Pesti Napló, 1861. január (12. évfolyam, 3268-3292. szám)
1861-01-03 / 3268. szám
2-32-12-ik evi gam ^mmmmi Elofizetesi ifoltetelek: Kiado-hivatal: Ferencziek teren 7-dik gzdm foldszint. A lap anyagi reszdlt illetd kozlemdnyek (elfifizetdsi pdnz, kiaddsa koruli panaszok, hirdetmdnyek) a kiado-hivatalhoz intezendok. VIDEKRE, postin Fdllevre . . . . 10 frt 50 kr. a. drt. Evnegyedre . . 5 frt 25 kr. a. drt. 1861. Csiitorlo0. janudr 3. POSTAL, hdzhoz hordva: fYdldvre .... 10 frt 50 kr. a. drt. | Evnegyedre . . 5 frt 25 kr. a. crt. nirdpmni^dlYfk divi • ® hasdbos petit sor egyszeri hirdetdsndl 7 ujkr. Belyegdij UkaeimenyCK aija . kmtin 30 ujkr. Magdia ta 4 hasabos petit-sor 25 uj£. Szerkesztesi in: fdp-utcza l-sfdszim,emele* E lap szellemi rdszdlt illetS minden kozlemdny a szerkesztosdghez intdzendo. Bdrmentetlen levelek csak ismert kezektol fogadtatnak el. B E C 8 I B 0 R Z E deczember 31-en, 1861. ’ Adott Tar- Adott Tar-Adott Tar- Adott Tar-Allam'S. tott dir tott Elsdbbsegi kbtvenyek. tott dr dr tott dr / OS o^7trdk drtdk^ • • • • 100 frt 55.50 56 - Allamvaep . ..................................... 500 frank 145.50 146.— N. Szombati 1-bo kibocsdtds........................ 20 - 22/-os nemzeti kolcs • • • • 100 frt 74 — 74 26 Sorsjegyek. Lombard-velenezei.......................... 600 frank 141 — 142.— II. Szombati 2-ik kibocsotds........................60-64 Aos metellinnes • • • • 100 frt 60.75 fil 25 Duna-gdzliajozdsi tarsulat . . . 100 ft pp. 13- 14— Valtok (devisek). /•/ os P ... • 100 frt 61 60 62 50 Osztrak Llyod...............................100 ft pp. 78 - 80 - H d r o m h 6 n a p r a. 1839-diki sorsoldssal..........................100 frt 100.— 102— Amsterdam ICO boll, fit (85 ft 62 kr a. 6.) 3*/r _ _ _ . FAldtehe^8,t«slel- 1854-diki „ ...............................100 frt 85 25 85.75 nehzvenjek. Augsburg 100 d. nemet ft (85 ft 90'/, kr) 31/, „ 12S 60 123 75 1860-diki n ...............................ICO frt 12 25 82.75 Nemzeti bank (ez div.)......................................... 722 — 724 — Berlin 100 talldr (150 frt ausztr. ertdkb.) „ „ „ ■ —-^arorszj • • • 100 frt C2 75 63 50 Comp-rentpapirok 42 ausztral lira..................... 16 75 17.26 Hitelint^zet 200 frt............................................... 156 50 156.70 M. Frankfurt 100 d. nem. ft (85 ft 90% krl o „ 123 75 124 — I os. ho1 Si!^v • • 100 frt 1 0.60 61 — A hitelintézeti darabja.....................100 ft a. d. 110 60 111 SO Also-ausztriai esc. bank 500 frt........................ 645 — 648.— Hamburg 100 mdrk-banki frt (75 ft 85 kr) 2 B 108 60 108 75""-os erdélyi " ........................100 frt 59 25 59 75 Trieszti db . .....................................100 ft pp.110.- Ill — Duna-gdzhajdzasi tarsulat 500 frt......................i5 74 — 576.— London 10 font sterling. (100 ft 230/n kr) 6 „ 1^3 80 144 __ iTerenczei kolcsdnVo • • ■ • 100 frt 85 60 86 — Dun&gozkajbz. tars. darabja . . . 100 ft pp. 14.50 95.50 Trieszti Lloyd 2-ik kibocsdtds 500 ft pp. . . 180. 140.- Poris ICO frank (40 ft 60 kr ausztriai drt) 3'/. „ 07.— 57.10 Budai vdroskozsdg db.....................40 ft a. d. 35.75 36 25 Budapesti lanczhid 500 ft pp................................ 385 — 390.— Poinzucinek. yielek. Eszterhazy...............................................40 ft pp. 86 — 87.