Pesti Napló, 1911. december (62. évfolyam, 285–310. szám)
1911-12-10 / 293. szám
ут 'Ж*'I 10 Budapest, vasárnap PESTI NAPLÓ 1911 december 10. 293 S5?1m. sem kivéve — egy megbíráló sem tudhatja jobban. Az a tapsvihar, mely a szerzőt húszszor is a Mmnkák elé hívta, a felelősségnek szemernyi gondjától is megóvhatja a szerzőt. Az előadás sikere párhuzamosan haladt a szerzőével; a színészek művészetük legjavát adták. k. m. A Magyarszínház. (Rossz pénz nem vész el. — Liptai Imre vígjátéka.) • Néhány kisebb rajzzal, novellával, aprósággal, amelyek szétszórva jelentek meg, különféle újsághasábokon, talentumos és ami ennél ha nem több, mindenesetre értékesebb, ötletes humorral, karrikírozó képességgel megáldott írónak mutatkozott Liptai Imre és csakugyan szin, jókedv, sikerült részlet, jó szemre valló helyzet van bőven ma bemutatott vígjátékában, holott az egész együtt nem hatott erőtől duzzadó, egy fából faragott, teljes mű gyanánt. Sokan hajlandók egyenesen vérszegénynek tartani, mert alapötlete egy igen szimpla és újsághír formájában gyakran visszatérő történet. A meggazdagodni vágyó parasztnak mutatnak egy kifogástalan bankót, amelyről elhitetik, hogy hamis és eladnak neki drága pénzen egy gépet, azzal a biztatással, hogy csak úgy ontja a hasonlóképpen sikerült hamisítványokat, holott a gép mindent tud, csak bankót csinálni nem! Ez a motívum nemcsak valószerű, hanem már sokszor megtörtént, de ennek ellenére nem kifogásolható primitív volta, nem mondható vérszegénynek. Arra nézve ugyanis, aki szenvedő hőse, aki lélekzetfojtva vizsgálja, vájjon jónak fogadják-e el a hamisnak vélt bankót, aki a börtön és a meggazdagodás, a romlás és a nagyszerű boldogulás határain táncol, — arra nézve ez az eset komoly és az életre kiható, tehát drámai összeütközéseket rejt. Akár tragikusra fordul már most a dolog, akár, mint Liptai darabjában, kiengesztelő humorral végződik, igenis építhető rá színpadi mű, emberi sors. A hiba nyilván ott van, hogy Bárány Andrásnak, Liptai hősének sorsa nem ezen a nyomon épül fel elejétől végig, úgyszólván csak epizódja a bankócsinálás. Előkészítésnek is egyrészt kevés, másrészt kissé hosszadalmas az, hogy megismerkedünk Bárány, a Szeged melletti parasztgazda törvénytől, rendőrségtől zaklatott életével, amelyben feltűnik Illés Péter, a kísértő szomszéd, aki a bankócsinálás gondolatát felveti. Bárány kilöki a csábítót, a második felvonásban azonban enged egy ügynök rábeszélésének és megveszi a bankócsináló masinát, amelynek állítólagos termékét maguk a csendőrök is kitűnőnek mondják. Megmaradt pénzét már most egy pompásan, hatásosan, sok színnel megcsinált jelenetben elmulatja, kétségbeesett családját elkergeti és indul haza a szegedi búcsúról, kocsiján a ládába csomagolt titokzatos masinával. Otthon, a pincében éppen a bankógyártáshoz akar fogni, amikor újra megjelenik Illés és a Jó tanácsért a részét kéri. Megint ajtót mutatnak neki. Illés fel is rántja az ajtót és beszólítja az előre értesített csendőröket. A gazdagság, a sok, csábító pénz, a színes jövendő: minden eltűnik Bárány szemei elől. A gyalázat, a romlás, a börtön szélén még dadogva tagad, de el van készülve a legrosszabbra. A csendőrök azonban gyorsan felbontják a ládát és pénzhamisító gép helyett kiszednek belőle egy gramofont. Az ügynök csúnyán becsapta tehát Bárányt, aki sírva, nevetve hálálkodik e megmentő becsapásért. Burleszk megoldása ellenére is inkábbdrámai, mint vígjátéki téma ez. Ami azonban a darab mulatságos voltát illeti, hibája itt erénynyé változik. Mert a drámai mag csak epizód, a szerzőnek módjában Van kitűnően rajzolt, derűs jeleneteket rakni egymás mellé, mellékes figurákkal folyton mulattatni, ébren tartani az érdeklődést. Parasztfigurái igaziak, sallang és zsinórozás nélkül, a miliő-rajz tele van ötlettel. Kevés írónak sikerül legelső színpadi művével a kifogástalant megközelíteni. Úgy látszik, Liptai Imrének se. Annál inkább nagyobb publikum előtt bemutatni talentumát, reményeket, várakozást kelteni jövendő művei iránt. A közönség teljes szimpátiával fogadta a darabot és nem vette rossz néven azt se, hogy az előadás nem követte teljes