Pesti Napló, 1860. március (11. évfolyam, 2991-3015. szám)

1860-02-01 / 2991. szám

26—1991. 11-ik évi folyam Főmunkatárs : b. Kemény Zsigmond. 1860. Szerda, febr. 1. Szerkesztési iroda : Lipót-utcza 5-ik szám e­l-ső emelet. E lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. VIDÉKRE, postán Félévre ... 10 frt 50 kr. a. ért. Évnegyedre . 5 frt 25 kr. a. ért. PESTEN, házhoz hordva . Félévre ... 10 frt 50 kr. a. ért. Évnegyedre . . 5 frt 25 kr. a. ért. BÉCSI BÖRZE január 30-án, 1860. PÉNZÜGYI SZEMLE. (Távirati tudósítás a bécsi börzéről, jan. 31-én.) PÁRIS Jan. 30. (Zárlat.) 3 petes rente 67.60. (csökk. 80 cent.); 4­ petes rente 96.70 (csökk. 30 cent.); crédit mobilier 732 (csökk. 23 frank); osztrák állam­vaspálya 511 (csökk. 7 frank); lombardiai vasút 543 (csökk. 9 frank). LONDON, január 30. Consolok 94 (csökk. 3/8). Rosz hangulat. — A mily meglepő tünemény volt a múlt hét első felében az ezüst- és aranyagió szokatlan emelkedése, és oly meglepő volt a hét végén az agió csaknem példátlan lefelé szállása. Az emelkedést többnyire a politikai viszonyokból igyekeztek kimagyarázni, minő volt a Cavour új minisztersége, a Verona ostromálla­­potba­ helyezésének, habár alaptalannak nyilvánított, hire , — de csodálatos volt, hogy az agió nagy emel­kedése daczára, az állam- és részvénypapírok becsé­nek hanyatlása aránytalanul csekély volt. Az agió alászállása, azaz az ezüst pénz olcsóbbá válása s a bankjegy drágulása alkalmával sem követék az állam- és részvénypapírok a megfelelő áremelkedést. E tü­nemény önmaga mutatja, hogy alkalmasint nem any­­nyira a politikai helyzetben kell keresnünk a tüne­mény okát, hanem a bécsi bank lévén a bankjegyek értékének, s tehát az agiónak fő oka, a bank állapot­­jában keresik most az agió emelkedésének és csökke­nésének valódi okát. De mint lehessen ebből is alapos magyarázatot vonnunk ki, midőn tudva van, hogy a bank állapotja a háború óta inkább javult és folytonosan javult, mint­sem roszabbá vált?—A bank állapotja csak kerülő után volt befolyással az agió eme nagy változására. Vala­mely papir árát, s igy a bankjegyekét és külföldi vál­tókét (melyek hű tükrei az agionak) a börzei specu­late határozza meg. Valahányszor a külföldi váltók s velők az ezüst és arany nagyon keresetté lesz­nek, mint minden áruezikknek , áruk fel szokott rúgni. Ily nagyon keresettekké levének a múlt hét elején a nevezett áruczikkek a bécsi börzén. Mindenki azok árának további emelkedésére spe­­culált és igy igen nagyban vásárolták fel az ezüst-, aranypénzt és a külföldi váltókat. A speculánsok, kik ennek előtte a hitelintézeti, éjszaki és államvaspálya s a bank részvényeivel, továbbá a nemzeti kölcsönt és metallique állampapírokkal űzték a börzei fogadáso­n a Wik­raff Stft, ha az czooéi”papirok h*áti, érbi T"m­oru­l -tak. Egyetlen egy tárgyra öszpontosulván az üzlet, ez nagyobb mértékű és sokkal érzékenyebb baromé­terre jön, mint midőn a nyomások súlya annyi kü­lönféle papír közt oszlott meg. Hogy ezen öszpontosítás épen