Pesti Napló, 1920. október (71. évfolyam, 232–258. szám)

1920-10-01 / 232. szám

Budapest, 1920 ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy hóra 25 kor. Negyed évre 70 kor. Fél évre 140 kor. Egész évre_ 280 kor. Egyes szám pesten, udvaroké ára: Buda­ és a pálya­_ 2 kor. ,r, ,v'C, a ATVETTt 71. évfolyam * 232. szám Kj IT1' Mr,a 2 szavona Péntek, ok­tóber 1 SZERKESZTŐSÉG Budapest, Rákóczi-ut 18 KIADÓHIVATAL­ Erzsébet­ körút 18 szám TELEFON: József 62-30, 62-31, 62-32 Éjjeli szerkesztőség: Józs. 71-15, J. 62-35. Felelős szerkesztő: József 62—36 * ' A református zsinaton nem várt és feltűnést keltő bírálat érte a kultuszminiszternek azt a nagybuzgalmit és gazdagon, legalább is rendeleteket gaz­­dagon termő munkásságát, amely az egész magyar iskolaügyet egyetlen esztendő szűk körében akarja átreformálni és hozzá­alkalmazni­­a mai magyar politika vezető gondolataihoz. Maga a szóban kifejezett bírálat talán nem is volna oly meglepő, de olyan tény támogatja, mely egyenesen kétségessé teszi a kultuszminiszter törpkö­vesének és gyors termelésének sikerét. Kiderült ugyanis, hogy miközben ő kiváló buzgalommal egyik rendeletet a másik után röpíti föl a Hold­ utca tájáról, mind­­ezek a rendeletek az iskoláknak­­eg­y részé­­ben, legalább erre a tanévre, végrehajtat­lanok maradnak, egyszerűen azért, mert végrehajtásuk leküzdhetetlen technikai aka­­dályokba ütközik. A miniszter tanterveket ír elő, melyeknek életbeléptetéséhez nincs könyv, és tantárgyakat, melyekhez az is­kolafentartó testületek nem rendelkeznek tanerővel. Legjellemzőbb rendelet az, mely a középiskolába kötelező­­ tárgynak bevezeti a közgazdaságtant és társadalom­­tudományt, anélkül, hogy előzetesen és kellő időben a tanárok kiképzéséről gon­doskodott volna. A zsinati előadó igazsás­gát pedig éppen a mi gyászos tapasztalá­saink után nem lehet tagadni,­­ mit tesz az, ha a szociológia' IngóVá's nyára felületes tudású, zavaros képzettségű félműveszeket és áltanárokat bocsájtanak. . Mindezeken felül fűződik a zsinatnak még egy figyelemreméltó kívánsága a kul­­uszminiszter tevékenységéhez; ez az, hogy amennyiben intézkedéseit fenn akarja tartani, foglaltassa azokat törvénybe és ne bízza csupán a rendeleti intézkedés könnyű szárnyára. Bár igaz az, hogy mindaz a haszon, vagy károsodás, mely helyes, vagy elhibázott rendelkezések fo­lyományaként közoktatásügyünket érheti, pénzben ki nem mutatható, a nemzetközi tőzsdék jegyzésein nem szerepel és köz­­vetlen hatásában nem jelentkezik, mégis a legmélyebbre vágnak és végre is, ezek a legfontosabb érdekek, melyek a kultusz­kormány gondjára és lelkiismeretére bízva vannak. Az egész középiskolai oktatás rendjének ily gyökeres átalakítása bizo­­nyára van olyan fontos reform, hogy az megkívánja a törvényhozás nyilvánossá­gát és hozzájárulását és ha ez elintézhető egyetlen közhivatal ajtói mögött, akkor éppen a kultusztárca körében alig talál­­ható feladat, mely a törvényhozás elé tar­toznék. Közéletünknek egész vonalán folyik az átalakító munka és megérthető, ha eközben itt-ott lázas tevékenységgel talál­­kozunk, mely helyenként elvéti az átalakí­tás tempóját. Végre is, átalakulóban van körülöttünk az egész világ és egy világhá­­ború és forradalmak eseményeivel a há­tunk mögött mi sem folytathatjuk ott, ahol boldog napjainkban abbanhagytuk. Ám nem elég lelkendező buzgalommal csupán a cél felé szaladni, nézni kell az utat is, amely odaviszi az eszközöket, a módot, a lehetőségeket, melyek rendelke­­zésre állanak. (Itt a cenzúra 9 sort töröli.) Kormányt és törvényhozást