Pesti Napló, 1867. július (18. évfolyam, 5158–5183. szám)

1867-07-02 / 5158. szám

150-5158. Szerkesztési iroda: Ferencziek tere 7. szám. 1. emelet. A lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Kiadó-h­ivatal: Ferencziek tere 7. szént földszint. A lap anyagi részét illető köz­lemények (előfizetési pénz, ki­adás körüli panaszok , hirdet­mények) a kiadó­hivatalhoz in­­tézendők. Vililli Előfizetési föltételek: Vidékre, postán , vagy helyben, házhoz hordva. Félévre . 1(1 frt 50 kr. o. é. fcivuegyedre . í» frt -5 kr. o. ó. Hirdetményei». (iíjVi 7 hasábos petitnér egyszeri hirér­tésnél 7 uj kr Bélyegdíj külön 36 ujkr Nyílt-tér : 5 hasábos petit ...r •á6 uj kr. • Előfizetési felhívás P­ESTI NAPLÓ julius—decemberi Féléves és julius—septemberi negyedéves ft P a \ Julius—«’«‘«•emberi n évre ■ | Julius—septemberi , évre a „ A PESTI NAPLÓ kiadó-hivatala. kr. Pest ? julius 1. 1861 A „Fremdenblatt“ vádat emel a biro­dalmi tanács ellen, mondván, hogy ezen törvényhozó testület tekintélyei vonakod­nak tárczát vállalni, azt hívén, hogy a situatió, mind az alkotmány kérdésére, mind pedig különösen Magyarország irá­nyában, a pénzügyi viszonyokra nézve, még nincs eléggé kitisztázva. Szeretnének várni , szeretnék addig húzni és halogatni a kérdéseket, míg min­den nehézség elháríttatik, s a megoldás, mint az érett gyümölcs, az orrok elébe hull, hogy felszedhessék. Ki ne óhajtotta volna közülünk is ezen fáradtság nélküli eredményhez jutást, de éreztük, hogy bokros tenni valónk van, hogy a Gondviselés is rendszerint csak­ akkor jön a nemzeteknek segédül, midőn az ajánlkozó perczet felismervén, tudnak és akarnak magukon segíteni. A konok tétlenségnek ugyanazon veszélyei van­nak, mint a roszul választott tevékeny­ségnek. A ,Fremdenblatt“ azt gyanítja, hogy ugyanazon egyének, kik Belcredi gróf siszírozását kárhoztatták, és parliamentá­­ris­­ kormányt, sürgettek, a ,,várhatunk” jelszót, melylyel Schmerling- Ausztria er­kölcsi és anyagi cső­drejutását hatalma­san igyekezett előmozdítani, pártjelszóvá akarnák emelni. S várjon miért? Mert abban bíznak, hogy a magyarok követeléseiket majd lejebb szállítják, az európai viszonyok majd kedvezőbbekké válnak, s akkor aztán nekik alkalmuk lesz rájuk nézve kedvezőbb feltételeket dik­tálni reánk. Alig lehet a helyzet fonákabb felfogá­sát képzelni, mint a minő ez volna. Valóban nincs kilátás arra, hogy mi, mint a zivatartól megijedt hajósnép, leg­drágább kincseinket bedobjuk a tenger­be, hogy aztán a cislajb­ánusok mentő­­csarnokain , koldusként ügyefogyottan, egy kis révbe menekülhessünk. A páni félelem nem a magyar nem­zet tulajdona. Hiszszük, hogy országos önállóságunk és alaptörvényeink megóvása mellett nem­csak a mélyebb politikai felfogás, de ma­ga az egyszerű és elfogulatlan józan ész is nagy mértékben teszi ajánlatossá a kibékülést, de mi e részben már annyit tettünk, minél­­ többet a nemzet aligha akarhat tenni. A­mi pedig az európai eventualitásokat illeti, azok, kik „a várhatunk“ jelszót megint felélesztenék, valószínűleg­ keser­vesen siratnák meg tévedéseiket. Az európai viszonyok nem mutatnak tartós derűre. Ha mi nem intézzük el ügyeinket, a legelső háború vagy kitörés által nagy veszélybe