Pesti Napló, 1871. május (22. évfolyam, 100-124. szám)

1871-05-01 / 100. szám

100. szám. Hétfő, május 1. 1871. 22. évi folyam. Szerkesztési iroda: f­erencziek­ tere 7. száza. I. emelet. E lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Kiadóhivatal: Ferencziek-tere 7. szám falaszint. A lap anyagi részét illető közle­mények (előfizetési pénz , kiadás körüli panaszok, hirdetmények) a kiadó­hivatalhoz intézendők. ESTI KIADÁS. Előfizetési feltételek: Vidékre, postán, helyben, házhoz hordva. Egész évre .... 82 írt. Félévre .... 11 írt. Negyedévre ... i . 60 kr. Két hóra.... S . 70 kr. Egy hóra ... I . 85 kr Hirdetmények díjas 9 hasábos petitsor egyszeri hir­detésnél 9 njkr. Bélyegért külön Ső njkr. Nyílttéri 6 hasábos petízser 25 njkr. Pest, május 1. Versaillesbő­l érkező megbízható hírek azon győzelmi biztosságot, melylyel Thi­ers legutóbbi beszédében föllépett, igen vérmesnek mondják. S valóban, ha a leg­újabb táviratokat tekintjük, melyeknek már arról kellene tudósítani, hogy mint intézi a versaillesi kormány a döntő vég­csapást Párisra, semmi sem jogosít fel arra, hogy a versaillesi kormánynak csakugyan már legközelebb sikerülne fegyverrel ke­zében elnyomni a lázadást.­­ Úgy lát­szik, hogy végre is nem marad más hát­ra, mint hogy kiéheztetik Parist, és sok jelből azt lehet sejteni, hogy már Versaillesben is e meggyőződésre jutot­tak. Legalább újabban minden előkészü­letet megtesznek arra, hogy Párisba az élelmi­szerek bevitelét elzárják. S csakugyan Párisból, múlt hó 28-di­­káról azt jelentik, hogy az élelmi­szerek vasúton már igen gyéren érkeznek, s a versaillesi kormány több vasútvonalat feltartóztatott, melyek élelmi czikkeket szállítottak Párisba. A tüzérharcz e közben mindegyre tart, de, úgy látszik, minden tetemesb eredmény nélkül. A Montrouge és Issy, Chatillon és Clamart mindegyre lövöldöznek, míg As­­niéres, Gennevilliers és Neuilly között élénk a puskatű­z, de mind e harczokat nem kiséri akár a legcsekélyebb szembetűnő siker sem; a foederáliak óriási tevékeny­séget fejtenek ki az utczatorlaszok fölál­lításában, melyek lerontása csakis bor­zasztó mennyiségű polgár­ vér ontása és szörnye A pusztulás által képzelhető. A versaillesi csapatok vezérét, Mac-Ma­­hont, Thiers nagy beszédében korunk „gáncs és félelem nélküli“ lovagjának ne­vezte. A­kit Thiers így dicsőít, arról több lap nincs hasonló véleményben, sőt azt állítják, hogy Napóleonnal egy kézre dolgozik. Megjegyzendő azonban, hogy eddig semmi jel sem bizonyít e föltevés mellett, s annak nem tulajdonítható több fontos­ság, mint a minővel ily izgatott, zilált időben bármily kósza gyanú leír. Egyáltalán ha a lapok híres propagan­dát csinálhatnának Napóleon mellett, úgy az excsászár már rég ott ülne ismét a tuilleriákban. Mint az „Indep.