Pesti Napló, 1858. június (9. évfolyam, 2491-2514. szám)

1858-06-01 / 2491. szám

105—2491. 9-dik évf­folyam.PESTI NAPLÓ. Szerkesztési iroda:­­ Szerkesztő szállása: Egyetem-utcza 2-dik szám, 1-ső emelet.­­ Angol királyné 53. sz. A lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Kiadó-hivatal: Egyetem-utcza, 2-dik szám, földszint. A lap anyagi részét illető közlemények (előfizetési pénz, kiadása körüli panaszok, hirdetmények) a kiadó-hivatalhoz intézendők. Előfizetési feltételek: Vidékre, postán , Pesten, házhoz hordva: Évnegyedre . ... 6 frt pp. Évnegyedre . . 5 frt p­kr. pp. Félévre...........................11 frt pp.­­ Félévre . . . 9 frt 30 kr. pp. llíris almámról? m­ita • 6 hasába petitsor 1-szeri hirdetésnél 4 pkr. Bélyegdij Lmi littillvilj v­ uljur ■ külön 15 pkr.Magán vita 4 hasábos petit sor 15 pkr. 1858. Kedd, jun. 1. PEST, jun. 1. Balatoni lecsapolás. Balatonmellék, máj. 20. Épen most értesültem a felől, hogy a Balaton víztükrének négylábnyi alászál­­litását kérelmezők kedvező választ nyertek, s a Ba­latonnak általok kért négylábnyi lecsapolása megen­gedtetett. E hir döbbentőleg hatott a Balaton felső mellé­­kiekre. Tihany, forrásai elveszésétől a kis Balato­nénak (mi a félszigeten közel a városhoz van) eltű­nésétől fél. B.-Füred s környéke a savanyúvizet félti, melynek lefutása nem tartozik a lehetetlenségek so­rába. A halászok azt állítják, hogy a Balaton lecsa­­polása esetén a Kisfaludy-gőzös járása óta különben is ritka halászszerencse még ritkábbá lesz. A bala­­tonparti nádbirtokosokat a nádasok elvesztése s any­­nyival inkább aggasztja, mert a nádasokból csak év­tizedek múlva lesz használható rét, s a bevonuló Ba­laton víztömegének új partjain kérdés, fog-e — és ha fog is, mikor fog új nádas keletkezni. A nádbirtoko­sok folyamodni fognak, hogy a lecsapolás ne négy­lábnyi legyen, miáltal ők csak vesztenének náda­saikban, hanem legalább is nyolczlábnyi, hogy igy, a­mit a nádasokban elvesztenek a lecsapolás által, azt a víz alól felszabaduló földterületben megnyerjék, mely földterület megnyerése közvetve bár — de csak­ugyan hasznot fogna hajtani az államnak is. Igaz, hogy a nyolcz lábnyi lecsapolás nem oszlatná el azon aggodalmakat, miket a négylábnyi lecsapolás engedélye hirének elterjedése a forrásokat, halásza­tot stb érdeklőleg felköltött; de az egy bizonyos kár­ért, a nádasok elveszéséért csakugyan kárpótolna a nyerendő földbirtok által, az aggodalmakra pedig (melyek csak lehetőségen nyugosznak s részben meg is szüntethetők) nem igen nagy súlyt lehet fektetni. A források nem apadhatnak mind ki, főleg a he­gyiek, a hegyek közel aláomlók.­­ A savanyuvíz lefutása kétes, de ha szinte lefutna is, a fölkere­sendő forrás lefutását visszatartó töltés által meg­akadályozhatni. Új érczes-ásványos források is me­rülhetnek föl, minőségre, alkatrészekre s erőfoko­­zatra különbözők, melyek (főleg ha Füred közelében merülnek fel) Füredre csak emelőleg hathatnak. A tihanyi félsziget kis Balatonénak a nagy Balatonnal való kapcsolata, összeköttetése valószínű ugyan, de tán mégsem egészen bizonyos, habár vannak, kik erő­sen állítják, hogy a nagy Balaton részei kisebb alak­ban a kis Balatonon is fölmerülnek, s nemcsak külső részek alkalmával (mikor egyenlő hatás egyforma eredményt idézhet elő mindkét víztömeg felszínén), hanem belső részek alkalmával is, mikor az egy és ugyanazon tüneményeknek egy s ugyanazon időben való fölmerülései a benső összeköttetést igazolják. Ha ez áll, akkor tagadhatatlan, hogy e kis Balaton, melynek a kis félsziget körüli vize a múlt évek szá­­rasztó hatása alatt már­is kiszáradt, a Balaton lecsa­­polásával el fog tűnni . — csakhogy el fog ám tűnni akkor is, ha a lecsapolás nem nyolcz, hanem csak négy lábnyi leend. A nagy költséggel fölállított ba­latonfüredi hideg fürdőket föl kell ugyan szedni, s bel­jebb kell vinni, mi sok pénzbe kerül ;• — csakhogy a fölszedés szükségessége akkor is elő­áll, ha a Bala­ton négylábnyira szállíttatik, s a kiadást nem sokkal növelendi az, hogy valamivel beljebb kell menni a fölszedett fürdőkkel, mert nem a bevitel, hanem a föl­szedés s újból lerakás okoz nagy költséget. Somogy azt hozza föl a nyolcz lábnyi lecsapolás ellen, hogy ezáltal végetlen sok homok szabadul föl a viztömeg alól, mi a jelenleg még termékeny határo­kat is elborítja s haszonvehetetlenné teszi. Csakhogy homokot négylábnyi lecsapolással is sok helyen sza­­­­baditnak föl s ha ezen helyek elboritását megakadá­lyozhatni fűz- vagy ákáczü­ltetéssel, akkor a nyolcz­lábnyi leszállítás­ által felszabaduló homokot is meg lehet kötni, ártalmatlanná lehet tenni. A lecsapolás nem egyszerre, hanem lassan kint történik, s a fölsza­baduló homok azon arányban köthető meg, a­mely­ben a víz alól fölszabadul. Szépség szempontjából indulva ki, tagadhatlan, hogy veszteni fog, de tekintve a hasznot, csak nyer­het e vidék a nyolczlábnyi lecsapolás által. A négy­lábnyi lecsapolással pedig, Úgy hisszük, csak veszte­ne s kára sokkal nagyobb teend, sem mint azt a négylábnyi lecsapolás sürgetői megtéríthetnék, pedig e megtérítés az engedélyben is kötelességül van téve. P. G. TÖRVÉNYKEZÉSI TÁRCZA. A 42 bankjegyhamisító elleni végtár­gyalás a budai orsz. tervszék előtt. (Folytatás.) Május 26. délutáni ülés. Buza Ferencz (Csákváron csizmadia mester) bű­nössége abban áll, hogy a bankócsináló S—ert há­zába fogadta, és ott hetekig tartotta, hogy a hamisí­táshoz kellő lemezt kivéshesse. Bizonyítékul szolgál ellene részint önbevallása, részint bűntársainak jog­szerű bizonyítéka tanúskodása. Önvallomása azt tar­talmazza, hogy Ster 1855. sept. elején jött házához; H—sz hozta a szükséges lemezt; hogy S — er­ beszélt neki, mikép börtönéből megszökött egy általa adott forma szerint készült kulcs segélyével; hogy neki 1000 ft. jutalomdij igértetett S—er befogadásáért s tartásáért; hogy S—er 2 és fél hétig dolgozott nála a lemezen; s hogy ekkor H­u­sz s Kátra jöttek érte s őt elvitték ; s hogy utolsó együtt-ebédlésükkor a lapot mutatták is neki. — E vallomás bizony erejü, mert minden kényszerítés nélkül történt, kimutatott tény, hogy semmi bántalmazásban sem részesült. Május 3-án tette e vallomást, midőn t. i. a lemez már meg­­találtatván, látható a tagadás hasztalanságát. És val­lomását ismétlé is u. m. aug. 13 án, csakhogy ekkor azt állitá, hogy azon idegen, kit 2 és fél hétig tartott házában, nem nevezé magát s nem tudja ki volt, mi azonban hihetetlen; 16-án azt is téve hozzá, hogy ntezai szobáját is átadta neki; tehát ott is dol­gozott a lemezen. — És midőn elismeri Sternak házábani tartogatását, bebizon­yult tény az is, hogy őt magánál titkon rejtegető, hogy föl nem jelenté, mi öntudatos bűnösségének világos tanúsága. — Tár­sai közül pedig L—ták, H—sz, Zs—őt, K—tra vallottak ellene, nevezetesen azt, hogy hetekig tar­totta L.