sodortathatunk, de bizony még­­ terhesebb lesz a cislajthánusok helyzete. Könnyű volt pár évvel ezelőtt azt hánytorgatni, hogy a cislajbhanusoknak, ha itt törik és szakad, van egy más és nagy hazájuk, hová menekülhetnek. De most már a csehek, a ruthenok, a slové­­nek, s a zászlóját maholnap kitűzni akaró panslavismus, semmi könnyelmű hitet nem tesz ajánlatossá. S ha azok, kik a bi­rodalmi tanács pártvezetői, a „várhatunk“ szóért a tárczákat visszautasítanák, a rendkívüli körülmények kivánják, hogy azok üljenek a mi­niszteri padokra, kik, midőn rém és parliamentáris múlttal nem is bírnak, a kibékülés akadályainak gyors lerombolása, és esélyes kezdeményezéseik által, erős rokonszenveket csoportosíthat­nak mag­uk köré, s a régi korhadt pártok helyére új csoportozatokat gyűjthetnek össze. Nem kell elfeledni, hogy nekünk, ha a kieg­y­ezkedés dugába nem dől, a jövő évet okvetlenül külön budgettel kell megkez­denünk,­ de ez csak úgy történhetik, ha a birodalmi tanács korán készíti el az álta­lános költségvetést, s ha a quota aránya elhatároztatik, és ha a delegátiók megala­kulnak és kötelességeiket frissen teljesítik. Mihelyt a reichsrath a helyzet intő szavát nem hallgatja meg, mihelyt me­reng, töprenkedik, s a közösügyi munká­latot módosításokkal spékelgeti, s hosszú tárgyalásokat álít, hogy időt nyerjen, akkor kétségkívül elvesztette a sikert, s fölbátorította mind az alkotmányosság, mind pedig a monarchia ellenségeit. KEMÉNY ZSIGMOND: Czikkünk befejezése után , néhány percz múlva megérkezett a „Wiener Zei­tung“ vasárnapi száma, hozván a miniszté­riumban történt változásokat. A centra­lista párt tekintélyei s úgyszintén az au­­tonomisták — mint látszik — még most nem találták szükségesnek az államügyek élére állani. Vagy igen súlyos, vagy igen könnyű volt számukra a tárcza. Elhajt­juk, hogy ezen vonakodásukból ne hárul­jon rájok semmi erkölcsi felelősség, s tettük ne hasonlítson Horátz parasztjának eljárásához, ki meg akarta várni, mig a folyam vize lefoly, és száraz lábbal me­het a túlpartra. K. Országgyűlési tudósítások. Főrendi ülés június hó­t*1 .11 déli 2 órakor. Elnök : M­aj­l­á­t­h György ; jegyző: Apor Sándor b.; a miniszteri padokon L­ó­n­y­a­y Menyhért és Wenckheim Béla b. El­n­ö­k jelenti, hogy a közös ügyi költ­ségek tárgyában kiküldendő küldöttség megválasztása képezi a mai ülés tárgyát; a választás öt tagra és egy póttagra fog terjedni; az a kérdés, vájjon a póttag is kijelöltessék-e, vagy az legyen póttag, ki az ötön túl legtöbb szavazatot nyer. A ház az utóbbit fogadja el. A szavazás előtt Károlyi György gróf, mint az állandó bizottmány elnöke, előterjeszti a május havi költséget, mi helybenhsigyatik. Ezután a választás megtörténvén, az ülés a szavazatok összeszámitása végett felfüggasztetik. J­óra inílva az illés újra megnyittat­­ván, kihirdettetik a szavazás következő eredménye: S­z­é­c­h­e­n Antal gr., Zichy N. János gr., H­a­y­n­ald Lajos, Sennyei Pál b., Lipthay Béla b. Ezeken kivü­l több — de csak relativ többségben — szavazatot Pejachevich László gr. és Zichy Ferencz gr. nyertek. Ezek uj vá­lasztás alá bocsáttatván, utóbbi választa­tott meg 31 szavazattal póttagnak. Elnök: Az eredmény a képviselőház­zal közöltetni fog. Az