Pesti Napló, 1859. július (10. évfolyam, 2814-2840. szám)

1859-07-01 / 2814. szám

147-28­­4. 10-ik évi folyam Főmunkatárs:­­ Kem­én?? Zsigmond. Szerkesztési iroda: Kiadó-hivatal: r r -j, i il./ 1859. Péntek, jul.­­ Előfizetési föltételek: Egyetem-utóra 2-dik szám 1-ső emelet. E lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Ferencziek­ terén 7-dik szám földszint. A lap anyagi részét illető közlemények (előfizetési pénz, kiadása körüli panaszok, hirdetmények) a kiadó­hivatalhoz intézendők. rr-siba, Házhoz hordva Félévre ... 10 frt 50 kr. a. ért. Évnegyedre . . 5 frt 25 kr. a. ért. Hirdetmények dija:­l-T.. TM Petri-B°r 1-szeri hirdetésnél 7 ujkr. Bélyegdij­a 1 külön 30 ujkr. Magánvita 4 hasábos petit-sor 25 ujkr. Államadósság. Jun 30 f Jun. 28 5%-os osztrák ért. 100 írttól . . —•— 56.75 5%-os nemz. kölcsön 100 írttól 67.50 67.50 5%-os 1851-ki B. sorozat 100 frt —. — 82.— 5%-os metalliques 100frt. . . t 61.30 61.— 5%-os 1853. visszafizetés. 100 frt-------—. -4%%-os „ . 100 frt —. - 53.— 4%-os l . 100 frt­ 48.50 4%-os 1850. visszafizetés. 100 frt —.— —-. — 3 %-os „ „ 100ffrt 35.50 2%%-os „ » 100 frt 80.-17,-os „ „ 100 frt —. — 12.— 1834-diki sorsolással 100 frt —. — 290 — 1839-diki.........................100 frt —. — 102.— 1854-diki . . . . . 100 frt —. — 104-50 Comp-rent papirok 42 lire austr. —.— 13 — Földtehermentesitésiek. 5%-os als. auszt. 100 frt . . — . — 88. — 5%-os magy ar o­r­sz­ág i 100 frt — .— 61.— 5%-os bánsági, horvát és szláv. 100 frt.....................................60 - 5%-os gallicziai 100 frt . . —. — 62. — 5 %-os bukovinai 100 fit . . . —.— 58.50 5%-os érdél y i 100 frt . . . —59.— 5%-os más birod. ország. 100 frt —.— 72. — 5%-os sorsolási záradékkal 100 frt 1867-re........................................—. — —. — Részvények. Nemzeti bank (ex div) darabonk. 788 — 778. Hitelintézet 200 frt austr. ért. . 159. 50 159.20 Alsó-austriai esc. bank 500 frt p. — 500. VIDÉKRE, postán Félévre . . . 10 frt 50 kr. a. ért. Évnegyedre . . 5 frt 25 kr. a. ért. B­ÉCSI B­ÖRZE. VASUTMENETEK. INDULÁS. Bécsből—Pestre : 6 óra 80 perez reggel, és és 7 órakor estve. Bécsbe!—Győr—Uj-Szőnyre : reggel 8 óra, és 4 óra 40 perez délután. Pestről—Szegedre: 4 óra 15 p. d., 5 óra reg­­. Debreczenbe: 4 ó. 15 p. d­­., 5 ó. r. „ Nagyváradra—Aradra : 5 ó. reg Szegedr.—Temesvárra : 11 ó. 34 p. éjj. 2 ó. d. Temesvárr.—Hallásra : 4 ó. 22 p.r.,7 ó42 p.e. Nagyváradról—Pestre : 9 óra 44 perez reggel. Debreczenb.—Pestr.ill­­.17 p.d.e ,9 ó.53 p.est. Baziásról—Temesvárra : 1 óra 15 perez d.u. Baziásról—Temesvárra : hétfőn és pénteken d. u. 5 óra 30 p. Temesvárról—Szegedre : 9 óra 55 perez est­ve, és 5 óra 30 perez reggel. Szegedről—Pestre : 1 ó. 56 p. éjjel,és 12 ó.délb. Pestről—Bécsbe : 9 ó. reggel, 9 ó. 25 p. estve. Uj-Szfinyből—Győr—Bécsbe : 2 ó. 5 p. dél u. Győrről—Bécsbe : 3 ó. 37 p. d. u., 5 ó. 48 p. r. Szolnokról—Pestre : 3 ó. 46 p. r., 4 ó 2 p. d. Szolnokr.—Debreczen b.:10 ó.3 p d.e.,9 ó.28 p.e. Szolnokr.—Aradra : 10 ó. 38 p. d. e. P.­Ladán­yról—N.