Pesti Napló, 1896. április (47. évfolyam, 91-119. szám)

1896-04-15 / 104. szám

104. szám.­ Budapest, szerda PESTI NAPLÓ, 1896. április 15.­­ An­artmtik • hívják; bizonyosan azért számozta is meg őket úgy, mint én az én generálisaimat: von Bonin I. von Bonin I. von Bonin III. De ön engem lefőzött a számaival: András 1215!!! Colossal, wirklich!! A császár ezután az egybegyűltek zugó éljenzé­sétől kisérve ruganyos léptekkel kocsiba szállt és kihaj­­tatott a kiállítási területre, ahol Gellért Mór, a sajtó­iroda főnöke fogadta és ahol ennélfogva előreláthatólag még is fog vacsorázni. '' Holnapra a következő programmot állították össze: Délelőtt 12 órakor dejemner a honvédhuszár-lakta­­flyában. Délután 2 órakor a Nemzeti Múzeumnak, délután 3 órakor az Iparművészeti Múzeumnak, délután 4 órakor az új parlamentnek meglátogatása. Hat óra­­kor udvari ebéd, este díszelőadás a Nemzeti Színházban (Szigetvári Vértanuk.) Ugyanakkor az operában az Alán is előadják, ha ugyan addig gróf Zichy Géza ki nem­ hagyja a még meglevő felvonáokat. Tizenegy órakor a császár elutazik. Tizenkét órakor fölébred az a tudósítónk, aki ezeket álmodta. Bárcsak ne álmodott volna. De hát ez a feje­delmi látogatás, sajnos, csak neki jutott az eszébe nem pedig a német császárnak. rv * Színház és zene. * Operaház. Az Operában ma este másodszor került színre gróf Zichy Géza Alár­r már azzal a rövi­­dítéssel, amelyre a szerző az Opera igazgatóságát nyílt levelében felkérte. A közönség a nézőtért ma is egé­szen megtöltötte s a lendületes szépségekkel tele dalmű ma is ,azt a tüntető sikert aratta, amelyet az első be­mutatáskor. A közönség a főszereplőket, akik ma már úgy ének, mint játék tekintetében még öntudatosabb alakításokat nyújtottak, minden felvonás után sokszor hívta a lámpák elé, a szerzőt pedig külön is a nagy­hatású első felvonás után hatszor, s a második után hét­szer tapsolta ki, mondhatni fokozott lelkesedés­sel. A harmadik felvonás kihagyásával az egész dalmű nemcsak az­ óhajtott rövidség, hanem előnyösebb szce­nikai összefüggés dolgában is csak nyert s általa az egésznek a hatása még intenzivebbé vált. A kihagyott harmadik felvonásban a török rabszolganők táncának szellemes zenéje megmaradt akképpen, hogy a második felvonás balett-zenéjébe van igen ügyesen beleszőve. A veszteség csakis a keresztesvitézek hangulatos szép estimájára esik, amely a kihagyott részletnek egyik megkapó jelenete volt. Mindazok a kimagasló részletek, amelyek már a premieren is a legnagyobb hatást tet­ték a közönségre, ma is beváltak s be is fognak válni e dalma minden további előadásán. Az Opera műsora Alárvzt általában, most már biztosra lehet venni, európai nívón álló dalművel gazdagodott. (i. I.)­­ Vidéki színészet. Hentallerné-Pauli Mariska jelenleg a debreceni színházban vendégszerepel szép sikerrel. A primadonna négy estén át játszik a Corne­­villei harangokban, az Igmándi kispapban, Liliben és a Holtomiglan cimü énekes bohózatban. — Makó La­jos szegedi színtársulata ez idő szerint Deésen játszik s a közönség jól látogatja az előadásokat. — Komjáthy János győri színigazgató szeptember közepén kezdi meg az előadásokat a debreceni színházban. * A Vígszínházból. A Vígszínházban lázasan készülődnek a megnyitó előadásra s bár a színház kör­nyéke még egészen rendezetlen s nem igen mutatja, hogy alig három hét választ el bennünket a magyar művészet e fényes új hajlékának megnyitásától, de száz meg száz munkás kéz dolgozik a színház minden részében, hogy május elsejére, a megnyitó előadás nap­jára minden elkészüljön. A színház homlokzata elől már elszedték az építőgerendákat s a főhomlokzat maga most már teljes díszében pompázik azzal a gyönyörű szoborcsoportozatával, amely Róna József kiváló szobrá­szunknak a munkája. A homlokzat középrészét alego­­rikus csoportozat foglalja el; a remekül mintázott víg Múzsa egyik kezében lantot szőrit, míg a másikkal egy kiterjesztett