-ert, hogy ez nála készité a lemezt, mely ké­sőbb K.-tránál kijavíttatott, hogy L.-táktól ígért bé­rének egy részét követelte stb. — Az államügyész enyhítésül veszi előbbi jó életét, közreműködésének csekélységét, s azt, hogy semmi haszonban sem ré­szesült, s főkép H.-szeli viszonya által kevertetett be, miért reá 12 évi börtönt kér kimondani. Zs.-ék János (mészáros legény) azzal terheltetik, hogy L.-ták pinczéjében a bankópréselésnél közre­működött ; felfedezés után a bűnnyorvokat megsem­misíteni iparkodott; a használt márványkövet a pin­­ezében elásta; egy követ a kutból kivetetett s azt elrombolta. Bizonyiték ellene szinte önvallomása s társai tanúskodása. Vallomását ugyan erőszakoknak lenni állítja, s az erőszak nem is tagadtatik, de azért megvan bizonyiték­ ereje, mert a 109 §. szerint az erő­szak jogos volt s mivel a bűntett eszközei vallomása után meg is találtattak. Bűntársak közül L.-rák s K.-tra vallották közreműködését, mi teljes próbául nem vehető. De tanuk is vannak, kik a préspinezében jelenlétét igazolják. Előadásának hamissága is nyo­matékos. Reá 12 év köretett. Vincze György (birtokos) egyike a nagyobb s te­vékenyebb közreműködőknek, nevezetesen azáltal, hogy M - val a bankócsináló Szer el­hozatala végett Gyúróra ment, annak Cs. pusztáján helyet eszközle; a VI. formájú bankóprésnél dolgozott s azután a kész jegyekben osztozott. —■ Bizonyít ellene is önvallo­mása 1856. márt. 8 és ismételve 20-án, nevezetesen aziránt, hogy Szért Gyúróra ment, hogy M—ó fel­kérte egy bankós befogadására; ez visszautaztnkban egy 10 ftos hamis jegyet mutatott; S—ért elvitték; F—nél szálltak meg; a prés egy sántikáló esztergá­lyosnál készíttetett; annál G. s M. is dolgoztak; hogy M. Fáitól egy levél jött s olvastatott fel; előadván részletesen azt is, hogy a bűntársak a kész bankók­ban mikép osztoztak, s hogy M. János Gyúróról 600 darabot hozott. E vallomás erőszak mellett nyeretett ugyan, de még valószínűségén nem kétkedhetni, mert oly részleteket s tényeket tartalmaz, melyeket más idegen nem tudhata; egyszersmind igazolt is az erő­szak, mert vallomása folytán találtattak meg Gyúrón mindazon hamisítási készletek, melyek most a bíró­ság előtt fekszenek s igy a kényszerítés czélja elére­­tett, mi előre is tudható volt, mert a vizsgáló bíróság már előbb figyelmeztetett, hogy Vicze tud a dolog felől. — Még egy indirect bevallása is van a végtár­gyalás alatt, midőn azt mondá, hogy ígéri, mikép ki­szabadulása után becsületes életet viend, mielőbbi bű­nös tetteinek bevallása. — Ellene vallottak társai M. János, Gyczi, Cs. s Voda, mi a 140 §. 6. p. szerint érvényes bizonyitékul veendő, azonkívül még G. An­na s V. Éva is tanúskodtak ellene.­­ Súlyosbításul vézetik nagyobb tevékenysége, enyhítésül pedig előb­bi élete, kilátás javulására, családja, ennek szorult pénzállapota, minek javithatása szolgálhatott tettei forrásául, s az, hogy fontos felfedezései vezettek az V. for. hamisítás nyomaira, miért 12 évi súlyos börtön kéretik reá. Cs.