Pesti Napló esti kiadás, 1892. október (43. évfolyam, 271-301. szám)

1892-10-01 / 271. szám

MMMaKaWtecrfasaM jammmmatmmm Budapest, 1892. »------. _—.— i''... 11. -i— A PESTI NAPLÓ ESTI LAPJA. 271. szám. — Ara 8 kr. vidékan 4 kr. (reggeli lappal együtt 7 krj jFfiB.ngiiT, JiiiTiii i fi fii SmSISSm SSfifi Szombat, október 1. Budapest, aki 1. Ausztria-Magyarország és Görögország. A monarchiánk és Görögország közti viszonyra vonatkozólag a »Times«-nek következőket jelentik: Gróf Kálnoky látogatást tett a görög királynál, mielőtt ez Bécsből elutazott. A látogatás egy óráig tartott, ezen idő alig volt elégséges arra, hogy Görögország jelenlegi kényes helyzetét alaposan megbeszéljék. De az osztrák-magyar külügyminiszternek elég volt ez az idő arra, hogy meggyőzze a görög királyt a monarchia jóakaratáról és arról, hogy ha a külügyi kormány nagy előzékenységgel viseltetik is Bulgária iránt, ez semmi tekintetben nem válik Görögország hátrányára. A görögök érzékenységét különösen az a rokonszenv bántotta, melyet az európai nagyhatalmak közül néhány Ferdinánd fejedelem és népe iránt tanusított. A görögök abban a felfogásban látszanak lenni, hogy amit a fejedelemség nyer, azt Görögország elveszti s úgy viselkedik, mint az a békétlen gyermek, aki nagyon megharagszik, ha azt tapasztalja, hogy egy másik gyermeket nagyobb kedvezésben részesítenek. Ami azonban Ausztria-Magyarországot illeti, a görögöknek nincs panaszra okuk. Amidőn csak lehetséges volt, Ausztria-Magyarország támogatta a hellén érdekeket. Csakhogy a Balkán-félszigeten nem csupán görögök laknak és nincsenek is oly közel Ausztria-Magyarországhoz, mint a bolgárok. Sőt azt lehet mondani, hogy Ausztria-Magyarország gyakran behunyta szemeit, midőn az egymást felváltó görög miniszterek vele szemben oktalanságokat követtek el, amelyek, ha a bécsi külügyi kormány kevésbbé türelmes lett volna, igen kellemetlen következésekkel járhattak volna a kis királyságra nézve. Mióta Kálnoky gr. vezeti a külügyi hivatalt, Bécs és Athén között egyetlen egy kellemetlen diplomácziai inczidens sem merült fel, amit Kálnoky gróf jogosítva lehetett elégtétellel kiemelni a görög királylyal folytatott beszélgetése alatt. Midőn a görög király néhány évvel ezelőtt Bécsen átutazott, általános volt az a vélemény, hogy politikai kérdésekben igen jellemzőleg tartózkodó magatartást követett. De mostani érintkezése Ausztria-Magyarország uralkodójával és gr. Kálnokyval a lehető legszívélyesebb volt. Kétségtelen ténynek lehet tekinteni, hogy az osztrák-magyar külügyi kormány minden lehetőt elkövetni hajlandó, hogy megkönnyítse György királynak azt a nehéz feladatot, mely hazaérkeztekor vár reá, mert a helyzet Görögországban nem ment veszedelmes tünetektől. Ha ezt az eljárást nem indokolná maga a görög király iránti személyes tekintet és a görög nép iránti rokonszenv, egyenesen követelné a dualisztikus monarchia érdeke, mert Ausztria-Magyarország nem nyerhet semmit, de veszthet, ha Görögországban belzavarok törnek ki. Szóbeli megbeszélések, minők a görög királylyal Bécsben folytak, sokkal alkalmasabbak mellőzni a félreértésnek minden nyomát, mint bármely nagyterjedelmű jegyzékek váltása. Némely részről azzal biztatták a görögöket, hogy ha várakozó állást foglalnak el és nem zavarják meg a Balkán-félszigeten a békét, számíthatnak arra, hogy jól ismert aspiráczióik teljesülni fognak. Oly bátorítást a görögök Bécsben nem kaptak. Mert mióta Görögország elérte legutóbbi területnagyobbodását, Bécsből folyton oly tanácsokat kaptak, melyeknek jellemvonása az volt, hogy hiányzott belőlük a bátorítás a szomszédok kárával történő területszerzések iránti nők, melyek fontos érdekek teljesebb kielégítését