Pesti Napló, 1860. június (11. évfolyam, 3092-3115. szám)

1860-06-01 / 3092. szám

127 — 3092 11-ik évf­folyam E lap szellemi részét illető minden köz­lemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezek­től fogadtatnak el. Kiadó­hivatal: Ferencziek terén 7-dik szám földszint. A lap anyagi részét illető közlemények (előfizetési pénz, kiadása körüli panaszok, hirdetmények) a kiadó-hivatalhoz intézendők. 186­1 Péntek, jun. 1 Szerkesztési iroda : ráczi­ utcza 12-ik Beám 1-bő emelet. Előfizetési föltételek : VIDÉKRE, postán , PESTEN, házhoz hordva: félévre . . . 10 frt 50 kr. a. ért. I Félévre . . 10 frt 50 kr. a. ért. Évnegyedre . . 5 frt 25 kr. a. ért.­­ Évnegyedre . 5 frt 25 kr. a. ért. névJalMánval­ ilita. 6 hasábos petit­ sor 1-szeri hirdetésnél 7 ujkr. Bélyegdij Uiraemelywt külön 30 ujkr. Magánvita 4 hasábos petit sor 25 ujkr. _____________________BÉCSI BÖRZE május 30-án, 1800. ------ . . .!___._.__ . - ......... -■ ---.. ......------------------------------ ■ ______ _________________________— — — ■ . . _ ■­ ........................ ■ . —......... ......... .... 1 selyem­szövők­­állíttatnának föl. A kassai kereske­delmi kamra ezen véleményezés végett elébe terjesz­tett kérdésre azt felelte, hogy az ország állapota ked­vező volna ezen iparra nézve, hogy Felső-Magyaror­szág égalji és egészségi viszonyaiban nem lehet tar­tani a rosz befolyásoktól, a közlekedési eszközök foly­vást nagyobb terjedelmet nyernek, s kivált a kassai vasút közelebbi megnyílásával teljesen kielégítők lesznek, — szóval a kamra nemcsak sikert remél, hanem azt hiszi, az országra nézve nagyon üdvös fogna lenni a szóban forgó intézkedés. "" I ■ IVI—I—I I II ■ III ......­­ .....—*■ 1 1 .............................. ............. " ' " 11 "l. 1 ' N­P» ..................... ............. I ■■■ ... ■ - -■ I Adott tartott Adott tartott Adott tartott Adott tartott Államadósság. ár ár ár ár ár ár ár ár 5V„-ob osztrák értékben .... 100 frt 65.1­65.26 Hitelintézet ausztriai értékben 200 frt 183 20 183.30 A n. bank­ sora. 6'/0 .... 100 ft a. é. 1­9 25 89.50 Waldstein . ......................20 ft pp 27.50 28.— 57,-os nemzeti kölcsön .... 100 frt 79 10 79.30 Alsó-ausztriai esc. bank pengő p. . 500 frt 565.— 567.— A gallicziai föld. hitelintéz. 4'/,'7,-oa 100 ft pp. 84 — 84.50 Keglevich ..................................10 ft pp. 14 50 15 —­­ 57.-és 1851-ki B. sorozat . . . 100 frt 97.— 98.— Éjszaki vaspálya pengő p. . . . 1000 frt 1880—1882— k­­. .. ftp-p. metalliques.......................100 frt 69.10 69 25 Államvaspálya pengő p. . . . 200 frt 26 1­­ 267 50 Elsőbbségi kötvények. Váltok (devisek). 47.7,­03 u . ... 100 frt 61— 6125 Nyugati pálya 200 frtp.(170 frt 1 867,0B befiz.) 188 25 188 75 Allamvasp......................................... 500 frank 135 — 136.— Három hónapra 1899-dig sorsolással . . 100 frt 124 50 125 — Tiszai 200 tt­pp. (100 frt befiz.) . . .126 —126.— Lombard-velenczei....................... 500 frank 134 50 135 50 Amsterdam 100 holl. frt.(86 ft 52 kr o. é.) 37. —■— — ■ — 1854-diki „ ........................100 frt 99 75100.25 Lombard közp. olasz 200 frt osztr. becs. 80 frt Duna-gőzhajózási társulat . . . 100 ft pp. 95._ 96 50 Augsburg 100 d. német frt (85 ft 907, kr) 37, „ 113.50113.50 l£60-diki „ ........................100 frt 94.SO 95.