Pesti Napló, 1861. január (12. évfolyam, 3268-3292. szám)

1861-01-03 / 3268. szám

2-32-12-ik evi gam ^mmmmi Elofizetesi ifoltetelek: Kiado-hi­vatal: Ferencziek t­e­r­e­n 7-dik gzdm foldszint. A lap anyagi re­szdlt illetd kozlemdnyek (elfifizetdsi pdnz, kiaddsa koru­li panaszok, hirdetmdnyek) a kiado-hivatalhoz inte­zendok. VIDEKRE, postin Fdllevre . . . . 10 frt 50 kr. a. drt. Evnegyedre . . 5 frt 25 kr. a. drt. 1861. Csiitorlo0. janudr 3. POSTAL, hdzhoz hordva: fYdldvre .... 10 frt 50 kr. a. drt. | Evnegyedre . . 5 frt 25 kr. a. crt. nirdpmni^dlYfk divi • ® hasdbos petit­ sor egyszeri hirdetdsndl 7 ujkr. Belyegdij Uk­aeimenyCK aija . kmtin 30 ujkr. Magdia ta 4 hasabos petit-sor 25 uj£. Szerkesztesi in: fdp-utcza l-sfd­szim,emele* E lap szellemi rdszdlt illetS minden koz­­lemdny a szerkesztosdghez intdzendo. Bdrmentetlen levelek csak ismert kezek­­tol fogadtatnak el. B E C 8 I B 0 R Z E deczem­ber 31-en, 1861. ’ Adott Tar- Adott Tar-­­Adott Tar- Adott Tar-Allam­'S. tott dir tott Elsdbbsegi kbtvenyek. tott dr dr tott dr / OS o^7trdk drtdk^ • • • • 100 frt 55.50 56 - Allamvaep . ..................................... 500 frank 145.50 146.— N. Szombati 1-bo kibocsdtds........................ 20 - 22­/-os nemzeti kolcs • • • • 100 frt 74 — 74 26 Sorsjegyek. Lombard-velenezei.......................... 600 frank 141 — 142.— II. Szombati 2-ik kibocsotds........................60-64 Aos metellinnes • • • • 100 frt 60.75 fil 25 Duna-gdzliajozdsi tarsulat . . . 100 ft pp. 13- 14— Valtok (devisek). /•/ os P ... • 100 frt 61 60 62 50 Osztrak Llyod...............................100 ft pp. 78 - 80 - H d r o m h 6 n a p­ r a. 1839-diki sorsoldssal..........................100 frt 100.— 102— Amsterdam ICO boll, fit (85 ft 62 kr a. 6.) 3*/r _ _ _ . FAldtehe^8,t«slel­- 1854-diki „ ...............................100 frt 85 25 85.75 nehzvenjek. Augsburg 100 d. nemet ft (85 ft 90'/, kr) 31/, „ 12S 60 123 75 1860-diki n ...............................ICO frt 12 25 82.75 Nemzeti bank (ez div.)......................................... 722 — 724 — Berlin 100 talldr (150 frt ausztr. ertdkb.) „ „ „ ■ —-^arorszj • • • 100 frt C2 75 63 50 Comp-rentpapirok 42 ausztral lira..................... 16 75 17.26 Hitelint^zet 200 frt............................................... 156 50 156.70 M. Frankfurt 100 d. nem. ft (85 ft 90% krl o „ 123 75 124 — I os. ho1 Si!^v • • 100 frt 1 0.60 61 — A hitelintézeti darabja.....................100 ft a. d. 110 60 111 SO Also-ausztriai esc. bank 500 frt........................ 645 — 648.— Hamburg 100 mdrk-bank­­i frt (75 ft 85 kr) 2 B 108 60 108 75­­""-os erdélyi " ........................100 frt 59 25 59 75 Trieszti db . .....................................100 ft pp.110.- Ill — Duna-gdzhajdzasi tarsulat 500 frt......................i5 74 — 576.— London 10 font sterling. (100 ft 230/n kr) 6 „ 1^3 80 144 __ iTerenczei kolcsdnVo • • ■ • 100 frt 85 60 86 — Dun&gozk­ajbz. tars. darabja . . . 100 ft pp. 14.50 95.50 Trieszti Lloyd 2-ik kibocsdtds 500 ft pp. . . 180.­ 140.- Poris ICO frank (40 ft 60 kr ausztriai drt) 3'/. „ 07.— 57.10 Budai vdroskozsdg db.....................40 ft a. d. 35.75 36 25 Budapesti lanczhid 500 ft pp................................ 385 — 390.— Poinzucinek. yi­elek. Eszterhazy...............................................40 ft pp. 86 — 87.— Ejszaki vasut..................................................... 