Pesti Napló, 1860. november (11. évfolyam, 3219-3243. szám)

1860-11-01 / 3219. szám

254—3219. d1-ik évi­folyam Szerkesztési iroda: Szép-utcza 1-10 szám 1-iő emelet E lap szellemi részét illető mind a köz- Kiadó-hivatal: remény a szerkesztőséghez intéz­endő. . . , , Ferencziek terén 7-dik szám földszint Bérmentetlen levelek csak ismert kezek­től fogadtatnak el. A lap anyagi részét illető közlemények (előfizetési pénz, kiadása körüli panaszok, hirdetmények) a kiadó-hivatalhoz intézendők. 1860. Csütörtök nov. 1. VIDÉKRE, postán Félévre . . . 10 frt 50 kr. a. ért. Előfizetési föltételek: rXiSiKim, naznoz norava, Félévre . . . 10 frt 50 kr. a. ért. Évnegyedre . . 5 frt 25 kr. a. ért. ill.. 6 hasábos petit-sor 1-szeri hirdetésnél 7 ujkr. Bélyegdy nirveiBenyek uljl­­ külön 30 ujkr. Magánvita 4 hasábos petit-sor 25 ujkr. Fölhivás. A vas megyei gazdasági egylet, felsőbb helyről nyert engedélynél fogva, a jövő tavaszszal rende­zendő eke-varseny tárgyában, f. évi november 22-kén reggeli 9 órakor Kis-Czellben köz­gyűlést tartandván, — erre az egyleti tagok tiszte­letteljesen meghivatnak. Szombathely, október 26-kán 1860. Az ideiglenes választmány utasításából : . Horvát Boldizsár Szelestey László, ideiglenes titkárok. Barsmegyei gazdasági egyesület. A barsmegyei gazdasági egylet választmányig kidolgozott s fölterjesztett alapszabályai legfelsőbb helyen megerősittetvén, van szerencsém a barsmegyei t. ez. gazdaközönséget s érdekelteket folyó 1860. év november 11 ik napján reggeli 10 órakor, Léván a kaszinó-egylet teremeiben tartandó alakulási közgyű­lésre — mely alkalommal a még eddig alá nem irt részt venni szándékozók számára az aláírási ivek megnyittatnak — teljes tisztelettel meghívni. Léván, október 28-án 1860. Gróf Hunyady László s. k. ideigl. választmányi elnök. B­ÉCSI BÖRZE október 30-án, 1860. Évnegyedre . . 5 frt 25 kr. a. ért. A­m Adott Tar-Államadósság. 4r tott ár 5%-os os­trák értékben .... 100 frt 61.50 62 . 5%-os nemzeti kölcsön .... 100 frt 75.60 75.70 5%-os metalliques...........................100 frt 64 60 64 80 47,7,­18 , 100 frt 58.25 68.75 Földtehermentesítésiek. 5*/0 pa 1 magyarországi .... 100 frt 67 - 68 — 5% os bánsági, horvát és szláv . . 100 frt 65.— 65.50 5°/o OS erdélyi ....... 100 frt 64.— 66.— 1Velenczei kölcsön 1858 5% . . . 100 frt 79.76 80.25 Zálog­levelek. A n. bank 6 év. 5°/0-os . . . 100 ft pp. 99.— 99.50 . „ „ 10 év. 5%-os. . . . 100 ft pp. 97.- 97.50 .­­ . sorsolh. 5*/. .... 1O0 ft pp. 88.— 88 SO . „ 12 hó 5%.......................100 ft pp. 100 — A n. bank­ sors. 5% .... 100 ft a. é. 84.— 84.50 A gallicziai föld. hitelintéz. 4%%-os 100 ft pp. 88.— 85.— Adott Tat­ár tott ár Sorsjegyek. 1839-diki sorsolással...........................100 frt 123.- 124.— 1854-diki „ 100 frt 89.- 89.50 1860 diki „ 100 frt 88.- 88.50 Comp-rentpapirok 42 ausztriai lira. . . 16.— 16.60 A hitelintézeti darabja . . . 100 ft a.é. 103.75 104 25 Trieszti db.............................100 ft pp. 109.— 111.— Dunagőzhajóz. társ. darabja . . 100 ft pp. 93.— 94.— Budai városközség db . . . 40 ft a. é. 38.— 38.50 Eszterházy.....................................40 ft pp. 83.­ 84.— Salm ...........................................40 ft pp. 36.60 37.