Pesti Napló, 1886. november (37. évfolyam, 303-331. szám)

1886-11-02 / 303. szám

303. szám Szerkesztési Iroda: Ferencziek-tere, Athenaeu­m-é­p­ü­l­e­t. A lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el, Kéziratok nem adatnak vissza. Kiadó­hivatal: Ferencziek-tere, Athenaeu­m-é­p­ü­­l­e­t. A lap anyagi részét illető közlemények (előfizetési pénz, kiadás körüli panaszok, hirdetmények­ a kiadó-hivatalhoz intézendők. Egyes szám 2 kr. Reggeli kiadás, Budapest, 1886. Kedd, november 2. 37. évi folyam. Előfizetési feltételek­­ A reggeli és esti kiadás postán egyszerre küldve, vagy Budapesten kétszer házhoz hordva. Havonként 1 frt 50 kr. — 3 hónapra 4 frt 50 kr. — 1 hónapra 9 frt. A h au esti kiadva postai különküldése kívántatik, postabélyegre havonként 85 kr., évnegyedenként 1 forint feltt­fizetendő. Hirdetések szintúgy mint előfizetések a »Pesti Napló« kiadó­hivatalába Budapest, Ferencziek-tere, Athenaeum-épü­let, küldendők. Egyes szám 2 kr. Előfizetési felhívás PESTI NAPLÓ­■V* Nov. 1-jétől új előfizetést nyitottunk lapunkra. A Pesti Napló a legolcsóbb nagy po­litikai napi­lap. Megjelen naponkint kétszer s hétfőn reg­gel rendkívüli számot ad ki. Előfizetési árak: Egy hónapra • •• ••• re* 1 frt 50 kr. Évnegyedre ................. 4 „ 50 „ Az előfizetések Budapestre, a Pesti Napló kiadóhivatalába (Ferencziek­ tere, Athenaeum-épület) leg­­czélszerűbben postai utalványnyal küldhetők. Ha az esti kiadás postai különküldése kívántatik, a bélyegre havonkint 35 kr. évnegyedenkint 1 forint felülfizetendő. A Pesti Napló szerk. s kiadóhivatala. Szemle A nyomasztó hatás, melyet a gr. S­z­a­­páry pénzügyminiszter által előterjesztett költségvetés okozott, általános. A bécsi lapok szintúgy 59, illetőleg 60 millióra számítják a defic­itet, a­hogy mi számítottuk, s nemcsak azt konstatálják, hogy ezt a gazdálkodást lehetetlen folytatni, de megdöbbenésüket is fejezik ki a felett, hogy a pénzügyminiszteri expozé a kibonyolódásra semmi irányt sem jelöl meg. Rámutatnak arra a nagy öncsaló­dásra is, hogy a miniszter a bevételekben emelkedést vár, holott a rossz termés folytán ez nem várható s az osztrák pénzügyminisz­ter is a folyó évinél kevesebbre irányozza elő a bevételeket. E sötét tényekkel szem­ben a félhivatalos Bud. Korr. tegnap az­zal vigasztalódott, hogy a pénzügyminisz­ter nem állíta be a budgetbe a szállítási adó fölemelése, a törvénykezési bélyegek foko­zása és a portamentesség korlátozása folytán várható jövedelmeket, pedig — úgymond — csak az elsőből is két millió várható, az erre vonatkozó javaslat még deczemberben ter­jesztetik elő. Ez bizonyára alaptalan szépít­­getés. Mindezen javaslatok nincsenek még megszavazva, kettőhöz Ausztriának is van hozzászólása s a­mennyiben e javaslatok a mérleget javíthatják, a bevételek csökkenése azt valószínűleg rontani fogja. A pápa levelét a herczegprímáshoz alantabb közöljük. A levél nem tartalmaz politikai momentumot. Ausztriában a Schmerling és a vele szövetkezett igen kiváló felsőházi tagok által Prazak miniszter ellen intézett támadás mind nagyobb izgalmat kelt. A cseh lapok a leghe­­vesb módon támadják az alkotmányos pártot. A reichsrath el van napolva, a bankügy tárgyalása elhalasztva. A vám- és kereske­delmi szövetség így az év végén fölmon­­datik. Bulgáriából a táviró a nagy szob­­rányó megnyitását, valamint Waldemár dán he­rczegnek, a czár sógorának, bol­gár fejedelemmé megválasztatásának valószí­nűségét tudatja. Bismarck herczeg állítólag egy bizalmas küldött által közvetlenül az orosz udvarral folytatott tárgyalásokat, a czárt arra bízva, hogy ne juttassa végletre a dolgokat. Várnát, úgy látszik, egyelőre okku­­pálja Oroszország s igy várja be az esemé­nyek fejlődését. Gróf Szapáry pénzügyminiszter terveiről, melye­ket expozéjában csak általánosságban jelzett, a