Pesti Napló, 1921. május (72. évfolyam, 94–116. szám)
1921-05-01 / 94. szám
Budapest, 1921. évfolyam 94. számf. Vasárnap, alátus 1 ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy hóra 40 kor. Negyed évre 110 kor. Fél évre 220 kor. Egész évre 440 kor. Egyee szám ára Budapesten, vidéken és a pályaudvarokon ... 2 kor. Baltazár oigasztalannak látja a poltikai helyzetet Debrecen, április 30. (A Pesti Napló tudósítójától.) Baltazár Dezső püspök hazaérkezett Debrecenbe és ma délelőtt fogadta a Pesti Napló tudósítóját, aki előte nyilatkozott az aktuális kérdésekről. Mindenekelőtt aziránt érdeklődtünk a püspök úrnál: milyennek látja a politikai helyzetet és hogy pártokon kívül küzd-e tovább is a liberális eszmékért és a közszabadságok helyreállításáért. Baltazár Dezső a következőket válaszolta: — A politikai helyzetet zavarosnak, majdnem vigasztalannak látom, olyannak, hogy abból veszedelmes robbanások is keletkezhetnek, mert nem elvi, hanem hatalmi szempontok vannak előtérben. Ami a második kérdést illeti sokkal eredményesebbnek tartom, ha a liberális alapon álló pártok között az érintkezést ezeknek a pártoknak közös nagy céljait pártonkívüli helyzetben munkálom. Milyen álláspontot foglalt el a püspökök konferenciája a kultuszminiszteri államtitkárság kérdésében? — A konferencia — válaszolta Baltazár — ezzel a kérdéssel nem foglalkozott. Ha eléje került volna e kérdés, tiltakoztam volna tárgyalása ellen. Nekem az az álláspontom, hogy válassza meg minden miniszter államtitkárját a maga felelősségére és ne keressen takaródzási alkalmakat. A püspök végül újból hangsúlyozta, hogy pártonkívüli helyzetben akarja elősegíteni a liberális pártok közös nagy céljainak tártulasát. Rövid időn belül befejezik a magyar-cseh tárgyalásokat Prága, április 30. ^." (A Pesti Napló tudósítójától.) Miharyk elnök szombaton fogadta Szentiványi képviselőt, aki előtt úgy nyilatkozott, hogy a Magyarországival megindított tárgyalásokat előreláthatóan a legközelebbi időben befejezik, mire remélhetőleg helyreáll a két ország között a jó szomszédi viszony. Szentiványi az elnökkel közölte, hogy a magyar politika a népek kibékülést célozza, ez azonban csak úgy valósítható meg, ha Csehország a nemzeti kisebbségeknek teljes autonómiát ad. Szentiványinak arra a kérdésére, várjon kapnak-e amnesztiát a politikai okokból elítélt felsőmagyarországi magyarok, az elnök azt felelte, hogy tájékozódni fog ezekről az esetekről és az ügy jóindulatú elintézését ígérte. A forgalmi t adó veszedelme (Saját kimositónktól.) A forgalmi adóról szóló tömytervezetet az ügyvédi kar ügy magáral,amt az adó alá eső más kategóriákra nézve súlyosan sérelmesnek tartja. Az ügyvédi kamara ezért vasárnap délelőtt értekezletet tart, hétfőn pedig küldöttségileg fogja aggályait a pénzügyminiszter előtt kifejezni. Megkérdeztük ebben az ügyben dr. Pap Józsefet, az Ügyvédi Kamara elnökét, aki a következő felvilágosítást adta: — Köztudomású, hogy általános forgalmi adót akarnak behozni, amely a szellemi foglalkozásúakra, ügyvédekre, orvosokra, mérnökökre stb. terjed ki. Az adó lényege: azon bruttó összeg után, amely az adóalany kezébe jut, egy százalék adó fizetendő. Ez súlyos megterhelése az ügyvédi karnak, amely a harmadosztályú kereseti adóval különben is erősen van megterhelve. Főleg köztekintetek teszik azonban kívánatossá, hogy az ügyvédek és orvosok felmentessenek ezen adó alól, mert — amint halljuk — a törvénytervezet akként intézkedik, hogy az adóalap meghatározása céljából joga van a pénzügyi közegeknek bármely irodában megjelenni, az összes könyveket és irományokat átkutatni, ami által erősen veszélyeztetik az ügyvédi titokará'.t, amely