Pesti Napló, 1879. december (30. évfolyam, 288-313. szám)
1879-12-01 / 288. szám
288. szírm. Budapest, 1879. hétfő, deczember 1, 30. évi folyam. Szerkesztési iroda« Baritok-tere, A the na sum é pü I a t. A lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Kéziratok nem adatnak vissza. Kiadó-hivatal, Jbarátok-tere, Athenaeum-épület. A lap anyagi részét illető közlemények (előfizetési pénz, kiadás körüli panaszok, hirdetmények) a kiadó-hivatalhoz intézendők.PESTI NAPLÓ ESTI KIADÁS. Előfizetési feltételek* Postán küldve, vagy Budapesten házhoz hordva reggeli is esti kiadás együtt: 1 hónapra 2 frt. — 1 hónapra 6 frt. — 6 hónapra 12 frt. Az esti kiadás postai különküldéséért felülfizetés évnegyedenként 1 forint Az előfizetés az év folytán minden hónapban megkezdhető, de ennek bármely napján történik is, mindenkor a hó első napjaié iszámutatik. Hirdetések szintúgy mint előfizetések a Pesti Napló kiadó-hivatalába Budapest, Barátok-tere, Athenaeum-épület, küldendők. A Pesti Napló táviratai. — Múlt éjjel érkezett. — Bécs, nov. 30. A »Montagszevue« jelenti, hogy Bosznia és Herczegovina polgári közigazgatását illetőleg 1879. évre póthitel nem lesz szükséges, mivel a két tartomány bevételei fedezik a még megkivántató összeget, sőt valószínűleg még egy kis fölösleg is fog maradni. Szevilla, nov. 30. Egy uj árvíz lepte el az itteni vidéket. A Quadalquivir folyam öt méternyi magasságra emelkedett. A katasztrófa kiterjedése még ismeretlen . Berlin, november 30. A császár fogadta Gorcsakoff herczeget. Edinburg nov. 30. Gladstone ismét két meetingen beszélt, azt mondván, hogy a kormány által követett pénzügyi politika nem becsületes. Hangsúlyozta továbbá, hogy a török uralom megszűnése a Balkán-félszigeten már nemsokára be fog következni , az örökség a Balkánon lakó nemzeteket illeti. — Éberség Oroszországgal szemben szükséges, de az szükséges Ausztria-Magyarországgal szemben is, mely az orosz szupremácziát a saját felsőbbségével akarná talán helyettesíteni! Konstantinápoly, nov. 30. A porta határozottan megcáfolja a Mukhtár pasa felől terjesztett nyugtalanító híreket. A portához érkezett távirat szerint a pasa nov. 28-án este Prilepében volt, honnan ma Kalkandelenbe és holnap Gusinje közelébe fog érkezni. — Ma érkezett. — (Ered. sürg.) Técső,decz. 1. A técsői választókerület választói tegnap délután a városházán értekezletet tartottak, melyen a választók intelligencziája s a községek tisztviselőik által nagy számban vettek részt. Az értekezlet Viszanik Bazil g. k. esperest választotta elnökül, s rövid eszmecsere után egyhangúlag Várady Gábor jelöltetett ki képviselőül. Küldöttség bizatott meg, hogy azt Váradyval tudassa. Bécs, decz. 1. Az 1864-ki sorsjegyek húzása. Főnyeremény 1763 sor, 20 sz., 2288 sor, 23 sz. nyer 20.000 frtot, 111 sor. 6 sz. nyer 15.000 frtot, 1190 sor, 8 sz. nyer 10.000 frtot. Továbbá kihúzottak a következő sorozatok: 819, 1179, 1231, 1527, 1812, 2054, 2480, 3088, 3121, 3778. Páris, nov. 30. Alaptalan a hír, hogy a porta tiltakozott volna, azon rendelet ellen, mely az egyptomi főellenőrök hatáskörét szabályozza. Nem is valószínű, hogy ilyen óvás tétetni fog. Francziaország és Angolországon kívül más kabinetnek sem lesz okuk felszólalni a khidive e rendelete ellen, mely csak közös megegyezés elérése után bocsáttatott ki. De nem is érthető, mire is vonatkozhatnék az ilyen óvás. Páris, decz. 1. A »köztársasági balpárt« tegnapi gyűlésén elhatározta, hogy a kabinet megmaradását óhajtja. A baloldal csoportjainak gyűlésén Lavergne elnök és a balpárt több küldöttje a kabinet megmaradása mellett emeltek szót. A »balközép« csoportja várakozó magatartást tanúsított, míg a »köztársasági unió« és a szélsőbal tagjai új minisztériumot követeltek. Határozat nem hozatott, az általános