Pesti Napló, 1862. január (13. évfolyam, 3567-3591. szám)
1862-01-01 / 3567. szám
567 évifolyam szerd. jan. 1.1862. Szerkesztő iroda : ■ encziek tere 7-ikzám el-ső emelet. E lap szélsés részét illető minden közlemény a szkesztőséghez intézendő. Bérmentett levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Kialó-hivatal: Ferencziek terén 7-dik szám földszint. A lap anyagi részét illető közlemények (előfizetési pénz, kiadása körüli panaszok, hirdetmények) a kiadóhivatalhoz intézendők. Előfizetési feltételek Vidékre, postán : Helyben, házhoz hordva : Félévre . . . . 10 frt 50 kr. a. é. Évnegyedre ... 5 frt 25 kr. a. é. Hirdetmények díja : 7 hasábos petit-sor egyszeri hirdetésnél 7 ujkr. Bélyegdíj külön 30 ujkr. Magánvita 4 hasábos petit-sor 25 ujkr. Előfizetési felhívás „ NAPLÓ“ "Hvamára. *iárvtre 10 rt ívő-martiusi évre 25 kr. az előfizSA dijak kiad hivatalba vittendők. A „PestNapló“ kiadóhivatala. PEST decenaber 31.1861. (Fk) Azon két Pandora-szelenczéhez melyet az 180 ik évből az 1861-kibe vittünk é + L az olasz és a keleti kérdéshe " ''r folytában még egy okai. Mind a hán fedve, hanen ^ a épem- küllemezök par^ . előlük, és liki ag- odalommal léz az^i pillanat eb, a mimajd a tors egy hatalmas rízással 's mindháromnak födelét is fogja •*' . "d. y *,61. utol napja mind a három rányot*s tekét hozott. fesziban a rticasoli féle kbinet alapján meg van rendítve 6 maneteg, v^mint környezete is, élnken érzi, miszerint napjai meg vannak támlálva, Ricasoli érszaka külsőleg nen volt "oroft, de aLj. a ter^net elismeréssel íraa,i(i)r'in férfi nevét, ki lazájának a legnagyobb okozatot. hozta t. i. minden dicsőség és a siker . ménye nek il koptatni magát, miként a hadseregnél az úgynevezett elveszett állomások védői, kik előreláthatólag eedménytelen küzdelmet folytatnak, hogy a lábbálló főhadnak ideje legyen mgát szervezni és új megtámadásra készült. * állíthatni, hogy bárki lett útna, nálánál egy hajszályimre nem mehetett volna. hiataliasabb akarat megállapodást parancsolsz olasz mozgalomnak, és a nemes florenzi báró elég önmegtagadással birt, az átmeneti időszak áldozatául ajánlani fel salt tekintélyét, népszerűségét. Azon pillant, midőn ő lelépne, a cselekvés ujjákezdést fogná jelezni, és azon makacsság, melylyl 'O szhon államférfiai a Ricasoli-féle kal... *xx . rült belügyi tárcza átvállalt utjuodnak, világosan mutatja, m t mindannyian: az átmeneti korszakel lejárásától tartanak, és ezért ner i-~ave^ sajé,t tekintélyüket áldoz ; 'tag kitöltésére, mely : lOsiam stiauv ■ i j '*-ét elválasztja. jcf kérdésre nézve Oroszország 0~jabb tiltakozása, melyhez — a,Pays1 állítása szerint — legalább félig meddig Francziaország is csatlakozott, csakugyan tékeny eseménynek mondható, nem néha e tiltakozás közvetlen gyakorlati övetkezéseket vonhatna maga után, haha mivel meglepő világosságot árasztoszország szándékaira.Ez utóbbiaknak tízávetőleges kitalálása könnyű volt ugyan már régóta, és senki sem kétke arről , hogy mily állást veen az ország annak idején a keleti kérdés irányában, hanem mikor lesz itt „annak ideje“, azt csakugyan senki sem tudta meghatározni. Ez azon pont, melyre az omsz tiltakozás már most világosságot áraszt. ha a színházban a zenészek hangolni kezik hangszereiket, ez annak a jele, hogy a darab kezdete nincs messze, a legújabb orosz jegyzék, véleményünkérint, csakugyan ily hangszer-hangolás. Ausztriának minden valószínűség szerint felelnie kellene az orosz jegyzékre, és határozottan visszautasítani a péterván kabinet kelletlen beleszólását. Az orosz okmány