1940- 1942— Korona ..................................................................19 80 .— Salm ...................................................40 ft pp. 38. -- 38.60 Ausztr. dllamvaspdlya.......................................280 — 281.— Csdszdri arany........................... fi go__— X n bank fi dv 5 * ■ • • 100 ft pp. 100 — 100.50 Pdlffy ...................................................40 ft pp. 36.50 37 — Nyugati vasut......................................................178—Hjj — Bcczes arany..........................................................6.60 —­­10 dv *5!- • • • lOO ft pp. 90 60 97.— Clary ..................................................40 ft pp. 94.50 35 — Pardubitzi vasut.................................................106.— I67 — Napoleons d’or................................................11.50---------1 " R­om­aniei. .... 100 ft pp. 87 50 88 — St. Genois...............................................40 ft pp. 37 - 37.50 Tiszai vasut.......................................................... 147.­ 147.— Orosz imperiale....................................................11 fcO —. — ' * ” v. ...................lOOftpp. 99.M. 100 — Windischgrlitz.........................................20 ft pp. 20.26 20 75 Deli vaspolya 60% (ex div.)..............................182—­ Ezu­st.....................................................................43'/.---------4” m­nVnnr. f . . . . 100 ft a. d. 88 75 84 25 Waldstein..............................................50 ft pp. 26.— 26.50 Károly Lajos vaspálya (ex div ).......................151.— 152.— A nemzeti kolcsön papir szelvényei. ... 39 % — — gailieziai fbld 4'/,%-08 100 ft pp. 84 — 86 — Keglevich..............................................10 ft pp. 14 60 15.— Graz-Kleflachi.....................................................110.- H2 - Porosz ponztdri utalvany.................................2.17% i. 18’/, E 18 fibosi folyvas­t 1861-diki elsd feles elsd evnegyedi folyamra. Videkre kiildve januar—juniusi vre ... 10 ft 50 kr. — jamuiar-ritusi evnegyedre 5 ft 25 kr. ‘Budapes azhoz kü­ldve ugyanannyi. tsz elofit el fogadtatnak minden posta­­hivatalnAl ;sten egyedul csak a kiaddhi­­vatalban. A ku­lffifdi[1d6 NaplO-pdldAnyokra nozve, min­­den forded­diberlliese vdgett. legczdlszerfibben cselekszik jize'0) 114 a lakhelyAn levO posta­­hivalalnil il“«K 6 laruU A J Sapl6“ kiadobivatala. Pest, januar 2. Megva»­ni, nehezebb feladatnak tartjuk a nemzet^reiekek kieldgittetesdt aLujthAn till, minPk­SzWeb okamkrdl. ^ ott a n^met es nem-nemet ajku­­ak ecryLi ardnya nem kedvezflbb, mint hazAnkdndn a magyar ds nem-magyar aikuaki , M a tz 0 r, Magyarorszag historiaja a ma­„ r jetd, mig magAban az ausztriai oro­kds ta^nyokban *s­ nem az ausztriai her­­nem a nemetek Altal lakott tobbi rAszel^nete k°rid volt­ak­ tombozve az er­­dekekeiD megoszlanak emezek ds Csehor­­gz£0. Aztan az ausztriai haz uralkodAsa ala°^kos tartomanyokon kivi­l mdg kAl­al ^nnng jutott, melynek torteneti multja ^/wtisdgi torckvAse sulypontjait nem a hatArain belol talaljuk fel : Artju­k­kal ds a lombard-velenczeiolasz reszeket. giz^an a cseh nehezebben fogja feledni murmint milunk azon nemzetek , melyek­­nektj°k Altalok is ismeretlen, s bizonyo­­saifilicziai lengyel es a lombard-velenezei ojtji vagyait kiilkielAgittetes helyett ege­­t,/ele forditanA, ezzel tobb resignatiot ta­­nul, mint a