Pesti Napló, 1860. március (11. évfolyam, 3016-3041. szám)

1860-03-02 / 3016. szám

51-3016. 11 -ik évf­folyam E lap szellemi részét illető minden köz­lemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezek­­től fogadtatnak el. Kiadó­hivatal: Ferencziek terén 7-dik szám földszint" A lap anyagi részét illető közlemények (előfizetési pénz, kiadása körüli panaszok, hirdetmények) a kiadó-hivatalhoz intézendők. 1860.­ Péntek, mart. 2. Előfizetési föltételek: Szerkesztési iroda , Lipót-utcza 5-ik szám, 1 nő emelet. _____________________________BÉCSI BÖRZE február 21­-én, 1860.________­________________________ GAZDASÁGI ÉS KERESKEDELMI SZEMLE. A pesti gabonacsarnok jegyzőkönyvi árjegyzéke: uj bánsági búza (82—84 fontos) 5 ft — kr — 5 frt 40 kr; tiszai ó (83—85) 4 frt 70 kr — 5 ft 20 kr; tiszai új (80—85) 4 ft 20 kr — 5 ft 40 kr; bácskai ó (82—83) 4 ft 70 kr — 4 ft 80 kr; uj (83—84) 4 frt 70 kr — 5 frt 40 kr; fehérmegyei ó (82—84) 4 ft 70 kr — 5 ft 40 kr; fehérm. uj (83—84) 4 ft 70 kr— 5 frt 20 kr; kétszeres uj (77—79) 2 ft 70 kr—2 frt 90 kr; rozs­ó (76 — 77) 2 frt 60 kr — 2 frt 70 kr; uj (77 —78) 2 ft 80 kr — 2 frt 90 kr; uj árpa (70—72) 2 ft 20 kr — 2 ft 35 kr; uj zab (46—48) 1 frt 65 kr­ — 1 ft 70 kr; tengeri ó 2 ft 80 kr — 3 ft — kr; us 2 ft 50 kr — 2 ft 60 kr; köles 2 frt — kr — 2 frt 30 kr. Bab 4 ft 20 kr — 4 frt 40 kr. Repcze 5 frt 75 kr — 6 frt — kr. Mind bécsi mézönkint és osztrák becsben. KÖRIRAT HEVESMEGYE GAZDASÁGI EGYESÜ­LETE TAGJAIHOZ. (Folytatás.) A földmivelési jószágrendezés és számvetési szakosztály részére. Az eke-és szántás-versenyek, a legújabb földvegytani kí­sérletek , az egyesület terén termelni szokott gabnafajok és bevett vetés-forgások, az újabb földmivelési elméle­tek , bérletek , részben dolgozás, répatermelés , hizlalás és egyéb trágyakészitési módok. — Számbavétele s föl­derítése annak, hogy az egyesület területén e tekintetben mi tűnik föl, s mi lenne ajánlandó. Az állattenyésztési szakosztály: Minő eszkö­zök volnának az egyesület által az állattenyésztés eme­lésére ajánlatosak? — Szükséges-e egy a megyében ve­zetendő törzskönyv fölállítása ? Határoztassanak meg az állatok azon fajai, melyek az egyesület területén legin­kább tenyésztetnek, melyek leginkább ezen területre valók, s minő állatok és állatfajok által lehetne az állattenyésztés körében javítást és haladást eszközölni? Ugyanezen kérdések mind a három alosztály által lesz­nek szakjaikhoz képest megfejtendők, továbbá az állat­­nemesítésre az álladalmi csődörök, több törzs­juhászatok­­ból került tenyészkosok, minő befolyást gyakorolnak. A községi bikák, a svájczi-féle marhakorcs ivadéka sat, tárgyaltassanak, s mondassák ki fölöttök himeretlen vé­lemény. Szőlőszeti szakosztály: Határoztassanak meg azon szőlőfajok, melyek az egyesület területén ki­­válólag diszlenek, úgy az egri, visontai és apezi, vala­mint ezen promontoriumok egyéb részeinek borait tevő szőlők név és faj szerint. Miként volna a szőlészet illetőleg a bortermelés egye­sületünk