szárnyú hattyúra támaszkodik, tekintete a messzeségbe tévedez, mig lábánál kis szárnyú amorett pajzánkodik. A homlokzat két oldalán egy-egy szfinx heverész, amelyek azonban eltérnek a sablonos szfinx-alakoktól s bizonyos újszerű varázs­­zsal hatnak az által, hogy a szerencsés invenciójú szobrász egy-egy kis amorettet állított talapzatuk mellé, amelyek lesni látszanak a titokzatos szót a szfíxek ajkáról. Az egész szoborcsoportozat nagy díszére válik a homlokzatnak és szerencsésen elfödi az épületnek kissé nyomott voltát. Egyúttal megemlítjük, hogy az új színház igazgatósága erősen gondoskodik­ róla, hogy minél érdekesebbé tegye a megnyitó előadást. Jókai Mór megnyitó darabjának, a Barangoknak harmadik fél­ Millennium.­ ­ A francia parlament a millenniu­mon. Báró Bánffy Dezső miniszterelnök néhány héttel ezelőtt Kossuth Ferenc indítványára meg­ígérte, hogy a millennáris ünnepségek­­megnyi­­tásához meghívja a külföldi parlamenteket. Ennek az ígéretnek foganatja lett. Parisból ugyanis azt táviratozzák, hogy Bourgeois mi­niszterelnök közölte Brissonnal, a kamara elnö­kével, hogy gróf Wolkenstein osztrák-magyar nagykövettől felhívás érkezett hozzá, amely meghívja a francia parlament tagjait a magyar ezredéves ünnep alkalmából rendezett nemzeti kiállítás május 2-ikára eső megnyitására. Bris­­son megkereste a miniszterelnököt, hogy kö­szönje meg a meghívást a magyar kor­mánynak.­­ A kiállítás műcsarnoka. Az ezredéves ki­állítás képzőművészeti csoportja, amely zá új műcsar­nokban lesz, tudvalevőleg kiind esik a kiállítás terüle­tén, s ennek a kiállításnak a látogatóitól külön belépő díjakat szednek, személyenként húsz krajcárt.Mivelhogy a kiállítóknak a szabályzatok értelmében a kiállításra Szabadjegy jár, a kiállítás elnöke úgy intézkedett, hogy a képzőművészeti csoport kiállítói is kapjanak az egész kiállítás területére érvényes szabadjegyet, viszont a többi szabadjegyek is érvényesek legyenek az új mű­csarnok kiállítására. , , Millenniumi fák. Kőszegen, mint levelezőnk írja, e hónap 11-ikén a bencés gimnáziumi tanárok a tanuló ifjúság­i díszes közönség jelenlétében a gimná­zium kertjében négy gesztenyefát és egy hársfát ültet­tek el a millennium emlékére. Ez alkalommal Pacher Donát gimnáziumi igazgató szép beszédet mondott, az ifjúság pedig hazafias dalokat énekelt. — Tapolcán április 12-ikén az összes hivatalok, testületek, egyesüle­tek és iskolák jelenlétében történt meg a millenniumi faültetés, amelynél a községi képviselőtestület nevében Ley József mondott alkalmi beszédet.­­ A millenniumi díszmenet alkalmával, június 8-ikán, valamint a szent koronának június 5-ikén a királyi palotából a Mátyás-templomba való átvitelénél a rendet az egyetemek ifjúsága tartja fenn. Ezt a köz­­oktatásügyi miniszter határozta így el, s fel­ is szólította az egyetemek rektorait, hívják föl az ifjúságot a ren­dezőségben való részvételre. Június 5-ikén a Mátyás­templomnál, 8-ikán pedig az Alkotmány­ utcában álla­nak sorfalat. Főváros. * A Fővárosi Egyesület ülése. A Fővárosi Egyesület ma délután Kamermayer Károly polgár­­mester elnöklete alatt értekezletet tartott, amelyen Agotha jegyző adta elő az elnök intézkedéseit a Szerda­­­helyi­ utcában a közlekedési viszonyok javítása s a külső Józsefvárosban az elhanyagolt faültetések új­ból való megkezdése tárgyában. Azután megálla­pították, hogy mához két hétre tartják meg az évi közgyűlést. Fektor Ferenc szólalt fel azután a város­ligeti Stefánia­ úton felállított ingyenes padok botrányos volta miatt. Kérte az elnököt, hogy a vállalkozót kény­szerítse a padok kicserélésére. Kamermayer polgár­­mester­ kijelenti, hogy az ügyet a tanácsülésben fel fogja említeni. Szóba került azután, hogy a kerületi elöljáróságok felhívták ugyan a háztulajdonosokat, hogy a kiállítás alkalmából hozzák rendbe a házukat, de figyelmeztetni kellene a rendőrséget is, hogy az újra meszelt házakat piszkító és rongáló suhancait