Pesti Napló, 1920. október (71. évfolyam, 232–258. szám)
1920-10-01 / 232. szám
Budapest, 1920 ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy hóra 25 kor. Negyed évre 70 kor. Fél évre 140 kor. Egész évre_ 280 kor. Egyes szám pesten, udvaroké ára: Buda és a pálya_ 2 kor. ,r, ,v'C, a ATVETTt 71. évfolyam * 232. szám Kj IT1' Mr,a 2 szavona Péntek, október 1 SZERKESZTŐSÉG Budapest, Rákóczi-ut 18 KIADÓHIVATAL Erzsébet körút 18 szám TELEFON: József 62-30, 62-31, 62-32 Éjjeli szerkesztőség: Józs. 71-15, J. 62-35. Felelős szerkesztő: József 62—36 * ' A református zsinaton nem várt és feltűnést keltő bírálat érte a kultuszminiszternek azt a nagybuzgalmit és gazdagon, legalább is rendeleteket gazdagon termő munkásságát, amely az egész magyar iskolaügyet egyetlen esztendő szűk körében akarja átreformálni és hozzáalkalmaznia mai magyar politika vezető gondolataihoz. Maga a szóban kifejezett bírálat talán nem is volna oly meglepő, de olyan tény támogatja, mely egyenesen kétségessé teszi a kultuszminiszter törpkövesének és gyors termelésének sikerét. Kiderült ugyanis, hogy miközben ő kiváló buzgalommal egyik rendeletet a másik után röpíti föl a Hold utca tájáról, mindezek a rendeletek az iskoláknakegy részében, legalább erre a tanévre, végrehajtatlanok maradnak, egyszerűen azért, mert végrehajtásuk leküzdhetetlen technikai akadályokba ütközik. A miniszter tanterveket ír elő, melyeknek életbeléptetéséhez nincs könyv, és tantárgyakat, melyekhez az iskolafentartó testületek nem rendelkeznek tanerővel. Legjellemzőbb rendelet az, mely a középiskolába kötelező tárgynak bevezeti a közgazdaságtant és társadalomtudományt, anélkül, hogy előzetesen és kellő időben a tanárok kiképzéséről gondoskodott volna. A zsinati előadó igazsásgát pedig éppen a mi gyászos tapasztalásaink után nem lehet tagadni, mit tesz az, ha a szociológia' IngóVá's nyára felületes tudású, zavaros képzettségű félműveszeket és áltanárokat bocsájtanak. . Mindezeken felül fűződik a zsinatnak még egy figyelemreméltó kívánsága a kuluszminiszter tevékenységéhez; ez az, hogy amennyiben intézkedéseit fenn akarja tartani, foglaltassa azokat törvénybe és ne bízza csupán a rendeleti intézkedés könnyű szárnyára. Bár igaz az, hogy mindaz a haszon, vagy károsodás, mely helyes, vagy elhibázott rendelkezések folyományaként közoktatásügyünket érheti, pénzben ki nem mutatható, a nemzetközi tőzsdék jegyzésein nem szerepel és közvetlen hatásában nem jelentkezik, mégis a legmélyebbre vágnak és végre is, ezek a legfontosabb érdekek, melyek a kultuszkormány gondjára és lelkiismeretére bízva vannak. Az egész középiskolai oktatás rendjének ily gyökeres átalakítása bizonyára van olyan fontos reform, hogy az megkívánja a törvényhozás nyilvánosságát és hozzájárulását és ha ez elintézhető egyetlen közhivatal ajtói mögött, akkor éppen a kultusztárca körében alig található feladat, mely a törvényhozás elé tartoznék. Közéletünknek egész vonalán folyik az átalakító munka és megérthető, ha eközben itt-ott lázas tevékenységgel találkozunk, mely helyenként elvéti az átalakítás tempóját. Végre is, átalakulóban van körülöttünk az egész világ és egy világháború és forradalmak eseményeivel a hátunk mögött mi sem folytathatjuk ott, ahol boldog napjainkban abbanhagytuk. Ám nem elég lelkendező buzgalommal csupán a cél felé szaladni, nézni kell az utat is, amely odaviszi az eszközöket, a módot, a lehetőségeket, melyek rendelkezésre állanak. (Itt a cenzúra 9 sort töröli.) Kormányt és törvényhozást ne