azon papírokban tör­tént, melyek legközelebbről a bankot érdeklik, min­denesetre jelentős dolog, s azt mutatja, hogy ezek te­kintetében legkönnyebb volt a hiszékenységet felkel­­teni s (habár alaptalan) aggodalmakat fölébreszteni, így jön , hogy a­mennyi politikai rész hír érke­zett a börzére, mind az agróra nehezült, hogy azt fel­felé hajtsa. A „Fortschritt“ szerint ezen hírek okoz­ták a zavart, hogy Olaszországban újra megkezdődik a háború, hogy Szardinia felfüggeszti a kárpótlás fi­zetését stb. Beszélték, hogy egy új minisztérium lép fel; hogy a börze ellen szigorú rendszabály hozatik be a bankjegyek értékének lenyomása miatt; hogy az államkiadásokat azzal akarják alább szállítani, hogy az állampapírok kamatjait az államigazgatás felényire szállítja le, végre, hogy az állampénztárak üresek, s a bank arra fog fölhasználtatni, hogy újabb bankjegyek kiadásával nyisson hitelt. Mindezen hír­eket maga a Fortschritt, mely közzé teszi,­­ e­­­k i­sm­er­e­t­e­s vizs­­gálás után merőben alaptalanoknak nyilvánítja, kivéve azon egyet, hogy némely alá­rendelt börzeügynökök intést kaptak, hogy a kül­földi váltókkal való kereskedést ne­­zzék oly nagy hévvel. A többinek nincs alapja. A börzén az aláren­delt ügynököknek, szenzoroknak meg van tiltva, hogy saját hasznukra üzérkedjenek, s hír szerint ezen tör­vénynél fogva jön korlátozva mohóságuk, melylyel az ágra emelkedését részben ők is előmozdíták. Ez azonban nem okozhatott sem a börze megszorí­tásának gyanúja által nagy aggodalmat, sem pedig foganatosítása nem folyhatott be nagyon az ágio alá­­sülyesztésére. Az ágio javulását annak tulajdonítják, hogy a bör­zén kire terjedt, hogy egy roppant nagy tőkékkel rendelkező belga társaság akarja a nemzeti banknak átadott államjavakat átvenni, s így sikerülene a bank­nak jókora mennyiség ezüst pénz birtokába jutnia.­­ A bank eddig nem sok hasznát vette a neki áta­dott uradalmaknak, s nagy zavarba jött az iránt, mint csináljon belőle ezüst pénzt, melyre oly szük­sége van. A hir, hogy az államjavak valószínűen ezüstté lesznek változtathatók, elvette az üzérek bátorságát arra nézve, hogy ezután is a külföldi váltók és ércz­­pénz értékének emelésére üzérkedjenek. — Érdekesnek tartjuk idecsatolni az „Oest.Ztg.“egy helyét, melyben azt mutogatja, hogy a bank jelen ál­lapotra nem folyt be az agro fennemlített tünemé­nyeire. Ezen lap tagadja, hogy az ezüst agió a bank­ kibo­csátotta bankjegyek mennyiségétől függene.­­ Szá­mokkal mutatja ki az arányt, melyben a múlt év foly­tán állott az agió a bankjegyforgalom mennyisé­géhez. Az alábbi kimutatásra nézve magyarázatul előre bocsátjuk, hogy a készpénz alatt a banknak kész­ előfizetési feltételek : pénzét milliókban, a bankjegy alatt a forgalomba tett bankjegyek mennyiségét, ismét milliókban ért­jük ; az érempénzt a londoni váltókban és az ezüst agróban percentek által képviseltetjük (a lötszámo­­kat mellőzvén.): Készp. B.