teszik lehetővé, ha a kormányzati politika is oly egészségessé válhatnék, amilyen tiszta, átgondolt és tervszerű a pénzügyminiszter gazdálkodása. Behatóan vissza fogunk térni a budgettervezetben feltárt új eredményekre s az ezek nyomán nyíló kilátásokra. Egyelőre konstatáljuk azt az elismerésre méltó rigorozitást, amely a pénzügyminiszter előirányzati tételeiben nyilvánul. Az előirányzat nemcsak a vérmességnek van hijján, de mögötte marad az 1891-iki zárszámadások által már tényleg igazolt eredményeknek, úgy hogy a budget realitásához semminemű kétely nem fér. A képviselőház Wekerlét már exposéje megkezdése előtt éljenzéssel üdvözölte. Ez az éljenzés ismétlődött a beszéd befejezésekor és a ház tetszése gyakorta szakította félbe a pénzügyminiszter beszédét, különösen a jövő kilátásokat illető fejtegetései során. A legközelebbi idő pénzügyi programmjának legfőbb feladatát a valutarendezési akció folytatása fogja képezni. A pénzügyminiszter reméli, hogy a konverzió érdekeink teljes megóvásával mihamarább folyamatba lesz tehető. A pénzügyi kormány feladata az új pénzek technikai kivezetése a már meglevő fémkészletekből, azután az aranybeszerzés folytatása, a készfizetés és az új érték kötelező felvétele és az új bankegyezmény megkötése. A pénzügyminiszter valósítandó feladatának vallja a pénzügyi adminisztráció teljes rendezését és részleges intézkedésekkel való rendezését addig is, míg az egész ma az általános közigazgatási reformmal betetőzhető lesz. Az egész pénzügyi politikát átható akció lesz az egyenes adók reformja, amelyre a pénzügyminiszter a közvéleményt már most elő akarja készíteni az ez irányban gyűjtött statisztikai adatok és tett munkálatok közzétételével. A pénzügyminiszter a képviselőház elismerésében ma esztendők sikeres munkájának eredményét látta. Az expozé: Wekerle Sándor pénzügyminiszter ma, a ház nagy érdeklődése közepette, másfél óráig tartó beszéd kíséretében terjesztette elő az 1893. évi költségvetés előirányzatát. Az előirányzat eredménye a következő: 378.005.231 forint rendes kiadással 402.278.985 frtnyi rendes bevétel áll szemben, úgy, hogy 24.273.754 forint a rendes kezelés többlete. Az átmeneti kiadások, beruházások és a rendkívüli közösügyi kiadásokkal azonban, az öszszes kiadás : 485.265.596 forint és az öszszes bevétel: 485.279.643 forint, tehát végeredményben az 1893-dik évi előirányzat 14,047 forint fölösleggel zárul. A budget külső képe tehát e befejező adatban kevéssé módosul a tavalyihoz képest és az egész különbség az, hogy a többletegyenleg 678 írttal kisebb az előző évinél. Maga a költségvetés azonban lényegesen eltér a tavalyitól. A rendes kiadások öszszege 7.706,199 írttal nagyobb, a rendes bevételeké pedig 10.554,804 írttal emelkedett. Igen nagy az eltérés az átmeneti kiadások sorában, amelyek 79.2769,586 forinttal nagyobb összegben irányoztattak elő, mint tavaly. Ez az átalakulás a valutareformmal függ össze, amennyiben a jelzett átmeneti kiadási többletből 77,279.545 frt esik a pénzverési kiadásokra, amely tétel az átmeneti bevételek sorában ugyancsak a pénzverési bevételek 77,348.121 frtos öszszegében fedezetét leli. Az előirányzat egész karakterét abban foglalhatni össze, hogy az államháztartásban vége felé közeledik az az idő, amikor az egyensúly helyreállítására törő pénzügyi politika egyetlen mentő eszméje a bevételekben az adófokozás és a kiadásokban a koplaltatás volt. A budgettervezetből az tűnik ki, hogy különböző beligazgatási, igazságügyi, közoktatásügyi, mezőgazdasági, kereskedelmi és ipari czélok oly dotácziókban részesül Az 1893-diki költségvetés. Az 1849. évtől az 1867. évig tényleg fennállott Sommázat. Előirányzat 1893. évre . . . , . . . , . 