Pesti Napló, 1858. december (9. évfolyam, 2643-2667. szám)
1858-12-01 / 2643. szám
orgeau-féle bonyolódás, vagy szövetségesünk a piemonti király legyen kénytelen karosra kelni hatalmas szomszédja ellen, és hívjon minket segítségül: mi lessünk az elsők, kik azt kivánandjuk, hogy hasonló bonyodalmakból Olaszország függetlensége kerüljön ki. De üres szavakkal mindezeket nem lehet előteremteni, és valakinek haláját ok nélküli háborúra nógatni, előttünk épen úgy látszik hazafiságnak mint nem látszik bölcseségnek az, midőn valaki sikeretlen szavakkal fenyegetéseket szól szomszédja ellen stb. Meg kell egyébiránt jegyezni, hogy legújabban maga a „Nord“ „nevetségnek“ mondja a monacói herczegségnek Oroszország által tett megvásárlásáról hírt; ellenben azt tudni akarja, hogy a bécsi kabinet 111. Károly herczegnek 5 millió frankot ajánlott a herczegségéért. „A herczeg — teszi hozzá a tudósító —nem fogadta el, — meglehet roszul tette.“ A „Nord“ kivonataiból különben, melyeket hoz, úgylátszik, hogy az Péterváron felső Olaszországgal felettébb sokat törődnek. Mindezen jobbra balra menő vélemények után megemlítendő még, hogy a párisiak szemei a „Moniteuren függenek, s onnan várják a hivatalos „hűsítőt.“ A közmunkák minisztere a középtengeri vaspálya társulatát felszólította, siettesse a munkálatokat a marseille touloni szárnyvonalon, hogy a tengerészeti igazgatóság a jövő tavaszszal a Toulonba szánt hadi készletet azon szállíthassa. A miniszter ezen levele, melyben csendes időkben semmi különöst nem találna az ember, az utóbbi napok izgatottságára sokat tett. Azt mondják, a párisi érsek Montalembert gróf mellett kegyelemért közbe fogna járni, ha a másod bíróság az ítéletet megerősítené. Berryer azonban azt hiszi, hogy a főtörvényszék védenetét felmentendő • — A „Daily News“, „Morning Advertiser“, „Morning Herald“, „Evening Herald“, „Morning Star“, „Evening Star“, „Sun“ és „Globe“ Párisban nov. 27-dikén nem adattak ki, mert a Montalembert perről tudósításokat hoztak. — Marseillebe nov. 27-dikén a túrói öbölből tudósítások érkeztek, melyek sept. 14-ig terjednek. A francziák Ju ron várost, a jeu p o n i (?) erődöket elfoglalták, s 200 ágyút elvettek. Az ellenség veszteségét tetemesnek irják.A 100,000 cochinchilai katona öszpontosítását, s a két franczia katonán elkövetett (általunk már régebben említett) barbarismust ismét rebesgetik. Az angol lapok Montalembert pőréről szóló ciikkektől hemzsegnek ; csak az egy „M. Post“ az, mely hallgat róla, hallgat annyira, hogy Montalembertnek még csak nevét sem említi. „E történet — úgymond a „Times“ — a távolból fenyegető járvány szomorú jelenségének hite gyanánt futja be a világot. A per foglalkozatni fogja az angol közönséget ; a tárgyalásokat a szárazföld szabad országaiban, Amerikában meg Ausztráliában fogják olvasni s azok mindenütt mély sajnálkozás érzetét fogják gerjeszteni. A sajnálat tárgya nem Montalembert lesz, de Francziaország.Minden ember azt kérdi magától: „„Hogyan állhat azon ország dolga, hol ilyen történhetik és senki sem riad fel ? Mintha patkányt látnánk emberi testen rágódni, amely nem mozdul. Tetszhalál-e vagy valódi halál, nem tudjuk ; de