hangjától függend az osz- 1 • ide 10a/árí? az oly gyöngébben, miként ezt a távirati sürgönyéből következtethetni, akkor eléggé ingerült jegyzékváltásnak nézhetünk eléje. A szegény medve, melynek bőre felett e vita foly, ezalatt csendesül fekszik ® ^ ^nancziális sebeiből vérezv^n és pillanatm pillanatra belső gyuldástól fenyegetve.. Azok az apró zenebnák, misét a pémügyi krízis Stambulban előidéző gén részedek, mert a nép köt egyre növelik az izgatottságot, mely idott pilana aa ügyes kéz által bármly czélra s felhasználható. A porta miniaterei, az gaz, még most is „hoch zu Rosi“ ülnek, és nevezetesen Szerbia irányába igénye határozott hangon nyilatkoznak, de hisz államférfiak biztossági érzete egyma elegendő volna egy állam megmentésre, akkor az utóbbi évek alatt sok dőlő másként történt volna, mint valóságge történt. Az utolsó newyorki hírek teljesen valósznűtlenné teszik a két déli meghatalmazottnak szabadon bocsáttatását és igy az új év első napjai alkalmasint visszaszandják Európába a Washingtonban sékelő angol-t. " Nem mondjuk, hgy azért lehetetlen a wj.hbi alkudozs, de nemcsak lehetséges, hanem bizoyos az is, miszerint azontúl kettőztetett esélylyel fognak mind a két részről a , .-r , . - i, * T;nlni, és hogy nem sokára ry hatalmas angol -1 .flotta fog az északnerikaival közvetlen - iv,és farkas semet nézni. Pedig tudva van, hogy, xj'-helyzetekben sokszor magoktól sülnek el az ágyúk. Ezen helyzeteken végig pillantván, nem lehet, hogy fel ne tűnjék egy sajátszerű jelenség. A fennforgó európai kérdések közül három európai nagy hatalmasság — részint mint esetleges megtámadó, részint mint fenyegetett — közvetlenül van tórákérve. Csak kettőnek van még teljesen szabad keze, és ez: Franczia és Poroszország, de e kettő közt az a különbség, hogy Francette országot mind a három nagy kérdés, az dinox., ’ , ’ amerikai, legalább közvetve érdekli; Poroszországot egyik sem. Ez utóbbinak sem az olasz, sem a keleti, sem az amerikai ügyhöz semmi köze nincs, és akármelyike e kérdésnek lépjen előtérbe, vagy habár egyszerre mind a három kezdene is „égetővé“ lenni , ez Poroszországot nemcsak nem háborgatja, hanem inkább kedvező alkalmat nyújtana neki, németországi poétikáját akadálytalanul kere^z- Y^Wmni, föltéve,’2027 ő maga kész,'akarva és minden sürgető szükség nélkül nem avatkozik ezen ügyek valamelyiekébe. Fontos kérdés tehát az: vájjon annak idején be fogja-e érni Poroszország a maga németországi nassiójával, vagy pedig nagyhatalmi állásánál fogva szükségesnek találandja e a nagy európai ügyekbe is tettleg beavatkozni ? Igénytelen véleményünk szerint ettől fogsogni azon kiterjedés, melyet egy mtás térni netalán beállandó összeütközés vehetne; ettől nagy részben Francziaország magatartása is. Ez utóbbinak czélja nyilván az, hogy ő maga mindenbe avatkozassék, Poroszország pedig ne avatkozék semmibe, hanem használja fel a kevező pillanatot németországi álláának megszilárdítására és tágasbítására . Poroszország erre rááll, akkor közé Európa változás felé halad ugyan, de meglehetősen békés ösvényen. Szaály a megyék , Fogaras és Nassád vidéke s a székelyszékek muncipális alkotmányának ideiglenes szervezésére Erdélyben A Korunk egész terjedelemben közli az esélyi kanczelária elnökének azon deiglnes szabályát, melynek lényeges pontjait a Pesti Napló kivonatban zárta, s mely a Királyhágón túl uj tegyi szervezetet léptetett életbe addig, ingörvényhozásilag más intézkedések történetnek. Nem hisszük, hogy olvasóinkat közelebbről ne érdekeljék Erdély élményei csak hon viszonynál