— Pálffy...........................................40 ft pp. 85.— 35.50 Clary...........................................40 ft pp. 85.50 36 — St. Genois . 40 ft pp. 85.60 86.— WindischgrBtz................................20 ft pp. 23.— 23 50 Waldstein.....................................20 ft pp. 25.50 26.— Keglevich......................................10 ft pp. 18.50 14.— Adott iar- Elsőbbségi kötvények. tott & Államvasp..................................... 500 frank 134.— 134.5( Lombard-velenczei .... 500 frank 131.50 132.— Duna-gőzhajózási társulat 100 ft pp. 92.— 93.— Osztrák Llgod............................100 ft pp. Részvények. Nemzeti bank (ex div.)..................................718.— 751.— Hitelintézet 200 frt .... ... 168 -80 169.— Alsó-ausztriai esc. bank 500 frt ... 540.— 642.— Duna-gőzhajózási társulat 500 ft pp. . . 400.— 401.— Trieszti Lloyd 2-ik kibocsátás 500 ft pp. . . 160.— 180.— Budapesti lánczhid 500 ft pp.......................... 360.— 870.— Éj­szaki vasút............................................ 1832— 1834— Ausztr­­áliam vaspálya................................. 256.50 257.— Nyugati vasút................................. . 178.­179 — Pardubitzi vasút .......................................Hl.— 112.— Tiszai vasút.................................................. 147.— 147.— Déli vaspálya 60*­, (ex div.)......................144.— 145.— Károly Lajos vaspálya (ex div.) .... 149.— 149 50 Graz-Köflachi............................................ 100.­105.­Adott Tat­ár tott ár II. Szombati 1-ik kibocsátás..................... 20.— 22.— N. Szombati 2-ik kibocsátás..................... 60.— 65.— Váltók (devisek). Három hónapra. Amsterdam 100 holl. frt (86 ft 52 kr a. é.) 8*/. —.— —.— Augsburg 100 d. német firt (85 ft 90 */, kr) 3 */. „ 113 25 113.40 Berlin 100 tallér (150 frt ausztr. értékb.) 4 „ —.— —.— M. Frankfurt 100 d. ném. frt (85ft 90'/, kr) 3 „ 113.40 113.60 Hamburg 100márk-bankófrt(75ft85kr)2V, » ICO. - 1()0 10 London 10 font sterling. (100 ft 23 V, kr) 4% „ 132.35 132.45 Páris 100frank(40 ft 50 kr ausztriai ért) 3‘/, „ 52.60 62.70 Pénznemek. Korona...................................... 18.80 —.— Császári arany...........................................6.33 — .— Reczés arany ...........................................6.32 —.— Napoleons d’or................................................10.60 —.— Orosz imperiale........................................... 10 90 —.— Ezüst............................................................ 82 90 —.— A nemzeti kölcsön papír szelvényei . 82.90 —.— Gazdasági és kereskedelmi szemle. A pesti gabonacsarnok jegyzőkönyvi árjegyzéke: a bánsági búza (83—85 fontos) 5 frt — kr — 5 ft 20 kr; uj (---------) — ft — kr-------ft — kr; tiszai ó (83—85) 5 frt — kr — 5 ft 20 kr; tiszai ui (---------) — ft — kr-------ft — kr; bácskai ó (---------) — frt — kr —ft — kr; uj (82—83) 4 frt 75 kr — 4 frt 90 kr; fehérmegyei uj (83—85) 5 ft 25 kr — 5 ft 50 kr; fehérm­­ó (----------) — ft — kr — — frt — kr; kétszeres ó (77—79) 3 ft 60 kr — 8 frt 80 kr; rozs­ó (75-78) 3 frt 50 kr — 3 frt 80 kr; uj (75 — 77) 3 frt 60 kr — 3 frt 85 kr ; uj árpa (67 - 70) 3 frt — kr - 3 ft 30 kr; 6 zab (46—47) 