-jegy London Ezüst Hoar az agio ezen változásainak oka nem a forga­lomban volt bankjegymennyiség, s ennek a bank­készlethez való aránya, itt a számok bizonyítják. Midőn a bankjegymennyiség 387 376 millió­ra szállott a londoni, frurön amaz 376 cz.?fll­ i,az emelkedett, a londoni váltó 48 1­róról 378 16-ra szállott. Az utóbbi 8 hét alatt a bauilji fr­galom 10 millióval apadt, s az ezüst agró mégis 12 percenttel rúgott fel. . . . Hetekig állt London 16-on, az ezüst 15-ön, habár a bankjegyforgalom 478 mil­lióra emelkedett, s az érczkészlet 77 millión alól sül­­lyedt. K i a d ó - li i v a t a 1: Ferencziek terén 7-dik szám földszint. A lap anyagi részét illető közlemények (előfizetési pénz, kiadása körüli panaszok, hirdetmények) a kiadó-hivatalhoz intézendők. Ilirfi­m­iónvplí zlívn­a ® hasábos petit-sor 1-szeri hirdetésnél 7 ujkr. Bélyegdij­a­J 1­ 1 ’ külön 30 ujkr. Magánvita 4 hasábos petit-sor 25 ujkr. Adott tartott I Adott tartott Adott tartott Adott tartott Államadósság. ár ár , ár ár ár , ár ár ár 6”/ -es osztrák értékben. . 100 frt 67 — 67.50 Hitelintézet ausztriai értékben . 200 frt 199— 199.20 A n. bank-sors. 5°/.........................100 ft a.é. 89.— 89.25 Waldstein.........................................20 ft. pp. 27.751 28 — 67-os nemzeti kölcsön .... 100 frt 79 90 80.— Alsó-ausztriai esc. bank pengő .. . 500 frt 580.— 5*2.— A gallicziai föld. hitelintéz. 47gY­-o* 100 ft pp. 85 — 86.— Keglevich........................................10 ft. pp. 16,25 16.75 5'4-es 1851-ki B. sorozat . . . 100 frt 97.50­­.- Éjszaki vaspálya pengő p. . . . 1000 frt 1962- 1964- Elsőbbségi kötvények. Váltók (devisek). 5%-os metalliques........................100 frt 71.— 71.20 Államvaspálya pengő p. . . . 200 frt 271 30 271.50 8­3 Három hónapra P'* os „ „ ... 100 frt 62.75 63 — Nyugati pálya 200 frt p.(170 frt­ 85%os befiz.) 174.75 175.— Államvasp......................................... 500 frank 135.— 136.— A . , , ,, , „ , ,P „ 0/ ..„ 1ln — 1831-diki sorsolással . . • 100 frt 370.— 390 — Tiszai 200 ft pp. (100 frt befiz.) . . . . 105.­ 105.— Lombard-velenczei....................... 500 frank 132.— 133.— a wti mfíí' • i ' qi/ ° tíft'snímmn 1839-diki . . . 100 frt 129 50 130.— Lombard közp. olasz 200 ft osztr. becs. 80 ft Duna-gőzhajózási társulat . . W0 ft pp. 92.50 93.— Augsburg 100 frt déli német fornt 9 k­r 110.50 110 50 1851-diki 100 frt 112.25112.50 (40% befizetés)........................................161.­162 - Osztrák Lloyd................................100 ft pp. 90.- 91- mSj iinn * i •% q nY'YrinV Comp-rentpapirok 42 ausztriai lira. . . . 16.- 16.50 Pozsony n.-szombati l-őr kibocsátott 200 ft pp. 24.— 26.- Sorsjel­yek Hamburg100 máik bL^0 frt f°rmt 2V ” , Pozs.­n.-szombati NI-szor kibocsátott 200 ft pp. 55.— 60.— sorsjegyet. Hamburg­­(X) márk-bankó frt. . . f'/g „ 98.25 98.50 f­öldid­ei mentesítésiek. Duna-gőzhajózási társulat . . . 500 ft pp. 452.­454— A titelintézeti darabja . . . 100 ft a.é. 104.25 104.50 L°ndon 10 font sterling.......................3 ,120 -129.10 5°/ -os als. auszt................................100 frt 91.