Pesti Napló, 1868. január (19. évfolyam, 5307–5330. szám)
1868-01-03 / 5307. szám
ektiva* a PESTI NAPLÓ 1908 lk évi folyamára. 10 frt 50 kr. 5 írt 25 kr. Január—júniusi félévre .... Január—martinai évnegyedre . . . Pesty december 7-én 1867. * PESTI NAPLÓ kiadó-hivatala. A pest megyei bizottmány kérvénye. Országszerte ismeretes a pestmegyei bizottmány 1867. dec. 16-kán határozattá emlett kérvénye, melylyel a képviselőház is megkeresi, hogy legyen bíró közte és a magyar kormány között. A baj, a kérvény világos kitételei szerint, lehető legnagyobb, ezért a segítség legsürgetőbb, mert „ha a törvényhozás sem élne alkotmányos hatalmával a teljhatalmú királyi biztosokkal való kormányzás ellenében, a törvényhatóságok felfüggeszthetők lévén:a nemzetnek nincs többé mit vesztenie.“ — „Méltóztassék a képviselőház komolyan figyelembe venni, mikép államok consistentiájára nézve semmi, de semmi sem lehet veszélyesebb, mint a népben azon kft®1, gyölereztetni meg, hogy vesztenivalója semmi többé és csakis nyerni valója lehet.“ E súlyos, megdöbbentő szókkal ereszti ügyét a bizottmány - képviselőház igazságszolgáltatása alá. T'i'ty baj lehet valahol, midőn úgy kénytelen felkiáltani egy törvényhatóság, minthogy a magyar kormány alatt történhetik ilyetén iszonyú , baj, hazafi kötelesség, hazálátni hogyan hát az a baj! Mert ha annyra juthat a dolog, hogy a nemzetnek, nincs többé veszteni valója, vészen inkább a magyar kormány, mint a nemzet, mint Magyarország, hat. a kormány a bajnak okozója. Ha pedig a megye magavse ete okozná azt a bajt, hogy a nemzetnek veszteni valója nem maradna , hát veszszen inkább a megye, mintsem az ország ! így lévén a dolog a pestmegyei kérvény világos kitételei szerint, hogy a nemzetnek nincs veszteni valója többé, igazán szent kötelesség belenézni a perirományokba, hogy megtudjuk, mi a baj hát is. Ha teljhatalmú biztosokat küldhet a magyar kormlány a megyékre , akkor a kormány részletesen felfüggesztheti az alkotmányt. Ezt maga a kérvény így mondja : a belügyminiszter tette, „hogy teljhatalmú királyi biztosod kezébe adta a törvényhatósági jogok gyakorlatát, magánakazalkotmánynak részletes felfüggesztése.“ Ebből azt következteti a pest megyei bizottmány, hogy ha az történhetik, ha teljhatalmú királyi biztos által felfüggesztheti a magyar kormány részben az alkotmányt, t. i. egy vagy más megyei bizottság gyűléseit, akkor a nemzetnek nincs veszteni valója többé. Én ugyan szívesen elhiszem, hogy a magyar nemzet az Úristennek olyan origitálja, miszerint párja nincsen , mégis szabad utás nemzetek és országok példájára is tekinteni, s azokra hivatkozni. Mert bármennyire jelesek vagyunk is, még sem vagyunk sem nem legelsők, sem nem legszabadabbak, sem nem leghatalmasabbak a világon. Lehet hát, sőt talán kell is más országok példájára néznünk, és azokból okulnunk. Történhetnek-e p. o. a szabad Angliában részletes alkotmány-felfüggesztések ? A pestmegyei bizottmányban elég államférfi van, ki nemcsak gyakorlati ügyességgel, hanem történelmi és politikai tudóssággal is bír; az nálamnál jobban megmondhatja a vidéki bizottmányi tagoknak, kiknek rész néven venni nem lehet, ha abban a meggyőződésben élnek, hogy falujuk tornya igon«ül,h és legmagasabb a világon, « ** kik annál készebben elhiszik, hogy a pestmegyei bizottmány kérvényében minden betű történeti igazság és arany politikai bölcseség, mondom, akárhány államférfi van a