Pesti Napló, 1858. december (9. évfolyam, 2643-2667. szám)

1858-12-01 / 2643. szám

orgeau-féle bonyolódás, vagy szövetségesünk a piemonti király legyen kénytelen karosra kelni hatalmas szom­szédja ellen, és hívjon minket segítségü­l: mi lessünk az elsők, kik azt kivánandjuk, hogy hasonló bonyodalmak­ból Olaszország függetlensége kerüljön ki. De üres sza­vakkal mindezeket nem lehet előteremteni, és valakinek haláját ok nélküli háborúra nógatni, előttünk épen úgy látszik hazafiságnak mint nem látszik bölcseségnek az, midőn valaki sikeretlen szavakkal fenyegetéseket szól szomszédja ellen stb.­ Meg kell egyébiránt jegyezni, hogy legújabban maga a „Nord“ „nevetségnek“ mondja a monacói he­rczegségnek Oroszország által tett megvásárlásá­ról­ hírt; ellenben azt tudni akarja, hogy a bécsi ka­binet 111. Károly herczegnek 5 millió frankot aján­lott a herczegségéért. „A herczeg — teszi hozzá a tudósító —nem fogadta el, — me­glehet roszul tette.“ A „Nord“ kivonataiból különben, melyeket hoz, úgy­­látszik, hogy az­ Péterváron felső Olaszországgal fe­lettébb sokat törődnek. Mindezen jobbra balra menő vélemények után megemlítendő még, hogy a párisiak szemei a „Moni­teuren függenek, s onnan várják a hivatalos „hű­sítőt.“­­ A közmunkák minisztere a középtengeri vas­pálya társulatát felszólította, siettesse a munkálatokat a marseille touloni szárnyvonalon, hogy a tengerészeti igazgatóság a jövő tavaszszal a Toulonba szánt hadi készletet azon szállíthassa. A miniszter ezen levele, melyben csendes időkben semmi különöst nem találna az ember, az utóbbi napok izgatottságára sokat tett.­­ Azt mondják, a párisi érsek Montalembert gróf mellett kegyelemért közbe fogna járni, ha a másod bíróság az ítéletet megerősítené. Berryer azon­ban azt hiszi, hogy a főtörvényszék védenetét fel­mentendő • — A „Daily News“, „Morning Advertiser“, „Mor­ning Herald“, „Evening Herald“, „Morning Star“, „Evening Star“, „Sun“ és „Globe“ Párisban nov. 27-dikén nem adattak ki, mert a Montalembert perről tudósításokat hoztak. — Marseillebe nov. 27-dikén a túrói öbölből tu­dósítások érkeztek, melyek sept. 14-ig terjednek. A francziák J­u r­o­n várost, a j­e­u p o n i (?) erődöket elfoglalták, s 200 ágyút elvettek. Az ellenség veszte­ségét tetemesnek irják.A 100,000 cochinchilai katona öszpontosítását, s a két franczia katonán elkövetett (általunk már régebben említett) barbarismust ismét rebesgetik.­­ Az angol lapok Montalembert pőréről szóló ciikkektől hemzsegnek ; csak az egy „M. Post“ az, mely hallgat róla, hallgat annyira, hogy Mon­talembertnek még csak nevét sem említi. „E történet — úgymond a „Times“ — a távolból fe­nyegető járvány szomorú jelenségének hite gyanánt futja be a világot. A per foglalkozatni fogja az angol közön­séget ; a tárgyalásokat a szárazföld szabad országaiban, Amerikában meg Ausztráliában fogják olvasni s azok mindenütt mély sajnálkozás érzetét fogják gerjeszteni. A sajnálat tárgya nem Montalembert lesz, de Francziaország.Minden ember azt kérdi magától: „„Ho­gyan állhat azon ország dolga, hol ilyen történhetik és senki sem riad fel ? Mintha patkányt látnánk emberi testen rágódni, a­mely nem mozdul. Tetszhalál-e vagy valódi halál, nem tudjuk ; de