megértéssel az írót. Íróink — Liptai is közéjük tartozik — akik parasztokkal minden póz, csiszoltság nélkül, úgy tudnak bánni mint emberekkel, színházunk még nincs. Még nem veszik észre, hogy paraszt figura, paraszt miliő, éppen, mert szokatlan, a köznapinál több ízlést követel. Bürthy (Bárány) sok tapsot kapott ugyan és részben meg is érdemelte, valójában azonban nem a helyes irányban karrikirozott, épp úgy, mint Z. Molnár. Nagy sikere volt természetesen Fényes Annuskának (Lacika), tetszett Q e r ő Ida, В о г о s s. Nagy Teréz, Csiszár. A szerzőt minden elvonás után sokszor kitapsolták. (v el.) (*) Zenekari hangverseny. A Wiener Konzertverein szombati második hangversenye Csajkovszky Patétikus szimfóniáját hozta a műsorán, melyet öt esztendős vendégjárásuk alatt ma harmadízben szólaltatott meg a geniális Löwe Ferdinánd. Csak a legnagyobb elragadtatás és egyúttal meghatottság hangján beszélhetünk a lánglelkű orkeszterművész és nagyszerű testületének erről a grandiózus produkciójáról. A befejezett és minden vonatkozásában kimerített tökéletesség amit itt nyújtanak, nincs, aki megközelítse őket előadásukban. Persze ma is orkánszerűen zugó taps ünnepelte a harmadik tétel után a diadalmas vezért és katonáit, a Patétikus szimfónia minden taktusa kőbevésetten maradt meg a publikum lelkében, nem is szabad azt másnak életreszólítani, mint Löwenek, ha újra eljön és újra kinyitja Csajkovszky hatalmas alkotásának másokra nézve szinte betiltott partitúráját. A műsort Strauss Richard „Itáliai szimfóniá“-ja vezette be, ez az első szimfónikus alkotása, első alkalma is az oroszlánkörmök mutogatására. Kissé túlságosan üres szentimentalizmus lengi át az egészet, amellett nem is őszinte lírai érzésekből fakadó. A fiatal Strauss olasz impressziói másodlagos eredmények. Rómában nem az örök várost látja, hanem azt, hogy ez a város hatott olyan intenzíven Goethe alkotó géniuszára Nápoly sötétkék égboltja és sugárözöne a „Funiculi, funicula...“ kanzonettában száll elő a visszaemlékezéseiben. A fiatal Strauss fantáziája nem a kapitólium tetején repdes! Anatol Franco egy ifjúkori művét nem engedi könyvben megjelentetni, szégyenli, nem ismeri ma el a magáénak. Strauss Richard példát láthatna benne, ez a szárnypróbálgatás még a dolgozási módban és az orkeszterkezelésben is sekélyes és a szerző ellen bizonyít. A Trisztán és Izolda előjátéka és a „Liebested" fejezték be a hangversenyt, mely a közönség lelkesedését illetőleg össze sem hasonlítható a tegnapival. (*) Operaház: A „Próféta" Fidesében folytatta Cahier asszony vendégfellépéseit. Ezúttal kevésbbé éreztük orgánuma csorbáit, a feladat mindenképpen teljes megoldást nyert énekében, játékában egyaránt, ma is olyan sikere volt, mint midőn két év előtt utolszór ábrázolta Fidesz. L u na rdi és Kramer Teréz voltak a többi főszereplők. Meyerbeer ódon, avult muzsikája fakón, megtépdesetten jött ki az előadásból, a rendezés tobzódott a tömegjelenetek lehetetlenségeinek fokozásában. A nézőtér félig sem telt meg. (*) Papír Sándor meghalt. Papír Sándor, az újpesti Népszínház igazgatója az elmúlt éjjel, valószínűleg szívszélhűdés következtében, hirtelen meghalt. Papir Sándor a vidékről került a fővárosba, itt a Király Színházban aratott igen nagy sikereket, míg onnét az év őszén kilépett és az újpesti Népszínházat megalapította és azt maga vezette, ő maga is játszott és az újpesti Népszínház előadásai igen jó hírnevet szereztek, úgy, hogy állandóan telt ház nézte meg az előadásokat. Tegnap este a színház zsúfolva volt. Papir igazgató társulatának néhány tagjával az újpesti Vigadó kávéházba ment, ahol igen jókedvűen elbeszélgettek egészen hajnali két óráig. Akkor hazament és lefeküdt. Ma reggel féltíz óra tájban felesége fel akarta őt költeni, hogy a féltizenegy órakor kezdődő próbán már jelen lehessen. Papimé megriadva látta, hogy férje többszöri költésre sem ébred s teljesen mozdulatlanul fekszik az ágyban. Orvost hivatott, aki csakhamar megállapította, hogy Papir Sándorban nincs már élet, álmában valószínűleg szívszélhüdés érte. A rokonszenves fiatal, nagytehetségű színész hirtelen elhunyta nagy részvétet keltett