bizottmányban, ki megmondhatja vidéki társainak, hogy bizony történnek másutt, is részletes alkotmányfelfüggesztések ; történnek Angliában, történnek Észak-Amerikában és egyebütt ilyen felfüggesztések. Megmondhatják a bölcsebb bizottmányi tagok, hogy a „Habeas Corpus“ törvényt több ízben függesztették fel ott. Sőt azt is megmondhatják, hogy mind Angliában, mind Éjszak-Amerikában ilyenkor hasonló jajveszéklést hallatnak az újságok vagy egyes szónokok, mint a pest megyei bizottmány kérvénye , de arról is biztosíthatják a vidéki tagokat, hogy olyankor egyszer sem veszett el sem Anglia, sem az éjszak-amerikai szövetséges köztársaság. Ami hát másutt, mint múló intézkedés, nem szül állandó bajt, sőt állandó nyereséget hoz, az ország megmaradását , az talán nálunk sem veszti el a nemzetet. A külső országok példájából azt tanulhatjuk tehát, hogy történhetnek részletes alkotmány-felfüggesztések. Ilyen történt nálunk is Heves megyében. De továbbá magunk is tapasztaltuk épen a hevesi esetből, hogy azért, mert teljhatalmú biztos ment Egerbe, a nemzet nem veszett el. Magam is Heves megye Tisza-zugában valók akkor, mikor a pestmegyei bizottmány felfogása szerint, ama legsúlyosabb eset megtörtént, s nem tapasztalok magam körül népháborgást, milyen — olvassuk — hogy kisérni szokta a világrázó eseményeket, amelyek által egy nép oda juthat, hogy ne legyen többé veszteni valója. A nálunk megtörtént dolog tehát igenis történhető ; a pest megyei bizottmány kérvénye annál fogva erősebben fest, mint kellett volna. Azonban, ha történhető is, a részletes alkotmány-felfüggesztés módjával történjék. Jelesen a szükség határozza meg mindenkor, kell-e ilyen múló intézkedés, s a kormány fel arról, ha szükségtelenül tette volna. A magyar kormány is felelt törvényes bírája előtt a heves megyei intézkedésért, s ennyiben törvényesen el volna intézve az ügy. De a pesti bizottmánynak leginkább abból eredt hazafi aggodalma, hogy a magyar kormány királyi teljhatalmú biztost küldött Hevesre, s ilyet ígért magának Pest megyének is. Reá olvassa tehát a bizottmány a törvényt, melynél fogva ő Felsége minisztereivel kormányoztál : ergo, nincs többé helye királyi teljhatalmú biztosnak. Úgy látszik, az aggodalmat a királlyi szó támasztja az igen érzékeny pestmegyei bizottmányban, még pedig nem azért, mintha nem akarna királyias lenni, sőt azért, hogy ő Felsége magas személye, amely feleletre nem vonható, ne kevertessék össze a felelős kormánynyal. Felesleges aggodalom, de alkotmányellenes is! Ő Felsége neve aláírásával jelennek meg a rendeletek, mégis az ellenjegyző miniszter felelős érték. A királyi biztos kiküldéséért is a kormány felelős. A királyi szó ellen tehát nemcsak nem lehet kifogás, sőt nem is szabad lennie. Hisz az egész kormányzat a király nevében történik, az a monarchiai alkotmány abc-jéből tudatik. Vagy kifogást teszen a megyei bizottmány a teljhatalmú szó ellen. — A teljhatalmú szó is mindenütt annyi hatalmat ad, amennyit a rendelet magában foglal, vagy amennyire a felhatalmazás kiterjed. Tudják ezt a megyei bizottmány törvénytudósai. Nem látok tehát világos okot az aggodalomra, a titkos okokhoz pedig nem férek. E szerint királyi teljhatalmú biztosnak kiküldése nem alkotmányos lehetlenség nálunk. Mert a pestmegyei bizottmány kérvényének fogalmazói és helyeslői nem akarhatják kitörölni a király szót az alkotmányból, azt sem tagadhatják, hogy lehetnek körülmények