tettleges életerő nem nyilatkozik. — Meglehet, gyáva ijedség hallgatása és restelkedése ez, hanem alig emlékezünk esetre, hogy valamely nagy nemzet — még csak nem is zúgolódva — ily veszteg, földre terülve maradt volna. Mielőtt érdeket érezhetnénk az iránt, hogy a francziák még mivé lehet­nek, azt kell gondolót vennünk, hogy mik voltak. Montalembert a fogságba megy, s egyetlen hang sem szólal föl, hazafi vezérek nem gyülekeznek, hogy tiltakozzanak, semmi röpirat sem hoz jelentést peréről, még a pórnép is fél szavát hallatni. De az elnyomóra szintazon félelem súlyosodik, mint az elnyomottra. Ha e bírói eljárást olvassuk, inkább összeesküvők találkozá­sát, mintsem állami pert vélünk látni.““ Ezután a bírói eljárás alávalóságáról , titkosságá­ról következnek észrevételek. „A világ még nem látott zsarnokságot, mely ezen ala­kot öltötte volna föl. A történelmet még eddig a legkor­látlanabb, leglelkiismeretlenebb uralkodók sem tagad­ták ki soha. Az Augusztus udvarán élő Livius megírhata a Tarquinok elűzetését a dicsőíthető a köztár­saság viselt dolgait. Tacitusnak — Veszpazián és Domitián uralkodása alatt — szabad volt a ger­mánok szabad intézményeit magasztalni s magasztalását terjesztenie. Párisban azonban egy franczia nemes nem mondhatja, hogy csak engedély mellett szól; se nem ír­hatja, hogy Francziaországnak egykor alkotmányos in­tézményei voltak s egy szomszéd nemzetnek ily intéz­ményei még vannak. Az elvek, melyek erejénél fogva Montalembert elítéltetett, azon föltevésen alapul­nak, hogy a franczia kormány kényuri kormány lévén, a szabadság bárminemű megemlítése úgy tekintendő, mint az ő fenállása ellen intézett támadás. Továbbá, hogy a törvények oly roszak, hogy ha csak megemlíti is az ember, menten gyűlöletnek s megvetésnek teszi ki. A­hol ily tanok uralkodnak, az ember élete és vagyona sehogy sem lehet bátorságban.“ Hasonló modorban nyilatkozik a Daily News: „Nem teszszük úgy magunkat, mintha a fenyitó rend­őrség hatodik kamarájában folyt tárgyalások eredménye csodálkozásba ejtene : ez sértés volna Montalem­bert­r­e. Törvényes eljárásról szó sem lehet oly szé­ken, hol sem esküdtek, sem nyilvánosság. Ha még egyszer a vádpontokra pillantunk, sehogysem tehe­tünk róla, hogy bizonyos történetecske ne jusson eszünk­be, mely néhány hónappal az államcssng után Párisban szájról szájra járt. Két párisi ember a Boulevard des Ita­liens-en sétál, s az egyik igen sebesen, nyomatosan be­szélt, szavait folytonos tagjátékkal kisérvén. Egyik is­merősükről beszélgetőnek s a beszélgetés hevében egyi­­köknek e szó talált ajkán kiröppenni: „„Mondom, hogy ő gazember““. Alig mondta ki ezt, már egy városi hajdú nyakon fogy. „„Uraim!““ szólt a törvény szolgája: „„Önök az állam fejéről beszélnek, elfogom önöket.““ A két boldogtalan mindjárt hűvösre került s hangos be­szédükért lassú halállal bűnhődtek Cayenneben.