Pesti Napló, 1923. augusztus (74. évfolyam, 171–195. szám)

1923-08-01 / 171. szám

Budapest, 1923 74. évfolyam 171. Szám / jfpg soprona Szerda, augusztus 1 SZERKESZTŐSÉG, KIADÓH­IVATAL: Erzsébet körút 18. szám. TELEFON : József 62-30, 62-31, 62-32 Felelős szerkesztő: József 62—36. Szerkesztőség Bécsbeni I., Kohlmarkt 7. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy hóra . . . . . 4000 K Negyedévre. . . . 12000 K Egyes szám ára: Budapes­tien, vidéken és a pálya­udvarokon 120 K Vasárnap 150 K Egyes szám­aira Ausztriában hétköznap 1500, vasárnap 2000 osztrák korona. A forró h­ása A hivatalos lap mai számában meg­jelent az a kormányrendelet, amely az ál­lami és vármegyei tisztviselők illetményeit szabályozza. Ezt a kormányrendeletet nem a korona romlása hívta életre, hanem az a hosszú esztendők óta tartó nyomorúság, amely a háború és a forradalmak alatt be­következett gazdasági válságok folytán el­sősorban a köztisztviselők társadalmát súj­totta. Régen vajúdó kérdése volt ez Csonka-Magyarországnak, amelyet a meg­szállás napjaiban elleptek a menekült hi­vatalnokok és íróasztal íróasztalra torló­dott. Sok volt a hivatalnok és kevés volt a fizetés. A kérdés megoldása igen egyszerű­nek látszott: csökkenteni kellett a hivatal­nokok létszámát és fel kellett emelni a fize­téseket. Ami eddig az állami és vármegyei tisztviselők és egyéb alkalmazottak fizeté­sének felemelése körül történt, nem sokat segített az a hivatalnoki nyomorúságon, mert rendesen elkésve érkezett. A mostani fizetésrendezés már komoly haladást jelent a köztisztviselői fizetésren­dezés megoldásaként. Tulajdonképpen át­térés az indexrendszerre, mert hiszen a mi­nisztertanács úgy határozott, hogy a kö­vetkező hónapok fizetéseit mindig az előző hónap utolsó napjainak árviszonyai szerint állapítják meg. Gróf Bethlen István miniszterelnök ma délelőtt fogadta a Szakszervezeti Ta­nács küldöttségét, amely rámutatott arra a rettenetes nyomorra, amelyben a munkás­osztály él és felhívta a miniszterelnök figyelmét, hogy amennyiben a kormány nem fog törekedni a kishivatalnokok és munkások fizetésének és megélhetési lehe­tőségének rendezésére, be fog következni a kivándorlás, amely a magyar ipar fennál­lását veszélyezteti. A miniszterelnök vá­laszában kijelentette, hogy a kormány min­den eszközével és erélyével meg akarja ol­dani a magyar társadalomnak ezt a rend­kívül súlyos problémáját, aggályai vannak azonban a memorandumban említett index­rendszer behozatala ellen, mert attól fél, hogy az indexrendszer magával fogja hozni a korona leromlásának meggyorsulását. Ha most összehasonlítjuk a hivatalos lap mai számában megjelent kormányren­deletet és a m­inisztertanács állásfoglalását, gróf Bethlen István miniszterelnök vála­szával, azt látjuk, hogy a kormány hiába védekezik az indexrendszer gondolata el­len, mert ha formailag nem is, lényegileg már az indexrendszer útján halad. Csak kerülgeti, mint macska a forró kását. Így vagyunk a magyar élet legtöbb problémájával. Ez történt a lakáskérdés, a devizakérdés és még sok minden egyéb megoldása körül. Ha idejében tapogatód­zás és túlságos körültekintés nélkül a dol­gok közepébe vágtak volna bele, ha ideje­korán meglátták volna minden kérdésnek a­zt a lényegét, amelyre a változott idők pa­rancsolva mutattak rá, akkor sok vergő­dést, sok nehézséget ugrásszerűen tudtak volna elkerülni. Ehez azonban legalább is az kellett volna, hogy minden gazdasági válság megítélésénél, amelyek az utóbbi esztendőkben mint kísérteties természeti tünemények váltakoztak, nemcsak a ma­gyarság, de úgyszólván egész Európa éle­tében, ne a politika legyen az irányadó, amelyeknek szempontjai sohasem lehetnek sem józanok, sem elfogulatlanok. E retten­tően súlyos időkben pedig tiszta fej, tiszta rész, logika és matematika erői szükségesek a legfontosabb kérdések megoldásánál. Váratlan az inc­eiimitási Javaslat­omM Az ellenék nagy megütközéssel fogadta az adóvalorizációs javaslat beterjesztését (Saját tudósítónktól.) A csaknem egy hó­napja folyó indemnitási vita alatt a képvise­lők példátlan tömegét ontották a határozati javaslatoknak. Ezeket a javaslatokat ma vette sorra a