az ország életében, amelyekben részletes alkotmányfelfüggesztéseket, vagyis rendkívüli intézkedéseket köteles alkalmazni a magyar kormány. Az önfenntartási jogot nem dobhatja el, senki kedvéért, a magyar alkotmány, ha erre más országok nem szolgáltatnának is példát, mint Anglia és az éjszak-amerikai államszövetség, ahol legalább is annyit tudnak az alkotmányos szabadsághoz, mint akárhol nálunk T:» v»»meg»e fagadhatnák a sokszor említett kérvény fogalmazói és helyeslői azt, hogy fordulhatnak elő nálunk olyan körülmények, melyek elmellőzhetlenül szükségessé teszik a rendkívüli intézkedés alkalmazását, kérem, fontolják meg saját kérvényüket, mert az világosabban hirdeti mindennél, hogy sokszor lesz alkalom rendkívüli intézkedésekre, ha a kérvényezők szándéka teljesül. Ugyanis a pest megyei bizottmány kérvényének fogalmazói és helyeslői meg vannak győződve arról, amit a kérvényben kimondanak ; azt is óhajtják, hogy az ország törvényhatóságai pártolják meggyőződésüket, azaz magukévá tegyék. Ha az történnék, akkor vagy a megyék semmisülnek meg, vagy a magyar kormány fehetlenné válik, és így az ország semmisül meg. Tessék hát fontolóra venni a kérvény tartalmát! HUNFALVY PÁL. Aki nincs vele megelégedve, az a prágai cseh Miané, az orosz szolgálatban álló „Narodny L'iaty “ s a „Politik,“ ezek mellett a porosz érzelmű „Grazer Telegraph.“ Az első értelmét meglehetősen elveszítette az által, hogy dynasticusérzelmű feudálisok s a clericalis párt egyaránt szakítottak vele; a második — Rieger és Palacki orgánuma — nagyon lejárta már magát, a harmadiknak Ausztria határain belől nem is volt pártja. Péntek, január 3.1868. 19. évi folyam. Előfizetési feltételek: Vidékre, postin i ’HT helyben, lájhot hordva. Félékre . . 10 frt 60 kr. o. t Émegyedre . 6 frt 26 kr. o. i. Hirdetmények «Újat 7 hanbot petittor tgytrri Mr4l tétnél T aj kr. Bélyegdíj külön 30 ajkr. Nyút-tér : 6 hatéból petit SS nj kr. Ilécsi dolgok. A kedélyesség egy nemének melege szállja meg az embert, ha az 1868-ik évi január 1-jétöl kelt „Wiener Zeitung“ hivatalos rovatát átolvassa: „Lieber Dr. Giskra! Ich eineine Sie zu meinem Minister des Inneren. Franz Josef m. p.“ Azután : kedves dr. Berger, kedves dr. B r e s 11, kedves dr. Herbst stb. Nem lehetett volna az új aerát méltóbban és jellemzetesebben ez uj esztendő első napján inaugurálni, mint a polgári elem, s az intelligentia diadalát e puritán alakban hirdetni. Vannak esetek, midőn a hivatalos rovatban is találni eszmét és költészetet. A feudális „alt“-grafok, „mark“-grafok és egyéb gráfok bizonyára megbotránkoznak rajta. Hanem hiában, ez az uj kor költészete, mely eszméit nem romokból, százados tölgyekből, szőke Burgsriiuleinokból, s a Rajna fenekén csillogó Niebulengen-aranyszemekből szedi. A mai kor Ljubissának elsősorban nyelvészeti szempontból hódol ; a régiségekből nem regéket olvas ki, hanem száraz tudománynak gyűjt anyagot. A mai kor költészete a nép haladásában, a civilisatió felvilágosító terjesztésében van, eszméit a nép hivatásában, souverainitásában keresi. Az új kor a „Wiener Zeitung“ január 1-jei számában több poesist fog találni, vagy legalább is jobban érti ennek költészetét, mint az ókor porával behintett pergameneken. Tehát a bécsi hivatalos lap ez idei első száma közli a cislaithaniai minisztérium kinevezést, * közli egyúttal az első törvényczikket, mely az összes új minisztérium contrasignaturájával van