N. Fr. Presse budapesti levelezője tüzetesebb adato­kat közöl. Előrebocsátván, hogy a vasúti prioritások konverziója által terveztetik a 18 millióra számított pénztári készletnek legalább részbeni fedezete, így folytatja. Szapáry Gyula gr. kijelente, hogy a kor­mány nem gondol az államvasutak bérbeadására vagy eladására, de rögtön hozzátette, hogy ez nem zárja ki bizonyos kevésbbé jövedelmező mellékvonalak új cso­portosítását és bizonyos tekintetben más eljárást fog követni a vic­inális vasutakra nézve. E tekintetben két teljesen különvált műveletről van szó. Az első magában foglalja azon sok év óta ventilált tervet, hogy egy úgynevezett észak­keleti vasúthálózat alkottatik, vagyis a magyar államvasutak két-három vonala, pl. a nyíregyház­­ungvári, kiszakíttatik a hálózatból és az északkeleti vasútvonalhoz csatoltatik. Valószínűleg a magyar­­gácsországi vasút egy vonalára­­is reflektálnak, mely szintén az északkeleti vonalcsoporttal egyesíttetnek. Hogy ezen vonalak az észak-keleti vasút által meg fognak-e vásároltatni, vagy csak üzembe vétetnek, az még nem bizonyos, de az utóbbi valószínűbbnek látszik. Úgy hiszszük, abban sem tévedünk, ha ezen forgalmi politikai tranzakcziókban keressük Kemény Gábor b. visszalépésének tényleges okát, ki ezen ter­veket és az azokkal szemben elfoglalt ellentétes állás­pontját a budapest-ferenczvárosi választókhoz intézett Jamezus levelében már jelezte is. Szapáry Gyula gróf továbbá azt említette, hogy a másodrendű vasutak tekintetében is változások fog­nak történni. Mint halljuk, a viczinális vasutakról szóló törvénynek megváltoztatása terveztetik, mint­hogy e törvény kötelezőleg rendeli, hogy az építendő viczinális pályák üzeme az államvasutak által eszköz­­lendő, ha az érdeklettek ezt kívánják. Ezen rendel­kezésnek az volt következménye, hogy az üzemi ki­adások óriási magasságra nőttek, a­nélkül, hogy a megfelelő kompenzác­ió teljesen el lett volna érhető. A törvény megváltoztatásával egyúttal a vic­inális vasutak üzletére nézve társulat alakulásának útját egyengetné, a­mit nemcsak komolyan tervbe vettek, de ily társulat alakulása a pénzügyminiszter erélyes támogatására is számíthatna. Az állam tudvalevőleg több ily vic­inális vasútnál érdekelve van az által, hogy fa- és sínszállításokért törzsrészvényeket foga­dott el. Egy ily társulat alakulása által ezen részvé­nyek értékesíthetők lennének, s ezen után akarná a pénzügyminiszter a kasszákat dotálni. A főrendiház november hó 3-án d. e. 11 órakor ülést tartana. Szófiából jelentik tegnapi kelettel. A minisz­tertanács ama határozata, hogy az augusztus 21-ei összeesküvésben résztvett katonatisztek szabadlábra helyeztessenek, csak újabb kísérlet a kormány részé­ről arra nézve, hogy Oroszországgal megállapodásra jusson. Kaulbars egy október 27-ről kelt jegyzékben kijelentette, hogy ha a tiszteket megbüntetik, Orosz­ország a legvégső eszközökhöz fog nyúlni. A kormány ebből azt magyarázta ki, hogyha a tisztek szabadon bocsáttatnak Oroszország hajlandó lenne a megegye­zésre. Elrendelte tehát a tisztek szabadlábra helyezé­sét, remélve, hogy így megkönnyebbíti a fejedelem vá­lasztását. A­mi Kaulbarsnak a szófiai orosz konzulátus épülete elleni támadásra vonatkozó panaszát illeti, konstatáltatott, hogy Neklindov konzul maga akarta, hogy a választás napján az épület elé ne állítsanak rendőrt, mert, mint mondá, nem akarja, hogy kémek környezzék. A bolgár tisztek Pétervártt, Pétervárról jelentik okt. 26-iki kelettel . Illetékes körökben az a vélemény merült fel, hogy a Sándor fejedelem erőszakos eltávo­lításában résztvett bolgár tiszteket, a­kiknek idejeko­rán sikerült elmenekülniük, az orosz hadseregbe kel­lene beosztani. Pedig a becsület legelemibb fogalma és Kaulbars tábornok ítélete után, a­ki azt mondta e tisztekről, hogy a bolgár hadsereg nem