a gyors és rekord*, hanem a jó termelés vágya hassa át. Alkalmazkodjék az~ élethez, annak adott körülményeihez x x x x x X XXX JXXXIS S X X csak színleg tárgyalnak a békéről Új háborúra készülnek az oroszok — A Pesti Napló berlini tudósítójától — Az utóbbi napokban — és ma is — sűrűn jöttek a hírek az oroszok békeszegéséről és moszkvai forrásból egyre hangoztatják, hogy Oroszország elmegy az engedékenység végső határáig, hogy elkerülje a téli háborút. Ezen a végső, határon túl van a novjet hadsereg leszerelésének a kérdése. Ez jellemzi az orosz taktikát és ez adja meg a választ arra a kérdésre, hogy mi indította a vörösöket arra, hogy eredeti merev álláspontjukkal ellentétben most olyan békülékeny álláspontot foglalnak el: mindent elfogadnak, de a hadsereget nem szerelik le, mert új háborúra készülnek. Ezt megerősítik a napokban Helsingforsba érkezett hazatérő hadifoglyok is, akik az Oroszországban történő eseményekről a következőket mondják el: — Oroszországban óriási előkészületeket tesznek új háborúra. Turkesztánból és Észak-Kaukázusból négy hadtest érkezett a nyugati frontról és a bukharai emirt Trockij arra kényszerítette, hogy újabb tízezer lovast bocsásson rendelkezésére. Trockij egész vezérkarával Minszkben tartózkodik, ahol új hadseregét, a tizennyolcadikat, szervezik. Oroszországinál senki nem hisz a közeli békében, legfeljebb azt hiszik, hogy Leninék színleg aláírják a békét, hogy azután teljes erővel megtámadhassák a lengyeleket. Erre vall az a körülmény is, hogy Szinovjev és Trockij ismételten hangoztatták, hogy Lengyelországot okvetlenül szovjetizálni kell. Déloroszországban is nagy csapatokat vonnak össze. Ott a bolsevisták döntő csapásra készülnek Wrangel csapatai ellen. A déloroszországi szovjet csapatok főparancsnokságát Budienny lovastábornok veszi át P opovics -mím beszámolója s kimúltotrara Korona Értatyasírénak Indu láss sÉgsíket Magyarországon — A Pesti Napló kiküldött munkatársától —• Brüsszel, szeptember 30. A nemzetközi pénzügyi értekezlet mai ülésén Popovics Sándor volt pénzügyminiszter, a magyar kormánykiküldöttje tartotta expmáját. Jelentésében vázolta Magyarország súlyos pénzügyi helyzetét és részletesen kifejtette, hogy miképpen lehetne az országon segíteni. Az 1920/21. évben Magyarország 9,7 milliárdos deficittel dolgozik és ebbe az összegbe még nincsenek beleszámítva Magyarországnak a háború előtt és a háború alatt a külföldről fölvett kölcsönei, amelyek a békeszerződés értelmében egyszerre válnak esedékessé. A békeszerződésnek ez a pontja azonban Magyarország számjára teljesíthetetlen, miután a magyar valuta mai rossz állása mellett ezek az adósságok több milliárdot tennének ki. Popovics kifejtette azután, hogy a magyar kormány milyen intézkedéseket tett az államháztartás egyensúlyának helyreállítására. Az adókat már lényegesen felemelték, úgy hogy újabb nagyobb emeléseket már nemlehet eszközölni, mert különben a magyar gazdasági életet, amely a forradalmak és a békeszerződés következtében amúgy is olyan sokat szenvedett, helyrehozhatatlan károk érnék. A nagy deficit elsősorban a korona elértéktelenedésének a következménye. Magyarországon csak a korona árfolyamának javításával lehetne segíteni. Na a korona csak néhány ponttal emelkedne, akkor ez Magyarországra nézve már óriási könnyebbséget jelentene. A magyar kormány vagyonadó kivetését tervezi. Bagáia a szabadkereskedelemért Ma folytatták a vitát a világ gazdasági helyzetének helyreállítására szükséges rendszabályokról. Bell