Pesti Napló, 1858. szeptember (9. évfolyam, 2567-2591. szám)

1858-09-01 / 2567. szám

181—2567. 9-dik évi folyam. PESTI NAPLÓ. 1858. Szerda, sept. 1. Főmunkatárs Kemény Zsigmond. Szerkesztési Iroda: Egyetem-utasa 2-dik szám, l-gő emelet. lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő Bérmentetlen levelek csak Ismert kezektől fogadtatnak el. Kiadó-hivatal: Egyetem-ntcza, 2-dik szám, földszint A lap anyagi részét illető közlemények (előfizetési pénz, kiadása körüt) panaszok, hirdetmények) a kiadó-hivatalhoz intézendők. Előfizetési feltételek: Vidékre .postán | Pestén, házhoz hordva; Évnegyedre . . . 6 írt pp Évnegyedre . . J frt — kr. PP Félévre .......................11 frt pp. ] Félévre . . . 9 Ért 30 kr. pp. lí rtfotmfavAk dilit • 6 hasába petit sor lszeri hirdetésnél 4 pkr. Bélyegd 1 Távirati tudósítás a becsi börze árkeletéröl augnstus 31. 1858. 1 g r t é k jPénzb.J Érték jPénzbJ Érték |Pénzb.| Érték [ Pénzb. 1 Államkölcsön. 5%-es metalliqnes 4V,o/,-es met. . . . . 4' /o-es met...................... 3° Vos met...................... 27,%-es mot .................. ln /()-ez met. . 27.%-es bankó . . . 5ü/i -is B sorozat . . . 5%-jb lombard velenczei 5ut-ob nemzeti kölcsön . 5% ob als. anszt. nrb. k. 6%-es magyar és gall. . 50/(-1js erdélyi urb. k 6°/, es sopronyi . . . fis/ii-es sorsolhat, gloggnielzi 4°/. -oa pesti . . , . ', 4% es majlandi . . Sorsjegrykötelezvény. 1834-diki.................. 18 39-diki ...... .... 1854-diki . . 81% 72 647, 49% Ifi 6372 92 96 82% 93 81% 81 96 97 96 95 310 13 í 1097, Trieszt kölcsön á 100 fr Como.-Bentpapirok . Eszterházy 40 . . . Salm. sorsjegyek . Pálffy .................. Ge nois ..... Clary hg. . . ... Windischgrätz hg Waldstein gróf Keglevioh gróf Vasútrészvények. Éjszabi vasút ... Államvasút .... Államvasúti certific. Iiincz-budweisi Lombard-velenczei . Erzsébet nyugoti pálya Tiszai pálya .... Ferenez József keleti pály, Pardnbiczi vaspálya . Koletgalioziai .... 113 167* 187* 427* 40 37»/* 38% ac4 26% 157« 16ö3A 302 237 1007. 100 1957* 94'/* Iparrészvények. Bankrészvények Bankcertificat . Hitelintézet .... Escomte-bank . . . Lloyd részvények . . Dunagőzh. részvény. . „ 13-ki kibocsátv Pesti lánozhid . . . Bécsi gőzmalom Elsőbbségi kötvények, 67. 5<loyd . . . . 5*/, Éjszaki vaspálya 5* , Gloggnitzi . , •/[, Gőzhajózási . . Ál lám vasút á 500 franc Lombard á 275 líra . Váltó (devisek). Amsterd. 2 hóra r. . . Augsburg uso . . .-45 ih«78 238 116«/, 345 520 5» 87 88 88 84 88 2567* 258 85 t‘2% Bukuresti 31 napra fr. Stambul..................... Fr ankfurt 3 h. múlva f. Hamburg '2 „ n Livorno ................. Lo ndon ................. Mi lano...................... Pá ria ... Pénzérték (valuta) Vert arany ■ . . Szélarany . ■« ­Napoleon d'ör . . Souverain d’or . Orosz imperijUe. . . P. Fridriach d’or . . Angol Souvereings . . Ezüst Pária, aug. 28. 47,% rente » 3*/,................... London,aug. 2 8 37<>Cons. 271 480 1027, 75 102 10.11 102 120 5 107 7, *). 12 U. 12 8. 23 8. 19 10. 