Pesti Napló esti kiadás, 1891. május (42. évfolyam, 119-147. szám)

1891-05-01 / 119. szám

Budapest, 1891.Péntek, május 119. szám. — Ára 3 kr. vidéken 4 kr. (reggeli lappal együtt 7 kr.) Az európai munkásmozgalmak. Tömegesen érkeztek hozzánk lapunk zártáig Európa minden részéből a táviratok, melyek a mai munkásmozgalmakra vonatkoznak. De sehonnan sem jött eddig jelentés, hogy bárhol is nagyobb rendzavarás is történt volna, így tehát május elsejének délelőttje, úgy látszik, mindenütt nagyobb baj nélkül folyt le, a­mi kétségkívül első­sorban azon nagy arányú óvatossági intézkedések­nek köszönhető, melyek az összes nagyobb városok­ban létettek. Különösen a franczia és a belga kor­mány folyamodott rendkívüli eszközökhöz. Párisban 7000 rendőrön kívül valami 25.000 főnyi haderő van szétosztva és pedig akként, hogy az adott pillanatban bárhol megjelenhessen s teljesíthesse kötelességét. Készenlétben állanak az összes nagyobb városok helyőrségei is s igy az államhatalom eléggé erősnek látszik, hogy a nyugalmat bárhol biztosíthassa. Komolyabb veszély nem is forog fenn Franczia­­országban, mig Belgiumban aggasztóbb a helyzet, ámbár a kormány ott is megtett mindent, hogy a ne­­taláni mozgalmakkal szembe léphessen. Csakhogy a belga kormány általában igen népszerűtlen, a hadse­reg megbízhatóságához is sok szó fér, míg a munká­sok szervezve vannak. De azért remélhetőleg nagyobb baj itt sem fog történni. Olaszországban és Spanyolország­ba­n a szoczialisták szintén sokféle tüntetésre ké­szültek, de a kormányok itt is messzemenő előkészü­leteket tettek a nyugalom fentartására. Kedvezőbb a helyzet Németországban, ámbár ott is tervez­tek tüntetéseket, s ámbár a bányamunkások közt ott épen most elég terjedelmes sztrájk állt be. De e sztrájk kedvezőtlen lefolyása és rossz ki­látásai hangolták le a német munkásokat, kik különben is tudják, hogy a kormány készen áll minden eshetőségre s vaskézzel fogja üzelmei­­ket elfojtani. Egészben véve mindenütt megtétet­­tek a kellő előkészületek, hogy a békés elemek leg­alább bizonyos meglepetések ellen biztosítva legye­nek. De remélhetőleg a munkások józanabb része továbbra is tartózkodik minden oly mozgalomtól, mely végre is csak reájok válhatnék végzetessé. A mai nap folyamán a mozgalmakról a követ­kező táviratokat vettük: Bécs, május 1. A város nyugodt, gyönyörű idő van. A rendőrség megengedte a munkásoknak, hogy a Práterbe kiránduljanak, azonban nem szabad zárt szakaszokban odamenniök, hanem csak egyenként. A Práterből való távozásnak este 7 órakor a rendezők utasításai szerint kell történnie. A rendőrségi köze­gek utasítást kaptak, hogy­ ne tűrjék nagyobb, zárt tömegek tüntető felvonulását. Eddig a vidékről sem érkezett nyugtalanító hír. A lapok a nap nyugodt le­folyását jósolják. Bécs, május 1. Ma délelőtt a munkások negy­venkét helyen gyűlést tartottak. A gyű­léseken a nyolcz órai munkanap, az általános szava­zatjog s a sajtó- és egyesülési szabadságról tartottak előadásokat. Az összes gyűlések a legnagyobb csendben folytak le s a párisi kongresszus határozatait összefoglaló rezolucziókkal végződtek. Délelőtt tíz óra felé ő Felsége a schönbrunni után, a­hol százával tódultak a munkások egy gyülekezési hely felé, nyitott fogaton a Hofburgba hajtatott. A munkások a legnagyobb hódolattal üdvözölték ő Fel­séget. A vidékről érkező hírek szerint az ott tartott munkásgyűlések nyugodt lefolyásunk voltak. Bécs, máj. 1. A »Wiener Abendpost« kivételé­vel ma egy esti lap sem jelenik meg. Prága, május 1. A lövész­szigeten felvonuló nemzetközi szoczialista­ párti munkások száma jóval kisebb, mint a múlt évben volt. Délelőtti 10 órakor legfölebb ötezren voltak ott, köztük szá­mos nő. A rendet a munkások maguk tartják fenn. A veres zászló kitűzését s más