Pesti Napló, 1861. február (12. évfolyam, 3293-3315. szám)

1861-02-01 / 3293. szám

27—3293. 12-ik évi folyam Szerkesztési iroda: Szép-utcza 1-es szám, 1-ső emelet E lap szellemi részét illető minden köz- K.radiahivatali remény a szerkesztőséghez intézendő. „ . _­­ Ferencziek terén 7-dik szám földszint. Bérmentetlen levelek csak ismert kezek­től fogadtatnak el. A[lap anyagi részét illető közlemények (előfizetési pénz, kiadása körüli panaszok,­­ ’ hirdetmények) a kiadó-hivatalhoz intézendők. VIDÉKRE, postán 1félévre . . . . 10 frt 50 kr. a. ért. I Évnegyedre . . 5 frt 25 kr. a. ért. 1861. Péntek, febr. 1. Előfizetési föltételek: POSTÁN, házhoz hordva: Félévre . . . . 10 frt 50 kr. a. ért. Évnegyedre . . 5 frt 25 kr. a. ért. niint«timámvoL Jín­ . 8 hasábos petit-sor egyszeri hirdetésnél 7 ujkr. Bélyegdíj írnttDeOjth U1J' I kulön 3q Ujtr. Magánvita 4 hasábos petit-sor 25 ujkr. BECSI BÖRZE január 29-én, 1861. ” Adott Tar- Adott Tar- Adott Tar- Adott Tar-Államadósság. ár tott ár ár tott ár Elsőbbségi kötvények. tott ott ár 5°/-os osztrák értékben 100 frt 56.25 56 50 Államvasp..................................... 500 frank 154.—154.50 N. Szombati 1-ső kibocsátás...................... 22.— 24 -5%-os nemzeti kölcsön­­.­­ .­ .­­ 100 frt 74.80 74.90 Sorsjegyek. Lombard-velenczei . .... 500 frank 148 - 148.50 II. Szombati 2-ik kibocsátás...................... 60 - 65 -5%-os metalliques............................100 frt 68.40 63.60 Duna-gőzhajózási társulat . . . 100 ft pp. 94 — 95.— Váltok (devisek). 4,/°/-os 100 frt 53.— 53.50 Osztrák Llyod.............................100 ft pp. 80- 81— Három hónapra. ’* ' ................... 1839-diki sorsolással.......................100 frt 105—105 50 Részvények Amsterdam ICO toll. frt (85 ft 52 kr a. é.)3%-----------— Földtehermentesitésiek. 1854-diki „ ............................100 frt 82.25 82.75 szeszvenyen. AugsburglOO dnémetft(85 ft 90'/, kr) 31/, „131—131 25 1860-diki l ............................100 frt 81.75 82.25 Nemzeti bank (ex div.).....................................- 1 23— Berlin 100 tallér (150 frt ausztr értékb. ) — _ 57.-os magyarországi.......................100 frt 64.75 65 25 Comp-rentpapirok 42 ausztral lira....................... 15.25 15.75 Hitelintézet 200 frt..........................................^ - 158.20 M. Frankfurt:100 d. nem. ft (85 * ^7. kr) 8­2 131.25 131 50 5%-os bánsági, horvát és szláv . . 100 frt 63— 63.75 A hitelintézeti darabja...................100 ft a. é. 112 25 112.50 Alsó-ausztriai esc. bank 500 frt..................... 577 - 580— Hamburg 100 márk-bank­i frt (75 ft 85 kr) 2 „ 115.50 115 75 5%-os erdélyi.................................100 frt 60.60 61.­ Trieszti db . .................................100 ft pp. 117—119 - Duna-gőzhajózási társulat 500 frt . . .399 — 401— Londoni fon­t sterling. (100 «.23% kr) 6 »153- 153 25 Velenczei kölcsön 1859 5% . . . . 100 frt 89— 89 50 Dunagőzhajóz. társ. darabja . . . 100 ft pp. 94— 95— Trieszti Lloyd 2-ik kibocsátás 500 ft pp. . . 150— Páns 100 frank (40 ft 50 kr ausztra.­ert)30/2 B 60.55 60.65 Budai városközség db .... . 40 ft a 1 37— 37 50 Budapesti lánczhíd 500 ft pp............................~ 405— Pénznemek. Zálog­levelek Eszterházy.....................................40 ft pp. 86 — 87— Éjszaki vasút ..................................................2084—2086 K.Atona .......................................................2115 — — Salm .........................................40ft pp. 35.75 36.25 Ausztr. államvaspálya ..................................288 — 288.50 Császári arany............................................. 7 26 —.— A n. bank 6 év. 5%-os .... 