“ meg­jegyzi, Napóleon e czélra külön ügy­nökségeket állított fel Németország, Anglia, Olaszország, sőt az Egyesült­ Álla­mokban is, s ez ügynökségek a lapokat elárasztják levelezésekkel, melyekben a császári család mellett igen szomorú pro­pagandát űznek. E levelezések, a dátu­mok meghamisításával, egyes francziaor­­szági helyekről vannak keltezve, s így nem annyira a franczia nép, mint a sajtó egy részének depravatiójáról szolgáltat­nak tanúbizonyságot. [A Deák-párt­ május 2-dikán délután 6 órakor a városi vigadó kis termében érte­kezletet tart, ágazó s Tiszolczig vezető mozdony vasút) szük­séges intézkedéseket megtenni, a területeket az idevágó törvényes határozatok szerint kisajátí­tani, az építést foganatba venni, és azt ezen tör­vény hatályba lépése napjától számítandó 2 és egy fél év alatt végrehajtani. A bánrévei és füleki csatlakozási á­ll­omá­sok­o­n kívül legfeljebb 14 közbeeső állomás lesz — e vasúthálózaton felállítandó. A három fent nevezett vasútvonal összesen 20­­fa mértföld­­nyi hosszú. E vonalak kiépítésének és üzletké­pes állapotba helyezésének költségei fedezésére mindenkint 100,000 frtot vehet igénybe a minisz­térium az országos jövedelmekből, és ugyancsak mildenkint 311,000 ft névértékű 5 %-al, kama­tozó és 18 % -al törlesztendő elsőbbségi kötvénye­ket bocsáthat ki, mely kötvények a magyar osz­trák tőzsdéken elárusíthat­ók és jegyezhetők lesz­nek. Ezen elsőbbségi kötvények kamatai és tör­lesztési hányada fejében 10,038 p. é.­sztot ezüst­­ben biztosít az állam akként, hogy a lejáró ka­matszelvények beváltására és a törlesztési há­nyad fedezésére szükséges összeget, a pályának üzletbe tételéig az építési alapból fedezendő, az üzletbe tétel után pedig az üzleti költségek le­vonása után fen­maradó tisztajövedelem fordítta­­tik e czélra, s a­mennyiben a tisztajövedelem a fentebbi biztosított összeget el nem érné, a hi­ányt az állam pótolni tartozik. A vasút által érdekelt vidék földbirtokosai s iparosai és a pénzügyminiszter közt létrejött s az előbbeniek által elválalt kamatbiztosítási kö­telezettségre vonatkozó szerződés minden pont­ját jóváhagyatván, a törvénybe igtattatik. A mellékelt jelentés felemlíti, hogy e vasút létesítését követelő okok oly fontosak, miszerint azokat részletezni felesleges s tekintettel arra, hogy az érdekelt földbirtokosok s iparosok a ka­­matbiztosításnak elvállalása által az önsegély terén úttörők voltak, a kormány e kérelmet fi­gyelemre méltónak találta, mert arra, hogy más vállalkozók találkoznának, kik a már beczik­­kelyezett engedélyokmány feltételei értelmé­ben a vasútépítést átvennék, kilátás nem volt. Kifejti továbbá, hogy a jelen törvény módoza­tai szerint az állam sokkal előnyösebb feltételek alatt nyújtja mértföldenként a 100.000 forintot, mint az előbbi engedélyokmány szerint. Végre a javaslat ki nem zárná azt, hogy e hálózat teljes befejezése után egy részvény­tár­sulatnak át ne adathassék, mely a vasutat a rajta fekvő elsőbbségi kölcsönnel együtt átvevén, a kormánynak a reá fordított költségeket meg­térítené. Pest, május 1. (A m­. kir. honvédelmi minisztéri­umban) eddig Aschermann osztálytaná­csos által vezetett II. ügyosztályt az újon kine­vezett Cserhalmay Ferencz osztálytanácsos ve­­endi át. (A román vasúti kötvények­ tárgyá­ban a hitelezők a magyar kormány segé­lyét is igénybe fogják venni. A Mandl-czég Sop­ron­­ban e czélból felhívást tesz közzé az összes hitelezőkhez, felszólítván azokat, hogy csatla­kozzanak hozzá s írják alá a gr. Andrássyhoz e czélból előterjesztendő kérvényt. A magyar kormány e kérdésben bizonyára annál készsé­gesebben fog közrejárulni, mert e tárgyban a külügyi hivatal úgy is interveniál. (A kath. egyházi autonómia ügy­é­­b­en) f. évi május 7-én