ellátva. E törvényjavaslat természetesen az adóbeszedési felhatalmazás három hóra. Az új minisztérium az országok és királyságok minden részéről kap üdvözlő táviratokat. Az országos magyar statiszikai tanács hosszabb szünetelés után múlt december hó 28-kán tartott ismét rendes ülést az akadémia egyik termében. A hosszabb szünetet a stat. szakosztály, mint az ülés folyamából kitűnt, számos és részben terjedelmes előmunkálatok készítésére használta fel, melyek a tanács elé terjesztetvén, részint végleg tárgyaltattak,részint albizottságoknak adattak ki behatóbb tárgyalás végett. Az ezen ülés folyamára közakarattal elnökké választott gróf Bethlen Farkas országos képviselő az ülést megnyitván, legelőbb is Keleti Károly, a statistikai szakosztály vezetője, mint a tanács előadója tesz jelentést a népszámlálás ügyének jelen állapotáról, s az e végre kiküldött volt bizottság mikénti működéséről. E szerint a bizottsági munkálat a miniszter úr ő excra helyeslését megnyerte, csupán foganatosítására nézve tétettek alapos, de az ügy tudományos oldalát nem érintő változtatások. Miután pedig a népszámlálás eszközlése a szükséges költségek megszavazásától függ, míg az országgyűlés az 1868-ai budgetet nem tárgyalja, s meg nem szavazza, a népszámlálás ügye is függőben marad; s ha ez idő alatt oly törvények találnának hozatni, melyek, mint például a honosítási törvény, a lakosság illetékességére nézve az ügyre befolyással lehetnek, az egész munkálat végleges megállapodás végett újra a stat. tanács elé lesz terjesztve. Magyarország külforgalmának a nagyobb közlekedési vállalatok szállítási kimutatásaiból való összeállítására nézve szintén külön albizottság mondott véleményt, illetőleg tárgyalta és helyeselte a stat. szakosztály ebbeli javaslatát. A munkálat a miniszter úr helybenhagyását , kinyervén, és azon értelemben foly jelenlegi kísérlet, melynek eredménye ,mintegy nlmáül fog szolgálni későbbi hasonló lépések, mennyiben ki fogja deríteni, miben és menden felelhetnek meg a nagyobb közlekedési falatok a forgalmunk tekintetében hozzájuk kötött igényeknek. Előadó bemutatja továbbá a statistikai szakosztály által készített indokolt javaslatot hazánk iparstatiszikájának elkészítésére. Bemutatja az előmunkálatokat, melyek e czélra felhasználtattak, az elveket, melyekből az osztály indult és a mintákat, melyek betöltése által a különféle iparágak csoportozatok és osztályok szerint lesznek számba veendők és ki fogják türítetni az ország teljes iparstatiszikai képét. A tanács örömmel fogadja e munkálatot és fontosságát teljesen méltányolván, egyúttal terjedelmesebbnek találja, semhogy iránta a teljes tanácsülésben rögtön határozni lehessen, minélfogva az ügyet külön bizottsághoz utasítja, melynek tagjaiul dr. Konek Sándor egyetemi tanár, Hunfalvy János osztály tag, valamint dr. Krenner Sándor, mint technológiai tanár választottak, szabadságára hagyatván a bizottságnak, hogy tanácskozásaihoz a minisztérium ipar-szakosztályának vezetőjét, továbbá az országos magyar iparegyesület és az ipar és kereskedelmi kamra néhány tagját is felkérje. A statistikai szakosztály másik előmunkálatául bemutat előadó Magyarország bűnügyi, fegyintézeti és börtönügyi statistikájára vonatkozó egy előterjesztést, melyben ez ügy fontossága kiemeltetvén, szükségessége is kimutattatik annak, hogy a most már saját törvényei szerint kormányzott Magyarországnak önálló, mindamellett más