14 4% 97 — 70 30 967/, VASÚT MENETEK. d u Uj-Szónyre 8 óra reggel. Pestről— Szegedre: 4 ó. 15p. d. u., 5 óra reggel. Debreezenbe: 4 óra 15 p. d. u., 5 ó. reg. Nagyváradra: 4 „ 15 „ „ 5 „„ Szegedről—Temesvárra: 11 ó. 34 p. ájj., 2 ó. d u Temesvárról—Baziásra : 4 ó. 22 p. reg., 7 ó. 42 p. e. Nagy váradról—Pestre : 9 ó. 33 p. r., 8 ó. 22 p. estve. Oebreezenből—Pestre : 11 ó 15 p. d. e.. 9 ó. 53 p. e. Baziásról—Temesvárra: 2 óra 25 p d. u. Temesvárról—Szegedre : 7 ó. 54 p e , ás 6 ó. 10 p. r Szegedről—Pestre: 1 ó. éjjel, és 12 órak. délben. Pestről—Becsbe : 9 óra reggel, 9 óra 25 p, estve. Uj-Szőnyből—Becsbe : 2 óra 5 p délután. Győrről—Pécsbe: 6 óra reggel, 4 óra délután. VÍZÁLLÁS. DUNA. Pesten, aug. 31. V 10" 0“‘ 0 falüL Pozsony, aug. 28. 2' 8" 0-on felül apadóban. TISZA. Szegeden, apr. 22 18' 4" 0 felül. Tokajban, aug. 28. 4' 11" o felül. Náményban, aug. 26. 1' —" 0 felül BÉKA. Temesvárott, aug. 28. 6' 4“ 0 felül. KULPA. Sziszeken, aug. 15. 8' 3" áradóban t'ERENCZCSAT. Tiszaföldv., aug. 24 4' 11" Of. A pesti gabonacsarnok bejegyzett áréi aug. 31. •O*© <c m • X-n mérő Alsó austriai Búza, zsarosi - „ bánsági r ,, tiszai .. bácskai. „ fehérvár „ n W Kétszeres . r Boss . . . . r /..............."j Ár pa............ Zab............r . ...........“j Ku korieza . . Köles . . . . • Bab............ tavaszi repcze káposzta rep. Súly. Font. Eztistp. 1 £ lr.|krjf--.lkr ft. | kr 1 186-57 j— —I—!—1 |8V-681 412'. 4 20 j86—871 3 54} 4) 6 185—8fi|—I—I 3 43 184—86; 3)54 4 12, 83—8bl 3,30 4 30 4| 12 4t — _J 4|20, 48 ]— I — ! 78-791 2 Ibi 2'20i — I— ] 77—791 2 16 ? 2!20 2 28 1 77—7»| 2 ISS 2;20{— —7»j 2 65—691 1 48—50j 1 43—461 1 80-811 2,301 80—834 2 161 87—181 8 5 52 30( ■ r 21—, 21 ( 1 40j 2 40 ? 20 % 30 4 I El 1 58 1 2144 : 2 30 3,48 1 40l-j- 10! 7 30 Ml 4*e PESTI NAPLÓ előfizetési ára: egy hóra vidékre . '. . 2 ft. „ „ helyben . . . 1 ft. 40 kr. két hóra vidékre . . . 4 ft. „ „ helyben . . . 3 ft. 20 kr. sept.—dec. vidékre . . . 8 ft. „ á helyben . . . 6 ft. 40 kr. Az előfizetések elfogadtatnak minden cs. k. postahivatal által. A „Pesti Napló“ kiadó-hivatala. Buda-Pest, sept. 1. Az időjárásról szóló fővárosi és vidéki tudósítások­kal a politikai lapok rendszerint úgy járnak, hogy mire a közönség az esőzés hirét veszi, akkorra a nap kiderült. — Az időjárás kétségkívül egyik legfonto sabb elem, mely a gazdálkodás eredményére hatást gyakorol, s mely a földmives egész évi fáradalmai­nak sorsát úgyszólván eldönti; de azért nem szokott az idő ország- és világszerte annyira egyforma lenni az évnek minden szakában, ho ry egész országokra és világrészekre akár bőség, akár szükség tekintetéből egyformán hasson, s az emberiség sorsát szélsősé­geknek tegye ki, mert bármily véletlennek és sza­bálytalannak látszassák is egymásutánjában külön­böző vidékeken az időjárás, — az mégis ama változ- hatatlan törvények szerint történik, miket*a Gondvi­selés örök időkre kiszabott, s mik az összes világ- egyetemet a népekkel egyetemben egyensnlyban tartják. — Ha az emberek és társadalmak, né­pek és kormányok bölcsek, az időjárás egy orszá­got sem