1 frt 85 kr — 1 frt 90 kr; uj zab (45—46) 1 forint 80 kr — 1 ft 85 kr; tengeri ó 3 ft 10 kr—3 ft 35 kr; uj — ft — kr — — ft — kr; köles 2 frt 70 kr — 3 ft 20 kr. Bab 4 ft 25 kr —• 4 ft 50 kr. Repcze 6 frt 30 kr — 6 frt 60 kr. Mind bé­csi mér­őnkint és ausztriai értékben. Piaczi árak Pesten, okt. 27. Alsó-ausztriai mérő ausztr. ért. Legjobb búza 5 frt 32 kr, közép 5 frt 4 kr, legalsóbb 4 frt 76 kr, legjobb rozs 3 frt 64 kr, közép 3 frt 50 kr, legalsóbb 3 frt 36 kr, legjobb árpa 2 ft 52 kr, közép 2 ft 38 kr, legalsóbb 2 ft 24 kr, legjobb zab 1 frt 82 kr, közép 1 frt 75 kr, legalsóbb 1 frt 68 kr, legjobb kukoric­a 2 frt 80 kr, közép frt 52 kr, legalsóbb 2 frt 3 kr. — Faépület-gyár Pesten. (Neuschloss testvérek vállalata.) Csak mint a főváros egyik érde­kes látnivalója is, említést érdemel e gyár. Annál in­kább figyelemre méltó, mint olyan, mely gazdaközön­­ségünket anyagilag is érdekli. — Nem akarjuk kö­zönségünket minden áro­n rábeszélni, hogy igénybe vegye , jól tudván, hogy a gyakorlat mezején nagyon óvatosaknak kell lennünk. Mi csak figyelmet akarunk ébreszteni iránta,­­ a gazda majd saját szemeivel győződhetik meg, mennyiben felel meg e gyár szük­ségeinek. E szempontból igtatunk ide a „Budapesti Hírlap­ból egy ismertető czikket. Ezen gyár legtöbbnyire faépületi tárgyakat állít elő mezőgazdasági czélokra s miután a nyilvánságig kitűnt, hogy a fa mindenekelőtt a földmivelés fa­­anyagszerének tekintendő, ennélfogva ezen gyár ve­zetése az ilynemű szükségletek pontos ismeretével és annyi tervet mint tökéletes plasztik­ai mintákat dol­gozott ki, melyek e téren minden követelménynek megfelelnek. S valóban ezen törmelékek mindegyikén meglátszik, hogy e gyár ügyvezetése megismerkedni igyekezett ez országgal s lakóival. A különböző gazdasági épületek ennek folytán elő­terjesztett, vagy létező vázlatok szerint ácsoltatnak s építtetnek föl, milyenek: családi lakók, mindennemű istállók, fészerek és csűrök. Bármily sajátságosak is ezen épületek (a minták mutatják ezt), mégis az egy­szerű ész is képes magának azok után helyes fogal­mat az ily épületekről képezni, valamint hogy a leg­különbözőbb terveken, melyek fönnforognak, a hom­lokzaton kívül az oldal és átmetszeti képletek is lát­hatók s ezen egyszerű épületeket minden körülmény és halogatás nélkül a szükséges mérvnagyság meg­nevezése után még posta útján is megrendelhetni, mi mellett a helyszínen leendő fölállíttatásukhoz épen nem kell valamely Archimedes, hanem közönséges munkások elégségesek. A Neuschloss féle faműgyár oly higgadt erőkkel rendelkezik a faépítészet dolgában, hogy némely ily építményeinek szépségéről még távolról megközelítő fogalmat sem képezhetünk magunknak, s gyakran a 14 és 16-ik századi éjszaknémetországi úgynevezett német farenaissance-aival hasonlíthatnók azokat össze. Ez áll épen úgy a nagyobb és fényesebb faépítkezé­­sekről, mint villák, svájczi házakról stb. mint a kö­­zönséges­ épületekről, vagy darab­szám szerinti egyes tárgyakról : ajtók, ablakok stb. A­mi ezeken, hasonlítva a régi kor érzetteljesen dolgozott faépüle­teivel, könnyedség és különféleség, valamint díszfa­­ragványok tekintetében hiányzik, azt itt pótolják a gépekkel előállított oszlopzatok s