Pesti Napló, 1919. december (70. évfolyam, 169–193. szám)
1919-12-02 / 169. szám
OJ' •' Li -ii • m \ Budapest/^Sfj^ y/ t-ELŐFIZETÉSI ÁRAKi . Egy hóra 20 kor. — fllL negyedévre 66 « — « Fél évre._ 110 « — « Egész évre 220 « — « Egyes szám ára: Budapestem vidéken és a pályaudvarokon 80 fillér. Rengetel 70-ik évfolyam. T69. szám 'iffilTD NAPLÓk\t!/ , \ • » FtTl tf dd, december 2 SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL: Budapest, Rákóczi-út 18. TELEFON: József 62—36, 62—31, 62-32, 62-33, 62—34. Nyomda: 54—39. Felelős szerkesztői József 62—36. Igazgatóság: József 62—35. a megmozdul Nyjíls kenyerű rak, nincs zsírunk, nincs sze-Zukóc, nincs ruhánk, nincs vetőmagunk, nincs gazdasági eszközünk, nincs valamirevaló állatállományunk. Minden valamirevaló tudós, államférfi és író azon töri most fejét, hogy lehetne ezen a nyomorúságon segíteni. Még az irántunk némi rokonszenvet érző külföldiek is azt hányják-vetik, miképpen valósíthatnák meg kolklusszegiány Magyarország talpraállítását. Míg Európa legképzettebb és legjobb indulatú emberei a problémával igy viaskodnak, — s sajnos, egyelőre hiába viaskodnak — azalatt az Ébredő Magyarok'Egyesülete Kolumbusa egyik legsikerültebb tojását helyezi szépen elénk. Nincs ez? nincs az?... Vegyék el a zsidóktól, akkor majd lesz. A zsidóknak mindenük van, csak fel kell kutatni pincéjüket és Wertsheim-szekrényüket, amit bennük azután találnak, adják oda a „kirabolt keresztény társadalomnak". Az Egyesület tegnapi gyűlésén már ilyen értelmű határozati javaslatot is fogadtak el, amelyet nyomban automobilon Horthy fő-., vezér elé terjesztettek.Ha az ébredő magyarok gondolata jó és egészséges, akkor hasaink sorsa egyáltalán nem olyan kétségbeejtő, mint amilyennek rémlátók hirdetik. Ellenségei vagyunk ugyan mindenfajta kommunizálásnak, — már pedig az ébreidoző vérbeli kommunizálást ajánlanak — de ha e császárvágás segít a pusztulásba sodort nemzeten, isten neki, beszéljünk róla. De alig forgatjuk meg az eszmét tenyerünkön, nyomban repedéseket veszünk észre rajta, amelyek arra mutálnak, hogy az eszme nem tökéletesen egészséges. Tudjuk például egész bizonyosan, mennyi lisztet őröltek meg, mennyi szenet termeltek nálunk és szállítottak hozzánk, azt is tudjuk, körülbelül mennyi zsír került piacra. Ha ebből a keresztények eddig egy dekát nem kaptak, hanem mind a zsidók kaparitották magukhoz. Még ez is oly kevés volna, hogyha most szétosztani akarnánk, bizony édes-kevés jutna egyegy lélekre. A statisztika számai ugyanis azt bizonyítják könyörtelenül, hogy a háborús állapotok következtében a termelés — nemcsak nálunk, hanem mindenütt a világon — annyira csökkent, hogy a fogyasztással nem tud lépést tartani. A legkeresztényebb és legantiszemitább közgazdái is megvallják, hogy valamennyi baj és nyomorúság folyton-folyvást ebből a kútból meríti szédületesen nagy erejét: kevés az áru, sok a fogyasztó. Akármilyen csábító tehát az ébredő magyarok ajánlata, nem merjük hinni, hogy erős foganatja lehetne. Amennyire mi ismerjük a viszonyokat, ha minden zsidót meztelenre is vetkőztetnek, ebből a többiek egy hétig sem tudnának élni és fűteni. De az bizonyos, hogy a hét — vagy a hónap, vagy az esztendő — elteltével ujabb kommunizálás eszméje vetődne fel. •S