ülés jegyzőkönyve hitelesíttetik. Legközelebbi ülés kedden, melyre elnök, a tárgyalás alá kerülendő ügy felette fon­tos lévén, a méltóságos rendeket felkéri, hogy minél számosabban jelenjenek meg. Élés vége d. u. 5/4 4 órakor. A képcselődás július 1 jén tartott Ülése. Elnök : Szen­ti­vány­i K.; jegyzők: Ráday László gr. a jegyzőkönyvre; Gaj­­zágó Salamon a szólókra. A múlt ülés jegyzőkönyve hitelesít­tetik. Ezután elnök bejelenti Wesselényi Jó­zsef báró megválasztását; megbizó le­vele az igazoló bizottmányhoz utasittatik. Szentiványi Adolf a cultus minisztériumba történt kineveztetése következtében le­mond. Uj választás eszközlésért fog a lip­­tó megyei központi választmány felszólít­­tatni. Szathmár városa képviselője Gyene Károly családi körülmények miatt mond­­ le, az új választás itt is el fog rendeltetni. Ezután a következő kérvények jelen-­t tetnek be. Fogler László breznóbányai lakos, a kincstár tulajdonába átment ez előtti ke­gyesrendiek kolostora és folyamodó háza között fennálló épületet jelen állapotában meghagyatni kéri., Kálnoki Dénes gr. fakirály biró, Szent­­iványi Gábor szepsi-szentiványi lakos ál­tal 861. sz. a. beadott kérvényt alapta­lannak állitván, azt félretétetni kéri. Szabó Gábor és társai Fülöp-szállási lakosok az 1848­­-ik évben kibocsátott és az osztrák kormány által megsemmisített magyar papír pénz által számos árva s egyéb pénztáraknak, nemkülönben ma­gánosoknak oko­­ott károsítást panaszol­ván, országos kártalanitást eszközöltetni kérnek. Nyárád ungkmegyei község összes la­kosai curialis telkeik után 1836-ik évben kiadott birtok-illetőségük örökárom­ meg-­­ váltását s minden úrbéri terhektől felmen­­tetésöket eszközöltetni kérik. Kovácsik János, Békésmegye, Szar­­­­vas városbeli lakos az 1848/9-ik évi hadjá­ratban kiszolgáltatott bőrárukért járó 1776 frt 95 kr követelését kifizettetni kéri. Schröder Keresztély, pesti üveges, a budai general-commando épületén bera­kott ablak-üvegtáblákért járó fizetetten 385 frt 51 kv követelését kifizettetni, vagy azokat természetben visszaadatni kéri. Vácz város több választó­polgárai ké­rik, hogy Vácz város külön választói jog­gal ruháztassék fel. Mindezen kérvények a kérvény bizott­sághoz utasíttattak. Markos aziránt szólal fel, vájjon van­nak-e a képviselők határozatképes szám­mal jelen ? Elnök szavazás útján akarja eldönteni, mire a növekedő zaj közben Markos meg­jegyzi, hogy a felett a ház nem határoz­hat, hogy vájjon határozó­képes-e. Kéri, olvastassák fel a névsor, kezdik a név­sort olvasni. Keglevics Béla gróf ezt fe­leslegesnek tartja, egyszerűen meg kel­lene számlálni. Ghy­czy Kálmán : Erre nincsen sza­bály. A gyakorlat úgy tartja, s ezt 861- ben is követtük, hogy a névsort fel kell olvasni. Z­sédén­yi : Fel kell olvasni a név­jegyzéket, hadd tudja meg az ország, kik vannak jelen. Erre felolvastatik a névsor. Jelen volt 253 tag, távol 123, tehát ha­tározatképes számmal voltak jelen. Következett az utolsó ülésben a depu­­táció megválasztására beadott szavazatok eredményének kihirdetése. Eszerint kapott beadott 204 szavazat közül Cseng­er­y Antal 191-et, Trefort Ágoston 191-et Podmaniczky Frigyes 181-et, Som­­si­ch Pál 177-et, G­h­y­c­z­y Kálmán 169-et, Bethlen