Pesti Napló, 1914. december (65. évfolyam, 303–332. szám)
1914-12-01 / 303. szám
Budapest, 1914. 65-ik évfolyam, 303. szám Kedd, december 1. APRÓ HIRDETÉSEK ÁRAI Egyes szó • fillér, vastagabb betűval 12 fillér Hirdetések milliméter alámitással, díjszabás szériát Megjelenik hétfő kivételével naponkint Egyes akn ára: Budpest, vidéken és pilyaadrn.k.a 12 fillér Szerkesztőség és kiadóhivatal: VI. ker., Vilmos császár út 55. A németek ismét megverték az oroszokat Berlin, november 30.A nagy főhadiszállás közti november 30-án délelőtt. A kelet-poroszországi határon erős orosz haderőnek az a kísérlete, hogy a Darkehmentől keletre fekvő német erődítéseket meglepetésszerűen támadjon, kudarcot vallott, miközben az oroszok súlyos veszteségeket szenvedtek. A támadók megmaradt töredéke, néhány tiszt és 600 főnyi legénység fogságunkba jutott. A Visztulától délre a tegnap említett ellentámadások jelentős sikereketértek el. 18 ágyú s több mint 4500 hadifogoly volt a zsákmány. Dél-Lengyelországban semmi különös esemény se történt. Mi legfőbb hadvezetőség Újabb győzelmeink Szerbiában Hivatalos jelentés. (Érkezett november 30-án délután 2-1 órakor.) "A déli hadszintéren folytonos harcok folynak. Tegnap a Valjevó-Csacak útvonalának szívósan védett Suvobor nevű legmagasabb pontját erős harc után rohammal elfoglalták. Ez alkalommal különösen kitüntette magát a 70. zászlóalj. Az utóbbi napokban ismét kitűnt a 16. ezred és a 23. honvédgyalogezred. Tegnapi összesen 1254 szerbet ejtettünk foglyul és 11 géppuskát zsákmányoltunk, Uzsián sok fegyvert és lőszert találtunk. Nyugalom az északi harctéren Hivatalos jelentés (November 30. délien) :Azészaki hadszíntéren tegnap a mi arcvonalunkon lényeges esemény V nem történt, Höfer, vezérőrnagy a vezérkar főnökének helyettese A homonnai győzelem A Pesti Napló tudósítójától Kárpáti harctér, november 30. A homonnai harcok csapataink győzelmével végződtek. A több ezer orosz fogoly közül háromezret tegnap a miskolci fogolytáborba szállítottak. Az orosz foglyokkal együtt egy sebesült honvédtiszt is érkezett Miskolcra, aki a homonnai ütközetről a már ismert részleteken kivül a következőket mondotta el: — Pénteken Homonna még az oroszoké volt, akik nagyszerűen berendezkedtek a városkában. Ágyuütegeiket gróf Andrássy Sándor kertjében állították föl, a községházán tiszti irodát rendeztek be. Miután a városban nem tudtak elég tejet kapni, egyik tisztjük néhány legényével kénytelen volt tejért a szomszéd községbe menni. Pénteken éjjel nagy mulatságot rendeztek az orosz tisztek a város elfoglalása örömére. Víg zeneszó mellett dáridóztak éppen, amikor valamivel éjfél után egyszerre megszólaltak a mieinknek a Kálvária-hegyen észrevétlenül elhelyezett ágyúi s honvédeink szuronyrohamot intéztek a meglepett oroszok ellen. Három oldalról támadták meg a mulató orosz csapatot, akik trénjüket hátrahagyva, rendetlen futásban menekültek. Hajnali három órára egyetlen sebesületlen orosz katona sem volt Homonnán. A menekülőket a városon túl katonáink utólérték és sokat közülük foglyul ejtettek. Az elfogott orosz tisztek fejcsóválva mondták: „Sose hittük volna, hogy ti itt lehettek a mi közelünkben." J. A. A németek harca a tengerpartért Amsterdam, november 29. Az Allgemeen Handelsblad