— (407, befizetés)........................................161 —162 — Osztrák Lloyd...............................100 ft pp. 88.50 89 __ Berlin 100 tallér (150 frt osztr. értékb.) 4 „ — —------­Comp-rentpapirok 42 ausztria lira . . . . 15.50 15 75 Pozsony n.-szombati I-ér kibocsátott 200 ft pp. 24.— 26.— M. Frankfurt 100 d. ném. frt (85 ft 907, kr) 3 „ 113 75 113.75 Pozs.­n.-szombati II-szor kibocsátott 200 ft pp. 55.— 60.— Sorsjegyek. Hamburg 100 márk-bankó frt(75 ft 86 kr) 27, „ 100.50 100 50 Földtehermentesítéssek. Duna-gőzhajózási társulat . . . 500 ft pp. 441.— 443.­ A hitelintézeti darabja . . 100 ft a­z 104 75 105 — London 10 font sterling. (100 ft 237, kr) 4 % „ 132 75 l£2.75 57,-os als. ausztria....................100 frt 92 50 93.- Osztrák Lloyd-társulat Triesztben 500 ft pp. 204 — 206.- Dunagőzhajóz. társ. dbja . . . 100 ft pp. 103.25 63.75 Pans 100 frank (40 ft 50 kr osztrák ért)3 7. . ..— 62.90 57,-os magyarországi .... 100 frt 73.75 74 25 Budapesti lánczhid........................ 500ftpp.876.— 880 — Trieszti államkölcsön db. . 100ftpp.124.__125.— Pénznemek. 57%-os .ánsági, horvát és szláv. . 100 frt 71.50 72.50 Budai városközség db . . . . 40 ft a. é. 88 25 38.75 Császári arany............................................ 6.30 6.30 576-os erdélyi...................................100 frt 69 25 69.50 zálog-levek Eszterházy...................................40 ft pp. 85.— 86.— JReczés arany ............................................... 6.297,. 6.297,, 571-os sorsolási záradékkal 1867 re 100 frt —.— —Salm...............................................40 ft pp. 40. — 40 50 Korona........................................................1 18 221 18.22 Velencei kölcsön 1859 5* . . . 100 frt 80 25 80 50 A­l. bank 6 év. 570-es .... 100 ft pp. 101— 102 — Pálffy...............................................40 ft pp. 37 50 38.— Napoleons d’or . .................................' tc.67-------­RenEvenvnb »» » 10 dv. 57,­os . . . . 100 ft pp. 98.— 98 50 Clary...............................................40 ft pp. 36 75 37.— Orosz imperiale.............................................10 87 — — J B it B sors«kb­. 57. . . . . 100 ft pp. 93 50 94 — St. Genois.........................................40 ft pp. 38. — 38 50 EzÜBt 100 ftért............................................. Nemzeti Lank (ez div.)............................. 859.­860.— » * „ 12 hó 57,....................... 100 ft pp. 100.--------Windischgrätz.................................20 ft pp. 28 50 24 — A nemzeti kölcsön papir szelvényei . . Gazdasági és kereskedelmi szemle. A pesti gabonacsarnok jegyzőkönyvi árjegyzéke: 6 bánsági búza(82- 84 fontos) 3 frt 80 kr — 4 frt 40 kr; tiszai ó (81 - 85) 3 frt 60 kr — 4 ft 40 kr; tiszai uj (80 -85) 4 ft 20 kr —­ 5 ft 20 kr; bácskai ó (81—83) 3 ft 70 kr — 3 ft 90 kr; uj (83—84) 4 frt 70 kr — 5 frt 40 kr; fehérmegyei ó (81—84) 3 frt 80 kr —4 ft 40 kr; fehérm. uj (83 — 84) 4 ft 60 kr — 5 frt 20 kr; kétszeres ty (77 — 79) 2 ft 60 kr — 2 frt 80 kr; rozs 6 (76—77) 2 frt 30 kr — 2 frt 40 kr; uj (77 —78) 2 ft 40 kr — 2 frt 50 kr; uj árpa (70 — 72) 2 ft 25 kr — 2 ft 40 kr; uj zab (46—48) 1 frt 35 kr — 1 ft 40 kr; tengeri a 2 ft 60 kr—2 ft 80 kr; uj 