100 ft pp. 101 50 102.50 Pálffy ..........................................40 ft pp. 37— 37.50 Nyugati vasút..................................................50 184 50 Beczés arany...................................................... 7 25 — 10 év. 57 -os 100 ft un 97 50 *8— Clary .........................................40 ft pp. 34.25 34 75 Pardubitzi vasút...........................................TTÍ il-j" Wapoleonsdor.............................................12 3b — — * ” ” sorsolh öV . lOOftpp 90 25 90.75 St. Genois.....................................40 ft pp. 37— 37.50 Tiszai vasút.......................................................1 «■“* Orosz unpenale........................................................... 12 58 — " " ” 12 hó 67„. 100 ft SS' 99 50 100— Windischgrätz................................20 ft pp. 20— 20.50 Déli vaspálya 60% (ex div.)........................... 188—190 - Ezüst ............ 52 50 53 — Au bank sors 5% 100 ftac' 86 25 86.75 Wald­stein.....................................20 ft pp. 24.50 25— Károly Lajos vaspálya (ex div.)....................... 168 50 69.5° A nemzeti kölcsön papír szelvényei. . . .40% -A gallicziai föld. h elintéz. 4%%-os 1OOftpp. 86— 87 - Keglevieh......................................10 ft pp. 14.75 15.26 Graz-Köflachi..................................................110 - H5 - Porosz pénztár, utalvány............................2 31 2.32 Előfizethetni a „Pesti Napló“ 5 havi, február —júniusi folyamára 8 forint 75 krral, és 2 hóra, február — mártiusi folyamra 3 frt 50 krral. Azon tisztelt előfizetők, kiknek előfizetésök január végével lejár, kéretnek, hogy a fennt kitett időre szi­eskedjenek előfizetésüket ki­­egészítni. A „Pesti Napló“ kiadóhivatala. PEST, február 1. (FK) Azon nyomorult szerep, melyet Porosz­­ország Manteuffel minisztériuma alatt az eu­rópai ügyekben játszott, mint egy varázsütésre véget ért, mióta e hatalom határzottan szabad­elvű politikát karolt föl, belül pedig őszintén alkotmányos utat követ. Sőt a porosz állam fontossága még nőttön nő és — tán az egy keleti ügyet kivéve — a többi európai kérdés eldöntése nem csekély részben a berlini kabi­net magatartásától függ. A holsteini ügyben e kétségen kívü­l a legfontosabb tényező ; az le­­end­ő, ha valamikor a rajnai ügy szóba jő, sőt még az olasz ügy menetére is tetemes be­folyása van, mert a velenczei kérdés sorsa lé­nyegesen függ attól : vájjon számolhat-e Austria „pour le casque“ Poroszország tettle­ges gyámolítására vagy sem? Ezek után méltán lehet kérdezni : vájjon a helyzet színvonalán áll-e a porosz politika és megfelel-e azon fontosságnak, melyet e hata­lom jelenleg Európában bír? Sajnáljuk, hogy erre nem lehet igen­nel felelni, habár egyenesen tagadó választ sem adhatunk. A porosz kormány egyes kérdésekben nemcsak becsületesen, hanem ildomosan és következetesen is járt el, a nélkül azonban, hogy ezen egyes válaszokból egy szilárdul megállapodott és önmagához hű elvpoliti­kára rá lehetne ismerni. Hogy Poroszország Dánia ellenében a né­met nemzetiség igényeit, a holsteini rendek történelmi jogait védi, ezt tökéletesen értjük és habár azon véleményen vagyunk, miszerint a perez épen nem alkalmas arra, hogy ama védelem harczias jellemet öltsön, mégis jól teszi Poroszország, hogy legalább elméletben mit sem enged a herczegségek jogaiból. Schlei­nitz báró m. ég november 8-adiki és deczember 29-ediki jegyzékeiben teljes joggal hivatkozik Russell lord híres October 27-iki jegyzékére; igen találóan figyelmeztet arra, hogy az e jegyzékben a népek jogairól fölállított tanok szerint Anglia nem ellenezheti a holsteini ren­dek követeléseit. Azonban ha Schleinitz uralna két jegyzékében Dánia helyébe Austriát, Hol­stein helyébe pedig Magyarországot teszszük, ez olyan jól illik oda, mintha