délelőtt 10 órakor Kas­sán a polgári kör helyiségében tartattandó ér­tekezletre Abaujmegye s Kassa város szabad­elvű kath. lakosai tisztelettel meghivatnak. Az 1871. évi ápril 24-én Kassán egybegyült érte­kezlet. (A gömöri iparvasutak­ hálóza­tának kiépítése tárgyában a képviselőházhoz benyújtott törvényjavaslatnak és az ahhoz kap­csolt jelentésnek főbb pontjai következők : Az 1870. évi XXXI. t. sz. által adott engedély az engedélyokmány 6. §-ában megállapított ha­táridők meg nem tartása folytán megszüntetett­nek nyilváníttatván, a minisztérium felhatalmaz­­tatik ezen hálózatnak kiépítését a következő módozatok mellett eszközölni. A minisztérium utasíttatik minden azon vasút­vonalakra a) az állampálya bánrévei állomásá­tól Feleden át ugyanazon pálya füleki állomásáig, b) a szintén Bánrévétől Rozsnyón át Dobsináig, végre c) egy Felednél az a) alatti vonalból el­(A szlavóniai és a temesvár-orso­­vai vasútvonalakra) nézve a hivatalos lapban a következőket olvassuk: A szlavóniai s ezekkel kapcsolatos határőrvidéki vasutak ügye a legközelebbi napokban az eddiginél kedvezőbb stádiumba lépett, és pedig nemcsak az eszék­­sziszeki, mitrovicz-gradiskai pályák ügye, me­lyekről az 1870. törvény rendelkezik, hanem egyáltalában mindazon vonalaké, melyek a pol­gári s határőrvidéki területet együttesen, vagy csak az utolsót magában érintik. E vasutak lé­­tesülése s jelesül az eszék-sziszek-károlyvárosi gradiska-mitroviczi vonalaké, magában a tör­vényben oly feltételekhez volt kötve, melyek betöltése nem csupán a magyar kormány­, s je­lesül a közlekedési minisztériumtól függött. E feltételek legnagyobb része, s különösen az ál­­lamjárulékok módozata a legközelebbi napokban megoldást nyert. Mindezek folytán az engedé­lyezési tárgyalások a napokban hivatalosan meg fognak indíttatni, mindenekelőtt az 1870. törvé­nyek által kijelölt vonalakra, névszerint az eszék­­sziszekire, s mitrovicz-gradiskaira együttesen. Azt hiszszük, hogy ez örvendetes hir nemcsak a szlavóniai megyékre, hanem az egész országra nézve kedvező benyomást fog gyakorolni, mivel nemcsak a kereskedelmi érdekeknek létezik elég, hanem azért is, mert a közvélemény megszokta kedvesen tekinteni mindazt, mi­által a társor­szágok óhajtásai kielégíttetnek. Hasonlólag ked­vezőknek mutatkoznak a kilátások keleti pá­lyáink csatlakozására nézve a dunafejedelemsé­­gi határokon. A múlt őszi és téli hadviselések által előidézett pénz- és politikai krízisek, s utol­jára a fejedelemségekben egymást követő mi­niszteri válságok után, a jelenlegi romániai kor­mány aláírta a csatlakozási szerződést, melynek tervezetét a magyar kormány Bukarestbe már régebben küldötte meg. A szerződés aláírva már a külügyminisztériumban van. E hírre — jelesül a temesvár-orsovai vonalra nézve — az erre hivatott 2 nagyobb társulat — értjük az osztrák állam- s a tiszavidéki vasutat, egyen-­ kint vagy együttesen, komolyan foglalkoz­nak az engedély megnyerésére nézve. A tárgya­lások remélhetőleg ez utolsó csatlakozásra néz­ve is legközelebb meg fognak indíttatni, s két­ség nincs benne, hogy úgy a tárgyalások ered­ménye, valamint maga a csatlakozási szerződés, ha nem is ezen ülésszak alatt, de a legközelebb megújítandó ülésszakban a kép­viselő­háznak a kormány által elő fog terjesztetni. (A 25 ös bizottság­ tegnapi ülésében fel­vétetett a bizottság részéről beadandó törvény­­javaslat. Lényeges helyreigazítás a helyek laj­stromában (mely az 1.