ezt azonban már nem az ébredők vetnékfel. Mert a kommunizálás nyomán kifakadóétvágy újabb zsákmány után szimatolna, s fel i s törne olyan pincéket és pénzszekrényeket is, tamijekpaki- tulajdonosai 7emózesvadásúak. A kereskedelem és az áradászfószpénzmiutatkozó visszaélések irgalmatlan lecsépelése — ez» helyes, ez becsületes, ezt követeljük. Még az akasztófát is keveseljük az áruuzsorásnak. Ha bebizonyul, hogy visszaéléseket csak' zsidók követnek el, ám lakoljanak csak zsidók, — ámbár jómagunk ily felekezeti vagy faji dajka, mesékben nem igen hiszünk, minthogy régóta tudjuk, hogy. bizonyos fajtájú bűnök fagyöngy,, ként tapadnak' bizonyos fajtájú foglalkozások•vntimum (Saját lufimitónkról.) Azok a tárgyalások, amelyek bírált munkapárt és az Országos Nemzetintartoak a volt Magyar Polgári Párthoz tartozott csoportja között egy héttel ezelőtt megindultak, már napokkal ezelőtt teljes megállapodásra vezettek. Minthogy azonban e tárgyalásokban a Lovászy-frakció nem vett részt, most a munkapárt és Lovászyért folytatnak megbeszéléseket a Középpárt megalakulása dolgában. A tárgyalások minden valószínűség szerint is kedden befejezést nyernek. A fúzió személyi feltételei között szerepel Lovászy Mártonnakés szűkebb elvbarátainak félreállása. Ennek a súlyos problémának a megoldásától függ az, várjon az Országos Nemzeti Párt egységesein csatlakozik-e a középpárthhoz, vagy pedig csak részben. Kedden minisztertanács lesz, amelyen igen sok fontos politikai kérdésben fognak döntést hozni a miniszterek. Rendkívül érdekesek azok a nyilatkozatok, amelyeket a miniszterelnök a vasárnap folyamán részben élőszóval, részben írásban tett és amelyek felölelik az összes aktuális kül- és belpolitikai kérdéseket. Említésre méltó, hogy bizonyos politikai körökben Márkus Jenőnek, a demokratapárt erzsébetvárosi jelöltjének programmbeszédét úgy kommentálják, mint hogyha Márkus a Középpárt felé gravitálna és mintha a Nemzeti Demokratapárt egysége meglazult volna. Természetes, hogy ennek a tendenciózus beállításnak semmiféle tárgyi alapja nincsen. A munkapárt fúziója a Nemzeti Párttal A Nemzeti Centrumpárt és az Országos Nemzeti Párt fúziója hétfőn este nem jött létre, az egyesülést valószínűleg csak a hétvégére fogják publikálni. Délután öt órakor megjelentek a Nemzeti Centrumpárt klubhelyiségében az Országos Nemzeti Párt küldöttei: Ábrahám Dezső, Bartha Albert, Dingha Béla, Kmetty Károly és Létai Ernő; a volt munkapárt részéről Lukács László, báró Kürthy Lajos, báró Perényi Zsigmond, báró Ghyllányi Imre és gróf Wenckheim Béla vettek részt a konferencián. Döntés nem történt, mert a Nemzeti Párt küldöttei a programmra vonatkozólag több kérdést intéztek a volt munkapárt vezetőségéhez. Differencia nincs ugyan a két párt elvi felfogása között, de mivel az egyes programmpontok miként való értelmezéséről van szó, a Nemzeti Centrumpárt csak az intézőbizottság összeillése után válaszolhat ezekre a kérdésekre. Nagyon valószínű, hogy minden tekintetben teljes összhang jön létre és a hét végén hivatalosan is ratifikálják a fúziót. Egyes lapok azt írják hogy nemcsak Lovászy Márton nem foglalhat helyet az új pártban, de kiküszöbölnék onnét Lovászy egész pártját. A Pesti Napló értesülése szerint ez a hír ilyen