tettleges életerő nem nyilatkozik. — Meglehet, gyáva ijedség hallgatása és restelkedése ez, hanem alig emlékezünk esetre, hogy valamely nagy nemzet — még csak nem is zúgolódva — ily veszteg, földre terülve maradt volna. Mielőtt érdeket érezhetnénk az iránt, hogy a francziák még mivé lehetnek, azt kell gondolót vennünk, hogy mik voltak. Montalembert a fogságba megy, s egyetlen hang sem szólal föl, hazafi vezérek nem gyülekeznek, hogy tiltakozzanak, semmi röpirat sem hoz jelentést peréről, még a pórnép is fél szavát hallatni. De az elnyomóra szintazon félelem súlyosodik, mint az elnyomottra. Ha e bírói eljárást olvassuk, inkább összeesküvők találkozását, mintsem állami pert vélünk látni.““ Ezután a bírói eljárás alávalóságáról , titkosságáról következnek észrevételek. „A világ még nem látott zsarnokságot, mely ezen alakot öltötte volna föl. A történelmet még eddig a legkorlátlanabb, leglelkiismeretlenebb uralkodók sem tagadták ki soha. Az Augusztus udvarán élő Livius megírhata a Tarquinok elűzetését a dicsőíthető a köztársaság viselt dolgait. Tacitusnak — Veszpazián és Domitián uralkodása alatt — szabad volt a germánok szabad intézményeit magasztalni s magasztalását terjesztenie. Párisban azonban egy franczia nemes nem mondhatja, hogy csak engedély mellett szól; se nem írhatja, hogy Francziaországnak egykor alkotmányos intézményei voltak s egy szomszéd nemzetnek ily intézményei még vannak. Az elvek, melyek erejénél fogva Montalembert elítéltetett, azon föltevésen alapulnak, hogy a franczia kormány kényuri kormány lévén, a szabadság bárminemű megemlítése úgy tekintendő, mint az ő fenállása ellen intézett támadás. Továbbá, hogy a törvények oly roszak, hogy ha csak megemlíti is az ember, menten gyűlöletnek s megvetésnek teszi ki. Ahol ily tanok uralkodnak, az ember élete és vagyona sehogy sem lehet bátorságban.“ Hasonló modorban nyilatkozik a Daily News: „Nem teszszük úgy magunkat, mintha a fenyitó rendőrség hatodik kamarájában folyt tárgyalások eredménye csodálkozásba ejtene : ez sértés volna Montalembertre. Törvényes eljárásról szó sem lehet oly széken, hol sem esküdtek, sem nyilvánosság. Ha még egyszer a vádpontokra pillantunk, sehogysem tehetünk róla, hogy bizonyos történetecske ne jusson eszünkbe, mely néhány hónappal az államcssng után Párisban szájról szájra járt. Két párisi ember a Boulevard des Italiens-en sétál, s az egyik igen sebesen, nyomatosan beszélt, szavait folytonos tagjátékkal kisérvén. Egyik ismerősükről beszélgetőnek s a beszélgetés hevében egyiköknek e szó talált ajkán kiröppenni: „„Mondom, hogy ő gazember““. Alig mondta ki ezt, már egy városi hajdú nyakon fogy. „„Uraim!““ szólt a törvény szolgája: „„Önök az állam fejéről beszélnek, elfogom önöket.““ A két boldogtalan mindjárt hűvösre került s hangos beszédükért lassú halállal bűnhődtek Cayenneben.