fogva is, mely Magyaroszágot vele történelmileg és jogilag sizadok óta, s még különösebben az 188-ki czikkek által, szoros kapcsolatban tartotta. Ennélfogva kötelességünknk hívők, Nádasdy gróf tervét teljes kűrjedésében átvenni a Korunkból. Észevételeinket rá elmondani, s különösen í perezben elmondani, feleslegesnek tartjuk. Miutá Ő cs. k. Apostoli ídség,az 1860. oct. 20-di kics. diploma legkegyelmiebb keresztülviteléé f. é. nov. 27-ki és dec. is,éki legmagasabb határzatával legkegyelmesenyen megengedni méltóztatott, „hogy mig a megyék, Fogas,Ré Naszód vidéke s a székelyszéküc jövenlékei,'iuunicipalis alkotmányuk fölött országgyülésieg törvény létesülendő, az eddigi a generalis-cd fregattók helyébe szabad választás útján alakuíva állandó bizottmányok lépjenek, e,. nélfogv, e bizottmányok alakítása, hatásköre és ügyvitelére Nemkülönben a megyékben a főispánok, vidékekben a főkapitányok és a székely székekben a fökirálybirákra, valamint e hatóságok többi tisztviselőn ? n,ézv°é f fentebbi legmagasabb határzatok szat’^P^1 gaPran következő szabályok méretnek d‘kizsmormertekul: 1. §. A megyét,vidéket vagy szeketeket,keleli ügyeiben egy állandó, a megye’ sfék vagy szék lakóinak szabad választása által alakút bizottmány képviseli. .. 2. §. E bizottmány, mig az erdélyi vidékek és székely székek jövendő munkája 1. X ... érv alkotmányárt országgyűlésileg törvényes egyezmény létesült, az eddigi generális congregatiók helyébe lép. 3. §. A bizttmány, a naszódi vidéket kivéve, minden hatósánál áll: a) a nagy fldbirtok képviselőiből ; b) a nagyob földbirtok választott képviselőiből; c) a választói szabály által megnevezett városok, mezőváosok és iparhelységek választott képviselőiből; d) a többi tszségek választott képviselőiből ; e) az ipar, illet és kereskedelem választott képviselőiből ; 4. §. A nasali vidékben a bizottmány csak a 3. 3. és d) e) alatt említett osztályok választott képviselőie áll. 5. §. Ezen fel minden választókerületben minden válaszóosztály póttagokat is választana képviselői mesét a bizottmányban. A minden pásztó kerületben minden választó osztály által riasztandó póttagok száma felére uV.p.-rUt tatik ne a minden választó osztályra eső rendes bizon.'-tenyi tagok számának. Azon községek, melyek a választási szabály szerint csak egy képviselőt választhatnak, egy póttagot is választanának. 6. §: Ha egy megválasztott bizottmányi tag a választást nem fogadja el, később kilép, vagy a bizottmányi munkálatokbani részvételben hoszszabb időre gátolva van, akkor, ha azon választó osztályban több póttag volt választva, helyébe az a póttag lép , amely a póttagok választásánál legtöbb szavazatot nyert. 7. §: A megye, vidék vagy szék főhivatalnokai (főbíró, alispán, alkapitány, alkirálybiró, főjegyző) valamint minden járás vezető hivatali"Myers szavazattal birnak a bizottsáa J AiuAI. 8. §. A főispán, főkapitány, főkirálybiró vagy helyetteseik elnökeinek a bizottmányban. A bizottmányi gyűlések jegyzőkönyveit a megye, vidék vagy szék jegyzője vezeti. 9. §. (Bővebb határozatokat az egyes hatóságokban e bizottmányok összeállítására, a választási jog s a megválaszthatásra, a választandó tagoknak a szervezendő választókerületekrevaló felosztására s a választásnál tartandó eljárásra nézve a legfelsőbb szentesített választó szabály tartalmaz. 10. §. Ezen bizottmányok hivataloskodásának időszaka egyelőre azon ideig szabatik meg, amikoron a megyék, vidékek és székelyszékek jövendő municipális alkotmánya országgyűlési törvény által meg lesz állapítva. 