fogadhatja be őket többé, alig képzelhető, hogy a czár, a­ki annyit tett a tisztikar morális emelése érdekében, hadseregé­be fogadná ezeket az árulókat. Ámde itt nem igen akarják belátni e tisztek alá valóságát s általában azt mondják róluk, hogy mikor fejedelmüket elárulták, egyszersmind fényes bizonyítékát adták a czárhoz való hűségüknek. Az árulásnak ez a megdicsőitése szofizmákkal nagyon jellemzi az oroszokat s históriájuk számos példát mutathat fel erre vonatkozólag. Az orosz gárda legrégibb ezredei ma is eldicsekednek vele, hogy egy­­egy uralkodójuk erőszakos eltávolításával új fordu­latot adtak az orosz történelemnek, pedig ez a tény­kedésük nem volt egyéb, mint árulás törvényes ural­kodójuk ellen. Erzsébet császárnő a Preobrasenszki­­gárda segélyével detronizálta Antonovics Jánost, II. Katalin pedig ugyane gárda közreműködésével ker­gette el férjét, III Péter czárt. III. Péter és I. Pál tudvalevő gyilkosait senki sem bántotta, sőt inkább elő is léptették. S még hány ilyen esetet mutat az orosz történelem ? Ily körülmények között nem csoda, ha itt nem a bolgár tiszteket, hanem Sándor fejedelmet mondják árulónak, aki nem akart az orosz árral úszni. S hogy még illetékes körökben is ezt a véleményt helyeslik, bizonyítja az a körülmény, hogy a bolgár rendjelek orosz birtokosainak megtiltották e rendjelek viselését. Az itteni pánszláv körökben nagy lehangoltságot keltett, hogy a czár az emlékleleplezés alkalmával nem rendelte el Bulgária megszállását, sőt egyáltalában valami politikai nyilatkozatot sem tett. Pedig biz­tosra vették és a sajtó már hirdette is előre, hogy fontos nyilatkozat várható. Annál nagyobb volt tehát a csalódás. A nyugodt politikát még nem adták fel s ez ideig sem a czár, sem Giers nem szándékolják a fejedelemség okkupáczióját. A herczegprimás jubileuma. Esztergom, november 1. (O. É.) A p­á­p­a a kö­vetkező levelet intézte Simor herczegprimáshoz ál­­dozárságának félszázados évfordulója alkalmából: Kedvelt fiunk, üdv és apostoli áldást! Nemsokára ismét fel fog virradni ama szeren­csés nap, a­melyen ötven év előtt a szent áldozatot bemutatandó, az oltárhoz járultál. A múlandó kor ezen csekély tartama alatt annyira kitűntél papi és főpásztori erényeid által, hogy sok és nagybecsű érde­met szereztél magadnak nemcsak az egyház, hanem az emberi társadalom körül is. Épp azért legkevésbbé sem kételkedünk, hogy a magyar nemzet, melynek főpásztorai között az első helyet foglalod el, ez örvendetes esemény alkalmából sietni fog irántad való szeretetének, ragaszkodásá­nak és nagyrabecsülésének világos tanujeleit nyújtani. E közös örömben mi is részt veszünk, kedvelt fiunk, a­kik jóakarattal viseltetünk irántad. A miért is forrón kívánjuk, hogy Isten épen és sértetlenül tartson meg és buzgón kérjük őt, hogy még évek hosszú sorával nyújtsa meg életedet, hogy a nagynevű esztergomi főegyházmegye bölcseséged, szereteted, tudományod és buzgóságod gyümölcseit még sokáig élvezhesse. Továbbá pedig szeretetünk jelét is óhajtván nyújtani, ezen levelünkkel együtt küldjük neked drágakőbe vésett arczképünket. Végül teljes szívből adjuk apostoli áldásunkat neked, kedves fiunk, az esztergomi egyházmegye pap­ságának és népének, valamint az összes magyar­­országi híveknek. Kelt Rómában, Szent-Péternél, 1886. évi szep­tember hó 21-én, pápaságunk kilenczedik évében. Leo p. p. XIII. s. k. A már említetteken kívül a következők üdvö­zölték táviratilag a herczegprimást: Ferdinánd tos­­kánai nagy herczeg, Hohenlohe herczeg és neje, An­­drássy Gyula gr., Széchenyi Antal gr., Paar gr., Kris­­polit marquis Rómából, Zichy Gábor gr. és Zichy Ludovika grófnő, Lönhart püspök a saját és az er­délyi hívek nevében, Bogovics, Friedler és Schil­­kavszky ezredesek, Munkácsy Mihály a párisi magyar egylet nevében . Forgách Sándor gr., Jászberény vá­ KÜLÖNFÉLÉK. Napirend: november 2. Naptár: Kedd, november 2. — Róm. kath.: Halottak napja. — Prot.: Halottak emlékezete. — Görög­orosz : (október 21.) Hilárion. — Zsidó. (march. 