“ A M. Post párisi levelezője azt állítja, hogy Palmerston és Clarendon lordok compiegnei látogatásának semmi politikai czélja nem volt, mert hiszen Derby lord — csak Palmerston lordot követi a külpolitikában. Angol- és Francziaország, úgymond a levelező, Sztambulban, Chinában, Olaszországban, Közép-Amerikában, a rabszolgavásárra nézve, sőt, egy után járnak, és Palmerston s Clarendon lordoknál senki sem örvend jobban az általuk megalapított politika derék eredményein; minélfogva, úgymond, semmi kétség, hogy Malmesbury külügyi működését támogatni fogják. — Sir Young volt római kormányzó — sokat emlegetett sürgönye napfényre jötte óta — ottani javaslatait már maga is kivihetleneknek ismerte. — Berlinből írják : Bajor, Szászország és Hannover a kormánya mindennemű közvetett úton aggodalmát nyilvánítja a politika változásának kihatása fölött. Poroszország kormányrendszere úgy hiszik, az ő eddigi saját politikájukra is hatással lesz. Aggodalmukat fogják nyilvánítni kétségkívül azon kicsiny, közép-német államok is, melyek az utóbbi tíz év alatt Mantenffel báró táborából választották miniszterelnöküket. Azért igen helyén volt, hogy a régensherczeg Poroszország „morális hódításait emlegette megnyugtatásul, habár föl lehet tenni, hogy e szavak épen az aggódó kormányokat nyugtatták meg legkevésbé. Felelős szerkesztő : KIRÁLYI PÁL Nyílt tér. Beküldetett. Igen fontos mindenkire nézve. A 250,000—40,000—20,000 stb forintnyi nyerőszámokkal bíró hitelsorsjegyeknek közelgő húzásánál való könnyebb részesülés végett: az alólírt váltóiroda minden tisztelt vevő és megrendelőnek, egyes darabra, törvényes kamat mellett, bizonyos időre előlegez, mely által mindenkinek alkalom nyujtazik csekély előlegezéssel ilyféle sorsjegy birtoklását biztosítani. — Vidéki megbízások pontosan, s a napi börzeárfolyam szerint teljesittetnek. Golsand J. váltóirodája Bécsben, (Stadt Kohlmarkt Nr 1146.) A kiadó-tulajdonos Emich Gusztáv saját nyomdájában Pesten. 1858. Ferencziek terén 7-ik szám. MAGÁN-HIRDETÉSEK: 671 LAUFFER és 8TULP kedésében Pesten, vápai-utaza 7-dik szám épen most jelent meg, és minden hiteles könyvkereskedésben kapható: **. • ■■ 2 jMJilaAly' S S As® MAGYAR TÖRTÉNELEMBŐL. Tartalom: A XVI. század első felének jelleme Magyarországban. Adalékok János király külviszonyai történelméhez. Pár szó özvegy Mária királyné eszköztetéseiröl Magyarországgal. Egynémi a bányák történelméből Erzsébet főherczegasszony I. Ferdinánd leányának menyegzői ünnepélye 1543-ban, leírva Riess Bernét , trienti cardinál-érsek főudvarmester által. Utyeszenich Frater György (Martinuzzi bibornok) élete. Toldalék, Erdély állapotáról s Izabella viszonyairól Frater György halála után. A hunok maradványai Svájczban az annivierti völgyben. A Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem ellen 1594-ben szőtt összeesküvés története a burgundi könyvtár egy latin kézirata szerint. Adalékok a bécsi békekötés és az azt követett trónváltozás történelméhez. Ára fűzve 3 frt 88 kr. uj pénz. 664 32 Von der Sammlung von Vorschriften zur Darstellung der in die neue österr- Pbarmacopoe nicht anfgenommenen alteren and neueren Praeparate, zusammengestellt von »- 3MC. IKXa.arjnoLca.sua. ist ttftliliibereits erschienen, somit dieses für jeden Apothedas TMWUUBBI|—II kor, so wie selbst für den praktischen Arzt unentbehrliche gt um den Preis von 4 fl. 20 kr. ö. W. sowohl vom Werk nur Ü-'WIIIJIICI. Redactions-Compfoir der österr. Zeitschrift für Pharmacie, (Wien, Rauhensleingasse Nr. 933), als auch durch die Buchhandlung Tendier & Comp. (Wien, Graben Nr. 618) zu beziehen ist. Da sich über die Brauchbarkeit dieses Werkes bereits mehrseitig competente Stimmen ansgesprochen haben, und solches sonst auch mehrfache Anerkennung gefunden hat, so dürfte es genügen, auf das in dem Vorworte zu solchem Gesagte zu verweisen, um die Tendenz, die den Bearbeiter leitete, hieraus zu entnehmen und solche zu würdigen. 