ne a gyors és rekord*, hanem a jó termelés vágya hassa át. Alkalmazkodjék az~ élethez, an­nak adott körülményeihez x x x x x­­ X XXX JXXXIS S X X csak színleg tárgyalnak a békéről Új háborúra készülnek az oroszok — A Pesti Napló berlini tudósítójától — Az utóbbi napokban — és ma is — sűrűn jöttek a hírek az oroszok békeszegéséről és moszkvai forrásból egyre hangoztatják, hogy Oroszország elmegy az engedékenység végső hatá­ráig, hogy elkerülje a téli háborút. Ezen a végső, határon túl van a novjet hadsereg leszerelésének a kérdése. Ez jellemzi az orosz taktikát és ez adja meg a választ arra a kérdésre, hogy mi indí­totta a vörösöket arra, hogy­­ eredeti merev állás­pontjukkal ellentétben most olyan békülékeny álláspontot foglalnak el: mindent elfogadnak, de a hadsereget nem szerelik­ le, mert­­ új hábo­rúra készülnek. Ezt megerősítik a napokban Hel­singforsba érkezett hazatérő hadifoglyok is, akik az Oroszországban történő eseményekről a követ­kezőket mondják el: — Oroszországban óriási előkészületeket tesznek új háborúra. Turkesztánból és Észak-Kaukázusból négy hadtest érkezett a nyugati frontról és a bukharai emirt Trockij arra kény­szerítette, hogy újabb tízezer lovast bocsásson rendelkezésére. Trockij egész vezérkarával Minszk­ben tartózkodik, ahol új hadseregét, a tizen­nyolcadikat, szervezik. Oroszországinál senki nem hisz a közeli békében, legfeljebb azt hiszik, hogy Leninék színleg aláírják a békét, hogy azután teljes erővel megtámadhassák­ a lengyeleket. Erre vall az a körülmény is, hogy Szinovjev és Trockij ismételten hangoztatták, hogy Lengyelországot okvetlenül szovjetizálni kell. Déloroszországban is nagy csapatokat vonnak össze. Ott a bolsevisták döntő csapásra készülnek Wrangel csapatai ellen. A déloroszországi szovjet csapatok főparancsnok­ságát Budienny lovastábornok veszi át P­ opovics -mím beszámolója s kimúl­totrara Korona Értatyasírénak Indu láss sÉgsíket Magyarországon — A Pesti Napló kiküldött munkatársától —• Brüsszel, szeptember 30. A nemzetközi pénzügyi értekezlet mai ülé­sén Popovics Sándor volt pénzügyminiszter, a ma­gyar kormány­­kiküldöttje tartotta expmáját. Jelentés­ében vázolta Magyarország súlyos pénzügyi helyzetét és részletesen kifejtette, hogy miképpen lehetne az országon segíteni. Az 1920/21. évben Magyarország 9,7 milliárdos deficittel dolgozik és ebbe az összegbe még nincsenek beleszámítva Magyarországnak a háború előtt és a háború alatt a külföldről fölvett kölcsönei, amelyek a béke­szerződés értelmében egyszerre válnak esedékessé. A békeszerződésnek ez a pontja azonban Magyar­ország számjára teljesíthetetlen, miután a magyar valuta­ mai rossz állása mellett ezek az adóssá­gok több milliárdot tennének ki. Popovics kifejtette azután, hogy a magyar kormány milyen intézkedéseket tett az államház­tartás egyensúlyának helyreállítására. Az adókat már lényegesen felemelték, úgy hogy újabb na­gyobb emeléseket már nem­­lehet eszközölni, mert különben a magyar gazdasági életet, amely a for­radalmak és a békeszerződés következtében amúgy is olyan sokat szenvedett, helyrehozhatatlan ká­rok érnék. A nagy deficit elsősorban a korona elérték­telenedésének a következménye. Magyarországon csak a korona árfolyamának javításával lehetne segíteni. N­a a korona csak néhány ponttal emel­kedne, akkor ez Magyarországra nézve már óriási könnyebbséget jelentene. A magyar kormány vagyonadó kivetését tervezi. Bagáia a szabadk­ereskedelemért Ma folytatták a vitát a világ gazdasági hely­zetének helyreállítására szükséges­­ rendszabályok­ról. Bell angol