1893. 1892. több kevesebb. A Rendes kiadások. forint. Királyi udvartartás ................................................ 4,650.000 4,650.000 — — Kabineti iroda ........................................................ 72.723 73.097 - 374 Országgyűlés ........................................................ 1,299.600 1,246.931 52.669 — Közösügyi kiadások................................................ 25,247.160 24,956.725 290.435 — Központi kormány közegeinek nyugdijai ......... 41.985 46.132 — 4.147 Nyugdijak................................................................ 7,440.461 7,095.799 344.662 — Állami adósságok..................................................... 118,770.507 118,630.663 139 844 — Kamatbiztosítást élvezett és más vasutak átvétele folytán elvállalt adósságok................................. 21,319.298 20,683.710 635.588 — Előlegezések a vasúti kamatbiztositási alapján... 753.408 1,029.976 — 276.568 Horvát-Szlavonországok beligazgatási szükséglete 7,106.947 6,923.116 183.831 — Állami számvevőszék ............................................. 110.900 110.900 — — Miniszterelnökség.................................................... 337.680 337.580 — O cs. és apost. kir. Felsége személye körüli minisztérium ................................................................ 58.540 58.990 — 450 Horvát-szlavon-dalmát miniszter és személyzete... 36.080 36.080 — — Belügyminisztérium................................................ 12,283.460 12,074.528 208.932 — Pénzügyminisztérium ............................................ 64.785.248 64,374.352 410.896 — Kereskedelemügyi minisztérium ......................... 65,526.635 61,373.740 4,152.895 — Földmivelésügyi minisztérium ............................. 14,470.165 13,832.395 637.770 — Vallás- és közoktatásügyi minisztérium ............. 7,888.381 7,605.674 282.707 — Igazságügyi minisztérium ..................................... 13,585.907 13,167.933 417.974 — Honvédelmi minisztérium ..................................... 12,220.246 11,990.711 229.535 7,987.738 281.539 Összesen 378,005.231 370,299.032 7,706.199*~ E) Átmeneti kiadások és beruházások. I. Átmeneti kiadások. Miniszterelnökség ......................... ...................... 5,000 8,000 - 3,000 Felsége személye körüli minisztérium ............. 10,000 900 9,100 Belügyminisztérium................................................. 71,816 81,195 7 9,379 Pénzügyminisztérium ............................................. 80.939,746 2,326,200 78,613,546 Kereskedelemügyi minisztérium ......................... 764,000 742,000 12,000 Földmivelésügyi minisztérium ............................. 379,650 290,100 89,550 Vallás- és közoktatásügyi minisztérium ............. 80,575 88,510 — 7,935 Igazságügyi minisztérium ..................................... 5,000 55,400 — 50,400 Honvédelmi minisztérium ..................................... 2.837,561 3.698,423 — 860,862 78.724,196 931,576 Összesen 85.083,348 7.290,728 77.792,620 — II. Beruházások. Állandó országház építésére ................................. 1,150.000 1,150.00 — — Belügyminisztérium ............................................. 26.750 39.680 — 12.930 Pénzügyminisztérium ............................................. 1,094.100 1,550.968 — 456.868 Kereskedelemügyi minisztérium ......................... 8,008.900 6,385.295 1,623.605 Földmivelésügyi minisztérium ............................. 3,065.038 3,106.640 — 41.602 Vallás- és közoktatásügyi minisztérium ............. 1,604.206 739.445 864.761 Igazságügyi minisztérium ................................. 