Pesti Napló, 1919. december (70. évfolyam, 169–193. szám)
1919-12-03 / 170. szám
, a lapok ezt a hírt most azzal az állítással egészítik ki, hogy Magyarország Ausztria élelmezése fejeken visszaköveteli Nyugatmagyarországot. A bécsi lapok szerint erre az entente azt felelte, hogy Nyugatmagyarország kérdése el van döntve. Nyugatmagyarország Ausztriáé lesz. Aki ismeri Magyarország élelmezési helyzetét, az egy pillanatig sem kételkedhet abban, hogy a magyar kormány ilyen ajánlatot sohasem tehetett. A ,,csereüzletről" szóló legújabb bécsi hír pedig teljesen megdönti a bécsi lapok híradását. Ami egyébként Nyugatmagyarországot illeti, az ottani lakosság oly világosan és félreérthetetlenül nyilvánította meg akaratát, hogy el sem képzelhető, hogy Nyugatmagyarországot el lehessen szikitana az anyaországtól. Horvátország unióba akar lépni Magyarországgal Pétről jelentik a Magyar Kurírnak: Zágrábi jejelentések szerint Horvátország- titkos szavazássalmegnyilvánult akarata az, hogy kiváljon a SHS-ból. A lakosság több mint négyötöde szavazott a Szerbiáva való unió ellen. A szavazás eredményét elküldték Paksba is. Érdekes, hogy a horvátok betörnék a teljes autonómiával is és ilyen feltételek mellett szívesen lépnének unióba Magyarországgal. "Készülődnek a választásokra Ballaffy Ödön belügyminiszter Szombathelyen ks fog fellépni. A Keresztény Nemzeti Egyesülés pártkörének igazgatója, Anka János vasárnap mondotta el programbeszédét Ráckevén, ahol a keresztény pártok egyhangúlag jelölték. Túri Béla, a Nemzeti Újság főszerkesztője alkalmasint Zala-Vizsntgróton, dr. Vass József egyetemi tanár vagy Fejér megyében lép fel, vagy pedig valamelyik még le nem foglalt fővárosi kerületet kapja. A budapesti V. közigazgatási kerület dr. Ajtai Józsefet, a harmadik (hegyvidéki) kerület Wein Dezsővel szemben dr. Wirler László ügyvédet léptette fel. A főváros 16-ik választási kerületében Miklóssy István középiskolai tanárt jelölték. A keresztény blokk részéről kérdést tettek gróf Andrássy Gyulához, hogy hajlandó volna-e Cegléd város kerületének mandátumát vállalni, e táviratra azonban a gróf még nem válaszolt. Egy kiskunfélegyházi küldöttség különben a Keresztény Nemzeti Egyesülésiben tegnap bejelentette, hogy szintén AndrássyGyulát kívánja fölléptetni. Polónyi visszavonul Az öreg harcosó, a magyar parlamenti élet egyik legkomperaimentusabb és legérdekesebb alakja, PolónyiGéza visszavonul a politikától. Ezita hidiete 11 en ii,hangzó hírt Géza bácsi tegnap közölte a Sas-kör vezető férfiaival. Elmondta, hogy betegeskedése miatt visszavonul a politikától, öregember már, fiatalabb erőkre van szükség. Maga helyett Friedrich Istvánt ajánlotta belvárosi képviselőjelöltnek. Polónyi visszavonultságában sem marad tétlen, meg fogja írni emlékiratait. Bizonyára pikáns és érdekes olvasmány lesz. 2 Szerda Ostromállapot Erdélyben Erdélyi románok a kormányzótanács ellen Szolnokról táviratozzák. A nagyszebeni puccs következtében a egész Erdélyben de facto ostromjábantt van, a sifnt azonban nyíltan nem proklamálnak a közvéleményre való tekintettel. A magyar megszállott területről és Besszarábia határától még mindig érkeznek katonavonatok Erdélybe. Désen és Marosvásárhelyen az erdélyi román katonaság fellázadt, mert nem later résztvenni vérei üldözésében. Szegedről jelentik: Kolozsvári információk szerint a puccsot az erdélyi kormányzótanács ellenaz erdélyi autonomista románság szervezte é, vitte keresztül. Később csatlakoztak hozzájuk a szászok s végül az eddig minden mozgalomtól tartózkodó magyarok. A letartóztatottak legnagyobb része nagyszebeni román. Ujjabb szegedi jelentés szerint: A nagyszebenikormányzótanács elkergetésének előzménye az, idoogy az autonómiát követelő erdélyi románság régóta rossz szemmel nézi a kormányzótanácsnak Bukarest felé való orientálódását. A kormányzótanács utóbb végképp Maniu befolyása alá került, akit mióta Bukarestben kormányelnökül szemel-ték ki árulónak tekintenek az erdélyi románok. * •» Az ismeretes puccs széleskörű és jól szervezettakciónak csupán egy fázisa, csak figyelmeztető, is amely