2 ft 40 kr — 2 ft 60 kr; köles 2 frt­­ kr — 2 frt 30 kr. Bab 4 ft 20 kr — 4 frt 40 kr. Repcze 4 frt 90 kr — 5 frt — kr. Mind bécsi mérőnkint és osztrák becsben. PEST, máj. 31. A pünkösdi ünnepekre nagy mér­tékben kihűlt s esős idő, ma újra derültté és szeli­­debbé kezdett válni. — A gyapjuvásárra nézve azt írja a „P. Ll.u, hogy mintegy 3000 mázsa minden­féle fajta gyapjú kelt el, de az árakról a nevezett lap sem értesült. Folyvást érkeznek újabb meg újabb szállítmányok, s ha az időjárás nem fogja gátolni a nyirést, a jövő hétre egynyiretűekből is nagyobb készletünk lesz. PAKS, máj. 26. A növényéletre igen kedvező az időjárás; tavaszi mint őszi vetéseink, úgy a repcze is hibátlanok. A május 5, 6-ki hidegek gyümölcseinknek észreve­hetőig ártottak; szőleink igen roszul hoznak; igy már harmadik évben érezzük a bor , úgy a gyümölcs hi­ányát, pedig itt a szőlő a legfőbb mivelési ég és élés­forrás. — Szénára igen jó kilátásunk van. A gabona piaczi ára, májusi hetivásárokat átlago­san véve: tisztabuza 4 frt 46 kr; kétszeres 3 forint 6 kr; rozs 2 frt 66 kr; árpa 2 frt 14 kr; zab 1 forint 64 kr ; kukor­icza 2 frt 44 kr; a hús fontja 16 kr. r. 1. MEZŐ-TUR, május 26. Utólsó levelemben nagy elragadtatással jelentem a gazdasági viszonyok kie­légítő voltát, a­mennyiben a bő aratásra vonatkoztak; most is azt valló vagyok ugyan, de kissé mérsékle­­nem kell magam az elragadtatásban, minthogy az idő szárazságra ment át a hónapokig tartó esőzésből s a három-négy hétig tartó esőhiányt termesztményeink már kezdik sínyleni. Az őszi vetések jó karban van­nak ugyan, hanem félő, ho­gyha a szárazság tovább tart és a pusztító rovarok számtalanféleségei valami csapás által meg nem semmisülnek — a felhangolt remény nagy agyát veszt. E rovarok (veresbogár, szörösbogár, a gazda előtt félelmes szipoly­­fajok) oly mérvben s erélylyel működnek, hogy ha virágzás kezdetén lepték volna el földjeinket, aligha ez év fáradalma is füstbe nem ment volna. De hála a Gondviselésnek, a növényt félkifejlődésben találta már a rovarsereg, csak a későbben fejlődő virágokat rágta, boroasztotta el. Ez is nagy kár ugyan, hanem ha egyéb fátum nem éri a gazdát, ezt a kárt még el­viselheti mostanig, hacsak, mint mondom, az említett ellenség nagyobb tevékenységet nem fejt ki az időjárás befolyásával a­­ pusztításban. Leginkább ártott a repetének és kétszeres búzának ; ez utóbbi czikkből a rozsvirágot lepte meg s szánalomra méltólag tönkre silányitotta némely táblában. — A tavaszi vetések nem igen hiszlenek. Késtünk a vetéssel, a minek a lett következése, hogy későn fejleszthetve ki a nö­­vési erőt, a következő szárazság miatt nem vergődhe­tett a kívánatos diszlésre. — Szénatermésünk igen jó lett s a mellett erőteljes, mert egy árva csepp sem áztatta meg; fiatalon, ezelőtt három héttel már vágat­tak s olyan rendek estek, hogy ugyancsak megpró­bálták a kaszást. Thói L. SZEGED, máj. 26-án. A gabnaüzletben csak a helyi fogyasztásra szorítkozik a forgalom. A gyapjuüzletben sokkal élénkebb mozgalom mu­tatkozik s következő részletek adattak el: 250 mázsa egy-és kétégh­elü kisteleki 85—88 fijával; 100 mázsa egynyiretü hibátlan bánsági 110 lijával s még néhány aprócska részlet. A nyírás alig vette kezdetét s máris tetemes magasak az árak; a pesti