651 0—7 Valódi legfinomabb orosz C & S i BBsxi jamaica rlinni. arac, cognac, ÄKS' szesz lé!, egyszínte asztali, aszú és fran-I CZia pCZSgÓ borok. ^Fm®z^ni,Gorgonzola, Neufcha-Ementhali burgi és teli, Strachino, Chester, Eidami, li, Groji, Lim- továbbá angol’ p. w» Schwarzenbergi WIrj éa franczia l'UCJtll&V/ nyer, p0ZB0nyi kelszersili, havalódi fran- 9 czia és olasz végre leg- 9 finomabb (7 / T 1 — — — / *ViU» UICUJ lak, saláták és martalékok^ I korban főtt gyümölcsök, tompotok czukor, kávé áLS fűszer áruk^ar ban és lehető legjutányosabb áron ajánltatnak Tunner János, fűszer, bor és csemege kereskedésében Pesten, a váczi és zeibáros-utcza szegletén gr. Keglevich házában. EMICH GUSZTÁV könyvkiadó - 1».X.-w«b.*aX46b.1»«.*b. megjelent s általa minden hiteles könyvárusnál még folyvást kapható. (Pesten Pfeifer Ferdinand -nál) Miklósvárszéki nagyajtai Cserei Mihály históriája 1661—1771. A szerző eredeti kéziratából Kazinczy Gábor által. Második kiadás: 4-rét, 480 hasáb, ára 2 frt 30 kr. Documentett felelet Kemény Zsigmondnak „Forradalom után“ czimü munkájára. Egy megbukott diplomatától. Nagy 8-adrét, 36 lap, ára 24 kr. Washington. Az amerikai Egyesült államok köztársaságának megalapítása Guizot-tól. Francziából fordították : Gyerőfy Gyula és Szabad Imre. 8-adrét, 116 lap, ára 48 kr. Monk. Az angol köztársaság bukása és a monarchia helyreállítása 1660-ban Guizottót. Francziából fordították Gyerőfy Gyula és Szabad Imre. Adrét 166 lap, ára 54 kr. Párhuzam az Európába költözködő magyar nemzet s az akkori Európa polgári s erkölcsi miveltsége között. Irta Horváth Mihály. Nagy 8 adrét VI. és 132 lap, ára 1 frt. Egyetemes történelem. Irta Hunfalvy János. Három kötetben. 8-adrét összesen 913 lap, ára 3 frt 48 kr. Az ausztriai birodalom statistikája 1 lap „Példatár,“ ára 30 kr. különös tekintettel Magyarországra. Fő-t tanodák használatára és öntanulmányul irta dr. Kautz Gyula, csak jogtanár, Három füzetben. 8-adrét, összesen 440 lap, ára 2 frt 24 kr. Egyes füzet ára 48 kr. A statistika elmélete vázlatban. Bevezetésül a statistika gyakorlati részének kellő fölfoghatására. Irta dr Láner Ferencz cs. k. egyetemi tanár. Nagy 8-adrét, 47 lap, ára 24 kr. Anglia története. II. Jakab trónralépte óta. Angolul irta Macaulay. Magyarul kiadja Csengery Antal. Két kötetben: 8-ad rét, összesen 1097 lap, ára 5 frt. Tacitus. C. Com. könyve Germania helyzete, erkölcsei és népeiről. Fordította Czuczor Gergely. Szemközti latin és magyar szöveggel. Nagy 8-adrét, 67 lap, ára 20 kr. A magyar nemzeti irodalom története. Irta Toldy Ferenc. Második , javított kiadás. Két kötetben. Kis 8-ad rét, összesen 523 lap, ára 2 frt. Az újkori magyar nemzeti irodalom története. Irta Toldy Ferenc. Első füzet. Nagy 8-ad