magyarorszagi szerb vagy rojljuk meg ezen fo szempontokhoz ako- Vl­ket : e n­zeti ArzAst leginkAbb tApldlja ds szi­­lii a kefejlett irodalom. Amde a Lajt­an kv6 tartomAnyokban a nemeten kivi­l h&rom nem­zet birrAgi As jelentekeny iro­­m­mal, mig nAlunk a magyar literaturAn ] a tbbbinek legfolebb fris zsengdi van­­imelyek remenyre jogosithatnak ugyan, nemzeti bi­szkesegnek a multbdl tdplald­­iem adnak. jtdn, mi csak a horvdtokat fosztandk meg nieti ds torvdnyes jogaiktol, ha az ideolo­­rogeszmei Ah­d elcsabittatva, egyedul a tyar nyelvet tennek kormanyzati s tanAcs­­ati nyelvve. Ellenben a nemetek, ha aLaj­­n tul a nemet rjzelvet hagynak kizArdlag ripelni, mar aklor tobb nemzet legitim dt sdrtendk meg. [­, mondhatjak a lemzetisdgi­gdnyek igno- 1, h­ogy az orokd tartomAnyokban a reg­­kifejlett burearcratismus a slAv dr­­uisdgbol egy nagy osztalekot idomitott At rtalnokkdes ndmetd, mig a magyarorszA­gi onkormAnyzAs kevds szAmu tisztviseloket kivAnvAn, az irodaszobakat az Atmagyarositas nsigy gyAraivA nem tehetd, meg azon esetben is, ha a nem-nemesek hivatalkdpessdge 1844 eliitt, igen csekdly kiterjedesu nem lett volna Ills mondhatjak, hogy az orokos tartomanyok idegen ajku s ku­ldnosen cseh aristocratiAjAnak jelentekeny resze anyanyelvt­l mAr a nemetet tekinti, s a­helyett, hogy szive bü­szken feldo­­bogna, arczpirulással gondol saját nemzetiee­­gdre. E tdnyekböl epen azon nemetek, kik leg­­tobbet panaszkodtak, hogy a magyar az ide­gen ajku nemzetisdgeket nyomja, most kd­­nyelmesen vonhatnanak ki oly forma követ­­keztetest, ruintha a cseh s morva aristocra­­ticus ds bureaucraticus elem elndmeteseddse miatt, az orokos tartomAnyokban nem szi­k­­seges a nemzetia^ga^ szAmAra akkora enged­­mdnyeket biztositani, mint Ma­^nTorszAgon. De az onzds ds kizArolagossdg ily szovivoi­­nek nem kellene megfeledkezniok, hogy meg a mi dik­ü­nkre is a magyar aristokratia azdrt, mert igen szAmos tagjai a nemet nyelvet fo­­lydkonyan beszdltdk, mig az anyait csik tor­­tdk — nemzetietlen irAnynyal vAdoltatott. S most hol van oly manifestatioja a haza ds nemzet irAnti hű­segnek? hol van oly tere a kozeletnek, irodalom pArtolAsnak s irodalmi munkdssAgnak, melynek kititk­obb kepviseloi kozt helyet ne foglalnanak azon fd csaladok, melyektdll, mint most a cseh aristokratidtdl, a nemetesitds bardtjai dppen az ellenkezojdt vArtAk. S azok, kik Becsben a nem-nemet szu­letdsit, de nemetu­l tudd ds ugy drzd hivatalnokokat a specificus nemet elem kozd szamitjak be, gondoljAk meg, hogy a bureaucrata legke­­vesbd szeret bizonyos eszmek vagy rendszerek kedveert felaldoztatni, mert legkevesbe kepes eletpalyat cserelni. S gondoljAk meg, hogy midon 1848-ban MagyarorszAg ds Erdely a nemzetisegek kü­zdelmeinek szinhelyevd valt, a szerb s roman ellenhatAs elen felsohazi ta­­gok­tol ds jelentdkenyebb hivatalnokoktol kezd­­ve a patvaristdkig ds kirAlyi tAHai irnokokig, nem egy oly egydnt lAtunk szerepelni, kiket magyaroknak hittü­nk, mert tudtak magyarul beszelni es fogalmazni. Szolval, a LajthAn tul csal ugy szuksdges, csak ugy su­rgetos kerdds a nemzetisegek u­gye, mint nAlunk. S ne vdljdk Bdcsben, aiint nem vollju­k mi itt Pesten, hogy minden meg van tdve, ha az ide­­gen ajkuak biztositlatnak, mikdp nyelveket sajAt erejdkon, sdt a kormAny segitsdgdvel is mivelhetik, mdg a tudomAnyok felsdbb fo­k­ain is. Schmerling Alkm miniszter ur ezen nyilatko­zata ku­ldnosen ds olaszok, lengyelek