300.000 300.000 — 2,488.366 511.400 Összesen 15,248.994 13,272.028 1,976.966 — C) Rendkívüli közösügyi kiadás 6,928.023 6,647.123 280.900 — A) Rendes bevételek. Állami adósságok..................................................... 3,690.282 3,811.673 — 121.291 Állami számvevőszék ............................................. 1.900 1.895 50 cs. és apostoli kir. Felsége személye körüli minisztérium ......... 800 700 100 — Belügyminisztérium................................................. 1,189.329 1,145.970 43,359 Pénzügyminisztérium .................... 282,924.258 279,065.468 3,858.790 — Kereskedelemügyi minisztérium ......................... 97,878.292 91,872.417 6,005.875 Földmivelésügyi minisztérium ............................. 14,240.913 13,835.125 405.788 — Vallás- és közoktatásügyi minisztérium ............. 1,264.461 1,074.014 190.447 — Igazságügyi minisztérium ..................................... 729.761 579.558 150.203 — Honvédelmi minisztérium ..................................... 358.989 337.461 21.528 10.676.095 121.291 Összesen 402,278,985 391,724.181 10,554,804 — B) Átmeneti bevételek: Pénzügyminisztérium ............................................. 81,481.521 4,869.000 76,612.521 — Kereskedelemügyi minisztérium ......................... 27.000 4.000 23.000 — Földmivelésügyi minisztérium ............................. 21.000 16.000 5.000 — Vallás- és közoktatásügyi minisztérium ............. 1,471.137 635.455 835.682 — Honvédelmi minisztérium ..................................... — 275.000 — 275.000 77.476.204 275.000 Összesen 83,000.658 5,199.455 77,201.203 — Mérleg. Rendes kiadások ..................................................... 378,005.231 370,299.032 7,706.199 Átmeneti kiadások ........ 85,083.348 7,290.728 77,792.620 — Beruházások .................................... ...................... 15,248.994 13,272.028 1,976.966 — Rendkívüli közösügyi kiadás................................. 6,928.023 6,647.123_____280,900 — Összesen 485.265,596 397,508.911 87,756.685 — Rendes bevételek ................................... 402,278.985 391,724.181 10,554.804 _ Átmeneti bevételek ................................................. 83,000.658 5,799.455 77,201.203 -összesen 485,279.643 397,523.636 87,756.007" — Összes kiadás 486,265.596 397,508.911 87,756.685 Összes bevétel 485,279,643 397,523,636 87,756,007Fölösleg 14,047 14,725 , 678 A rendes kezelés mérlege a következő: rendes kiadás ............................................. 378,005.231 frt, rendes bevétel............................................. 402,278,985 »____ rendes kezelés fölöslege................. ...... 24.273.754 frt. Kelt Budapesten, 1892. évi szeptember havában. Dr. Wekerle Sándor, m. kir. pénzügyminiszter. ORSZÁGGYŰLÉS. A képviselőház ülése október 1-én. A képviselőház mai ülésén Wekerle Sándor megtartotta pénzügyi expozéját, amelyet lapunk más helyén méltatunk. A zajos éljenzéssel fogadott beszédet öt percnyi szünet követte. A szünet után szavazás következett egy jegyzőre a horvát képviselők közül s a horvát bizottsági tagokra. Jegyzőül 152 szavazat közül 150 szavazattal J osipovich Gézát választották meg. Ezután az állami számvevőszéki elnökjelöltek megválasztása következett. Beadatott összesen 176 szavazat, ebből kapott Hieronimy Károly 165-öt, Miksics Kálmán 98-at, Hosszú József 91-et s minthogy az absolut többség 89, mindhárman kijelöltetnek. Ezután dr. Szapáry Gyula miniszterelnök indítványozza, hogy október 17-ig érdemleges ülés ne tartassék. Ez időre hatalmazza fel a ház az elnököt, hogy amennyiben szükséges, ülést összehívhasson a kormány előterjesztéseinek és a főrendiház intézkedéseinek átvételére stb. A ház ily értelemben határoz. Végül a jegyzőkönyvek hitelesíttettek. Elnök: Báró Bánffy