juttathat oda, hogy az akár a bőség miatt megfuljon, akár a szüktermés miatt éhen vesz- szen , mert az államok akaratától s józan nem­zetgazdasági intézkedéseitől függ bel- és külke- reskedésben a forgalomnak azon könnyűséget és rugékonyságot biztositni, mely minden árufelesleget azon piaczra visz, hol az legszükségesebb. — Bár mily jelentékeny szerepet játszanak is ennélfogva az időjárásról szóló különböző hírek a kereskedésben, az üzérkedés körül, s bármily érdekes legyen is például a karpáthi népességre nézve tudni azt, vájjon egy ál­dott eBÖ az alföldön biztosított-e olcsó kenyeret szá­mára ; — mégis magát az egyes mezőgazdát minde­nütt csak saját vidékének időjárása érdekelheti leg­inkább, mint azon factor, mely azon évi termelésének mennyiségére s minémüségére mulhatlanul befoly. — S minthogy e befolyást, bármily mostoha legyen is az néha, a gazda magától végkép elhárítani nem ké­pes, — e kényszerűség corolláriuma, mint tanulság, csupán abban áll, bogy a mezőgazda eljárása oksze­rűsége mindent elkövessen, hogy — a k e d vező fdöjáráíí?01 “‘“fi több hasznot húzzon, — a mostoha pedig minél kevesebbet árthasson neki. Gazdasági és kereskedelmi szemle. Pest, aug. 30-kán. A fővárosi piaczon a múlt hét folytán az iparosok és kézművesek több szeren­csét tapasztaltak, mint a gazdák. Az élénkség ugyan is, mely a jános fővételi vásár alkalmával je- I lenlkezni szokott, nagyobb mértékben mutatkozott agyártmányok és kézmüvek, mint a nyers termények körül. Különösen a gabonaüzlet ma­radt előbbi pangásában, úgy hogy az egész bét foly­tán nehezen kelt el összesen 20 ezer mérő minden­nemű élet. Legnagyobb keletnek örvendett a vásár derekán gyapjú és a lábas jószág. — A gyapjúból is­mét a finomnak ára emelkedett bárom — négy száztólival, — a durvább neműek megtarták ko­rábbi áraikat, sőt leebb is szállottak valamivel. — A repcze megtartotta előbbi árát, bár vásárlások nem történtek, annak jeléül, hogy az eladók még jobb árakra várnak. Az esős idő, mely az aratás és behordás közben a gazdáknak annyi galibát okozott, szűnni látszik. De mindennek meg van jó oldala. Az őszi szántás köny­nyebben végbe fog menni s már is látni szépen ki- I zöldült repczevetéseket. — A tarló vetemények is gazdag termést ígérnek az idén. Az esőzésekről eszünkbe jnt a szőllö is, mely most kelletinél több | vizet ivott, és kivált a piros fajú tőkön a bogyók több­nyire meghasadoztak. Tartani lehet, hogy a rothadás nagy lesz, kivált síkon fekvő szőliökben. Azon ha­zánkfiainak egyébiránt, kiket a magyar bor ügye ér­dekel, azon örvendetes újsággal szolgálhatunk, bogy I SinaSimon báró ur, ki oly lelkesen jár minden j tekintetben példájával a magyar aristocratia előtt, — a hires angol borkereskedőt, Sellers urat Magyarországba a jövő szüretre meghívta, bogy Útmutatást adjon, mikép kelljen jelesb borainknak a spanyol „porto“ és „sherry“ minémttséget megadni, hogy azok világkereskedési rendeltetésüknek megfe­leljenek. E törekvés sikerét kiegészíti derék Korizmi- csunk fáradozása, ki f. hó 13-dikán utazik el