által emelhető, és mily irányban kivántatnék az egyesületi hatás? E tárgyban itt újabb munkák fölött mondjon a szak­osztály gyakorlatias véleményt. Tanácskozzék a szakosztály pinczeink minősége, s a hordók anyagjának befolyása fölött, minő fában áll az egyesület terén termelt bor ? — s minő eredménynyel ? Tétettek e kísérletek egyéb mint fából készült borhordók­kal s mi eredménynyel ? K­er­t­é­s­z­e­ti s­z­a­k­o­s­z­t­á­l­y : A méhészet minő eszközökkel és sikerrel űzetik nálunk ? — S tör­téntek-e s mi hatással az újabb Czirzon-féle köpükkel próbák ? — A méhesek zsindely-, nád- vagy zsupfödél befolyására nézve minő eredményt tapasztalt a szak­osztály ? A selymészet: egyesületünk területén haszonnal üzethetnék-e. A megyeileg rég fölállított epreskertek minő állapotban vannak ? Diszlik-e és hol leginkább az eperfit? Eperfa gyepűben mivelve adna e több levelet ? Mit tehetne a selyemtenyésztés honosítása, gyarapítása és emelése tekintetéből az egyesület? Gazdasági gépészet technológia és építészet.— A gazd. építészet minő lábon áll az egyesület terü­letén ? történnek e czélszerű építkezések ? Közegészségi szempontból a gazd. lakházak és istállók építésére nézve, mi hátrányok észleltetnek, s mik volnának ez irányban kívánatos javítások ? Az ekék különböző nemei, melyek használatban van­nak, soroltassanak elő, minő ekék ajánltatnak az egye­sület különböző talaján? — Melyik gépgyár szolgáltat eddig elé leggyakorlatiasabb ekéket, melyek vannak leg­inkább fölkapva, terjedésben stb. Nincsen valamely különösen ajánlható gép vagy gazd. eszköz használatban vidékünkön, mely másutt kevésbbé volna elterjedve ? Találtatnak-e ügyes mesteremberek az egylet terüle­tén, kik gépeket készítenek, javítanak, gyárak vannak-e s minő sikerrel dolgoznak ? Erdészet: A faszerszám és tűzifa állásáról készí­tessék tájékozás, s ha lehet pontos följegyzés a felől, hogy az erdők pusztulása mi irányban lenne megakadá­lyozható? újabb ültetések történnek-e; a sik táblák sze­gélyezésére vagy fa nevelésére minő fák s mi sikerrel használtatnak, s milyenek lennének ajánlatosabbak ? — Van-e­ az egylet területén árulásra szánt fanüvelde s hol ? minő fákkal diszlik ? — Az erdőkben, hegyekben bányák léteznek-e, kőszén van é? és miveltetik-e, és minő si­kerrel ? Közgazdászat és statistika osztálya: Komoly megfontolás alá vegye mindazon tényezőket, mik­­ a gazdaság és közvagyonosodás haladásának útjában ál­­­­lanak, jelölje ki a zsibbasztó, úgy a teljesen gátló körül­ményeket, melyek elh­ajtásáról s azon módokról adjon véleményt, melyeket az egyesület e tekintetben eszköz­képen használhatna. Tanácskozzék a fölött, mint lehetne legpontosabb és biztosabb után egyesületünk működése által egy megyei statistika összeállítását eszközölni ? A fentebbi kitűzött kérdésekre nézve legyen szabad megjegyeznem, miszerint e kérdéseket a szíves olvasó úgy tekintse mint hozzá, „személyesen hozzá“ intézetteket. Ha mindezen kérdésekhez kiki kedvencz szakjához képest felvilágosító szavával járul, ha kiki tár fel a tudomására levő tényekből, oly egész lesz összeál­lítható, mely alapot fog képezni virágzásnak indult egye­sületünk működésére. Bár ne szerénykednék senki. 