4.) Abi­gail. — Nap kel 6 óra 45 perczkor reggel, nyugszik 4 óra 41 perczkor délután. — Hold kel délután 31 perczkor, nyugszik 9 óra 58 perczkor este. A pénzügyminiszter fogad d. u. 3—4 óráig. A földmivelés-, ipar- és kereskede­lemügyi miniszter­ fogad d. u. 3—4 óráig. Horvát miniszter fogad délelőtt 10— dél­után 2 óráig. Bazilika-sorsjegyek húzása d. u. 6 órakor a közoktatásügyi minisztériumban. A fővárosi gazdasági és pénzügyi bi­­z­o­tt­s­á­g ülése d. e. 10 órakor a régi városház tanács­termében. Az egyetemi olvasókör felolvasó estélye 6 órakor saját olvasótermében. Árpa- és gyümölcskiállítás a Köztel­ken d. e. 10—12 és d. u. 2—4 óráig. Bourdon Mária kiállítása az iparművé­szeti múzeumban d. e. 9— d. u. 1 óráig. A vörös­ kereszt egylet budai Erzsébet­­kórháza megtekinthető d. e. 10—11—4 óráig. Nemzeti múzeum: régiségtár d. e. 9— d. u. 1 óráig. Iparművészeti múzeum az Andrássy-uton d. e. 9— d. u. 1. Technológiai múzeum a Kerepesi-uton (Beleznay-kert) nyitva van: d. e. 9— d. u. 1 és d. u. 3—5 óráig. A botanikus kertben levő orsz. üvegfesté­szeti kiállítási teremben új Üvegfestmények és minden­nemű kartonok vannak kiállítva. Megtekinthető bárki által minden díj nélkül délelőtt 8—12 és d. u. 2—6 óráig. Akadémiai könyvtár d. u. 3—7. Egyetemi könyvtár d. e. 10—12 és d. u. 3—8 óráig. Múzeumi könyvtár d. e. 9— d. u. 1 óráig. Az állatkert nyitva van egész nap. Belépti díj 30 kr. Grand Café-Restaurant de l’Opera Andrássy-ut, a kir. operaháznak átellenében, az összes helyiségek villamo­s világítással. Az idegenek találkozási helye. — A hiv. lapból. Ő Felsége Florschütz József eszéki törvényszéki bírónak a zágrábi főügyészséghez szolgálat érdekből való áthelyezését, és a főügyészi he­lyettes teendőivel leendő megbízását jóváhagyta és dr. Jaksics Nikodém járásbírót törvényszéki bíróvá és főü­gyészhelyettessé nevezte ki. A közmunka- és közlekedésügyi minisztérium ideig­lenes vezetésével megbízott ö­n Felsége személyi körüli miniszter Ney Bé­la mini­szteri főmérnököt középítészeti felügyelővé, Papp Árpád segédfogalmazót fogalmazóvá, Szüry János gyakornokot pedig segédfogalmazóvá nevez­te ki. Az igazságügyminiszter, Emerling Károly és dr. Töry Gusztáv igazságügyminiszteri segédfogalmazókat ugyanazon minisztériumhoz fogalmazókká; dr. Horkay Sándor és dr. Burghardt József budapesti kir. törvényszé­ki aljegyzőket, dr. Küttel Sámuel budapesti kir. ítélőtáb­lás joggyakornokot, és dr. Kun Béla kir. igazságügy­miniszteri fogalmazó-gyakornokot, a m. kir. igazságügy­­minisztériumhoz segédfogalmazókká ; a budapesti kir. Ítélőtáblához fogalmazókká; dr. Papolczay Gyula m. kir. igazságügyminisztert, dr. Nyeviczkey Antal és Be­­kényi Béla budapesti kir. itélő­táblai segédfogalmazókat; a budapesti kir. Ítélőtáblához segéd­fogalmazó k­­i­r : Baráth Zoltán ottani tiszteletbeli segédfogalmazót, Abay Leo budapesti kir. itélő­táblai­­joggyakornokot, és Valkó Pál budapesti kir. törvényszéki, dr. Vaisz-féle ala­pítványból segélyezett j­oggyakornokot; a vezetése alatt álló minisztérium számvevőségéhez: I.oszt. szám­­tisztekké: Hámory Márton, Dom­sich Ferencz, Huszó­­czy Mátyás, és Salamon Gyula ottani II. osztályú; II. oszt. számtisztekké pedig: Skultéty Gyula, Suta Döme, Vargay Kálmán, Szabó Gyula és Uray László ugyanottani III. oszt. számtiszteket; a budapesti kir. tör­vényszékhez aljegyzőkké: Horváth Ferencz és dr. Csorba Ferencz dr. Vaisz-féle alapítványi segélydijas, a budapesti kir. itélő­táblához beosztott­­joggyakornokokat; a békéscsabai kir. járásbírósághoz i­r­n­o­k­k­á: Vidovsz­­ky Gyula ottani dijnokot nevezte ki. Kászonyi Lajos ko­lozsvári kir. törvényszéki, és