Farkas gr. 168-at, Kautz Gyula 168, Kemény Gábor 161-et, Bar­tál György 155-öt, Fest Imre 136-ot, póttagokid P­u­l­s­z­k­y Ferencz 94, Semsey Albert 61 szavazattal választat­tak meg; két szavazat üresen adatott be. Keglevich Béla: Azon észrevételem van, hogy eddig szokatlan volt azon eljá­rás, hogy póttagok választassanak. En­nélfogva vagy ki kell azokat hagyni, vagy először határozatot kell e tárgyban hozni. Bernát­h Zs. A házszabályokban van, hogy határozatokat változtatni nem kell; a határozat megvan, ennek értelmé­ben történt az eljárás, ennek most meg kell maradni, s azon változtatni nem lehet. S­z­ap­­­o­n­c­z­a­y, A minisztérium által beadott határozati javaslatban csak 10 tagról volt szó, s ezt fogadta el a ház, ha már most egynémely tagnak tetszett pót­tagokra is szavazni, ezt a ház figyelembe nem veheti. Zsedényi: A határozati javaslatban csak 10 tag választása határoztatván el, többet választani nem is lehetett, és így a póttagokra esett szavazatok, mint nem történtek tekintendők. Pat­ay interpellálja a jegyzőt, kinek parancsára vette fel a jegyzőkönyvbe a póttagokat . G a­­­z á­g a 8. jegyző azt fe­leli, hogy csak ma hir­d­ettetvén ki a sza­vazás eredménye, en­n­élfogva a ma felol­vasott jegyzőkönyvben nem is foglaltat­hatott, a­mint csakugyan nem is foglalta­­t­tik. A jegyző csak felolvasta a megvá­­l­­asztott póttagokat, a háznak fennhagyat­­ván, azokat megerő­síteni, vagy elmellőzni. B­ű­n i­s. Ne tart­ózkodjunk e kérdésnél, hanem mondjuk k­i, hogy a póttagok vá­lasztása semmisn­ek tekintendő. A ház csak a 10 tagra történt válasz­tást kívánja érvé­­nyesnek tekintetni. Elnök szóba hozza, hogy a koronázási ünnepélyeknek hű leírása a múlt ülések egyikében bemutattatván, a ház azt felol­vasottnak kívánta vétetni, s kinyomatását elrendelte. Ez megtörténvén, kérdi a há­zat, várjon most is felolvasottnak kívánja-e tekinteni, és mit kíván arra nézve határoz­ni, hogy hol foglaljon az helyet. A ház a régi szokás figyelembevétele mellett e leírásnak az országgyűlési iro­mányok közt leendő felvételét hatá­rozza el. Zsedényi Ede. T. ház! Azon határozatunk­ban, a­melylyel a közös érdekű viszonyokról szó­­­ló törvény folytán most épen a 15-ös orsz. vá­lasztmányt küldöttük ki, egyszersmind azt is ki­mondottuk, hogy üléseinket el akarjuk napolni, vagy pedig a főrendi háznak, melynek ezen el­napolás kifejezése ellen ki­ogása volt, tökéletes megnyugtatására, nem akarunk egyebet kimon­dani, mint­­ azt, hogy a ház szünetelvén, üléseit több ideig el fogja halasztani. Ezen határozatunk nyomán, miután csakugyan addig, míg az igazas ügyi miniszte törvényjavaslata iránt kiküldött bizottság, s az érintett országos küldöttség jelen­téseiket be nem adhatják, más részről a minisz­térium is egyébb előterjesztéseket nem tehet, or­szágos tanácskozmányaikat haszonnal ez­úttal nem is folytathatjuk. Már most arra szóllítom fel a 1. képviselő­házat, hogy jegyzőkönyvileg mondja ki, hogy szerdától, az­az folyó évi július hó 3-dik napjától kezdve, mindaddig üléseket nem tart, míg a ház elnöke a képv. ház összehí­vását okvetlenül szükségesnek nem tartván, az általa megszabandó határnapról a képv. ház tagjait eleve a maga idején nem értesítendő S miután