— 92.— Osztrák Lloyd-társulat Triesztben 500 ft pp. 210.— 212.— Dunagőzhajóz. társ. dbja . . . 100 ft pp. 103.50 103.75 ans IW trank ................................... /, p ol.du 51.40 57 -os magyarországi .... 100 frt 72.2 , 72.75 Budapesti lánczhid....................... 500 ft pp. 355.— 860— Trieszti államkölcsön db . . . . 100 ft pp. 128._129.­­ Pénznemek. 5%-os bánsági, horvát és szláv. 100 frt 71— 71.50 Budai városközség db . . . . 40 ft a. é. 38.50 39— Császári arany.............................................6.10 —— 5% os erdélyi...................................1OOfrt 69.75 70— Zálog­levelek. Eszterházy...................................40 ft. pp. 86— 87— Reczés arany.....................................................ft. 9 6. 7­5% 'S sorsolási záradékkal 1867-re 100 frt —.— —.— Salm..............................................40 ft. pp. 39.50 40 — Korona........................................................... 17 60 —.— Vel­.sezei kölcsön 1859 5% . . . 100 frt 81­— 81.50 A n. bank 6 év. 570-es . . . . 100 ft pp. 101.50102 — Pálffy................................................4© ft. pp. 39.50 40— Napoleons d’or.............................................. 10 40 —— A­n n 10 év. 5%-os . . . 100 ft pp.­­ 97.50 98.— Clary.................................................40 ft pp. 37.25 37.75 Orosz imperiale...................................................10.50 —.— Részvényért. „ „ „ sorsolh. 57„ . . . . 100 ft pp. 1­93— 93.50 St. Genois..........................................40 ft. pp. 39.75 40 25 Ezüst 100 ftért.............................................. 128.50 128 50 Kem­­ati bank (ex div.)................................... 863. — 865.— „ n n 12 h­ó 5'/........................100 ft a.é.­­100.— —.— Windischgrätz...............................20 ft. pp. 23.— 23 50 A nemzeti kölcsön papir szelvényei . . .­­ 28% 28 kg% Jan. 30. Jan. 31. Emelked. Csökk. Nemzeti köles. 80.­ 78.10 — ft­­ kr 1 ft 90 kr 5% metalliques 71 20 69.75 — „ — „ 1 „ 45 „ Bankrészvény 860.— 846. „ — „ 14 „ — „ Hitelintézet 199.20 192. „ — „ 7 „ 20 „ Augsb. váltó 110.70 114.— 3 „ 30 „ — „ — „ London, váltó —132.75 — „ — „ — „ — „ Arany 6.10 6.27 — „17 „ — „ — „ Január 1. 1859. 105 387 2 1 Február 1. „ 105 387 4 2 Marcz. 1. „ 105 384 10 5 April 1. „ 105 382 9 5 Május 1. „ 101 376 36 31 Junius 1. „ 90 429 45 42 Julius 1. „ 79 453 41 39 August. 1. „ 76 466 18 16 Sept. 1. „ 77 478 18 16 October 1. „ 79 472 20 19 Nov. 1. „ 79 476 23 23 Dec. 1. „ 79 474 25 24 Január 1. 1860. 80 466 24 23 Jan. 26. „ 80 466 36 35 Jan. 28. „ 80 466 33 32 SELYEMTENYÉSZTÉS. (A Magyar Gazdasági Egyesület selyem és méhtenyésztési s­za­k­o­sz­t­á­l­y­a f. é. jan. 17-kén tartott ülésének jegyzőkönyvé­ből.) (Folytatás és vége.) E ezért legkevesebb költséggel, leggyorsabban és biztosabban az által hiszi elérhetőnek a szakosztály, ha a selyemgubó beváltásával egyelőre legalább, t. i. ott és addig, a­hol és a­meddig magánosok által nem váltatnék be, a gazdasági