ds csehek szamAra kevdsssl lehet megnyugtatdbb, mint­­ha mi a szerbelnek ds romAnoknak mondandk: miert ennyi f­rma! hisz szabadon vAsarolhat­­tok magatoknak Abeczot, dpithettek falusi is­­kolat, sdt iziagunk is segitü­nk titeket jd szAn­­ddkotokban? Hasztalan hoznAk fol ellenü­nkben a bolcsi journal/'stAk, hogy szabadelvű­ alkotmAnyra van ki/atasuk, s a politikai szabadsAg hitsitd szerkent fogja csilapitni a nemzetisegek hol vAgyait. Nem hisszü­k, hogy az uj alkotmany oly de­­mokratikus alapu lehetne, mint a nyugalomba helyzett marcziusi volt. S mind AllAst foglaltunk el mi magyarok a marcziusi alkotmánynyal szemben ? Idegenkedtü­nk tole, s majdnem­ inkabb, mint az apsolutismustdl. S midrt? Elsd sorban dnAllosagunk elvesztdsedrt. $3 aztAn ? Nemzetisdgi­nk koczkAztatasAdrt. Mi ezen utdbbi tekintetbdl is az egesz „vis m­artiaet" igdnybe vettü­k volna a marcziusi alkotmany eldrtektelenitdsdre. Nem is szolva az olaszokrol, ugyan midrt higyju­k, hogy a csehek ds lengyelek nemzeti­­sdgi szempontbol ne volnAnak a mostani al­­kotmAnyozAs irAnttokdletesen hasonld erzestol athatva. Mind ebbol az kovetkezik, hogy a LajtbAn tul legalAbb is oly visszaid izhetlen szu­ksdg, mint hazankban,az idegen ajku nemzetisdgek­­nek nyelvi engedmdnyeket adni nem­­csak a torvenykezds, kozigazgatas ds kormAny­­zat terdn, de a statutaiius ds legisla­­ti­v vitatkozdsok sorumpoin beldl is. NAlok annyiban nehezebb ugyan mint nA­lunk, a nemzetisdgek szamara a meltAnyos, ds kelld tert kijelelni, mert nincs megyei dletok, mely legkepesebb a nemzetisdgi befolyAsok­­nak szabAlyozAsAra, kieldgitdsdre ds ellensu­­lyozAsara; de a hAtrAnyt, melyet az authono­­micus kdzdpszervezetek hiAnyaeldiddz, vissza­­pdtolni lehetne azon terjedelmesebb hatAskor­­rel, melyet az orszaggyu­ldseken biztositanA­­nak a cseh, lengyel es a tobbi nyelvek sza­mAra. KEMfiNY ZSIGMOND. (Fk.) Nem szAndekozunk ugynevezett „visz­­szapillantAst" irni, mert a lejArt ev tortenete oly terjedelmes es oly roppant fontossAgu, hogy lehetetlen azt — akAr csak legAltalAno­­sabb korvonalaiban is— egy-ket hirlapi czikk keretjebe szoritani. InkAbb ugy teszü­nk, mint a kereskedd, ki az dv vdgdvel fdkonyvenek minden egyes lapjAn a kovetelesi ds tartozAsi rovat teteleit adja ossze ds egyedul a ku­lonb­­sdget viszi At a „saldo“ gyanAnt a jovd evbe. A politikai fokonyv elsd lapja meg mindig Francziaorszdgd s e hatalom meg cseppet sem vesztett azon tekintdlybdl ds befolyasbol, me­lyet dvek dta vivott ki magAnak. BarhovApil­­lantsunk, a Rajna ugy, mikent a Duna mentd­­ben, a Feketetenger partjain ugy, mikent az Eyder ruellett, mindenutt feszu­lt figyelemmel kisdrik a tuileriAk politikAjAnak minden moz­­zanat.At. Ezen politika „per varios casus et tot di­­scrimina­rerum* ugy letszik, vdgre ismet oly pontra jutott, hol OlaszorszAgkivonataival talAl­­kozik es nem lehet eszre nem venni azon szel­­lend rokonsagot, mely a Constitutionnel ds az Opinione nyilatkozatai kozt nyilvanul. A Con­stitutionnel ismeretes czikkeinek conclusiojara meg varunk , hanem ezalatt az Opinione vald­­sagos hadmanifestumot bocsatott ki, melyben azt tudatja, hogy az olaszok sem­mi esz­­koztol vissza nem fognak riadni, hazAjuk egysdgenek kivivAsAra. l5s valljon nemPAris­­bol sugalltAk-e a turini lapnak azt a passust, mely AngliAt Allitjaoda, mint az olasz moz­­galom biztatdjAt, elomozditdjAt ds igy mintegy erkolcsi lehetlensegge teszi az