyira, hogy mind­össze is csak két szép épületet láttunk épségben, s azok török templomok voltak. Ezek, felül gömbö­lyűek de némi csucsorodással, fedélzetükről délnyu­goti széléről magos fehér tornyocska emelkedik, fo­lyosóval, honnan, mert harangjaik nincsenek, híveit imádságra hívja a pap. Belülről szőnyegekkel be- vonvák, vasrudakon függő számos lámpával, melyek közül a középső jókora nagyságú, a többiek húgycsö- vekhez hasonlítanak. Pestről ismét által mentünk Buda-városába, *) négy mecset megtekintésére, melyeknek egyikében a jeruzsálemi török templom képe látható. Kívül, a ka­punál, sziriai nyelven iro.tt mondások olvashatók, be­lül, a kőfalba vájott boltocskánál, melynél a pap ul, a félhold szemlélhető. Keresztény egyházba is mentünk, mely deák iskolául is szolgál. Kérdeztük a tanitót: hogy mi­féle vallásu ? s ö azt mondta, hogy a mienket kö­veti, azt, melyet Melanchton Fülöp nr tanított. Mi azonban gyanúba vettük őket, hogy kálvinisták, mert az oltár előtt asztal állott; s a kivel szólottunk, azzal tudattuk gyanúnkat. Mire ő azt mondta, hogy ők csak egy szín alatt veszik az Ur vacsoráját. Aztán megnéztünk egy szép fürdőt. Gömbölyű kő­épület, ólomfedélzettel; a falakból meleg víz csorog ki, s kellő közepén terem van, melyben nyakáig ér az embernek a hév viz. Ezeken kivül semmi különöst sem láthatni a város­ban, s bizony, nagyon kell fájlalni, hogy ezen szép város disznóóllá és kutyarekeszszé vált, mert a pom­pás épületeknek már csak külfalaik léteznek; a belső ronda és dísztelen; a gyönyörű erkélyek és ablakok vagy lerontvák, vagy sárral betapasztvák. Dicső egy város lehetett; most számtalan sok benne a zsidó és a török, de kevés benne a jó keresztyén, mert ezek nagyából pápisták, kálvinisták és anabaptisták. A törökök itt is, valamint Pesten és Esztergomban sem­mit sem építenek, semmit sem hoznak helyre, ha va­lami roskadásnak indul. Mindössze két szép kőhazat találtam; az egyiket a vásártéren e verssel: Nemo confidat nimium secundis, a másikat egy templom megett ilyes felírással: Sic transit gloria mim di. A törők temetők a városon kívül vannak; mindenik simái egyegy kő van, olyatén, minők nálunk a határ­kövek ; a vagyonosabbak magas, alul széles s felfelé mindinkább csúcsúié, földdel megrakott odvas oszlo­I pokat emelnek halottaiknak. A katona sirját kúpja jelzi. A törökök majdnem valamennyien erős, ügyes emberek, szaJadáshoz, ugráshoz, lövöldözéshez, kard­forgatáshoz jólértük, különben műveletlen, baromi nép, de mely igen szives volt irántunk. 20- án az urak mégannyian Pestre hajóztak, s itt veres márványból épült szép fürdőt veitek szemügyre, melyet fűteni kell, hogy a falból kiömlő viz jó meleg legyen. Visszajövet Budára, itt is egy szép, nagy és terjedelmes, az imént említettnek módjára épült, ólon; mai fedett (mások pléhhel)-fürdőt tekintettünk meg, mely három teremből áll. A hátsónak közepén üreg van, nehány lépcsővel, nagy mennyiségű vizzel. Ol­dalt, fenn, szép kutcsőből foly váluba a viz., melynek minden budai fürdőben nehéz kénszaga van. 21- én prédikáltam; aztán megnéztük a budai vár­kastélyt, mely dicső, hatalmas épület lehetett, szépen faragott külcsarnokokkal: belliiről pedig folyosó van szép veres márványból, magas oszlopokkal, s