Pesti Napló, 1875. július (26. évfolyam, 147-173. szám)
1875-07-01 / 147. szám
147 szám Szeretsztesi iroda: Barátok tere, Athenaeum-épület. A lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Kéziratok nem adatnak vissza. Budapest, Csütörtök, julius 1.1875. Kiadó-hivatal, Barátok-tere, Athenaeum-épülete. A lap anyagi részét illető közlemények (előfizetési pénz , kiadás körüli panaszok, hirdetmények) a kiadóhivatalhoz intézendők. REGGELT KIADÁS: ihm-------------------^tetési felvételek: küldve, vagy Budapesten házhoz hordva reggeli és esti kiadás együtt: 3 hónapra . . . 6 frt — kb. 6 hónapra . . .12 » — » Az esti kiadás postai különküldéséért felülfizetés évnegyedenként 1 forint. Azelőfizetés az év folytán minden hónapba»raelkezdhető, de ennek bármely napján történik is, mindenkor a hó első napjától számittatik. i folyamhirdetésük tT r . vagy mint előfizetések * ■ a KIADÓHIVATALBA Barátok tere, Athenaeum-épület küldendők. ........■MIMI—IMN ■■ vir-j ’tWIMMBM»—■ Előfizetési felhívás a „PESTI SÍMPLé“». Előfizetési árak: (Reggeli és esti kiadás, 11/* legnagyobb iv s közgazdasági melléklet.) Egész évre.....................................................24 frt. Félévre............................................................12 » Negyedévre .....••••• 6 » Egy hónapra............................................ 2 » Az előfizetés Budapestre, az Athenaeum kiadó-hivatalába (Barátok tere, 7. sz.) küldendő. A »Festi Napló« szerkesztő- és kiadó-hivatala. Budapest, június 80. A continens államainak kormányzása látszólag soha se volt könnyebb, mint azon idő alatt, mely a bécsi congressus befejeztétől e század közepéig lefolyt. Ez időszak a nemzetközi békének nagy időszaka. E béke fölött a hármas szent szövetség őrködött. És őrködött a kifáradás érzete s a nyugalom szüksége, mely pihenésre inditá a nemzetek anyagi és szellemi erejét. A nemzetek anyagi erejét a negyed századon át tartó franczia háborúk, szellemi erejét a franczia forradalom nagy eszméi fáraszták ki. A háborúk utóhatásai gondos gyógykezelést igényeltek, a forradalom eszméit megemészteni s elvekké és intézményekké érlelni kellett. A rendszer, melyet a bécsi congressus inaugurált s melynek részben teremtője s mindenesetre egyik éltető szelleme Metternich herczeg vala, bámulatos sikerrel gondoskodott az államok belső békéjének fenntartásáról is. »Rend« : ez jön a kormányzás jelszava, vezérigéje, programmja és végczélja. A júliusi forradalmat meg nem akadályozható, a lengyelek fölkeléseit meg nem előzheté, de elég erővel bírt arra, hogy mind a kettőt localizálja. — Ez időszak második felére esik néhai királyunknak, V. Ferdinándnak uralkodása. V. Ferdinánd egyénisége hasonló volt a korhoz, melybe uralkodásának legnagyobb része esik. A nyugalmas kedély, a családi boldogság, a csendes meditatio, az általános emberi ezélek után törekvés, a nagy nemzetközi és politikai emotióktól irtózás és az uralkodásnak patriarchális vezetése: ezek voltak jelleme, vágyai, eszménye és törekvése. S úgy tetszik, mintha birodalmának népeit s Európa nagy nemzeteit is ugyanezen vágyak és törekvések lelkesítették volna. A tudományos buvárlat soha se volt mélyebb és elterjedettebb, a democratia elvei soha se voltak hódítóbbak s intézményei soha sem készültek nagyobb biztossággal, az anyagi és szellemi jólét emelkedő iránya sohase volt