§ t képezi) abban történt, hogy a kimaradt kőrös-ladányi járásbíróság mint Debreczenhez tartozó beigtattatott. Ezután némi módosításokkal az eredeti szer­kezeten, a törvényjavaslat többi szakaszai kö­vetkezőleg állapíttatnak meg. 2. §. Bányaügyekben a következő törvény­székek ruháztattak fel bírói hatósággal : 1) A p­e­s­t­i kir. törvényszék , a pesti, budai, kecskeméti, kalocsai, kiskun­halasi, székesfe­hérvári, esztergomi, egri, gyöngyösi, szolnoki, jászberényi, karczagi, szegedi, hold-mező-vásár­­helyi, soproni, győri, magyaróvári, szombathe­lyi, kőszegi, szent-gotthárdi, zala­egerszegi, nagy­kanizsai, Csáktornyai, pécsi, szegszárdi, veszprémi, pápai, kaposvári, és komáromi tör­vényszékek területein; 2) A selmeczi kir. törvényszék: a selme­­czi, ipolyaági, pozsonyi, nagy­szombati, nyitrai, szeniczai, pöntyépi, trencséni, zsolnai, turócz-sz.­­mártoni, aranyos-maróti, beszterczebányai, ba­lassagyarmati és losonczi törvényszékek terü­letein ; 3) A rosnyói kir. törvényszék : a rosnyói, rimaszombati, tornai, kassai és miskolczi tör­vényszékek területein; 4) A lőcsei kir. törvényszék : a lőcsei, kés­márki, eperjesi, sátoraljaújhelyi, homonnai, to­kaji, ungvári, lipté­sz­-miklósi és alsó-kubini tör­vényszékek területein; 5) A nagybányai kir. törvényszék : a nagybányai, szatmárnémeti, nagykárolyi, debre­­czeni, nagyváradi, belényesi, nagy­szalontai, székelyhídi, békés­gyulai, szarvasi, aradi, boros­­jenői, makói, nyíregyházi, hajdúböszörményi, beregszászi, nagyszőllősi, mároarosszigeti, husz­­ti, szilágysomlyói, zilahi és nagysomkuti tör­vényszékek területein; 6) az oraviczai kir. törvényszék: az ora­­viczai, lugosi, temesvári, verseczi, nagybecske­­reki, nagykikindai, zombori, szabadkai, bajai, újvidéki és­­ becsei törvényszékek területein; 7) az abrudbányai kir. törvényszék : a marosvásárhelyi királyi tábla s a kőrösbányai királyi törvényszék területein. 3. §. Az esküdtszékek rendezéséről szóló tör­vény megalkotásáig. Sajtó utján elkövetett oly büntetendő cselek­­vények felett, a melyek esküdtszék elébe utal­­vák, a következő törvényszékek ruháztatnak föl bírói hatósággal: 1. A pesti kir. törvényszék: a pesti, budai, kecskeméti, kalocsai, kis­kun­halasi, balassa-gyarmati, losonczi, székesfehérvári, esz­tergomi, komáromi, selmeczbányai, ipolysági, egri, gyöngyösi, szolnoki, j­ászberényi, karczagi, szegedi, holdmezővásárhelyi, szabadkai, zom­bori, bajai, újvidéki és ó­ becsei törvényszékek területein; 2. A pécsi kir. törvényszék: a pécsi, kaposvári és szegszárdi törvényszék terü­letein ; 3. A szombathelyi kir. törvény­szék: a szombathelyi, szt.-gothardi, kőszegi, soproni, zalaegerszegi, nagykanizsai és Csáktor­nyai törvényszékek területein; 4. A győri kir. törvényszék: a győri, magyar­óvári, veszprémi és pápai tör­vényszékek területein. 5. A pozsonyi kir. törvéyszék: a pozsonyi, nagyszombati, beszterczebányai, ara­­nyosmaróthi, nyitrai, szendrei, pöstyéni, tren­cséni, zsolnai, alsó-kubini, turócz-sz.-mártoni törvényszékek területeire. 