jelenti Londonból Sz-ikéről. A Times-nak jelentik Boulogneből. Úgy látszik, hogy a németek legközelebbi támadásukat Attas környékén szándékoznak végrehajtani. Állítólag 700.000 embert vontak ott össze és nyilvánvalóan erős támadási kísérletet akarnak véghezvinni az Arras—Lille vonalon, hogy elérjék a partot. Háború és demokrácia Károlyi Mihály és gróf Andrássy Gyula pártjaik nevében deklarációt tettek a képviselőház mai ülésén. A nemzeti ügy, a viharban megújhodó haza, világok hőse, a magyar katona iránt való rajongás, szeretet és odaadás adott nemes fényt és csengést e két nyilatkozattételnek. Mind a két deklaráció tanúságtétele volt annak a magyar léleknek, amely nem változott évszázadok óta és amely az ország nemzetségeiben apáról fiúra szállt és élni is fog örökké, mert e lélek — nemzetünk, fajunk, népünk hallhatatlan géniusza. Az örökkévalóság jegyében született szempontok, a haza mostani állapota és a nemzeti egybeforradás szükjesgyét szabnak a bírálatnak és mind a két államférfiú, a nagy ellenzéki pártok vezérei kijelentették, hogy a bírálatot felfüggesztik, de annak jogát fel nem adják és annak a kötelességét teljesíteni fogják a háború után. A hallgatólagos pártközi béke egyetlen ellenzéki pártot sem rabolt meg programmjától Gróf Andrássy Gyula az európai államférfiú látószögéből tekintve az eseményeket, főként külpolitikai területek felé terelik bírálatát. A nagy külügyminiszter fia, aki úgy van otthon a nemzetközi kérdések sok tudást igénylő kérdéseiben, mint talán senki más ez országban, már a nagy háború kitörése előtt is sokat foglalkozott diplomáciánkkal. A delegációkban feltűnést keltő beszédet mondott, amelyeknek európai visszhangja volt mindig. Előkelő tudással megírt külpolitikai tanulmányai helyet találtak mindig a nagy európai lapokban és a szövetséges birodalom feje, Vilmos császár a tavaszkor Korfu szigetén időzve, az ő szavát kérte és tanácsát is. Ha valaki hivatott arra, hogy a háború előtt, alatt és utána bírálatot mondjon külpolitikánkról, ugy az gróf Andrássy Gyula. A háború előtt sokszor hallatta bölcs értelmének szavát, amelyeket az eseményeik teljességükben igazoltak. A háború alatt nobilitásból hallgat, de vesszük igéretét, hogy megszólal a háború után, amikor — bárhogyan is végződjék számunkra a hősi küzdelem — nagyon nagy szükségünk lesz a diplomáciai művészet ama magyar mesterére, akit Andrássy Gyulának hívnak. A függetlenségi párt deklarációjából, amit a gróf Károlyi Mihály olvasott fel és kommentált maga szavaival, kiemelkedik az a passzus, amely a nép mostani nagy áldozataiból előre is jogos erkölcsi tőkét kovácsol a népjogoknak a háború után való kiterjesztésére. Nagyon helyesen mondta Károlyi, hogy ebben a küzdelemben a magyar nép és magyar nemzet politikailag és katonailag teljesen megérettnek bizonyult. Joggal el lehet várni, hogy a háború után a mi nemzetünk nagy kvalitásai politikailag is honoráltassanak. Ez csak természetes. Ám a politikainál is mélyebb, melegebb, emberibb volt az, amit Károlyi Mihály a népjogokról mondott. Nagyon közkeletű tanulság, hogy a háborúk után (és ez a dolgok természetéből, a nemzet katonás erejének megfeszítéséből, katonás erényeinek revelálódásából folyik a konzervatív irány, erősödik meg mint