Pesti Napló, 1915. szeptember (66. évfolyam, 243–273. szám)
1915-09-01 / 243. szám
Budapest, 1915. 66-ik évfolyam. 243. szám. Szerda, szeptember 1 . . mpbó HIRDETÉSEK ARAI TT?arrr XTA TIT A — - ^ - WkJB mm ^^^ S m lma a uL^jP • 3R n anc^k mmm«« «zimiu*. »to a PINTT NAPLÓ JL JLj§J JL JL JLjJClA U\J Szerkesztőség és kiadóhivatal: Vilmos császár uz 55. oroszok veresége Lucknál Jt budapesti gyaloghadosztály hősies rohama —12 tisztet és több mint 1500 főnyi legénységet elfogtunk — Kobrintól északra Przuzanyig előre nyomultunk Hivatalos jelentés. (Kiadatott 1915 augusztus 11-én.) Orosz hadszíntér : 'A Lucktól északra és északkeletre ellenálló orosz haderőt tegnap heves harcok között dél felé vetettük vissza. 12 tisztet, több mint 1500 főnyi legénységet fogtunk el, 5 gépfegyvert, 5 mozdonyt, 2 vasúti vonatot és nagymennyiségű haciszert zsákmányoltunk. Csapataink Sviniucky, Gorochov, Radziechov és Turze mellett is kényszerítették az oroszokat, hogy ,a visszavonulást folytassák. Radziecovtól délre a budapesti császári és királyi gyaloghadosztály ezredei a szokott vitézséggel rohammal foglaltak el egy erősen elsáncolt védelmi vonalat. A Strypa mentén az átkelés kierőszakolásáért folyik a harc és az oroszok itt üldöző csapataink előnyomulását egyes helyeken kemény ellentámadásokkal gátolják. A Dnyeszter mellett és a besszarábiai határon nincs újság. Kobrintól északra küzdő haderőnk a Muchaviec felső folyásánál fekvő Przuzany-ig nyomult elő. Visszaverjük az olasz előretöréseket Olasz hadszíntér : "A délnyugati harcvonalon tegnap sem voltak nagyobb jelentőségű harcok. San Martinónál az ellenség két előretörését és azonkívül egy a tolmeini lúdfő déli része és egy Flitsch mellett a völgyet védő hadállásunk ellen intézett támadást vertünk vissza. Höfer, altábornagyi vezérkar főnökének helyettese a felső Naweven MfonzeUMk 1 mz átkelést Nagy orosz ellentámadás a Strypa mentén "A német főhadiszállás jelenti: Berlin, augusztus 31. Nyugati hadszíntér: Jelentősebb esemény nem történt. Keleti hadszíntér : Hindenburg tábornagy hadcsoportja Friedrichstadttól délre a hídfőn a harc még tart. A Njementől keletre csapataink a Grodnotól Vilnába vezető vasúti vonal felé nyomul-unk előre. "2600 foglyot ejtettek. Grodno várának nyugati arcvonalán elértük Novy-Dvur és Kusnica vidékét. Grodeknél az ellenség támadásaink elől kiürítette állásait a bialistoki erdőség keleti szélén. Lipót bajor herceg tábornagy hadcsoportja A felső Nareven helyenként már kiküzdöttük az átkelést. A hadcsoport balszárnya Pruzany felé nyomul előre. Mzdisztá'Bn tábornagy hadcsoportja Üldözés közben elértük a Muchavice-szakaszt. Ír ellenséges utóvédeket megvertük, 3700 oroszt elfogtunk. Dél/keleti hadszíntér :i sírzozanytól északra az ellenséget áttört és azt üldöző német és osztrák-magyar csapatokat nagyobb orosz erők ellentámadása a Strypa mentén helyenkint feltartóztatta. Legfelsőbb hadvezetőség már nem lehet messze. . • London, augusztus 31. . .... Economist című pénzügyi lap feltűnő , cikke a hatalmak egyensúlyának elméletét fej- legeli és azt mondja, hogy egy angol sem tekintheti az egyensúly fentartására irányuló politikának Ausztria és Magyarország szétzúzását és szétdarabolását. Ha az egyensúlynak egyáltalában van értelme s az