Pesti Napló, 1858. december (9. évfolyam, 2643-2667. szám)

1858-12-01 / 2643. szám

Korizmics László magyar gazdasági egyesü­leti alelnök jelentése a dunai hajózásról, s a magyar borok érdekében Konstantinápolyba tett utjának eredményeiről. (Folytatás.) t A Bazias-Turnu-Szeverini vonal, melyet második főrésznek neveztem, már égé szén más természetű. Ellentéte ez az ismerte­tett elsőnek teljesen, s benne vannak öszpon- tositva az Al-Dunának úgyszólván minden lé­nyeges hajózási bajai. Erős szirtek, hatalmas hegyek közé van itt a Duna szorítva mind a két oldalról, s az akadályok azon kövekből állanak, melyek a sziklaágynak fenekéből, hol kisebb, hol nagyobb mennyiség- és magas­ságban a hajózási víznek rétegébe szolgál­nak föl. Az első szírt, melylyel e vonalban találko­zunk: Bab a kő. Fekszik ez a hajózott ág­nak csaknem közepében, közelebb mégis a balparthoz, szomszédságában agolubáczirom­nak, s Báziás alatt mintegy négy mértföld- nyire. Kiálló része e szirtuek, körülbelül 8 ölnyi magas s ugyanannyi lehet talapja is a viz sziuén. Úgy veszi ki magát e hatalmas kődarab a Dunában, mintha a természet csak azért állí­totta volna oda, hogy az érkező az alább fek­vő akadályok és veszélyes helyekre jó előre figyelmeztetve legyen. Nemével a tiszteletnek hagyjuk mögöttünk az ős sziklát, előőrsi szolgálatában. Mintegy 5 pereznyi hajózás után, azaz: 1200 ölnyire tőle, beérüuk már az úgynevezett golubá­czi szorosba E szorosnak szélessége leg­feljebb 150 öl, s vizalatti szirtein pusztult el egykor a „Széchenyi gőzös.“ A szirtes helyet csak a víznek játéka mutatta, s egy pillanat alatt túl voltunk azon. Második veszélyes pont az úgynevezett a 1 i- bégi, mely a golubáczi szorostól csak tíz pereznyire, azaz: 2300 ölre van. Idáig járnak a hajók felülről, ha a vízállás a dreukovai vizmértéken 12 hüvelyk. Egy pillanat alatt túl voltunk ezen az akadályon is, melynek lé tezéie ezúttal szintén csak a víznek élénkebb játékából volt észrevehető. A harmadik veszélyes pont, az úgynevezett S z t e n k a, mely Alibégtöl 13 pereznyire vagy is 3000 folyó ölre fekszik. Ezen pont, dreukovai 9'— l2"-nyi vízállás már igen könnyen okoz bajt. Tavai a „Pannónia“ gözös, 7 hüvelyk- nyi vízállásnál horpadt be e helyen feljövet. A Sztenka sokkal roszabb az elöbbeni két helynél, s növeli bájosságát azon körülmény, hogy ezen szirtzárás az egész Dunán keresz­tül vonul. Sztenkártál a Duna szélessége jóval nagyobb. E szirtzáráson keresztül 9—12"-uyi vízállással biztosan csak a kis Tacbtalia és Izlás gőzösök járhatnak. A negyedik veszélyes pont: Kozlár; mely a Sztenkától félórányira, azaz 7500 ölre van. Kozlár fölött körülbelöl 500 ölnyire fekszik Drenkova a balparton, hol a gözös egy perez­re megáll, hogy jártas hajóvezetö emberét ma­gára fölvegye. Mutatja ez is, hogy Kozlár s a következő többi pontok veszélyesebbek az előb­bieknél. Ötödik veszélyes pont a Szirinyák, mely a kozlári szirtek töl csak 700 ölnyire fekszik, s miután azokkal viz alatt kapcsolatban áll, velük szövetkezve egy hatalmas szirt-siót és örvényes vízfolyást teremt. Ezen egész 700 ölnyi folyamhoszsz, egy folytonos szirttelep, sa hullámos vizszin eléggé mutatja ama küzdelem erejét, mely elrejtve a szem elöl a mélységben történik. A Duna e pontnál újra szorul. A partokon emelkedő hegyek folyvást ma­gasabbak, meredekebbek, szirtesebbek. Gyö­nyörű völgy ez, s éles, érdes hegyszakadásai val csaknem úgy néz ki, mintha valamely ha­ragos kéz, a vizeknek utat nyitandó, tépte vol­na őket szét. Hatodik veszélyes pont az úgynevezett P i- v öli, mely a Szirinyákon alul