Sztambulba, hová legjelesb boraink mutatványait előre küldte, hogy ott alkalmas ügynököt kipuhatol­jon, ki mind keleten borainkat megismertesse és tér jeszsze, mind biztos organnm gyanánt szolgáljon, hogy Angolországba a Danán küldendő boraink oda hamisitatlan s lehető legolcsóbban eljussanak. Az orosz piaczon, mely borainknak egyik forgalmi tere lehetne, fájdalom, a magyar bor a francziával nem mérközhetik, mert a francziák kevesebb beviteli vámot fizetnek nálunknál. Köbölkút, (Bihar), ang. 25-én. Debreczennek m. héten tartott nagy vására szomorú tanúságot tön ál­lításom igazságáról, miszerint alföld óriási vásárai, hová hajdan szükség és patriarchális szokás öszpon- tositá az érdekeket, nincsenek többé. Szóljanak az adatok. A kéz- és mttipar képviselői annyit sem va­lónak képesek eladni, a mennyiből útiköltségeiket fe­dezhetők s most még az olyanok is, a kik eddig ne- vök hitelével kivételt képeztek, kölcsön kért pénzen utaztak haza. A lóvásár számra kevéB s minőségre is annyira silány lovakat tartalmazott, bogy azon ke­veseknek, kik venni akartak, sem bírta választását kielégíteni. A szarvasmarhák közöl egyedül a meddő teheneknek, az úgynevezett sőrének volt kelete, de daczára annak, hogy bécsi, pesti, fehérvári kupeczek nagy számmal vásároltak, a legcsontosabb tehénnek sem kelt el darabja 40 pfton felül. Az ökörnek mond­hatni ára sem volt, mert senkinek sem kellett, úgy annyira, hogy egy pár harmadfü tinót kínálva sem vettek meg 80 pftért. A termények közöl ezen pia­czon egyedül a tengerinek volt ára, melynek még most is 4 ft 24—48 krön kelt el köble, mig a tiszta búza alig kellett ennyiért is; a rozsnak, zabnak, ár­pának pedig mondhatni sem vevője, sem ára nem volt. Időjárásunk a lehelő leggonoszabb: már egy hét óta naponkint iszonyú záporok locsolják meg a nyom­tatók szérűjét s a mit a sovány idő szűkén adott és a szorgalom betakaríthatott, azt most az e.-ő teszi sem­mivé. A szőlő is, a mi kevés van, rothadásnak indu t, úgy annyira, hogyha néhány nap alatt az időjá­rás meg nem változik, szomorú szüretnek nézhetünk elébe. Gyalokay Lajos. Sz.-Tornya, (Békésmegye) aug. 27. Multhó28-ka óta alig volt egyszer kétszer 3 egymásntáni nap eső nélkül, most meg már épen egy hete, hogy minden­nap esik, és még nincs kilátás jó időre, ennek követ­keztében sem behordani, sem nyomtatni nem lehet, a gabona kint csírázik és szalmástól együtt rothad, ha pedig az idő hamar nem változik, egészen tönkre megy az amúgy is silány termés, mely úgy is mind minőségre, mind mennyiségre nézve rosznl ütött ki, mert a szem kevés kivétellel szorult és üszögös, a mi pedig a mennyiséget illeti, még az esőzések előtt tett próbák után sem adott egy hold többet mint bnzából 2-6, árpából 4—10, zabból 2—5 mérőt, most pedig még kevesebb és roszabb minőségű várható, szomorít napoknak néz elé a gazdaközönség. — (Bécsi börze) A dunagözhajózási részvények, melyek természetüknél fogva most a 7% százalékos állampapírokhoz számíttatnak, 520-on állanak. A dnnagőzhajózási társaság igazga­tási éve bárom hónap múlva (nov. 