— Ejszaki vasut..................................................... 1940- 1942— Korona ..................................................................19 80 .— Salm ...................................................40 ft pp. 38. -- 38.60 Ausztr. dllamvaspdlya.......................................280 — 281.— Csdszdri arany........................... fi go__— X n bank fi dv 5 * ■ • • 100 ft pp. 100 — 100.50 Pdlffy ...................................................40 ft pp. 36.50 37 — Nyugati vasut......................................................178—Hjj — Bcczes arany..........................................................6.60 —10 dv *5!- • • • lOO ft pp. 90 60 97.— Clary ..................................................40 ft pp. 94.50 35 — Pardubitzi vasut.................................................106.— I67 — Napoleons d’or................................................11.50---------1 " Romaniei. .... 100 ft pp. 87 50 88 — St. Genois...............................................40 ft pp. 37 - 37.50 Tiszai vasut.......................................................... 147. 147.— Orosz imperiale....................................................11 fcO —. — ' * ” v. ...................lOOftpp. 99.M. 100 — Windischgrlitz.........................................20 ft pp. 20.26 20 75 Deli vaspolya 60% (ex div.)..............................182— Ezust.....................................................................43'/.---------4” mnVnnr. f . . . . 100 ft a. d. 88 75 84 25 Waldstein..............................................50 ft pp. 26.— 26.50 Károly Lajos vaspálya (ex div ).......................151.— 152.— A nemzeti kolcsön papir szelvényei. ... 39 % — — gailieziai fbld 4'/,%-08 100 ft pp. 84 — 86 — Keglevich..............................................10 ft pp. 14 60 15.— Graz-Kleflachi.....................................................110.- H2 - Porosz ponztdri utalvany.................................2.17% i. 18’/, E 18 fibosi folyvast 1861-diki elsd feles elsd evnegyedi folyamra. Videkre kiildve januar—juniusi vre ... 10 ft 50 kr. — jamuiar-ritusi evnegyedre 5 ft 25 kr. ‘Budapes azhoz küldve ugyanannyi. tsz elofit el fogadtatnak minden postahivatalnAl ;sten egyedul csak a kiaddhivatalban. A kulffifdi[1d6 NaplO-pdldAnyokra nozve, minden fordeddiberlliese vdgett. legczdlszerfibben cselekszik jize'0) 114 a lakhelyAn levO postahivalalnil il“«K 6 laruU A J Sapl6“ kiadobivatala. Pest, januar 2. Megva»ni, nehezebb feladatnak tartjuk a nemzet^reiekek kieldgittetesdt aLujthAn till, minPkSzWeb okamkrdl. ^ ott a n^met es nem-nemet ajkuak ecryLi ardnya nem kedvezflbb, mint hazAnkdndn a magyar ds nem-magyar aikuaki , M a tz 0 r, Magyarorszag historiaja a ma„ r jetd, mig magAban az ausztriai orokds ta^nyokban *s nem az ausztriai hernem a nemetek Altal lakott tobbi rAszel^nete k°rid voltak tombozve az erdekekeiD megoszlanak emezek ds Csehorgz£0. Aztan az ausztriai haz uralkodAsa ala°^kos tartomanyokon kivil mdg kAlal ^nnng jutott, melynek torteneti multja ^/wtisdgi torckvAse sulypontjait nem a hatArain belol talaljuk fel : Artjukkal ds a lombard-velenczeiolasz reszeket. giz^an a cseh nehezebben fogja feledni murmint milunk azon nemzetek , melyeknektj°k Altalok is ismeretlen, s bizonyosaifilicziai lengyel es a lombard-velenezei ojtji vagyait kiilkielAgittetes helyett eget,/ele