6. Az aradi kir. törvényszék: az aradi, borosjenői, békésgyulai, szarvasi, ma­kói, kőrösbányai, lugosi, oraviczai, temesvári, verseczi, nagybecskereki és nagykikindai tör­vényszékek területein. 7. A debreczeni kir. törvény­szék: a debreczeni, nagyváradi, belényesi, nagyszalontai, székelyhídi, marmarosszigethi, huszti, szatmár-németi, nagykárolyi, nagy­bányai, szilágy-somlyói, zilahi, nagysomkuti, nyíregyházi és hajdúböszörményi törvényszé­kek területein. 8. A kassai kir. törvényszék: a kassai, miskolczi, lőcsei, késmárki, liptó­szent­­miklósi, rimaszombati, rosnyói, tornai, eperjesi, sátoralja­újhelyi, homonnai, tokaji, beregszászi, ungvári és nagyszőllösi törvényszékek terü­letein ; 9. A kolozsvári kir. törvény­szék: a kolozsvári, tordai, szamosuj­vári, enye­­di, gyulafehérvári, abrudbányai és deési törvény­székek területein ; 10. A nagyszebeni kir. törvény­szék: a nagyszebeni, fogarasi, brassói, seges­vári, medgyesi, dévai és hátszegi törvényszékek területein; 11. A marosvásárhelyi kir. tör­vényszék: a marosvásárhelyi, szászrégeni, naszódi, beszterczei, erzsébetvárosi, sepsi­szgyör­­gyi, kézdivásárhelyi, csikszeredai, gyergyó­szt­­miklósi és székely-udvarhelyi törvényszékek te­rületein. 4. §. A budapesti kir. kereskedelmi és váltó­törvényszék kerülete a pesti és budai első folya­­modásu kir. törvényszékek kerületével ugyan­azonos. 5. §. A mely törvényhatóságok területén egy­nél több törvényszék állíttatik fel, ha ezek kö­zül egyik vagy másik akár a helyiségek teljes hiánya, akár pedig az ezek beszerzésére s átala­kítására megkívántató hosszabb idő miatt nem volna azonnal életbeléptethető, annak hatáskö­rét, az igazságügyminiszter ideiglenesen, egy más, ugyanazon törvényhatóság területén létező törvényszékre fogja átruházni. 6. §. Az egyes jóságok területét az illető törv. hatóságoknak s azok által az érdekelt községek­nek meghallgatása után az igazi. miniszter hatá­rozza meg. A járásbíróságok rendesen ugyanazon terv­­hatóság községeiből alakítandók, a­melyekhez azok székhelye tartozik; területük körei azon­ban mindenesetre olykér kerekítendők ki, hogy azoknak minden egyes részei egymással közvet­len kapcsolatban álljanak. Ha e miatt, vagy egyes községek folyamodása folytán kivételesen egyik vagy másik­­bíróság területe több­­­atóságból lenne alakítandó, a mi­niszter ez iránti intézkedése ideiglenes le­nn, s azt jóváhagyás és beczikkelyezés végett az orsz.­gyűlésnek bejelenteni tartozik. 7. §. Az igazságügyminiszter az első folyamo­­dású kir. bíróságok tettleges működésének meg­kezdésétől számítandó két év lefolytával, pontos statistikai adatokat fog a törvényhozás elé ter­jeszteni, minden egyes törvényszék s járásbíró­­ság ügyforgalmáról, hogy azok alapján akkor, a törvényhozás mind a bíróságok számát, mind pedig a bírói létszámot véglegesen megállapít­hassa. 8. §. Az első folyamodásu kit törvényszékek, ügyészségek és járásbíróságok személyzetének járandóságai következőleg állapíttatnak meg: (rovatos kimutatás.) 9. §. Az első­ folyam­odást a törvényszékek, ügyészségek és járásbíróságok részére a követ­kező átlagok állapíttatnak meg: (rovatos kimutatás). 10. §. Ezen törvény végrehajtásával az igazság­ügyminiszter bizatik meg. (Megjegyezzük, hogy a javaslat e szövegét az „ES !