benyomás azonban kedvezőnek mondható a kabinet megmaradására nézve. Az ülés további folyama alatt a baloldal csoportjai következő programmpontokat állapítottak meg: a hivatalnoki személyzet purifikálása; reformja a bírói karnak — sőt még az elmozdíthatlannak is;a katonai szolgálati időtartam megrövidítése; az egyéves önkénytesi intézmény eltörlése; a klérus beavatkozásának korlátozása;a csendőrség szigorúbb alárendeltsége a belügyminisztérium alá. Holnap a gyűlés a nyilvános közoktatásés a sajtótörvény kérdéseivel fog foglalkozni. Washington, nov. 30. Sherman kincstári államtitkár immár megjelent hivatalos évi jelentése hangsúlyozza a takarékosság szükségességét, hogy a kiadások a bevételeket túl ne haladják. Kimerítő történeti áttekintést nyújt a részletesen felsorolt befektetési műveletekről s az ezzel kapcsolatban megjelent tabellák kitüntetik az azok által megtakarított öszszegeket. A jelentés felhívja a figyelmet a konfliktusra, mely a vámok megállapítása és a czukor értékének annak színe után való becslése miatt keletkezett, ellenzi a dohány és szeszadó bárminő megváltoztatását, de felemlíti egyszersmind, hogy tanácsos volna az idegen hajókat, mérsékelt illeték fizetések mellett a regisztrálás kedvezményében részesíteni. A június 30-val lejárt pénzügyi év rendes költségvetése 273.827.184 dollár bevételt s 266.947.883 dollár kiadást mutat ki. A folyó év előirányzata szerint a bevételek 228 millióra, a kiadások — a törlesztési tőkék kivételével — 238.269.135 dollárra fognak rúgni. Sherman álamtitkár ajánlja a tea- és kávévám behozását, valamint az ópium gyárak megadóztatását azon esetben ha a kongresszus kiadásokat határozza meg, melyek a fölösleget túlhaladják. Pétervár, decz. 1. A czár nov. 29-én utazott el Lividiából, az éjjel Szimferopolba érkezett és éjfél után az Osztrovo Szimferopoli vasúton Moszkvába utazott. A belügyminiszter a »Golos«-t, egy tárczaczikk miatt harmadszor megintette, és a nevezett hírlapot öt hónapi tartamra felfüggesztette. Madrid, decz 1. A kézcsók ünnepélye tegnap ment végbe és déli 12 órától 3 óráig tartott. Este a színházban díszelőadás volt, melyen az egész udvar és a főranguak megjelentek. T i s z a fő miniszterelnöktől érkezett leirat szerint, T i s z a miniszterelnök önmaga fogja fölkeresni a városi közgyűlést. Tisza miniszterelnök ugyanis azt írja, hogy a zordon időben nem akarja magához, a budai várba fárasztani a 400 városi képviselőt (tudvalevő, hogy az egész közgyűlés akart fölmenni a miniszterelnökhöz), hanem maga jön le a városi közgyűlési terembe, s ott veszi át a feliratot. A főpolgármester e czélra valószínűleg szerdán hívja össze a közgyűlési tagokat. A mai képviselőházi ülésen Péchy közlekedési miniszter válaszolt Királyi interpellációjára a Duna-szabályozás ügyében. Péchy miniszter előadván a szabályozás történetét, »figyelemre méltóknak« jelenti ki a külföldi szakértők véleményét. E tárgyban a kormány már holnapra tanácskozó bizottságot hívott össze a fővárosi hatóság, a fővárosi egylet és a mérnök-egylet tagjai köréből. (Az országgyűlési szabadelvű párt) tegnapi értekezletét Vizsonyi Gusztáv elnök megnyitván, előterjeszti a kandidáló bizottság által a delegácziókba kijelölt tagok névsorát. — E szerint rendes tagokká kijelöltettek: Andaházy Pál, Apáthy István, Bánffy Béla gróf, Baross Gábor, Bausznern Guidó, Bohus Zsigmond, Boros Bálint, Dániel Ernő, Éber Nándor, Éles Henrik, Fáik Miksa, Gidófalvy Albert, Harkányi Frigyes, Hegedűs Sándor, Ivánka Imre, Karácsonyi Guidó gróf, Kármán Lajos, Kemény Kálmán b., Márkus István, Prileszky Tádé, Poór Antal, Prónay József, Ráday Gedeon gróf, ifjú Rudics József b., Sváb Károly, Szirmay Ödön, Szögyény László, Tisza Lajos, Tisza László, Wahrmann Mór, Wodianer Albert báró. — Horvátok: Horváth