forditanA, ezzel tobb resignatiot tanul, mint a magyarorszagi szerb vagy rojljuk meg ezen fo szempontokhoz ako- Vlket : e nzeti ArzAst leginkAbb tApldlja ds szilii a kefejlett irodalom. Amde a Lajtan kv6 tartomAnyokban a nemeten kivil h&rom nemzet birrAgi As jelentekeny irommal, mig nAlunk a magyar literaturAn ] a tbbbinek legfolebb fris zsengdi vanimelyek remenyre jogosithatnak ugyan, nemzeti biszkesegnek a multbdl tdplaldiem adnak. jtdn, mi csak a horvdtokat fosztandk meg nieti ds torvdnyes jogaiktol, ha az ideolorogeszmei Ahd elcsabittatva, egyedul a tyar nyelvet tennek kormanyzati s tanAcsati nyelvve. Ellenben a nemetek, ha aLajn tul a nemet rjzelvet hagynak kizArdlag ripelni, mar aklor tobb nemzet legitim dt sdrtendk meg. [, mondhatjak a lemzetisdgigdnyek igno- 1, hogy az orokd tartomAnyokban a regkifejlett burearcratismus a slAv druisdgbol egy nagy osztalekot idomitott At rtalnokkdes ndmetd, mig a magyarorszAgi onkormAnyzAs kevds szAmu tisztviseloket kivAnvAn, az irodaszobakat az Atmagyarositas nsigy gyAraivA nem tehetd, meg azon esetben is, ha a nem-nemesek hivatalkdpessdge 1844 eliitt, igen csekdly kiterjedesu nem lett volna Ills mondhatjak, hogy az orokos tartomanyok idegen ajku s kuldnosen cseh aristocratiAjAnak jelentekeny resze anyanyelvtl mAr a nemetet tekinti, s ahelyett, hogy szive büszken feldobogna, arczpirulással gondol saját nemzetieegdre. E tdnyekböl epen azon nemetek, kik legtobbet panaszkodtak, hogy a magyar az idegen ajku nemzetisdgeket nyomja, most kdnyelmesen vonhatnanak ki oly forma következtetest, ruintha a cseh s morva aristocraticus ds bureaucraticus elem elndmeteseddse miatt, az orokos tartomAnyokban nem szikseges a nemzetia^ga^ szAmAra akkora engedmdnyeket biztositani, mint Ma^nTorszAgon. De az onzds ds kizArolagossdg ily szovivoinek nem kellene megfeledkezniok, hogy meg a mi dikünkre is a magyar aristokratia azdrt, mert igen szAmos tagjai a nemet nyelvet folydkonyan beszdltdk, mig az anyait csik tortdk — nemzetietlen irAnynyal vAdoltatott. S most hol van oly manifestatioja a haza ds nemzet irAnti hűsegnek? hol van oly tere a kozeletnek, irodalom pArtolAsnak s irodalmi munkdssAgnak, melynek kititkobb kepviseloi kozt helyet ne foglalnanak azon fd csaladok, melyektdll, mint most a cseh aristokratidtdl, a nemetesitds bardtjai dppen az ellenkezojdt vArtAk. S azok, kik Becsben a nem-nemet szuletdsit, de nemetul tudd ds ugy drzd hivatalnokokat a specificus nemet elem kozd szamitjak be, gondoljAk meg, hogy a bureaucrata legkevesbd szeret bizonyos eszmek vagy rendszerek kedveert felaldoztatni, mert legkevesbe kepes eletpalyat cserelni. S gondoljAk meg, hogy midon 1848-ban MagyarorszAg ds Erdely a nemzetisegek küzdelmeinek szinhelyevd valt, a szerb s roman ellenhatAs elen felsohazi tagoktol ds jelentdkenyebb hivatalnokoktol kezdve a patvaristdkig ds kirAlyi tAHai irnokokig, nem egy oly egydnt lAtunk szerepelni, kiket magyaroknak hittünk, mert tudtak magyarul beszelni es fogalmazni. Szolval, a LajthAn tul csal ugy szuksdges, csak ugy surgetos kerdds a nemzetisegek ugye, mint nAlunk. S ne vdljdk Bdcsben, aiint nem volljuk mi itt Pesten, hogy minden meg van tdve, ha az idegen ajkuak biztositlatnak, mikdp nyelveket sajAt erejdkon, sdt a kormAny segitsdgdvel is mivelhetik, mdg a tudomAnyok felsdbb fokain is. Schmerling Alkm miniszter ur ezen