rét, 104 lap és XXX 662 2-2 L 6 - árverés. (Az e lapok nov. 21-ki számában kitett árak az árverésben nem állanak). Donnersmarki gróf Henckel Hugo ménese Reichebenben (Styria) végkép feloszolván, az e ménesben telivér hágó mének és anyakanczák dec. 15-kén Bécsben, déli 12 órakor Schawel Jakab ur téli lovardájában nyilvános árverés útján a legtöbbet ígérőnek készpénz fizetés mellett el fognak adatni; jelesül L eli s M i d h o p e ega m. 1853, ap. Sotterley any. Mabel. Bolero p. m. 1852, ap. Elis vagy Pastoral, any. Saltarella. Prophet sga m. 1852, ap. Elis vagy Pastoral, any. Tarquinia. Ibrahim p. m. 1855, ap. Hameitstein, any. Pick Pocket. Kancsikkcs Lady Free p. k. 1850, ap. Freeman, any. All-round-my-Hat. White Stockings sga k. 1850, ap. Elis, any. Her Majesty. Jessica sga k. 1854, ap. Elis, any. Pick Pocket. Sarcastic pk. ap. Charborn, any. Satirist. M asu rek pk. 1840, ap. Cacus, any. Mulebird. Joy sga k. 1849, ap. Elis, any. Tarquinia. Vek a fek. k. 1847, ap. Loutherburg, any. Masureck. Lucia sga k. 1848, ap. Elis, any. Lady Ischmael. Helen sga k. 1849, ap. Loutherbourg vagy Elis. Herculeana fek. k. 1839 ap. sir Hercules, any. Emiliana. Enterprise pk. 1850, ap. Liverpool Junior, ang. Fair Louisa. Butterfly nincs fedezve. Ára 400 forint. Touchstone, k. félvér. Esmeralda félvér. Sylphida félvér. Hercules k. félvér. A fenn elősorolt lovak folyó évi dec. 1-től Freudenauban, a cs. kir. Praterbeli Lufthaus mellett lesznek szemlére felállítva. Bővebb tudósítást ad Cavaliero Ferencz, a bécsi lovaregylet titkára. Stadt, Wildpretmarkt, Nro 550. 630 •_9 Értesítés azokhoz, kik a szép és olcsó világítást kedvelik. Moderateur-lámpa,olaj. A répaolajnak azon sokszoros hamisítása, mely, kiváltkép ez évben, a speculatio által véghezvitetik : engem arra ösztönzött, hogy az én módszerem szerint csupán a moderateur-lámpákhoz készített olajnak árulását — a minőségért! jótállásom mellett — Schifner F. úrra bízzam. Ezen olajnak előnyei: az égésben tovább tart, sem szaga, sem füstje nincs, szép fehér tertelmes világítása van, a lámpákban tisztátalanságot nem hagy, tehát az általa lámpát sem kell oly gyakran reperáltatni. Az olaj kövérsége felőli meggyőződés végett tetszés szerinti ellenőrködésül készen áll a raktárban az olajmérő, mely úgy van készülve, hogy azzal a máshol vett olajnak tisztaságát és minőségét is megvizsgálhatni. ÜST Csak azon olaj tekintendő valób, és a fentebbi raktárból valónak, melyhez kelet, súly és árral ellátott s általam aláirt jótállási jegy csatoltatik. Ditmar R. orsz. szabadalmazott lámpagyárnok Pesten a Fürdő- és Nádor-utczák szegletén. Az eladóhely a lámparaktár mellett. A navttív könyvkiadó hivatalában WUOAluf épen most jelent meg, s minden hiteles könyvárasnál kapható . (Pesten PFEIFER FERDINÁND-nál) at ÉS RECENYITÉSZET. Irta Eszther STB. szerzője. Kis 8-rét 172 1., ára fűzve 1 pfrt. (1 frt 5 kr. uj pénzb.) --••JÖáöSaaHMi A DEBRECENI LEGENDÁS KÖNYV a Krisztina-legendával együtt., (A „Régi magyar legendák tára“ ötödik kötete.) Régi codexekből, bevezetésekkel és szótárakkal kiadta : TOLDY FERENC. Nagy 8adrét XX és 212 lapjára fűzve 1 frt 20 kr. pp. (1 frt 40 kr. uj pénzben.)