Péter, Kussevics Szvetozár, Mihalovics Károly, Voncina Iván. Póttagok: Andrássy Mihály, Holgráff János, Kazy János, Szász György, Matuska Péter, Rakovszky Géza, Rohonczy Gedeon, Szeberényi Andor, Teleky Domokos gr. Horvátok: Kotur Bazil. Az értekezlet a névsort elfogadta. Elnök ezután előterjeszti, hogy a pártonkivüliek részéről Szily László, az egyesült ellenzék részéről Apponyi Albert gróf, Bánhidy Béla b., Molnár Aladár és Szilágyi Dezső jelöltettek ki a delegáczióba. Fálk Miksa kérdést intéz a kereskedelmi miniszterhez az iránt, hogy azon esetre, ha 1880-ban az autonóm tarisfák életbe lépnek, nem lehet-e attól tartani, hogy Németország részéről a monarchia irányában retorzionális tarifták alkalmaztatnak. Kemény Gábor b. miniszter kijelenti, hogy a kormány figyelmét ezen eshetőség nem kerülte el, és hogy jelenleg ugyan választ nem adhat, miután a tárgyalások ez iránt folyamatban vannak, de reméli, hogy a kérdésre már a legközelebbi napokban határozott választ adhat. Ezután Péchy közi miniszter előadja azon válaszok tartalmát, melyeket egyfelől Királyi Pálnak a Dunaszabályozás tárgyában, másfelől Bánhidy Béla bárónak a műszaki tanács felállítása iránt tett interpelláczióikra adni szándékozik. Az értekezlet a válaszokat tudomásul vette. Végül tárgyaltatván, elfogadtattak a következőjavaslatok: a József műegyetem és az állatgyógyintézet építéséről, az indemnityről és a luxusadók megszüntetéséről. Ezzel az értekezlet véget ért. (Gróf Zichy Ferencz lemondása.) A hivatalos lap jelenti : 10 császári és Apostoli királyi Felsége folyó évi november hó 26-áról kelt legfelső elhatározásával, gróf Zichy Ferencz cs. és kir. nagykövetnek Konstantinápolyban, benyújtott lemondási kérvényét legkegyelmesebben elfogadni s nevezettnek a m. kir. Szent István-rend nagykeresztjét díjmentesen adományozni méltóztatott. (A védtörvény az osztrák képviselőházban.) A reichsrath képviselőháza ma kezdi meg a véderő törvényjavaslat tárgyalását. Ez ügyben a ház előtt több javaslat van. Az első a bizottság javaslata, mely teljesen azonos a kormányjavaslattal. Ez pedig egészen megfelel a magyar képviselőház által elfogadott törvényjavaslatnak. A különbség a magyar és a német javaslat közt csak az, hogy a magyar javaslat első pontjának nagy része az osztrák javaslat második pontját képezi, míg az osztrák javaslat második pontja nálunk az első pontba van szó szerinti fordításban fölvéve. Az osztrák bizottság által javasolt rezoluczió így hangzik: »A képviselőház azon határozott várakozást fejezi ki, hogy maga a kormány létesíteni fogja, a fennálló hadseregszervezet keretén belül, mindazon megtakarításokat, melyek, tekintve az állampénzügyek kedvezőtlen helyzetét s a lakosság gazdasági viszonyait, sürgetőleg igényeltetnek. A jelentéshez két kisebbségi javaslat van mellékelve. Az első Rechbauer képviselőtől való s lényege ez : Határozza el a ház: Az 1. §. szövege igy hangzik: Az 1868. decz. 5-ei védtörvény 11. §-ában a hadsereg és a hadi tengerészet megállapított hadi állományának érvénye az 1880 év végéig meghosszabittatik. A hadi állomány további meghatározására e célzó előterjesztés idejekorán alkotmányszerű tárgyalás alá terjesztendő.« A második kisebbségi javaslat Czedik képviselő és a védtörvény 1. §-ára vonatkozik. Czedik a következő indítványt teszi : Az 1868 decz. 5-iki törvény 11. §-ában az álló hadseregnek 800.000 főben megállapított hadi létszáma az évi rendes legénységi békelétszámnak 230.000 főben való megállapítása mellett — de nem számítva a saját költségükön szolgáló egy éves önkényteseket, az 1889. év végéig meghoszszabittatik.