“­­ A M. P­o­s­t párisi levelezője azt állítja, hogy Palmerston és Clarendon lordok compieg­­nei látogatásának semmi politikai czélja nem volt, mert hiszen Derby lord — csak Palmerston lordot követi a külpolitikában. Angol- és Francziaor­szág, úgymond a levelező, Sztambulban, Chinában, Olaszországban, Közép-Amerikában, a rabszolgavá­sárra nézve, sőt, egy után járnak, és Palmerston s Clarendon lordoknál senki sem örvend jobban az általuk megalapított politika derék eredményein; minélfogva, úgymond, semmi kétség, hogy Mal­me­s­b­u­r­y­­­ külügyi működését támogatni fogják. — Sir Y­o­u­n­g volt róm­ai kormányzó — sokat emlegetett sürgönye napfényre jötte óta — ottani javaslatait már maga is kivihetleneknek ismerte. — Berlinből írják : Bajor­, Szászország és Hanno­­ver a kormánya mindennemű közvetett úton aggodal­mát nyilvánítja a politika változásának kihatása fö­lött. Poroszország kormányrendszere úgy hiszik, az ő eddigi saját politikájukra is hatással lesz. Aggodal­mukat fogják nyilvánítni kétségkívül azon kicsiny, közép-német államok is, melyek az utóbbi tíz év alatt Mantenffel báró táborából választották miniszterelnö­küket. Azért igen helyén volt, hogy a régensherczeg Poroszország „morális hódításai­t emlegette meg­­nyugtatásul, habár föl lehet tenni, hogy e szavak épen az aggódó kormányokat nyugtatták meg leg­kevésbé. Felelős szerkesztő : KIRÁLYI PÁL Nyílt tér. Beküldetett. Igen fontos mindenkire nézve. A 250,000—40,000—20,000 stb forintnyi nyerőszá­mokkal bíró hitelsorsjegyeknek közelgő húzásánál való könnyebb részesülés végett: az alólírt váltó­iroda min­den tisztelt vevő és megrendelőnek, egyes darabra, tör­vényes kamat mellett, bizonyos időre előlegez, mely ál­tal mindenkinek alkalom nyujtazik csekély előlegezéssel ilyféle sorsjegy birtoklását biztosítani. — Vidéki megbí­zások pontosan, s a napi börzeárfolyam szerint teljesit­­tetnek. Golsand J. váltóirodája Bécsben, (Stadt Kohlmarkt Nr 1146.) A kiadó-tulajdonos Emich Gusztáv saját nyomdájában Pesten. 1858. Ferencziek terén 7-ik szám. MAGÁN-HIRDETÉSEK: 671 LAUFFER és 8TULP kedésében Pes­ten, vápai-utaza 7-dik szám épen most jelent meg, és minden hiteles könyvkereskedésben kapható: **. • ■■ 2 jMJilaAly' S S As® MAGYAR TÖRTÉNELEMBŐL. Tartalom: A XVI. század első felének jelleme Magyarországban. Adalékok János király külviszonyai történelméhez. Pár szó özvegy Mária királyné esz­­köztetéseiröl Magyarországgal. Egynémi a bányák történelméből Erzsébet főherczegasszony I. Fer­­dinánd leányának menyegzői ün­nepélye 1543-ban, leírva Riess Ber­nét , trienti cardinál-érsek főud­­varmester által. Utyeszenich Frater György (Marti­­nuzzi bibornok) élete. Toldalék, Erdély állapotáról s Iza­bella viszonyairól Frater György halála után. A hunok maradványai Svájczban az annivierti völgyben. A Báthory Zsigmond erdélyi fejede­lem ellen 1594-ben szőtt összees­küvés története a burgundi könyv­tár egy latin kézirata szerint. Adalékok a bécsi békekötés és az azt követett trónváltozás történel­­­méhez. Ára fűzve 3 frt 88 kr. uj pénz. 664 3­2 Von der Sammlung von Vorschriften zur Darstellung der in die neue österr- Pbarmacopoe nicht anfgenommenen alteren and neueren Praeparate, zusammengestellt von »- 3MC. IKXa.arjnoLca.sua. ist ttftliliibereits erschienen, somit dieses für jeden Apothe­­das TMWUUBBI|—II kor, so wie selbst für den praktischen Arzt un­entbehrliche gt um den Preis von 4 fl. 20 kr. ö. W. sowohl vom Werk nur Ü-'WIIIJIICI. Redactions-Compfoir der österr. Zeitschrift für Pharmacie, (Wien, Rauhensleingasse Nr. 933), als auch durch die Buch­handlung Tendier & Comp. (Wien, Graben Nr. 618) zu beziehen ist. Da sich über die Brauchbarkeit dieses Werkes bereits mehrseitig com­­petente Stimmen ansgesprochen haben, und solches sonst auch mehrfache An­erkennung gefunden hat, so dürfte es genügen, auf das in dem Vorworte zu solchem Gesagte zu verweisen, um die Tendenz, die den Bearbeiter leitete, hier­aus zu entnehmen und solche zu würdigen. 