jelvények használatát, melyet tavaly megengedtek volt, az idén hatóságilag megtiltották. Troppau, május 1. Az ostrau-karcini bánya­vidéken dolgoznak; csak két Salm-féle bánya sze­mélyzete tagadta meg ma reggel a munkát. Min­denütt nyugalom van. Tegnap óta katonaság tartja megszállva az összes bányákat. Vrbovsko, május 1. (O. É.) Az itteni faipargyár munkásai ez évben tüntetőleg esti zenét rendeztek főnökeiknek május 1-jének előestéjén és ma oly gaz­dagon felékesítették a gyárat, hogy a gépek nem lát­szanak ki lombdisztk alól. Lemberg, május 1. A városház udvarában tar­tott munkásgyűlés csendesen folyt le. Határozatokat fogadtak el a 8 órai rendes munkaidő megállapítása, az egyenes adók reformja, az általános szavazati jog behozatala, valamint a hirlap-bélyeg és az objektív eljárás tárgyában. Trieszt, május 1. Itt eddig teljes nyugalom van. Csekély kivétellel mindenütt dolgoznak, csak ott szü­netel a munka, hol a munkaadók megengedték mun­kásaiknak a mai nap megünneplését. Leoben, máj. 1. Az idevaló munkás-olvasókör ma május elsejének megünneplésére nyilvános gyű­lést­­ tartott, mely azonban nem igen látogatott volt. Csaknem kizárólag iparossegédek vettek részt a gyűlésen. A Leoben körül fekvő bányákban és ko­hókban teljes erővel dolgoznak. Brüsszel, május 1. (M. É.) A munkáspárt nagy­bizottsága tegnapi ülésén elhatározta, hogy ne ren­­deztessék általános sztrájk, mert a progresszist a képviselők beható módon fejtették ki, hogy a sztrájk veszélyeztethetné a revíziót. Még kétséges, vájjon a munkások elfogadják-e a nagybizottság határozatát. Úgy mondják, hogy az általános sztrájk hétfőn mégis ki fog törni. Brüssel, május 1. A bányamunkások nemzeti szövetségének bizottsága, mely ma délután egybe­­gyűlt, hogy kinyilatkoztassa a német bányamunká­sokkal való szolidaritását, politikai okokból, a mun­kaadók zaklatásai, valamint a bérek alábbszállítása okából a belga bányamunkásokra nézve a sztrájk mellett foglalt állást. Később a munkáspárt főtaná­csa ülést tartott, melyen hosszas tanácskozás után oly értelmű napirendet fogadtak el, hogy nem taná­csolják a munkásoknak a sztrájkot, mert ha az ál­talános sztrájk előestéjén a bányamunkások részle­ges sztrájkja áll be, ez az egész munkás­pártot gyen­gítené. Berlin, május 1. (M. É.) A májusi ünnep min­den külső jel nélkül folyik le. Mindenki úgy dolgozik, mint máskor. Egyes lapok május elsejéről vezérczik­­keznek. A »Vorwärts« czímű szoczialista lap kifejti, hogy a német munkások miért nem ünnepelnek május elsején; fődolog a munkásmozgalomban, — úgy­mond a lap, — a nemzetköziség. A czikk így végző­dik: »Minden ország proletárjai, egyesüljetek!« Berlin, május 1. Itt eddig csaknem valamennyi műhelyben az egész személyzet dolgozik. Ugyanezt jelentik a vidékről is. Gyönyörű időjárás lévén, egyes munkáscsoportok kirándultak, vagy kirándulni szán­dékoznak a környékre, nyilvános tüntetést azonban nem terveznek. Ma estére itt és a közeli helységek­ben több szoczialista gyűlés lesz a nyolcz órai mun­kaidőre vonatkozó rezoluc­ió tárgyalására. A szo­czialista lapokban közzé tett meghívók szerint tulaj­donképen csak vasárnap fogják megtartani a májusi ünnepet. Pak­s, május 1. (M. É.) A rendőrség folytonos, gondos felügyelet alá helyezte az ismert anarchis­tákat. • Pár­is, május 1. A hírlapok jövendölése szerint a mai nap Párisban nyugodtan fog lefolyni és való­színűleg semminemű utczai zavargás nem lesz, kivéve, ha az anarchisták megkísérlenék, hogy a Place Cha­teau d’eau-n is meetinget tartsanak.