« (Bismarck és Gorcsakoff herczegek.) Két nappal Gorcsakoff herczeg Berlinbe érkezte előtt, a német kanczellár háziorvosa dr. Strink táviratilag Yarzinba hivatott; az orvos haladéktalanul oda utazott. Ebből azt következtetik, hogy Bismarck ezúttal sem akart orosz kollégájával szóba állani, mert állapota, úgy látszik, olyan rosszra fár Budapest, decz. 1. (A Dunaszabályozás és a főváros.) Ma délben tartott ülést a fővárosi hitelesítő bizottság, mely a város által a Duna-szabályozás ügyében előterjesztendő feliratot hitelesíté. E felirat elősorolja a szabályozás körül elkövetett tévedéseket, s kéri a külföldi szakértők indítványainak valósítását, különösen kiemelvén, hogy azon tanácsosoknak, kik az eddigi tévedések s mulasztások okozói, ez ügyben jövendőre befolyás ne adassék. A felirat hitelesíttetvén, a bizottság kérdést tett, hogy mikor nyújtassék át ? A főpolgármester, erre válaszolván, azon meglepő közlést tette, hogy dúht, hogy lehetetlen Berlinbe mennie. Gorcsakoff herczeg Bismarck távolmaradását kellőleg méltányolni fogja s ha felsőbb körökben súlyt fektettek a két kanczellár találkozására, most már meg lehetnek győződve, hogy e találkozást létrehozni merőben lehetetlen. Más részről azonban azt állítják, hogy Bismarckot nem Gorcsakoff, hanem a dán királyi pár berlini látogatása tette egyszerre oly beteggé. (A berlini vámpolitikai tárgyalásokról a Nat. Ztg. következő, általa teljesen hitelt érdemlőnek mondott közlést tesz. A megállapodások után, melyek szept. havában a német és az osztrák-magyar vezérlő államférfiak közt Bécsben létesültek, a két kormányban azon meggyőződés képződött, hogy a megegyezés a kereskedelmi téren minden nagyobb nehézség nélkül létesíthető terv. Annál nagyobb meglepetést keltett tehát a hír, hogy az eddigi szerződés meghosszabítása iránt kezdett tárgyalások nem vezettek eredményre. De ez a negatív eredmény a viszonyokban találja magyarázatát. A két kormány a tárgyalásokban különböző szempontokból indult ki. Osztrák részről azon pontokat emeltek ki, melyek a múlt évi tárgyalásokban a legtöbb nehézséget okozták és pedig a nyers len forgalmát s az osztrák vasúti kocsik lefoglalását. Német részről azonban sokkal messzebb menő nézpontokat vártak. Az általános kereskedelmi szerződésen kívül Berlinben a fősúlyt a vasúti tarifák tárgyában más, szintén megbeszélt megegyezésre fektetik. Az osztrák államvasutakat s azon zárt hálót, melyet a porosz államvasutak a magánvonalak megvásárlása után képezni fognak, jövőre közös rendszerképen öszszeköttetésbe akarnák hozni. Német részről már előbb igyekeztek az osztrák delegáczióknak engedményeket tenni. Már a múlt évi szerződésben volt a vasúti anyagra nézve egy záradék, melyet azonban a német bíróságok gyakorlata illuzóriussá tett. A kormány erre nézve a német parliamentnek már tett előterjesztést, mely azonban nem intéztetek el. A nyers jen tárgyában a parliament határozata szintén akadályozólag állt a kormány útjában. Mindez akadályt a parliament legközelebbi ülésszakában könnyen el lehet majd hárítani. Ma azonban áthághatatlanok s igy a tárgyalások jelen állapotából nem szabad a későbbi tárgyalásokra kedvezőtlen következtetést vonni. Hogy a status quo jan. 1. után fenntartatik, bizonyosnak tekinthető, ha talán a legtöbb előnyt biztositó szerződés nem is fog formaszerűen meghosszabbíttatni. Országgyűlés, A képviselőház ülése deczember 1-én. Elnök Szlávy József. Jegyzők: Mednyánszky Árpád b., Baross Gábor, Antal Gyula. A kormány részéről jelen vannak: Tisza Kálmán, Kemény Gábor b., Pauler Tivadar, Trefort Ágoston, Péchy Tamás, Szende Béla és Bedekovich Kálmán. Az ülés kezdődik i. e. 10 órakor. A múlt ülés jegyzőkönyve észrevétel nélkül hitelesíttetik. Elnök bemutatja Gömörmegye közönségének feliratát az 1875. évi Vil-ik t. ez. 19. § ának módosítása tárgyában; az országos magyar gazdasági egyesületnek Korizmics László képviselő által beadott nyilatkozatát, a magyar gazdák országos