kevésbé kétséges, mint ezen korszak folyamán át. Igaz, hogy a kormányzás elvei s a politikai intézmények keretei lassanként kezdettek szűkké s a népek benső fejlődésének igényeihez alkalmatlanokká válni s igaz, hogy a Metternich-iskola államférfiai a fejlődés éllüktetéseit nem kisérték éber szemekkel,vagy nem ismerék fel annak viszszatartóztathatlan erejét, de ezért s ennek következményeiért mindenki inkább lehet felelős, mint V. Ferdinánd. A doctrinai iskolának ama jelszava: a király uralkodik, de nem kormányoz, soha sem volt teljesebb valóság, mint Ferdinánd uralmának idejében. E jelszó kétségtelenül felette fontos politikai alapelv. E mögött válik érinthetlenné az egyénhez kötött uralkodás elvének szent és sérthetetlen volta. De ama jelszó csak akkor fogadható el, ha az mint, a parliamentarismus jelszava jön alkalmazásba. Metternich és iskolája ezt nem akará. Alatta az osztrák örökös tartományok nem ismerék, hazánk pedig a valódi czélok elérésére nem használható fel az alkotmányosságot. A király pecsét volt a diplomán, de a diploma Metternichen és környezete. E környezetet ma már camarilla néven ismeri a történelem és e névvel a kormányzatnak sok hibája, nagy bűnei és a nemzeteknek nagy szenvedései vannak összekötve. És mindamellett néhai királyára e nemzetek közt különösen a magyar,a hála és elismerés érzetével emlékezik vissza. Alkotmányos érzülete összhangzatban áll a történelmi tényekkel. Királya uralkodott; mindaz, ami szomorú eredményekre vezetett, a kormány által jön elkövetve. Ferdinánd kora nálunk egyúttal kora a nemzeti újjászületésnek is. Az eszme, mely sok ideig a tudósok munkaasztalán húzta meg magát és csak a nyelvújítás és szépirodalmi működés terén kezdett terjedezni, a harmincas évektől kezdve már hatalmas mozgalmakat idézett elő a társadalom rétegein keresztül, a tanácskozások zöld asztalánál, az országgyűlés sérelmi vitái közt. Mikor Ferdinánd átvette az uralkodást , Széchenyi már a vállalkozó munkakedvnek , a regeneratio reformeszméinek s az élni, fejlődni és haladni kezdő nemzetnek élén állott. De a nagy alkotások ideje mégis Ferdinánddal következett be. Ha az 1840-iki törvényhozás működését régebbi törvényhozásainkkal összehasonlítjuk , valóban óriásinak látszik a különbség. Századunk modern törvényhozásainak valódi anyagával csak itt találkozunk. A törvénykezés javítása, a magán és közhitel intézményeinek megteremtése, a törvény előtti egyenlőség s a közteherviselés előfeltételeinek megszerzése, a nemes demokrataszellem uralma itt lépnek először föl a viszszaesés félelme nélküli határozottsággal. Ma már tudjuk, de a történelem még inkább ki fogja deríteni, hogy a nagy eredmények nagy része nem a király kormányának, hanem magának a királynak képezi érdemét. Nem vádoljuk az akkori cancelláriának és consiliumnak vezértagjait. De az ő hatalmuk, az ő befolyásuk vajmi kevés volt még később is ott, ahol a nemzet óhajait kellett teljesíteniök. A bécsi kormány volt feltétlen ura saját törvényhozásuiknak is. És e kormány elől igen gyakran csak úgy kellett kicsempészni a királytól azokat a határozatokat, melyekben a királynak és a nemzetnek óhaja és törekvése egyesült. És e kormány még a régi diplomatiai iskola hagyományait követő, Urát igen gyakran nem informálta sem azokról az eszményekről, melyek erőfélben voltak, de még meg nem értek, sem azokról