Medárdvásár fogja elhatározni, vájjon még jobban emelkednek-e az árak vagy épen csökkeni fognak. Mint halljuk, mindenfelé annyira jól állnak a veté­sek, hogy ha valami különös körülmények nem adják elő magukat, lehető legjobb aratást remélhetünk. Üzleti terményárak: legjobb tisztabúza 4 frt; közép 4 frt 10 kr; legjobb kétszeres 2 frt 90 kr ; közép 2 frt 80 kr; legjobb rozs 2 frt 20 kr; közép 2 frt 10 kr ; legjobb árpa 1 frt 40 kr; közép 1 frt 30 kr; legjobb zab 1 frt 60 kr; közép 1 frt 50 kr; törökbúza 2 frt 40 kr; paszuly 2 frt; paprika mázsája 12—20 frt. Költs mérője 2 frt 50 kr; burgonya 1 ft 40 kr; marhahús fontja 17 kr; jubhus 13 kr; sertéshús 17 kr; szalonna mázsája 22 frt; lángliszt mázsája 10 frt 40 kr ; zsemyeliszt m. 8 frt; faggyú mázsája 20 frt; körösfa öle 11 frt; tölgyfa 8 frt; lágyfa 6 frt; széna mászása 1 frt 40 kr; szalma m. 68 kr; kender m. 22 frt 30 kr. (Sz. H.) SZISZEK, máj. 26. A múlt héten a tengeri üzlet csupán a belföldi fogyasztásra volt szorítva, elkelt mintegy 12.000 mérő, s minőségéhez képest 280— 310 uj krajezáron ment el mérője. Elkelt továbbá 3000 mérő bánsági zab 145—150 ujkrjával; és 1500 mérő gyengébb minőségű köles az itteni környékre, kö­tésre 160 ujkrjával. Más gabonanemekben kicsiben 440—530 ujkr; háromnegyedes 380—390 kr; két­szeres 340—360 kr; árpa 230—260 kr; köles 160— 270 kr; zab 145 —155 ujkr. Az időjárás kellemes, a vizek apadóban, s kétharmad hajóteherrel járhatók. Vizi szállítás Károlyvárosba 13—14 kr; szárazi szál­lítás Steinbrückbe 50—55 ujkr mérőnkint. SOPRONY, máj. 27. (Hetivásár.) Búza (elkelt 930­0 mérő) 370—500 kr; rozs (670 mérő) 250—280 kr; árpa (530 mérő) 185—220 kr; zab (500 mérő) 130— 170 kr; tengeri (220 mérő) 320—330 kr. II. BECSKEREK, máj. 26. A kellemes, olykor eső­vel vegyitett időjárás a múlt hét folytán is kedvezett a vetéseknek és az aratásra folyton a legjobb remé­nyek uralkodnak. — A repczearatás alkalmasint megkezdődik június első napjaiban. — A múlt héten a gabonaüzletben nem történtek fontosabb vételek. — A tegnapi hetivásáron csak kicsiben történtek a vé­telek, az árak következők: Legjobb búza 380 kr; gyengébb 330—360 kr; kétszeres 320 kr; árpa 180 kr; zab 135 kr; tengeri 245 kr; ausztr. ért. — Az árak a múlt hetiekhez képest csökkentek. BRASSÓ, máj. 17. Az Oláhországban legközelebb megkezdendő országút-építészethez számos munká­sok iránt létettek rendelések, s hallomás szerint már néhány száz ember lenne is oda szerződtetve jó fize­tés mellett. A közeleső kovásznai vastelepekben erősen foly­nak a munkálatok, s pünkösd utánra várható az ideig­lenes kohó (olvasztó kemeneze) elkészülése, minek­utána a derék igazgató — a már említett Doming úr — rögtön termesztéshez fogni szándékozik. Remél­hető, hogy képes leend ígéretét beváltani, s termeszt­­ményeire nézve a versenyt kiállani. (K. K.) BÉCS, máj. 29. (G y a p j u.) A nyitési idő mindig pangásba hozza ezen áruczikk üzletét. A tulajdono­sok , vagy olykor maguk a kereskedők és gyárosok várakozni jobbnak látják. S most emezek különösen azért vélik, hogy tartózkodóknak kell lenniök, mivel a gyapjúgyártmányoknak nincs keretök. A múlt hét tehát minden üzlet nélkül folyt le, habár az új érkez­­mények kedvet adtak az üzéreknek a raktárak meg­tekintésére. BÉCS, május 29. (Baromvásár.) A mai heti barom­vásárra fölhajtottak Magyarországról 811 db marhát, Gallicziából 1429 dbot, és német vidékekről 155 dbot. Eladatlan 78 db. Becslési súly 420—770 font. Átla­gos ár darabonkint 120­­27 forint.