delegátus, a Lloyd-bank elnöke ki­fejtette, hogy a világnak okvetlenül szüksége van a szabad kereskedelemre. A nemzeteknek végül el kell ejteniök azt a helytelen fölfogást, mintha az egyik nemzetgazdasági virágzása hátrányt jelen­tene a másik számára. Érdekes, hogy Anglia egyki tartományának a kiküldöttje, még­pedig India kép­viselője, állást foglalt a szabadkereskedelem ellen és azt mondotta, hogy Inddia védvámokkal akarja fejleszteni iparát. Az angol delegátus további fejtegetéseiben parlaszt emelt azért, hogy azok az államok, ame­lyek nagy gabona- és szénkészletekkel rendelkez­nek, ezeknek a legfontosabb szükségleti cikkek­nek az árait annyira fölemelték. Szükségesnek tartja, hogy a népszövetség védelmébe vegye azokat az államokat, amelyeknek nincs gaboná­juk és nincs szenük, de dolgozni akarnak. Ezek­nek ennivalót és szenet kell szerezni. Ezt oly­képpen leh­etn­e elérni, hogy a népszövetség szün­tesse meg a gabonával és szénnel rendelkező álla­mok monopóliumszerű helyzetét. Egyébként a gazdasági vitában nem merült fel semmiféle új szempont. Franciaország újáépítése A francia delegátus a konferencia elé ter­jesztette részletes jelentését Franciaország elpusz­tított területeinek újjáépítéséről. Az expozé rámu­tat arra, hogy milyen nagy szerepük volt a há­ború alatt elpusztított tartományoknak Francia­ország gazdasági életében és milyen óriási kárt szenvedett Franciaország azáltal, hogy ezek a te­rületek kikapcsolódtak a termelésből. Franciaor­szág a háború előtt egyedül termelt mindent, amire­­szüksége volt, 1918-ban azonban tizenkilenc milliárdot tett ki a behozatali cikkek értéktöbb­lete az exportált árukkal szemben. Az elpusztított területek újjáépítésének költ­ségeit a békeszerződés ugyan Németországra há­rítja, Franciaország azonb­an nem akarja bevárni a Németország részéről teljesítendő fizetések rea­lizálását, hanem nemzeti kölcsönök útján máris szerzett annyi pénzt, hogy hozzáláthasson az or­szág újjáépítéséhez. Az expozé azután részletezi az újjáépítés munkájának jelenlegi állását. 1920 jú­lius 31-ike óta Franciaország mintegy húsz mil­liárd frankot költött az újjáépítésre. Az eddig ki­fejtett munka eredménye a következő: az elpusz­tított gyárak hetvenhét százaléka teljesn vagy részben felépült és működik. A gyárakban egy­előre foglalkoztatott személyzet a békebeli állo­mánynak negyvenkét százalékát teszi ki. A termő­földnek ötven százalékát az idén bevetettük, a romok eltakarítása az elpusztított területnek 41 százalékát kitevő részen befejezték. A háború alatt 53.000 ki­lométer utat tettek tönkre, ebből 23.000 ismét használható állapotban van. A francia szén­termelést az 1920-iki év első hat hónapjában annyira fokozták, hogy a békebeli termelést hat százalékkal haladja túl. Mindent összevéve, meg­állapítja a jelentés, hogy az újjáépítés munkája kielégítően ha­lad, de még sok munka van hátra. Nagyon megnehezíti a munkálatokat, hogy az elpusztított városokat és falvakat még nem lehe­tett teljesen felépíteni és az ennek következtében uralkodó lakásínség nehézzé teszi a szükséges munkaerők alkalmaztatását. Franciaország államadóssága 1920 július 31-én 253,7 milliárd frankra rugott. Franciaország külföldön fölvett kölcsöneit már jórésztven törlesz­tették, kivéve az angol és az amerikai állami ban­koknál fölvett kölcsönöket. Franciaország még nem ad­hat teljesen tiszta képet pénzügyi helyzeté­ről, mert még nem tudja, hogy mennyit kap Né­metországtól és nem tudja, hogy milyen teljesít­ményeket várhat azoktól az államoktól, amelyek neki tartoznak.

Next