a cselekményekről, melyeket a kormány előkészített, de még nem voltak készen. Ferdinánd soha beleegyezését nem adta volna a galicziai parasztlázadás s a magyarországi horvát- és illyr mozgalom előkészítéséhez. Kormányának tagjai tudta nélkül alkoták meg a históriának e fejezeteit. A 48-ki törvényhozás alkotásai s az ezekkel egybekapcsolt hatás és ellenhatás fordulópont e nemzet életében. Osztrák történetírók a 60-as években politikai rendszert építettek azon állításra, hogy a 48-ki törvényeket a király pressió nyomása alatt egy gyenge pillanatban fogadta el. Ez állítást mi mindig a história meghamisításának s a király rágalmazásának tekintettük. S napjaink története bizonyítja, hogy nekünk volt igazunk. Ama törvények a monarchia existentiájának életszükségletei. E törvényeket sem forradalom, sem az önkényuralom változatos korszakai nem alterálhatók, csak kiegészíthetők. S most, a midőn a gondviselő - fejedelmet adott, ki uralkodik és nem kormányoz, de a ki őre az alkotmánynak és ellenőre saját kormányának, most ha visszagondolunk azon gyakran szomorú, de mindig lelkesítő eseményekre, melyeket V. Ferdinánd neve alatt registrál a történetíró, a nemzeti hála érzetével valljuk be, hogy V. Ferdinánd a magyarnak jó királya volt. A „Pesti Napló” tárczája. A király ravatalánál. A nemzet nagy költője, Vörösmarty Mihály zendité meg lantját, midőn V. Ferdinánd király a koronázási ajándékot a magyar tudományos akadémiának adományozta. A nemzet felpezsdült, ujongott s midőn háromszáz év múltán ismét és először hallá királya ajkáról a magyar szót, a nemzeti lelkesedés a történet fényes napjai közé sorozta e napot. Sok baleset következett be, sok vér folyt, sok szerencsétlenség érte az országot; de a »jóságos» király jó emléke csorbítatlanul él a nemzet szivében. Ritkán hangzott fel a nemzet szava egészen ő hozzá; huszonöt év választ el uralkodása emlékeitől, a betegség megtörte őt már fiatal korában; — de hálával fogunk reá gondolni mindenkor, ki szentesité a 48-diki törvényeket s ki kinevezte az első független parliamenti kormányt. Más hely feladata a »jó« király uralkodásáról való megemlékezés, mi e helyütt felütjük a régi krónikákat s idézünk azokból néhány lapot a szertartásokról, melyek legutóbb Ferencz király temetésekor végbementek s melyek újabban V. Ferdinánd ravatalánál ismétlődni fognak, azon különbséggel, hogy a koronás magyar királyt megillető tisztelet ezúttal bizonyára kiválóbban fog előtérbe lépni, mint a múlt patriarchális időkben. A gyászszertatások vázlata, melyekkel Ferencz király temettetett s melyek a fels. Habsburgházból származott királyok temetésére nézve megállapítják, a következők: A holttestet a teremből, hol ideiglenesen le volt téve, eseleges beszentelés után ünnepélyesen leviszik az udvari plébániatemplomba. A menetet két udvari fourir nyitja meg, azután következik az udvari plébános segédlettel és a plébánia keresztjével. Két cs. kir. komornok viszi az üstöt, mely az elhunyt belső részeit tartalmazza, egy másik cs. k. komornok pedig az ezüst serlegei a bebalzsamozott szívvel. A holttest tábornagyi egyenruhában az összes rendjelekkel feldíszítve nyitott koporsóban nyugszik,melyet cs. k. komornokok és szolgák visznek. A koporsót apródok veszik körül égő fáklyákkal, a mellékkiséretet pedig a cs. k. arctérek és a magyar k. testőrség, valamint a