egyesületek bízatnának meg, s gyámolítatnának az e végre szükséges forgó tőké­vel a kormánytól. A gazdasági egyesületek mintegy a helybeli körülményekből kinőve, a selyemtenyésztés fejlesztése érdekében is, mind a népnek bizalmával hamarább találkoznának, mind pedig tagjaik érdekelt­ségénél fogva, a siker biztosítására megkívántató ösz­tönt is már magukban hordanák. Szóval a gazdasá­gi egyesületek közvetítő gyanánt szolgálnának arra, hogy a selyemtenyésztési ipar mindinkább a magáno­sok kezeibe menjen át. Ily irányban példát adni, s a kezdeményezést meg­tenni, az országos gazdasági egyesület feladatául te­kinti a szakosztály, s azért a selyemtenyésztés körüli teendők közt a legfontosabbra, t. i. a terményzeti se­lyem értékesítésére nézve szükségesnek tartja, hogy az Egyesület találjon módot: a magánerőkből nílusit köztelkifonodának saját kezelés alá vételével, már ez évben a selyemgubóbeváltás megin­dítására. Ha sikerülne e czélra az Egyesületnek a m. kor­mánytól a szükséges forgó tőkét megnyerni, s a gubó­­beváltást a központban, a megyei gazdasági egyesü­letek útján pedig a vidékeken életbe léptetni, úgy a selyemiparnak széles alaponi meghonosítására a leg­lényegesebb lépés megtörténnék. E nélkül hazánkban a selyemtermelés nem igen kaphat lábra, mert a ha­zai selyemkereskedés forgalma még koránsem növeke­dett annyira, hogy hatalmasan fejlesztő és éltető ösztön­zést szolgáltathatna.­­ valamint az eperfa tenyésztése, s a selyemtermelés körüli oktatás , szintúgy, sőt mond­hatni sokkal inkább a selyemgubó rendes beváltása s legombolyítása megkívánja, hogy a selyemtenyész­tés ügyének vezetése, a dolog természeténél fogva hi­vatott orgánumokra, t. i. a gazdasági egyesületekre bizattassék, míg e nevezetes iparág a közgyámság alól majdan kinőve , idővel egészen magánosak tulaj­donává válhatik. Ezek után áttért a szakosztály Litsauer János szik­sói lakos folyamodványának tárgyalására, ki a végett kereste meg az Egyesületet, hogy lenne neki segítsé­gére a selyemtenyésztésben,­­ nevezetesen : 1) járna közbe az Egyesület, hogy­­ a nagyváradi káptalantól az aszalói szőlők mellett eperfanevelésre 3—4 hold földet kaphatna; 2) hogy kezdetre az Egyesület neki egy lat jóféle selyembogártojást szerezne; s 3) a szük­séges fölszerelésre az Egyesület neki 140 pftot előle­gezne. A szakosztály véleménye szerint a folyamodó kívánsága az Egyesület részéről csak a selyembogár­­tojásra nézve teljesíthető, mert vonatkozott közbenjá­rásra, valamint egyesek segélyezésére a selyemte­nyésztésben, nem tartja a szakosztály az Egyesületet hivatottnak lenni. Befejeztetvén a selyemtenyésztés fölötti tanácsko­zás, ugyanez alkalommal szóba hozatott szüksége annak , hogy az Egyesület budai szőlő- és faiskolá­jában már a tavaszszal megnyitandó vinczellér- és kertészképző tanintézetben a növendékek a m­é­h­é­szetből is nyerjenek gyakorlati oktatást. Mely in­dítványra Havas József itt értesíté a szakosztályt, hogy ő az Egyesület szőlő- és faiskolája közelében fekvő sashegyi