nyilatkozata kuldnosen ds olaszok, lengyelek ds csehek szamAra kevdsssl lehet megnyugtatdbb, mintha mi a szerbelnek ds romAnoknak mondandk: miert ennyi frma! hisz szabadon vAsarolhattok magatoknak Abeczot, dpithettek falusi iskolat, sdt iziagunk is segitünk titeket jd szAnddkotokban? Hasztalan hoznAk fol ellenünkben a bolcsi journal/'stAk, hogy szabadelvű alkotmAnyra van ki/atasuk, s a politikai szabadsAg hitsitd szerkent fogja csilapitni a nemzetisegek hol vAgyait. Nem hisszük, hogy az uj alkotmany oly demokratikus alapu lehetne, mint a nyugalomba helyzett marcziusi volt. S mind AllAst foglaltunk el mi magyarok a marcziusi alkotmánynyal szemben ? Idegenkedtünk tole, s majdnem inkabb, mint az apsolutismustdl. S midrt? Elsd sorban dnAllosagunk elvesztdsedrt. $3 aztAn ? Nemzetisdgink koczkAztatasAdrt. Mi ezen utdbbi tekintetbdl is az egesz „vis martiaet" igdnybe vettük volna a marcziusi alkotmany eldrtektelenitdsdre. Nem is szolva az olaszokrol, ugyan midrt higyjuk, hogy a csehek ds lengyelek nemzetisdgi szempontbol ne volnAnak a mostani alkotmAnyozAs irAnttokdletesen hasonld erzestol athatva. Mind ebbol az kovetkezik, hogy a LajtbAn tul legalAbb is oly visszaid izhetlen szuksdg, mint hazankban,az idegen ajku nemzetisdgeknek nyelvi engedmdnyeket adni nemcsak a torvenykezds, kozigazgatas ds kormAnyzat terdn, de a statutaiius ds legislativ vitatkozdsok sorumpoin beldl is. NAlok annyiban nehezebb ugyan mint nAlunk, a nemzetisdgek szamara a meltAnyos, ds kelld tert kijelelni, mert nincs megyei dletok, mely legkepesebb a nemzetisdgi befolyAsoknak szabAlyozAsAra, kieldgitdsdre ds ellensulyozAsara; de a hAtrAnyt, melyet az authonomicus kdzdpszervezetek hiAnyaeldiddz, visszapdtolni lehetne azon terjedelmesebb hatAskorrel, melyet az orszaggyuldseken biztositanAnak a cseh, lengyel es a tobbi nyelvek szamAra. KEMfiNY ZSIGMOND. (Fk.) Nem szAndekozunk ugynevezett „viszszapillantAst" irni, mert a lejArt ev tortenete oly terjedelmes es oly roppant fontossAgu, hogy lehetetlen azt — akAr csak legAltalAnosabb korvonalaiban is— egy-ket hirlapi czikk keretjebe szoritani. InkAbb ugy teszünk, mint a kereskedd, ki az dv vdgdvel fdkonyvenek minden egyes lapjAn a kovetelesi ds tartozAsi rovat teteleit adja ossze ds egyedul a kulonbsdget viszi At a „saldo“ gyanAnt a jovd evbe. A politikai fokonyv elsd lapja meg mindig Francziaorszdgd s e hatalom meg cseppet sem vesztett azon tekintdlybdl ds befolyasbol, melyet dvek dta vivott ki magAnak. BarhovApillantsunk, a Rajna ugy, mikent a Duna mentdben, a Feketetenger partjain ugy, mikent az Eyder ruellett, mindenutt feszult figyelemmel kisdrik a tuileriAk politikAjAnak minden mozzanat.At. Ezen politika „per varios casus et tot discriminarerum* ugy letszik, vdgre ismet oly pontra jutott, hol OlaszorszAgkivonataival talAlkozik es nem lehet eszre nem venni azon szellend rokonsagot, mely a Constitutionnel ds az Opinione nyilatkozatai kozt nyilvanul. A Constitutionnel ismeretes czikkeinek conclusiojara meg varunk , hanem ezalatt az Opinione valdsagos hadmanifestumot bocsatott ki, melyben azt tudatja, hogy az olaszok semmi eszkoztol vissza nem fognak riadni, hazAjuk egysdgenek kivivAsAra. l5s valljon nemPArisbol sugalltAk-e a turini lapnak azt a passust, mely AngliAt Allitjaoda, mint az olasz mozgalom biztatdjAt, elomozditdjAt ds igy mintegy erkolcsi