­­ A megyékből is azt jelentik, hogy az előrelátható tüntetések való­színűleg nem fognak komolyabb inc­idensre vezetni. Páris, ápr. 30. Guyot földmivelési miniszter Prades, a munkás-szindikátusi kamara titkára előtt, ki közölte vele, hogy holnap egy küldöttséggel fog a minisztériumban tisztelegni, kijelentette, hogy e lépés hasztalan, mert nem fogják fogadni. Ha közölni valója van, későbbi napra kell kihallgatásra jelentkezni. Páris, május 1. A rendőrség éjjel razziát tar­tott és letartóztatott 104 lakásnélküli, többnyire ár­talmatlan egyént, kik azonban minden tumultuózus utczai tüntetésnek főelemét képezik. Rounneben több anarchistát letartóztattak. Páris, május 1. A délelőtt csendesen indul. A népesebb negyedek mozgalmasabb képet nyújtanak; a czentrum városrészeiben a közönséges kocsiforga­lom szemlélhető. A munkások delegátusai a vidékről és több szoczialista munkáscsoport gyülekezett a Rue St.-Martin-en, hogy kérvényt vigyenek fel a Bourbon-palotába. Rodez, ápr. 30. Campagnacban és Cransacban holnap 1000 és Le Guában 1600 bánya­munkás fog kiállani a munkából. Decazeville, ápr. 30. A holnapi nap nyugodtunk ígérkezik. Úgy látszik, csak kevés bányász fog szüne­telni. Erélyes intézkedéseket tettek, hogy minden rendzavarásnak eleje vézessék. A bányavidéken több dandárt helyeztek el. A decazevillei kovácsok és más munkások igen nyugodtan viselik magukat. La Louviére, május 1. A munkásmozgalom a czentrumban mind nagyobb mérveket ölt. Több izgatót és vezért letartóztattak. Mons, május 1. A quaregnoni és flem­i bánya­munkások hajlandók a munkával felhagyni. A Bori­­nage-vidék több helyén sztrájkra hívták fel a mun­kásokat. Nancy, ápr. 30. Vörös falragaszokon hívják fel a munkásokat, hogy vegyenek részt a május 1 -je alkalmából rendezendő lakomán. Calais, ápr. 30. A polgármester falragaszokon tudatja a munkásokkal, hogy minden gyülekezés tilos. Nleziéres, ápr. 30. Charlevilleben holnapra nagy tüntetést terveznek. London, máj. 1. A »trades unions« szindikátusi kamarának tegnapi gyűlésén S­h­i­p­t­o­n titkár kije­lentette, hogy a vasárnap a Hyde-parkban rendezen­dő tüntetés nagyobb szabású lesz, mint az összes eddi­giek. Tizenkét szónok különböző emel­vényeken beszédet fog tartani és a nyolcz órai munkanap behozatalára irányuló rezolucziót fog javaslatba hozni. Róma, május 1. Az idő gyönyörű. A boltok nyitva vannak. A város rendes képét mutatja. Azt hiszik, hogy a mai munkás meeting csendes lefo­lyású lesz. Charleroi, május 1. A polgármester megengedte a nyilvános tüntetést és csak a vörös zászlók használatát tiltotta el. Mindenütt, a­hol tüntetéseket rendeznek, kezességet vállaltak a rend fentartása iránt. Mindazonáltal a hatóságok erélyes intézkedé­seket tettek. Madrid, május 1. A minisztertanács elhatá­rozta, hogy az összes izgatók ellen a legszigo­rúbban fog elj­ár­n­i. A vidéken több szoczia­­listát letartóztattak. Arras, május 1. A csendőrség egy dandára ki­ment a szénbányavidékre. A herdini pályaudvaron egy vonat áll készen, hogy egy század lovasságot vi­gyen ki oda.* A fővárosban az eddigi jelentések szerint a »negyedik rend« meglehetősen csendesen viselte ma­gát. A gyárak legtöbbjeiben rendesen folyt a munka, csak néhány gyárban, mint az újpesti úton levő csa­vargyárban, a Láng-féle gépgyárban, a Nikolson-féle gépgyárban és a Schlick-féle vasöntödében szünetel részben, a munka teljesen csak a külső soroksári úton levő Wagner-féle vegyészeti gyárban és a Tarnóczy­­féle gépgyárban szünetel. Történtek ugyan egyes he­lyeken, hol a munka nem szünetel, izgatások a munka beszüntetésére, sőt egyes helyeken a szüne­telő munkások a dolgozó munkásokat bántalmazták­­ is, a rendőrség azonban, mely ma hajnali öt órától a talpon van, a zavargókat rögtön letartóztatta s igy a­­ további izgatásoknak elejét vette. Hogy a szoczialisták mai napja — legalább eddig — oly csendes lefolyású volt, nagyrészt a mun­kások egy része által indított ellenmozgalomnak, s a rendőrség elővigyázati intézkedéseinek köszönhető, mely még a mára