körülbelül 1600 —1800 ölre van. A Pivoli szirtnek fejét ezút­tal csak mintegy 1 'A lábnyira láthattuk a fo­lyamból kiállani; volt pedig menetelünk alkal­mával a drenkovai vízállás : 7' 4". E helyen a folyamnak oly hatalmas a sebessége, bogy a vontató hajó fölfelé 2 schlepnél többet nem igen vihet. Hetedik veszélyes pont a hírneves Izlás, mely a Pivolin alul 9 perezre, vagyis 2100 f. ölre fekszik. E hatalmas szirt-sió is, az egész folyamon keresztül vonul. Természetes csator­nája, mely alig szélesebb 20 ölnél, a szerb vagy­is a jobb parti oldalon van. Nyolczadik veszélyes pont a N a g y-T a c h- tália, mely az Izlással egybeköttetésben, at­tól csak mintegy 500 ölnyire fekszik. Kószább ez az Izlásnál azért, mert természetes csator­nája még keskenyebb. Hossza az egész nagy- tachtáliai szírt-siónak körülbelül 500 öl. után vonhatott esemény, hogy hajónk, * kellő­nél egy kissé hamarabb kanyarodván, feneké­vel a balparti Floránnak víztől fedett tetejébe ütközött, s e perez ben el volt törve a kormány s belynkasztva a fenék. De fölöttünk a gond­viselés keze őrködött. Az eltörött kormány nem tagadta meg szolgálatát, míg csak a ve­szélyes helyeken át nem haladtunk; a kapott lyuk pedig szinte nem volt akkora, hogy azt gyors utánlátásBal elfojtani ne lehetett volna. Történt pedig velünk ezen esemény a 150 ló erejű s 4'-ra merülő „Albrecht“ hajóval az or- sovai víznek 9' 6 ' állása mellett. Ily természetű lévén a Baziás és Turnu- Szeverin közt fekvő folyamrész, nem csodá­lom, ha a tek. Egyesület nemével a kellemet­len megilletödéBnek veszi a mondottakat tu­domásul. Azonban a hajózás ügye mindamel­lett nem áll oly roszul; de sőt jobban áll sok­kal, mint eddig általában hittük. (Folytatjuk.) A hirlapbélyeg leszállittatása. (Fk.) A birodalmi törvénylap legújabb szá ma azt hirdeti, miszerint a hirlapbélyeg uj év töl fogva leszállittatik: 4 ujkrajezárról 2 re tülföldi, — 2 ujkrajczárról 1-re belföldi la- jokra nézve; hanem másrészről a nem politi tai lapok is (a szoros értelemben vett szak- apokat, ha hirdetményeket nem hoznak, ki­véve) bélyegkötelesekké lesznek. Ezen legfelsőbb rendelet világosan mutatja, miszerint mindazon aggodalmak , miket kö­rülbelül egy év előtt, midőn a hirlapbélyeg behozása el lön rendelve, kifejeztünk, nagyobb- részint valósultak s ez tette szükségessé az illető adónak ha nem is megszüntetését, de legalább módosítását. Financziális szempontból ama rend­szabály nem hozta meg á kívánt eredményt, mert a politikai lapok kénytelenek voltak árukat felemelni, a mi ismét az olvasók szá­mának csökkenését vonta maga után; a kö­zönség egyik része általában megszűnt hírla­pot olvasni, másrésze pótlást keresett az ol­csóbb nem-politikai lapoknál, melyek lega­lább a napi újdonságok nagyobb részét csak úgy hozták, mint a politikaiak. Tehát az adó­köteles tárgy fogyasztása csökkent, az adó­mentesé növekedett s a megadóztatás senki­nek nem vált hasznára, mint az — adómente­seknek. A lapok irányára pedig a bélyeg semmi befolyással nem volt! A bélyegdij a mindennap megjelenő politi kai lapok egyegy példányától éven kint mint- egy 5 pftot tett vagy 5 frt 25 krt uj pénzben. November 1-seje óta az egy pgőkrajezár helyébe két uj krajezár tétetett, a mi évenkint h a t uj forintra rúg, s igy méltán lehetett attól tartani, miszerint a már eddig is nyilvánult és fentebb érintett baj még inkább emelkedni fog. Elébb utóbb ezen teher a birodalom nem hivata­los politikai Bajtóját kétségenkivül teljesen tönkretette volna; a lapok drágák, pénz Behol sincs, különösen érdekes politikai események nem igen