lehetlensegge teszi az angol kabinetre ndzve, ama mozgalmat ellenezni?"Nem Parisbdi sugalltAk-e azon nyilatkozatot 's, hogy, miutAn Anglia a ndpsouveranitAs elvdlt elismerte, OlaszorszAg nem tarthatja magAt kotelezettnek oly szerzoddsek Altal, melyek a ndp akaratjAt korlAtoljAk vagy azzal egyenes ellentdtben Allnak?! A helyzet feholt sok tekintetben olyan, a milyen 1859. januar 1. volt; OlaszorszAg nyilvAn háborura keszil, Francziaorszag alattomban, de megis dszrevehetdleg gyAmolitja dt, de Anglia — ds ez a kulonbsdg — most sokkal inkAbb van engagirozva az olasz kerdds korul, mint kdt dv eldtt; kormAnya dlen a whigek Allnak , kik mAr elveiknel fogva kedvezdbb hangulattal vannak az olaszok iranyAban, a kozvdlemdny ma sokkal hangosabban nyilatkozik az olaszok mellett, mint 1859. elejen, es a sziget birodalom,ban alig van oly ferfi, ki e pillanatban a kormAnyt AtvAllalni merne azon szandekkal, hogy az olaszok torekvdseit gAtolandja. Ezen kulonbsdget folyvast szemmel kell tartani! Anglia mindent fog tenni, hogy az olasz mozgalom Francziaorszdg rdszdroll es ez utobbinak javara egyoldaluan ki ne zsakmAnyoltassdk, de magAt a mozgalmat gAtolni, arra az angol kormAnynak mAr nincs hatalma! Oroszorszag helyzetdben csak egy pontot lehet szabatossAggaljmegismerid ds ez az , hogy e hatalom semmibe nem fog avatkozni, amiot kozvetlenul nem erinti, ellenben — a keleti kerddst a politikai lathatAron felszAllni lAtvan — egyutt fogja tartani minden erejet, hogy minden felmerild kedvezd kdrulmdnyt tiistent a maga javAra hasznosithasson. E tekintetben Oroszorszagnak azon eldnye van, hogy tAg hatArainak azon resze, melyet az esemenyek folytaban veszely fernyegethetne, egyszersmind az, melyen adott korulmenyek kozt ki kellene rontania, hogy a keleti ügyek menetdbe tettleg is inyulhasson bele; hogy nAla a vddelmi dsa megtAmadAsi tdr azonos, hogy tehat ott lehet kozpontositania minden erejet, majd birtokAnak oltalmazAsAra, majd pedig tAgitasAra forditvAn azt, a mint aztAn a kdriimdnyek tanacsolni fogjak. PoroszorszAg ndmi hadikeszuleteket tesz, ez kdtsegtelen. Mi szandekkal? Hogy Velenczet mindenesetre vddelmezni segitse, mondja az egyik rdsz, — hogy akkor avatkozzek bele, ha Francziaorszag is beleavatkozik a kizdelembe, mondja a mAsik resz. Velemdnyünk szerint csak alarendelt fontossAgu azon kerdes: valljon onkdnytesen vegyil-e PoroszorszAg a kizdelembe, vagy pedig Francziaorszag beavatkozasa folytan? Mert mind a kot esetben PoroszorszAgnak a Rajna partjan ki kellend tartania Francziaorszag lbkeset ds Velencze vddelmezdsdre 6 vajmi keveset fog tehetni. Austria helyzete annyira ismeretes, hogy nem szuksdges sokat mondani rola. Az osztrak Allamferfiak igen nehez munkában faradoznak, t. i. nehAny het alatt erossd, kizdelemre kdpessd akarjAk tenni azt, a kinek tagjait, a 11 dvi bilincshordAs elzsibbasztA, megbdnita. Szorult kebellel kisdrjuk ezenoridsi munka fejldddsdt, azt kivAnva, bAr szerencsdben belenne fejezve ezen munka azon iddpontig, a midon az europai krisis beAll. Szoljunk-e meg Torokorszagrol is? Nem, — ez mar nem beteg ember, hanem luerbholt, valdsagos mumia, melynek porhangos tagjai szethullnak, mihelyt azon kotelekek egyike leoldddik, mely eddig egyiive tartja. Valoban nem vidam kep az, melyet Europa helyzete e pillanatban nyujt. Az európai negyensulya, mely felszázadon at mesterséges