beljelentett munkásgyűlések megtartását is betiltotta. Az általános munkáspárt vezetősége pedig a főkapitánynak a munkásgyűlés betiltására vonatkozó végzése után a mozgalomtól teljesen elállt, a felelősséget az esetleges rendzavará­sokért el nem vállalta. Ezt közlönyében, a »N­é­p­­s­z­a­v­á«-ban, ki is jelentette, így nem volt a­ki a mozgalmat vezesse, s a tüntetést szervezte, nagyobb rendzavarások sem történhettek. Heggel az újpesti úti csavargyárban, a­hol 143 munkás szüntette be a munkát, két munkás, név­­leg Vinklarek János és Klein Ferencz, a gyárba menő munkásokat a munka abbahagyására szólították fel, s midőn ezek a csábítgatásoknak nem engedtek, ütlegelni kezdték a munkásokat. Ily módon beverték Kirchkopf munkásnak a fejét, a­kit kórház­ba kellett szállítani. Az izgatókat azonban az újpesti rendőrség rögtön letartóztatta. A Schlick-féle gépgyárnál pedig reggel néhány munkás a műhely ablakait kezdte beverni, de e mun­kásokat a többi munkások elzavarták. Később egy tót munkás a dolgozó munkásokat pofozni kezdte, de ezt a rendőrség rögtön letartóztatta. Hasonló esetek fordultak elő délben a Nichol­­son-féle gépgyárnál s a csavargyárnál. Előbbinél egy Petrok Kál­mán nevű­ munkás, a munkából délben kijövő munkásokat, mert a mun­kát abbahagyni nem akarták, ütlegelni kezdte, de rögtön letartóztatták. A csavargyárnál, hol átellenben van a szüne­telő munkások hadiszállása, Haymala Henrik, Pé­­czel Károly és Strel György munkások szintén izgat­tak a munka beszüntetésére s miután a rendőrök fel­szólítására távozni nem akartak, letartóztatták. A közigazgatási bizottság. A közigazgatási bizottságban ma hosszabb vita támadt a felett, hogy a szolgabírákat is a király ne­vezze ki. A bizottság többsége ez ellen nyilatkozott. Úgyszintén azt is elejtette a bizottság, hogy a megyék akár kandidáló, akár informáló befolyással bírjanak a kinevezésekre nézve. Az ülésről a következő tudósítást közlünk : A képviselőház közigazgatási bizottsága gróf Tisza Lajos elnöklete alatt tartott mai ülésében folytatta a közigazgatás­i önkormányzat rendezéséről a vármegyékben szóló törvényjavaslat részletes tár­gyalását. A 130. §. (a tanfelügyelő hatásköre), a 131. §. (a tanfelügyelő hivatalfőnöki jogai) és a 132. §. (se­­gédtanfelügyelő) érdemleges módosítás nélkül elfo­gadtattak, úgy­szintén a vármegyei központi irodára vonatkozó 133—134. szakaszok is. Ezzel a bizottság befejezvén a közigazgatási hatósági közegekre s azok hatáskörére vonatkozó szakaszok tárgyalását, visszatért a törvényjavaslat­nak a közigazgatási tisztviselőkről s azok kinevezé­séről szóló 28—30 .§-aira. A 28. §-nál, mely felsorolja a megyei közigaz­gatási hatósági közegeket, Tibád felemlítvén, hogy a főispán nem nyert a letárgyalt szakaszokban intézkedési hatáskört egy pár ügy kivételével, a­melyek szintén a fel­ügyeleti jogkörbe sorolhatók, azon rendelkezés helyett, mely szerint a vármegye élén áll a főispán, kimondatni javasolja, hogy »a főispán a kormány fel­ügyeleti s ellenőrzési közege s mint ilyen a megye s az összes megyei közigazgatási hivatalok élén áll.« Gróf Szapáry miniszterelnök kéri az eredeti rendelkezés megtartását, a­mely teljesen megfelel a helyzetnek. Szederkényi pártolja Tibád indítványát. Szegedi Béla a megye élén a bürokratikus felfogáson kívül álló, az önkormányzati érdekek iránt érzékkel bíró s a kormány intenczióit teljesen átérző bizalmi férfiút óhajt. A­mi a beosztását illeti, szóló azt úgy óhajtaná, hogy csak az alispán legyen a fő­ispánnak közvetlenül alárendelve s a többi szak­főnökök ne legyenek az alispánnal koordinálva, a mi a megyei közigazgatás egységes vezetése érdekeinek inkább megfelelne. Gróf Szapáry miniszterelnök utal arra, hogy ily beosztás teljesen ellenkeznék a bizottság eddigi