cs. k. trabans-testőrség képezik. A menetet a főkamarás, testőrségek kapitányai és a főhadsegéd rekesztik be. A templomban a holttestet még egyszer beszentelik és az emelvényes ravatalra helyezik; a koporsó körül vánkosokon nyugszanak a császári és a királyi koronák, az alma és a jogar, a főherczegi löveg, a rendjelek, valamint az elhunytnak kardja, botja, kalapja és keztyűje. A szivet és a zsigereket a hottest lábainál az emelvény első fokára teszik le. A koporsó előtt, melyet testőrök őriznek, a kitétel egész ideje — 3 vagy 4 nap — alatt az elhunyt volt közvetlen környezete és a papság éjjel-nappal csendes imákat mondanak. A templom a temetés napjáig a közönség előtt nyitva áll. A temetés napján előbb a magas halott szivét és zsigereit takarítják el. A szivet tudvalevőleg az Augustinusok őrizetére bízzák. Miután az udvari plébános beszentelte, kamarások, komornokok és fourirok, 2 arciére, 2 magyar testőr, és 8 trabans testőr fedezete alatt átviszik az udvari templomból az Augustinusok templomába, hol a prior és a convent átveszik, és szokásos módon a Loretto-kápolnában leteszik. Hasonló kiséret és fedezet mellett hatlovas díszkocsin szállítják el — előzetes beszentelés után — a zsigereket a Szt.István székesegyházba, hol a székes káptalan és az öszszes papság fogadja és ünnepélyes menetben leviszik a sírboltba, hol a közönséges egyházi szertartások és imák mellett leteszik. Ugyanaznap délutánján megy végbe a tulajdonképeni temetés. Egy órával előbb már megindul a menet az Augustinusok templomából a capucinusokhoz; elől egy csapat lovasság, azután az összes szerzetes papok párosán égő viaszgyertyákkal, továbbá az összes plébániák, a Bécs városi tanács, az udvari és országos hivatalok tanácsosai stb. gyászruhában és fekete köpenyben. Időközben a templom sekrestyéjében összegyűl a királyi család, a templomban magában pedig az aranygyapjas vitézek, a többi belföldi rendek lovagjai, a miniszterek, a titkos tanácsosok, a kamarások, külső udvari személyzet, az országos képviselő testületek tagjai és az összes papság. A capucinusoknál minden készen lévén a halott fogadására, a holttestet az udvari templomban az udvari plébános beszenteli, mely szertartáson az apródok, a testőrségek, a főkamarás, a főlovászmester, a három testőrségi kapitány, két herczegi rangú kamarás és a főhadsegéd vannak jelen. Azután a koporsót az úgynevezett svájczi udvarban felállított udvari gyászkocsira helyezik és átviszik a capucinusok templomába. A menet rendje következő: Elől lovasság, azután egy udvari egyfogatu kocsi, 3 négyüléses udvari kocsi,császári királyi kamarai főfourirokkal és császári királyi komornokokkal, egy udvari fourir lóháton, egy hatfogatu udvari kocsi a három testőrségi kapitánynyal és a főhadsegéddel, egy hatlovas udvari kocsi a főkamarással, a főudvarmesterrel és a két herczegi rangú kamarással. Ezek után jönnek a cs. k. lakájok gyászban, azután a trabans testőrség, végre a gyászkocsi a párnákon nyugvó koporsóval. A kocsi mindenik ajtaja mellett két cs. k. lakáj, és minden oldalán hat nemes apród megy égő fáklyákkal, 12 arctére, és 12 magyar testőr, kívül pedig 12 trabans testőr képezi a mellékkíséretet. A gyászkocsi után következnek az arciére és a magyar testőrségek lóháton. Egy csapat sorkatonaság és lovasság rekeszti be a menetet. A capucinusok templomába érve, a