11. §. A bizottmányba választott képviselőknek nem szabad utasításokat elfogadni. A bizottmány minden tagja szavazatjogát csak személyesen gyakorolhatja. 12. §. A bizottmány rendes ülésekre szabályszerűleg minden három hónapban összegyűl, azonban különös sürgős és fontos esetekben rendkívüli gyűlésekre is összehivattathatik. 13. §. A bizottmánynak úgy rendes, mint rendkívüli gyűlésret összehívása kizárólag a főispán, főkapitány s főkirálybirónak, és ha helyük nincs betöltve, vagy a szolgálattól távol vannak, helyetteseiknek áll hatalmában. 14. §: Az elnöknek joga van a bizottmány gyűléseit, ha oly tárgyakat akarna tárgyalás alá venni, amelyek nem tartoznak hatáskörébe , ha rendetlenségek fordulnának elő, vagy ha az ülések, e gyülekezetek tekintélyével össze nem férő jellemet öltenének, feloszlatni. Valamely megye-, vidék- vagy székbizottmányának végképeni feloszlatását és uj választás elintézését öl. Felsége a császár rendeli el. 15. §. A bizottmány hivatva van az előbbi generális congregatiók törvényes hatásköre szerint a megye, vidék és szék kebti ügyeit tárgyalni s azokban határozni; továbbá a tanácsot megválasztani, ha annak egyes tagjai már 1848-ig is választás alá estek. 16. §. Kivétetnek innen oly ügyek, melyek az 1860. oct. 20-ki császári diploma s az 1861. febr. 26-iki államalaptörvény szerint az összbirodalom közös ügyeit képezik, a melyek tehát semmi feltét mellett sem vonathatnak a bizottmány hatáskörébe. 17. §. Politikai tárgyalások államjogi, katonai és pénzügyi kérdések felett, úgyszinte azon tárgyak, amelyek a bírói hatalom hatáskörét érintik, a bizottmány tárgyalásaiból tökéletesen kizárvák. 18. §. A bizottmánynak joga van, kérvényeket és előterjesztéseket a politikai kezelésében s a törvénykezésben észrevett hiányokat illetőleg, vagy oly ügyekben, a melyek a megye, vidék és szék lakóinak vagy azok egyes osztályainak közjólétét érintik, a kir. kormányszékhez, vagy O cs. kir. Figéhez intézni. 19. §. A bizottmány működésénél az O cs. kir. Apostoli Felsége december 21-ről 1860. kelt rendeletéhez kell, hogy tartsa magát, mely szerint minden fennálló rendeletek fenntartatnak, a mig ő Felsége a császár vagy országgyűlési közös határozat által nem módosíttatnak. 20. §• A bizottmánynak joga van az egyes hatóságok (megyék, vidékek, székek) közigazgatási beosztására és a megye, vidék, szék személyzetének és fizetésének változtatására határzatot hozni s indítványt tenni, amely azonban csak akkor érvényes, ha Ő Felsége által jóváhagyatik. 21. §. Minthogy egyelőre, s amíg a hatósági igazgatás költségeinek fedezésére országgyűlési egyezkedés létesülhet, a közigazgatási hatóságok költségei előleg alakjában az államkincstárból fedeztetnek; a bizottmánynak hat hónapi költségvetést kell mindannyiszor készítni az igazgatás összes kiadásairól, s utalványoztatás végett a maga idejében a kir. főkormányszékhez fölterjeszteni. Hasonló előterjesztésnek kell történni azon kiadásokra nézve, amelyek az eddigi rendszer szerint az országos pénzalapból fedeztettek. 22. §. Az említett jóváhagyott költségvetés alapján a főapát, főkapitány, a fökirálybiró vagy helyettese a kir. főkormányszék elé terjeszti a havi szükségleti kimutatást, amely a szükséges pénzösszegeket a hatóság székhelyén vagy ennek közelében eső cs. k. adóhivatal által kifizetteti, és pedig úgy, hogy a fizetések a főispán, főkapitány, fökirálybiró vagy helyettese utalványára történnek. 