párkányzatok, me­lyek kézzel nem utánozható correct tisztasággal ké­szíttetnek. Ezen gyár a gazdasági épületek előállításán kívül még mindennemű berendezési-­s hásiszerek készíté­sével, s főleg az ácsok, épület- és bútoros asztalosok, aranyozók stb. számára szükséges élőmunkákkal fog­­lalkozik, mi a kisebb iparokra nézve bizonyosan nem csekély előny. Nem csak azok, kik a magyarországi falvakkal, pusztákkal és tanyákkal s azok szokásai, szükségei és gyámoltalanságával ismeretesek, fogják ezen gyár készítményeit üdvözölni, hanem azok is, a­kik az épí­tész­etek egyedáruságát, ennek körülményességét s részben méltánytalanságát ismerik. Ezen telep oly szabatosan van berendezve, hogy a fölnevezett tárgyakhoz maguk az alkatré­sek is mind elkészíthetők a gyárban. A gyár nagyszerű helyisé­geiben egy gőzgépet s három mozdonyt találtunk, melyek 3 kör-, egy kanyarós és 3 törzsvágó fűrészt, 2 gyalu- és 2 léczgyalu gőzgépet jó haszonnal foglal­­koztatnak. Továbbá találtunk itt jeles rajzolókat és gépészeket és több mint száz munkást. A legnagyobb s legnagyszerűbb munkásságot egy nem rég megindí­tott rács- vagy törzsökvágó fűrész 16 lemezzel fejt ki. Ezen jeles készület, melyet a gyár mérnöke talált föl s Ganz A. budai gépműhelyében készíttetek , egyma­gára képes egy egész erdőt deszkává változtatni. A gyárhelyiség és a faragó hely Pesten (felső-dunasor 51. és 52-ik bz.) a Duna és vasút közvetlen közelsége által igen kedvezőleg fekk­sznek, s különösen dicsére­tes említést érdemel az ügylet jó vezetése a szerződ­tetett hazai mérnök Petrován úr által, a­ki kitűnő gyakorlati ismeretekkel bír e téren és igen ügyes. Az eddigi üzlet nevezett ágai azonban még sokkal nagyobb kiterjedést fognak nyerni, miután a gazda­sági épületek számára a megkivántató elek szerint: tetőket, padlatokat, valamint a megkivántató szám­hoz képest ajtókat, ablakokat, kerítéseket és karfá­kat mindjárt készen lehetene kapni valamelyik áru­helyen. Egy e gyártmányokkal rokon tárgyat képez a Fel­­la­e­r­m a­y­e­r-féle telep gazdasági épületek befedésére. A gazdasági és földmiveléshez tartozó épületek tetői, melyekben nyerstermény, gabna vagy gőböly s több efféle ért­e elhelyeztetik, ma már sem olcsó szalma­­fedéllel, de még sem drága cserép, pala v­agy ércz­­fedéllel láttatnak el Sokszorosan be van bizonyítva, hogy Felbermayer Ágoston szabadalmazott gyárának (sörházutcza Pesteo) vízmentes szövetei és ponyvái oly anyagot szolgáltatnak tetőkre, mely ép oly elő­nyös mint czélszerű. Népgazdasági érdekben a ke­­vesbbé jártasokat figyelmeztetnünk kell, hogy az em­lített ponyvákkal a tetőzés légmentes vastagsága által oly jól záródik, hogy ha idő ven a padlásablakok , egyéb nyílások bezárására, a netalán támadt tüzet tökéletesen el lehet fojtani. Továbbá az ilyen lészfe­­dési modor mindenféle fatetők közt csak könnyű s így olcsóbb faszerkezetet kíván, miután a tető igen lapos lehet és az említett előnyökön kívül még igen csinos kinézést is ad az egésznek. Miután e jeles és különösen Angliában használat­ban levő anyagszer tökéletesen vízhatlan, még nagy ponyvák alakjában is akár ideiglenes, akár állandó használatra igen jó oltalmat nyújt, például: gabna­­begyűjtéskor a szabadban, mint pedig főképen a