nemzetgyűlés és azoknak túlnyomó többségét elvetette. E javaslatok szürke töme­gében érdeklődést keltettek ,a numerus clau­sus eltörléséről szóló szocialista indítvány, ja­vaslatok, melyek a Károlyi-kormány vád alá helyezéséről szóltak, a választói törvény meg­alkotásáról, a birtoknovella sürgős beterjeszté­séről, amely utóbbit különben a földmívelés­ügyi miniszter meg is ígért. A na­p izgalmasabb eseménye az ülés vé­gére maradt. Ugyanis az előadó új szakaszt javasolt és ebbe a szakaszba van belefoglalva a jövedelmi és vagyonadó ötszörös, illetve hu­szonötszörös fölemelése. Az ellenzék puccszerű akciót lát abban, h­ogy ezt a szakaszt csak most nyújtják be, s így a Háznak nem adtak módot arra, hogy azzal az általános vita folyamán foglalkozzék. Már most az új szakasz a pénz­ügyi bizottság elé kerül, ahol kétségtelenül nagy vita lesz róla. Ugyancsak heves vita vár­ható erről a nemzetgyűlésben is. A­z új szakasz eloszlatja azt a reménységet, hogy a Ház még ezen a héten végezni tudna az indemnitással. A délelőtti Illés - vita mai napja nagyszabású és terjedelmes házszabályvitával kezdődött, arról, hogy a zárlap jogán beszélő képviselők csak a saját határozati ja­vaslataikról szólhatnak-e, vagy egyébről is. Ennek a vitának az elintézése után beszélt a maga határozati javaslatához Szakács Andor, majd Dénes István, mire a Ház az indemnitási törvényjavaslatot álta­lánosságban elfogadta. A délutáni ülés A nemzetgyűlés délutáni ülésén is Huszár Ká­roly elnöklésével a benyújtott határozati javasla­tokkal foglalkozott. A nemzetgyűlés gyors egymás­utánban végzett ezekkel és alig egy-két javaslat­nak kegyelmezett. A kormány tagjai, akik vala­mennyien megjelentek a délutáni ülésen, egymás­után álltak fel és a javaslatok elutasítását kérték. Gieswein Sándor határozati javaslata a párbaj szigorú büntetését és a becsület hathatósabb védel­mét követelte. Nagy Emil igazság­ügyminiszter kijelentette, hogy a javaslatot nem fogadja el, mert nem tartja alkalmas módnak, hogy a parlament ezzel a kér­déssel a javaslattal kapcsolatban foglalkozzék. A maga részéről mint miniszter is kijelenti, hogy a becsület a törvényben annyira nincs megvédel­mezve, hogyha öt becsületében megsértenék, maga is kénytele­n lenne elégtételt kérni. Az orvoslás módja azon az úton van, amelyre maga is rálépett s a lapokban már meg is jelent annak a javaslat­nak az ismertetése, amellyel a becsületet akarja megvédeni. Ha a becsület meg van védve, megszű­nik a párbaj. (Általános helyeslés.) A javaslatnak a célja az, hogyha valakit megbántanak, az mehessen a bíróság elé s ha igaza van, ott ünnepies formá­ban olyan elégtételt kapjon, hogy az a párbajt fö­löslegessé tegye. — Sőt én annyira megyek javaslatomban, — folytatta — hogy egyenesen becsületvédő bíróságot akarok fölállítani, amely a komplikáltabb esetek­ben ítélkezik. Ennyire foglalkozom azzal a kérdés­sel, miképpen lehessen a párbajmániát kiirtani. Azt hiszem én vagyok a helyes úton és ezért kérem a javaslat elutasítását. A Ház Giesswein javaslatát elvetette. Szík­­e­ előtt beterjesztik a birtoknovellát Baross János javaslata azt kívánja, hogy a Ház még a nyári szünet előtt terjessze be a földreform­novellát. Nagyatádi Szabó István földművelésügyi minisz­ter a javaslathoz hozzájárult, amire a Ház a javas­latot elfogadta. Szabó József több javaslatot nyújtott be. Az el­sőt a tanítók előlépéséről Klebelsberg miniszter fel­szólítása után visszavonta. A magántisztviselők és kereskedelmi alkalmazottak jogviszonyainak rende­zéséről és az állami üzemek munkája­inak illetmé­nyéről szóló javaslatát a Ház TValko kereskedelmi miniszer, illetve Kállay pénzügymiioszlis­ indítvá­nyaira elvetette. Egy másik javaslatában, amely a fizikai és szellemi munkások életszínvonal­­ak eme­lése érdekében törvényjavaslatot sür­­­kar, Vinc képviselő név szerinti szavazást kért. Mivel az alá­írók közül csak tizenheten voltak jelen, egyszerű szavazással határoztak és Walkó kereskedelmi mi­­niszter felszólalása után a javaslatot elvetették. Cserty József határozati javaslatában az álta­lános, titkos, egyenlő s a nőkre is kiterjedő választó­jog törvényjavaslatát sürgette meg. Gróf