64*. «Q Irífl­ínjilpnn aftnizíp s nemcsak kimondani, de tenni is volna bátorsága , hatá­rozottsága mindenkinek! mert hiszen mi sokszor halljuk azon szerényen és kedvesen hangzó tételt, hogy „sokak­nak hangya szorgalma“, „porszemet egy nagy műhöz“, „­ közember, napszámos kívánok lenni hazám boldogu­lásának nagy épülete mellett“, s mégis a tagtársak há­nyan gondolkoznak ismét így : hogy mit tennék én ? hadd tegye más, ki jobban tudja s több efele, mit tudna az én falusi egyszerű szerény személyem! ? Olvassa el figyelmesen minden tagtárs eme kérdéseket, ne reszeljen saját fogalma és becses véleménye szerint, ha lehet mindenikre, ha pedig nem, csak azon kérdésekre is jegyzéseket készíteni, melyek közvetlen biztos tudo­mására vannak. Azok, kik megjelenhetnek, lőjenek eme jegyzetekkel s cseréljük ki gondolatainkat, világosst­uk fel egymást. Mások, kik akadályozva lesznek, levélben szíveskedjenek beküldeni véleményeiket, illetőleg bizal­mas jelentéseiket s alulírott a legnagyobb készséggel s örömmel fogja a szakosztályoknak eme becses iratokat illetőség szerint elosztani. Az általános kérdésekre — minek számosan foglalvák eme felhívásban — a legegy­szerűbb ember is adhat felvilágosítást, holott a világra szóló bölcs se tudhatja azt, ha a helybeliek nem állanak elő annak feltárásával! Úgy tekintsük eme leveleket­­. tagtárs, mint egy csa­lád egyes tagjainak egyes nyilatkozatát, szavát, melyet hallani a csalónak csak örömére, gyönyörűségére szol­gálhat. Ha azt kivárjuk, hogy az egyesület tegyen, hasson, orvosoljon, lendítsen, azt csak úgy teheti, ha mindenki elmondja bajai ügyét, s csak így lesz elérve a czél, a miért voltaképen egyesültünk s filléreinket összerakjuk ! Egy hatszász tagból álló családnak nyilatkozatából tudni fogjuk, hogy a 11 a­z egyesület terén a világ ? s tudni fogjuk hová, hol s mit kell tenni! Hatszáz embernek nyilatkozata sulylyal bir, tekin­­télylyel, s az azok véleményén készült egész tiszteletet gerjeszt le­ és fölfelé. Kelt P.-Györkön, 1860. febr. 10-n. Ko­vá­ch László, az egyesület elnöke. (Folytatjuk.) A belügyminisztérium és hadseregi főparancsnokság 1860. febr. 18-án kelt rendelete*), érvényes Alsó- és Felső-Ausztria, Salzburg, Tirol Vorarlberggel, Stiria, Karinthia, Krajna, Partvidék Triesztel, Magyar-, Horvát-, Tótország a temesi bán­sággal, Cseh-, Morvaország, Szilézia, Galliczia, Krakó, Bukovina és Erdély koronaországokra, mely által a lótenyésztés emelésére rendelt Császár­­dijak 1860-tól bezárólag 1865-ig hat közigazgatási évre megállapittatnak. Ő cs. k. Apostoli Felsége 1860. febr .-ki legfelsőbb határozata által a lóversenyek intézete egységes to­­vábbképződése és virágzó kifejlődésének czéljából, az 1860-tól bezárólag 1865-ig terjedő hat közigazgatási évre Császárdijak megállapítását a következő köze­lebbi határozmányok mellett, helyben hagyni méltóz­­tatott. *) Birod. törvl. 