koporsó egy a templom közepén felállított, aranykelmével takart táblára tétetik és az egész királyi család és az udvar jelenlétében a bécsi herczegérsek által számos püspök segédlete mellett beszenteltetik, végre a capucinus atyák által a sírboltba vitetik, hol a herczegérsek utoljára beszenteli. Az első főudvarmester, ki botjával közvetlenül a magas holttest után lement a sírboltba, itt a koporsót egy cs. k. kamara-fourirral felnyittatja a capucinus guardiannak megmutatja a holttestet, és őrizetére bízza, melyet a guardian szokásos módon megfogad. Erre a koporsót két kulcscsal lezárják, az egyiket megtartja a guardián, a másikat átveszi a főudvarmesteri hivatal irodaigazgatója a cs. királyi kincstárba való letétel végett. Mihelyt a főudvarmester visszajön a sírboltból, az összes udvar elhagyja a templomot, melyből a királyi család mindjárt a beszentelés után eltávozott, és a gyászünnepély ezzel véget ér. Salamon Ferencz egy mutatványt olvasott fel a főváros monographiájából, melynek készítésével tudvalevőleg ő bízatott meg. E mutatvány a főváros talaját földtani tekintetben tárgyalja. E szerint a város nagy terjedelmű agyagrétegen épült, melyből kitűnő téglák gyártatnak. E mellett ezen agyag oly kemény és száraz, hogy a vizet nem bocsátja magán keresztül. A réteg alatt rendesen jó kutvíz található, s e víznek az agyag réteg szolgál ingyen vezetékéül. Ezen agyag réteg szélessége meghaladta a 2000 lábat. Budán a márga van nagy mennyiségben képviselve, különösen a hegyekben. Különös figyelemre méltatja Salamon a durva homokkövet, mely szintén nagy mennyiségben található a főváros vidékén; felemlíti, hogy külföldi utazók nagyi bámulattal szemlélik, midőn ily köveket egyszerű ácsfűrészszel fűrészelnek szét nagy könnyűséggel a kerepesi út végén levő kőfaragó műhelyekben. Utánna Greguss Ágost olvasta fel Kivi Anta fiatal finn költő Lea czímű színművét.Greguss figyelemreméltó műnek tartja Leát, mely szerzőjének, ki fiatal korában őrültségben meghalt, tehetségéről tesz tanúságot, s azt az Évlapokban kinyomatni óhajtja. A színmű vallásos irányú és Krisztus életének egyes episódjait tárgyalja, anélkül, hogy maga Krisztus a színpadon megjelennék, ámbár az ő szelleme uralkodik a színmű egész cselekménye fölött. E színmű sajátságos vegyüléke a mysteriumnak a franczia proverbe-nek és a modern drámának, s felolvasott részletei megkapóan szépek. Ugyancsak Greguss bemutatja Csenger Gusztáv »Eszter« czímű költeményének egyes részeit. Ezután Gyulai Pál szólalt fel: Tekintetes társaság ! Egy oly ügyre van szerencsém felhívni önök figyelmét, amely társaságunk legforróbb óhajtásai és legrégibb törekvései közé tartozik, de amely a mai napig is csak óhajtás maradt s ebbeli törekvésünket épen nem követte siker. Ez ügy az irói és művészeti tulajdonjog kérdése. Társaságunk már a negyvenes évek elején megpendítette e kérdést s az 1843—4 évi országgyűléshez az irói tulajdonjog biztosítására nézve törvényjavaslatot nyújtott be. E javaslat, amelyet Szemere Bertalan rendszeres alakba öntött, 1844 nov. 9-én az országgyűlés által elfogadtatott. Azonban a m. kir. udvari cancellariának országgyűlési bizottsága a törvényjavaslatot oly vélemény kíséretében terjesztette ő felsége elébe, hogy ez ügy, mely külföldön is mindenütt, hol szőnyegre került, hosszabb tárgyalásokat vett igénybe, sokkal fontosabb, mintsem behatóbb vizsgálódás nélkül hamarjában eldönthető lehetne. Ennek következtében a törvényjavaslat nem szentesittetett, hanem leküldetett véleményadás végett a m. kir. helytartó-tanácshoz. 