Pesti Napló, 1900. október (51. évfolyam, 269-299. szám)

1900-10-01 / 269. szám

Kérjük azokat a vidéki tisztelt előfizetőinket, kiknek előfizetése szeptember vé­gével lejárt, hogy előfizetésüket az illető postahivatalnál minél előbb meg­újítani szíveskedj­enek, hogy a lap szétküldésében fennakadás ne legyen ! Darányi Ó-Gyal­án. (A m. kir. obszervatórium, felavatása.) Ó-Gyalla, szeptember 30 Vasárnap délelőtt tizenegy órakor volt az ó-gyallai országos meteorológiai és földmágnességi intézet új obszervatóriumának ünnepi megnyitása dr. Darányi Ignác földmivelési miniszter és számos előkelő ven­dég jelenlétében. Az intézet, mely 1870-ben kelet­kezett, szerény kezdetekből emelkedett mai szín­vonalára, melyen az ország klimatikus és időjárási viszonyainak mezőgazdasági szempontból annyira nevezetes megfigyelését a tudomány legmodernebb műszereivel végzik. A nagy haladás, melyet e téren aránylag rövid idő óta elértek, tudvalevőleg legin­kább Konkoly-Tinege Miklós miniszteri tanácsos, országgyűlési képviselő buzgalmának köszönhető, ki már néhány évvel ezelőtt az államnak ajándé­­zta ó­ gyallai csillagvizsgálóját. ■ A ma felavatott új obszervatórium díszes épületéhez is ő ajándékozta nemcsak a telket, hanem ő készítette az épület terveit is lelkes fiatal munka­társával Marcell György intézeti első asszis­­tenssel­­ együtt, ő létesítette saját költségén az intézetet környező csinos parkot és még anyagsze­rekkel is segédkezett az építésnél, úgy hogy az államnak a ma felavatott új épület mindössze csak 80,000 koronájába került. Konkoly Miklós fogadta ma vendégszerető házá­ban nejével egyetemben a mai szép ünnep vendé­geit is, kiknek legnagyobb része a délelőtt folyamán Budapestről a bécsi és zsolnai gyorsvonatokkal ér­kezett az érsekújvári állomásra, honnan a vendége­ket a házigazda által rendelkezésükre bocsátott fo­gatok szállították Ó-Gyallára. Pontban délelőtt 11 órakor érkezett az ősi porta elé négyesfogaton Darányi Ignác földmivelésügyi miniszter, kit a házi­gazda, Konkoly-Th­ege Miklós egyszerű magyaros megszólítással fogadott. A fogadás után Darányi miniszter a háziasz­­szonynál tisztelgett, majd bemutattatta magának az intézet tisztikarát. A miniszter kíséretében érkez­tek Szomjas Lajos, Győry Lóránt és Lipthay Béla miniszteri titkárok, Pirkner állattenyésztési főfel­ügyelő. Ott voltak továbbá: Pernter J. egyetemi tanár, a bécsi meteorológiai intézet igazgatója, dr. Koszlyin, a bécsi intézet aligazgatója, dr. Kövesli­­gethy Radó egyetemi tanár, gróf Esterházy Ferenc Sárközy Aurél főispán, Ghyczy Dénes alispán, Tuba János és Feszty Béla országgyűlési képviselők, Konkoly-Thege Imre, Major László, Kisfaludy Sán­dor, Asztalos Aba kúriai bíró, Gábel Ferenc királyi kúria bíró, Baranyay Géza, Ordódy Pál, Jankovich Aladár és mások. (A felavató ünnep.) Déli 12 óra felé Darányi Ignác miniszter, kinek időközben az idegen vendégeket is bemutatták, a vendégekkel és az intézet tisztikarával együtt átvo­nult az új obszervatóriumba, melynek tanácstermé­ben diszülés volt, melyet Darányi miniszter a kö­vetkező beszéddel nyitott meg: Tisztelt uraim ! Mindenekelőtt örömömnek adok kifejezést afölött, hogy ez emlékezetes és ünnepé­lyes napon az önök körében megjelenhettem és kö­szönöm a szíves fogadtatást, melyben részesíteni méltóztattak. (Éljen). A mezőgazdaság a tudomány­nak nagy köszönettel tartozik, mert a tudománynak számos felfedezése és vívmánya van, amelyet a mezőgazdaság