megállapodásaival. Miklós Gy. is inkább óhajtotta volna, hogy a szakfőnökök az alispánnak legyenek alárendelve, de a bizottság eddigi megállapodásai ezt kizárván, el­fogadja szóló a §-t. A §. azon pontjából, mely szerint az alispán­nak közvetlenül alá van rendelve, a gazdasági fel­ügyelő, esetleg az erdőfelügyelő, Dárdai előadó indítványára a bizottság előző megállapodásához ké­pest, az »esetleg az erdőfelügyelő« szavak töröltettek s ezek helyett Tisza István indítványára »esetleg gazdasági gyakornokok« kifejezés vétetett fel. A §. utolsó pont­jánál, mely szerint a szolgabírónak közvetlenül alá vannak rendelve a »körjegyzők és a községi elöl­járók«, Dárday előadó a »községi elöljárók«-at törölni javasolja. Vojnics a körjegyzőket is törlendőnek véli, te­kintettel arra, hogy a községi közegekről intézkedni a községi törvénynek lesz feladata. Justh pártolja előtte szóló indítványát s Sze­derkényi is azon nézetben van, hogy a körjegyzők ál­lásának megoldása a községi törvénybe való. Gróf Apponyi bizonyos modalitások mellett pár­tolja ugyan a körjegyzők kinevezésének eszméjét, de a nélkül, hogy viszonyuk az autonómiához s a többi hivatalos közegekhez szabályozva lenne, sem gyakor­lati czélját nem látja, sem elméletileg nem tartja he­lyesnek, hogy a kérdésnek, illetőleg a községi tör­vény általi megoldásnak preejudikáljunk s azért hoz­zájárul a kihagyási indítványhoz. Tibád és Perczel D. helyesnek tartván, hogy a szolgabiró s a községi elöljárók közé egy állami közeg állíttassák, a körjegyzőket felemlítendőnek vélik a szakaszban. Holló azt tartja, hogy a bennhagyás esetében az állam nagyszámú kinevezett egyénekből álló szer­vezettel rendelkeznék, a­nélkül, hogy ennek hatás­köre meg lenne állapítva. Gr. Szapáry miniszterelnök szükségesnek tart­­­­ván, hogy a körjegyző, mint az állami adminisztrá­­­­cziónak exponált közege, beillesztessék a szervezetbe,­­ kéri a körjegyzők megnevezésének fentartását. A bizottság a körjegyzők megnevezését a sza­kaszban fentartandónak határozza. Az ülés további folyamáról reggeli lapunkban közlünk tudósítást. KÜLÖNFÉLÉK. — május 1. SSW" A hiv. lapból. Kinevezések. P­a­p­p János VI. oszt. adótisztet a temesvári jószágigazgatósághoz III. oszt. számtisztté, Csák Lajos Csáktornyai kir. járásbirósági Írnokot a győri kir. ítélőtáblához Írnokká, Giadro­s­­s­i­c­h János Candidus lussinpiccoloi, Jakobovich Antal stolivoi és S­o­p­p­a Ecius L. lussinpiccoloi szüle­tésű kereskedelmi tengerész-hadnagyokat, hosszújáratú kereskedelmi tengerész - kapitányokká, Stuparich Márton Antal lussinpiccoloi és T­i­c­a­c András Ferencz costrena sta­ luc­ai szüetésű tengerészeket pedig kereske­delmi tengerész-hadnagyokká, Kovács Imre szám­gyakornok jelöltet a nagyváradi pénzügyigazgatóságnál számgyakornokká, Dudácsek Antal adóhivatali gya­kornokot a trencséni pénzügyigazgatóságnál ideiglenes minőségű állami végrehajtóvá, a szegedi kir. főügyész­séghez , Kovács Ignácz új­vidéki kir. törvényszéki írnokot irodatisztté, V­e­y­s­z Lajos zsablyai kir. j bírósági írnokot írnokká, és Ozsvári József újvidéki kir. tszéki segédszolgát hivatalszolgává ; a budapesti kir. ítélőtáblá­hoz , S­z­ö­d­y István fővárosi m. kir. államrendőrségi I. oszt. közrendőrt, továbbá Bittmann András és Gombás József budapesti kir. ítélőtáblái napidijas szolgákat II. oszt. hivatalszolgákká, a kolozsvári kir. ítélőtáblához , T­ö­r­ö­k Mihály kir. ítélőtáblás segédszol­gát és Mihácsa György m. kir. csendőrt II. oszt. hivatalszolgákká, Szabó János m. kir. honvédet pedig segédszolgává, V­i­n­c­z­e János fogházőrt az alibuvári kir.