szőlejében, az 0 e 111 által igen ügyesen egyszerűsített C­z­i­e­r­z­o­n-féle kasokkal már az idén méhészetet szándékozik állítani, s ab­ban a szőlő- és faiskolai növendékek gyakorlati ok­tatására örömest kész alkalmat nyújtani. e hazafias ajánlatot a szakosztály annál szívesebb köszönettel fogadta, mivelhogy általa az Egyesület a szőlő és faiskolai növendékek életrevalóságát, a vinczelléri és kertészi foglalkozáshoz különben is közeleső méhé­szet gyakorlati fogásaival is könnyű módon gyara­píthatja. Pesten, 1860. január 17. K­u­b­i­n­y­i Ágoston szakoszt. elnök. Havas József, G­ö­n­c­z­y Pál szakoszt. tagok. Jegyzette: Morócz István, egyesületi titoknok. Az igazgató választmány­a mily fontosnak ismeri népipari és status gazdasági szempontból hazánkra nézve a selyemtenyésztést, épen oly nehéznek tartja meghonosítását, tehát annál szükségesebbnek e­légre az alkalmas eszközök megválasztását is. Mindenesetre első lépés a selyemtenyésztés mostani állapotjáról ha­zánkban minél kimerítőbb tudomást szerezni. Az igazgató választmány ennélfogva fölkéri a szak­osztály buzgóságát adatok gyűjtésére s a selyemipar ügyének további tárgyalására. Megjegyeztetett ez alkalommal, hogy az eperfa- és selyemtenyésztésre a leghatalmasabb ösztönt az eper­fával beültetett terek és a selyemtenyésztési üzlet adómentessége adhatná. Egyébiránt a gubó bevál­tásra és gombolyításra nézve az igazgató választ­mány oda nyilatkozott, hogy azzal az Egyesület sa­ját kezelésre nem foglalkozhatik, hanem czélszerűbb­­nek tartja a köztelki filandát ezentúl is magánvállal­kozásra hagyni. GAZDASÁGI ÉS KERESKEDELMI SZEMLE. A pesti gabonacsarnok jegyzőkönyvi árjegyzéke: uj bánsági búza (84—86 fontos) 4 ft 80 kr - 5 ft­t 20 kr; tiszai ó (83—86) 4 frt 50 kr — 5 ft — kr; tiszai uj (83—86) 4 ft 60 kr — 5 ft 10 kr; Vjt_L­i JL (OO Ol) M O arm­uv *»■» j 4 frt 40 kr — 4 frt 80 kr; fehérmegyei ó (83—84) 4 ft 70 kr — 5 ft — kr; fehérm. uj (83—85) 4 ft 70 kr— 5 frt 20 kr; kétszeres uj (77 — 79) 2 ft 60 kr — 2 frt 70 kr; rozs­a (76—77) 2 frt 50 kr — 2 frt 60 kr; uj (77 —78) 2 ft 70 kr — 2 frt 80 kr; uj árpa (70—72) 2 ft 20 kr — 2 ft 35 kr; uj zab (46—49) 1 frt 55 kr­ — 1 ft 60 kr; tengeri ó 2 ft 80 kr — 3 ft — kr; uj 2 ft 50 kr — 2 ft 60 kr; köles 2 frt — kr — 2 frt 30 kr. Bab 4 ft 20 kr — 4 frt 40 kr. Repcze 5 frt 50 kr — 5 frt 75 kr. Mind bécsi mézönkint és osztrák becsben. UNGVÁR, jan. 25. E hó 23- és 24-én tartott Pál­­napi országos sokadalmunk — daczára a kellemetlen esős időnek — igen népes volt. Piaczi árak osztrák becsben következők köb­sönként : búza 5 ft 60 kr — 6 ft, gabona 3 ft 30 kr, zab 1 ft 60 kr, árpa 3 ft 20 kr, kása 7 ft 50 kr, lencse 4 ft 60 kr, burgonya 1 ft 20 kr. A jó ökörnek 130—140, a közönségesnek 90—110 fton vették párját s ezeknek és a nyersbőröknek leg­nagyobb kelendőségük volt. — Jó parasztlának da­rabját 60, a fejős tdlénynek pedig 36 —40 fton lehetett venni. — Hízott sertések legolcsóbbak, a szalonna fontja 28—30 kr, sertéshúsé 14 — 16 kr. Időjárásunk ez évben a legrendetlenebb, többnyire esős vagy langyos, őszi vetéseink szépek, a lapályos helyeken azonban vízzel telvek, sőt a felvidéken, hol az Ung az országutakat is ellepte, sok helyeken az árvíz áldozatjává lőnek. 