a színészvilágban. (*) A római második hangverseny. Rómából táviratozzák, hogy a második magyar hangverseny is várakozáson felül sikerült. Az Augusteum az utolsó helyig megtelt a legelőkelőbb közönséggel, amely lelkesedéssel ünnepelte a magyar zeneművészetet. Dohnányi és Hubay szólójátékai dörgő tapsvihart váltottak ki a hallgatóságból. Aggházy, Zichy Géza, Weiner és Szendy kompozíciói nagy tetszést arattak s Hubaynak Dohnányinak is többször kellett a közönség nem szűnő tapsaira újra játszania. Vasárnap lesz a harmadik, utolsó magyar hangverseny, amelyen Vecsey Ferenc fog közreműködni. (*) Bracco új darabja, Velencéből Írják: A Goldoni-színházba i e héten mutatták be Roberto Bracco „A tökéletes szerelem" című háromfelvonásos dialógusát. A szerzőt minden felvonás után lelkesen hívták a lámpák elé. Bracco újból bebizonyította, hogy kiválóan érti a színpadi írást, mert három felvonáson át sikerült neki feszültségben tartani a közönség idegeit, bár összesen két ember dialógusa az egész darab, mely igazán gazdag szellemes fordulatokban és meglepő poéntekben. Főképp az első felvonás tetszett. (*) Olaszok és német színművek. Azt hitték, hogy Rómában baj lesz a „Rózsagavallér" premierjével is; szerencsére a jóslatok nem váltak be. Ezzel szemben Rómából írják, hogy Grammatica, a híres olasz színművésznő be akarta mutatni Rómában Hermann Bahr „Star" cimil színművét „La diva" olasz címen. A már bejelentett premier azonban elmaradt, mert a német szerzőre való tekintettel félnek az ellenséges tüntetésektől. (*) Ballet-forradalom. A párisi Nagy Operában a napokban ballet-forradalomfi volt. Oka az új balletmester, Clustine, aki természetesen Pétervárról, a modern tánc ígéretföldjéről való. A párisi táncosnők legnagyobb büszkesége nem táncukban rejlik, hanem ékszereikben, ősi idők óta jogában áll a Nagy Opera minden ballet-táncosnőjének a színpadra vinni gyöngreit, gymántjait és bartonait. Ha szerepe szerint koldusnőt kell játszania, akkor is hordja ékszereit. Az uj balletmesternek azonban szemet szúrt a sok csillogás és az uj ballet előadása előtt összehivatta a táncosnőket, akiknek ezúttal parasztnők szerepét kellett eltáncolniuk és kategorikusan megtiltotta az ékszerek viselését, vagyis a szó szoros értelmében elszedte tőlük a fülbevalót Ez volt a forrongás oka: a megsértett hölgyek testületileg keresték fel az igazgatót, aki azonban elutasította őket panaszaikkal. Az új műben tehát nem fognak csillogni a brilliánsok. (*) Bojkottét színház. A hágai városi színházra a katolikus tanítók kimondták a bojkottot. A színház homlokzatán négy alak van, melyet a művész úgy ábrázolt, mint ahogy Isten teremtette az embert. A lakosság egy részében nagy felháborodást keltett ez a meztelenség és azt állították, hogy ezek a „szégyenalakok" veszélyeztetik az ifjúság erkölcseit. A katolikus tanítóság állt élére a felháborodóknak és elhatározták, hogy a nevelésük alatt álló ifjaknak megtiltják a színház látogatását az ifjúsági előadások alkalmával. (*) Művészmatiné: Sáfrány Vilmos, a Király Színház tagja december 10-én, vasárnap délelőtt tíz órakor művészmatinét rendez az Erzsébetdíszteremben. (Erzsébet-körút 27.) A műsor keretében föllépnek Gyárfás Dezső, a Fővárosi Orfeum tagja, Hajagos Károly a Népopera tagja, Harmatti Ilona a Király Színház tagja, Révész Ilonka szubrett, Galambos Elemér a Steinhardt-Mulató tagja, Sáfrány Vilmos a Király-Színház tagja, Oriold Ákos szavalóművész, Sajó Izsó kuruc- és népdalénekes, Bató Irénke énekesnő, Sellő Ilus kabareténekesnő, Simai István a Király-Színház tagja, Radó Sándor. Belépődíj nincs, a műsor ára hatvan fillér. (*) Hangversenyek. A IV-ik filharmóniai hangverseny december 20-án lesz Kerner vezetése alatt. Vendége Soomer Walter drezdai kamaraénekes, a bayreuthi kiváló Wotan és Hans Sachs; ezúttal először lép a mi közönségünk elé. Ebben a hangversenyben a nagy áriát énekli a „Bolygó hollandi“-ból és Wotan búcsúját a „Walkür"-ből Jegyek kaphatók Rózsavölgyinél (Kristóf-tér 3 és Andrássy út 45). — Altmán Leó hazánkfia a hírneves hegedűművész — ki sok éven át külföldön működött —, mint értesülünk januárban önálló hang-