Pesti Napló, 1915. május (66. évfolyam, 120–150. szám)

1915-05-01 / 120. szám

Budapest, 1915. 66-ik évfolyam. 120. szám. Szombat. tuOraertn kuat Ma *m 32 te. - ML. Ml tw 1« „ — . »U'M"' 8 » — -1ST Mra » . 80 . 10« mtm int Badapes««, lliU'i— é* pMx.a4imr«ku 13 flltór PESTI NAPLÓ APRÓ ] Szerkesztőség és kiadóhivatal: Vilmos császár ut 55. Egye. l »abb I Nagy küzdelem Ypernnél Kopenhága,­­április 30. TA „Politiken" jelenti Dünkirchenből, hogy a szövetségesek vesztesei Ypernnél bor­zalmasak. A sebesültek legnagyobb részét ott kellett hagyni, mert nem volt elegendő a kór­házvonat és a személyzet. Az ostletereni erdőben magában 1500 francia és belga sebesült fekszik, akiket még nem lehetett elszállítani.­­ Anglia keleti partvidékének bombázása London, április 30. Egy léghajó, vagy egy repülőgép gyújtóbombákat dobott ma Ipswichre és Whil­tenre. Három ház elpusztult. (Ipswich és Whilten és a már tegnap bombázott Harwich is Anglia ke­leti partján fekszenek Cambridge vonalában, nem messze Londontól.) London, április 30. (Reuter.) Egy német léghajó elrepült Bury St. Edmunds fölött és több bombát do­­bott le. Két ház kigi­uladt. London, április 30. A sok bomba közül, amit az ellenséges éves leányának hálószobájába esett, aki azon­ aviatikus Ipswichre dobott, egy bomba egy ban életben maradt. A ház és két szomszéd olyan házra zuhant, amelyben három tagból hús melléképület kigyuladt és elpusztult. Bury álló család lakott. A bomba a család tizenkét St. Edmondsban szintén kigyuladt három ház. Huszonnégy angol zászlóalj útnak indult Amsterdam, április 30. A ,a Manchester Guardian"" Wesh­omp angol dandárnok búcsúlevelét közli, amelyből ki­tűnik, hogy Anglia és Hollandia között a hajózás megszüntetése tényleg új angol csapatok­nak a kontinensre való szállításával függ össze. A levél szerint egyedül Manchesterből hu­,­szonnégy zászlóalj, vagyis 28.000 ember indult el az arcvonalra. Hivatalos Jelentések Az Orava és az Opor völ­gyében visszautasították az orosz támadásokat (kiadatott április 30-án. Érkezett este 5 órakor)­­Az általános helyzet változatlan. A nap folyamán ágyuharcok és csatározások voltak.­­Az Orawa és az Opor völgyében az oroszok újabb heves éjjeli támadásait, épúgy mint az előbbieket, az ellenség súlyos veszteségei mel­lett visszautasították. Höfer, altábornagy a vezérkar főnökének helyettese A németek Dünkirchen várát bombázzák Újabb sikerek Flandriában, az Argon­neokban, a Maas és nősek közt Berlin, április 31. A német főhadiszállás jelenti: A tengerparton az ellenséges repülők élénk tevékenységet fejtettek ki. A repülők bombái Ostendében csak házakban okoztak je­lentékeny kárt. Dünkirchen várát tegnap tü­zérségi tűz alá vettük. Flandriában a nap különös esemény nél­kül telt el. Éjjel az ellenség Steenstraate és Het Sas között támadott. A harc még folyik. A csatorna nyugati partján Steenstraate és Het Sas helységek közelében a hídfőket kiépítettük és erősen tartjuk. A csatornától keletre, Ypern­től északra, zuávok és turkok támadást kísé­reltek meg jobbszárnyunk ellen; a támadás tüzelésünkben összeomlott. A Champagneban, Lemesniltől északra a franciák semmit sem voltak képesek vissza­foglalni a tőlük tegnapelőtt elragadott hadál­lásból. Az ezer méter hosszúságu­ és 300 méter szélességű erődcsoportot egész terjedelmében átépítettük és tartjuk. Az Argonneokban csapataink Le Four de Paristól északra rohammal bevettek egy ellen­séges lövészárkot, egy lisztet és 30 főnyi le­génységet elfogtak és az elfoglalt terepet az