­­ bírósághoz segédhivatalszolgává nevezték ki. Névmagyarosítások: Kiskorú Österreicher Mária (Balassagyarmat) »H­a­j­ó­s­i«-ra, kiskorú Kehi János (Kötesd) »Bálin­t«-ra, Schlanger Markusz (Ungvár) »K­i­g­y­ó­s­i«-ra, Gr­osz Joachim (Budapest) »Nag­y«-ra, Kohn Dávid (Torony) »Aran­y«-ra Kohn Ede (Buda­pest) »Kem­én­y«-re, kiskorú Friedmann Mór (Szína) »M­o­l­n­á­r«-ra, Kohn Janka, Kati, Ida és Erzsébet, to­vábbá kiskorú Kohn Anna (Szombathely) »K­u­n«-ra, kiskorú Rosenbaum Jónás (Törökszentmiklós) »R­ó­z­s­a«­­ra, Weiszmann Emil (Budapest) »V­a­s« ra változtatták neveiket. Személyi hírek. A királyné ő Felsége a »Mi­ramar« yachton ma délelőtt 9 óra 15 perc­kor Mi­­ramarba érkezett. Gyászistenitisztelet. Gróf Adrássy Manó lel­ki üdvéért a gyászisteni tiszteletet ma délelőtt 11 órakor tartották meg az egyetemi templomban. A templom hajója közepén állt az egyszerű ravatal, körülvéve lo­bogó gyertyák által. A templomban azonban más dí­szítés nem volt s csak az első padok voltak bevonva gyászlepellel. A szertartáson jelen voltak a gyászoló család tagjai: gróf Andrássy Tivadar nejével, gróf Andrássy Aladár nejével, gr. Andrássy Sándor, gr. An­drássy Gyula, ezenkenkivül özv. gr. Csekonics Jánosné, gr. Batthyány Lajos nejével szül. gr. Andrássy Iloná­val, gr. Széchenyi Béla és Gyula, gr. Dessewffy Aurél, gr. Szapáry István és Géza, gr. Zichy Nép. János és Vadnay Károly orsz.­gyűlési képviselő, továbbá nagy­számú gyászoló közönség. A gyászszertartást dr. Való Simon pápai kamarás és papnöveldéi igazgató végezte két növendékpap segédletével. Moltke tábornagy legutolsó levele. Egy pá­risi folyóirat legújabb száma, mely ma jelenik meg, Moltke tábornagynak egy érdekes levelét fogja közölni. E folyóirat szerkesztője ugyanis a múlt hó elején Európa legkiválóbb embereihez azt a kér­dést intézte: »Melyek ama könyvek, melyek önre legnagyobb hatást gyakoroltak?« Moltke tábornagy levele é­ppen halála napján érkezett Párisba s igy szól: »Kedves uram ! Szívesen teljesítem az ön kí­vánságát s mellékelve küldöm azoknak a könyveknek jegyzékét, melyek legnagyobb hatással voltak reám. Csak azt akarom külön kiemelni, hogy az Utast akkor olvastam, természetesen fordításban, midőn csak ki­­lencz éves voltam. Tisztelője Moltke tábornagy.« A levélhez csatolt jegyzék igy hangzik: A biblia. — Ho­­mér Iliásza. — Littrow, az ég csodái. — Liebig, levelek a mezőgazdasági vegytan köréből. — Clause­­witz, a háborúról. — Schiller. — Goethe. — Shakes­peare. — Walter Scott. — Banke, Trielschke, Carlyle, történelem. A levelet egész terjedelmében a tá­bornagy írta — németül. A könyvek jegyzéke fran­­czia nyelven van összeállítva. Molnár György, veterán nagy művészünk, mint örömmel értesülünk, a millenium méltó megünnep­lésére nagyszabású tervet kontemplál és annak rész­letes kidolgozásával van elfoglalva. Már mikor a szigetvári emlékünnep tervezetét készítette, fogam­­zott meg benne a nemzeti millenium tervezetének alapgondolata s a­mit ott csak kis arányokban való­síthatott volna meg, azt most nagy stílben, a nemzet egész történeti múltjának jellemző momentumait megragadva, óhajtja keresztül vinni. Érdekes, hogy a történeti játékok bevezetéséül a hun időszakot kí­vánja megjeleníttetni Aquincum magaslatain. Nem­régiben tekintélyes férfiakból álló küldöttség járt Molnárnál, mely a nagyérdemű művészt fölszólította, hogy vállaljon részt a millenium rendezésében, mire az készséggel hajlandónak nyilatkozott. A jeles mű­vész most tervének papírra vetésével van elfoglalva és igy annak részleteivel remélhetőleg nemsokára bővebben fogunk foglalkozhatni. Az »Otthon« írók és hírlapírók körének alap­szabályait a belügyminiszter bemutatási záradékkal ellátta. Polgármester-választás: Érsekújvárról távírják lapunknak. A ma megejtett választás alkalmával szótöbbséggel D­r­á­g­a Sándor szolgabírót választot­ták meg polgármesterré. Uj lapok: »Jogi hetilap« czimmel Ta­kács Ferencz Debreczenben szaklapot indít, mely­nek mutatványszáma a debreczeni kir. tábla működé­sének megkezdése napján fog megjelenni. Előzetesi ára egész évre 4 frt.