után komolyabb lépések is várhatók az erdélyi románság részéről. - ( tudósítónktól) Napok óta sürgette a közvélemény, legyen teljes világosság a Tisza-ügyben, lakoljanak nemcsak a gyilkosok, hanem azok is, akik ennek a gonosz, aljas tettnek értelmi szerzői voltak. A sajtó is követelte, tegyenek félre minden szempontot, minden tekintetet, akárki volt a bűnös, lakolnia kell. Megírtuk mi is és megírták a többi lapok, hogy a Tisza-gyilkosságba egy mostanában sokat emlegetett politikus neve is belekeveredött, a rendőrségen súlyosan terhelő vallomás hangzott el ellene, olyan vallomás, amely, ha igaznak bizonyul, a vádlottak padjára ültette volna a politikust. Nevet nem írtunk ki, nem is tettünk közelebbi célzást, mert nem akartunk alaptalanul vádolni és gyanúsítani. Pedig a városban már ekkor nyílt titok volt, hogy a rendőrségen Hüttner százados vallott az említett politikus ellen és közszájon forgott Friedrich István volt miniszterelnök, jelenlegi hadügyminiszter neve. Ha tehát világosságot követeltünk, akkor ez nem egy, Friedrich ellen indított puszttító hadjárat akart lenni, amint Friedrich mai nyilatkozatában mondja — hanem egyedül Friedrich István érdekében, ő érette történt. És ezt a tényt Friedrich úrnak meg kellene köszönnie az általa korbácsolt és nemzetellenesnek nevezett sajtónak, nem pedig azzal fenyegetődznie, hogy gondoskodni fog a megtorlásról. Egyébként a legjobban magára cáfolt Friedrich István nyilatkozatával, mert hiszen keddre ő maga is látta, hogy világosság kell a Tisza-ügyben, saját magának és az igazságnak tet tehát szolgálatot, amikor odaállt a vizsgálóbíró elé és szemébe nézett a Hüttner által hangoztatott annak a vádnak, hogy ő is tudott a Tisza ellen elkövetett merénylet előkészületéről Sőt mi több, Friedrich egy hiteles rendőri jegyzőkönyvet is becsatolt, amelyből kiderül, hogy Hüttner tévesen tette azt a közszájon forgó vallomást, mintha a hadügyminiszter tudott volna a merényletről Jegyzőkönyv Hüttner vallomásáról A jegyzőkönyvet november huszonegyedikén vették fel és a következőképpen hangzik: Előállított Hüttner Sándor, amint a szembesítésre igénybevett terembe belép, az ajtóval szemben lévő díványon ülő Friedrich István személyére tekint és az eljáró bíró azt a kérdést teszi fel hozzá, hogy ismeri-e a szemben ülő egyént Hüttner Sándor nyomban, gondolkodás nélkül, azt feleli, hogy Kéri Pál az illető, aki vele szemben ül. Hüttner Sándor folytatólag előadja a következőket: — Én október 25-ike után a személyek oly tömegét ismertem meg, jobban avagy futólag, hogy most már arról egész határozottan nyilatkozni nem tudok, miszerint a tegnapi kihallgatás során említett és Friedrich István néven szerepeltetett egyén tulajdonképpen kicsoda. Kéri Pál alakja Friedrich István testalkatához hasonlít. Amint élést látom azonban, azt határozottan álttom, hogy az illetőnek vörös stuccolt bajusza volt, akit én mult év október körül Friedrich István név alatt ismertem. Én Kéri Pált mult év novemberének első hete óta nem láttam és úgy emlékszem, hogy Friedrich Istvánnal akkor beszéltem, mikor múlt év november közepe táján a hadügyminisztériumban jártam alkalmával édesapám, Hüttner József, alezredes reaktiválása iránt kérvényt nyújtottam be. Megemlíteni kívánom még, hogy az általam Friedrich István néven ismert egyén feje elől kopaszodó és nem olyan dús hajzattal fedett, mint a most velem szembesített Friedrich István. Arról azonban nyilatkozni egész határozottan tudok, hogy a Friedrich István néven szerepeltetett egyén önálló, Kéri Páltól különböző egyén, akit azonban név szerint, vagy egyébként megnevezni nem tudok, aki az itt jelenlévő és velem szembesített Friedrich Istvánnal sem azonos. Mindazok, a kijelentések, amelyeket tegnapi kihallgatásom során a Friedrich István névvel kapcsolatban előadtam, illetve, vallottam, nem a velem most szembesített Friedrich István személyével kapcsolatosak, hanem azzal, akit én Friedrich Istvánnal tévesztettem össze. Hogy én a múlt évi októberi események idejében a velem most szembesített Friedrich Istvánnal találkoztam volna, nem