23. §. A bizottmányt illető megyei, szék vagy vidéki tisztviselők választására nézve, az 1846, 47-ki II. t. sz. értelmében a kir. szentesítést igénylő hivatalokra, mint: a főbiró és alispánok a megyéken, az alkapitányok a vidékeken, s az alkirálybirák a székely székekben, oly hatóságokban, ahol több mint három egyenjogú vallás létezik, melyekhez jelenleg a g. egyesült és g. n. egyesült vallás is tartozik, egy-egy szavazattöbbséggel választott egyén terjesztendő fel a kir. kormányszék utján . Felségéhez megerősítés végett. 24. §. A többi tisztviselőket, akiknek választása törvényesen a közgyűlést illette, a bizottmány választja szótöbbséggel. 25. §. Az előbbi 23. és 24. § ban említett s a bizottmányi választás útján betöltendő állomásra a főispán, főkapitány, főkirálybiró minden egyenjogú vallásból, amely a hatóságban létezik, három alkalmas egyént ajánl a bizottmánynak. 26. §. Fölterjesztések kormányrendeletek ellen csak a rendeletek egyidejű végrehajtása mellett engedtetnek meg. 27. §. A bizottmány ülései nyilvánosak. A hallgatóságnak azon külön helyet kell elfoglalni, s minden tetszés és nem-tetszés-nyilvánítástól tartózkodni, ellenkező esetben az elnök az egyes zavargót vagy az egész közönséget kiutasíthatja. Kivételesen tarthatni zárt ülést is, ha vagy az elnök vagy legalább öt tag kívánja, s ha a hallgatóság eltávolítása után a bizottmány elhatározza. 28. §. A tárgyalandó ügyek rende ugyanaz, a mely az 1791. XII. t. ez. 4. §. a, b, c és d pontja alatt szabva van; ügyletrend is (ordo et methodus consultationum) a mennyiben e szabályok által változás nem történt, az emlitett t. ez. hasonló czikkében van szabályozva. 29. §. Egyes tagok önálló indítványai, azaz olyanok, amelyek a bizottmánytól tárgyalandó ügyekre nem vonatkoznak, előbb az elnöknek írásban benyújtandók, a ki határoz a felett, hogy a bizottmány elé adandó-e, s ha igen, annak rendét kitűzi. Ha az elnök az indítványt meg nem engedné, az indítványozó a kir. kormányszékhez folyamodhatik. 30. §: A bizottmány csak akkor határozatképes, ha a tagoknak több mint fele jelen van, és a határzat csak akkor érvényes, ha a jelenlevők általános szótöbbséggel hozták. Egyenlő szózat esetén az elnöké dönt. Az elnöknek joga sőt kötelessége oly bizottmányi határzatot, amelyet a fennálló törvényekkel és rendeletekkel ellenkezőnek lát, a kivitelben megakadályozni és ez ügyet határozat végett rögtön a kir. kormányszék elé terjeszteni. 31. §. A szavazás rendesen szóval történik, az elnök belátása szerint azonban felállás és ülvemaradással is történhetik. A választások szavazóczédulákkal történnek. 32. §. A bizottmányi ülésekben minden tagnak szabad az országban divatozó három nyelv közül akármelyiket használni. 33. §. A bizottmány tanácskozásairól vezetett jegyzőkönyvek a másnapi ülésben, az utolsó ülésről szóló jegyzőkönyv még aznap hitelesítendő s legfeljebb három nap múlva a kir. kormányszékhez fölterjesztendő. 34. §. A bizottmány végrehajtásra alkalmas határozatait a megye, vidék, szék tisztviselői hajtják végre. 35. §. A bizottmány, amely a megye, vidék, szék szokásos régi pecsétjét használja, jelentéseit és előterjesztéseit a királyi kormányszékhez intézi. Ezeket a megye, vidék, szék közönsége nevében az elnök írja alá , s a kormányszék is a közönséghez intézi rendeleteit a bizottmányt illető ügyekben. 36. §. A bizottmánynak joga van a hatóság politikai tisztviselői számára szolgálati utasításokat dolgozni ki s kibocsátása előtt a kir. kormányszéknek jóváhagyás végett beküldeni. 37. §. A megyék, vidékek, székek hatósági szervezetének végleges szabályozásáig országgyűlési egyezkedés útján, köteles a bizottmány pontosan ez utasításhoz tartani magát. 