Pesti Napló, 1918. november (69. évfolyam, 256–281. szám)

1918-11-01 / 256. szám

Budapest, 1918. ..IL 1 ''' ELŐFIZETÉSI ÁRAK. Egész évre 88 kw. — füL Fél ítth _ I . — , NegyedévTe 22 . — , Egy hón _ 7 , 80 , Egyee isám ára: Budapes­ten és vidéken SO fillér, pályaudvarokra 40 fillér iaiti Nütf. . .4 l'i HOV. B­.. ( ® 69-ik évfolyam. 256. szám. Péntek, nóttember 1 SZERKESZTŐSÉG, f kiadóhivatal Budapest, Rákóczi­st 18, TELEFON József 62—30,62—36, 62—­32, 82-83, 62-84. Feletti szerkeszti­ ,'j Wrsef 62—36. Igurstóság: Wrsef 62-36.­ ­ Károlyi Mihály miniszterelnök Megalakult az új kormány — Proklamáció az első minisztertanácsból — A demokrácia teljes győzelme - Fegyverszünetet kértünk az olaszoktól - A királyi pár Schönbrunnban Tisza Istvánt megölték Elfojtják a zavargásokat - A szervezett nép rendet tart Wekerle, Szterényi, Vázsonyi őrizetben­ ­Ki új kormány tagjai este tiz órakor gróf Károlyi Mihály elnöklése-.­­ minisztertanácsot tartottak, amely a­­késő éjjeli óráikba nyú­lt be.­­A minisztertanács a legsürgősebb állami fel­adatokat és a belső rend fentartásálhoz szük­séges teendőket tárgyalta. A minisztertanács a következő kiáltványt bocsátotta ki: Polgártársak! Dicsőség, tisztelet és hódolat Budapest diadalmas népének! A nép forradalma győzött! Magyarország első népkormánya megalak­­lult és átvette az ország ügyeinek veze­tését Legelső és legsürgősebb dolga lesz a­­béke megkötése. Azonnal megtörténik­ minden ahhoz, hogy pár n­ap alatt létrejöjjön a fegyverszünet és a k­atonák hazatérhessenek. Bízunk benne, hogy igen rövid idő alatt kivezet­jük a népet a háború kínszenvedéséből­­ és rem­éljük, hogy sikerülni fog megmen­tenünk az ország területi épségét. Magyar­­ország teljes állami függetlensége b­?io­sitra van, sajét kis ,­ügyen m­ isztire is, ki lesz nevezve. Szabadok vagyunk és mint szabad nemzet nyújtunk testvéri kezet a hazánkban élő többi nemzetek­nek és a világ összes szabad­ népeinek. Mindent megteszünk a kivívott népuralom biztosítására és szervezésére. Helyreállít­juk azonnal az ország elkobzott szabad­ságait: a sajtószabadságot, az esküdtszé­ket, a gyülekezési és egyesülési jogot. Katonai és polgári amnesztiát hirdetünk. Ha­za­bocsájtjuk az összes internáltakat. A legsürgősebben beadjuk a törvényjavas­latot a képviselőházi, törvényhatósági és az általános, egyenlő, titkos, községenkénti választójogról, amely a nőkre is kiterjed s a választó­kerületek igazságos és egyenlő beosztá­sáról. Minden tőlünk terhelő módon dúskodni fogunk hazatérő katonáinkról és a háború szerencsétlen áldozatairól. Azonnal hozzáfogunk a szociálpolitikai és munkásvédelmi tennivalókhoz és olyan erőteljes birtokpolitika megvalósításához, amely a nép nagy tömegeit földbirtok­hoz juttatja. Ha programjunknak bármely pont­ját a mostani képviselőház el nem fogadja, azonnal feloszlatjuk s a nemzethez fordu­lun­k. Polgártársak! Mi hisszük, hogy bár az előző kormányok bűnei miatt olyan irtózatos és kétségbeejtő helyiben van ma az ország, aangyenben Motiács óta neki vett, mégis a nép felszabadult énereje; ártati szebb, jobb és boldogabb jövő fog vírí­radni a mi megkínzott szegény hazánkra. Hogy igy legyen, az most elsősorban Budapest népétől függ, mert zrsrcs­ alap­i feltétle az, hogy * a törvénye» rírvd gyorsan helyre'"!?» a fővárosban és a vidéken is. Győztünk polgártársak, munkások, katonáik, elértünk mindent, amit elérni akartunk, nincs okunnk most folytatni úi harcot. Ötödfél éven át végeztették ve­lünk a halál kárhozatos munkáit, jöjjön most az élet újjáteremtő munkája. Har­coltunk, most djplgo®suj»ki