büntesse meg. Aztán a főváros egyes épületeire, így a dohány­ utcai iskolára is nagyon ráférne a renoválás. Az elnök erre megjegyezte, hogy az elüljárók felhívása nem hatósági intézkedés, csak egyszerű figyelmeztetés volt. Egyéb­iránt a felszólalást figyelembe fogja venni. Bobula Já­nos a közigazgatás decentralizációja üdvös voltáról szólva azt hangoztatta, hogy az adóügyekben több hivatalt kellene felállítani. Indítványozta, hogy az egye­sület indítson ebben az ügyben mozgalmat, dolgozzon ki munkálatot s küldje m­eg az összes köröknek. Az értekezlet a felszólalót kérte fel e javaslata kidolgozá­sára. Azután a holnapi közgyűlés napirendjére kitűzött tárgyakat beszélték meg. A budapesti sertéspiac. — A Pesti Napló tudósítójától. — Budapest, április 14. A Kőbányán legutóbb pusztított sertés­betegség arra bírta Darányi Ignác földmivelésügyi minisztert, hogy erős kézzel fogjon hozzá a budapesti sertéspiac újraszervezéséhez. Az ebből a célból delegált vegyes­bizottság, amely a földmivelésügyi miniszternek a fő­városhoz intézett leirata értelmében alakult meg, ma délután tartotta az első ülését, az új városháza köz­­építési termében, Márkus József alpolgármester elnök­lete alatt. Az ülésen ott voltak­, a kormány részéről Lip­­thay István miniszteri tanácsos, Dubravszky miniszteri titkár, Makoldy állategészségügyi felügyelő, a közmun­kák tanácsáról: Rupp Imre miniszteri tanácsos, Tolnay Lajos miniszteri tanácsos, Bakos János műszaki taná­csos; a székes főváros részéről: Steiger Gyula, Prey­er Hugó, dr. Fodor József, dr. Császár Jenő, dr. Heltai Ferenc, Csepreghy János, Hegedűs Károly, Arnstein Henrik, Fenyvesi Adolf, Scheich Károly fővárosi bizott­sági tagok, Matuska Alajos, Haberhauer János, Vosits Károly tanácsosok, Szabó Károly, Pohl Ferenc elöl­járók, dr. Gebhardt Lajos tiszti főorvos, Lampl Hugó főszámvevő, Lechner Lajos középítési igazgató, Devecis Ferenc és Heuffel Adolf műszaki tanácsosok, Hariss főmérnök; a vasúti igazgatóságtól: Prak­ács Gyula fő­ellenőr, Tichy Béla főorvos, Kotányi Zsigmond forgalmi felügyelő. Az ügyet pedig dr. Melly Béla tanácsjegyző adta elő. Az elnök röviden ismertette az ügyben, eddig tör­ténteket s aztán fölhívta a bizottság tagjait a hozzá­szólásra. Steiger Gyula a miniszter leiratát akképp értel­mezi, hogy a miniszter határozottan kívánja a sertés­piacnak —­ habár nem rohamosan, hanem fokozatosan való — áthelyezését s igy erről fölöslegesnek tartja a vitatkozást. De, ha ez tényleg így van, akkor az a kérdés is szuperálva van, hogy miképp javíttassák, a mai piactelep a közegészségügy, közlekedés, kereske­delem szempontjából. Ajánlja a fölszólaló, hogy most azt vitassák meg, vájjon hová legyen helyezendő az új telep, ki adja hozzá a költséget s szervezzenek-e kon­­zum-­vásárt ? Dr. Heltai Ferenc azt tartja, hogy a sertéspiac­nak idővel való áthelyezése eldöntött dolog ugyan, mégis tárgyalni kell a kőbányai piac rekonstrukciójának kérdését, mert az áthelyezés idejét nem tudjuk. Tár­gyalni kell továbbá a konzum­vásár ügyét ,végül az új sertés­hizlaló telep kérdését. Scheich Károly csatlakozik Steiger véleményéhez, bár nézete szerint a legégetőbb dolog a kőbányai ser­téspiac vízvezetékének rendbehozása. Csepreghy János nem tartja megengedhetőnek, hogy a régóta fönnálló s hatalmasan kifejlődött kőbá­nyai piacot hirtelenében megszüntessék. Javításokat kell tenni, de a világhírű kőbányai piacnak áthelyezése nagy közgazdasági veszedelmekkel járna s amiatt azt ellenzi. Szabó Károly X. kerületi­, elöljáró.