-Váradra : 1 ó. 35 perez d. Aradról—Pestre: 9 óra 26 perez délelőtt. Aradról—Szolnokra és N.-Váradra:3 ó.40 p.r. Pöspök-Ladányról—Pestre : 1 óra, 8 p. d. Minden árkeleti szám osztrák értékben veendő. Az előbbi napi rovat a délutáni utolsó, az utóbbi napi távirati közlés a közép­árfolyamot mutatja. Jun 301 Jun. 28 Éjszaki vaspálya 1000 frt. . . — 1743 Államvaspálya 200 frt. p. (500 frank)...............................- 232 80 Nyugati pálya 200 frt p. (140 frt p;70% -os befizetés) 126 50 Délészak egybek. német 200 frt p. —. — 119. — Tiszai 200 ft pr. (100 frt befiz.) — 105 — Lombard közp. olasz 200 ft osztr. becs. 80 ft (40% befizetés.) . —. — 92. — Keleti vas p. 200 frt pp vagy 500 frank 60 ft. (300/0) befizetés. —■ — — — Gallicziai (Károly­ Lajos) 200 ft. p. p. (30% befizetés) . . . —.­­ —. — Pozsony n.­s­z­o­m­b­a­t­i I-er kibocsátott 200 ft pp. . . . — — 28. —• P­o­z­s­o­n­y­ n. s­z­o­m­b­a­ti Il-szor kibocsátott 200 ft pp. . . . — — 44 - Bustehrádi 500 ft pp. . ' . . . — ~ —.— Aussig-tepliczi 200 ft pp. . . . —. — —. — Brünn-rossitzi 200 ft pp...........................- —. — „ „ elsőbbséggel 200 ft. —. — —. — Dun­a-g­őzhajózási társu­­­a­t 500 ft pp............................— — 363 — Osztrák Lloyd-társulat Triesztben 500 ft. pp.....................................170. - B u d a p e s t i 1 á n czhid 500ftp. . - 270 — Zálog-levelek. A n. bank. 6 év. 5%-os pp. 100 ft. —. — 94. — „ „ „ 10 év. 5%-os pp. 100 ft. —. — 87 — „ „ „ sorsolb. 5% pp. 100 ft. — —. 79.— „„ „ 12 hó 5% a. ért. 100 ft. —. 99.50 sors. 5°/. a. ért 100 ft. — — 74. — Jun. 30 i Jun. 28 A. gallicziai föld. hitelintézeté­­ 4%-os 100 ft.p. p.......................j — 90 — Elsőbbségi kötvények tjlyugati pálya 5%,-os 100 ft. p. p. j — — 85.— £ 11 a m v­a­s p. 500 frank, darab, j —. — 120 — Északi vasp. 100 p. p.....................I­­. — 90. — Lombard-velenczei 500 frank. —. — —. — floggnitzi pálya 100 ft p. p. . . —. — — — Ban­a­ g­őzhajózási társu­­­a­t 100 ft. p. p...........................—. — 86. — Iszták Lloyd 100 ft. p. p. .­­ — Sorsjegyek.­­ hitelintézeti darabja 100 forint osztr. ért.......................................—. — 91. 50 Bunagó­zhaj cz. társ. da­rabja 100 ft. p. p. . . —. — 102. 50 triesti államkölcsön db 100 ft pp —. — 112 — Eszterházy 40 ft. p. p. . . . —.— 71.— fáim 40 ft. p­p..............................—. — 38.— 3álffy 41­ ft. p. p............................— — 34 — alary 40 ft. p. p............................—. — 31. — it, Genois 40 frt p. p. . . —. — 35. — fVindischgrätz 20 frt p. p. . . —. — 22. — ÍValdstein 20 frt p. p. . . —.— 24 — íeglevich 10 frt p. p....................—. — 12. — Váltók (devisek). a) három hónapra. Imsterd. 100 holland frt 2% . . —. — —. — Iugsburg 100 frt délnémet érték­ben 4’/.«/„......................... 122.50 —.­­ Jun. 30 (Jun. 21 Berlin 100 tallérért 4% . . —. — — . -Boroszló 100 tallérért 4% . . —. — —. -Frankfurt (Majn. m.) 100 frt dél­német­ért, 3%% Genua 100 frank . . . 4'/2°/0 —.­­ — Hamburg 100 márk-bankóért 2% —.— — — Lipcse 100 tallérért 8% . . . —.