angol delegátus, a Lloyd-bank elnöke kifejtette, hogy a világnak okvetlenül szüksége van a szabad kereskedelemre. A nemzeteknek végül el kell ejteniök azt a helytelen fölfogást, mintha az egyik nemzetgazdasági virágzása hátrányt jelentene a másik számára. Érdekes, hogy Anglia egyki tartományának a kiküldöttje, mégpedig India képviselője, állást foglalt a szabadkereskedelem ellen és azt mondotta, hogy Inddia védvámokkal akarja fejleszteni iparát. Az angol delegátus további fejtegetéseiben parlaszt emelt azért, hogy azok az államok, amelyek nagy gabona- és szénkészletekkel rendelkeznek, ezeknek a legfontosabb szükségleti cikkeknek az árait annyira fölemelték. Szükségesnek tartja, hogy a népszövetség védelmébe vegye azokat az államokat, amelyeknek nincs gabonájuk és nincs szenük, de dolgozni akarnak. Ezeknek ennivalót és szenet kell szerezni. Ezt olyképpen lehetne elérni, hogy a népszövetség szüntesse meg a gabonával és szénnel rendelkező államok monopóliumszerű helyzetét. Egyébként a gazdasági vitában nem merült fel semmiféle új szempont. Franciaország újáépítése A francia delegátus a konferencia elé terjesztette részletes jelentését Franciaország elpusztított területeinek újjáépítéséről. Az expozé rámutat arra, hogy milyen nagy szerepük volt a háború alatt elpusztított tartományoknak Franciaország gazdasági életében és milyen óriási kárt szenvedett Franciaország azáltal, hogy ezek a területek kikapcsolódtak a termelésből. Franciaország a háború előtt egyedül termelt mindent, amireszüksége volt, 1918-ban azonban tizenkilenc milliárdot tett ki a behozatali cikkek értéktöbblete az exportált árukkal szemben. Az elpusztított területek újjáépítésének költségeit a békeszerződés ugyan Németországra hárítja, Franciaország azonban nem akarja bevárni a Németország részéről teljesítendő fizetések realizálását, hanem nemzeti kölcsönök útján máris szerzett annyi pénzt, hogy hozzáláthasson az ország újjáépítéséhez. Az expozé azután részletezi az újjáépítés munkájának jelenlegi állását. 1920 július 31-ike óta Franciaország mintegy húsz milliárd frankot költött az újjáépítésre. Az eddig kifejtett munka eredménye a következő: az elpusztított gyárak hetvenhét százaléka teljesn vagy részben felépült és működik. A gyárakban egyelőre foglalkoztatott személyzet a békebeli állománynak negyvenkét százalékát teszi ki. A termőföldnek ötven százalékát az idén bevetettük, a romok eltakarítása az elpusztított területnek 41 százalékát kitevő részen befejezték. A háború alatt 53.000 kilométer utat tettek tönkre, ebből 23.000 ismét használható állapotban van. A francia széntermelést az 1920-iki év első hat hónapjában annyira fokozták, hogy a békebeli termelést hat százalékkal haladja túl. Mindent összevéve, megállapítja a jelentés, hogy az újjáépítés munkája kielégítően halad, de még sok munka van hátra. Nagyon megnehezíti a munkálatokat, hogy az elpusztított városokat és falvakat még nem lehetett teljesen felépíteni és az ennek következtében uralkodó lakásínség nehézzé teszi a szükséges munkaerők alkalmaztatását. Franciaország államadóssága 1920 július 31-én 253,7 milliárd frankra rugott. Franciaország külföldön fölvett kölcsöneit már jórésztven törlesztették, kivéve az angol és az amerikai állami bankoknál fölvett kölcsönöket. Franciaország még nem adhat teljesen tiszta képet pénzügyi helyzetéről, mert még nem tudja, hogy mennyit kap Németországtól és nem tudja, hogy milyen teljesítményeket várhat azoktól az államoktól, amelyek neki tartoznak.