651 0—7 Valódi legfinomabb orosz C & S i BBsxi jamaica rlinni. arac, cognac, ÄKS' szesz lé!, egyszínte asztali, aszú és fran-I CZia pCZSgÓ borok. ^Fm®z^ni,Gorgonzola, Neufcha-Ementhali burgi és teli, Strachino, Chester, Eidami, li, Groji, Lim- továbbá angol’ p. w» Schwarzenbergi WIrj éa franczia l'UCJtll&V/ nyer, p0ZB0nyi kelszersi­li, ha­valódi fran- 9 czia és olasz végre leg- 9 finomabb (7 / T 1 — — — / *ViU» UICUJ lak, saláták és martalékok^ I korban főtt gyümölcsök, tompotok czukor, kávé áLS fűszer áruk^ar ban és lehető legjutányosabb áron ajánltatnak Tunner János, fűszer, bor és csemege kereskedésében Pes­ten, a váczi és zeibáros-utcza szegletén gr. Keglevich házában. EMICH GUSZTÁV k­öny­­vkiadó - 1».X.-w«b.*aX46b.1»«.*b. megjelent s általa minden hiteles könyvárusnál még folyvást kapható. (Pesten Pfeifer Ferdinand -nál) Miklósvárszéki nagyajtai Cserei Mihály históriája 1661—1771. A szer­ző eredeti kéziratából Kazinczy Gá­bor által. Második kiadás: 4-rét, 480 hasáb, ára 2 frt 30 kr. Documentett felelet Kemény Zsig­mondnak „Forradalom után“ czimü munkájára. Egy megbukott diplomatá­tól. Nagy 8-adrét, 36 lap, ára 24 kr. Washington. Az amerikai Egyesült államok köztársaságának megalapítása G­u­i­z­o­t-tól. Francziából fordították : G­y­e­r­ő­f­y Gyula és Szabad Imre. 8-adrét, 116 lap, ára 48 kr. Monk. Az angol köztársaság bukása és a monarchia helyreállítása 1660-ban Guizot­tót. Francziából fordították Gyerőfy Gyula és Szabad Imre. A­drét 166 lap, ára 54 kr. Párhuzam az Európába költözködő magyar nemzet s az akkori Európa pol­gári s erkölcsi miveltsége között. Irta Horváth Mihály. Nagy 8 adrét VI. és 132 lap, ára 1 frt. Egyetemes történelem. Irta H­u­n­falvy János. Három kötetben. 8-adrét összesen 913 lap, ára 3 frt 48 kr. Az ausztriai birodalom statistikája 1 lap „Példatár,“ ára 30 kr. különös tekintettel Magyarországra. Fő-t tanodák használatára és öntanulmányul irta dr. Kautz Gyula, csa­k jogtanár, Három füzetben. 8-adrét, összesen 440 lap, ára 2 frt 24 kr. Egyes füzet ára 48 kr. A statistika elmélete vázlatban. Be­vezetésül a statistika gyakorlati részé­nek kellő fölfoghatására. Irta dr Láner Ferencz cs. k. egyetemi tanár. Nagy 8-adrét, 47 lap, ára 24 kr. Anglia története. II. Jakab trónra­­lépte óta. Angolul irta Macaulay. Magyarul kiadja Csengery Antal. Két kötetben: 8-ad rét, összesen 1097 lap, ára 5 frt. Tacitus. C. Com. könyve Germania helyzete, erkölcsei és népeiről. Fordí­totta Czuczor Gergely. Szemközti latin és magyar szöveggel. Nagy 8-adrét, 67 lap, ára 20 kr. A magyar nemzeti irodalom törté­nete. Irta Toldy Ferenc. Második , ja­vított kiadás. Két kötetben. Kis 8-ad rét, összesen 523 lap, ára 2 frt. Az újkori magyar nemzeti irodalom története. Irta Toldy Ferenc. Első fü­zet. Nagy 8-ad rét, 