— — Livorno 100 toscanai liraért 5% —. — 45. 5( London 10 font sterlingért 2 %% 140. — 141 — Lyon 100 frankért 3°/n . . . __.__ _____ Milano 100 frtért aust. ért. 5% — — —. — Marseille 100 frankért 3% . • —. — — . — Párig 100 frankért 3°/n . . . . _. — . _ Prága le0 frt aust. ért. 5% . . — — —. — Triest 100 frtért auszt. érték 5% —. —_._ Velencze 100 frt auszt. érték 5% —. — ____ A n. bank váltóleszámitolása 5% A nemzeti banknak az állampapí­rokra való előleg, kamatja 58/0 b) Lázután 31 nap. Bukarest 100 oláh piaszter . . —. —_____ Stambul 100 török piaszter . . —. — ._ Arany pénznemek. Császári uj arany.........................—. — 6. 63 Reczés arany...............................—. - 6. 1C Korona...........................................—. — 19. 4C Ezüst................................................—. - 39% — Napoleons d’or...............................—. — 11. 4C Orosz imperiale.........................—. — 11.40 A korona a cs. k. pénztáraknál ausztriai értékben . . . . —.— 13.71 Magyar Gazdasági Egyesületi szakosztályi jelentés. (Vége.) I. Szecskavágók. Ezek folytán a bíráló választmány 32 darab szecs­kavágó gépet vizsgált meg szerkezete szilárdsága, czélszerű­sége, csinossága, könnyű kezelhetősége, a hajtására megkívántató erő, a munka­eredmény és az eszköz árára nézve. Az így szerzett tapasztalatok nyomán kiválasztván a versenyre bocsáthatókat, el­rendelte, hogy a kiválasztott 16 szecskavágó egy sorba állítva, az adott jelszóra kezdje meg munkál­kodását, s vágjon velük a kiállító egy negyed óra el­­folyásáig olyan kurta minéműségű szecskát­, a­mi­lyennek vágására a gép képes. Ezen eljárás következtében a bíráló választmány nem csak az első kísérlete helyességét constatíroz­­hatta, hanem azon biztos állásba is jutott, hogy a meg­vizsgált 32 darab gép közül 8 darabot minden kétke­dés nélkül választhatott ki. A kiválasztott gépek a hajtó­erő tekintetbe vétele nyomán két osztályba soroztattak: A) Egy ember-, B) Két ember-, vagy lóerővel hajthatók. A) Az egy ember-erővel hajtható szecskavágók kö­zül kitűntek: 1. Vidacs István 163 kiállítási s­zámú Samuelsohn­­féle kisebb szecskavágója, ára 48 frt, mely szilárd, czélszerű és csinos szerkezete, könnyű kezelhetősége, valamint könnyen hajthatóságánál fogva a vele ver­senyzők között legelsőnek, s így arany éremre mél­tónak ítéltetett. — Vágott vele, egy ember által foly­tonosan könnyen hajtva egy negyed óra alatt 9 véka 3 vonal hoszaságu szecskát. 2. Tomsin Károly pesti gépész 118 sz. egyszerű gépe ára 55 ft., szilárd, jó szerkezetű, könnyen kezel­hető s hajtható, kiváltképen pedig kisebb gazdasá­gokba (tartósságánál, valamint szapora munkájánál fogva) nagyon ajánlható lévén, ezüst éremmel jutal­maztatott. Váltott erővel vágott egy ember vele egy n­egyed óra alatt 12% véka 4 vonal hosszú szecskát. Ezen szecskavágó mennyiségre nézve többet vágott ugyan a Vidacsféle 163 számúnál; mivel azonban mind szecskája hosszabb volt az előbbiénél, mind pedig faszerkezete mellett is drágább lévén a Vida­­csénál, mely vasból készült, ezen okoknál fogva a Vidacsféle emennek elibe tétetett. 