országokéval is összehasonlítható bűnügyi statistikája legyen. A tanácsban felmerült azon vélemény, hogy a jelen átmeneti korszakban, midőn a codificatió küszöbén állunk, talán el kellene ez ügyet ejteni addig is, míg megállapított törvények állandó minták használatát lehetségessé teszik — nem talált pártolásra, sőt határozottan kiemeltetett más oldalról, hogy az átmeneti korszakra is, habár tekintettel a codificationális munkálatokra kell a bűnügyi adatok pontos gyűjtéséről és helyes feldolgozásáról gondoskodni, miután épen pontos statistikai adatok képezik a codificationali és új törvények hozásának megbecsülhetetlen, mellőzhetetlen alapját. E szempontból indulva utasította a tanács ezen tárgyat is külön bizottsághoz, melynek tagjai lettek: (5 c 8vay Ferencz, igazságügyminiszteri osztálytanácsos, és dr. Konek Sándor, a szintén megválasztott dr. Kautz Gyula pedig maga helyett az ország e tekintetben egyik legelő tekintélyét, dr. Pauer Tivadart véli felkérendőnek, mi el is fogadtatván, még a királyi tábla és az ügyvédi kar is fel fog kéretni, hogy e tanácskozmányokba néhány tagot küldjön ki. Még egy nagyfotosságú tárgy terjesztetett a stat. szakosztály által a tanács elé,t. i, az egyleti kataszter és az összes egyleti és társulati élet és működés statistikai kimutatására czélzó javaslat Az előterjesztés mellett bemutatott számos, » különféle létező egyletek külön viszonyai£ alkalmazott minták tüzetes megvizsgálásán» külön bizottságot választott a tanács, tagjai: Fibáry József, belügyminiszteri osztálytanácsos, Frank Antal hitelintézeti igazgató, Horváth Zsigmond tanár, Szénássy Károly keresk. kamrai titkár, és Hajduskai József, biztosítási intézeti hivatalnok. A tanács megvitatása alá bocsátott azon kérdés, miként volna Magyarországon adatok gyűjtése és bésv.''1 ■‘“t’ ~ leginkább megfelel beható vitát ide ■ % I Pest, jan. 2. 18(18. Mi a fictio ? Malta licent poetis . . . Jókai nem akar van poétának tekintetni, mikor polititigrisbőrébe búvik és rettemteskedik, elárulja őt azon szabadosság melylyel veta igen, de a politikus sohasem él. . . birunk tehát komolyan hazászólani a czikkhez, melylyel Jókai Sylvester Jára rá köszönt. Mit is mondunk olyinnak, ki országgyűlést, unioritást ésoritást jobboldalt és ellenzéki törvényítást, megyei életet, szóvá mindent n .Citári, csmoediinal nyilvánt, s e concdiában mégis szerepel? Mi,kik politikai és képviselői kötelességünk, komolytekintjük, komolyan vesszük, aztolyan teljesíthetjük is, de miként félre Jókai politikai lelkiismeretével, hogy actióban , oly gyülekezőben , me-t comoediának vall, komolyan szereten ? , vagy tán hát még sem vesz Jókai ko- van a dolgot, s épen mint naga járja a védések comoediáját,“ azt hiszi, lurgy r ndnz, mi körötte történik, comoedii. ? Ez sajátképen a legvalószínűbb sisaks igy magyarázható, hogy Jókai legújabban nagy hűhóval indulatnak azon szélsö vélemények felé, melyeket egy pár hétajtott, kimus közte, ksátnagy tio, hogy /ezkedést ondják a . ili népek Jeg kell akadni, azt vallják „túl a kerítésen“ , az-ellenes elemek is, mert remény- stogy aztán könnyebb lesz miét meg-, ami a vizet, félreértéseket idézni elő, s tiet összeütközésekké növeszteni. Minél világosabban tűnik fel a rokont , a mi vörös tollas reactiónk és a mair-ellenes elemek törekvése közt, ami jobb, annál biztosabban és határozottban ítélhet majd a nemzet. Mi tehát kötelességünknek fogjuk ismerni : néha-néha egy kis vlágosságot uni azon útra, melyen a „Hol“ legujabbm ballag. Addig is pedig Jóimnak egyi vademecum gyanánt elmondjuk, hogy a politikában mi az igazi fictio. Fictio mindenekelőtt az olyan politika, ely tényeket és életerős viszolyokat nem hoz számba. Fictio azon cosmopolitismus, mely az olasz sebesültek számára pénzt gyűjt u.