ezen szünetelés valószínűleg 3 hóig is tarthat (közbeszóllása jobboldalról: „Aligha“), ezen idő alatt csakis a kiküldött bizottmányok­ban működő tagoknak járjanak ki a napi díjak (Helyeslés), hanem egyszersmind azt teszszük hozzá, hogy azon esetre, ha előre nem látható körülmények miatt rövidebb idő alatt ö­ssze­hi­vatnék a képv. ház, úgy, hogy a képv. ház tagja­inak ide és visszautazási költségeiket figyelembe kell venni / a kép. ház fenntartja magának a na­­­­pidíjak iránti utólagos rendelkezési jogát. (Föl­­j kiáltások: Zárt ülésbe való !) Ezek volnának, melyeket a szünetelés iránt a­­ jegyzőkönyvbe iktatni óhajtanék. B­ó­n i­s előadása következtében, Zsedé­nyi azon indítványai felett zárt ülésben határozta a ház tanácskozni. Erre az ülés zárttá alakíttatott, am 41-kor ismét megnyittatván, elnök felolvassa azok neveit, kik a felolva­sáskor neveiket nem hallották, s most je­lentkeztek az elnökségnél, ezek: Kardoss Kálmán, Székács József, Thury Gergely­, Csengery Antal, Odeschalchi herczeg, Frideczky Tim­or, Ács Károly, Huszár István és Lángli Gusztáv. Alikó Imre gr. : T.. házliAz eredményre ju­tás, és az idővel való gazdálkodás mindenkor kívánatos, de legkívánatosabb most, midőn a szünetelésnek küszöbén állunk.­­Ezt kívánta a kormány eszközölni az által, hogy értesülve a vasútépítések iránt beadott határozati javaslata felett több felől felmerült véleményekről, ezek­nek egyeztetése végett, egy közvetítő szerkeze­tet kíván a ház figyelmébe ajánlani. Határozati javaslat. Addig is, míg az egész vasúthálózat és annak kiépítési módja iránt a minisztérium részletes javaslatot terjeszthet a törvényhozás elé, s a tör­vényhozás azon javaslat tárgyalása folytán e tárgyban véglegesen intézkedhetik, jelen orsz. határozattal felhatalmaz­tatik a minisztérium. 1. Hogy haladéktalanul tegye meg mindazon munkálatokat, melyek az ország érdekében mi­előbb kiépítendő vasútvonalak létesítésére szük­ségesek. 2. Hogy az alább kijelölt vasútvonalak kiépí­tésére megkívántató pénzre nézve a lehető leg­­czélszerűbb módon s kedvező feltételek mellett szerződhessék, s ezen szerződést jóváhagyás és beczikkelyezés végett, az e czélra akkor azon­nal egybehívandó országgyűlés elé terjeszsze. 3) ezúttal a) az alföld-fiumei, azaz nagyvárad­szeged-fiumei, b) a kottori-zágrábi, c) a nagy­várad-brassói vonal, legsürgősebb része a nagy­várad-kolozsvári és d) a miskolczi-hatvani vas­útvonalak jelöltetvén olyanok gyanánt, melyek­nek létesítését az ország érdekei első­sorban követelik, a többi vonalok megállapítása a leg­közelebbi ülészakra halasztatik, a midőn a mi­nisztérium az összes hálózati vasút tervét az országgyűlés elé terjesztendő 4) a harmadik pont alatti vonalak azon ré­szére nézve, mely a társországok területén vo­nul keresztül, a mint a politikai nehézségek el­hárításával egyidejűleg elsőbbség adatván a Károly­város-fiumei vonalnak, saját felelőssége mellett megteendi mindazon intézkedéseket, me­lyeket a vasutak czélszerű és lehetőleg olcsó ki­építésére nézve szükségeseknek tartanid. Kardoss a szótól elállván , felszólal Trefort. A vasutak építése azon eszköz lévén, m­ely­­lyel nyomasztó közgazdasági viszonyainkon leg­gyorsabban segíthetünk; én a napi­renden levő javaslatot örömmel üdvözlöm, s elfogadom. Pártolom különösen e javaslatban kijelölt vo­nalak építését, mert ez­által nagy tőkék fognak beruháztatni, s e beruháztatás nemcsak anyagi jólétünket, hanem politikai állapotaink konsolidá­­cióját is fogja előmozdítani.