értekezletének emlékirata ügyében; a kunhegyesi ipartársulatnak Varró Sámuel képviselő által beadott kérvényét, a Nők országos iparos gyűlés kívánalmának érvényesítése iránt. A kérvényt bizottságnak adatnak ki. Elnök: bemutatja a jelen országgyűlés kezdetétől fogva a folyó hó 1-ig beadott és függőben maradt interpellációk, indítványok, határozati és törvényjavaslatok, miniszteri és egyéb előterjesztésekről szóló elnöki jelentést. Megtekinthetés végett a ház irodájában fog letétetni. Zsíros Lajos előadó benyújtja a kérvényi bizottság által letárgyalt kérvények 21-dik sorjegyzékét. A szombati ülés napirendjére tűzetik ki. Bárczay Ödön, Abaúj megye nagyidai kerületében megválasztott képviselő, a szabályszerű 30 nap fenntartásával igazolt képviselőnek nyilváníttatik. A közös ügyek tárgyalására kiküldött országos bizottság tagjaira beadatván a szavazati jegyek, észrevétel nélkül elfogadtatott a József-műegyetem és az állatgyógyintézet elhelyezésére emelendő országos épületre vonatkozó törvényjavaslat, miután Kautz Gyula előadó azt a bizottság nevében röviden elfoogadásra ajánlotta, s a közoktatási miniszter kijelentette, hogy elfogadja a bizottság módosítványait. Tárgyalás alá vétetett a jövő év első negyedében viselendő terhekről és fedezendő adósságokról szóló törvényjavaslat. Hegedűs Sándor utal az előrehaladt időre, s arra, hogy a költségvetés elkészítése még nincs oly stádiumban, hogy annak megállapítása ezen évben lehetséges volna s azért ajánlja a törvényjavaslat elfogadását. Simonyi Lajos báró: T. ház! Egy államnak sem válik előnyére az, hogy a pénzügyi kezelés nem az azon évre megállapított költségvetés szerint történik, hanem a pénzügyi gazdálkodás az ezen kezelési évet megelőző évben megállapított költségvetés szerint eszközöltetik és azért ez, bármilyen körülmények közt, a kormány részéről mindig — hacsak a lehetőség meg van — kikerülendő. Nem akarom tagadni, hogy alkotmányos és parlamentáris szempontból is sokszor igazolható a kormánynak ily kérése felhatalmazás iránt akkor, hogyha rendkívüli események ilyen kérelem benyújtására kényszerítik; a mostani eset azonban rendkívülinek nem tekinthető, mert fájdalom, hazánk szomorú helyzete nem rendkívüli, hanem miután több év óta már így van, és még több év múlva is alkalmasint úgy lesz, rendes állapotnak tekinthető. Megtörténhetik azonban, hogy a kormány jogosan követelheti ezen felhatalmazást, és ezen felhatalmazás a parlament által ezen körülmények közt mindenesetre megadandó, és ezen eset az, ha új kormány alakul, melynek nincs ideje arra, hogy a költségvetést jókor a ház elé terjeszsze. A jelen kormánynál azonban most ez az eset nem áll, mert némi változással — azt hogy javítással, vagy nem, arról nem akarok szólani — még mindig a régi kormány, amely öt esztendő óta fennáll, és ennek következtében a kormány az előbb említett körülményre nem hivatkozhatik. Azok, kik a felhatalmazás megadását kérik, rendesen azzal az érvvel állanak elő, hogy ezen felhatalmazás nem a kormánynak, hanem az országnak adatik meg. Ez a költségvetés megállapítására nagyrészt csakugyan áll, de a jelen esetben, midőn felhatalmazás kéretik a kormány részéről, ez szerintem nem alapos ok, éspedig azért nem, mert a költségvetés megvan, s itt csak a költségvetés érvényének meghosszabbításáról van szó. A felhatalmazás tehát nem az országnak, hanem a kormánynak adatik meg. Azon érv sem alapos nézetem szerint, ha az mondatik, hogy bekövetkezhetnek az államgépezet fennakadása, ha felhatalmazás nélkül költségvetés nélkül kellene a kormánynak tovább kormányoznia. Mert azon esetben, hogy ha az akkori kormánynak nem szavaztatik meg a felhatalmazás, kormányválság következik be, jön egy új kormány és annak a törvényhozás megszavazza a felhatalmazást és ennek