3. Eckel Gyula bécsi gépész 238 sz. gépe, ára 68 sor. 25 kr., csinos és szilárd szerkezete, könnyen ke­zelhetőségénél fogva, szintén ezüst éremre érdeme­­sittetett. 4. Ezen gépek sorába tartozik még Vidacs István 164 sz. Samuelsohn-féle szecskavágója is, mely min­den vele versenyzővel egyenlő jóságú; de mivel a szabályok szerint egy kiállítótól ugyanazon rendszer szerint készített két gép jutalmat nem nyerhet, itt csak dicsérettel említtetik meg. Ara 58 for. B) A két ember­ erővel hajthatók közül jutalmat nyertek: 1. Clayton Shuttleworth angol gépész 351 sz. 168 frtos Richmond féle szerkezetű gépe, szerkezeti erős­sége, czélszerű­sége, és csinos, valamint könnyen ke­zelhetősége és hajthatóságánál fogva arany érmet írt; egy negyed óra alatt vághatni vele 11 ' s véka mai hosszúságu szecskát; ezen gépnél külön s­­ekély munkaerő, melyet kíván, s különösen a kezelhetőség és czélszerüség, s a tiszta mun­­kény vétetett figyelembe. 3 István 169 sz. javított amerikai rend­­­os szecskavágója, kiváltképen azért, mi­k­ha számára gyorsan sok szecskát le­­ezüst éremmel jutalmaztatott. Vágott alatt 24 véka 6 vonal hosszú szecskát,­­gol gépész 320 sz. Richmond és szecskavágója, melynek ára 16 '­im­mel jutalmaztatott, mivel ki­­­nem munka eredménye mellett­­ lóerővel lehet vele nagy erőd- Vágott egy negyed óra alatt 12 véka 4 vonal hosszúságú szecskát, ugyanezen gép gőzerővel hajtva vágott 3 percz alatt 10 vékát. 4. Clayton és Shuttleworth 352 sz. gőzerőre alkal­mazott, Richmondféle nagyobb, s kitűnő jó szerke­zetű szecskavágója, mely 1­4 óra alatt gőzerővel két vonal hosszúságú szecskából 37 vékát aprított meg, ezüst éremmel jutalmaztatott 5. Clayton és Shuttleworth 350 sz. szecskavágója, ára 80 frt. Ámbár jeles szerkezetű, de mivel nehezen hajtható, bronz éremmel díjaztatott. Vág egy ne­gyed óra alatt 73/4 véka 3 vonal szecskát. 6. Hornsby 321 sz. 8 font sterling áru gépe bronz érmet nyert. Vág egy negyed óra alatt 10% véka 4 vonal hosszúságú szecskát. 7. Farkas István pesti gépész, 36. sz. Salmonféle 4 késes szecskavágója, ára 94 írt. Mivel egyenlőtlen ugyan , de igen sok szecskát szolgáltat, bronz éremre érdemesittetett. Vág egy negyed óra alatt 5 vonal hosszú 23 véka szecskát. 8. Rock István pesti gépész 83. sz Richmondféle szecskavágója, mely nehezen hajtható ugyan, és szecskája egyenetlen, de minden szecskavágó közt legtöbbet vágott: bronz éremmel jutalmaztatott. Vá­gott egy negyed óra alatt 28 véka 6 vonal hosszú szecskát. II. Répametsző gépek. A kiváló választmány hazai gépészeink ezen nemű gépei kiállítását épen nem kielégítőnek találta, an­nyira, hogy a kiállított hazai készítményű répavágók közül csak kettőt jutalmazhatott meg; figyelmezteti egyszersmind a bíváló választmány a hazai gépésze­ket , hogy az általuk követett rendszer hiányos , s e mellett a répának tökéletes metszése el nem érhető , és ajánlja nekik oly rendszer alkalmazását, mely a gép bedugulását s annak egyenetlen vágását meggá­tolja. Annál kitűnőbbek az angol gép­é­zek által ké­szített s kiállított, általánosan jeleseknek ismert Ben­­thal-féle répametszők. Ezek közül: 1) Helyen áll a Clayton 355. sz. Benthalféle répa­­metélője. Ára 9­/2 font sterling. Ezen gép jeles és szi­lárd szerkezetű, két ember könnyen hajthatja, s vág­hat vele egy óra alatt 18—19 mázsa répát, mely okoknál fogva arany éremre tartatott méltónak. 