­lik István (pásztor ember), ki a pusztán S.-ert hetekig tartotta magánál rejtekben; őt a csendőrök előtt elrejtő, éjjel szállitá­s segélyéért 2 ujnyi széles hamis bankjegy-csomagot kapott. Bizonyiték ellene a S.-ért hozzá vivő társai M. s V. vallomásán kívül saját önvallomása is, melyben beismeri S.-er befoga­dását s hetekig való tartását, M. általi látogatását s azt, hogy ez azt S.ernak hivá, s hogy látta mint véste a lemezt; hogy M. vette át a hamis jegyek ja­vát, a többit elégetvén kényszer kifogását téve ugyan ő is, de végtárgyalás alatt visszavonta s azzal módo­sította, hogy csak félt s azért vallott úgy, de nem tudta mondani mitől félt. Azonban vallomása kény­szer mellett is bizony erejü lenne, mert azt később bevallott szabad állapotában újra szabadon ismételi, mi 266 §. szerint jogszerű bizonyítékká vál. — Eny­hítésül vétetvén előbbi jó élete s azon valószinüség, mikép M—kótóli féltében adott helyet S—nak, mert M— kó hires lótolvaj, kitől akkor elveszett lovainak visszakeritését is reményié, mi meg is történt. 10 évi súlyos börtön kéretett reá. M—kó János (birtokos) egy főbűnrészes különösen a VI. forma bankjegyek hamisításában, nevezetesen Szérnek Vadkertre szállítása, tartózkodási helyé­nek kieszközlése , a hamisítási készletek megszerzé­se által. Bizonyíték ellene mindenekelőtt önvallomá­sa, mely csak előtte ismeretes tényeket s kivilágosult részleteket tartalmaz s nevezetesen azt, hogy Gyúró­ról levelet kapott S—nak elvitele végett, Pesten át ment oda, ott meglátogatta M—-ó Pált, ez neki ajánl­kozott a hamis jegyek terjesztésére; S—ezt elvitte Vadkertre, akarta a prést is, de H—sz ki nem adta; nála S. egy éjig volt s V-hez vitte, S—nak nagyitó üvege volt, általa uj présért irt Pestre, F—löp hozá meg az üzenetet, S—nak H—szén követelése volt, mit az nem akart fizetni, lemezt rendelt meg Halason s hogy S—nak két üres útlevele volt, mit azután ki­töltött. Bevallá részletesen saját s társai osztalékát is a hamis jegyekből s hogy 600 darabjától F—nek 80 darabot adott 400 forintért, hogy julius 2-bán uj osz­tás történt, hogy F. 800 frtot kapott, Giczi Szabad­kán 30 dar. adott ki. — E vallomás kényszer mellett tétetett ugyan, de a vizsgáló biró előbb már megtudta nejétől, hogy kőlap volt náluk s az Ú-­hoz vitetett, tehát azt is, hogy corpus delictinek kell nálok lenni, minek kiadása végett a 109 § szerint jogosan használ­ható az erőszak; és azon tények, p. o. a lemez­készítés, passusok tétele tanúk által is igazoltatott, és első vallomását később szabad kedélyállapotban is ismé­­telé. Bizonyiték ellene továbbá 240. §. szerint bizony­­erejű tanúskodás társai részéről, továbbá megszö­kése Vadkertről fölfedezés idejében; s az is, hogy társát Huszt még végtárgyalás alatt is felhívta a tagadásra. Nagy részvéte, többek elcsábítása foly­tán, ellene élethosszann súlyos börtön in­dítvány­oztatik. Fülöp István (birtokos) ki többszöri lopások miatt már 10 évig börtönöztetett s ki a hamis jegyek ter­jesztésében igen tevékeny volt, mint a kellő eszközök s műszerek megszerzésében is. Első bizonyiték ellene vallomása aziránt, hogy M. Páltól 8 s 4 darabot