1860. febr. 28-i IX. db. 46. sz. 1. §. Az 1860-tól bezárólag 1865-ig terjedő közi­gazgatási évek mindegyikére az alább következő, a lovak gyorsasága, kitartása s erejének megpróbálásá­­ra számított császári versenydíjak szabatnak ki. I. A bécsi pályatér számára : 1. I. osztályú császárdij 1000 darab cs. k. ausztriai arany. 2. II. osztályú császárdij 600 darab cs. k. ausztriai arany. II A pesti pályatér számára: 1. I. osztályú császárdij 1000 darab cs. k. ausztriai arany. 2. II. osztályú császárdij 600 darab cs. k. ausztriai arany. III. A pardubitzi pályatér számára : 1. I. osztályú császárdij 1000 darab cs. k. ausztriai arany. 2. II. osztályú császárdij 600 darab cs. k. ausztriai arany. IV. A lembergi pályatér számára : 1. I. osztályú császárdij 500 darab cs. k. ausztriai arany. 2. II. osztályú császárdij 300 darab cs. k. ausztriai arany. 3. Császárdij telivér-keleti s keleti származású lo­vak számára 300 darab cs. k. ausztriai arany.­­ —— - - V A |r A1 A n rí T­ A ** 1 J\Á1 4^-. nnAau. —— . 1. I. osztályú császárdij 500 darab cs. k. ausztriai arany. 2. II. osztályú császárdij 300 darab cs. k. ausztriai arany. 2. §. A kitett Császár-versenydijakra nézve, a bel­ügyminisztérium­i hadseregi főparancsnokságnak 1857. ápril 27-től kelt rendeletével, b. k. 1. 48. sz. ki­bocsátott általános s különös határozatok, mint szintén az egyidejűleg közzétett szabályzat a lótenyésztés eme­lésére kiszabott állampályadíjakérti versenyzésre nézve jövőben is kötelező erejükben fognak maradni. 3. §: A kitett Császár-versenydíjakon kívül a sza­bályzat által, a Császár-versenydíjakérti versenyzé­sek vezetése, felügyelése s keresztülvitelére hivatott lóverseny-bizottmányoknak következő pénzösszegek, ugyanis : a bécsi pályatér számára 100 darab a pesti „ „ 200 „ a pardubicsi „ „ 100 „ a lembergi „ „ 100 „ a kolozsvári „ „ 100 „ cs. k. arany fog azon meghatározással kiadatni, hogy azokat saját belátásuk szerint a lótenyésztés javára, különösen a lótenyésztők ösztönzésére a földművesek s kisebb földbirtokosok közt oszszák szét, s e mellett különösen szem előtt tartsák a lovassági pótlovak ja­vulását. 4. §. A lóverseny-bizottmányoknak kötelességük­ben áll, a 3. §. értelmében rendelkezésükre állított pénzösszegek hováfordításának meghatározott módját, nemkülönben a Császár-versenydíjakat is nyilvános tudomásra hozni, s a versenyzés eredményei felől je­lentést tenni. Vilmos Főherczeg s. k., altábornagy. Gróf Goluchovszky s. k. A belügyminisztérium s a hadseregi főparancsnokság­nak február 18-tól 1860. kelt rendelete, érvényes Alsó- s Felső-Ausztria, Salzburg, Tirol s Vorarlberg, Stájerország, Karinthia, Krajna, a Ten­gerpartvidék és Triest, Magyarország, Horvát- és Tótország, szerb vajdaság s temesi bánság, Csehor­szág , Morva, Szilézia, Galliczia, Krakó, Bukovina s Erdély koronaországokra, mely által az állampén­zekből engedményezett lótenyésztési jutalomdíjak az 1860tól bezárólag 1865ig terjedő 6 