gaz­dasági eszközök és gazdasági gépek betakarására használva. A sokfélekép használható Felbermayer-féle gyárt­mányt tehát ezúttal nem mellőzhettük, sőt ismételve ajánlanunk kell. K. F. ----------------, PEST, október 31. (Fk.) A­kik azt állítják, miszerint Magyar­­országnak oka van „teljesen megelégedve“ lenni és hogy a „hálátlanság“ szemrehányását vonná magára, ha még többet várna vagy — horribile dictu! — még kivárna is, azok elé egy kérdést bátorkodnánk terjeszteni. Honnan van az, hogy a hazai sajtóban, mely a politikai életnek hévmérője, még nyoma sem látszik a megváltozott helyzetnek, hogy még árnyéka sem tért vissza azon elevenségnek, mely hajdan e téren uralkodott, hogy még mindig csak hárman négyen vagyunk, kik fölszólalunk, míg kiki tudja, hogy hazánkban egy kis ármádiát lehetne összeállítani azokból, a­kik ügyesen forgatják a tollat és a kellő is­meretekkel is bírnak közügyeink vitatására? Honnan van az, hogy még az a kevés szó is, ki a letelt évtized alatt sem riadt vissza a hir­­lapírás sisyphusi munkájától , hogy ezek még most is a régi óvatosságot folytatják, a tojástánczot, és tíz szó közöl kilenczet vissza­fojtanak, a tizediket pedig csak­is oly halkan merik kimondani, mintha azt akarnák, hogy mennél kevesebben hallják ?! Az ok igen egyszerűen az, hogy­­ a sajtó még mindig a régi tö­­vény alatt vagy helye­sebben a törvényen kívül áll. Ezen mostani sajtótörvényt, nevezetesen an­nak famájus 22. czikkét már a minap volt sze­rencsénk jellemezni és ezen Damoc­eskard még most is úgy lóg fejünk fölött, mint néhány héttel ezelőtt. Az igaz, hogy ennek a sajtótörvénynek is volt a maga jó oldala, t. i., hogy mind az író, mind az olvasó ügyességét fokoztatta. Az író megtanulta azt a mesterséget : án­­gyomasszonyomról szólni akként, hogy kiki megértette,miszerint tulajdonképen hugomasz­­szonyomról volt szó; az olvasó pedig megta­nulta a sorok közt olvasni és a látszólag leg­ártatlanabb megjegyzésre mosolyra nyíltak ajkai, az ajkak közt pedig — előbb óvatosan körülpillantva — azt mormogta: aha, értem, értem! A legközelebb fekvő ügyekről egyenesen soha nem szólni, azonban — távolabbak fölötti vita ürügye alatt — közvetve mindig amazo­kat is bolygatni, ez azon mesterség, melyet tíz év óta gyakorolnunk kellett. Hanem ennek a mesterségnek is vannak ám határai. Ezen mesterséggel valamely ügyet népszerűtleníthetni, ezzel le lehet rontani, de építeni és egy új rendszert népszerűsíteni — nem l Hypositio hatásra, az alkotásra és népszerű­sítésre mindenek előtt szabadság kell, tö­kéletes szabadság, mely legfölebb egy szaba­tos világos törvény által korlátoltatik. A kérdés mármost az: kívánják-e azon fér­fiak, kik most az ügyek élére álltak, a sajtó pozitív gyámolítását vagy azt hiszik-e, hogy e nélkül is ellehetni? Az utóbbi esetben nincs mit mondanunk . — ez esetben újra el fogunk némulni, vagy ismét azon félszavakra szorítkozni, mikkel báró Bach e excellentiájának kormányát kísértük. Ha pedig tettleges gyámolításunkról van szó, ebbeli működésünkre szilárd alapot, sza­batos törvényt kívánunk, oly törvényt, mely nem csak azt teszi lehetségessé, hogy a kor­mány minden intézkedését diadali himnuszok­­kal fogadjuk és a bölcseség ne továbbjának