1. 1. KÖZLEKEDÉS. Indulások a vasutakon. Pestről Váradra, Debreczenbe : 5 óra k. regg. Szolnokról Aradra : 3 ó. 57 p. d. u. „ „ N.-Váradra 10 ó. 3 p. regg. Pü­spök-Ladányról N.-Váradra: 12 ó.53 p. d. u. Szolnokról Debrecz. Miskolcz : 10 óra 3 p. reggel. Pestről Arad, Temesvár : 4 ó. 15 p. d. u. 5 ó. r. Szegedről Temesvárra: 11 ó. 34 p. és. 2 ó. d. u. Pü­spök-Ladányról Szolnok-Arad : 1 ó. 14 p. d. u. Miskolczról Pestre : 5 ó. 52 p. r. Debreczenből Pestre : 11 ó. 35 p. reg. IV. Váradról Püsp.-Ladányra : 9 ó. 30 p. d. u. Aradról Pestre : 9 ó. 51 p. d. e. Baziásról Temesvárra 5 ó. 30 p. d. u. Temesvárról Szegedre : 7 ó. 54 p. 5 ó. 10 p. r. Szegedről Pestre : 1 ó. éj. 12 ó. dél. Pestről Bécsbe : 9 óra r. 9 ó. 25 p. est. Uj-Szőnyről Bécsbe : 2 óra 5 p. délután. Bécsből Pestre : 6 ó. 30 p. r. 7 óra k. est. „ „ Győr-Uj-Szőnyre : 8 ó. r. 4 ó. 40 p. éj. Érkezések a vasutakon. Temesvárról, Szegedről Pestre 8. ó. 10 p. reg. 8 ó. 28 p. este Aradról Pestre 8. óra 28 p. este. N.­Váradról Pestre 8 ó. 28 p. este. Miskolczról, Debreczenből Pestre 8 ó. 28 p. este. Bécsből Pestre 3. ó. 21 p. r. 3 óra 46 p. d. u. Pestről Czeglédre 6. óra 30 p. d. u. 8 óra 15 p. reggel. Czeglédről Szegedre 11 ó. 9 p. éjjel, 1 óra 27 p. d. u. Szegedről Temesvárra 3 ó. 52 p. reggel, 7 óra 12 p. este. Temesvárról Baziásra 9. ó. 20 p. reggel, 2 ó 53 d éjjel Czeglédről Aradra 5. ó. 3 p.d.u. * JJ ' Czeglédről N.-Váradra 4 óra 29 p. d. u. Czeglédről Miskolczra 8 ó. 5 p. este. Pestről Érsekújvárra 12 ó. 29 p. d. u. 12 óra 51 p. este. Pestről Pozsonyba 3 ó. 34 p. d. u. 3 óra 41 p. éjjel. Pestről Bécsbe 5 óra 56 p. d. után, 6 óra 1 p. reggel. Teherszállítási bér : Vámegyleti mázsánkint (90 bécsi font , 100*/10 vámegy­leti fonttal) Pesttől Szegedig a 3 osztály szerint 41, 60, 80 kr, Pesttől Debreczenig 58, 81, 113 kr, Pesttől Bécsig 63, 90,124 kr, Pesttől Bodenbachig 168, 212, 332 kr, Drezdáig ezenfölül 3­o, Berlinig 14*/2, Hamburgig 55% ezüst garas. Általános biztosítási díjul még fizetendő a feladási vonalon mázsánkint 5/fokr, a mellékvonalakra nézve */,0 kr, mázsa­pénz közönséges tehernél mázsánkint 16/,0 kr, fekbér 8 kr, mázsáért és naponkint.' Uunavizállás. Pesten, jan. 31. 5'3" 0"' 0 felül. HIVATALOS HIRDETÉSEK KIVONATA. A Budapesti Hírlap 25. sz. Hivatalos Ér­tesítőjéből (jan. 31.). Biróilag árvereztetnek : Orosházán Péchy Antal csődtömegéhez tartozó szenttornyai pusztán fekvő 242 holdnyi 19,335 forint 12 pkrra becsült birtok, árv. febr. 17-én a b.-csabai szolgab­róság által. — Uj-Pesten Wisztricz Márton csődtömzegéhez tartozó 480. számú 2592 írtra becsült ház, árv. f­br. 29-én a gödöllői szol­­gabiróság által. — Nagy-Váradon Szilágyi Józsefnek 236. sz. a. fekvő 2293 frt 45 pkrra becsült háza, árv. mart. 2 és april 3-án a n.­váradi orsz. tervszék által.

Next