közigazgatási évre állapíttatnak meg. A cs. kir. Apostoli Felsége folyó évi február 9-től kelt legfelsőbb határozatával a lótenyésztési jutalom­­dij-intézet egységes tovább fejlődése s foganatos ki­­fejlesztése czéljábó­l az 1860-tól bezárólag 1865-ig ter­jedő közigazgatási évekre az államvagyonból éven­ként 2750 darab cs. k. ausztriai aranyat lótenyész­tési jutalomdijakként engedvényezni s helybenhagyni méltóztatott, a mint következik: 1. §. Az 1857. január 27-ről kelt legfelsőbb hatá­rozat folytán az 1857. ápril 27-ről a birodalmi tör­vénylap 85. számában a belügyminisztérium s hadse­regi főparancsnokság rendeletével közzétett határo­zatok az állampénzekből engedélyezett lótenyésztési jutalomdijak elosztása fölött továbbra is érvényben maradnak. 2. §. A tenyésztési jutalomdíjak elosztására az 1860-tól bezárólag 1865-ig terjedő közigazgatási évekre megállapított pályázat-állomásokat , nemkü­lönben a szopó csikókkal biró anyakanczák­ s három éves kanczáknak évenkint odaítélendő jutalomdija­kat s azoknak magasságát az A. alatti melléklet tar­talmazza. 8. §. Valamint a jutalomdijazott úgy szintén azon kanczalovak tenyésztői között, kik a jutalomra érde­meseknek találtattak, de a jutalomdijak elégtelen­sége miatt azokban nem részeltethettek, a jutalomdij­­érdemlés megítélésére hivatott bizottmány által ezüst érmek osztandók ki, melyek előlapjukon a cs. kir. Apostoli Felségének mellképét, a hátsó lapon pedig e jelmondatot: „A lovak jó ápolása s tenyésztéséért“ fogják viselni. Vilmos Főherczeg s. k. altábornagy. Gróf Goluchovszky s. k. NYÍREGYHÁZA, febr. 27. Örömmel tudatjuk a kö­zönséggel, hogy a felső tiszavidéki gazdasági egylet alapszabályai némely módosításokkal felsőbb helyen megerősítve leérkeztek, és az ideiglenes elnök gróf Degen­feld Imre ő maga az egylet tagjait meghívta mart. 12-én Nyíregyházán tartandó gyűlésre, a­hol a rendes elnöknek és az igazgató választmánynak, ál­talában­ íxi* egjidt sta­itja^ít­­tetni. A Felső-Tiszának e vidéke nagy, a­hol nagy és jeles értelmiség lakik, és lehetetlen, hogy el ne is­merje azon feladatát: erejének hatalmával oda mű­ködni és hatni, miszerint e vidék — gazdászati szem­pontból is — a hazának emelkedését, jólétét és vi­rágzását azon mérvben munkálja, melyet tőle a nem­zet méltán vár ; mert a ki tiszta szemmel végig tekint e vidéken, az irás szavaival kénytelen bevallani, hogy itt nagy az aratás, de kevés az arató — az okszerű gazdászatnak világa itt még csak a távol szürkület­ben pitymallik; azért bizton reméljük és várjuk, hogy e vidéknek értelmesbjei, kik a hazai érdekeket oly hó kebellel felkarolni szokták, e gyűlésre is sietni fognak, az egylet ügyeit magukévá teendik és azok­nak érdekeiben a vidéken apostolkodni fognak. A gyűlés eredményéről annak idejében tudósítani el nem mulasztjuk. 1. 1. PÉNZÜGYI SZEMLE. (Távirati tudósítás a bécsi berkéről, mart. 1-jén.) Febr. 29. Mart. 1. Emelked. Csekk. Nemzeti köles. 77.50 77.70 — ft 20 kr — ft — kr 5% metalliques 68.95 69.40 — 45 — — Bankrészvény 864.