2) Ehhez közel áll a Garret­ta fia 219. sz. 85 frtos szintén Benthal rendszere szerint készített répareszelő­­je;ezzel egy óra alatt 15—16 mázsa répát lehetvén megvágni, ezüst éremmel dijaztatott. 3) Temlin Károly pesti gépész 123. sz. 40 fiús gé­pe , mely erős, könnyen hajtható és munkája sza­pora , ámbár kiállításában hiányzik a kellő csi­nosság , és a répa egyenlősége , olcsóságánál és a nevezett munka-eredménynél fogva kisebb gaz­daságokba mégis ajánlható, azért ezüst éremmel di­jaztatott. Vág egy óra alatt 14—15 mázsát. 4) Hornsby Benthalféle 424. sz. répametszete, ám­bár jeles szerkezetű, sok eredményt szolgáltató gép, mindazáltal , mivel a többi gépnél többet nem dol­gozott és ára annyival magasabb (ára 130 ft), bronz éremre ítéltetett méltónak. Vág egy óra alatt 17 má­zsa répát. 5) Gubicz András pesti gépész 425. sz. 45 ftos ré­pavágója, bár szerkezete nem kielégítő és egyenetle­nül metszett, de árához képest a munkának nagy eredménye miatt bronz éremmel díjaztatott. Vág egy óra alatt 25—30 mázsát. Szükségesnek látja a bíváló választmány a jutal­mazott gépek munka­ eredményére nézve megjegyezni, hogy ezen kisebb ideig tartott kísérletek oly megfe­szített erővel történtek, hogy sem egy két órára, an­nál kevésbé egész napra róluk . Lelőlök következte­tést vonni pontosan nem lehet, kivévén a ló- és gőz­erőre alkalmazottakat. III. Kukoriczamorzsolók. Ezen gépek közül a tökéletességnek egyik sem áll olyan fokon, hogy munkálkodása a gazdát teljesen kielégítené, ennélfogva nem is talált a kíváló választ­mány egyet sem olyannak, hogy arany éremmel ju­talmazhatta volna. A kiállított ilynemű gépek között­­ első helyen áll: 1 1) A Pabst és Krauss mosonyi gyárából a 281. sz. alatt kiállított, egy ember­erőre készített, 45 ftos egy­szerű kukoriczamorzsoló. Ezen gépecske a legrégibb szerkezetű, azonban hogy a kukoriczaszemek széjjel ne pattoghassanak, s így e munkálkodásra nézve al­kalmatlanok ne lehessenek, az egész készület egy deszkából készült ládácskába van foglalva, melynek tolós födelét könnyen le lehet venni, s ha a gép meg­hibásodik, könnyen meg lehet igazítani. Egy óra alatt tisztán 6 mérőt lehet rajta morzsolni, ezüst éremmel diszittetett fel. 2) Hasenauer pesti gépész testvérek 111. sz. alatt kiállított 79 frtos, két ember­erőre készített kukori­­czamorzsolója. Ezen gép erős dobszerkezetű, könnyen kezelhető, tisztán és sokat, nevezetesen egy óra alatt 10 p. mérőt képes lévén dolgozni, ugyancsak ezüst éremmel jutalmaztatott. 3) Vidacs István 162. sz. 48 frtos, egy embererőre készített morzsoló gépe, erős szerkezete s könnyen kezelhetőségénél fogva bronz éremre ítéltetett méltónak. 