-,pa nepekad pedig, melyekkel több százados törvényt*» szövetségben élünk érintkezni — mint független nemzet független nemzettel érintkezni irtódzik. ( Fictió az a democratia, mely bajkénteti fel, hogy a nádor helyett a pártventaris felelős magyar minisztérium is löké, ki a népképviselők sorából -vétek koronázta a királyt. -I Fictio azon szabadelvüség, mely szánnal azon működik, hogy a szabadiig esküdt elleneinek malmára hajtsa a Kogy Fictio oly Parlamentarismus , milye it látszik, erőnek erejével akarja bebi- Iól vitani, hogy a parlamentaris kormányfak viszonyainkkal való megférhetne itt igen kétes dolog. 1 c s pítio oly alkotmányosság, mely még képviselet tekintélyét is porba réntcomoedia gyanánt tüntetvén ida előtt. 'Dictio azon logica , mely a törvényt * ütnek mondja, a törvényesen metálla-itt rendet pedig úgy mutatja be a nép , mint valami zsarnok kényuralmat,gyűlöletessé tegye. Fiet . a loyalitas, ha ismerik a viszo’kát és körülnényeket, melyek a korányiég országgyűlést bizonyos öröklött bajok orvoslásában vagy azokon való könynyitésben mindeddig gátolták s mégis folyton izgatják a népet, mintha kormány és hongyülés segíteni nem is akarna. Fictiv az önkormányzati képesség ott, hol csak oly megyékkel tudnak rokonszenvezni, melyek koordináltaknak tekintik magukat vagy az országgyűlésnek, vagy a kormánynak. Fictio a magyarság, mely a cseh ultrákkal és panszlávokkal egy utón jár, szitatva az ellenséges nemzeti elemek visszavonását, — mert hiszen minek is egyezkedjenek ezek velünk, midőn a magunk vére is azt mondja nekik, hogy viszonyaink a fejedelemhez s a Lajthán túli alkotmányos tényezőkhez minden perczben megzavarodhatnak ismét. Már pedig ha elvettetik a koczka, fordulhat az különfélekép, jobbra is, balra is. Ficzió azon államférfiuság, mely fel nem ismeri, hogy ha valaha, most kellene összetartanunk, s a törvényes téren vállvetve oda működnünk, hogy belügyeinket rendezzük és consolidáljuk, szabad intézményeinket fejleszszük, bizalmat követelve és adva azoktól s azoknak, kikre támaszkodni akarunk, s kik reánk akarnak támaszkodni. Fictio azon nemzetgazdászati bölcseség, mely most, midőn végtére valahára magunk gondoskodhatunk anyagi viszonyaink javitani.iSit uudnikul az Utal, hogy az alig megállapított rendet, mely a külföldön bizalmat keltett, irányaikban, már is bomlófélben levőnek kürtögeti. Fico végtére azon hazafiság, mely azt valja, hogy ezen országnak soha nyugalomul jutnia nem szabad, hogy ennek a nemzetnek éltető eleme az örökös politikai henczegés. Ezt el kellett mondanunk. Azt, hogy minden ferde állítását megcáfoljuk, s elmondjuk, miért kellett ennek így vagy amúgy történni, azt Jókai még elcsernátonyzott kedélyállapotában sem követelheti tőlünk. Újra megirni mindazt, mit két év óta irtunk, s pártunk az országgyűlésen beszélt — az nem járja. Ila Jókainak kedve volna mindazt még egyszer elolvasni — pedig tán nem is ártana neki — kétségkívül szert tehet pártlapjainkéri gyűjteményére úgy, mint az „Országgyűlési Napló “-ra. , mi) jevfszelőtt oly kér*-1 ? f fa !- Vvm ) *■ ti' e