1846-ban Apponyi cancellársága idejében a német örökös tartományok számára az írói tulajdonjog védelmére törvény adatván ki, az oly felhívással küldetett meg a magyar cancelláriának: vájjon nem lehetne-e e törvényt Magyarországon is behozni, s ha igen, mily módosítással? E körülmény még tovább buzta-halasztotta a magyar országgyűlés törvényjavaslatának tárgyalását, míg aztán az 1848-as események teljesen háttérbe szorították. A bekövetkezett absolutismus ez ügyet is szabályozta az 1852-ben behozott osztrák polgári és büntető törvénykönyvvel, amelyben az írói tulajdonjogot illetőleg felhasználtatott az 1843—4. országgyűlés törvényjavaslata is. Az 1860-diki politikai változások következtében az osztrák törvényeket nagyrészt a magyar törvények váltották fel, de az irói tulajdonjogra nézve nem lévén magyar törvény, azt az országbírói értekezlet e kijelentéssel vélte pótolni : »Végre kijelentetik, miszerint az ész szüleményei is oly tulajdont képeznek, mely a törvény oltalma alatt áll.« (Vegyes intézkedések 23. §.) Alkotmányunk 1867-ben visszaállíttatván, a Kisfaludy-társaság tüstént föllépett ez ügyben s az 1844-ki törvényjavaslatot átnézte, pótolta, módosította s azon kéréssel küldötte föl az igazságügyminiszterhez, hogy az írói és művészeti jog e törvényjavaslat alapján mielőbb biztosittassék. Az igazságügyminiszter az országgyűlés elébe terjesztette a Kisfaludytársaság javaslatát, de ha jól emlékszem, a nélkül, hogy az alaki peres eljárással szükséges kapcsolatba hozta volna, amiért az osztályok viszszavetették s az igazságügyminiszter utasíttatott a hiányok pótlására. Azóta nyugszik az ügy. A Kisfaludy-társaság türelemmel várt öt évig, akkor némely, az írói tulajdonjogot sértő visszaélések ellen tiltakozván, petlóval járult mind az igazságügyminiszterhez, mind az országgyűléshez. Nem lett semmi sikere. Egyetlen képviselő sem szólalt fel az írói és művészeti jog biztosítása érdekében, senki sem interpellálta a minisztériumot: szándékszik-e ez ügyben valamit tenni, pedig nem egy sró volt Budapest, június 30. (Gorove István úr), a szabadelvű párt végrehajtó bizottságának elnökétől e lapok szerkesztője ma este a következő levelet vette: Tisztelt barátom! Az igazság nevében sietek azon kérésemmel, hogy addig is, míg szükség esetére bővebben nyilatkoznám, légy szíves a terézvárosi választásra vonatkozólag a mai esti lapban foglalt közleményt annyiban kiigazítani, hogy ezen választásra nézve egyes minisztereink nézetét, mint Fálk Miksára nézve kedvezőt ismerem ugyan, de azok közé, kiknek véleményét vagy óhajtását megismerni alkalmam nem volt, báró Simonyi Lajos kereskedelmi miniszter tartozik, kinek nézetéről már azért sem nyilatkozhattam a terézvárosi választók előtt, mert vele e tárgyban egyáltalán nem szóltam. Őszinte barátod Gorove István. (A választások első napja) holnap van, júl. 1-sején. Magyarország 121 képviselőt választ e napon. És pedig Beszterczebánya 1, Budapest 7, Békés Csaba 1, Debreczen 3, Fejérvár 1, Félegyháza 1, Gyöngyös 1, Gyula 1, Kassa 1, Arad 1, Szabadka 2, Abaújmegye 5, Barsmegye 3, Borsod megye 6, Csanádmegye 2, Csongrádmegye 2, Fejérmegye 5, Fiumei