“ után közöljük. Szerk.) ORSZÁGGYŰLÉS. A képviselőház május 1 -ei ülése. Elnök: Somssich Pál ‘/­12 órakor megnyitja az ülést. Jegyzők: Széll Kálmán, Bujanovics. A múlt ülés jegyzőkönyve megjegyzés nélkül hitelesíttetik. Elnök bejelenti Liptóvármegye kérvényét a czigányok polgári megtelepítése tárgyában. (Ál­talános derültség) ; továbbá előterjeszti az in­­terpellációk, határozati törvényjavaslatok stb. lajstromát, mely a követek közt kiosztatni fog. Továbbá kérvényeket nyújtanak be a kö­vetkező képviselők : Dániel Ernő, G­h­y­c­z­y Kálmán (Pozsony városa közönségének folya­modása a kath. congressus többségének munká­lata ellen), Dobsa Lajos, Szabó Imre, Eder István. Széll Kálmán, mint központi előadó, felol­vassa a Tisza Kálmán által beadott kontrak­tuslista trjok­et. Ordódy Pál az állandó igazoló bizottság je­lentését olvassa fel, mely szerint dr. Pauler Ti­vadar mint Buda városa I. kerületének képvi­selője igazoltatik. Szőgyényi László a kérvényi bizottság ál­landó előadója előterjeszti a tárgyalt kérvények lajstromát. Kinyomatik s a házrend értelmében a szombati ülés napirendjére tűzetik. Elnök felhatalmazást kér a háztól, hogy a Nyáry Pál halála folytán üresedésbe jött rácz­­keveii választó­kerületben új választás eszközlését elrendelje. Megadatik. Minthogy Nyáry a ta­nulmányi alapítványok jogi természetének meg­vizsgálására kiküldött bizottság elnöke s a tan­ügyi bizottság tagja volt, elnök felszólítja a két bizottság tagjait, illetőleg a házat, hogy új vá­lasztások eszközlésére adják be szavazatukat. Kécsmárky József, a 25-ös bizottság elő­adója, előterjeszti e bizottság jelentését az első­­folyamodású kir. bíróságok szervezete tárgyában. A jelentés ki fog nyomatni és az osztályok közt kiosztatni. A napirendre áttérve,Huszár Imre, a központi bizottság előadója előterjeszti a Spanyolország­gal kötött, keresk. és hajót, szerződést s azt néhány irályi módosítással változatlan elfoga­dásra ajánlja. A ház a törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben változatlanul elfogadja, a legköze­lebbi ülésben harmadik olvasásra kerül. Várady Gábor a táslat elfogadása után, a kereső. miniszterhez kérdést intéz, váljon a szerződés életbe lépett-e már vagy sem ? Utób­bi esetben nincs észrevétele, második esetben kérdenie kell, miért terjesztetik e szerződés, mely már márcz. 24-kén köttetett, oly későn a ház elé ? Szláv­y miniszter: A szerződés még nem lé­pett életbe. (Az ülés további folyamáról reg­geli lapunkban.) A főrendiház ülése május 1 én. Elnök: Majláth György. Jegyzők: gr. Apponyi Albert, b. Miske Imre. A miniszteri padokon: Tóth Vilmos. Elnök i­1 10 órakor megnyitja az ülést, melyre a főrendek szokottnál számosabban jelentek meg. A múlt ülés jegyzőkönyve fölolvastatik és hi­­telesittetik. Elnök jelenti, hogy a ház tagjai közöl többen, névszerint Bonnaz L., Biró L., Lipov­iczky I., Fogarassy M., püspökök,­gr. Viczay­ Héder, Jan­­kovich L., gr. Migazzi Vilmos, b. Vécsey József főispánok, továbbá Pallavicini Alfonz­ szabadsági időért folyamodnak. A ház megadja. Gr. Károlyi György az egyesült pénzügyi és közlekedési bizottságok jelentését mutatja be az eperjes-tarnovi vasútról szóló tvjavaslatról, melyet ez elfogadásra ajánl. Következik a j­o­g­ü­g­y­i bizottság jelentése a községi törvényjavaslat tárgyában. Tóth Vilmos