következtében semmi fennakadás sem történik. Azt hiszem nem lehet követelni azoktól, kik a kormány eljárását nem helyeslik, hogy megadják a kormánynak azt a lehetőséget, hogy tovább is folytassa azt a politikát, melyet ők nem helyeselnek, így járt el a t. miniszterelnök úr 1874-ben, midőn kimondá hogy Ghyczy akkori pénzügyminiszter pénzügyi politikáját egy oldalúnak látván, azt nem helyesli és ennek következtében a felhatalmazást neki nem adja meg. Én ezen indokolás jogosultságát és helyességét elismerve, miután mi hasonló helyzetben vagyunk és nem helyeselhetjük a kormánynak politikáját, sőt kimondjuk, hogy azt rosznak tartjuk, tőlünk nem követelhető, hogy mi felhatalmazást adjunk a kormánynak arra nézve, hogy eddigi működését tovább folytassa. Ennek következtében mi a kért felhatalmazást nem adjuk meg. (Helyeslés balfelöl.) Simonyi Ernő nem fogadja el a törvényjavaslatot, mert nem akarja felhatalmazni a kormányt arra, hogy az eddigi politikát, mely az országot tönkre juttatta, tovább is folytassa. Csanády Sándor bizalmi kérdésnek tekinti a felhatalmazás megszavazását s épen ezért vizsgálat alá kell vennie a kormány eljírását, s megfontolnia, vájjon méltó-e a kormány, hogy az ország vér- és vagyonadója felett intézkedjék. Nem szándékozom ezúttal, — igy folytatja — különösen Tisza Kálmán (Nagy derültség.) miniszterelnök úrnak a magánéletben viselt dolgaival foglalkozni, (Mozgás. Zaj.) mert hiszen már magában mielőtt a miniszteri székbe belépett volna, elegendő okot adott arra, hogy a nemzet megvetéssel forduljon el tőle. (Nagy mozgás. Felkiáltások a jobboldalon. Rendre! Rendre! Halljuk az elnököt!) Elnök: Figyelmeztetem a képviselő urat, szíveskedjék jobban megválasztani szavait. (Helyeslés.) Csanády Sándor :... hanem kötelességem bírálat alá venni azon tetteit, melyeket mint miniszterelnök követett el. Elmondja ezután, mint szegte meg a miniszterelnök ígéreteit s mint juttatta koldusbotra az országot. Nem viseltetik iránta senki ezen országban bizodalommal, mert tönkre tette az országot és koldus botra juttatta. Debreczen város lelkes és hazafias polgárai elkergették a miniszterelnököt saját köréből. (Zaj.) Elnök : Másodszor kérem a t. képviselő urat, méltóztassék az itt használt szavakat megválasztani. Alig hiszem, hogy ez a parlamenthez méltó kifejezés volna. Elkergetésről itt nem lehet szó. (Helyeslés a jobboldalon.) Csanády Sándor: Hát száműzték. Elnök: »Nem választották meg« ez az illő kifejezés. Csanády Sándor: Tehát nem választották meg. (Élénk derültség.) Elnök: Azt hiszem a közt nagy különbség van. Figyelmeztetem a képviselő urat, hogy kétszer emlékeztettem; ha ezt harmadszor is kénytelen volnék tenni, el fognám vonni tőle a szót. (Élénk helyeslés jobb felől.) Csanády Sándor: Hogy mennyire elvesztette a miniszterelnök úr azon bizalmat, melylyel bírt, csak a jelenlegi országgyűlés kezdetén is, kitűnik onnan, miként az országgyűlés kezdetén 300 szavazattal rendelkezett, kitűnik azon körülményből, miszerint többen a képviselő urak közül, kik a miniszterelnök úr nézeteit, elveit osztották, nem mondom ki, illetőleg nem akarom kimondani az okát miért, mert attól tartok, hogy az igen. elnök úr el fogja tőlem venni a szót (Derültség). Végül kijelenti, hogy nem viseltethetvén bizalommal a kormány iránt, nem fogadja el a törvényjavaslatot. Tisza Kálmán miniszterelnök , T. képviselőház ! Mindenekelőtt kötelességemnek tartom bejelenteni, hogy a pénzügyminiszter úr betegsége által gátolva lévén, míg egyfelől, természetesen amennyiben képviselet szükséges, hivatásosnak tartom a képviseletet teljesíteni; másfelől nem annyira ezen, mint inkább a későbbi javaslatoknál szükségessé válható szakszerű felvilágosítások megadásával Márffy miniszteri tanácsos úr lett megbízva, mit bátor vagyok