30.) lejár. A bécsi börze nyerészkedési papírjai hát­térbe szorultak most. A kelet korlátolt s áz árfolyami változások csekélyek. A hitelrészvények 2 forinttal emelkedtek, 237%re s a hitelsorsjegyek, melyek csak­nem alparira sülyedtek , az utolsóelőtti fenyegető részletfizetés daczára is, 101% ig emelkedtek. A ve­lők szövetkezett nyugoti és tiszai vasútrészvények megtartották az árfolyami névszerinti értéket. Külön­ben csak a keleti pálya részvényei emelkedtek újra 55 ig.— A bankrészvények, a múlt héten is, habár nem lettek formaszerinti játékpapirokká, a leg­nagyobb változásoknak voltak kitéve. Már hétfőn 932- re sülyedvén, szerdán 926-on adattak, de aug. 28 ig 946-ra mentek fel. Úgy látszik tehát, hogy ez inté­zet megszorításairól szóló hirek, melyek a nyilvános meghazudtoló^ után sem szűntek meg szárnyalni, me­rőben meg vannak czáfolva. Boroszló, ang. 25. A gyapjú üzlet e héten ke­vésbé volt élénk mint a mnlt héten, s csak mintegy 800 mázsa kelt el. A poseni egynyiretüért 85 tall, is fizettek, ugyanonnan való finom fürtös gyapjúért 70 tall., sziléziai finom báránygyapjnért 90—110 tall.-t, háton mosott orosz régi gyapjúért 50 tall, orosz njért 58—66 tallért; gyári mosottért 86—94 tall., s tímár gyapjúért 60—66 tall. A piaczra nagy mennyiség vi­tetett. Mezőgazdasági számvitel. A mezőgazdaság okszerű vezetésének tudomá­nyos elrendezése körül mind e mai napig a leg­tökéletlenebb rész a számvitel. — S ez a do­log természetében fekszik, mert a mezőgazdaság­nak számos véletlen és nem véletlen factorai van­nak, miknek értékét sem pontosan, sem állandóan meghatározni, s fillérig kifejezni nem lehet. Az évi időjárás, a föld termékenysége, a cseléd és napszá­mos mnnkakedve és képessége, a kezelő értelmisége, helyzet, piacz, s számos egyéb dolog a gazdálkodás sikerére lényegesen befoly, s számokban mégis meg nem állapítható. Ez az oka, hogy a mezőgazdaság körül oly tökéletes kettős számvitel, mint a kereske­désben, soha sem eszközölhető. -— De viszont az ősi Bzámtartói modor sem elégíti többé ki az okszerű gazdát, mert az még csak közelítőleg sem matatja ki azon arányt, és eredményt, melyet egyes gazdasági s mivelési ágak a befektetett költséghez képest felmu­tatni képesek, holott e nélkül a gazda a jobb irány és czélszerübb eszközök megválasztásában a legbiz­tosabb útmutatást nélkülözi. Az eddigi számadás mel­lett a magyar birtokos csak azt tudhatta meg ponto­san, vájjon a készpénz, mely bevétetett vagy kiada­tott, pontosan be van-e írva; de vájjon mennyit hozott be neki az alap és üzlettőkéhez képest egy hold szántó­föld ? vagy mennyibe került neki egy birka tartása, vagy egy mázsa gyapjú termesztése, sat ? s vájjon mi fizette ki magát termelései s iparágai között legjobban? s mennyit lehet az eredményből a kezelő szorgalmá­nak és szakértelmiségének köszönni ? azt az eddigi számadási módból megítélni nem képes. Az ezen baj elhárítására, kivált Németországban készített formák és javaslatok ellenben többnyire szövevényesek, a német geninssal járó elméleti egyoldalaságban