fordulnak elő, közelebb fekvő s az olvasót házilag érdeklő ügyekről — ritkán van szó, mi vonzaná ily körülmények közt a közönséget a politikai lapok felé ? mi indítaná öt arra, hogy épen e lapokat megszerezné, mig a nempolitikaiak sokkal olcsóbban elégí­tik ki a — kíváncsiságot?! Még egy árfóle- melés (a mi a fölemelt bélyeg következtében jövő újévre elkerülhetlen lett volna), s a biro­dalom független politikai lapjainak háromne­gyed részéről azt lehetett volna mondani: fűit! A m. kormány ezt fontolóra vette, látta, hogy a független lapok létele forog koczkán, s ime — a mennyire rajta állt — a bélyeg leszállítása által legalább részben könnyíteti helyzetükön, s képesekké tette, árukkal még inkább fel nem menni, sőt ezt valamivel még alább is szállítani. Ezáltal tettleg fejezte ki abbeli meggyőző­dését, miszerint egy független politikai sajtó létezését nélkülözhetlennek tartja. Ezen meggyőződés nyilvánulása az a mi a szóban álló könnyítés tulajdonképení értékét képezi. Tehát nem csak az olvasó ha­zafiassága az, mely pénzbeli áldozattól visszi nem riadva, a független lapok fentartása mel lett buzog, hanem e buzgalom legfelsőbb he lyen is elismerésre, helyeslésre talál. S ez nagj vigasztalást nyújt, mert azon reményre jogo sit, hogy — midőn a független politikai sajti egyrészről az any ági nyűgök alól legalábl részben felmentetik — szellemi tekin tét ben is mindazon könnyítéseket fogja ta lálni, mik magas hivatásának teljesítésére, t a törvény határain belüli szabad fejlődésért mulhatlanul szükségesek. A nem politikai lapok megadóztatása a: ezévi tapasztalások által, mikről fentebb szól tunk, némi indokoltatást talál; a közvetlenü érdekeltekre nézve e teher nem csekély, s ha­zánkban annyival inkább meg lesz az érezhe­tő, mert nálnnk nincsenek oly zúglspok, mint péld. Bécsben, melyek a nagyokat kizsákmá­nyolván, költség és fáradság nélkül a „nép­szerűség“ ezégére alatt krajezáros portékáju­kat adómentesen hozták a vásárra. Nálunk a nempolitikai sajtó is fontos szerepet játszik nemzet-irodalmi tekintetben, de épen azért neki is ugyanannyi igénye van a nemzet részvételére mint a politikaiaknak s ha ezeket — a bé- lyegteher daczára — sem ejté el a közönség, a nem-politikai sajtótól sem fogja gyámolitá- sát elvonni; hiszen mind a kettő ugyanazon nemzeti irodalom hasonjogu szülöttje ! A mi végre a külföldi lapokat érő bélyegdij leszállítását illeti,ennek nem lehet egyéb czélja, mint tettleg megczáfolni azon hirt, mintha a külföldi lapoknak bejövetele nehezittetni akarna, miként ezt néhány idegen lap állítot­ta, bizonyságul arra hivatkozván, miszerint e lapokra külön censura fogna elrendeltetni s a többi. Az egész rendeletet lehetetlen más, mint li­berális értelemben magyarázni; külföldön igen jó benyomást teend az, és sajtóviszonyainkat ismét derültebb színben fogja láttatni. A bókolgatás nem szokásunk, de hálátlan­ság volna el nem ismerni azt, a mi csakugyan őszinte elismerésre méltó. Az ausztriai kormány utóbbi időben sürü megtámadások tárgya valá a külföldi, neveze­tesen a franczia sajtó részéről; bár ilyenekre mindig igy felelne, a miként most tette — elle­neinek megszégyenítése által! A magyar tudományos Akadémia alapsza­bályai. I. Az Akadémia czélja éB hatásköre. 1. §.(,A magyar tudományos Akadémia egy, 0 cs. kir. Felsége különös oltalma alatt álló tudományos intézet. Czélja annak a tudomány és szépirodalom mivelése és terjesztése s egyszersmind a magyar nyelvnek egész gonddal csinosbitása és gazdagítása. 