Kocsi Andor kolozsvár-váro­­si kir. járásbírósági aljegyzőket kölcsönösen áthelyezte; Simonovics Elek bazini kir. járásbirósági Írnokot a komá­romi kir törvényszékhez, és Majnik Géza nagy­szombati kir. járásbirósági írnokot a malaczkai kir. járásbírósághoz helyezte át; — végül Amberger Lászlót, a szamosujvári kir. országos fegyintézetnél alkalmazott dijnokott, ugyan­azon fegyintézethez ideiglenes minőségben II. oszt. tiszti írnokká nevezte ki. A vallás- és közokt. miniszter, Puky Irma bohuni­­czi állami elemi iskolai rendes tanítónőt, jelen állásában végleg megerősítette. A szatmári pénzügyigazgatóság, Nagy Károly pénz­ügyigazgatósági irodatisztet saját segédhivatalához II. észt irodatisztté nevezte ki. — A király ő Felsége jelen lesz a képzőművé­szeti társulat jubiláris kiállításának megnyitásán. — Tisza Kálmán miniszterelnök szerdán, f. hó 3-kán érkezik, vissza Gesztről. — Péchy Tamás, a képviselőház elnöke, Buda­pestről Alsó-Kázsmárkra elutazott. — A herczegprimás jubileuma alkalmából múlt hó 31-én a budavári plébánia-templomban ünnepi szent beszéd tartatott, azután volt nagy hálamise Te Deummal, a misét pedig Bogisich Mihály prépost Dicshimnusza követte. A ferenczvárosi plébánia­­templomban zenésmise tartatott Te Deummal, a bel­városi főplébánia-templomban pedig hálaisteni tiszte­let volt, mely alatt Szautner Zsigmond nagy Missa academicája adatott elő. Az orsz. központi kath. le­gényegylet az egyesületi díszteremben szavalattal és ünnepi beszéddel ülte meg a jubileumot, a bpest­­jobbparti kath. legényegylet pedig diszestélyt ren­dezett. A Halottak napját a szokásos kegyelettel ünne­pelte meg ez évben is az egyetemi ifjúság. Szép idő kedvezett az ünnepnek, de a közönség ezúttal nem látogatta oly nagy számban a temetőt, mint más évek­ben, a sírok feldíszítése sem volt oly pazar és átalá­­nos, mint rendesen, minek oka kétségkívül az uralko­dó járványokban keresendő. Az egyetemi ifjúság dél­előtt 10 órakor vonult ki testületileg a temetőbe. Fo­­rinyák Géza sírjánál Bakáts Béla joghallgató tartott beszédet, Woronieczky herczeg sírját H. Gaál Ador­ján műegyetemi hallgató koszorúzta meg szép beszéd kíséretében. A vértanúk sírjánál ifj. Karsay István műegyetemi hallgató mondott beszédet, Toldy Ferencz sírja felett Fábián Géza bölcsészethallgató tartott emlékbeszédet. Az ünnepély legkiemelkedőbb mozza­nata a Batthyány-mauzóleumnál volt. Szomjas Lajos, az olvasókör elnöke, tartott beszédet gróf Batthyány sírja felett, mig Deák Ferenczről legifj. Szász Ká­roly mondott lelkes beszédet, melyet a közönség zajosan megélj­enzett. »Az óriási szellemi kincs. Deák Ferencz öröké — mondá a szónok — nem tűnhet el a föld színéről soha. Szilárd alkot­mány őrzi szabadságunkat s magyarázza törvényein­ket a jog és igazság hamisu­latlan szellemében: a Deák Ferencz szelleme az! S mindezek összeségéül, ezredéves létezésünk diadalmas bástyafokáról meg­elégedéssel néz alá a nemzeti szellem mentője: a Deák óriási alakja az! íme lássátok, Deák Ferencz nem halt meg, hanem itt él, diadalmaskodik és mun­kálkodik mi közöttünk. Ez a kis épület össze fog ros­­kadni, a koporsó fája szerte mállik, a hamvakat el­viszi a szél, de nagy szelleme ellenáll az idők viha­rának, s az a nem kőből rakott emlékoszlop, melyet ön­maga alkotott magának, hirdetni fogja az ő halhatat­lan dicsőségét!