a t. háznak bejelenteni. Ami magát a most napirenden levő kérdést illeti, erre vonatkozólag több felszólalást hallottam : bátor vagyok Simonyi Lajos és Simonyi Ernő képviselő urak felszólalására reflektálni. Ami ezen két felszólalást illeti, nem sok észrevételt tehetek reájuk. Ugyanazok, mik a t. képviselő urak által most elmondattak, hasonló alkalmakkor el szoktak az ellenzék részéről mondatni nálunk rég időtől fogva. Elismerem, bevett gyakorlat, ezen kérdést bizalom kérdésének tekinteni; természetes tehát hogy az ellen, ha annak tekintetik, kifogást tenni nem lehet. Csak egy igen egyszerű és rövid megjegyzésem van és ez az, hogy nem áll az, mintha meg nem szavazott költségekről volna szó, mert hisz a felhatalmazás a múlt évi költségvetés alapján adatik. Viszont nem áll az, mintha ezen megszavazás akadályozná a kiadásoknak netán később eszközlendő leszállítását, mert hisz a törvény s ma még javaslat értelmében, úgy mint máskor most is az ennek folytán teendő költségek a jövő évi költségvetés keretén belül kell hogy elszámoltassanak, tehát nem feltétlenül adatik meg a felhatalmazás ugyan annak elköltésére, ami a múlt évben elköltetett, hanem azon kikötéssel, hogy azok a jövő évi rendszeresen megállapítandó költségvetés keretében elszámolhatók legyenek. Ezen irányban tehát a képviselő úr aggálya alappal nem bír. Magam is tudom és érzem tehát azt, hogy rendszeres költségvetés létesítése az év folyamán minden irányban s minden tekintetben kívánatos; s hogy ezt oly ritkán sikerült ezt nemcsak a mostani kormánynak, hanem az előbbinek is,abban talán lelhető fel bizonyos indok arra, hogy igen sok a nehézség nálunk, a mi szerkezetünk mellett,midőn a különféle fórumok, utján megszavazandók a tételek, hogy a rendszeres költségvetést minden évben befejeztessék. Ez irányban már itt a ház keblében is hallottam eszméket megpendíteni esetleg a közigazgatási évnek áthelyezése körül. Én ma is csak azt mondhatom, hogy magam is azt hiszem, hogy mihelyt ez, az általam akkor felemlített viszonyok rendbejövetele következtében, lehetőleg lesz, szükséges lesz ezt megtenni. Mert méltóztassanak megengedni, a költségvetés rendes időben elkészülésének még az az akadálya is van, s ebben bizonyosan igazat fognak nekem a t. képviselő urak adni, hogy a mi hazai viszonyaink, egyes képviselőtársaink, de majdnem mindnyájunk viszonyai miatt szeptemberben és októberben e háznak rendszeresen együtt lenni, majdnem lehetetlen, mert utoljára is mindenkinek megvannak a saját magánteendői is. De ez csak így megemlítve, ismétlem, azon két képviselő úrnál, kik e kérdésben nyilatkoztak, Simonyi Lajos b. és Simonyi Ernő képviselő urak felszólalása ellen, miután ők ugyanazon alapon tagadják meg a felhatalmazást, melyből ez az ellenzék részéről megszokott tagadtatni, t. i. a bizalmatlanság alapján; kifogást nem tehetek, de igen természetesen a magam részéről kérem a törvényjavaslat elfogadását. (Helyeslés jobb felől.) Csanády Sándor szavainak félreérthetése tekintetéből kér szót. (Nagy derültség.) Kijelenti, hogy midőn a miniszterelnök magánéletéről szólott, politikai működését értette, melyet mint képviselő követett. A ház a törvényjavaslatot a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. A részletes tárgyalás folyamában a 4-ik §-nál Urányi Imre módosítványt nyújt be az iránt, hogy világosabban fejeztessék azon körülmény, hogy a törvényjavaslat hatálya mindenesetre tart márczius 31-dikéig s ha a budgettörvény előbb lép életbe, az életbelépés napján az indemnity törvény megszűnik. Tisza Kálmán hivatkozik a folytonos gyakorlatra, mely mindig ezen értelmet tulajdonította a 4-ik ezt szövegének s azért a módosítványt mellőztetni kéri. A ház ezután részleteiben is elfogadja a törvényjavaslatot. Tárgyalás alá vétetvén a