kerület 1, Gömörmegye 6, Heves, megye 8, Komárommegye 4, Pozsonymegye 8, Sárosmegye 6, Somogymegye 8, Sopromnegye 6, Trencsénmegye 8, Turóczmegye 2, Zólyom megye 3, Csíkszereda 1, Oláhfalu 1, Szamos-Ujvár 2, Székváros 1, Gyulafehérvár 2, Székely-Udvarhely 1,Belső-Szolnok 2, Csikszék 2, Fogarasvidék 2, Kolozs megye 2, Komáromváros 1 orsz. képviselőt. Kisfaludy-társaság ülése: — jan. 30. A Kisfaludy-társaság ma tarta a szünetek előtt utolsó havi ülését. Az elnöki széket Toldy Ferencz foglalta el. Hallgatóság csekély számmal volt jelen. (A fővárosi választókat még egyszer figyelmeztetjük, hogy mindazok, akik választótárczaikat június 29-ik napjáig ki nem vették, akadálytalanul megkaphatják azokat a választásra kitűzött helyiségben. A bárcza hiánya senkit se tartóztasson vissza a szavazástól. A legtöbb kerületben a bárczáknak alig felét vették ki. A Terézvárosban 2028 bárcza adatott ki, 65 megsemmisíttetett s 952 készen van, hogy holnap az illetőknek kiszolgáltattassanak. A fővárosi árvízkárosultak javára. Szerkesztőségünkhöz beküldettek a következő adományok: Jun. 30-diki esti lapunkban kimutattunk: 536 frt 50 krt, két aranyat 20 frankot. A magyar földhitelintézet tisztikara 380 frt — kr. Vári Szabó István Halasról — — 10 » — » Ifj. dr. Neumann Sándor — — 10 » — » Ifj. dr. Neumann Sándorné — — 1 arany Müller Keresztély plébános — — 5 frt — » A magyar keleti vasút tisztikara — 104 » 50 » Barag Zsigmond — — — — 3» — » Németh Antal — — — — 5 » — » Az állami számvevőszék tisztviselői és szolgaszemélyzete — — — 409 » 60 » Összesen 1463 frt 60 kr. 3 arany, 20 frank. * * * A földhitelintézet tisztviselőinek fenntebbi adományához hozzájárultak: Korizmics László 50 frt. Csengery Antal 50 frt. Lukács Antal 100 frt. Péczely Ferencz 25 frt. Szathmáry Lajos 20 frt. Arany László 20 frt. Szentgyörgyi Ottó 20 frt. Tarcsay János 10 frt. Trebitsch Ignácz 10 frt. Szombathelyi Antal 5 frt. Lubich Emil 5 frt. Benkő Gyula 5 frt. Fiser János 2 frt. Tressinszky Ferencz 5 frt. Csepely Sándor 5 frt. Benkő Kálmán 5 frt. Tihanyi Béla 5 frt. Csillag Gyula 5 frt. Tarnady József 5 frt. Tavaszi Endre 10 frt. Edényi Lajos 2 frt. Blayer János 2 frt. Császár Ferencz 5 frt. Turcsányi Vilmos 1 frt. E. T. E. 1 frt. Thiel József 1 frt. V. G. 1 frt. Kauser 2 frt. Sz. 1 frt. Hoffmann Lajos 1 frt. Pintér Zsigmond 1 frt. Összesen 380 frt. A keleti vasút-társulat tisztviselőinek adományához hozzájárultak : Bottlik Lajos 25 frt, Czigly János 10 frt, Koós Ödön 1 frt, Mezey Lajos 1 frt, N. N. 1 frt, Igtató 1 frt, Hanák 1 frt, Piskovszky 50 kr, Brandl Vincze 1 frt, N. N. 1 frt, L. M. 1 frt, Csizmazia 50 kr, Y. B. 50 kr, Czigly Imre 1 frt, ft. J. 1 frt, N. N. 1 frt, Friedl 50 kr, St. J. 1 frt, N. N. 50 kr, Z. S. 1 frt, Ant. Danuk 50 kr, Ifj. Perczel Mór 10 frt, Nageldinger 3 frt, Lautner 1 ft, Hg 1 frt, Spitzer Zsigmond 1 frt, D. H. 1 frt, A. A. 50 kr, Beck 50 kr, Spely 2 ft, Lemdy 1 ft, J. Kölner 1 frt, Nagy 1 frt, Miskovics 1 frt, P. 50 kr, N. N. 50 kr, Menner Dénes 50 kr, Zwing 3 frt, Kék 1 frt, Senger Endre 1 frt, Csapés 50 kr, Lövészy 1 frt, Toborfi 1 ft, Izrak 3 frt, A. Law 2 ft, Fiscucz 50 kr, Stein 50 kr, Geiduschek 1 frt, Donhoffer 3 frt, N. N. 1 frt, M. Seb. 50 kr, Löwy 50 kr, Wagner 50 kr, Arnschildt 1 frt, Moszlo 1 frt,Arenton 50 kr, Boross Jenő 5 ft, Andredi 50 kr. Összesen 104 ft 50 kr. Az állami