Bethlen István miniszterelnök azért kérte a javaslat elutasítását, mert a nemzetgyűlésnek az ősszel sürgős dolgai lesznek és így ezzel a javaslat­tal nem foglalkozh­atik. A kormány azonban kellő időben elő fogja terjeszteni a választójogi javasla­tot. Méltóztassék a kormányra bízni azt az időpon­tot, —­ mondotta — amikor elő akarja terjeszteni a javaslatot, — felelte a zajongó ellenzéknek. Cserty József a földbirtokreform novellájának előterjesztéséről szóló javaslatát a földmívelési mi­niszter előző felszólalása következtében visszavonta, ellenben előterjesztette azt a javaslatot, amellyel a nagy pénzintézeteket rendeleti úton akarja meg­rendszabályoztatni, mivel állítólag alacsony kamat mellett kapott pénzt magas kamatra adnak ki. Rád­ay pénzügyminiszter a javaslat elutasítá­sát kéri, részben azért, mert ezt rendeleti úton nem lehet elintézni, másrészt a javaslat bankellenes be­állítása olyan, hogy nem volna kívánatos annak el­fogadása. A Ház a javaslatot elvetette. Homonnay Tivadar huszokilenc javalatának­ előterje­­tése következett ezután, amelyek mind­egyike a közalkalmazottak helyzetének javításáról szól. A határozati javaslatok egy része a megjelent új rendelet folytán tárgytalanná is vált, ezeket az előadó vissza is vonta. 7évetlas£:#e E^szovazzék a pénz&­tgsfminiszterG Homonnay Tivadar egyik határozati javaslatá­ban azt indítványozta, hogy a nemzetgyűlés arra utasítja a konsmányt, hogy "•/ «fcf •­ nyu­gdij­ • tisztviselők fizetését és nyugdíját, úgyszintén min­den járandóságukat azon a napon fizessék ki, amely napon ez őket megilleti. Kállay Tibor pénzügyminiszter kijelentette, hogy nincs észrevétele a javaslat ellen, miután neki is ugyanez az intenciója. A kormánypárton nem vették észre, hogy a pénz­ügyminiszter a javaslatot elfogadta és Homonnay Tivadarnak huszonnegyedik javaslatát is elvetet­ték, mint az előzőket.­­ Leszavazták a saját miniszterüket! — kiál­totta Szilágyi Lajos a kormánypártiak felé. A jobboldali ellentmondásokra Huszár Károly elnök sietett kijelenteni, hogy a Ház Homonnay ja­vaslatát nem fogadta el. Elfogadták Homonnaynak azt a javaslatát is, amelyben a tisztviselői szolgálati időbe a hadifogság beszámítását javasolta. Úgyszintén Kállay pénzügy­miniszter pártolására elfogadták azt a javaslatot is, amely a hivatalnokoktól a hivatalos órák betartását és a közönséggel, különösen pedig a nyugdíjasokkal szemben nagyobb előzékenységet követel. Homonnay legutolsó javaslata azt kívánta, hogy a tisztviselői pragmatik­át ez év december elsejéig terjesszék elő. Kállay pénzügyminiszter kijelentette, hogy sürgős­nek tartja ő is a pragmatikát, de megjegyzi, hogy ennek a megalkotását már 1876 óta várják. Meg­ígéri, hogy sietni fog az előterjesztéssel. Östör József a gyámtörvény korszerű reformjá­ról kíván törvényjavaslatot és addig is a belügy­minisztertől intézkedést arra, hogy a gyámoltak és gondnokoltak készpénze ne értéktelenedjék el a gyámhatóság kezén. Rakovszky Iván belügyminiszter bejelenti, hogy mindkét kérdésben megtörténtek az intézkedések. Ezért kéri a javaslat elutasítását, mire a Ház a javaslatot el­­s vetette. Revszteálták a SzSztisztviselők t­árisetéktagranc­ szásán Gaál Gasztonnak azt a határozati javaslatát ol­vasták fel azután, amelyet a tisztviselők összefér­hetetlenségéről terjesztett be. Ez a következő: — Mondja ki a nemzetgyűlés, hogy a köztiszt­viselők mellékfoglalkozása tekintetében kifejlődött és a legutóbbi években óriási mértékben elburján­zott gyakorlatot helyteleníti, azt 1­ pénzügyminisz­teri intézkedésben és a szolgálati szabályzatban le­fektetett helyes és tiszta elveknek szellemével, de a közérdekkel is merőben ellentétesnek jelenti ki. Felhívja a kormányt, hogy a köztisztviselők mellék­foglalkozásának kérdését minden ,,minissztérium sa­ját ügykörében sürgősen felülvizsgálat alá vegye,­­ az összes jelenleg fennálló mellékfoglalkozásokról név és állás kitüntetése mellett kimutatást állítson össze és ezt terjessze a nemzetgyűlés elé. Felhívja a kormányt arra, hogy e tekintetben javaslatot ter­jesszen elő, mert az e téren fennálló jogos aggodal­mának megszüntetését ennek a visszás állapotnak

Next