­­ Megengedem, hogy a kijelölt vasutak építése nem fogja az or­szág minden igényeit kielégíteni ; de miután egyszerre mindent tennni nem lehet, az ország­gyűlés harmadik sessiójában hivatva lesz az or­­r­szág vasúti hálózatáról gondoskodni. De mi­után a felfogásom szerint vasúti politikánk kulcsa a fiumei ügy, bátorkodom nézeteimet ez ügyről röviden előadni. (Halljuk !) . Külkereskedésünk ez idő szerint főleg a nyu­gat és délfelé megy.' — A nyugati irányban kel­lő vasutakról gondoskodva van.’ De rém úgy áll a dolog a déli irányban. A buda-trieszti vasút nem felel meg a szük­ségletnek, mert terményeink e hosszú és drága szállítást nem birják el. Tengeren eszközlen­­dő kivitelünknek természetszerű kikötője nem Triest, de Fiume, Fiume s tengermellékünk álta­lán véve, ha Magyarország ország akar marad­ni — reánk nézve politikai s közgazdasági te­kintetben rendkívüli értéktel bir —, valamint Fiuméra s tenger mellékünkre nézve — annak összeköttetésére oly productiv országgal, mint Magyarország, felette nagy becsli. — De azok csak imaginariusi javak s mint arany hegyek a holdban — ha Fiume vasút által Magyaror­szággal összekötve nincsen. A kérdés tehát az, hogy micsoda irányban kell Fiumét az országgal vasutal­al összekötni. Azt fogják mondani, hogy e kérdésre a választ adja az 1848-iki XXX. t. sz. mely Buda-Pestnek­­vasuti összeköttetését Fiúméval rendeli. Én e tör­vénynek hódolná,­­e vasútnak építését igen szük­ségesnek tartom, s óhajtomt, hogy írot­toritól­ Zá­grábig, s Károly városul Fiuméig a vasúti mun­kák mielőbb kezdessenek meg. De e törvény szellemét kijátszotta az élet, mi­dőn a buda-trieszti vasút létesült, minek követ­keztében a buda-pest-fiumei vasút Kottoritól­­ Zágrábig, s Károly várostól Fiuméig csak a buda-trieszti vasútnak a mellékvonala lehet. — Ne csináljunk magunknak ez iránt illuziókat : e vasut által Fiúmén segítve nem lesz, s e vasút kivitelünket a tenger felé nem fogja nevelni. — Ha időnk lett volna s mi egy komoly enquettet nem oly dilettánsok által, mint mi vagyunk, vagy másod, s harmadrendű mérnökök által, de oly szakférfiak által, kik a vasúti ügy tudományát tökéletesen bírják, megindíthattunk volna, kide­rült volna, hogy minden esetben, hol a fővonal egy hatalmas társaság birtokában van, annak sokféle módok rendelkezésére állnak a létező forgalmat — a fővonalon megtartani, úgy hogy biztonsággal feltehetjük,miszerint azon 1,000,000 mázsára menő forgalomból, mely Buda­pest s Triest közt létezik, a Fiumei mellékvonalnak 25—30°/p-nél több nem fog jutni. De a­mint mondom, kivitelünk a tenger felé szinte is fog a fiumei mellékvonal építése által tetemesen növekedni. Ha tehát Fiumén segíteni, s kivitelünket a tenger felé előmozdítani akarjuk, nekünk a buda-triesti combinatióval ellenében egy más vasúti combinátiót fel kell állítanunk, melynek, kiindulási pontja túl a Tiszán leend, mely az Alföldön s Slavonián keresztül vezet. E tekin­tetben bátor leszek egy nehány adatot idézni. Egy mázsának szállítása B. Csabáról Buda Pes­ten keresztül Fiuméba 2 ft 16 kr. — Eszéken keresztül az egyenes vonalon lft 90 kr.