104 lap és XXX 662 2-2 L 6 - á­rverés. (Az e lapok nov. 21-ki számában kitett árak az árverésben nem állanak). Donnersmarki gróf Henckel Hugo ménese Reichebenben (Styria) végkép feloszolván, az e mé­nesben telivér hágó mének és anyakanczák dec. 15-kén Bécsben, déli 12 órakor Schawel Ja­kab ur téli lovardájában nyilvános árverés út­ján a legtöbbet ígérőnek készpénz fizetés mellett el fognak adatni; jelesül L eli s M i d h o p e ega m. 1853, ap. Sotterley any. Mabel. Bolero p. m. 1852, ap. Elis vagy Pastoral, any. Saltarella. Prophet sga m. 1852, ap. Elis vagy Pastoral, any. Tarquinia. Ibrahim p. m. 1855, ap. Hameitstein, any. Pick Pocket. K­ancsikkc­s Lady Free p. k. 1850, ap. Freeman, any. All-round-my-Hat. White Stockings sga k. 1850, ap. Elis, any. Her Majesty. Jessica sga k. 1854, ap. Elis, any. Pick Pocket. Sarcastic pk. ap. Charborn, any. Satirist. M a­s­u r­e­k pk. 1840, ap. Cacus, any. Mulebird. J­o­­­y sga k. 1849, ap. Elis, any. Tarquinia. V­­­e­­­k a fek. k. 1847, ap. Loutherburg, any. Masureck. Lucia sga k. 1848, ap. Elis, any. Lady Ischmael. Helen sga k. 1849, ap. Loutherbourg vagy Elis. Herculeana fek. k. 1839 ap. sir Hercules, any. Emiliana. Enterpri­se pk. 1850, ap. Liverpool Junior, ang. Fair Louisa. Butterfly nincs fedezve. Ára 400 forint. Touchstone, k. félvér. Esmeralda félvér. Sylphida félvér. Hercules k. félvér. A fenn elősorolt lovak folyó évi dec. 1-től Freudenauban, a cs. kir. Praterbeli Lufthaus mellett lesznek szemlére felállítva. Bővebb tudó­sítást ad Cavaliero Ferencz, a bécsi lovaregylet titkára. Stadt, Wild­pretmarkt, Nro 550. 630 •_9 Értesítés azokhoz, kik a szép és olcsó világítást kedvelik. Moderateur-lámpa,ola­j. A répaolajnak azon sokszoros hamisítása, mely, kiváltkép ez évben, a speculatio által véghezvitetik : engem arra ösztönzött, hogy az én módszerem szerint csupán a moderateur-lámpákhoz készített olajnak árulását — a mi­nőségért! jótállásom mellett — Schifner F. úrra bízzam. Ezen olajnak előnyei: az égésben tovább tart, sem szaga, sem füstje nincs, szép fehér tertelmes világítása van, a lámpákban tisztátalanságot nem hagy, tehát az által­a lámpát sem kell oly gyakran reperáltatni. Az olaj kövérsége felőli meggyőződés végett tetszés szerinti ellenőrkö­­désül készen áll a raktárban­ az olajmérő, mely úgy van készülve, hogy azzal a máshol vett olajnak tisztaságát és minőségét is megvizsgálhatni. ÜST Csak azon olaj tekintendő v­a­ló­b­, és a fentebbi raktárból valónak, melyhez kelet, súly és árral ellátott s általam aláirt jótállási jegy csatoltatik. Ditmar R. orsz. szabadalmazott lámpagyárnok Pesten a Fürdő- és Nádor-utczák szegletén. Az eladóhely a lámparaktár mellett. A navttív könyvkiadó­ hivatalában WUOAlu­f épen most jelent meg, s minden hiteles könyvárasnál kapható . (Pesten PFEIFER F­ERDINÁND-nál) at ÉS RECENY­ITÉSZET. Irta Eszther STB. szerzője. Kis 8-rét 172 1., ára fűzve 1 pfrt. (1 frt 5 kr. uj pénzb.) --••JÖáöSaaHMi A DEBRECENI LEGENDÁS KÖNYV a Krisztina-legendával együtt., (A „Régi magyar legendák tára“ ötödik kötete.) Régi codexekből, bevezetésekkel és szótárakkal kiadta : TOLDY FERENC. Nagy 8­adrét XX és 212 lapj­ára fűzve 1 frt 20 kr. pp. (1 frt 40 kr. uj pénzben.)

Next