2. §. Ezen czélra mind tudományos vizsgálatok és kísérletek tétele, mind eredeti munkák Íratása a régi és nj remekírók s egyéb jeles müvek fordítása által törekszik. 3. §. Hasonlókép a történet, nyelv, irodalom s mű­vészet emlékeit gondosan felkeresi s a tudomány gya rapodására szolgálókat közismeretbe hozza. ,, A- §• Jutalomtételek által úgy a tudományos, mint a szépirodalmi, különösen a drámai munkásság élesz­tősére és táplálására igyekszik hatni. A kormány által hasonló végre kiírandó jutalmak­ra érkező pályamunkákról az akadémia ad biráló vé9 leményt. 5 §. Az évenkint nyomtatásban megjelenő magyar munkákat osztályonkint szoros vizsgálat alá veszi, a legjelesbeket megjutalmazza s a jutalmazás indító- okait közzé teszi. 6. §■ Az akadémia, munkáikodási eredményeit nyomtatásban terjeszti el, és pedig ülési tárgyalásait havonkinti füzetekben megjelenő Értesítője által, tör­téneteit, emlékbeszédeít és értekezéseit Évkönyvei­ben bocsátja közre 7. §. A beadandó kéziratokat az akadémia meg­vizsgálja s ha helybenhagyást nyertek, azokat vagy tiszteletdij mellett kinyomatja, vagy kijövetelöket illő segcdclmezésscl támogatja. 8. §. Tudományos ezélok végett, különösen a haza minden tekintetbeni bővebb megismertetésére, benn és a külföldön utazásokat, tétet vagy pártol. 9. §. A tagok óvakodni fognak a vallást, az ország polgári állapotját és polgári kormányát illető, vagy akármely más politikai tárgyak vitatásától. 10. §. Mindennemű akadémiai nyomtatványok a sajtószabály kívánalmai szerint kezelendők. II. Az akademia szervezete. Tagok és tisztviselők. 11. §. Az akadémia szervezetét alkotják . az elnök, egy alelnök, 26 igazgatósági tag, továbbá tiszteleti tagok, kiknek száma a 24-et meg nem haladhatja, rendes tagok, kiknek száma 42-re van meghatározva, levelező tagok, egy titoknok, egy jegyző s a szüksé­ges tiszt- és szolgaszemélyzet. 12. §. Az akadémia munkássága minden tudomá­nyokra kiterjed, ide nem számlálva mégis a bittudo­mányt ; s azoknak következő hat osztálya van meg­állapítva : ]. A nyelv és ssiptadományok. 2. A philosopbia. 3. A tör vény tudomány. 4. A történettudomány. 5. A mathematikai, és 6. A természeti tudományok, melyek mivelésével mindenik osztály terjedelméhez és fontosságához arányzott. számú tiszteleti, rendes és levelező tagok foglalkodnak. 13. §. Az igazgató tanácsot huszonöt tag képezi, kik az ország előkelő és tndományszerető félfiai kü­. zöl választatnak (25. §), s kiknek kötelessége az aka­démia vagyonára ügyelni. 14. §. Az akadémia közvetlen vezérlete az elnököt illeti, ki az ülésekben elnököl s az akadémiát a ható­ságok b mások irányában képviseli. Távolléte vagy másnemű gátoltatása esetében helyét az alelnök pó­tolja. Mindkettöjöket illeti legközelebbről az alapszabá­lyok pontos megtartása iránti felelősség. Osztályülésekben a jelenlevő legidösb tiszteleti, s ilyennek jelen nem létében a legidösb reudes tag is elnökölhet. Kilenczedik veszélyes pont a Kis-Tacl t á 1 i a, mely a nagygyal áll kapcsolatban. ' szirtnek élesebb kifejezése a Nagy-Tachtálii tói csak mintegy 700 ölnyire van. Hason] rendszerű zárás ez is : semmi más, mint folj tatása a nagynak. Csatornája egészen a szer oldalon. Súlya e szírieknek a folyam közepébe fekszik, s elfoglalja a medernek mintegy hai madát. Tizedik veszélyes pont az úgynevezett Q-re ben, mely kapcsolatban áll a Kis-Tachtáliávai i melynek főkifejezése csak mintegy 700 öl lyire fekszik amattól. Ezen zárásnak föszirl ét F r an i 6 n a k hívják. A Franió képez igyszersmind befejezését azon nagyszerű kata aktáknak, melyeket Izlás, Nagy- és Kis rachtália, meg Greben elnevezések alatt be autattam. Ezen négy zárás sajátlag