érdekében értékesíteni sikerült. (ügy van.) Mintegy annak viszonzásául kötelességének tartotta a földmivelési tárca, bár gyakorlati irány­ban, a tudomány szolgálatába állani. Hogy csupán az utóbbi évekre terjeszkedtek ki, az alkotások egy sorozatára hivatkozhatom, ame­lyek mind alkalmasak voltak arra, hogy a hazai tudományosságot fejleszszék és emeljék. Íme, itt van a földtani intézet új palotájával és múzeumá­val, amely méltóan sorakozik a nagy európai inté­zetekhez és gyűjteményekhez ; itt van az állatorvosi akadémia, mely nemcsak névleg, de intézményei­nél fogva is főiskolai rangra emelkedett és a bakteriológiai intézettel egészíttetett ki. Itt van a kísérleti állomások hosszú sorozata, még pedig egé­szen új tanszakokkal és egészen új alapokon is. Kísérleti állomásaink a magyar névnek külföldön is becsületet szereznek. (Éljenzés.) Minduntalan fordul­nak hozzánk, külföldi tudósok, akik kérve-kérnek, hogy kutatásaink eredményét idegen nyelveken is közöljük. Ezen kísérleti állomások betetőzését ké­pezi a most épülő szőlőkísérleti állomás, mely a tudomány és a gyakorlati élet legnagyobb igényei­nek is meg fog felelni. A kémiai intézet palotáját most építjük, ezzel kapcsolatban a rovartani inté­zetnek és a vetőmagvizsgáló állomásnak is új ott­honokat teremtünk. Az ezredéves ünnep alkalmából létesítettük a mezőgazdasági múzeumot; azt most ki szándéko­zom egészíteni vadászati, erdészeti és halászati múzeummal is. (Tetszés.) De nemcsak e tekintet­ben szolgáltuk mi, akiket a gyakorlati élet embe­reinek tartanak, a tudományt, hanem azáltal is, hogy tudományos művekkel iparkodtunk a hazai iro­dalmat gazdagítani. De talán a tudományos mű­veknél még értékesebbek népszerű kiadványaink, amelyek célja az, hogy amit a tudósok felfedeznek, a tudomány eredményeit átvigyük a nép vérébe, hogy azok százezrek és milliók jólétének emelésére szolgáljanak. Ezen a téren, mondhatom, néhány rövid év alatt egész nagy irodalmat teremtettünk és azt hiszem, hogy a tisztelt jelenlevők közül sincs senki, ki egyik vagy másik ilyen kiadványunkat ne ismerné. (ügy van ! ügy van !) A mai nap ezen meteorológiai intézet obszerva­­tóriuma megnyitásának és felavatásának van szen­telve. Ezt a meteorológiai intézetet is iparkodtunk fejleszteni és emelni, hiszen egynéhány év alatt a dologi és személyi kiadások az eredeti összegeknek közel kétszeresére emelkednek. Én köszönetet AZ ANTIKRISZTUS CSODÁI. (66) - REGÉNY. -Irta: XIAGERLÖP ZELMA. Még a mi napjainkban sem vesz nőül a Geraciak pártjából való férfi Corvaja-párti leányt. S a Corvaják pásztora nem itatja meg a nyáját a Geraciak egyik kutjánál sem. Még a szentjeik is mások. San Pasqualet tisz­telik a Geraciak, a fekete Madonna a védő­szentje a Corvajaknak. A Geraciak embere nem gondolkozhatik másként, mint hogy a Corvaják egész nemze­tisége boszorkányokból és szakállas farkasok­ból áll. S a Corvaják párthive a lelkét teszi rá, hogy minden Geraci gazember, kapca­betyár. — Donna Micaela a Geraciak területén lakott s ez az egész városrész csakhamar testestül­­lelkestül a vasútja hive lett. S ekkor a Corva­ják nem tehettek egyebet, mint hogy vissza­utasították, károsnak tartották s átkozták az Etnára vezető vasútnak a tervét. A Corvaja-rész lakói különösen két dolog­gal voltak elégedetlenek. Irigyelték őket a cso­datevő fekete Madonna tekintélye maitt s azért, nem tetszett nekik, hogy még egy csodatevő szentkép jutott Diamanteba. Azután még