38. §: A megye igazgatásának élén a főispán, főkapitány, főkirálybiró, vagy megüresedés esetén a kir. kormányszéktől kirendelt administrator áll. — Betegség vagy más törvényes akadályozás esetén az igazgatás vezetése a megye, vidék, szék első alhivatalnokára száll. 39. §. A főispán, főkapitány, főkirálybiró vagy administrator a kir. kormányszék elnöke vagy ettől e végre kijelölt biztos kezébe teszi le az esküt. 40. §. A főispán, főkapitány, főkirálybiró közvetlen vezetése alatt a megye, szék, vidék tanácsa gondoskodik a hatóság politikai igazgatásáról. (Vége következik.) Az „Ostd. Post“ azt mondja, hogy az octoberi diploma végrehajtása mindenfelé gyakorlatiasság nélküli romantikának bizonyult be, s hogy e tételt indokolja, az általa annyiszor kisebbített magyar államjognak csap egy bókot a cseh közjog rovására. „Lehet-e egy sorba állítani — így kiált fel — oly államjogot, mely 1848-ig teljes continuitásában állott fenn, egy másikkal, mely 1618- ban kimúlt a világból ? Apponyi, Barkóczy és Majláth uraknak a megszaporított Reichsrathban ilyesmi bizonyosan nem jutott eszébe.“ E czikkre, mint mondók, a „Vaterland“ felel. Válaszának veleje oda megy ki, hogy az, a ki az octoberi diploma keresztül vitelével felhagy, feladja egyszersmind a februáriusi alkotmányt is, miután eleinte azt mondták, hogy ezen alkotmány nem egyéb, mint az octoberi diploma végrehajtása. Az alkotmány feladásának világos jeleit látja a „Vaterland“ egyébiránt Schmerling úr azon nyilatkozatában, hogy a reichsrathi képviselők nem az országgyűlések megbízottjai, hanem a választó gyülekezetekéi, még inkább azt látja a bugetnek a szűkebb Reichsrath elé terjesztésében. A „Vaterland“ tehát a februáriusi pátensek hatályosságának első szakát abban látja, amit sem a császárnak sem a népeknek nem vallottak be az illetők, hogy az octoberi diplomát eltegye az útból. A működés második korszaka egy Reichsrath alkotására szorítkozik a magyar koronán kívüli országok részéről, melynek illetékessége azonban az összes államérdekekre kiterjesztetik, és amelynél minden történelmi jog mellőztetik. Legmulatságosabb, hogy a „Vaterland“ úgy látja, hogy azok, akik az octoberi diplomát elvetik, a dualismus felé eveznek, amelylyel a „Vaterland“ nem akar megbarátkozni, s azt hiszi, a Lajthántúli népek sem fognak megelégedni. ” Végül a „Vaterland“ saját politikai hitét a következőkbe foglalja : „Senki sem akarja a birodalomnak történelmi politikai egyéniségekre való feloszlatását. De akármit mondjon az önkényes alkotmánycsinálás, a feladat, melynek megoldása, Ausztriában 1848 óta elutasíthatatlan szükséggé vált, tényleg abban áll, hogy a hozzá tartozó országok történelmi jogai tiszteletben tartassanak, és ezen jog, valamint az országos ügyeknek otthon intézése utáni vagy az összbirodalom életfeltételeivel kibékíttessenek. És bármennyire vergődik ellene a lapos liberalizmus, e szükségesség újra meg újra érvényt fog szerezni magának. De vájjon lehetnek-e igazságosak az iránt azok, akik mit sem akarnak róla hallani, és a kik az Ő Felsége által oct. 20-dikán ezen szükségességre való tekintetből kihirdetett közjogi elveket valótlan eseményekkel meghamisítani és eldugni iparkodnak ? A hazugság a forradalom szolgája , ronthat, de tartós valamit soha nem építhet.“ Ránk nézve, akik mind a két bécsi lapétól különböző téren állunk, az egész vita csupán annyiban érdekes, mert megmondtuk valamikor, hogy az a sokszor ócsárolt s kiutasított dualismus nagy valószínűséggel mondhatja azt, amit mondott volt Coriolán : „Szeretni fogtok még ti engemet.