— »Deákok Lapja « cím alatt a fővárosban félhavi szépirodalmi lap indul meg, mely a középiskolai önképzőkörökben megdics­ért dolgozatokat fogja közölni. Előfizetőit dolgozótársai körében keresi. Rózsaleány-ü­nnepély. A boldogult Rudolf trón­örökösnek Stefánia főherczegnővel történt egybekelése emlékére néh. gr. Karácsonyi Guidó ur által ala­pított s Vörösvár községben tartandó rózsaleány-ün­­nepély e hó 3-án délelőtt kilencz órakor megy végbe és az azzal egybekötött tánczmulatság délután 5 óra­kor lesz. Papválasztás: Tót-Aradáczon (Torontál­­megye), mint lapunknak jelentik, megürült az ev. papi állás, melyre Maffy verseczi, Zatkalik hertelendi­­falvai, Kernuch Sándor és Kis Kálmán lelkészek pályáznak. Egy spanyol főispán. A kordovai kerületnek főnöke a napokban lemondott magas méltóságáról. A büszke spanyol nagyon szívére vette azt a félre­értést, mely nem rég a kordovai színházban érte őt s minthogy e félreértés őt nevetség tárgyává tette, megvált hivatalától. A dolog úgy esett meg, hogy a kordovai színházban a múlt hó elején egy darabot ad­tak, mely nemcsak a színpadon, hanem a nézőtéren is játszik. Egy jelenetben a közönség közül is beleszól egy szereplő a színpadon folyó párbeszédbe s ez ve­zet a jelenet tovább fejlődésére. A spanyol megye­főnök páholyából nézte az előadást, s midőn látta, hogy a közönség köréből is megszólal valaki, azt hitte, hogy az zavarja az előadást s kitaszítással fe­nyegette az illetlenkedőt. Erre a színész, a ki nem tudta, ki ül a páholyban, oda felkiáltott: »Hagyjon kérem békében és igyekezzék megérteni a darabot!« Természetesen óriási hahotába tört ki a közönség s a büszke spanyol főispán haragosan távozott pá­holyából. Másnap rögtön Madridba küldte lemon­dását. Nagy sikkasztás egy postahivatalban. A szabad­kai postahivatalban nagymérvű rendetlenségek for­dultak elő, csomagok eltűntek, pénzek elkallódtak, de hogy milyen összegben, azt még nem tudni. A vizsgálatot ez ügyben a temesvári postaigazgatóság vezeti, melynek hatáskörébe a szabadkai postahivatal tartozik. Húsz gyermek romok alatt, Newyorkból jelenti egy mai távirat. Troyban tegnap nagy katasztrófa történt. Az operaházban éppen egy gyermekelőadás próbáját tartották, midőn a tetőzet egyszerre iszonyú robajjal bedőlt s húsz gyermeket maga alá temetett. Két kis leány meghalt, kettő súlyosan megsérült, a többi tizenhat azonban könnyebb sérülésel menekült. Öngyilkos fejedelem-gyilkos. A múlt hó köze­pén Buenos-Ayresben egy Borda Lajos nevű vasúti alkalmazott az ottani indóházban a berobogó vonat elé vetette magát, mely testét alaktalan tömeggé zúzta össze. Az öngyilkosnak ingóságait a múlt hé­ten árverezték el s ekkor derült ki, hogy Borda Lajos volt az, a ki 1854. márczius 26-ikán III. Károly pár­mai uralkodó herczeget meggyilkolta. Európa összes rendőrsége kereste akkor a fejedelem-gyilkost, de nem tudtak nyomára akadni. Barda vagy húsz év óta volt Buenos-Ayresben vasúti szolgálatban alkal­mazva, s ott nagyon magába vonult, mogorva ember­nek ismerték. Az elkövetett gyilkosság, úgy látszik, folyton furdalta lelkiismeretét, mig végre a halálban keresett kínjaitól menekülést. Uj ismétlő fegyver. Ricki Vladislaus 66 gyalog­ezredbeli főhadnagy — hir szerint — uj szerkezetű ismétlő fegyvert talált föl, a mely a Mannlicher fegy­vernél egy kilogrammal könnyebb s az agyában három töltényt úgy el lehet helyezni, hogy az csak egy rugó megnyomására jön a lőüregbe, tehát várat­lan meglepetés esetén igen jó szolgálatot tehet. A magyar fegyvergyár állítólag lépéseket tett, hogy az új fegyver kizárólagos gyártási jogát megszerezze. Fővárosi ügyek. Az önkéntes mentő­egylet