Dezső. Jegyzők : Molnár Antal, Lits Gyula, Lázár Antal. A kormány részéről jelen vannak: Gróf Szapáry Gyula, Wekerle Sándor, gróf Csáky Albin, Josipovich Imre, Lukács Béla, Szilágyi Dezső. A múlt ülés jegyzőkönyve felolvastatván, hitelesíttetik. Az elnök felhatalmazást kér arra, hogy ő Felsége névnapja alkalmából a ház hódolatának kifejezését a trón elé juttathassa. Bemutatja azután az időközben beérkezett kérvényeket, amelyek az illető bizottságokhoz utasittatnak. A múlt ülés jegyzőkönyve felolvastatván, hitelesíttetik. Gróf Szapáry Gyula miniszterelnök beterjeszti az 1891-ik évi zárszámadást és a Vaskapuszabályozás 1891-ik évi költségeiről szóló jelentést. Wekerle Sándor pénzügyminiszter: T. ház ! (Halljuk! Halljuk ! Mozgás és élénk éljenzés jobbfelől.) Az 1893-ik évi állami költségvetésnek előirányzatát és ezzel kapcsolatosan a Vaskapu szabályozási költségeknek 1893-ik évi előirányzatát bátor vagyok a t. háznak bemutatni. Kérem a t. ház szives türelmét, hogy ismertethessem az állami költségvetésnek főbb változatait és eltéréseit. (Halljuk! Halljuk!) Habár a dolog természeténél fogva számadatokkal leszek kénytelen foglalkozni, lehetőleg tartózkodni fogok a számadatoknak egyszerű rideg felsorolásától, hanem oly indokolás kíséretében leszek bátor azokat bemutatni, amelyek világlatot nyújtanak a kormány tevékenységéről s politikájának nemcsak irányáról, hanem ezen politikának gyakorlati megvalósításáról is, és mindenek felett hű és valóságos képét kívánom szolgáltatni pénzügyi helyzetünknek. (Helyeslés jobbfelől.) Állami rendes kiadásaink 378,005,000 forinttal irányoztatnak elő, vagyis 77,600,000 frttal többet tesznek ki, mint az 1892-ik évre engedélyezett rendes kiadások. Ezen 7,600,000 frtnyi többletből — kerek összegekben szólva, — 4,600,000 oly üzemi természetű kiadásokra esik, amelyek nemcsak nagyobb, hanem a kiadásokat messze meghaladó több jövedelemmel vannak ellensúlyozva. Ellenben 3.000.000 frt esik a szoros értelemben vett adminisztratív és kormányzati kiadásokra,amelyekre vonatkozólag azonban szintén bátor vagyok megjegyezni, hogy azok nemcsak megfelelő adminisztratív bevételekkel, hanem a közszolgáltatások növekedésével az ezekből eredő nagyobb jövedelemmel szintén teljesen ellensúlyozva vannak. Hogy a részletekre térjek át, 52 000 forinttal magasabb összegben irányoztuk elő az országgyűlés rendes szükségletét; egyrészt azért, mert 1893-ban a delegácziók valószínűleg Bécsben tartatván, ezek magasabb költségeit kellett fölvenni ; másrészt, mert daczára annak, hogy a mindkét házban előforduló nagyobb dologi kiadásoknak megajánlása, valamint a két ház tisztviselői illetményeinek szabályozásával járó több kiadások a t. ház határozatairól vannak feltételezve, mégis a költségvetés realitása érdekében ezeket is az előirányzatba fel kellett venni. De nem vettük fel, t. ház, az előirányzatba azon előálló többletet, amelyet a képviselők napidíjainak általányozása fog eredményezni; nem pedig azért, mert hiszen általányozásról lévén szó, ez a költségvetés mérlegét alteráló lényegesebb többlettel alig járhat, másrészt azért, mert ez nem a ház határozatától, hanem külön törvénytől van feltételezve, amelyre vonatkozó törvényjavaslatot a miniszterelnök úr közelebb fogja a t. háznak előterjeszteni. (Helyeslések.) 