ka­pott, Jánostól egyet, hogy présért s kőért Pestre kül­detett, a prést Vadkertre vitte, a kő nem lévén kész, ezt később kapta meg, leírta ezt úgy mint meg is ta­láltatott, hogy az viznyomásra leendett, s hogy egy darab jegyet istállójában elásott, mi ellen kényszer kifogásával él ugyan, de ez nem rontja le annak ere­jét, mert a szolgabiró nem tudhatta a kőlap kiásása előtt, hogy az hogyan néz ki, mint F. azt leirta, és szabad állapotban ismételt is. Második bizonyíték ellene társainak tanúskodása. Bűnös élete pedig er­kölcsi képességét eléggé igazolja. Reá 10 évi sú­lyos börtön kéretett. K­ara Ferencz (birtokos) ki tevékenyen közremű­ködött mint Gyúrón mind Vadkerten, ki felfedezés után a bűnnyomokat eltörleni igyekezett. Bizonyiték ellene bűntársai tanúskodásán kivül önvallomása is, mely­nek folytán hamisítási eszközök általa megmondott helyükön meg is találtattak, mely tehát teljesen jogos s érvényes bizonyiték. Reá 16 évi súlyos bör­tön kéretett. Május 27-ki ülés. Ma a délelőtti ülésben az államügyészség vég­­inditványában következők jöttek elő u. m­. Mikó P­á­l (pesti szabómester) Jánosnak bátyja, ki egy­részt a hamisítványok terjesztésében, kiosztásában másrészt a szükséges műszerek s eszközök meg­szerzésében, szállításában igen buzgó tevékenységet PESTI NAPLÓ. Pest, jun. 1. —­­ cs. k. Apest. Felsége f. hó 22-én a bécsi gyá­rosoknak egy küldöttséget méltóztatott fogadni, egy 600 gyárostól aláirt kérelem átvételére. Ez azon tetemes ká­rokról szól, melyek az ismeretes vámértekezleti határo­zatokból háromlottak a bécsi, most már csaknem egészen tönkre jutott divatáruiparra. E petitio, melyet a legte­kintélyesebb gyártulajdonosok írtak alá, azon calamitást rajzolja, melyet az angol és franczia divatáruk vámjának s­ebb szállítása okozott: a bécsi gyárak nagyobb része megszűnt dolgozni; a munkások kenyér nélkül maradtak s sok iparosház adó képessége ez által érezhetőleg csökkent; ellenben azon áruczikkek behozatala, melyek a német vámszövetség sorompóin belől gyártatnak, nem árthat a birodalom iparának. Ő Felsége jóindulattal fogadta a küldöttséget, s ígérte, hogy a felhozott bajokat szoros vizsgálat alá véteti, valamint a lehetőségig tekin­tetbe véteti a bécsi gyárosok érdekeit. (W. Lit. Corr.) — Szentpéteri Zsigmond kitűnő, felejthetetlen színészünk betegsége tegnapelőtt, máj. 30-kan este igen veszélyes fordulatot vett s már csak órákat ígértek e be­cses életnek. Tegnap reggel azonban valamivel meg­nyugtatóbb tudósítást vettünk. — A „W. Lith. Corr.“ írja, hogy a Magyarország gyarmatositásával a bevándorlóknak en­gedendő kedvezmények tárgyában a határozatok köze­lebbről nyilvánosság elé fognak bocsáttatni. — Május 18-kán Csekében ünnep volt, a halhatat­­lan Kölcsey emlékszobrának megkoszorúzási ünne­pe, mely minden évben megtartatik a Kölcsey szobra felállítása napján. A terv és végrehajtás, írja a „M. Futár“ tiszaháti levelezője, valamint a szobor felállítása is Szu­­hányi Laura — Kende Lajosné m­nga érdeme volt. Az ünnepély esti 6 órakor kezdődött. Itt elmondatott rövi­den az ünnep czélja, a nagy halott emlékének évenkénti felújítása, mire a szobor felkoszoruzása és egy derült s kedvű­e fűszerezett estély következett. — A nagyvárad-brassói vasúti