— 864.----------— — — Hitelintézet 195.50 196.80 1 „ 30 _ — _ Augsb. váltó 113.35 112.25 - „ - „ 1 n 10 " London, váltó 132.25 131.50 — „ — -- 75 Arany 6.26% 6.23% - „ - „ - „ 3‘n" PÁRIS, febr. 29. (Zárlat.) 3 percentes rente 68.10; 4% peres rente 97.95; hitelintézeti 753. oszt. hitelint. részv. 371. Az angol parliament discussiók (minek ?) akadályozák az emelkedést. A börze bezáráskor lanyha. Dunavízállás. Pesten, márczius 1. 10' 9" 0"' 0 felül.­­ HIVATALOS HIRDETÉSEK KIVONATA A Budapesti Hírlap 49. sz. Hivatalos Ér­tesítőjéből (febr. 29). Biróilag árvereztetnek: Sz.-Fehérváron Jungbluth Józsefnek 600. számú háza, 1. sz. szőleje és rétjei árv. márt. 22-kén a sz.-fehérvári megyei tervszék által. — Sárközy Sándor csődtömegéhez tartozó tisza­füredi és a kócsi pusztai határban fekvő ingatlan nemesi javak árv. máj. és jun. 2-kán a tisza-füredi szolgabiróság által. — Miskolczon Zavaczky Pálnak 3507. számú 770 frt 64 krra becsült háza árv. mart. 9-én a miskolczi me­gyei törvszék által. — Nagy-Várad-Olasziban báró Bémer László hagyatékához tartozó 13 — 10. sz. a. 23,674 frt 82 krra becsült ház árv. apr. és május 25-kén a nagy­váradi orsz. törvszék által. A Budapesti Hírlap 50. sz. Hivatalos Ér­tesítőjéből (mart. 1)., Biróilag árvereztetnek: Szarvason Grenyó Tamástól lefoglalt 140. t. k. számú 1200 írtra becsült ingatlan vagyonok, árv. márt. és apr. 18 kán a szarvasi sz. bíróság által. — Szürthön Sziles Ferencz hagyatéki tömegéhez tartozó 50. sz. 533 ft 70 krra becsült t urb. telek, árv. mart. 26-kán a n.-kaposi szbiróság által. VIDEKK­E, postán PESTEN, házhoz hordva: Félévre . . . 10 frt 50 kr. a. ért.­­ Félévre ... 10 frt 50 kr. a. ért. Évnegyedre . 5 frt 25 kr. a. ért.­­ Évnegyedre . . 5 frt 25 kr. a. ért. Ilirdd­mnnvalr /lila . 6 hasábos petit-sor 1-szeri hirdetésnél 7 njkr. Bélyegdij ÜN­UtUMJiyeH­díja. kmgn 30 njkr. Magánvita 4 hasábos petit-sor 25 njkr. Adott I tartott Adott tartott Adott tartott Adott tartott Államadósság. ár­­ ár ár ar ár I ár ár ár 5%-os osztrák értékben . ... 100 frt 65 50­ 65.75 Hitelintézet ausztriai értékben 200 frt 195­ 40 196 60 A­l. bank­ sors. 5%......................100 ft a.é. 88 25 88.50 Waldstein...........................................20 ft. pp. 27.— 27.50 5%-os nemzeti kölcsön .... 100 frt 77 50 77.70 Alsó-ausztriai esc. bank pengő p. . 500 frt 566.— 567.— A galiicziai föld. hitelintéz. C/6%-os 100 ft pp. 84— 84.50 Keglevich..........................................10 ft. pp­ 16.— 16.50 5%-os 1851­ ki B. sorozat ... 100 frt 97.50 —Éjszaki vaspálya pengő p. . . . 1000 f­t 1963— 1965— ... Váltók Dievinelli 5%-os metalliques........................100 frt 68.90 69.10 Államvaspálya pengő p. . . . 200 frt 265.— 265.50 Elsőbbségi kötvények. Három hónapra. „­n ... 100 frt 61.25 61.75 Nyugati pálya 200 frt p.(170 frt,85%os befiz.) 172.25 172.75 Államvasp......................................... 500 frank 135.— 186.— 10n JAo fer n a h­.___________ taoí'íí-* 80M0 ástal ■ • • 100 frt 395.