“ October 20. és Február 26. A hétfői esti lapok nem igen hoznak valami nevezetest Bécsből. A centralista „Ost-Deutsche Post“ közt azonban, meg az octoberi férfiak egy töredékek közlönye a „Vaterland“ közt, egy polémia van folyamatban, melyben rólunk gyakran megemlékeznek. Az „Ostd. Post“ nevezetesen egy Clam-Thun minisztérium lehetőségét ostromolva, világosan kimondja, „hogy Ausztriában a történelmi politikai egyéniségek eszméje, meghaladt vagy abbahagyott álláspont, hogy az octoberi diploma alapján Magyarországgal czélba vett kiegyezés meghiúsulta az egész világ előtt feltárt a mindazon csalékony következtetéseket, melyekből az octoberi diploma eredetét vette; és hogy a legroszabb esetben a német koronaországok (Kronländer) előbb ráadnák fej őket a Magyarországgal való közvetlen kiegyezésre, mint azon zűrzavaros történelmi politikai confusiora, melyet a birodalomnak egyes individualitásokra való bontása elő fogna idézni.“ Szent István társulat. __ Ma tartatott meg a társulat ez évi közgyűlése. O excellentiája Lonovics József érsek az egyetemi dalárda éneklése mellett, a belvárosi főtemplomban kis misét mondván reggeli 10 órakor, — az igen népes ülést ugyancsak O excellentiája következő szívélyes üdvözlettel nyitá meg : „Igen megtisztelve érzem magamat, midőn távollevő nagyérdemű méltóságos elnökünk helyett szerencsém van a Szent-István-társulat jelen közgyűlésén ezen elnöki széket elfoglalni, és e helyről a tisztelt gyülekezetet szívből üdvözölni. Én részemről, ha szabad azt mondani, szentül kérkedhetem, azzal, hogy társulatunknak léte első percze óta egyik igénytelen tagja vagyok. Láttam e szerint annak bölcsőjét s hajnalkorát, s tanúja valók azon remények s aggodalmaknak, azon nehézségek s akadályoknak, s ama jóslatok, szerencsekivánatok- s jámbor fohászoknak, melyek annak keletkeztét előzék s környezék, valamint azon örvendetes kezdetnek is, mely annak életrevalóságát igazolván, egyszersmind jövőjét is biztositó. Később távoliaktomban is mindig különös figyelem s élénk részvéttel kisértem működését, s jól esett lelkemnek hallani, olvasni, mint karolták fel s ápolták a nemzet jobbjai a lefolyt nehéz időszak alatt e társulatot, s eme szives részvétek s épületes pártolásuk mellett, mint nőtte ki magát a parányi mustármag egy ma már mély gyökeret vert, árnyékadó s dúsan gyümölcsöző terebélyfává, s az oly szerény kezdetű intézet csakhamar mint bobtá el a próféta által szemlélt kisded felhőként az egész láthatárt, hogy a honra áldást s üdvöt áraszszon, s hogy egyebet mellőzzek, mint hirdeték a külföld, sőt még a más hemisphaerium lapjai is társulatunk működésének nagyszerű s bámulatos eredményét, pebben köztünk nyilatkozó katholikus hitesbbi vendetes voltát, s mint lön e szerint lázható tekintetben magyar hazánkra is aj£l egykor azon szép s fenbecsü dicséret, mit az híveinek az apostol a fakadó rómavárosi if(]es vestra anhitét magasztalta s örökítette. A Sz.-István-tornunciatur in universo mund a katholika világjulat érdeme, hogy nemzmely körökben iskeegyház legtávolabb visetik , hol egyébkénti resztény-szeretettel Veretlenek, viszonyaink tojaig^ ^ Rendezhetünk, És most má.’munkaköre mindinkább tágul, hogy társulat^ folytonosan „e, tagjainak száma jótékony n3adik , s hogy kiadott kisebb s naegy vu SZovei ma már hazaszerte minden sorsú, Fnemü s nyelvű katolikusok kezein forogv s úgy a palotákban, mint a kunyhókban, nay’ a föpásztorok s minden rendű egyházi s világi mivelt férfiak könyvtárában, mint a szegény földreivelő szekrényében feltalálhatók, s honunk