részére a fővárostól megszavazott 10.000 frtnyi évi segélyösszeg adomá­nyozását a belügyminiszter jóváhagyta. A Zugligetben felállítandó elemi iskola czéljaira szükségessé vált egy telek és ház megvétele. A ta­nács a tanügyi bizottság javaslatára elhatározta a »Fáczán« vendéglő mellett levő u. n. »Vadász-ud­var« megvételét s e határozatot most a belügyminisz­ter helybenhagyta. Helyi hírek. A mai nap gyönyörű tavaszi idővel köszöntött be a fővárosba. A verőfényes pompás időjárás ezre­ket és ezreket vonzott ki már kora reggel a zöldbe, a különböző vendéglőkbe, a­hol a mai nappal nyílt voltakép meg a tavaszi idény. A főváros utc­áin már kora reggel katonai zenekarok jártak végig, nagy közönséget vonzva maguk után. A legélénkebb ter­mészetesen a városliget volt, hol ezer és ezer ember szívta be a friss tavaszi levegőt. A gyönyörű tavaszi napot nem zavarta semmi munkásmozgalom s ha volt valami, a mi rontott a kellemes napon, az bizonyára csak a­­ hurczolkodás volt. Májusi ájtatosságok. Az »Angol kisasszonyok« Lipót­ utczai templomában a szokásos májusi ájtatos­­ságokat következőképen tartják : Mindennap reggeli 6 órakor szent­mise, délután 6 órakor litánia magyar szent beszéddel. A fővárosi fegyelmi választmány e hó 2-án, szombaton délután 4 órakor R­á­t­h Károly főpolgár­mester elnöklete alatt ülést tart, amelyen az erzsé­betvárosi elöljáróságnál három évvel ezelőtt előfor­dult sikkasztás miatt fegyelmi vizsgálat alá került elöljáró, esküdtek és tisztviselők fegyelmi ügyében fog határozni. Majális: A »népnevelők budapesti egylete« e hó 27-én tavaszi kirándulást rendez Gödöllőre. A kirándulást 150 tagú bizottság rendezi, melynek élén Walter Károly fővárosi tanító áll. Az Erzsébet téri kioszkban ma reggel 6 órától délelőtt 10 óráig két ezred zenekara Filip karmes­ter vezénylete mellett hangversenyt rendezett. A kioszkban délután 4 órától este 7 óráig ismét lesz hangverseny. Az ötszörös gyilkosság áldozatainak bonczolása. Az egyetemi orvostani törvényszéki intézetben dr. A­j­t­a­y Sándor tanár asszisztensei ma délelőtt bon­­czolták fel az emberirtó postaszolga, Sinka János áldozatait. A külvizsgálatot, mely hat óra hosszat tartott, még tegnap elvégezték nagy számú hallgatóság je­lenlétében s ma csak a bonczolást ejtették meg, mely­nél jelen volt Nagy Kálmán vizsgáló­biró és dr. Glück törvényszéki orvos is. A bonczolásról fölvett jegyzőkönyv tanúsítja legjobban, hogy milyen iszo­nyú mészárlást vitt véghez az elvetemült gyilkos. Legjobban össze van verve az öreg Németh Györgyéé, a­kinek a testén 17 külső sérülési nyom van, Sinka Jánosnén 13, Sinka Kálmánon 11, S­i­n­k­a Herminán 10 és a kis Sinka Annán 6 külső sérülési nyom látszott. Részint a balta fokával eszközölt ütések, részint a balta élével ejtett vágá­sok. Az öreg asszonynál a csapások mind a koponya és arcz bal felét érték s a csontok is összetöredeztek. A bal fül, orr és ajk ketté volt vágva. A bal karon és kézen felfogott ütések nyomai látszanak, a­mi arra mutat, hogy védekezett. Sinkánén a csapások a ko­ponya jobbfelét és az arcz mindkét oldalát érték s összetörték a csontot. Az orr ketté van vágva. A jobb karon erős kézfogások nyomai látszanak. A gyilkos alkalmasint jobb karját megragadta. A fiúnak bal arczán van a sújtott csapás, de kettő van a jobb felén is, a­mi arra mutat, hogy a fiú az ütések elől ki akarván térni, fejét elfordította. Bal karjával két ütést fel is fogott. A nagyobbik leánynál az ütések a homlok és arcz mindkét felét érték, össze­törve a koponyacsontokat. A jobb fül ketté vágott. A bal karral felfogott egy ütést. A kis leánynál az ütések a koponya és az arcz bal felét érték. A bal kórházon erős kézfogás nyoma látszik. Mind az ötnél többszörös koponya és arczcsonttörések, kiterjedt

Next