­­205 frt, mázsája ára 24 BÉCS, május 27. A 20-dikától 26-káig való héten fölhajtottak 3178 db marhát. Ebből magyarországi 1726 db, gallicziai 1026 db, német vidéki 357 db. Mind elkelt. Becslési súly 480—800 font. Ára dara­bonként 123 frt 50 kr — 177 frt 50 kr. Mázsája ára 23 frt 50 kr — 26 frt. Vegyes közlemények. — A selyem­szövés Magyarországon. A franczia minisztériumnak az ausztriai kormányhoz intézett kérdésére ez vizsgálatot rendelt arra nézve, minő siker volna várható attól, ha Magyarországon­­ Dunavízállás. Pesten máj. 31. 10' V 0-' 0 fölül. PEST, május 31. (Fk.) Poroszország valóságos kereszttűzben van. Mióta Gorcsakoff hy újra fölvetette a keleti kérdést és Francziaországnak az orosz tervek­kel­ egyetértése mindinkább napvilágra lép, Anglia pedig e tervek gátolására nem fejti ki azon buzgalmat , melyet vérmes reményn­ek tőle vártak volna : legalább arra számoltak, miszerint Ausztria és Poroszország közt szívé­lyes egyetértés jövend létre, melyhez utolsó pere­ben Anglia talán mégis csatlakozni fog. Biztos kútfőből tudjuk, miként a bécsi kabi­net ez irányban erélyes lépéseket ten, mik azonban mindeddig eredményt nem szolgál­tattak. Ez eredménytelenség okául azt említik, hogy Berlin felé még másonnan is hatalmasan foly a tüzelés. Az orosz diplomaták — fizetettek és fizetéstelenek, azaz : ex professo diplomaták és udvari személyek — szintoly sűrűen zarándo­kolnak most a Spree partjai felé, miként nem rég Párisba. Ezen urak a Kreuzzeitung embe­reiben, miként magától érthető , hatalmas tá­maszt találnak, és azonkívül bizonyos eventua­­litásokra is utalnak, miktől azt­­remélik, hogy a porosz udvart simulékonyabbá tehetnék. Arra hivatkoznak, miszerint egy rajnai harcz, minden hazafiság és áldozatkészség mellett is, kemény dió lehetne a porosz kormányra nézve, és elég érthetően figyelmeztetnek arra, misze­rint Oroszország hatalmában állna, ezen even­­tualitást végképen és mindenkorra elhárítani és a fenyegető felhőt Poroszhon feje felől eltá­volítani. A junkerpárt, mely szintén a rajnai háború reményével szeret ráijeszteni a kor­mányra, természetesen tartalékát képezi az orosz csatártáncznak vagy őszintén, vagy pe­dig mivel ez után maga remél ismét fölülke­rekedhetni. Francziaország sem kíméli a fáradságot, hogy Poroszhont legalább „jóakaró semleges­ségre“ bírja azon esetre, ha majd a keleti kér­dés komolyabb bonyodalmakra vezet, sőt Na­póleon császár ügynökei nem csak „damnum cessans“, hanem „hierum emergens“-re is utal­nak és tetemes előnyökkel kecsegtetik Porosz­hont, ha ez a kivánt állást elfoglalni hajlandó. Végre a kis Dánia is oly hetyke hangon kezd szólni a porosz kabinet irányában, misze­rint lehetetlen félreismerni, hogy ő is egyik emeltyűt képez, melylyel a franczia-orosz po­litika a porosz államférfiakat sodrukból kifor­gatni törekszik. És mit teszen mind­ezek irányában Porosz­­ország ? Ausztria irányában, miként mondtuk , még semmi kötelezettséget nem vállalt, még sem­mire nem határozta magát. Villafranca óta ez oldal felé nagyon gyanakodók lettek a porosz