formában nem fel, meg a valóságnak. A Nemzeti Qentrum-t hoz, függetlenül attól, milyen származásúak űzik azt a foglalkozást. Minden néven nevezendő kommunizálás ellen azonban a legnyomatékosabban tiltakoznunk kell. Nem csupán azért, mert ez a legelemibb emberi igazságérzelmet mélységesen, sérti, hanem azért, mert, ha ma a zsidókat szovjetizálják, holnap mások kerülhetnek sorra, holnapután pedig a legádázabb bolsevizmus seperhet végig az országon. Ebből pedig éppen elég volt párt nem foglalt állást személyeik ellen, — így Lovászy hívei ellen sem, — de szembeszáll azokkal, akik lezüllesztették a hadsereget és kompromittáló szerepet töltöttek be akármelyik forradalomban. Ilyen politikusok semmi szín alatt sem kerülhetnek be Tisza hívei közé. Kedden délben a Nemzeti Párt helyiségében újból összeülnek a két párt megbízottjai és a munkapártiak fixírozni fogják álláspontjukat úgy a személyi, mint a tárgyi feltételekre vonatkozóan. Nem tartják kizártnak, hogy teljes megegyezés jön létre és ez esetben a Nemzeti Párt keddi választmányi ülésén már határoznak a fúzió dolgában. Lovászy hívei minden eshetőségre számítanak és ezért szervezetten vonulnak fel a választmányi ülésre. A pártban híre járt annak, hogy ha Lovászy félreáll, úgy a békedelegáció alelnöki tisztségével fogják kárpótolni és mandátumot biztosítanak számára. A Nemzeti Centrumpárt a Heinrichékkal való tárgyalásokkal egyidejűleg összeköttetésben áll a keresztény blokkal is — amelynek a párt egyáltalán nem kívánn ellenzéke lenni , és megállapodásra igyekszik vele jutni a választásokat illetőleg. Értesülésünk szerint a megcsonkított Magyarországnak a mostani választásokon körülbelül kétszáz kerületében lesz választás. Hogy a centrumpárt hány kerületben léptet fel jelölteket, e tekintetben még nem határoztak. Értekezlet a miniszterelnöknél Huszár Károly miniszterelnök hétfőn este fogadta a szociáldemokrata párt kiküldötteit: Fayer Károly minisztert, Farkas István párttitkárt, Miákits Ferenc államtitkárt, Kábák és Bíró párttagokat. A szocialisták a cenzúrai kezelésére, a gyülekezési és egyesülési jogra, a választások szabadságának biztosítására vonatkozó kívánságaikat közölték a miniszterelnökivel, aki kijelentette, hogy a kívánságokat a keddi minisztertanács elé terjeszti. Vezérkari főnökből államtitkár A keddi minisztertanácson betöltik az a rendesben levő államtitkári állásokat. Minthogy Meskó Zoltán hadügyi államtitkársága meghiusult, a minisztertanács Soós Károly vezérkari főnököt fogja államtitkárrá kinevezni. Apponyi Budapesten Gróf Apponyi Albert a hét végén Budapestre érkezik eberhardi birtokáról. Az Országos Nemzeti Párt disszidens csoportja hír szerint összeköttetést keres Apponyival a tervbe vett új pártalakítással kapcsolatban. Lloyd George az új magyar kormányról A Nicuwe Rotterdamsche Courant londoni távirata szeriint Lloyd George az alsóház pénteki ülésén kijelentette, hogy a szövetségesek már jóideje át akarták adni a békefeltételeket Magyarországnak, de eddig nem volt, olyan kormánya, amely az országot képviselte volna. Most végre, pl. összes stártokból ^UóJiOi^ami alakult* f _ i^ovászy és ^ wn A Képpárt vajúdása a fuzió A miniszterelnök nyilatkozatai ^ szocialisták kívánságai — Uj államtikár étiécsél meg