szen­vednek és sok haszontalan irka-firkával járnak. — A két szélsőség közt kell a józan középet eltalálni s ezen törik fejőket azok is, kik egy czélszerű gazda­sági számvitelmód kidolgozására mait évben jutalmat tűztek, mely pályakérdést eddig ngy látszik senki sem oldta meg a kívánathoz képest. Annál nagyobb ügyszeretettel olvastuk a „Gazd. Lapok“ utóbbi szá­mában azon közlést, mely Baliga Adolf ur számveze­tési módját megismerteti, s melynek igen sok elöny- nyel és baszonvehetőséggel kell birnia, minthogy azt oly jeles praktikus gazda ajánlja, mint Szendrey Ignácz tisztelt barátunk, ki maga is oly uradalmakat kezel fényes sikerrel, hol a gazdasági különböző ágak kifejlesztésére mind anyagila g, mind szellemileg te­temes beruházások tétetvén, az alapos bilance készít­tetése végett, már hnsz év óta különös gond forditta- tik a számvitel gyakorlati tökéletesítésére- — Szend­rey Ignácz ur ítéletére támaszkodva tehát, hajlan­dók vagyunk Baliga nr javaslatának elég fontosságot tuiajdonitani a végre, hogy azt e lapok utján tágasb körben is megismertessük, s a Gazd. Lapokból az illető czikket a jelen felvilágosító bevezetés mellett átvegyük, mint következik : A Magy. Gazd. Egyesület számvezetési szakosztá­lyának elnöke, Baliga Adolf számvezetési és telek­könyvezési mintázatait a hozzá utóbbi időkben be­nyújtott segédkönyvekkel együtt szigorú vizsgálat alá vevén, ennek folytán az említett munkát következő sorokban ajánlja a közönségnek : „Bizonyítvány. A Magyar Gazdasági Egyesület I illető szakosztálya, Baliga Adolf urnák bemutatott számvezetési és telekkönyvvezetési mintázatait f. é. junius 8-kán előterjesztett jelentése szerint ugyanoly j gazdaságoknál, melyek különös számvezetési hivata- lókkal ellátva nincsenek, egyelőre czélszerüeknek nem találta; mintán azonban szerző a mintázatokhoz I I szükséges segédkönyveket is elkészité, s azokat alnl- irt különös vizsgálata alá terjesztő : Baliga Adolf urnák szám vezetési és telekkönyvvezetési mintáza­tait szigora megvizsgálás ntán nemcsak czélszerüen alkalmazhatóknak és nélkülözbetleneknck találta oly nagy gazdaságoknál, melyek rendes számveze­tési hivatalokkal el vannak látva; hanem egyszers­mind meggyőződvén a felől, hogy ezen mintázatok egyes kiszemelendő részleteinél fogva, a kisebb gaz­daságoknál is épen oly czélszerüen és sikerrel alkal­mazhatók: mint az egész minta általán véve, na­gyobb gazdaságoknál. Miután pedig Baliga Adolf ur számvezetési és telekkönyvvezetési mintázatai a hozzá­csatolt segédkönyvek által közhasználat tekintetében egészen más, kiegészítő szerkezetet nyernek, mint a miként először a Magyar Gazdasági Egyesülethez birálat végett benyújtva valának; s mintán ezen nj segédkönyvek által a mintázatok mind nagy, mind kis gazdaságoknál teljes sikerrel használhatóknak bizonyulnak be : szigora bírálatom után én e mnnkát, melynek eddigelé magyar gazdasági irodalmunkban különben is megelőző párja nincs, lelkiismeretesen ajánlhatom a kiadó kőnyvárosok és a magyar gazda­közönség hazafiai elismerő pártolásába. Szendrey