Nyugalmat, türelmet és bizalmat kér Magyarország népétől az első magyar népkormány» Budapest, 1918. október 31. Károlyi Mihály gróf miniszterelnök és pénzügy­­miniszter Batthyány Tivadar gróf belügyminiszter Lovászy Márton valsás- és közoktatásügyi m­i­niszter Linder Béla hadügyminiszter Garami Ernő kereskedelemügyi miniszter Buza Barna földmivelésügyi miniszter Nagy Ferencz közélelmezési miniszter Jászi Oszkár tárca nélküli miniszter Kunfi Zsigmond népjóléti miniszter. Vér nélkül, pusztán szellemi fegyverekkel diadalmaskodott a magya­r forradalom az 1918 október harmincadikáról' 31-re virradó­­ éjszaka hajnalán. Sem a bosnyák katonák, sem a csen­dőrök nem voltak kaphatók arra, hogy a tanácshoz hű csapatok ellen vonulj­anak. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a bos­nyákokat vagy a csendőröket le kellett volna fegyverezni, hanem azt, hogy őket is megra­gadta a szabadságnak az az igaz és jogos, az emberséges szelleme, amely egyetlen ünnepi tüntetéssé avatta a tegnapi forradalmát, amely pedig olyan lényegesen változtatta meg az ország állapotait, mint talán a hetven esztendő előtti forradalom sem. És a győztes forradalommal szemben a hatalmi tényezők sem nyúltak fegyverhez és erőszakhoz. Úgy mondják, hogy József főher­ceg, hogy a vérontás elkerülendő legyen hajnal­ban maga intézkedett, hogy régi rendszer katonai parancsnokai ne akarjanak csapato­kat a Nemzeti Tanács ellen lázítani. A főher­cegnek ez az intézkedése nagy megelégedést keltett Schönbrunban is, ahol II. Károly­­ és család­ja tartózkodnak» .Viszont József főherceg idősebb fia, náci fronton volt. "•'" József Ferenc főherceg már a Nem­­zeti Tanács oltalma alatt érkezett ma délelőtt Budapestre. "A város igazi képe pirkadás után formálódott ki Éppen mert a forradalom vértelen, zaj és erőszak nél­küli volt, az ébredők közül igen sokan nem­­ sejtették, hogy má történt éjszaka. De nagy megelégedéssel Phest ugygn állapítani, hogy]­­F ' ffj^ Budapest minden polgára és kato­nája azonnal és örömest beletalálta magát­­a demokrácia új rendjébe. Sehol semmi esteoszégülé«. A katonaság am« része, amely a tegnsap esti eseményeken kívül állott, hajnalban «ponté« csatlakozott a gyfc­­tes forradalomhoz. rAz összes ctapotok letép­ték csákópezséikat, MrSrágoeva vonattak ki az utcára­, vaktöltényekkel üdvlövéseket adtak és a hoawfestik csatlakozó tisztjeik­ vezetésével, vagy testületig igyekeztek felkeresni a Nem­zeti Tamást, vagy olyan közhatóságokét, amelyek a VSIt elfogadták. • ;••' . Ma reggel az ünneplő Budapest egé­­ helyőrségére mint egy ember­­re számított a Nemzeti Tanács. A helyőrségen kívül a Nemzeti iTaníternal­ ekkor már rendelkezésére állott az állata­­ rendőrség, a OS hirdőrség, amely szintén csat­lakozott, a posta, a telefon, a távírda. A Nem­zeti Tanács volt az úr a vasutaknál is, szóval a közhatalmat már valóságban birtokba vet­ték, amikor a délelőtt első felében József főherceg arról értesítette Károlyi Mihályt, hogy ő lett Ma­gyarország miniszterelnöke. A nép akaratá­ból lett Károlyi Mihály Magyar­ország miniszterelnöke és a népnek ez a döntő akarata hagyományos tom­ák szerint is dia­dalmaskodott az összes fórumokon. Károlyi Mihály erre maga alakí­totta meg kormányát, ma nevezte ki minisztereit és államtitkárait. Névsorukat a lap elején adjuk. Mihelyt a kormány megalakult, a Nemzeti Tanács átvonult a Város­házára, amelynek tisztviselői egytől-egyig csatlakoztak s­ozszá. Itt tette meg első rögtöni intézkedéseit a tanács. Több kiáltványt­­bocsájtottak ki. A legelső tudatja a lastenékkel, a munkájokkal j­á­ ­!

Next