egy égé zet alkot; s ha igy vesszük őket, tesz a rop ant kataraktának hossza körülbelül 2600 fo yó ölet; a víznek hanyatlása pedig 18 lábat Ilképzelhetni, hogy mily erővel rohan itt a Du a vize lefelé. A Franió szirtnél lelte halálé yolez év előtt ama három merész amerikai ;ik ladikkal akartak az egész Dunán végig tazni. Gerebenen alul a Duna tetemesen meg- zélesedik, mindazáltal folyvást erős hegyet s szirtek közt marad. Tizenegyedik veszélyes pont a Jucz, mely Irebentöl 23 perezre, vagyis 5400 ölre fék­eik. Ezen kataraktának a rendszere egészei asonló a Sztenkáéhoz, csakhogy annál annyi­ól roszabb, hogy jobban meg van kövekkel ikva. Jucznál kapott 1856-ban a „Baja" nevű ontató gőzös lyukat; ugyanitt és ugyanekkor asittatott fel végig egy teherhajó. Hossza ezen ataraktának mintegy 700 öl. A víznek esése íjta 6 láb. Juczon alul, vonalunkon a hajózás­ok még csak egy lényeges akadálya és ve- ledelme van; s ez a hires Vaskapu, mely- >1 az egész aldunai szirtes vonal nevezetét yerte. A Vaskapu a birodalom határán kívül kszik már; távolsága Jucztól 5, a mi Orsó­inktól egy mértföld. Török-Orsova fekszik a ienktöl mintegy 2000 ölre, s Török-Orsová- 1, mely a határt képezi, nincsen tovább a askapu, szintén 2000 ölnél. Jucz és Orsóvá közt van továbbá a gyönyö- i k a z a n i szoros; hol a Duna majdnem füg- ileges hegyek közé szorítva, legkisebb bzó- sségében csak 8ő öl, s hol az utas a hajó fe- ílzetéről nemével az aggodalomnak nézheti >ak az ég felé emelkedő hatalmas szirteket. t azonban, bármily rémületesnek mutatkozik a környezet s a külső Bzin, nincsen a hajó­kénak semmi baja. mert a viz a kazani szó isban egyremásra 20—25 ölnyi mély. Hosz- :a e festői szorosnak mintegy 4000 öl. Fénypontja e szoros az egész aldunai hajó­iénak ; s a jobb oldal szirteibe merész ke­ikkel belé faragott Széchenyi ut is — mely aziástol kezdve kíséri a folyat) ot, s mely le­fűzött nehézségeivel, a túlsó parton volt egy- ori trajáni függő utón bizonyára túl teszen — t éri el tökélyének legmagaBb fokát. Tizenkettedik és utolsó veszélyes pont az gynevezett Vaskapu. Ez legroszabb mind- nnyi közt. Hossza 1300, közép szélessége 00 öl; a víznek esése rajta 15 láb. Nevezetesebb és veszélyesebb szirtei: a be- lenetelnél mindjárt a Floránok, azontúl a agy- és Kis-Golumbaczka egyfelől, a Czer- ipruth és Prvi Kamen pedig másfelől; le- bb a Kralyova Sztenka, a Metteni-Kamen, Brechrada, sok más egyéb kisebb nagyobb évtelen kövek éB szirtekkel. A vaskapui ka- traktába való bemenet előtt fekszik neveze­ssen egy széles és az egész Dunán át szolgáló öpad, mely fölött a viz vastagsága legeseké- rebb, s melynél vau a víznek első tetemesebb ihanyatlása. Ezen kőpad hossza mintegy 00 öl. Atmenetelünk alkalmával a víznek állása ' 6" lévén (orsovai vizmérték szerint), mind­zen szirtek viz alatt voltak. A Nagy-Golum- aczka s a Metteni-Kamen 3, a Kralyova ztenka peüg 7'4" orsovai vízállással látható A vaskapui akadályt legtalálóbbau égj agyszerü rendetlen zugóhoz hasonlithatni lelynek feuékzete szerfelett érdes és egye etlen; a fenékből kiálló magasabb szirtbe ;yek pedig okai a veszélynek. Nagy ügyesség és helyismeret kivántatil hhoz valóban, hogy e vonalon a hajó, kivál zükebb vízálláskor, baj nélkül átmehessen -legnagyobb figyelmet kíván pedig a Fioránol LÖzti bemenet, továbbá a Nagy Golumbáczka , Prvi-Kamen és a Metteni-Kamen mellett ilhaladás, és ezen alul még a nagy örvény tol a Caifutzki Kamen igen veszélyes a hajó ;ásra. A Floránok közti bemenetelnél történ ajtuuk is azon komoly következéseket mag

Next

/
Thumbnails
Contents