« Balassa J. sírjánál Végh J. orvosnö­vendék, Arany J. sírjánál Pap Zoltán, Vörösmarty Mi­hály sírjánál Nemesi Ferencz, Greguss Ágost sírjá­nál pedig Kerekes­­­rnő bölcsészethallgató tartott beszédet. Greguss Ágost sírjától az egész menet Vész János műegyetemi tanár sírjához vonult. Váli Gyula műegyetemi hallgató tartott beszédet, mely be­fejezésében így hangzik: »Egy ilyen élet utolsó feje­zete e sirbalom, a tudomány jeles munkájának sir­­balma. Ide szállanak kegyeletes érzelmeink szárnyain a mi gondolataink is eltávozott tanárunk érdemei előtt leróni a hála és kegyelet adóját. — Mi a köny­­nyeket nem letörölni, de megnemesiteni jövünk, midőn a tántorithatlan jellemű hazafi, igaz ember s a tudo­mány hangyaszorgalmú munkájának emlékét ünne­peljük ! S te elköltözött, de el nem feledhető taná­runk ! Halálodat megkönnyeztük, nevedet szeretettel övezve emlegetjük, s hogy emléked a jövőben is meg­őrizzük, záloga legyen e koszom, melyet a műegyetem ifjúsága kegyeletes kezekkel helyez sirhalmodra ! — A budapesti munkáspárt Eisel Károly sirjához vonult ki. Ferenczy József és Wohlfart Károly tartottak beszédet Eiselről, ki 1871-ben a pesti munkások vezetői ellen indított hűtlenségi per folyamán mint vizsgálati fo­goly halt meg. Az orsz. központi kath. legényegylet Szabóky Adolf és Csepreghy Ferencz sírjait koszo­rúzta meg. A központi Táncsics-bizottság Táncsics sírjához vonult ki. Bokross József tartott beszédet. Az első budapesti 1848—49-ks honvéd aggharczos egylet Batthyány, Woronieczky és a honvédek sírját megkoszorúzta. A temetőt a járvány bizottság rende­lete értelmében délután 4 órakor bezárták. — Hentzi sírját, mely tudvalevőleg a budai ka­tonai temetőben van, tegnap, Mindszentek napján fél század katonaság őrizte, mert a térparancsnokság attól tartott, hogy tüntetés lesz a sír előtt. Aggodalma alaptalan volt, mert a rendet nem zavarták meg. A sírkövet csak egy egyszerű koszorú díszítette.­­ A budapesti orvosi kör szombaton este tar­totta a szünidők utáni első ülését, melyen a titkár je­lentést tett arról, hogy a kör által az önszoptatás elő­nyeit kitüntető műre hirdetett pályázatra öt pálya­munka érkezett, melyek bírálatra három tagnak adat­tak ki s ezek jelentése alapján a pályadijat a deczem­­beri nagygyűlésen ítélik oda. Ezután több indítvány létetett, melyek közül a közegészségügyi szolgálatban álló orvosok államosításáról szólót bővebb megvitatás végett a választmányhoz utasították. — Jubileum. Weber Antal építészi működésé­nek 40 éves jubileumát a következőkép fogják meg­ünnepelni: Az ünnepelt nov. 5-én a déli órákban fogadja az üdvözlő küldöttséget, melynek szónoka Pucher József lesz; a küldöttség egyszersmind meg­hívja Webert aznap este fél 8 órakor az egyesület földiszített helyiségében tartandó házi ünnepélyre. — A reformáczió emlékünnepét vasárnap délu­tán ülte meg az ev. ref. theologiai ifjúság. — Az ifjúsági dalárda által elénekelt »Jó vér szentlélek...« után Sebők József rövid előimát mondott, mire Papp Zsigmond lelkész szép beszédben emlékezett meg a reformáczióról s Luther működéséről. Az éljenzéssel fogadott beszéd után Hamar Nándor olvasott fel egy értekezést Lutherről, majd Patay Imre egy sikerült alkalmi ódát szavalt el. Ezután a dalárda, »Erős vár a mi Istenünk. .. «-et énekelte el, végül Szász Károly ref. püspök intézett lelkesítő beszédet a theologiai ifjúsághoz, mire a szép ünnepély véget ért. — A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. miniszter Féger Ferencz temesmegyei nagy­­birtokosnak, azon hazafias áldozatkészségéért, mely­­lyel a csákovai földmives-iskola egy tanulójának in­gyenes ellátása czéljából alapítványt tett, köszönetét nyilvánította.­­ A budapest-ruttkai vonalon levő Fürdő-Stub­­nya állomás neve Stubnyára, úgyszintén ennek köze­lében a 194. sz. őrháznál levő Stubnya megállóhely elnevezése Stubnya-fürdőre változtattatott. — Az országos állatvédő egyesület 1. elnöké­től, a lapunkban hozzá intézett kérdésre, e feleletet vettük. Kérdés intéztetett hozzám, mint az »Orszá­gos állatvédő egyesület« elnökéhez, várjon mi történt a pályamunkákkal, melyek az egyesülethez beküldet­tek ? Erre vonatkozólag van szerencsém tudatni, hogy a pályamunkák megbírálására 3 tanár kéretett fel, melylyel szemben az a váratlan körülmény állt