kocsi, ló és cselédtartási adó megszüntetéséről szóló törvényjavaslat, ehhez Hegedűs előadó után, Helfy Ignácz szólott s utána a miniszterelnök. A tárgyalás folytatása a holnapi ülésre halasztatott. Ezután Péchy Tamás közlekedési miniszter felelt Királyi interpellácziójára a Dunaszabályozás tárgyában. Különfélék. — decz. 1. (A hivatalos lapból.) Király ő felsége a székesfehérvári székesegyházi káptalannál megüresült nagypréposti állásra Vénusz Imre báczi vár. püspököt, szent-keresztről nevezett vértes-keresztúri apátot s a nevezett székesegyházi káptalan éneklő kanonokát nevezte ki. Továbbá ugyanazon székesegyházi káptalannál dr. Matuska János székesegyházi főesperesnek az éneklő kanonokságra, dr. König Mór, budai főesperesnek az őrkanonokságra, dr. Peller Ödön idősb mesterkanonoknak a székesegyházi síőesperességre, Piifach József, ifjabb mesterkanonoknak a budai főesperességre való fokozatos előléptetését, jóváhagyván, az ez által megüresedett idősb mesterkanonokságot Miehl Jakab, kisboldogasszonyi plébános, győri czimz. kanonok és országgyűlési képviselőnek, az ifjabb mesterkanonokságot pedig Benedek Ferencz alesperes és csákvári plébánosnak adományozta . A budapesti ügyvédi kamara közhírré teszi, hogy dr. Deutsch Ignácz és Wizinger Károly ügyvédek a kamara lajstromába felvétettek. Túry Sámuel taksonyi ügyvéd önkénytes lemondás, Volosz Lajos budapesti ügyvéd elköltözés, Sztrokay Boldizsár budapesti és Tóth István kun-szt.mártoni ügyvédek elhalálozás folytán a lajstromból kiterültettek ; előbbinek irodája részére Merényi Dezső, utóbbié részére Tóth Endre kun-szentmártoni ügyvédek neveztettek ki gondnokokul. (Személyi hírek.) Miksa bajor herczeg a szombati gyorsvonattal Bécsből ideérkezett; ma reggel pedig József főherczeggel Kis-Jenőre utazott vadászatra. — Orczy Béla báró miniszter tegnap este Bécsből a fővárosba érkezett. — Tisza Kálmán f. 29-én délután Gödöllőre utazott s ott ő felségénél kihallgatáson volt. Ennek végeztével az esti gyorsvonattal a fővárosba viszszatért. (Tóth Vilmosról) részvéttel olvassuk a M. H.-ban a hírt, hogy tegnap szélhüdés érte. A baj nem veszélyes , de Tóth Vilmos egy ideig nem hagyhatja el a szobát. (A nemzeti kör), mely legrégibb budapesti társasköreink egyike, vasárnap tartó évi rendes közgyűlését, Ráth főpolgármester elnöklete alatt. A gyűlés megnyitása után röviden túlestek az alapszabályszerű tárgyakon. Az igazgatóság és választmány jelentése, múlt évi tevékenységéről, tudomásul vétetett, néhány elhunyt tagról tett kegyeletes megemlékezésen kívül, a választmány egyedüli indítványa az volt, hogy a billiárdjáték óránkénti díja szállíttassék le 60 krról 40-re, mit el is határoztak. A múlt év pénztári eredményét 10615 frt 99 kr bevétellel jóváhagyták; a kiadások nem emésztették fel a bevételt, mert a jövő évre 277 frt 45 kv pénzkészlet maradt. A tagdíjakon (7380 frton) kívül legnevezetesebb bevételi tétel, a jártékdíjakból eredő jövedelem 2544 forinttal. Ezután megállapíttatik a jövő évi költségelőirányzat 9600 forinttal, s a magyar gazdasszonyok egyletének karácsonyfájára némi összeget megszavazván, köszönetet szavaztak a visszavonuló Jerney Antal igazgatónak, ki a köz ügyeiben évek hosszú során át serényen munkálkodott. Miután még a választmány újjá alakítása végett a szavazás vezetésére többeket kiküldtek és kimondták, hogy a jövő vasárnapi folytatólagos közgyűlésen hirdettetik ki az eredmény. a felállt helyéről a kör egyik legidősb tagja, Horváth Károly s visszapillantást vetett a kör életére 1842-től, mint megalakulása évétől kezdve. A kör régebben 48 előtt a legkitűnőbb státusférfiakat s a közélet kitűnőségeit számlálta tagjai közzé. Kossuth Lajoson, gróf Batthyány Lajoson és Deák Ferenczen kivül számosan voltak még kebelében, s nem csekély