Pesti Napló, 1906. november (57. évfolyam, 300-329. szám)
1906-11-01 / 300. szám
Wekerle „sarki hordárja.“ Irta: dr. Vázsonyi Vilmos. Budapest, október 31. Az egész országot az a kérdés izgatja, hogy lesz-e létszámemelés, vagy nem; vállalt-e az átmeneti korszak kormánya erre kötelezettséget: igen, vagy nem ? A választásokban úgy indultunk, hogy a katonai kérdések kikapcsoltattak és az új parlament ezekkel foglalkozni nem fog. Az új országgyűlés hivatása az alkotmánybiztosítékok törvénybe iktatása és főleg: az általános választói jog megalkotása. Létszámemelésről szó sem volt. Most a hadügyminiszter-változással egyszerre kipattant ez a kérdés és ma végre a pénzügyi bizottságban Wekerle miniszterelnök is nyilatkozott róla. Ez a nyilatkozat vakmerő kísérlet az ország félrevezetésére, agyafúrt vergődés, de egyúttal szánalmas is, mert arehogy a, miniszterelnök kedves szavajárlását ,vdézzük, minden „sarki hordát“ átlát ravaszságain. Kezdődik a nyilatkozat annak kijelentésével. ..hogy az újonc jutalék felemelése szükséges. Ez általánosan elismert tétfélételi, mért ily későn? Miért nem mondotta el ezt a felséges sarki igazságot a választások előtt a miniszterelnök, akkor nem akadt volna „sarki hordár“ sem, aki nem mulat az új korszak kigyűjtött örömtüzein? Nem igaz, ezerszeresen valótlan, hogy ebben az országban „általánosan elismert tétel“ az újoncjutalék felemelésének szüksége. A létszám-felemelés elsősorban gazdasági kérdés. A létszám felemelése munkáskezeket von el a nemzeti munkától és e mellett nagyobb terheket ró az országra. Kevesebb ember dolgozik és mégis többnek kell kenyeret adni. Kibírja-e ezt az az ország, melyből egyre többen vándorolnak ki, ahol egyre nagyobb a szociális forrongás, ahol nem emelkedik a termelés, de szakadatlanul drágul a fogyasztás , mely a közös vámterület béklyóiban nem segíthet sanyarú sorsán és az agrár-feudális mérhetetlen étvágy miatt, nem apaszthatja a kis exisztenciák terheit ? Így indult meg Széll Kálmán alatt a katonai mozgalom, világosam ridegen és határozottan a létszámemelés ellen. Később ment fel a .,rekompenzáció“ gondolata. H-t értsük meg jól. Az u. n. „nemzeti követelések" nem mint az újoncmegajánlás feltételei szerepeltek, mert a függetlenségi kisebbség a rendes létszámot sem szavazta meg soha, hanem mint a kisebbségi obstrukció leszerelésénekfeltételei. Amely percben az ellenzéki kisebbség többséggé lett, a kérdés fordult. Most már a rendes létszám megszavazását is feltételhez kellett a nemzeti többségnek kötnie. A függetlenségi párt áldozata az volt, hogy az átmeneti idő alatt feltétlenül megszavazza a rendes létszámot. A megegyezés pedig az, hogy az általános választói jog dönti el majd, kell-e létszámemelés, vagy milyen feltétellel . Minő jogon mondja ezek után Wekerle, hogy az újoncjutalék felemelésének szüksége „általánosan elismert tétel“? Ki ismerte el? Tisza országgyűlése ezt a tételt obstrukcióval buktatta el; a januári választás az obstrukciónak adott igazat ; a jelenlegi választás pedig az alatt a jelszó alatt folyt, hogy az átmeneti idő alatt nincs katonai kérdés, nincs tehát létszámemelés sem. Hol és mikor ismerte el tehát a nemzet „általánosan“, Wekerle tételét? Kérjük a „sarki hordárokat“, jelentkezzenek, ki hallott arról, hogy ,a küzdő tábor valaha, elismerte volna, a létszámemelés szükségességét, és kérünk képviselőt, aki ezt az „általánosan elismert tételt“ feltálalta, választóinak? Egyetlen férfi tudhat csak erről a sarki fotelről, de az sem „sarki hordár,“ bár a kormány sokszor lekritizált sarokköve. Nem hordár, hanem közjogi futár, politikai expressz, aki a kabinetalakításnál hirtelen Bécsbe szaladt, aki Fejérváryval alkudozott és Wekerlét szegődhette, ő már Orsován feltálalta ezt a tételes kaviárt a függetlenségieknek, midőn Rákóczi hamvainál hirdette: „Nem leszünk többé labancok!