számvevőszék tisztviselői által küldött 409 forint 60 krnyi összeg az által kerülhetett össze az alig 60 egyénből álló, többnyire családos és szükséggel küzdő személyzettel, hogy egyfelől az elnök az adakozásban jó példával ment elől, másfelől annak 6 havi hitelt nyitott, mely idő alatt kiki rendre visszatérítheti az általa aláirt összeget. Budapest, junius 30. Válaszszatok polgárok, kikre a törvény a politikai jogokat bízta, az országnak törvényhozókat. A lelkiismeret szavazzon. Rendben és szabadon ajándékozza bizodalmát oda a polgár a polgárnak, kit a haza és saját képviselőjének óhajt. Ne fejlődjék viszály a küzdelemből. A nemzet önmagát tiszteli meg tisztességes választásokkal. A fővárosban s az országban szerte holnap kezdődik a szavazás. A nép az urnákhoz siet. Lesi az eredményt osztatlan figyelemmel minden jó hazafi. Jövőnk most születik. Szerencsét kívánni óhajt szívünk, de még korának perez, óráról órára veszszük a híreket, nem tudjuk nincs-e baj, nem lesz-e baj, s életképes szervezetet nyerünk-e? Bízunk a nemzet egészségében, hogy nem fog szülni korcsot. A parlisament, mely jönni fog, nagy munkát örökölt. Itthon állandó deficit, Ausztriával életbevágó alkudozások s a belső szervezet megállapítása az uj országgyűlés gondját képezik. Ne nézze könynyelműen a jövőt, ki most jelölt s ki jelöltre ■ szavaz. A választópolgár szavazatával honunk jövője fölött mond ítéletet. E tudat legyen éber, hogy senki könynyelműen oly pártra, mely nem felel meg a helyzetnek, vagy oly jelöltre, ki nem bir elég erkölcscsel, képességgel, ne szavazzon. Valljuk, hogy olyan párt s olyan jelölt, ki nem áll a kiegyezés egyedül alkotmányos s törvényes alapján, ne választassák. A fusio értelme nem lehet más, mint az, hogy a szabadelvű párt egy párt egészen s ennek a pártnak más alapja nincs és nem is lehet, mint a törvény. S a törvénytisztelet kötelessége mindenik pártnak a törvényhozásban. Minden választó gondolja meg ezt s a párttól, mely csak zavarogni tud, s alkotni nem,mely megszokta izgatni a törvény ellen, maga sem tudja miért, mely kárt tesz, de számot adni magáról, hogy mit akar Magyarországgal, nem tud, a szélsőbaltól tartózkodjék. Minden józan választó hasson közre, hogy a függetlenségi párt tábora csökkenjen. E pártnak veszte a magyar civilisatió követelménye. És iparkodjék minden hit hazafi, hogy ne juthasson a törvényhozásba olyan, ki hazáját Magyarország határán túl keresi.Legyen az szász, oláh, tót, rácz, akármi, ha nem híve a magyar államiságnak, ha neki elsőbb Bécs, Berlin, Pétervár, Belgrád vagy Bukarest, mint Budapest és Magyarország, az ilyen jelölt nem való a magyar képviselőházba. Az ilyen ellen, vagy az ellen, ki ezekkel pacál, a jó hazafiak sorakozzanak pártkülönbség nélkül. Kinek conservativ gusztusa van, az válaszszon magának conservativet Sennyey báró, ha hadvezér, miért ne legyen annyi követője, mint vesztes praetendensek körül gyűlni szoktak. Nem lesz okunk őt irigyelni s nem lesz alkalmunk tőle félni. Ő s hívei külön világban élnek, »birodalmuk nem e világból való« s ők nem is fognak itten üdvözülni. A játékot nekik rontani nem akarjuk, komolyan számbavenni őket nem lehet mindaddig, mig a zsákutczában maradnak, amelybe önként mentek bele Sennyey báró bölcs vezetése alatt. A nemzet észrevette, hogy rész után járnak, s bizony kevés nép fog rájuk szavazni.