ama jegyzékek épen az osztrák-magyar viszonyra vonatko­zólag írattak volna, daczára annak, hogy Schlei­nitz báró kinyilatkoztatja, miszerint Russel lord jegyzékét idézvén, nem azon részét is­meri el, mely a nemzetiségi elvről szól de igen is azt, mely a népnek kormánya elle­­nében i­s jól megalapult, szerződésszerű joga” róla szólt. Megpróbálta-e a berlini kormány B­é­c­s­b­e­n is erre vonatkozó tanácsot hal­latni? Nem hiszszük, pedig­­ha teszi, csak kö­vetkezetesen cselekedett volna! Ne mondja senki,hogy Holstein jobban érdekli a porosz kabinetet, mint az osztrák-magyar vi­szony. A dolog megfordítva áll! A holsteini kérdés megoldása minden veszély nélkül vár­hat még néhány hónapig, hanem Austriának belül mennél gyorsabban meg kell erősödnie, mert az olasz háború minden perezben meg­újulhatna és hogy e háború, valamint a belerő azon mértéke, melylyel Ausztria akkor bírni fog, hogy ezek, mondjuk, Poroszországot igen közelről érdeklik, azt csak nem lehet kétségbe vonni. Tehát Poroszország egyik irányban elfogadta a históriai jog szentségének elvét, de — elfogadja-e azt a másik irányban is?! Nézzünk Olaszországra! Ott alkalmasint nem sokára ki fog mondatni a félszigetnek Velencze és Róma kivételével — egysé­ge, elismerendő-e azt Poroszország is? Nehe­zen hiszszük ! És miért nem ? Mert­ ezen egy­ség forradalmi mozgalom eredménye. De a ha tett dolgot, mint ilyent, elismeri, szentesíti-e az által­a keletkezési mód jo­gosultságát is? Korántsem! A második fran­­czia császárság tagadhatlanul a forradalom szüleménye, és Poroszország szinte ennek da­czára ismerte el e császárságot; el van-e is­merve az által azon forradalom jogosultsága is, melyből a második császárság keletkezett? A porosz kormány félhivatalos közlönye ál­tal a minap dicsérő szónoklatot tartatott a német „nemzeti egylet“ felett és legalább köz­vetve ennek protectorául vallotta magát. A minap ezen egylet békés tanácskozást tartott egy bajorországi városkában és a bajor kor­mány a tanácskozókat szétkergette. A porosz kabinet Holsteinra nézve védi az egyesületi jo­got; fog-e ennek érdekében most valami eré­lyes lépést tenni Bajorország ellenében ? Még számtalan esetet sorolhatnánk elő, mely azt mutatja, hogy Poroszország politikája ép és becsületes elveken nyugszik, hogy ezen el­veket helyijel közzel alkalmazza is, de hiány­zik a szigorú következetesség, mely az egyszer elfogadott elvet zsinórmértékké teszi minden analóg esetre, hiányzik a biz­tosság, a jóknak elismert elvek alkalmazá­sában. Mi mindig azon nézeten voltunk, miszerint Poroszországnak legnagyobb óvatosságra és önmérséklésre van szüksége , hogy folyvást növekedő fontosságának öntudata túl ne ra­gadja, azon határokon, miket természete és anyagi ereje szabott neki, de ezen körön be­lül erélyesen, szilárdul, tántoríthatlanul sze­retnék haladni látni a porosz kormányt. Ha már hatalmak csak cselszövés és alattomosko­dás által vélnek czélhoz juthatni, Poroszország imponáljon becsületessége, egyenessége, férfias nyíltsága által; — ha mások a közvélemény­nyel csak kac­érkodnak, lépjen vele Porosz­­ország állandó őszinte frigyre. A legközelebbi napok végzetteljesek leen­­dőnek Poroszországra nézve. Az ottani parla­mentben szóba jövend az olasz kérdés. Vincke, a szabadelvű kormánypárt vezetője, már a vá­­lasztóliratba bele akarta venni azon passust, miszerint „Olaszország egysége Németország érdekében áll“, de a bizottmány többsége ezen a mendementot elejte. Az alsóházban a többség aligha­nem Vincke részén leend, ha ő ott más alkalommal megújítja indítványát. Akkor a porosz kormánynak nyilatkoznia kel­lene és a világ feszült figyelemmel fogja lesni minden szavát............Szabad-e talán nyilat­kozatának irányára már előre is következte­tést vonni azon körülményből, hogy a porosz kormány a februárra kiírt ujonczozást legújab­ban máj­us haváig napolta el ?............ A porosz kormány­ elhatározásai még ho­mályosak , világos azonban az az egy, misze­rint neki csak kettő közt van választása: töké­letes semlegesség az olasz háború megújulása, esetén, vagy — rajnai háború! — A „Pesti Hírnök “-ben néhány bihari conservativ fölszólal a felelős kormány kérdé­sében. S ezt ölső képpel teszik, mintha ben­nünket c­áfolnának. A „Hírnököt“ valószínű­leg ez bírta rá, hogy e czikket közölje. Azonban mit mond voltaképen a „néhány bihari“ conservativ? Azt, hogy a „megyei rendszer a felelős kor­mánynyal megegyeztethető.“ S a megegyeztetés módját is előadják. „Feleljenek a kormány tisztviselői saját tet­teikről; mi felelünk a magunkéiról, ha majd velük oppositióba jönénk. Ez az igazság, ez a józan ész tanácsa!“ .Köszönöm zsidó ezt a szót­, — mondhatnék a „Velenczei kalmár“ írójával.Olvassa meg bár­ki tegnapi vezérczikkünket, s látni fogja, hogy mi — hosszasabban és más szavakkal, de ugyanazt mondtuk. A „Pesti Hírnököt“ tehát saját munkatársai megtantják, mikép oldható meg az általa meg­oldhatatlannak hirdetett kérdés. Megoldható pedig egyszerűen s minden „doctrina“ nélkül. Mert hinnünk kell, hogy a tisztelt néhány bihari conservativ nem lélegzik a bennünk megrótt „doctrinairismus“ bűnében. Columbus tojása az egész. S miután e részben a Hírnök uj munkatársainak nem mondott ellen, hinnünk kell, hogy osztozik azok ítéletében s hallgatni fog az „igazság és józan ész tanácsára.“ A bihari conservativek egyszersmind saj­nálatukat fejezték ki, hogy Széchenyi most nem él. Ezt minden magyar rendkívül fájlalja. A felelős kormány kérdésében is bizonyrára irányadó szót emelt volna, s a Hírnök , mely nagy nevére annyiszor hivatkozik, talán más irányban működnék most. Tudjuk ugyanis, hogy­ Széchenyi volt, a­ki az első felelős mi­nister tárczát indítványozá, s a 48-ai pozso­nyi országgyűlésen, ha jól emlékszünk, az áp­­ril 3­si tanácskozások alkalmával, kijelenté, hogy a megyei rendszer és felelős kormány megférnek egymással. Annyira hitte ezt a nagy hazafi, hogy akkor a megyék rendezé­sét illető törvényt sem tartotta szükségesnek ügy hive, mindezt kiegyenlíti az élet; ugyan­azon elven alapulván a két intézmény : az ön­igazgatás alulról és az önigazgatás felülről. Cs. A. Pest, jan. 30. Pestváros közönségének a város tanácstermében ma tartott közgyűlésén több érdekes tárgy került szőnyegre. Ezek közt, hogy a tárgyalás sorozatát megtartsuk, első azon küldöttségi jelentés, mely szerint a városi nagy összegekre s a város nevére szóló nemzeti kölcsön-kötvé­­nyeknek kisebbekre szállítása s az átadóra kiállítása iránt a kir. pénzügyminsztériumnak nem lesz semmi ne­hézsége , ha a város kimutatja, hogy ezen vagyona fölött szabad rendelkezési joggal bir. A közgyűlés e jelentést tudomásul véve, fölirást határozott a nm. helytartótanács­hoz, hogy főkormányhatósági állásánál fogva hárítná el az átváltoztatás ellen fönnforgó akadályokat az által, hogy a hatóság mai belszervezetéről a kir. pénzügymi­nisztériumot ,fölvilágosítván, eszközölje, hogy a város, mint önálló törvényhatóság, jogos tulajdonának szabad élvezhetésébe igtattassék. Főpolgármester úr figyelmeztetvén a közgyűlést az idő­közben leérkezett jan. 16-diki legf. kir. leiratra s a nm. helytartótanácsnak az országgyűlést ápril 2-ra Budára összehívó rendeletére , melyeknek tárgyalását illetőleg a közgyűlés abban állapodott meg, hogy azok pénteken, febr. 1-jén regge­l 10 órakor a megye teremében folytatva tartandó közgyűlésen vétessenek megvitatás alá. Ezután az adóügy rendezésére kiküldött bizottmány jelentése olvastatott, melynek alapján a közgyűlés az adó­zás