nem az ügyvédek privilégiuma , erkölcsi szempontból a közön, illemzől az orvosoknál is. refirtm iga Egy nagy magyar művészi intézmény ünnepli hatnap fennállásának negyedszázados igfoulóját. Akik megalapították, fenntartották és fejlesztették, nyugodt öne tmrsíttal és emelkedett lelkiismerettel tekinthetnek vissza a Vígszínház első huszonöt esztendejére: alapos, becsületes, értékes és szimpatikus munkát végeztek. A millennium ragyogó évében, a magyar nagyság és a magyar nemzeti érzés aranyidejében egyre érezhetőbbé vált, hogy a rohamosan fejlődő főváros kulturális igényeit egyetlen meglévő drámai színházunk nem elégítheti ki. A kultúrának leghatalmasabb tényezője, exponense, az irodalom és az irodalomnak legfejlettebb, legbonyolultabb műfaja, a dráma, annyira differenciálódott, hogy a tisztes hagyományok, az elvont és abszolút költészet, a klasszikas játékstílus mellett szükség volt egy oly házra is, amely otthont ad a modern szellemnek, nyomon követi a dráma legfrisssebb hajtásait és jelszavául tűzi ki az egészséges, mindig ízléses, mindig művészi realizmust. A Vígszínház lassan kint, foki rálisokra haladva, emelkedve, tisztulva, mind teljesebben megfelelt speciális rendeltetésének, együtt nőtt céljaival és feladataival, míglen egyenlő lett rangban, méltóságban és érdemben az ország első színpadával. Anélkül, hogy a Nemzeti Színház elsőségét vitatta volna, a Vígszínház a maga körében is megtalálta a teendők sokaságát és kötelessége céltudatos megismeréséve és ernyedetlen teljesítésével naggyá""Teu" megizmosodott a maga erejéből. Szóhoz juttatta színészetben és irodalomban a fiatalokat, mert kockáztatni ott is, aha a név ismeretlensége, a szerző kezdő volta eleve nem biztosíthatta sikerrel, így lett úttöstővé, új tehetségek szerencsés fölfedezőjévé; így gyarapította meg a magyar szitu művészetet és a magyar drámairodalmat új és értékes talentumokkal. ízlése oly választásnak, ítélete oly biztosnak igazolódott be, hogy végre is hitelt és tekintélyt adott azoknak, akiket színpadjára bocsátott és nem egy bemutatója világraszóló írói diadalnak volt fölavatása és kezdete. Azonban a színház nemcsak drámából és színjátszásból épül, hanem egyúttal vállalkozásból is. Mikor az első állandó színházat építették Athénben, az Akropolis déli lejtőjén, akkor már az ünnepi játékok rendezésébe szükségszerűen bele kellett szólniuk az üzleti szempontoknak is, mert az állam, a színházi vállalkozó nem fizethetett rá százezreket a Dionysiákra. Azóta is mindig így van, így is lesz. Minden vállalkozásnak pedig erkölcsi alapja a szeíd, jól fundált tőke. A Vígszínház vállalkozói ügyes, élelmes üzletemberek voltak, hasznát is látták. De hasznát látta a magyar irodalom, a magyar színművészet és általuk a magyar kultúra is. Mert a magyar kultúra attól ugyan nem gazdagodott volna, ha a színház a legeszményibb programm pontos megtartásával tönkre megy. A jubileumi napok küszöbén a Vigaszínház gazdát cserélt. Bizton hisszük, hogy az új tulajdonosok, akik verzátus kereskedők,be fogják látni, hogy akkor gyümölcsöztetik legdúsabban tőkéjüket, ha az első huszonöt esztendő nyomán haladnak. Ha jó magyar írókkal és jó magyar színészekkel dolgoznak. Ha nem áldozsik idegen isteneknek ebben a csarnokban, ahol eddig a magyar művészet, a magyar érzés, a magyar ízlés és a magyar stílus virágzott. A triu SZERKESZTŐSÉG KIADÓHIVATAL: Erzsébet körút 18 szám TELEFON: József52-30, 62-31, 62-32 Nyomdai telefon József 71-15. Feleség szerkesztő: József 62—36 Kiadóhivatal Wienben, I.. Kohlmarkt 7. Hegedűs Qsrffetalék emelésre szólítja fel Kéri a tőzsde rendbehozását A titkos tartalékok megadóztatása Az őrlési adó fele a munkásoké (Lak tudósifjúflftól.) Az érdekképviseletek nlakszombati konferenciáján dr. Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter hosszasan vázolta a közeljövő feladatait. Miután az érdekképviseletek a hadikölcsön-érdekeltek részéről súlyos aggodalmakat juttattak el hozzá, hajlandó az állami kölcsönökre vonatkozó javaslat9. és 10. szakaszait újból megvizsgálni. A Pénzügyi Tanács van hivatva ezekben a kérdésekben dönteni, a tanács döntését szerdán fogja nyilvánosságra hozni. A kormány szabad budgetvitát fog engedélyezni, amely kedden kezdődik és remélhetően pünkösdig az általános vita befejeződik. Ennek befejezte után hat kisebb javaslat kerül tárgyalásra. De a forgalmi adóval is végezni akar, mert a forgalmi adók nélkül rendes budardet nem lehet csinálni. Felhívja az érdekeltségeket, hogy két kérdést tanulmányozzanak: az egyik a tőzsde rendbehozása. Ebből a célból az osztalékokat emelni kell, hogy pedig az osztalékokat emelhessék, hajlandó a hadinyereségadót törölni, ha a vállalatok részben titkos tartalékaikat megadóztatásra ajánlják fel, részben pedig a hadinyereségadó helyett magasabb pótlékot fizetnek a vállalati adó után. Felhívja az érdekeltségeket arra is,hogy tanulmányozzák azt, hogy miután a forgalmi adó a III. osztályú kereseti adóval összeférhetetlen, miként lehet az arra alapított jövedelemforrásokat kielégíteni. A pénzügyminiszter célja az, hogy a tiszta jövedelem- és vagyonadót az egyik oldalon mint szubjektív adót adhassa át az utódjának, a másik oldalon pedig a forgalmi adót, amely az esetleges jövedelmeket is megfogja. De a III. osztályú kereseti adó, amely egyesíti magában a jövedelmi és a hozadéki adó összes rossz tulajdonságait, nem lehet fizetni. Szükséges" természetesen " a községi adózás reformja is, mert hiába jó az állami adóztatás, ha a községi adóztatás igazságtalan. Ez okból át akarja adni a 111. osztályú kereseti adót a községeknek, hogy abból a községi háztartási kiadásokat fedezhessék. A forgalmi adóból nem engedhet semmi körülmények között, erre szükség van és el'elki is az állam deficittel küszködnék. Egyes körökben azt mondják, hogy ennek a javaslatnak a célja az ellátatlanok szükségletének fedezése és az ipari munkásokat nem tekinti ezekhez tartozóknak. Ez óriási tévedés, mert a javaslat a szükséglet felét az ipari munkásoknak szánja. A fő célja az ellátatlanok fogalmának kiküszöbölése; az állam nem konviktus, de amíg ellátatlanok vannak, a többiek kell hogy fedezzük azok szükségleteit. A forgalmi adó lehet igazságtalan, de igazságosabb, mint az a, adó, amely negatíve maximált árakkal sújtja a termelőket. Ugyanaz a gondolat vezeti őt, mint a hadiváltságinál, ahol a felmentettek tartják el a rokkantakat. Lesz fogyatékossága a forgalmi adónak, de a porosz jövedelmi adónak és a kataszternek, amelyek ma olyan tökéletesek, első formájuk is nagyon hiányos volt és az idő a hibákat megszünteti. Ezután az őrlési adóra nézve jelezte, hogy e tekintetben javaslatait teljesen átdolgozza. A mai értekezlet az állatforgalmi adóval és az általános forgalmi adóval foglalkozott. A 3%-os állatforgalmi adót az OMGE részéről Marta Árpád, a főváros részéről Folkusházy Lajos alpolgármester kifogásolta; velük szemben Varga Imre közigazgatási bíró, a javaslat készítője kifejtette, hogy az adótételből nem lehet engedni, miután a három százalék fejében a mezőgazdaság eggyéb termékei adómentesek. Az általános forgalmi adó egyes részleteit is kifogásolta az érdekeltség. Mátyás Jenő kifejtette a bélyeggel tdó adózás lehetőségét, amire Varga Imree közigazgatási bíró közölte, hogy a pénzüfiminiszter hajlandó az erre vonatkozó javasmot elfogadni. I-V-