államférfiak, és ha Napóleon császárnak, a Mincio melletti megállapodásakor, azon czélja volt, a két némethoni nagyhatalom közt min­den szívélyes közeledést gátolni, e czélj£t ed­­digelé tökéletesen elérte. Ugyanez mondható a Porosz- és Angolor­szág közti viszonyról is, és utólag mindenki kénytelen elismerni, miszerint frarnézia szem­pontból a villafrancai békekötés remek vonás vala, mely egy Machiavellinek is becsületére vált volna. Híd vala az, melyen Napoleon meg­állapodott, hogy egyik kezét Ausztriának, a másikat Angliának nyújtsa, amazt a legitimi­tás szmnleges elismerése, imert az annexió alat­tomos előmozdítása vagy legalább hallgatagos eltűrése által kötvén magához, Poroszországot pedig teljes homályban hagyván az iránt,meny­nyire enyagírozta magát Francziaország e két oldal felé és melyik birja az ő valódi és őszinte hajlamát. Angol- és Francziaország közt több fontos kérdésben oly kirívó egyetértés nyil­vánult, Ausztria pedig oly kevéssé gátolta Francziaország terveinek kivitelét, hogy Ber­linben sehogy sem jöhetnek tisztába az iránt, hogy mint áll tulajdonképen Francziaország­­gal egyfelől Anglia, másfelől Ausztria.­ Föltét­­len bizalommal tehát e hatalmak egyike irá- Pénzügyi szemle. (Távirati tudósítás a bécsi börséről, máj 31-én.) Május 30. Május 31. Emelked. Csokig. Nemzeti köles. 79 20 5*/„ metalliques 69 15 Bankrészvény 859 — Hitelintézet 183 20 Augsb. váltó 113 50 London, váltó 132 75 Arany 1­­30 11 29 — „ — ,, — „ 1,, PÁRIS, máj. 27. (Heti jelentés.) A rajnai lap írja: Garibaldi a lefolyt héten ismét jóvátette a börzén azt, a­mit a múlt héten benne rontott. Merész neki­indulása Szicziliába meglepte és kissé elijesztette a börzét, s nem látott benne egyebet, mint az aránylagos béke megzavaróját, melyben már megkezdett vala nyugod­ni. Ezért volt nagy elejente a rémület és árcsökkenés, s ezért emelkedett később a vente 40 centime-ot mi­kor a calatafimi­­ tatár sürgöny megérkezett a nápo­lyiak győzedelméről, mely egy csapással vetett volna véget a háborúságnak. — De egy hét elég volt rá, hogy a börze megváltoztassa érzülete módját, a­mi igen különös tünemény. Ő,­ki mindig a conservativis­­mus mellett nyilatkozott, most, midőn a nápolyi királyt annyi csapás éri, egyszerre elpártol tőle, és ár­emel­kedéssel fejezi ki rajta örömét. A múlt hét folytán a 4% percentes rente 95.20 ról 95.90-re emelkedett; a földhitelintézeti részvények 815-ről 860-ra, a bank­­részvények 2800-ról 2860-ra; az osztrák állam­­vaspálya részvényei 492*/a-ról 570%-re, a lom­­bardiaiak 492­/a-ről 500-ra stb. Egyedül a 3 per­centes rente javult keveset, u. m. 5 centime-ot, de az első napokban történt árcsökkenést véve tekintetbe, ez is sokat javult. Általán a párisi börze ezen emel­kedési irányát azon forradalmi események közepett, melyek részint elkezdődtek, részint terjedőben vannak, többnek lehet tartani, mint csupán pénzügyi neveze­tességnek; ebben a kornak egyik intő jelét vehetni észre; a közvéleményben, még a pénzpiaczi közvéle­ményben is erőre kapott a meggyőződés, hogy a szi­lárdabb állapotot csak a népek igazságos kívánal­mainak kielégítése hozhatja meg. 79.30 — f1 10 kr — l — kr , 69 30 „ 15 „ - „ - „ «59 — „ „ — ff „ 183 70 - „ 50 „ - * - „ 113 25 „ — „ — 1, 26 „ 132 50 - „ — — , 25 •*

Next