hirdessük, hanem mely arra is képesít, hogy eltérő nézeteinket teljesen, őszintén és a lap tételének koc­káztatása nélkül mondhassuk ki, hogy ne legyünk kénytelenek mindig sordi­nákat föltenni, valahányszor a kormány vala­mely intézkedését megtámadjuk, míg fortissi­­mót játszhatunk, ha­­ dicsérjük. Milyen legyen ezen törvény ? erről alig le­het kétség. A magyar szó, ha általában valamit kívánnia szabad, ha nem kell némán megnyugodnia a lett dolgokban, csak azt kívánhatja, a­mi az anyatejjel beszivott alkotmányos gondolkozás­móddal megfér, tehát csak oly törvényt, mely a koronás fejedelem jóváhagyásával ország­gyűlés útján hozatott. A sajtó azon szerencsés helyzetben van, hogy ily törvény máris készen létezik — az 1847/i­­ki sajtótörvény. Ennek visszaállítása az, a­mit az összes ma­gyar irodalom egyhangúlag sürget, ez az, melynek új országgyűlés életbeléptéig, illető­leg az alkotmányos utáni revisioig hatályba kell lépnie. Nem hiszszük, hogy ezen törvény helyreál­lítása valami nehézséggel járhatna vagy sok időt igényelne, miután a cautio rendszerét a m­agyar törvény is elfogadta. De ha szintén előttünk­ ismeretlen nehézség akadályozná ama törvény tüsténti jogana- A mai szent ünnep miatt lapunk közelebbi száma szombaton jelenik meg, Pénzügyi szemle. (Távirati tudósítás a bécsi börzéről, okt 31-én.) PÁRIS, okt. 30. Zárlat: 3 petes rente 69 (emelk. 15 cent.); 401 petes rente 95,50 (csökk. 30 cent.); crédit mobilier 710 (emelk. 8 frank); osztr. államv. 486 (emelk. 1 frank); lomb. vasút 482 (nem vált.). — Hamis 100 frtos bankj­egyek. A Tirol­ban közelebbről forgalomba jött s az ottani helytar­tóság által kihirdetett hamis százasok így h­atnak le. A két alak rajza meglehetős durva; a szellemektől a néző balkeze felől eső arabs szám 0 és a jobbra eső latin currens betű D. Series-jegyei Ff, Fj, FJ, series számai pedig 18760, 327877, 3273,­­ számjegyük 44 vagy 22 D betű, Q vagy U stb. A D betű egészen bal felé hajlik, az V betű jobb felé esik, a mérleg fö­lötti apró sorok alig olvashatók és ily onchographtiai hibák fordulnak elő bennük : „Nachnachung, österrä­­chischen, lebenlangliche Karker.“ Az „Oest. Waehr.“ vörös betűk egyenetlen állásúak, az utóbbi betűk sokkal nagyobbak az elsőnél, s különösen az­­ arány­talanul kicsiny, és magasra van taszítva. A balfelöli alak alatt a bankjegy alsó szöglete fele a papír víz­­irányosan menő vörös és függőlegesen menő fekete csikókkal van bepiszkolva. Hasonlókép azon dátum alatt és fölött: „Wien den 1. März 1858“ vizirányos fekete csikókkal van piszkolva. Az „Oest. Waebr.“ betűk vörös színét nyilván kézzel festették oda. Né­hány példány vizjegyei nem világosak, különösen a középen álló „100“-as számjegyből a hátulsó lapon semmit sem lehet látni. Több példányon úgy látszik, az alsó részen levő szám- és betüjegy is kézzel van odarajzolva. Dunavizállás. Pesten, okt. 31. 6' 6 " 0'" 0 felül. Okt. 30. Okt. 31. Emelked. Csekk. Nemzeti köles. 75.70 75.70 — ft — kr — ft — kr 5% metalliques 64.70 64.80 — „ 10 „ — „ — „ Bankrészvény 751.— 751.----------„ — „ — „ — „ Hitelintézet 168.50 168.60 — „ 10 „ - „ — „ Augsb, váltó 113 25 113.65 —„ 40 „ — „ — „ London, váltó 132 40 132.75 — „ 35 „ — „ „ Arany 6.34 6.35 — „ „

Next