társulat igazg. választmánya nevében gr. Toldalagi Ferencz értesíti az alapitó tagokat, hogy öcs. k. Apostoli Felsége rendeletéből a magas keresk. minisztérium egy bizottsá­got fog Erdélybe küldeni a kérdéses vonal megvizsgálása s ennek nyomán a vonal irányának megalapítása végett. Minthogy pedig e hivatalos bizottságnál a társulat részé­ről is szükséges egy szakértőnek jelenléte, az erre kiván­­tató költségek fedezésére fölszólítja az alapító tagokat, hogy részvényeik után 2°/0-tól it i. é. június végéig az illető társulati bankároknál befizessenek. (B. H.) — B. S­­ n a Simon 5000 pártot ajándékozott a cs. k. szab. államvaspálya-társaság azon hivatalnokai részére, kik hivataluk teljesítése közben sérülést szenvedtek. — Az „Arad. Zig“ írja : Vasutunkon a munkálatok az utolsó stádiumban vannak. A sínek lerakása annyira haladt, hogy már nagy távolságra ezeken hordják az építő szereket. A pályaudvari pompás és nagy szín is közel áll befejeztetéséhez. Arad lakosai, ha így foly a munka, nem sokára azon örömben részesülnek, hogy ha­tárikon gőzmozdony fog megjelenni. — Kecskemét népessége, a közelebbi hivatalos össze­írás szerint. Van 6945 ház, 9396 lakófél és 41,651 je­len- és távollevő lakos. Ezek közöl: Vallásra nézve 26,040 r. katholikus, 115 nem egyesült görög, 670 ágos­tai ixitu. 12,076 reformált, 1211 zsidó. Állásra nézve: 41 pap, 176 hivatalviselő, 70 tudós és művész, 33 ügyész és jegyző, 43 egészségügyi személy, 2122 földbirtokos, 1022 házbirtokos, 1040 gyáros és iparűző, 199 kereske­dő, 3 halász, 1972 gazdasági segédmunkás, 1014 ipar­­üzleti segédmunkás, 102 kereskedelmi segédmunkás, 1366 másféle szolga, 2435 napszámos, 1522 egyéb férfi személy 14 éven felül: 26,952 nő és gyermek; állásra nézve : 11,433 nőtlen, 7732 házas, 648 özvegy, 10,747 hajadon, 7737 férjezett, 1905 özvegynő. Jelenlevő honos­­ férfi és nő 38,888 ; idegen 1539; az egész jelenlevő la­kosság 40,427 ; a távollevő honos férfiak és nők 1224; az összes jelen és távollevő lakosság száma : 41,651. — Pozsonyi J. tudósítónk irja, kinek becses sorait öröm­mel fogadjuk, hogy Hegedűs L. szegedi szintársulatának, melyet a pozsonyiak eleinte kegyeletből pártoltak, előadásait később műélvezetből látogatták. Oly lelkesült tapsviharokat Pozsony német ajkú közönsége nem is is­mert. A pozsonyiak arról győződtek meg, hogy az ottani német színészet, sem a két évvel ezelőtt ott működött Szabó, sem a most hat heti ottmulatás után távozó H­e­­gedüs színtársulatával távolról sem versenyezhet. Vé­gül óhajtását fejezi ki­­. levelező úr, vajda a pozsonyi színházban, mely fölött a városi tanács rendelkezik, s melynek használatáért a magyar társaság a német szin­­igazgatóságnak jövedelme egy részével fizetett, lehetővé tételnék a jobb magyar társulatok többszöri föllépése. — Lederer Zsigmond bécsi vagyonos izraelita köze­lebbről a szigeti községnek, melyben született, 100 frtot adott által, hogy annak fele az izraelita, fele a keresz­tyén szegények közt osztassék ki. (Gy. K.) — A megváltozott hajózási viszonyoknál fogva oly fontossá vált Danaszabályozás fölötti alkudozások annyira haladtak, hogy a felső Dunán, Donauwörthtől Bécsig, a munkálatok remélhetőleg mielőbb meg fognak kezdetni. — Gyászhir. Báró Puteani Józsefné, született Z­a­r­k­a Paulina, életének 45-ik, házas életének 23 dik­­ évében máj. 18-án a jobb létre szenderült. Hűlt tetemei , máj. 20-án tétettek a szigligeti közös sirkertbe.