4) Farkas István 31. sz., két ember­erőre készített 94 frtos, szintén jól készített, egy óra alatt 16. mérőt morzsolni képes, dobszerkezetes gépe, ugyancsak bronz érmet nyert. IV. Daráló és zúzó gépek. A nevezett gépek között ámbár különféle rendsze­rűek voltak kiállítva, a bíváló választmány csak a Turner féle zúzó és daráló készületeket találta figye­lemre és részben jutalmazásra méltóknak. Ezen nemű gépek között első helyen áll : 1) A Clayton által kiállított 35­­. sz. 4. és 6. sz. Turnerféle zúzó és daráló kettős gép, nevezetesen a 4. sz. csupán csak zúzó, a 6. sz.,csupán csak daráló; azonban mindkettő egy állványra van készítve, erős és csinos szerkezetű , elég könnyen kezelhető, jó munkát szolgáltató gép lévén : arany éremmel jutal­maztatott. 2) Vidács István 194. sz. 250 frtos, két lóerőre ké­szített, erős és csinos kiállítású Turnerféle zúzó és daráló gépe : ezüst érmet nyert. 3) Hasenauer testvérek 113. sz. 97 frtos kézi erőre készített, tisztán dolgozó zúzógépe: bronz éremre ta­láltatott méltónak. 4) Eckel Gyula bécsi gépész 237 sz. 73 frt 50 kr. áru, kukoriczadaráló, csinos és jó m­unkát tevő gépe, ugyancsak bronz éremre ítéltetett. V. Lisztőrlő kézi és hajtóműre épített malmok. Mióta az angol gépészek által ismertetett, kevesebb tért foglaló, azonban főleg csak gőzerővel hajtható jeles szerkezetű malmok hazánkban ismeretessé let­tek, azóta kiváltképen a pesti gépészek nyakrafőre malmokat készítenek, s a gazdaközönség nem kicsiny kárára árulgatnak is. Ezen malmok légiójától fordult fel most is géptárlatunk, s ámbár mindent elkövetett a biráló választmány, hogy sok ide állított malom kö­zöl avagy csak egy jót fedezhessen is fel, mindamel­lett sajnálattal kénytelen kinyilatkoztatni, hogy még­­csak megdicsérésre méltót sem talált, sőt miután mind a gazdaközönség, mind a bi­. választm. tagjai közöl a kiállítás helyszínén többen voltak jelen, kik az ilyen pesti gépészektől vásárolt malomban való tetemes csalódásaik-is még tetemesebb kárszenvedéseikről fen­­hangon panaszkodtak; de főképen azon szemmel lát­ható és tapasztalt oknál fogva, hogy a most kiállított malmok nemcsak előbb nem állanak, hanem ilyen úton járván, a javíthatásukhoz sem mutatkozik sok kilátás: a kíváló választmány azon kényszerült hely­zetbe jutott, hogy azon nézetét mondja ki, miszerint a pesti gépészek az efféle kártékony vállalatokkal egé­szen felhagyván, vagy az angolok által javított s gőz­erőre járó malmokat tökéletesen utánozzák, vagy tér­jenek vissza a régi egyszerű, de biztos és könnyű já­rású szárazmalmok építésére. Befejezvén az egyes gépek szemléjét, általában ki­­emelendőnek véli a bíváló választ­mány a Vidacs és Pabst-Krauss által kiállított gépeket, mint a mek­ a hazai gépészeink által készítettek közül alkg­e­k szilárdsága és csinossága által kitűntek. 