hosszá ban két nagy terem, aranyozott padolatlal mindkettő. Az elsőnek alakjai csupa üstök lobogó, tűz, felett s mellettük egy könyv. Ezen terem márványajtaja fe­lett (tudni kell ugyanis, hogy a termek valamennyi ablakai és ajtai márványból valók) olvasható e felírás : MAGNANIMUM PRINCIPEM VICTORIA SEQUITUR 1484. A másik terem padolatján csupa arany kígyó van, farkaikkal szájaikban. E mellett más szép terem ta­láltaik, s ajtaja felett ezen Írás : WLADISLAVI REGIS HOC EST MAGNIFICUM opus. , A magyar királyok szépen kifaragva, de összeté­pett arczulatokkal; a tizenkét égi jegy és szép könyv­tár szemlélketök benn*. Ebben az égi testek állása van lefestve, ily felírással: Cum Rex Matthias suscepit sceptra Bobcmae Gentis, erat talis lucida forma coeli. S ilyes szép terem még igen sok van, de mindnyá­ját nem lehetett megtekintenünk. A kaputól nem mesz- sze hever egy roppant nagy ágyú Francziaországból, melynek még nem láttam párját. Épen a kapu előtt négy, igen nagy, két ölnél hosszabb ágyú fekszik a fűben, mellettük kerekeken számos más. A bécsi kapu alatt függ egy nagy óriásláb, egy állkapcza, egy kopja, melylyél némi török egy ekevasat átlyukasz­tott, s nagy, vastag patkó, melyet kéttétört vala. Itt mindenki világosan láthatja valóságát az isteni fenyegetésnek. íme, a legpompásabb épületek mind a várban mind pedig a városban, mely a még fenájló kevés maradvány tanutétele szerint, pompás és dicső volt oly. annyira, hogy a gyönyörűséges Augsburg sem múlta felül, disznóólokká lettek,' mért a törökök összetépik, összevagdalják a szép királyképeket a várkastélyban; az ablakokat betapasztják sárral agyaggal; a- háztetőket, lehányják és deszkákkal re­kesztik el a bejárást. TÖRVÉNYKEZÉSI T.ÍRCZA. (Folytatás.) April 26 és 27-ki ülés. ‘ April 27-kén mint említők, még Lövi Benjamin hallgattatott ki. Ennek igen érdekes, s a fönforgő vádeset fölfedezésére nézve nagy jelentőségű előadása a törvényszék által ez esetben alkalmazott gyors - írói jegyzetek után közöltetik itt általunk. Lövi B.e,n.j_amin 44 éves, czeczei fehérmegyei születés, izraelita, házas, három gyermeknek atyja, pandúr- káplár, íölszólittatván, bogy a bankóhamisitás felfe­dezésének .történetét adná elő, következő előterjesz­tést tett : Én mint rendőrkáplár a városnak cselédje voltam Pakson; sokféle rablásokat és lopásokat fedeztem föla jelen esetnek is következőleg jutottam nyo­mára. Egy esté hozzám jött bizonyos Sch. revü paksi lakos, igy szólván : mondanék valamit, de nekem ne­vem ne légyen; de azért még sem mondott semmit, hanem elment tőlem, én pedig más nap este hozzá mentem, hogy ne lásson meg senki. Ekkor így nyi­latkozott : Van egy szomszédom, úgymond, ki nagyon gazdálkodik, s nagyon gyanítom, hogy rósz pénzek­kel^ és e szomszéd H—i. Ezt én azonnal elhinni nem akartam, sőt azt feleltem rá : hát ha csak azért mon - dód, mivel szomszédodra haragszol. De ő megmaradt állitása melleit. Elmentem tehát a városházára, meg­jelentettem a bíró urnák, hogy H i hamis pénzekkel kereskedik. A bíró ur megjelentette a dolgot Föld­várra Förster szolgabiró urnák, ki azonnal eljött Paksra, onnan pedig általmentünk Kunszentmiklósra, ) Mnsztafa. *) Az alsó várost érti.

Next

Sign up Sign up
/
Thumbnails
Contents