“ Fekete mesék. Irta: Sas Ede. utárnyon is tilos. . . Az elvadult park. A hullámos, dombos vidéket, ameddig csak a szem ellát, sűrű erdőség borította. Valóságos vadon, amelyről az ember föltehette, hogy ott még azok a bizonyos utolsó bölények is megteremhetnek, sőt vidám családi életet élnek s egyáltalán nem szándékoznak utolsók lenni. A vadon erdőbódítás hatolt előre, elárasztotta durva, szövevényes bozótjával a kastély parkját, mint ahogy valamikor a bozontos hajú, vad germánok törtek rá a bűbájos, klasszikus, derűs Itáliára. Pedig ez a park gyönyörű volt hajdanában! Mértföldeket bekígyóztak a széles, kavicsos utak, amelyek itt-ott szelíd emelkedéssel vezettek egy-egy dombin álló szeszélyes filagóriába vagy egy kis cifra, tornyos vadászlakba; a gondozott fasorok közt enyhe lugasok, idilli búvóhelyek kínálgatták a pihenőt; óriás, bársonyszőnyeges tisztások, káprázatosan tarka virágágyak fölött szabadon szállhatott a szellő. Persze, ugyancsak erős költői képzeletre volt szükség, hogy ezt az elpusztult, eldudvásodott paradicsomot régi illatos pompájában helyreállítsa, mint, amikor a gaznak, a parajnak, a sóskának, a növényvilág vad basibozukjainak minden neme elfoglalt mindent, amikor már a rengeteg parkot átszelő patakocska karcsú hídjai elkorhadtak, leroskadtak, amikor a hajdan tükörtiszta tó is kibuforal! Tríflinzítt • Ksrkánytojások fojtó párat lehelő melegágyává ... A park közepén álló kastély is veszendőbe indult, látszott, hogy egy kéz sem iparkodik jóvátenni a rombolást, amit az idők, viharok, tetején, falain véghezvittek: mintha egy kegyetlenül pusztító átok sujítná. ..! lutba éjszakát.Ki.t láthatatlan szellemsereg rohanná meg csákányaival, oly rohamosan pusztult. Ki építhette ezt az egykori tündértanyát ide, az Isten háta mögé dugott hegyvilágba, ahol köröskörül ínséges oláh falvak apró kalyibái gugolnak? Azt mondják, valami lengyel menekült, aki nem talált a megmentett kincsei számára jobb helyet- Miért? Talán tündérbirodalmat akart teremteni a kedvese számára, hogy egy kis paradicsomkertbe dugja a világ elől?. Vagy a bajor Lajos szelleme szállotta meg a dubrovicai uj földesurat s kőbe rakatta, virággal hímezte színes álmait, amelyekben nem gyönyörködhetett itt senki, csak ő maga. A lengyel nemes itt halt meg uj hazájában, sirja itt rejtőzik valahol az elvadult park mélyében; birtokát potom áron vette meg Duós Tamás, a szomszéd földesur, aki csakugyan egy kis titkos édenkertet akart szerezni az ő ifjú boldogsága számára. Szépséges szép asszony járkált itt valamikor a park árnyékos útvesztőjében; tűzdelte aranyhajába a rózsák boldog kiválasztottjait; szerelmes bugást, vidám kacagást tőle tanultak az erdő gericéi. Hol vannak ma a rózsák, hol a gerlicék, hol a szépséges szép asszony? Duós Tamás, az őszbecsavarodott, megrokkant Duós Tamás, ott kóborolt a vadon rengeteggé változott parkban. Körülötte az ősz déresipte virulása: aranysárga avar, biberszinné változott lomb; a hervadás tarkasága, amely oly színes és mégis oly szomorú. Az ég ragyogó tiszta volt, de a levegő csípősen hideg, a hegyek körül már-már előtörni készülő tél fagyos lehelete; s a csípős légben hófehér szálak úszkáltak, mint valami bűbájos hárfa széttépett búrjai, amelyeken oly édes, gyönyörűséges dalokat játszott volt a zengő nyár . Az öreg ember fáradtan ült le egy zordon növevénynyé nőtt lugas aljába, s dideregve takaródzott be kopott köpönyegébe. Kopott volt rajta minden, kopott, elhanyagolt, züllött. Mikor leült, olyan volt, mint a német ballada Toggenburg lovagja, aki ideálla ablakával szemben üldögélt éveken át: akkor is ott rostokolt, amikor már por és hamu volt. A mélységes csöndet körülötte most távoli kocsizörgés váltotta föl; Duós Tamás ügyet se vetett rá. Pedig a kocsizörgés a kastély közelében szűnt meg; talán vendégek érkeztek? De hát mit törődik ő a vendégekkel? Ha jönnek, jönnek. Mulassanak — esetleg a házigazda nélkül. Most is éppen egy nagy dáridó ért véget a kastélyban. A cimborák egy része elszéledt dolgára, más része cserkészni ment a vadonba, a többi elázva hever a vendégszobákban. A vén kastélyban csekély megszakítással egyre tart a dáridó. Az öreg Duós Tamást ez ugyan nem mulattatja, legfölebb annak örül, hogy az örökös korhelykedés hogy pusztítja a vagyonát — meg az ő életét. Hadd pusztuljon minél hamarább mind a 57-dik évfolyam. 300. szám. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: FfféBZ the____2£ '-or. — fill. Félévre______14 . — » Negyedévre — 7 . — , Ezt hóra ------2 , 40 . Egyes szán _ ... .. 8 fill. Vidéken ■........................ 10 .PESTI NAPLÓ Budapest, 19 106. Szerkesztőseg és kiadó hivatal, vt., Andrassy-ut 27. Csütörtök, november !• Apró hirdetés extr«: Egy azó 4 fllér, vastagabb betűvel 6 fillér« Hirdetések milliméter «nimitiaeal, díjszabás szerint. Megjelenik minden nap, ünnep és vasárnap után is. Mai számunk 32 oldal.