-ba ke­rül, s igy a differentia 26 kr. Szegedről Pesten keresztül 2 ft 13 kr. — Eszéken át 1 ft 66 kr. a differentia 47 kr. —• Szabadkáról Pesten át 2 ft 23 kr. Eszéken át 1 ft 55 kr. — a differentia 68 kr. Zomborból a Dunán Tétényből Fiume felé 1 ft 77 kr. — Eszéken át 1 ft 40 kr. a differentia 37 kr. Ezen előny a szállításnál oly nagy, hogy ez által a legtöbb esetekben a concurrentiát állhatjuk ki más országok gabnájával, oly előny az, melylyel a termelő az adóját kifizetni képes. Hol legyen azonban e tiszántúli pályának ki­indulási pontja — erre nézve több tervek létez­nek, nevezetesen : 1) a tervezett zimony-fiumei vonal, 2) a brod-sziszeki, 3) az arad-kikinda­­zágrábi, 4) a Nagyvárad, Szeged, Eszék, Szi­szek és Zágráb-Károly városon át Fiuméba. Ha az ország mappáját elfogultság nélkül tekintjük, s e vonalakat egymás közt összehasonlítjuk, tisztába jövőnk az iránt, melyeket illeti az el­sőség. A zimony-fiumei vasút a török határszélek szomszédságában vezettetnék, Magyarország azt nem saját számára, de Szerbia és a Dunafeje­­delemségek javára építené, — arról tehát a ma­gyar parlamentben komolyan vitázni helyén nem volna. — Azonkívül a Dunától Fiuméig vasutat építeni, a nélkül, hogy az a Duna bal partján folytattatnék, valóban közgazdasági non­sens volna. —■ A brod-sziszeki vonal az előbbi­nek kiadása kisebb formátumban, annak nem is lehetne más tendentiája , minthogy Zimonyig folytattassék. Az arad-kikindai, mely egynéhány hónap előtt egyenesen Trieszt felé gravitált, és a nagyvárad-szegedi , mindkettő Eszéken át terveztetvén , a kérdés tulajdonképen arra reducáltatik, mi előnyösebb az országra néz­ve, váljon túl a Tiszán Fiume felé vezetendő vasút Araddal vagy Váraddal mint kiindulási ponttal építtessék b e ? Itt ismét Magyarország mappájára provocatore, az aradi vonal az első erdélyi vasúttal volna összeköttetésben, a Nagy­váradi Kolozsvárral Debreczennel s egész Felső- Magyarországgal, azonfelül a nagyváradi vonal átmetszi a tiszántúli vasutakat, az aradit, Te­mesvárt, a Tiszát, a Dunát, a Ferencz- csatornát, s felfogja az Alföld s a Bánság forgalmát s az alföldi nagy városokon és községeken keresztül menvén, igen nagy helyi forgalomra nemcsak Fiume, hanem Pest felé is számot tarthat. — De e kérdést azonkívül az élet is eldöntötte, az után Csabától Zomborig a földmunkák és az expropriatio legnagyobb részben készen van, sőt létezik tőkepénzesek consortiuma, mely e vasút építésére a kormánynak kedvező feltételek mellett ajánlatot tett, s szeretem hinni, hogy azt a kormány visszautasítani nem fogja. Ismétlem tehát, hogy én e napi­renden levő javaslatot pártolom, de ellenezni fognék minden más ja­vaslatot, mely a vasúti ügyben ez i­dő szerint kevesebbet nyújtana az országnak, mert ily ja­vaslat elfogadása azonos volna egy közgazda­­sági vereséggel, s mert nemcsak közgazdasági, hanem egyszersmind politikai bűn volna, ha mi a jelen kedvező conjuncturát vasutaink épít­­­sére nem tudnók felhasználni; — nekünk veszteni való időnk. (Élénk helyeslés.) Kedd, julius 2.1867. 18. évi

Next