01 Végül a bíváló választmány egy, bár már mégis tekintetre méltó körülményt köteles felhozni : hazai gépészeink a kiállított gépek befestése, kivált fris befestése által a gépeket oly állapotban állítják ki, mely az anyag és munka szilárdsága megítélését nagyon nehezíti, ennélfogva azt kívánja a választ­mány, hogy a jövőben a kiállítandó gépeken a vas­munka épen ne legyen befestve, fája pedig csak olaj­mázzal (firneiszszal) legyen bevonva, mely a fa nemét és szövegét a leghívebben tüntetheti elő. A jegyzőkönyv hitelesítésére a kir. választm. elnö­ke Tisza Kálmán és Szendrey Ignácz urakat nevez­vén ki, a biráló választmány működéseit befejezett­nek nyilvánította. Pesten, 1859. jun. 5. Gr. S­z­a­p­á­r­y Gyula, b. v. elnök ; T­i­s­z­a Kál­mán; Szendrey Ignácz; G­ö­n­c­z­y Pál mint jegyző (Kenessey Kálmán választott jegyző betegeskedése miatt gátolva lévén). Ezen alosztályi jelentések nyomán az összes biráló bizottmány f. é. jun. 5-kén reggel 9 órakor tartott közülésén a jutalmakat egyhangúlag odaítélvén, a kiállítás megnyitása alkalmával a jutalmazásokat ki­hirdette azon megjegyzéssel, hogy az illetők az érme­ket , melyek egyik oldalára előbb a kitüntetett kiál­lító nevét be kell vésetni, később fogják megkapni. Pesten, 1859. jun. 6. Báró Balassa Antal, szakosztályi elsők. M­o­r­ó­c­z István, egyesületi titoknok. (Gazdasági Lapok.) Gazdasági és kereskedelmi szemle. Győr, junius 25 én. Ma egy hete irtuk, hogy ga­­bonakereskedésünk mind a piaczon, mind magtá­raink körül oly pangó, hogy említést alig érde­mel. A mai hetivásár ismét igazolta ez észrevéte­lünket, mert azon háromszáz egynéhány mérőnyi gabonaszállitmány, mely mai napon eladás végett a piaczra hozatott, épen nem jelenthet elevenséget az üzletben s gyors forgalmat De a­mi a pangásnak leg­­biztosb jele, az, hogy ily a nevetségig csekély szál­lítmány mellett is az árak 10—12 krral ismét meg­szálltak,­­ hogy még e csökkent áron sem kelhetett el a beszállított csekély készlet. Az árak igy alakul­tak ausztr. ért.: Tisztabuza 3 ft. 50 —80 kr., közön­séges 3 ft. 15 — 36 kr., behozatott öszvesen 211 mérő. — Kétszeres 2 ft. 50 — 80 kr., behoz. 19 mérő. __ Rozs 2 ft. 60 — 80 kr., behoz. 47 mérő. — Árpa 2 ft. 40 — 62 kr., beh. 18 m. — Zab 2 ft. 40— 60 kr., be­hoz. 26 mérő. — Bab 3 ft. 20 — 60­ kr., behoz. 15 mérő. — Kukoricza 2 ft. 40 — 80 kr., behoz. 19 m. — Burgonya 1 ft. — 1 ft. 26 kr. zsákja, beho-24 zsák. (Gy. K * Pénzügyi szemle. (Bécsi pénzcsarnok.) ^Bkkeo Jun. 28. Jun. 30. Ecaelfc*— ft_ Nemzeti köi s 67 20 67.50 —fl 31 — „ __ 5% os metail. 61.10 61.30 — r ” Bankrészvény. 780.— 788— 8— „ — ___n Hitelintézetiek 158.50 159.50 n 80 „ — _ __ " Augsb. váltó 121 70 122.5"- „ - * 1 „ 5g " London, váltó 141 50 14P^-20 (emelk. 20 cent.)­­Paris, jun. 28. 3% r^0i credit 633 (csökk. 2­4Vs perc. 92.30 (csekk franc.) rente 62.40 (emelk. 20 cent.)­ Paris, jun. 29 • ^0 cent.); crédit 642 (emelk 9 4% % 92.60 4q32 (emelk. 17 frank); lom­franc); osztr. 3 frank., bardiai vas’"/^; locsol 92*/2. Loinlws Pesten, junius 30 9' 8" O ' O fölüT — Dur hivatalos hirdetések kivonata. p. H.“ 154.SS. hivatalos Értesítőjéből (inn 29­­ sót nyittatott néhai özv.Schachlak­k Feren. Jentler Borbála szegedi lakosay hagyatéki vp 1. A követ, bejel. sept. 15-ig a szegedi cs. V ^e^ei széknél. Perfigyelő Wagner Károly ügyv--'

Next