angol kabinetre ndzve, ama mozgalmat ellenezni?"Nem Paris­­bdi sugalltAk-e azon nyilatkozatot 's, hogy, miutAn Anglia a ndpsouveranitAs elvdlt elis­­merte, OlaszorszAg nem tarthatja magAt kote­­lezettnek oly szerzoddsek Altal, melyek a ndp akaratjAt korlAtoljAk vagy azzal egyenes el­­lentdtben Allnak?! A helyzet feholt sok tekintetben olyan, a milyen 1859. januar 1. volt; OlaszorszAg nyil­­vAn­ háborura keszi­l, Francziaorszag alattom­­ban, de megis dszrevehetdleg gyAmolitja dt, de Anglia — ds ez a ku­lonbsdg — most sok­­kal inkAbb van engagirozva az olasz kerdds koru­l, mint kdt dv eldtt; kormAnya dlen a whigek Allnak , kik mAr elveiknel fogva ked­­vezdbb hangulattal vannak az olaszok iranyA­­ban, a kozvdlemdny ma sokkal hangosabban nyilatkozik az­ olaszok mellett, mint 1859. ele­­jen, es a sziget birodalom,ban alig van oly ferfi, ki e pillanatban a kormAnyt AtvAllalni merne azon szandekkal, hogy az olaszok to­­rekvdseit gAtolandja. Ezen ku­lonbsdget foly­­vast szemmel kell tartani! Anglia m­indent fog tenni, hogy az olasz mozgalom Francziaorszdg rdszdroll es ez utobbinak javara egyoldaluan ki ne zsakmAnyoltassdk, de magAt a mozgal­­mat gAtolni, arra az angol kormAnynak mAr nincs hatalma! Oroszorszag helyzetdben csak egy pontot lehet szabatossAggaljmegismerid ds ez az , hogy e hatalom semmibe nem fog avatkozni, amiot kozvetlenu­l nem erinti, ellenben — a keleti kerddst a politikai lathatAron fel­­szAllni lAtvan — egyu­tt fogja tartani minden erejet, hogy minden felmeri­ld kedvezd kdru­l­­mdnyt tiistent a maga javAra hasznosithasson. E tekintetben Oroszorszagnak azon eldnye van, hogy tAg hatArainak azon resze, melyet az esemenyek folytaban veszely fernyegethetne, egyszersmind az, melyen adott koru­lmenyek kozt ki kellene rontania, hogy a keleti ü­gyek menetdbe tettleg is inyulhasson bele; hogy nAla a vddelmi dsa megtAmadAsi tdr azonos, hogy tehat ott lehet kozpon­­tositania minden erejet, majd birtokAnak ol­­talmazAsAra, majd pedig tAgitasAra forditvAn azt, a mint aztAn a kdrii­mdnyek tanacsolni fogjak. PoroszorszAg ndmi hadikeszu­leteket tesz, ez kdtsegtelen. Mi szandekkal? Hogy Velen­­czet mindenesetre vddelmezni segitse, mondja az egyik rdsz, — hogy akkor avat­­kozzek bele, ha Francziaorszag is beleavatko­­zik a ki­zdelembe, mondja a mAsik resz. Vele­­mdnyü­nk szerint csak alarendelt fontossAgu azon kerdes: valljon onkdnytesen vegyi­l-e PoroszorszAg a ki­zdelembe, vagy pedig Fran­cziaorszag beavatkozasa folytan? Mert mind a kot esetben PoroszorszAgnak a Rajna part­­jan ki kellend tartania Francziaorszag lbkeset ds Velencze vddelmezdsdre 6 vajmi keveset fog tehetni. Austria helyzete annyira ismeretes, hogy nem szuksdges sokat mondani rola. Az osztrak Allamferfiak igen nehez munkában faradoznak, t. i. nehAny het alatt erossd, ki­zdelemre kd­­pessd akarjAk tenni azt, a kinek tagjait, a 11 dvi bilincshordAs elzsibbasztA, megbdnita. Szo­­rult kebellel kisdrju­k ezenoridsi munka fejld­­ddsdt, azt kivAnva, bAr szerencsdben belenne fejezve ezen munka azon iddpontig, a midon az europai krisis beAll. Szoljunk-e meg Torokorszagrol is? Nem, — ez mar nem beteg ember, hanem luerbholt,­­ valdsagos mumia, melynek porhangos tagjai szethullnak, mihelyt azon kotelekek egyike leoldddik, mely eddig egyiive tartja. Valoban nem vidam kep az, melyet Europa helyzete e pillanatban nyujt. Az európai negyensulya, mely felszázadon at mesterséges

Next