- szükségesnek tartotta volna, hogy az értekezletre a kőbányai piac érdekeltjei is meghivassanak. Ez nem történt meg, pedig ők hasznos felvilágosítást adhattak volna a külön­féle kérdésekben. Ami pedig az elnök részéről jelzett s tárgyalás alá veendő kérdéseket illeti, a felszólaló a maga részéről ezek egyikét sem tartja túlhaladottnak s igy kéri, hogy mindegyikét vegyék tárgyalás alá. Fenyvesi Adolf rövid felszólalása után Tolnay Lajos első­sorban azt kívánja tisztába hozni, hogy a mai telep föntartása s az újnak alakítása miképpen történjék. Az elnök feleslegesnek tartván az elvi kérdések felett való hosszadalmas vitát, azt ajánlja, hogy fogad­ják el a miniszter álláspontját és vegyék tárgyalás alá a jelzett kérdéseket. Matuska Alajos tanácsos, mint a közgazdasági és közélelmezési ügyosztály vezetője szintén hozzájárul az ekképp megállapítandó sorrendhez. A bizottság azután kimondotta, hogy a kőbányai piac s a konzumvásár tekintetében elfogadja a minisz­ter álláspontját. Sorra került ennek következtében az a kérdés, hogy az allel-úti főcsatorna kiépítése (amely a piac fen­­tartásához feltétlenül szükséges) mikorra várható. Erre a kérdésre Vosits Károly tanácsos megjegyezte, hogy a főcsatorna építését júliusban megkezdhetik. Hariss városi főmérnök kijelenti, hogy az egész telepet csakis a főgyűjtő csatorna elkészülte után lehet csatornázni, anélkül pedig csak a telep egy részét. Steiger Gyula fölveti azt a kérdést, hogy várjon miért fektessen a főváros rengeteg összegeket ezekbe a csatornázásokba, ha a kőbányai piac amúgy is át lesz helyezve. Minduntalan az a főkérdés merül fel, át lesz-e helyezve a piac, vagy sem. A közgyűlésnek nem lehet azt javasolni, hogy két berendezést készítsenek, mert erre nincs meg a kellő pénz. Megengedi, hogy a csa­tornázást amúgy is el kell készíteni, de a teljes vízve­zetéki berendezés nélkül ez kintsem érne, tehát mind a­­két munkálatra készen kell lenni. Javasolják tehát első­sorban a vízvezeték s aztán a­­csatornázás elkészítését. Egyéb teendő a fővárost nem terheli, a továbbiak a sertésszállástulajdonosok feladata. Ezzel elég van téve a miniszter intencióinak s a polgárság követeléseinek. Scheich Károly, ha arról van szó, hogy új telep alakíttassák, azt is föltételezi, hogy az új telepen csa­tornázást és vízvezetéket is­ kell csinálni. Már akkor in­kább a mostani telep fejlesztéséhez járul hozzá. Prupp Imre természetesnek találja, hogy mindad­dig, amíg az új telep el nem k­észül, a régit minden áron fönn kell tartani, úgy azonban, hogy az új telep berendezését siettetni kell. Kéri, hogy ezt határozatilag mondja ki a bizottság. Dubravszky miniszteri titkár, Heltai Ferenc, Deve­cis műszaki tanácsos, Kailinger vízvezetéki helyettes igazgató hozzászólása után a bizottság azt ajánlja, hogy a főgyűjtő csatorna, amely különben nem fog váratlan kiadást okozni, elkészíttessék; egyszersmind a további csatornahálózat terveit is ki kell dolgozni. Örvendetes tudomásul vette a bizottság a helyettes vízvezetéki igazgatónak azt a nyilatkozatát, hogy a telepeknek víz­­zel való ellátása nem ütközik nehézségbe. Tolnay Lajos megjegyzi, hogy ő az elnöki enun­­ciációt nem úgy értelmezi, mintha a kőbányai telep csak provizórius maradna, hanem úgy, hogy ezzel együtt egy másik piac létesít késése is megtörténjék; a régi piac föntartása tehát — legalább is több évi időre — el nem maradhat. Ezt szükséges kimondani már csak a félreértések elkerülése végett is. A bizottság ezek után újra kimondotta, hogy az elvi kérdések­ te­kintetében elfogadja a miniszter álláspontját. Kotányi vasúti felügyelő a sertéspiac vasúti be­rendezkedésének kérdését ismertette, amelyhez még dr. Heltai Ferenc, Dubravszky miniszteri titkár, Arnstein Henrik és Tolnay Lajos szólt. Az utóbbi kifejtette, hogy a főváros részéről nagy áldozatokkal tett beruházások csak akkor válnak értékesekké, ha a most meglevő iparvasut s általában a telep vasúti összeköttetése állami kezelésbe kerül. (Helyeslés.) Lipthay István mi­niszteri tanácsos megígérte, hogy a miniszternek ilyen értelemben tesz előterjesztést. Ami az építkezési szabályzat megállapítását illeti, a bizottság fölhívja a VIII. ügyosztályt, hogy a javasla­tot készítse el az idevonatkozó szabályrendelethez. A tárgyalásokat szombaton, április 17-én, délután négy órakor folytatják.

Next