be, hogy a beküldési határidő épp a szünidő beálltával járt le, még pedig midőn a szakértők már el valanak utazva. Ez maga több, mint két havi késedelmet ered­ményezett. Hogy pedig még azóta a munkák bírálata be nem fejeztetett,ennek oka abban rejlik, hogy a tanár urak, kivált az iskolaév kezdetén, aránylag, kevés idő­vel rendelkeznek ily nagyobb terjedelmű s nagyobb számú pályamunkának megbirálására. Fogadja stb. Királyi Pál egyleti elnök. — Fiuméból jelentik tegnapi kelettel. A jár­vány által sújtottak felsegélyezésére alakult választ­mány által rendezett jótékony bazár, melybe 1000 darabnál több ajándéktárgy gyűlt, fényesen sikerült. A közönség tömegesen tolult az itten szokatlan ünne­pélyhez, melynek leleményessége által szép eredményt értek el. Az operaház tegnap nyílt meg az Ebrea előadásával. — Gerster Etelka édes­anyja, özv. Gerster Miklósné, kijelenti, hogy a leányáról a lapokban meg­jelent hírből egy szó sem igaz. A­ hírneves énekesnő nem beteg, férje nem hagyta el, az énekesnő férjé­vel Párisban él jólétben és boldogan. — A szabadkai félmilliós lopás. Szabadkáról távírják tegnapi kelettel. A Geigertől ellopott vas­szekrényt némi értékpapírokkal, 650 forint készpénz­zel, két takarékpénztári betétkönyvvel és magánjegy­zetekkel megtalálták a zombori országúton a várostól mintegy félórányi távolságra. A kapitányság Andru­sek gépészlakatost, ki gyanúsnak tűnt fel, kihallgatta, de miután igazolta magát, szabadon bocsájtotta. Négy ember, köztük Geigernek két cselédje, fogva van ugyan, de eddigelé puszta gyanún kívül mit sem lehe­tett rájuk bizonyítani, sem bűntársaikat kinyomozni. Újabb bejelentés szerint a betörők 300.000 forintnál több készpénzt loptak el, ellenben értékpapírokban kevesebb tűnt el. A kár mindenesetre felül van a négyszázezer forinton. A rablást a tettesek úgy haj­tották végre, hogy Geigernek négy, az istállóban levő kocsiját összekötözték és szájukat betömték. Kau­­csukot tettek a kocsi kerekei alá, hogy zajt ne okoz­zon, amint kiszállítják a pénzszekrényt az udvaron. A kocsival elmentek a bajmoki uton levő ötödik dű­lőig, ahol hozzáláttak a kasszafeltöréshez, s ezzel röviden végeztek. Az értékpapírokat mind kiszór­ták a mezőre és a szekrényben volt ékszereket is otthagyták. A kasszában azért volt annyi készpénz, mert Geiger Budapesten házat vett, melyet a napok­ban ki akart fizetni. Wekerle lakatosmester tegnap jelentést tett a szabadkai kapitányságnál, hogy a betö­rés óta eltűntek összes álkulcsai. Ennek következtében néhány legényt letartóztattak. Ugyancsak tegnap jött ide Splényi báró detektivfőnök Budapestről hat de­­tektivvel és erélyes nyomozást indított meg. Eddig harmincz embert tartóztattak le. — Postasikkasztás Ausztriában. Mint Lemberg­­ből jelentik, ott ismét elveszett egy 15.000 írttal ter­helt ajánlott levél. A levél okt. 25-én adódott fel a lembergi főpostán s a földhitelintézet küldötte czerno­­viczi fiókjának, előbb azonban biztosítván a levelet. A tolvajnak még nem akadtak nyomára, de a rendőr­ség már megindította a vizsgálatot.­­ Tavaly tör­tént, mint emlékezhetünk, hogy a lembergi főpostáról egy ugyancsak 15.000 írttal terhelt ajánlott levelet elloptak, melyet egy bécsi bankár küldött egy ottani ház czímére. Az akkori tolvaj sem került még meg.­­ Nagy Kanizsán a múlt héten tömeges gomba­mérgezés történt. A piaczon vásárolt gomba ugyanis hat családot mérgezett meg: rosa, a görczi beteg- és papsegélyző egylet, a pozsonyi izr. hitközség, a hódmezővásárhelyi katholikusok, a berlini magyar egylet, a Pester Jüdische Zeitung szerkesztősége, a zákányi hívek, a turócz-valesai hí­vek, Flandorfer Ignácz Sopronból, Podraczky orvos Bécsből, a piszkei hívek. Helyi hírek.