állami részének meghatározásába ezúttal nem eresz­kedve , csupán annak a várost, mint helyhatóságot ér­deklő részét teszi határozata tárgyává, s a maga idejé­ben kimondandja az észletet, melyet házi szükségei igé­nyelni fognak. A megállapítandó s kivetendő ö­sszeg kulcsául ideiglene­sen a legközelebbit találván czélszerűnek, kivetési sza­bályul elfogadta a most divatozó községi pótlékot, mely szerint minden állam- vagy gyökadó forintja után s a jövendő hatósági budget kívánalma szerint meg­határozandó bizonyos száztók­ szedessék be házi adó czim alatt s uj kivetés szerint. Pest adózói részéről jelenleg községi pótlék czim alatt fizetett 33­3 kz százalékot a közgyűlés ezentúlra is megalapítja. Meglévén határozva közgyűlésileg a város f. évi szük­ségleteihez képest az adómennyiség, a hatóság, minden egyes adózónak kézbesítendő minta szerinti új adóköny­vecskét álllapít meg. Az adózók által a f. évre már tett befizetések a régi könyvekből az újakba, mint megtörtén­tek, fognak átvezettetni—az adózati összeg lerovása négy részletben évnegyedenként, s a mostani szokástól eltérőleg az adózási évnegyed elteltével, s így utóla­gosan teljesítendő. Az adóhivatal szerkezetét illetőleg a jelentésből kide­rült, hogy a város adószedő hivatala 1848-ban 18 sze­mélyből állott 7500 pírt fizetési költséggel. 1840-ben ezen hivatalt 21 hivatalnok kezelte 8740 pit költséggel; a leg­újabb időben pedig a város adószedésével foglalkozott összes hivatalnokok száma 128 személy, s fizetési illetéke, a 36 tagból álló adóbizottmányt ide nem értve, 38,834 frt 12 kr. A közgyűlés a javaslat folytán adószedő hivatalát kö­vetkezőleg állapítá meg : adószedő 1500 frt; ellen­­ő­r 1000 frt; 1-ső segéd 800 frt; 2-ik segéd 600 frt; 1-ső számadási tiszt 900 frt; 2-ik sz.tiszt 700 frt; 3-dik sz.tiszt 600 frt; adóbehajtási főnök 900 frt; 12 adóbiz­tos fejenkint 360 frt fizetéssel, összesen 4320 frt, mi e szerint egész összegben 12.020 frt évi fizetési költsé­get tesz. Ezen hivatalokra a közgyűlés a jelentés alapján kö­vetkező választásokat tett: adószedő Krupinszky Já­nos, ellenőr Prikkel János, első segéd Knotz Jó­zsef, második segéd Purrman János , e­l­s­ő szám­adási tiszt Knotz Gyula, második Benedek Ist­ván, harmadik Szimely Dezső, adóbehajtási fő­nök Melléky Mátyás, segéd Hanzély Ignácz, adó­biztosok: Zavaczky János, Preczner József, Weber János, Nyitray István, Kempf József, Schenker János, Gáspár János, Gruber Lajos, Slavik Imre, Pregoratics Mátyás, Nagy Lajos, Kvaszay Ignácz. A mostani adóhivatalnokok három hónapi fizetéseiket kapják. Ezután az iparrend és kereskedelmi ügyben kiküldött bizottmány jelentése került szőnyegre, melynek javasla­ta, hogy t. i. az 1848-ki kereskedelmi magyar felelős minisztérium által kiadott, a czékszabályokat módosító rendelet tétessék az országgyűlés rendelkezéséig érvény­be, élénk vitát támasztott, s megállapodás lett, hogy egy küldöttség e szabályokat átnézi, s mikénti alkalmazásuk iránt jelentését beadandja. A magyar Akadémia épülete. II. A mostani politikai viszonyok közt könnyen ért­hető, ha a keveset elmélkedő nagy közönség, nem szó­lok intézetekről mert ahhoz ily ok természetesen nem férhet — könnyen érthető, mondom, bár nem he­lyeselhető, ha a nagy közönség a csúcsíves súlyt már csak azért sem kedveli, mivel azt német találmánynak hiszi. Ennek ellenében e helyen tartott, a középkori építészetet tárgyazó előadásaim másodikában bebizo­­nyítom, hogy e styl egész századdal előbb volt hasz­nálatban a francziáknál, mint a németeknél, továbbá, hogy annak léptenként fejlődését Francziaországban találjuk, holott e stül Németországon legelső föllép­tében is már tökéletesen kimiveltnek mutatkozik; bebizonyítom továbbá , hogy ezen tények a közép-

Next