— 405 — Tiszai200 ft pp. (100 frt befiz.) . . . . 105.­ 105.— Lom­bard-velenczei....................... 500 frank 132.50 133.— W/ krisb 03%5 ........................................100 frt 124 50 125.— Lombard közp. olasz 200 ft osztr. becs. 80 ft Duna-gőzhajózási társulat . . 100 ft pp. 92.50 93.— 1. iád faltér (150 ft- nsztr p­rtf*kb ) & * 1854-diki.........................................100 frt 105.75 106.­ (40% befizetés)........................................ 153.50 154 50 Osztrák Lloyd.............................100 ft pp. 92^ 92 50 gimA Comp-rentpapirok 42 ausztriai lira. . . . 16.25 16.50 Pozsony n.-szombati 1-ér kibocsátott 200 ft pp. 24.-- 26.—­0 . . .. Frankfurt 100 dn«m • frt (8_) ft 90 / kr) „ 13. _ Pn7fi .n n OAG ftcc 1A Sorsjegyek. Hamburg 100 mark-banko frt (75 ft 85 kr)2‘/2 „ —.— 100.25 Földtehermentes Hesick. Duna at ^ SPP# AdS'“' A ... ^ a inn ^ London 10 font sterling. (100 ft 23 */4 kr) 4 „ 132.­ 132.10 ... , „ i/una gozhajozási tarsulat . . . 500 ft pp. 441.— 442.— A Literintüzeti da­rabja . . . 100 ffc a.é.­­102.75 103.— PAKi** 100 frank (4­0 ft 50 kr osztrák i*rt) 3'/ 59 go 52 60 •*%-os als. auszt......................................100 frt 90 — 91.— Osztrák Lloyd-társulat Triesztben 500 ft pp. 1,212 — 216.— Dunagőzhajóz. társ. dbja . . . 100 ft pn. 103 — 103.50 F K f “ .1° “ kr osztrák ért'') d­oZAI 5%-os magyarországi .... 100 frt 71.25 71.75 Budapesti lánczhid........................ 500 ft pp. 1358._­360. — Trieszti államkölcsön db . . . . 100 ft pp. 127— 128.­­ Pénznemek. 5­ 0-os bánsági, horvát ás szláv. 100 frt 70.50 71.—­­ Budai városközság db .... 40 ft a. á. 38 50 39.— Császári arany . . . . . . . . . 6.27 6.26 5%-os erdélyi . ...... 100frt 69.50 70 — Zálog­ levelek.­­ Esterházy...................................40 ft. pp. 84’— 85.— Leczás arany....................................................6.26 5%-os sorsolási záradékkal 1867-re 100 frt —.— —.— I Salm.................................................40 ft. pp. 38’50 39— Korona..............................................................18.12 Velenczei kölcsön 1859 5% . . . 100 frt 79-25 79.75 A­­. bank fl év. 5%-os . . . . 100 ft pp. 1102.50 103.— Pálffy................................................40 ft. pp. 39!— 39.50 Napoleons d’or ..................................................10.61 10.59 Részvények » » » 10 év. 5%-os . . . . 100 ft pp. 1 98.— 98.50 Clary..............................................40 ft. pp. 36.75 37.25 Orosz imperiale........................................ . ll.78—­.— « 1. V » » » sorsolh. 5% . . . . 100 ft pp. 1 93.— 93.25 St. Genois........................................40 ft. pp. 37.— 37 50 Ezüst 100 ftert..............................................131.—131.— Nemzeti bank (ex ear.)................................... 863.­ 865.— n » „ 12 hó 5% .­­ . . . 100 ft a.e. jlOO.— —.— WindischgrStz.............................20 ft pp.­­ 22.75 23 25 A nemzeti kölcsön papir szelvényei . . . 81.'/„‘/.pl'/j%

Next