­­ A kisdedóvó intézeteket Magyarországban ter­jesztő egyesület nevében van szerencséje alulirtnak a Szent-István-Társulat irányában a legmele­gebb köszönetet nyilvánitni ama nagylelkűségért, hogy a föntisztelt társulat a kisdedóvó-képezde könyvtárát több rendbeli becses könyvek- és füzetekkel, összesen 80 da­rabbal, gazdagitni szíveskedett. — Egyúttal tisztelettel­jes kérelmet bátorkodom intézni hazánk minden írói- és kiadóihoz az iránt, hogy a fölnevezett kisdedóvó képez­­dei könyvtárt a nevelési és ifjúsági irodalom körébe vágó termények egy-egy példányával, mikép azt legközelebb Edvi Illés Pál úr gyermek-diaetetikájával hálára kötelezőleg téve, gyarapítani szíveskednének. Az egyleti pénztár, fájdalom, nincs oly kedvező helyzetben, hogy a nevelési irodalom minden becses terményét meg­szerezhetné. Miután pedig nagyon kívánatos , hogy a képezdei növendékek a paedagogiai művelődés érdekében a jelesebb neveléstani munkákkal megismerkedhessenek, alulírt szerényen, de bizalommal kéri föl az illetőket ezen hazafius áldozatra, mely a mindinkább terjedő köz­műveltség mezején bőven hozandja meg áldásait. Pest, máj. 28. 1858. N­e­y Ferencz, k. v. képezdei igazg. HIVATALOS. A budai cs. k. országos pénzügyigazgatósági osz­tály K­u­z­m­i­c­h Emil volt adóhivatalnokot II. oszt. számvevőségi segéddé végleges minőségben kinevezte. Az ügyvédség ideiglenes gyakorlására a soproni országos főtörvényszéki területen A­c­s­á­d­y Sándor, hivatalhelylyel Veszprémben, kineveztetett. Gazdasági és kereskedelmi szemle. Pest, máj. 31. A múlt heti hideg eső s zord idő után, ma ismét szép napos időnk van, bár a láthatár alján a felhők ismét gyülekeznek. Remélhetőleg azon­ban jó időnek nézünk elő az épen beálló pesti vá­sárra. Az épen mai nappal kezdődő gyapjúvásár élénksé­gének még kevés jelenségei mutatkoznak , készlet gyéren érkezik, mivel a hűvös és esős idő hátráltatta a nyirést, s a sok helyen épen vásár előttre, mikor az indulásnak történni kellett volna, megromlott utak is akadályozák a szállítást. Hogy egynyiretű jobbféle gyapjú jelentékeny mennyiségben érkezzék, arra nincs is a nyirés hátramaradása miatt kilátás, hanem két­­nyiretű, melyből már is érkezett egy kevés, ha az idő csak egy hétig marad is igy, mint a mai nap, még a vásár második hetére érkezhetik bőven, mert mind a hegyes vidékeken, mind a tiszai részen jelentékeny mennyiség került a lefolyt héten kereskedői kézre, hogy vásárra hozassák. A tiszavidéken az ily kétnyi­­retü gyapjú 64—80 pftjával van összevásárolva, te­hát az ár valamivel alatta áll a múlt évinek; a mosás meglehetősen lévén sikerülve, de miután több rend­beli összevágó kísérletek szerint az idei nyirés súly jelentékenyen kevesebb , mint a tavalyi, mit a rendkívül száraz ősznek, rész telelésnek, különösen pedig annak lehet tulajdonítani, hogy a tavasz na­gyon későn eresztett ki, tehát ebből azt lehet követ­keztetni, hogy az ár így nem marad, hanem emel­kedni fog , mert sokkal kevesebb lesz az idén a gyap­jú, mint tavaly; az áremelkedést egyébiránt majd

Next