Ignácz, a M. G. E. számv. szakoszt. elnöke.8 (Vége köv.) Érdekes tudnivalók. — Dr. E n t z Ferenez kertészeti iskolájában a próbatét, ma sept. 1-sö napján d. u. 5 órakor fog meg­tartatni. A derék tulajdonos szívesen látja mindazo­kat, a kik érdekeltséggel viseltetnek a gazdasági szaknak természettudományok által segített haladása iránt. — Mayer Henrik ur Bécsből tadatja a gazdakö­zönséggel, hogy Zsengeri Mór nrat Pesten (Lipótvá­rosban a templomtéren) megbizta Marczell-féle knko- riczadarálóinak eladására. Ezen kukoriczadarálók, belügyminiszteri engedély következtében, Nagy-Vá­radon, Kassán, Temesvárott és Zágrábban próbára ki voltak állítva, hol helytartósági bizottmányok je­lenlétében azok jóknak is találtattak, és a belügymi­nisztérium rendelete folytán mindenik gép az állam­pénztárból 600 pfttal jutalmaztatott. — Ezen daráló, azonkívül, hogy a knkoriczát csövestől együtt meg- aprózza marhatakarmánynak : még azt oly finomra is megdarálja, hogy az szeszégetésre tökéletesen al­kalmatos. — Ara ezen gépnek Pesten, Zsengeri Mór nr raktárában 545 pft. (G. L.) Hivatalos hirdetések kivonata. A „Budapesti Hirlap“ 198.» számából, (ang. 31.) Csőd nyittatott: Veil Franciska aradi Iakos- nö vagyona ellen. A követelések bejelent, sept. 20-ig az aradi es. k. megyei törvényszéknél. — Periigyelö Náray Imre ügyvéd. — Salvadort Eugén szegedi könyvvivő összes vagyona ellen; az igények bej. nov. 11-ig a szegedi cs. k. megyei tszéknél. Perügyelő Fodor István ügyvéd. Biróilag árverezletnek : T. Sz. Imrén Nagy József hagyatékához tartozó 61. számú 235 frtra becsült ház árv. sept. 22. és oct. 20-án a t.-füredi szbi- róság által. — Kövágó-Orsön Eössy Ferencztől lefoglalt s 400 pftra beosült szőlő árv. sept 24- és oct. 26-án a tapolozai szbiróság által. — Szegeden Masa Istvántól le­foglalt 82, 83. szak. 3588 száma 8800 frt 30 krra be­csült házi telek árv. oct. 14- és nov. 29-én a szegedi cs. kir. megyei törvényszék által. — Kis-Kanizsán Pávics Jánostól lefoglalt földek árv. oct. és nov. 12 én a nagy- kanizsai szolgabiróság által. — Merenye helységben Tar Józseftől lefoglalt 4. számú 430 pfrtra becsült ház egy negyed kültelekkel és 400 pfrtra becsült szőlő árverez- tetik oot és november 11-én a kanizsai cs. kir. szolga- bíróság által. — Fülöpszállásán Kulik Jánostól lefoglalt^ 523 számú 100 pfrtra becsült szőlő árv. oct. és nov. 25r kén a knnszenlmiklósi cs. k. kapitányi hivatal által. — Uray Menyhértnek Ura helység határában fekvő szántó és kaszálóföldjei árv. oot. 26 és nov. 30-kán a szatmári CS- k. megyei törvényszéknél. — Pápán özv. Varga Ist- vánnétól lezálogolt 144 számú 4670 pfrtra. becsült ház árv. oct. és nov. 11-kén a pápai szolgabiróság által. — Karádon Bay Jánostól lefoglalt lellei úgynevezett „kis­hegyi“ 400 frtra becsült szőlő árv. sept. 30 és oct. 24- kén a karádi szolgabiróság által. — Pesten Czrenner Fereneznek lipótvárosi hoidntezában 91 sz. a. fekvő 36,934 pfrtra becsült ház heted része árv. sept. 10-kén a pesti cs. k. orsz. tőrvszék által.

Next

/
Thumbnails
Contents