290 ezer forint többlet mutatkozik a közösügyi rendes kiadásoknál. De hogy ezen kiadásoknak hű képet nyújtsam, már itt fel kell említenem, hogy ezen 290 ezer forinton túl még 280 ezer forint többlet van a rendkívüli kiadásokban, úgyhogy a közösügyi kiadások többlete együttvéve, amint az a mi költségvetésünkben nyilvánul, kerek összegben 571 ezer forintot teszen. A tulajdonképent rendes és rendkívüli kiadások az okkupácionális kiadásokkal együtt 3 millió 947 ezer forintot tesznek, úgyhogy ebből a megállapított arány szerint a magyar korona országaira 1 millió 239 ezer forint esik. Hogy ezzel szemben mégis 571 ezer frtot kellett előirányoznunk a költségvetésben, ennek oka az, hogy a tényleges eredmények alapján magasabban irányozhattuk elő a vámbevételeket, magasabban különösen azért, mert tudva van a t. ház előtt, hogy az ezüstben vagy papírban teljesítendő vámfizetéseknél az arany fejpénzt a f.évi költségvetésben, mint általában minden felpénzt a bevételeknél 16°/0-kal irányoztuk elő, holott most a valuta szabályozásával megállapított reláczió értelmében 19°/0-kal kellett ezt a költséget előirányozni. Nyugdíjaink szükséglete újólag növekedő irányzatot mutat. — 344 ezer frtot tesz ki azon többlet, amelyet e czímen a rendes kiadások keretében elő kellett irányoznunk. Ezen előirányzatnál a pénzügyi bizottságban, a t. házban is nyilvánult kívánalomnak, sőt a pénzügyi bizottságban hozott határozatnak megfelelőleg nemcsak a mai tényleges szükségletekre voltunk tekintettel, hanem azon növekedő szükségletre is, amely a nyugdíjaknál valószínűleg a jövő év folyamán is elő fog állani, mert mennél inkább szaporítják a hivatalokat, minél inkább államosítunk fokozatosan egyes intézményeket, a nyugdíjak természetszerű növekedésétől eltekintve, ez maga is mindinkább fokozódó befolyással van a nyugdíjak szükségleteire. Ámbár meg kell jegyeznem tehát, hogy vannak egyes intézmények, mint például az igazságügyi tárcának nyugdíjai, amelyekre vonatkozólag azt lehet mondani, hogy azok a kulminácziót ma elérték és hogy talán egy mérsékelt rendes bövelkedésen túl további rohamos emelkedéstől tartanunk nem kell. 775 ezer frnyi többletet irányoztam elő az államadósságoknál. Ennek oka abban rejlik, hogy először is 200 ezer frttal emeltem a földtehermentesítési örökválságok megváltási szükségleteit, úgyhogy ezen a címen 230 ezer forint van költségvetésünkben előirányozva. Ezen 230 ezer forintra a legközelebbi esztendőben, minthogy a megváltások nagyobb mértékben foganatosíttatnak, szükség van, de nem lesz szükség a későbbi esztendőkben. Hogy ezt mégis a rendes kiadások közé vettem fel, annak oka az, mert az eddigi előirányzási mód is ez volt, másik oka pedig az, mert ezt legalább hasonló összegben jövőre is a rendes kiadások közt vélem fentartandónak azért, hogy ez az erdélyi részekben esetleg engedélyezendő utólagos kárpótlások egyik fedezeti alapját képezhesse. (Helyeslés jobbfelől.) Az állami adósságoknál egy tovább 285.000 frtnyi többletet okoz az, hogy az időközben államosított arad—temesvári vasút szükségletei a kamatbiztosítást élvező vasutak közül ide, az államadósságok és az államosított vasutak átvállalt adósságainak szükségletei közé voltak átteendők. A harmadik többletet az okozza, hogy valamint a bevételeknél a valutaszabályozásnál megállapított relácziónak megfelelőleg 19°/0-kal kellett a fejpénzt előirányoznunk, úgy a szükégleteknél is, jelesül az államadósságoknál ezen százalékkal volt a fejpénz előirányzandó. Az államadósságokról szólva, még egy lényeges változást kell megemlítenem, mely ezek körében előfordult, jelesül azt, hogy azon elsőbbségi kölcsönt, mely a lánczhidat terhelte s melynek évi törlesztési és kamatozási szükséglete közel 100.000 frtot tett, a törvényhozás utólagos jóváhagyása reményében, miután az igen magas kamatozású kölcsön volt, az állami pénzkészletekből bevontam és törlesztettem. (Helyeslés jobbfelől.) Ezt az összeget én egy előlegnek kívánom tekinteni s az állami pénzkészleteket annak idején akként kívánom kiegészíteni, hogyha majd a hídépítésekről lesz szó, amelyeknek fedezeti