­ ­ A fővárosi tsz kerület iparhatósági megbí­­zottai vasárnap értekezletet tartottak, melyen az iparhatósági megbízottak hatáskörének revíziója fe­lett tanácskoztak. Tapasztalták ugyanis, hogy a meg­bízottak hatásköre a legfontosabb teendőkre nézve, mint a tanonczok és tanoncziskolák, továbbá a lajs­tromok ellenőrzése, a műhelyek vizsgálata stb. foly­tonos összeütközésbe jön az ipartestületi hatáskörrel és így a várt eredmény elmarad. Kiküldtek tehát egy bizottságot, mely javaslatokat tegyen arra nézve, mint lehetne ez intézményt életrevalóvá tenni.­­ Komlóssy Lászlót, a VIII. ker. derék elöljá­róját, vasárnap délelőtt díszítette fel Ráth Károly fő­polgármester az ő Felsége által adományozott arany koronás érdemkereszttel. Az ünnepély a zerge-utczai reáliskolában folyt le. Ott voltak számosan a fővárosi képviselők és a józsefvárosi tekintélyes polgárok kö­zött. A főpolgármestert, ki Gerlóczy és Kada kísére­tében lépett a terembe, Rémy Róbert üdvözölte. Ez­után Ráth Károly tartott beszédet, hangsúlyozva, hogy a Komlóssyt ért kitüntetés az összes polgárság körében örömöt keltett. A beszéd végeztével a főpol­gármester mellére tűzte az érdemkeresztet az ünne­peknek, ki a jelenvoltak éljenzései közt meghatottan mondott köszönetet. Végül még Felsmann József igaz­gató és Diviaczky János intéztek beszédeket az ünne­pekhez a józsefvárosi polgárság nevében. — A budapesti V. és VI. ker. kültelkek egye­sülete tegnap tartott választmányi ülésén elhatároz­ta, hogy a szegények közt 50 írtért népkonyhaj­egye­ket fog szétosztatni. — A budapesti kereskedő ifjak társulatában az esti tanfolyamra a beiratkozások bezárólag november 6-ig történnek esti 6 órától 10-ig, a­hol a tagok 10 frt, nem tagok pedig 20 frtot fizetnek.­­ Ezen, min­denesetre üdvös intézmény, a kereskedő ifjúságnak, kiknek nem volt alkalmuk a kereskedelmi tudomá­nyok elsajátítására, eléggé alkalmas és olcsó arra, az általuk felhasználtassék.­­ A budapesti rabsegélyzőegylet vasárnap tar­tott választmányi ülésén dr. Staub Mór bejelentette, hogy a két fővárosi fogházban az év harmadik negye­dében 221 férfi és 55 nő részesült oktatásban. A vá­lasztmány elhatározta, hogy a menedékházi könyv­tárt a Történelmi könyvtár 80 füzetével fogja gyara­pítani. A vidéken felállítandó menedékház eszméjét egyelőre elejtették.­­ A fővárosi iparosok köre vasárnap tartotta második, hangversenynyel egybekötött családi esté­lyét, melyen a nagy számmal egybegyült közönség, főleg Hinczinger Gusztávné szavalatát, Békéssy Irma k. a. énekét és Földesi Lipót hegedüjátékát tüntette ki tapsaival. A hangversenyt vacsora és táncz követte, mely éjfélig eltartott. A jövő vasárnapra szinielőadást tervez a kör. — A kolera. A tiszti főorvosi hivatal jelentése szerint szombattól déltől vasárnap délig 1 betegedés és 6 halálozás, vasárnap déltől tegnap délig pedig pe­dig öt újabb betegedés egy haláleset fordult elő. — A pesti zsidó község elöljárósága választás útján a következőleg alakult meg: elnök Wahrmann Mór, kultusz-elöljáró Deutsch Sámuel, jótékonysági elöljáró Adler Lajos, iskolai elöljáró Schweiger Már­ton, pénztári elöljáró Strasser Alajos és gazdászati elöljáró Nágel Ármin, a Vitriol-dráma. Tegnap délelőtt féltizenkettő­­kor, a Szerecsen-utcza 29. sz. házban, Steinberger Róza sárospataki születésű, 41 éves zsidóasszony, saját leányát és ennek kedvesét vitriollal leöntötte. A fiatal ember jajveszékelésére összefutottak a ház­beliek, rendőrt hittak, ki az asszonyt bekísérte a VI. ker. kapitánysághoz. A fiatal embert, kinek az egyik szeme kiégett, a Rókusba szállították. A leány jelen­téktelen sebeit lakásán gyógyítják.­­ Megverte a rendőrt. Tegnap éjjel két jól beborozott napszámos ember éktelen lármát ütött a Stáczió-utczában. Az ott állomásozó Szikora János rendőr csendre intette őket, mire egyik abba is hagyta látszólag a lármát, a másik azonban nem­­ törődött a rendőr figyelmeztetésével, miért is az őt

Next