belügyminiszter: A szőnyegen levő törvényjavaslat Magyarország politikai fej­lődésére, a községi önkormányzat kifejlesztésére hathatós befolyással leend. Magyarország köz­ségei népességi, intellectuális különbözeteinél fogva nehéz volt oly községi törvényjavaslatról gondoskodni, mely mindezen különbségeket számba veszi. A jelen törvényjavaslat tanúsága annak, hogy lehet szabadelvű intézményeket alkotni a­nél­kül, hogy az államéletben oly fontos conserva­­tio, a közigazgatás folytonosságának elvét el­ejtené. Áttér ezután a törvényjavaslat azon pontjai ismertetésére, melyek a községi önkormányza­tot és az egyén jogait biztosítják. Beszédének további részeit reggeli lapunkban fogjuk is­mertetni. Vármegyéink állandó bizottmánya nézete sze­rint két lényeges hiány mutatkozik az erdélyi közigazgatási viszonyokban, egyik : a törvény­­hatóságok szétdaraboltsága és szabálytalansága, valamint soknak túlságig kicsiny terület miatt a közigazgatás és törvénykezés szerfelett költsé­ges volta; másik : a törvényhatóságokban a kor­mányzati ágak szétszórtsága, s szoros benső ösz­­szefüggés nélküli volta. Az elsőre két példát ho­zunk fel. A mai takarékossági szellemmel és ál­talában a józan államgazdasági elvekkel lehe­tetlen megegyeztetni azt,hogy a kis Kőhalom-,Szer­­­dahely-, vagy Nagysinkszék, valamint az alig néhány faluból álló Aranyosszék, Oláhfalu és Vereczk szintúgy külön politikai háztartással . Írjon, mint Hunyadvármegye vagy Három­szék. Ide nem kell hosszas indokolás; ezt elég egyszerű reflexió tárgyává tenni, hogy róla ítél­nünk lehessen. A másik a szabálytalanságra vo­natkozó. Némely vármegyének szélessége, pél­dául minek Kolos-, Doboka-, Tordavármegyéé, középszámításban véve alig tesz 2 */* geogr. mért­­f­öldet, hossza ellenben 19 mértföldnél nagyobb­ra terjed. Ez idomtalanság jellemzi kisebb- na­gyobb mértékben a többieket is. Felső-Fehér - megye 19 szigetből áll, melyek Szeben, Seges­vár, Újegyház és Kőhalom szász székeken, Bras­sóvidéken, Háromszék és Udvarhelyszéknek te­rületén vannak mintegy szétosztva; legnagyobb rosszasága a havasokat is oda véve 21 geogr. mértföld s mégis a legkisebb magyar vármegye egyike. Ez szintén nem igényel bővebb tárgy­­k­fejtést Bizottmányunk úgy véli, hogy ezt tud­ni teljesen elég a végre, hogy a javítás ösztöne, vágya és kérése a közjót óhajtó honpolgár szí­vében megszülessék. E bajon, valamint a közkormányzati ágakban való benső egység hiányán is csak egy új politi­kai felosztás és rendezés segíthet. Az államkor­mányzat gyorsasága, összhangja és sikeres volta okvetlen feltételezi azt, hogy az egy politikai testet képező autonóm hatóságoknak a lehetősé­gig szabályos alakja, kellő kiterjedés, külön ház­tartásra minősült népességi száma legyen; hatá­rait képezzék folyók és hegylánczok, mint változ­­tatlan természeti határok;és a kormányzás székhe­­ye legyen a központon, a kormányzati ágazatok között legyen szoros összeköttetés, a tvényható­­ság első tisztviselőjének, a főispánnak legyen jo­ga figyelmezni a hatósága területén létező min­den közkormányzati hivatalágakra, s e központ­ból induljon ki a közigazgatás, igazságszolgálta­tás, pénzügyintézés, közbiztonság, a honvé­delem. Szóval a formák szükségessé vált vál­­tozásával vissza kell