ellenségnek többrendbeli ellentámadásával szemben is megtartották. Cornaynál, az Ar­gonneok keleti szélén egy ellenséges repülőgép lezuhant, utasai meghaltak. A Maas és Mosel közt a franciák tegnap a Maas-magaslatokon általunk elfoglalt had­állásokat eredménytelenül támadták. Flireytől északra is az ellenség nagy veszteségei mellett meghiusult egy francia támadás. A Maas­magaslatokon április 24—28-ig vívott harcok­ban a franciák csupán foglyokban 43 tisztet, köztük 3 ezredparancsnokot és kerekszámban 4000 főnyi legénységet vesztettek. Harwich erődre Anglia keleti partján bombákat dobtunk. J1 legfelsőbb hadvezetőség Lapunk mai száma 20 oldal Ml, a­ ng Ui i­degjeinknk httte ktr naponkial Homoktemplom A flandriai nagy viadalokról beszámol­ván, a mai német hivatalos jelentés meg­említi Dünkirchen nevét. Dünkirchen már Franciaországban van, Flandriának ama cse­kély részében, amely francia birtok és Nieu­port, Furnes és a német dicsőségnek más belgiumi és franciaországi helyei alatt fekszik a Csatorna partján. Dünkirchen várát erős tüzérségi tüzelés alatt tartják a németek és Dünkirchen csak kilométerekre fekszik Ca­laistól. Ebből is könnyen megítélhető a Dün­kirchen körül vivő­ harc nagy jelentősége, amelyre talán ráillik a nagy szó, a szó, amit annyiszor pazaroltunk el a háború alatt, ez a szó: döntő. Dünkirchen­ a franciák Dunkerque-nek hívják. Dunkerque (a vár és a város régi el­nevezése) azonban nem francia, hanem fla­mand szó. Flandria lakosainak igazi anya­nyelvén van ez, azon a flamand nyelvein, amelyet Belgium francia lakosai, az uralkodó osztály elnyo­mott és amely most a német uralom alatt feltámad és igazi jogaihoz jut. E különös és szép nyelvnek, amelyen a közép­kori misztikus irodalom legszebb könyvei is íródtak, a flamand nyelvnek szókincsébe tar­tozik Dunkerque és igazi, betű szerinti értel­mében homoktemplomot jelent, a dúnákra, a tengerpart félig sárral kötött, félg sivó ho­mokjára épített templomot. Nincs tanulságosabb szórakozás az etimo­lógiánál és Dunkerque név valóban szimbó­luma mindannak, ami a német hadak bevonu­lása előtt Franciaországban és Flandriában­ történt. A homokuralom várai és templomai, homok­birodalmak házai és erődítményei voltak a francia és a belga kormányzás helyei. Sivó homokként futott végig ott a megbízhat­lanság, a könnyelműség és a hitegetés, csak homokból való volt az is, ami várnak és erős­ségnek tetszett és az entente hazudozásai, mint egy forró homokzivatar, mint egy számum öntötte el Belgiumot és a rossz er­kölcsök miazmáival megmérgezte annak leve­gőjét is. Mert a hazugság és a csalás kormá­nyozta Franciaországot, a hitegetőt, és Bel­giumot, a póruljárt alakoskodót, amely most olyan hangosan jajgat azért, hogy megsértet­ték semlegességét, amelyet maga adott el az ententenak, igaz, hogy utóbb ugyancsak ő fizetett érte árt Németországnak is. Dunkerque — a hazugság homoktem­ploma körül érintkezik Belgium és Francia­ország. Dunkerque roskadozó falain át vezet az út Ostendétől Calaisig ,ez az a drága és fél­tett vidék, ahonnan meg lehet vivni Angliát és a németek minden térhódítása között ez az, ami Angliának leginkább fáj, Calaistól már csak egy Zeppelin-ugrás Doverig és Calais olyan közel es­ik Dunkerquehez. Az éjszaka — ezen a szép áprilisi éjszakán, — amikor a csillagok úgy szikráztak, mint a mitrailleuse­ek, német repülők bombázták Harwich vá­rát, amely a keleti angol partokon fekszik Flandriával szemben. Anglia veszedelme nőttön nő, a homoktemplom falai roskadoz.

Next