angol politika szellemét és céljait jelenti, akkor a béke nem lehet oly távol, vagy oly nehezen elérhető, mint ahogy egyesek hiszik. Európa 1715-ben, vagy 1813-ban nem volt közelebb a kimerüléshez, mint 1915-ben. Ha a mi szándékunk az, hogy az egyensúlyt az 1869-iki, vagy 1913-iki alapon helyreállítsuk oly változásokkal a keleten, amelyek kisebb nemzetek kívánságainak megfelelnek, a cél aránylag rövid idő múlva elérhető anélkül, hogy gyógyítható kimerültségből gyógyíthatatlan nyomorba és csődbe jutna. Lapunk mai száma 20 oldal Az uszító A Szentivánéji álom fodraiba kapaszkodva, a bömbölő galambhoz hasonlítja magát Georges Clemenceau. Csak annyira szabad bömbölnie, mint amennyire bömbölni tud egy galamb, különben brutalitásaival megfojtja őt a francia cen, amely, — érdekes — annál nagyobb győzelmeket arat a francia sajtó fölött, mentül több veszteséget kénytelen letagadni Joffre és a francia vezérkar. Bömbölő galamb — ez megjárja, példája szomorú és megindító, de egyben lakkesitő is, egy ember, aki majd ha minden elmúlt, bátran előállhat és azt mondhatja: egy percig sem tagadtam meg magamat, mindig az maradtam, aki korábban is voltam. Természeti és szóptani látványnak is egyaránt milyen förtelmes azonban a galamb, akiből ölyv lesz. És ha Clemenceau a bömbölő galamb, akkor egykori tanítványa, Aristide Briand az ölyvvé lett galamb. Újabban, hogy a reménytelen harctéri helyzettel együtt megingott a Viviani-kormány állása, mind sűrűbben emlegetik a nevét Aristide Briandnak, aki elnöke lenne a nemzeti védelem, helyesebben mondva a nemzeti mészárlás kormányának. Az ölyvvé vedlett galamb, Briand szocialista volt egykor ,barátja az emberi jogoknak és védelmezője az emberi életnek, amelyet széppé, jóvá és nemessé, főként azonban megvédetté akart tenni. Amikor azonban először miniszterelnökké lett, egy mesteri renegátsággal szolgálatába állt annak a francia mzsoratőkének, amely Angliával paktálván, Oroszországot felszerelvén, gondolatban és valóságban felidézte a világháborút, ezt a legnagyobb szerencsétlenséget, mi az emberi nemet egyáltalán érhette. A külvárosi ügyvéd, a tribun nők hőse, az utcai szónok tehetsége folytán előre jutván, elárulta a vörös lobogót és szellemi szolgája lett azoknak, akiknek ügyeit vivén, akik helyett sáfárkodván, ő maga hatalomban kormányozhatott. A nép egykori védelmezőjéből igy lett a nép üldözője és a renegát ügyvéd Franciaország nagy nemzeti szerencsétlenségét most arra használja ki, hogy újra kormányra jusson. Az egykori oktatóból igy lesz most uszitó és aki fiatal korában kezében vitte a törvénykönyvet, lándzsahordozója lett egy Poincarénak, egy Vivianinak, egy Millerandnak. Nincs visszataszítóbb látvány az uszitónál. Míg ő szájjal hadakozik, addig beteg szólamai miatt, az ő telhetetlen hiúságvágyának kielégítésére halnak meg a százezrek és lesznek nyomorékok és sebesültek a másik százezrek. Aki egykoron a nép életéért szavalt az ügyvédi barreaun, az most a nép halálát óhajtja a lapok hasábjain és a politikai gyülekezetek szószékein. Dicsőségtőkét gyűjt a mások halálából és szobrának talapzatára Franciaország lemészárolt tizenhétéves fiait szánta. A nép barátjából így lett a nép leggonoszabb ellensége, ügynöke a háborúnak, üzletszerzője a halálnak. Romlásba