emlékszem. Ez a jegyzőkönyv feltéllenült jóhízon.. .bár meg kell jegyeznünk, hogy helyenként teljesen értelmetlen és ellentmondásokkal van tele. Hüttnner egyébként nemcsak a rendőrségen, hanem a vizsgálóbíró előtt is visszavonta akompromittáló vallomást. Friedrich tetemre hívja Hüttnert Friedrich István ma délelőtt féltizenegy óra tájban megjelent dr. Kovács Lajos vizsgálóbírónál, hogy maga szorgalmazza a Tisza-féle bűnügyben kihallgatását és Hüttnerrel való szembesítését. A vizsgálóbíró ezt el is rendelte. Részt vett ezen a kihallgatáson és szembesítésnél az államügyészség képviseletében dr. Sópky János államügyész, továbbá dr. Zsacskó Béla és dr. Kovács Miklós vizsgálóforrák is. Úgy a kihallgatás, mint a szembesítés a perrendtartás értelmében zárt ajtók mögött folyt le. Délben egy óra után megjelent a vizsgálóbírók előszobájában dr. Ulain Ferenc ügyvéd és lapszerkesztő, mint a Tisza család képviselője és jelentkezett a vizsgálóbírónál azzal, hogy részt kivan venni ugy a kihallgatáson, mint szembesítésen. A vizsgálóbíró ennek a kérésnek eleget tett és ettől fogva dr. Ulain is részt vett a kihallgatáson. A kihallgatás és a szembesítés délután, félnégy óráig tartott. Ennek végeztével Friedrich István hadügyminiszter a vizsgálóbíró előtt történtekről a következő nyilatkozatot tette: — Hüttnernek a vallomása tulajdonképpen néggy fő pontból áll. Az első pont szerint Hüttner azt vallotta, hogy október 25-én a Károlyi-párt helyiségében látott engem és velem együtt ott voltak Hock János, Kéri Pál, Fényes László és még több párttag. Ezen alkalommal Kéri Pál az én jelenlétemben olyan nyilatkozatot tett, hogy Tiszafa akadálya annak, hogy Károlyi Mihály miniszter,elnök lehessen, az első tehát az, hogy Tiszát lehetetlenné kell tenni. Hüttner ezzel kapcsolatban kijelentette még, hogy azt nem tudja, várjon én Kérnnek ezt a nyilatkozatát hallottam-e vagy hallhattam-e. — E tekintetben az én vallomásom az, hogy a szóbanforgó esetnél egyáltalán jelen sem voltam, tehát nem is hallhattam ezt a Kéri-féle nyilatkozatot . A Hüttner-féle vallomásnak második pontja az, hogy ugyancsak október 25-én éjszaka találkozott velem a Károlyi-palotában akkor, amikor a Nemzeti Tanács megalakulását kikiáltották. Ebből azt következteti, hogy én a Nemzeti Tanács megalakulásáról és kikiáltásairól is tudok. D E részben megvallottam, hogy igaz, én ott voltam a Károlyi-palotában, sokáig, hosszú időn keresztül várakoztam, de a történteket nem tudtam bevárni, jóval korábban eltávoztam, mégpedig azért, mert nagyon éhes voltam. Haza mentem vacsorázni és többé nem tértem vissza. ” A harmadik része Hüttner vallomásának ez. Október 29-én a Károlyi-féle párthelyiségben Kéri Pál azt mondotta nekem: „Kérlek, Friedrich, én ezt a Dobót nem tudom meggyőzni annak az ügynek az igazságáról." Azt vallja Hüttner, hogy Ivérinek ezt a nyilatkozatát nem tudja, hogy mire vonatkozott, de mivel Kéri is és Dobó is bele vannak keverve a Tisza-féle gyilkossági ügybe, azt következteti, hogy hátha erről volt akkor is szó. Ugyanezen alkalommal Hüttner vallomása szerint én azt válaszoltam volna Kérinek: ,,Miért nem adtok neki pénzt?!'' Megkérdezték Hüttnert ennek a dolognak a részleteiről is, mire azt válaszolta, hogy nem tudja, kiire és mire vonatkozott ez az én megjegyzésem. — A Hüttner ezen vallomására kijelentettem, hogy ez már azért is valótlan, mert hiszen a szóbanforgó napon október 29-én egyáltalán nem voltam Budapesten. A negyedik pontja Hüttner zavaros vallomásának az, hogy én a Károlyi-pártban azt mondtam volna Kérinek, hogy Hüttner megbízható ember, rá lehet bízni az ügyet. Kéri Pál később elküldötte őt — Hüttnert — valami dr. Ernst nevű ügyvédhez, a Tisza-gyilkosság ügyére vonatkozó kérdésben. A vallomás, további során kijelenti aztán Hüttner, hogy nem tudja, vájjon én sejthettem-e azt, hogy Kéri milyen ügyben küldötte őt el. A szembesítés — Ami szembesités igy folyt le: Amikor behozták Hüttnert a vizsgálóbíró szobájába, kijelentspgxi Istvánt. fitmon» a Tisza-ügyben ev százados visszavonta vallomását PESTI NAPI 1919. december 3.