alapjául a hidakkal kapcsolatos kölcsönöknél felhalmozódott alapokat szándékozom felhasználni, ezekből, valamint a többjövedelmekből ezen összeg is refundálandó lesz. (Helyeslés.) Erre a kérdésre vonatkozólag azonban a fővárosi hídépítési költségekkel együttesen, mihelyt — és remélem, ez már a legközelebbi jövőben meg fog történni — az illetékes tényezők meghallgatása után végleges álláspontot foglalhatunk el, külön törvényjavaslatban leszek bátor a törvényhozás jóváhagyását kikérni. (Helyeslés jobbfelől.) Az államadósságoknál még két körülményt kell a t. ház előtt felemlítenem. Az első az, hogy ámbár egyes államkölcsönöket állami pénzkészletekből törlesztettem, — így az északkeleti vasútnak 17 és félmilliót meghaladó részvénytőkéje az állami pénzkészletekből vonatott be és fog még ez év folyamán bevonatni, — mégis változatlanul, teljes összegében vettem fel azt a szükségletet, mely a konverzió alá vont adósságoknál eddig is szerepelt a költségvetésben. Tettem ezt azért, mert hiszen a konverzionális törvénynek s az egész aranybeszerzési akciónak alapgondolata az, hogy az eddigi szükségletnek kamataiban megtakarított, összegek szolgáljanak az új emisszió fedezetéül, így tehát, ha ezen, talán átmenetileg előálló kisebb kiadást, mely maradandólag nem lesz fentartható, nem akartam a költségvetésben igénybe venni, hanem maradandó tényezőkkel kívánok dolgozni, aminthogy ez principiumom, nagyon természetesen a szükségletet változatlanul, kevés eltéréssel, mely a kezelésnél fordul elő, oly összegben kellett fölvennem, mint melyben az az eddigi költségvetésekben is szerepel. Ezen összegben vettem fel másodszor azért is, mert teljes reményem van arra, hogy a konverzionális művelet érdekeinknek teljesen megfelelő módon, már legközelebb folyamatba lesz tehető, úgyhogy ezen összegekre a közelebbi év folyamán minden valószínűség szerint, bár nem ugyanazon a címen, amint előirányozva vannak, de az aranybeszerzési akcióval kapcsolatosan, tényleg szükség is leend. A másik, amit az államadósságoknál még meg kívánok jegyezni, a következő: Azáltal, hogy a bírói letéteket és az egyénileg kezelt árvaletéteket kamatozás végett az állam veszi át, függő adósságaink évről-évre jelentékeny összegekkel szaporodnak. A rigorózus pénzügyi kezelés törvényeit ezen a téren is érvényesíteni kell. Nem nézhetjük közönyösen függő államadósságaink folytonos növekedését. Ha adminisztratív igények követelik azt, hogy egyes pénzeket kamatozás végett az állam vegyen át, úgy másrészt módot kell találni arra, hogy ezen pendens terhek ne növekedjenek és bizonytalan esélyeknek a rendes pénzügyi kezelést ki ne tegyék. Azért azt a megkezdett lépést, amelyet a függő államadósságok törlesztésével eddig is tettünk, hogy t. i. a pénztári jegyek 21 millióval megállapított összegét 14 millióra szállítottuk le s tényleg most, ha jól tudom, 12 x 2 millió van forgalomban, tovább is folytatandónak és a pénztári jegyek átlagát még inkább apasztandónak tartom. Másrészt fontolóra veendőnek vélem azt is, hogy mégis mérsékeltebb kamatozási viszonyok mellett gazdasági s egyéni sérelmek nélkül nem-e lehetne a bírói letétek és külön árvaletétek után fizetett kamatokat mérsékelt redukciónak alá- vetni ? Ha azonban ez történni fog is, különösen az árvaletéteknél egy más körülménynyel kívánnám ezt kapcsolatba hozni, hogy t. i. a kezelés egyszerűsíttessék és azon nehezen elszámolható adó, mely az árvaletétek után szedetik, megszűnjék, úgy hogy az adószolgáltatás, már a mérsékeltebb kamatszolgáltatás által tudassék be. Mindezekre való tekintettel tehát a függő államadósságoknak teljesen kimutatott szükségletéből általány összegképpen 200,000 frttal kevesebbet irányoztam elő.