mennünk a régi magyar sirályok alatti vár - és főispáni kormány­­rendszerre. Legyen a vármegyéknek és kormányi székhelyül szolgáló városoknak továbbra is tör­ténelmi elnevezése, legyen még központjául ki­­tűnőbb városa, legyenek a köré csoportosítva a terület körébe természetileg tartozó kisebb vár­megyék, székek, városok s szabad községek, egyen meg illő hatáskörű főtisztje, hogy a nép ismerje, s találja úgy szólva kézügyben legelső tisztviselőjét, tudja: mely hatóságnál igazítható peres ügybaja, jogsérelmét hol orvosolhatja sat. Megyénk bizottmánya úgy látja, hogy bár az időkben és közintézményekben roppant válto­zások állottak be, mégis nemzetünk oly pontra jutott, hogy ha létét biztosítani akarja, okvetlen vissza kell térnie a magyar királyok és nemzeti f­ejedelmek korabeli államkormányzási politi­kára ; fő czéljának nem a vallási vagy nemzeti­ségi érdekeket, sem a rokon- vagy ellenszenv sugalmazását, hanem egyedül s kizárólag saját államéletét, közérdekeit és rendeltetését kell irányadóul tekinteni s ez útról senki kedvéért, semmiféle magán­érdekért magát letéríttetnie engednie nem szabad. A múlt századok kormányzási és törvényho­zási történeteiben sok tanulságos van erre nézve: megyénk bizottmánya a legfontosabbakat érin­tette; a magas czél elérésére nagyméltóságod és a törvényhozás bölcsesége és hazaszeretete a czélszerű utat és módot eltalálandja.Az imént letűnt alkotmánytalan kormány­­rendszer 1854-ben és 1863-ban kétszer kísérlet­te meg a törvényhatóságok rendezése által sza­bad országunkban a jogtalanság és osztrák biro­dalmi absolutismus egyenlőségét kivinni, a ma­gyar kormány tisztében jár el, magas küldeté­sét teljesíteni, ha ez országrész czélszerű politi­kai felosztásáról törvényjavaslatot terjeszt a tör­vényhozás elé s ekképen államlétünket biztosít­va, az alkotmányos jogélvezet és közszabadság áldásában minket és maradékainkat mint azon egy hon polgárait vallás és nemzetiségre való tekintet nélkül egy életerős intézmény létreho­zása által századokra biztosít. BELFÖLD, K­o­l­o­s­v­á­r, ápr. 29. (Kolosmegye a belü­gyministerhez.) Kolosmegye bizottmánya a belügyminiszter­hez feliratot intézett, melyből alkalomszerűnek tartjuk a következő helyek idézését: KÜLFÖLD. Döllinger újabb irata. Döllinger, mint táviratilag már jelezték, kéz­iratot kapott a királytól, melyben ez sajnálatát fejezi ki Döllinger excommunikáltatása miatt, e levélre okot egy munkája adott, mely „a ke­resztyén idők hite a jövendölésben és próféták­ban a czimet viseli, s melyet a királynak nyúj­tott át. Ezen irat megérdemli, hogy egy tekin­tetet vessünk bele. Döllinger egész nyíltsággal beszél azon jövendölésekről, melyeket a pápák rendeltek meg, hogy a Hohenstaufenek bukását isteni végzésnek tüntessék fel; élesen beszélteti a prófétákat a pápák szentetlen magaviseleté­ről, s sz. Hildegardnak idevonatkozó kifejezését feleleveníti: „Az egyház a pápák fertelmes ma­gaviselete következtében bordély­házzá és rabló­barlanggá vált. Róma a keresztyén fajtalanság városává, a kereszténység undortanyájává vált.“ Attól tartottak, írja Döllinger az 1300 ik évek­ről, hogy a pápai szék egy időre valóban az antikrisztus székhelyévé vált, vagy azzá fog válni. Mert mély benyomást keltett VIII. Bonifa-

Next