attól is féltek, hogy a Mongibello tűzzel és hamu­val fogja eltemetni egész Diamantet, ha vasutat fognak építeni rá. Néhány nappal a bazár után a Corvaja­­palota ellenségesen kezdett viselkedni. Donna Micaela egyszer a háztetőn egy citromot ta­lált, mely úgy tele volt tűzködve gombostűvel, hogy olyan volt, mint egy vaslapda. A Corvaja palota annyi átkot kívánt a fejére, ahány tű volt a citromban. A Corvaják azután vártak pár napig, hogy lássák, milyen hatása lessz a citromnak. Mivel azonban donna Micaela emberei nyu­godtan tovább dolgoztak az Etnán s rakták le a sineket, egy este kimentek és felszaggatták a gerendákat. S mikor Donna Micaela munká­sai másnap visszarakták a dúcokat, a San Pasquale-templomnak bezúzták egy ablakát s a Krisztusképet meghajigálták kővel. * * * A Monte Chiaro déli oldalán volt egy hosz­­szukás, keskeny kis térség. A hét hosszabbik oldalán két komor, magas épület állt. A rövid oldalak egyikén meredek örvény volt, a másik oldalán pedig a hegy emelkedett. A hegyfal terrászos síkokká volt átalakítva, de a lépcsők rombadőltek s a márványkorlát le volt rom­bolva. A legszélesebb terraszon állt a Corvaja palota hatalmas omladéka. A térség legfőbb dísze egy nagyszerű to­­jásdad vízmedence volt, mely éppen a hegy tövében feküdt. Hófehér volt, féldomborművek­­kel faragott és telve tiszta, kristályos hús víz­zel. A corvaiak minden hajdani pompája közül a legjobb karban maradt meg. Egy szép, csendes tavaszi estén két fekete­ruhás hölgy jött a kis térségre. Olyan időben, mikor a tér csaknem egészen elhagyatott volt. A két hölgy körülnézett s mivel nem lá­tott senkit sem, leült a kút melletti padra s várakozott. Csakhamar jött néhány kiváncsi gyerek s bámulni kezdte őket s a hölgyek egyike, aki már öreg volt, beszédbe eredt a gyermekkel. Meséket akart elmondani a gyerekeknek, olyan történeteket, melyek úgy kezdődnek: — Volt egyszer egy . . . S azután a gyerekek csodálatos történetet hallottak a gyermek Krisztusról, aki rózsává, meg liliommá változott, mikor Szűz Mária Herónes egyik katonájával találkozott, aki azt a parancsot kapta, hogy minden gyereket öljön meg. Hallották azt a legendát is, melyben el van mondva, hogy hogyan csinált egyszer a gyermek Krisztus agyagból madarat s hogyan tapsolt a kezébe, hogyan nőtt szárnya az agyagmadárnak s hogyan repült el, mikor egy rossz fiú össze akarta törni. Míg az öreg hölgy úgy mesélt, sok gyerek gyülekezett össze körülötte, de felnőtt embe­rek is jöttek hozzá. Szombat este volt, mikor a földmívesek is hazajöttek a mezei munkáról. Mikor hallották, hogy itt történeteket monda­nak el, megálltak és odafigyeltek. A két höl­gyet csakhamar a fekete, durva köpenyegeknek s széleskarimáju kalapoknak egész tömege vette körül. Az öreg hölgy egyszerre így szólt a gyer­mekeknek : — Szeretitek a kis Jézust? — Igen, igen, — feleltek ezek s nagy, sötét szemeik villogtak. — S szeretnétek látni? — Igen. (Folytatása következik.) / ÖTVENEGYEDIK ÉVFOLYAM (269. Szám.) ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre_28 kor. — fiL Félévre____14 » —­­ negyedévre 7 » — » Ügy hóra _ 2 » 40» Egyes szám_­____ 8 fiL Vidéken________10 » Szerkesztőség: II., Teréz­ körút 21. Apróhirdetések ára: Egy szó 4 fillér, vastagabb betűvel 8 fll. Hirdetések petit számítása sál, díjszabás szerint. Megjelen minden nap, ünnep és vasárnap után is. Budapest, 1900. Főszerkesztő: Neményi Ambrus. Hétfő, október 1. Mai számunk 6 oldal.

Next