Pesti Napló, 1923. augusztus (74. évfolyam, 171–195. szám)
1923-08-01 / 171. szám
Budapest, 1923 74. évfolyam 171. Szám / jfpg soprona Szerda, augusztus 1 SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL: Erzsébet körút 18. szám. TELEFON : József 62-30, 62-31, 62-32 Felelős szerkesztő: József 62—36. Szerkesztőség Bécsbeni I., Kohlmarkt 7. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy hóra . . . . . 4000 K Negyedévre. . . . 12000 K Egyes szám ára: Budapestien, vidéken és a pályaudvarokon 120 K Vasárnap 150 K Egyes számaira Ausztriában hétköznap 1500, vasárnap 2000 osztrák korona. A forró hása A hivatalos lap mai számában megjelent az a kormányrendelet, amely az állami és vármegyei tisztviselők illetményeit szabályozza. Ezt a kormányrendeletet nem a korona romlása hívta életre, hanem az a hosszú esztendők óta tartó nyomorúság, amely a háború és a forradalmak alatt bekövetkezett gazdasági válságok folytán elsősorban a köztisztviselők társadalmát sújtotta. Régen vajúdó kérdése volt ez Csonka-Magyarországnak, amelyet a megszállás napjaiban elleptek a menekült hivatalnokok és íróasztal íróasztalra torlódott. Sok volt a hivatalnok és kevés volt a fizetés. A kérdés megoldása igen egyszerűnek látszott: csökkenteni kellett a hivatalnokok létszámát és fel kellett emelni a fizetéseket. Ami eddig az állami és vármegyei tisztviselők és egyéb alkalmazottak fizetésének felemelése körül történt, nem sokat segített az a hivatalnoki nyomorúságon, mert rendesen elkésve érkezett. A mostani fizetésrendezés már komoly haladást jelent a köztisztviselői fizetésrendezés megoldásaként. Tulajdonképpen áttérés az indexrendszerre, mert hiszen a minisztertanács úgy határozott, hogy a következő hónapok fizetéseit mindig az előző hónap utolsó napjainak árviszonyai szerint állapítják meg. Gróf Bethlen István miniszterelnök ma délelőtt fogadta a Szakszervezeti Tanács küldöttségét, amely rámutatott arra a rettenetes nyomorra, amelyben a munkásosztály él és felhívta a miniszterelnök figyelmét, hogy amennyiben a kormány nem fog törekedni a kishivatalnokok és munkások fizetésének és megélhetési lehetőségének rendezésére, be fog következni a kivándorlás, amely a magyar ipar fennállását veszélyezteti. A miniszterelnök válaszában kijelentette, hogy a kormány minden eszközével és erélyével meg akarja oldani a magyar társadalomnak ezt a rendkívül súlyos problémáját, aggályai vannak azonban a memorandumban említett indexrendszer behozatala ellen, mert attól fél, hogy az indexrendszer magával fogja hozni a korona leromlásának meggyorsulását. Ha most összehasonlítjuk a hivatalos lap mai számában megjelent kormányrendeletet és a minisztertanács állásfoglalását, gróf Bethlen István miniszterelnök válaszával, azt látjuk, hogy a kormány hiába védekezik az indexrendszer gondolata ellen, mert ha formailag nem is, lényegileg már az indexrendszer útján halad. Csak kerülgeti, mint macska a forró kását. Így vagyunk a magyar élet legtöbb problémájával. Ez történt a lakáskérdés, a devizakérdés és még sok minden egyéb megoldása körül. Ha idejében tapogatódzás és túlságos körültekintés nélkül a dolgok közepébe vágtak volna bele, ha idejekorán meglátták volna minden kérdésnek azt a lényegét, amelyre a változott idők parancsolva mutattak rá, akkor sok vergődést, sok nehézséget ugrásszerűen tudtak volna elkerülni. Ehez azonban legalább is az kellett volna, hogy minden gazdasági válság megítélésénél, amelyek az utóbbi esztendőkben mint kísérteties természeti tünemények váltakoztak, nemcsak a magyarság, de úgyszólván egész Európa életében, ne a politika legyen az irányadó, amelyeknek szempontjai sohasem lehetnek sem józanok, sem elfogulatlanok. E rettentően súlyos időkben pedig tiszta fej, tiszta rész, logika és matematika erői szükségesek a legfontosabb kérdések megoldásánál. Váratlan az inceiimitási JavaslatomM Az ellenék nagy megütközéssel fogadta az adóvalorizációs javaslat beterjesztését (Saját tudósítónktól.) A csaknem egy hónapja folyó indemnitási vita alatt a képviselők példátlan tömegét ontották a határozati javaslatoknak. Ezeket a javaslatokat ma vette sorra a nemzetgyűlés és azoknak túlnyomó többségét elvetette. E javaslatok szürke tömegében érdeklődést keltettek ,a numerus clausus eltörléséről szóló szocialista indítvány, javaslatok, melyek a Károlyi-kormány vád alá helyezéséről szóltak, a választói törvény megalkotásáról, a birtoknovella sürgős beterjesztéséről, amely utóbbit különben a földmívelésügyi miniszter meg is ígért. A nap izgalmasabb eseménye az ülés végére maradt. Ugyanis az előadó új szakaszt javasolt és ebbe a szakaszba van belefoglalva a jövedelmi és vagyonadó ötszörös, illetve huszonötszörös fölemelése. Az ellenzék puccszerű akciót lát abban, hogy ezt a szakaszt csak most nyújtják be, s így a Háznak nem adtak módot arra, hogy azzal az általános vita folyamán foglalkozzék. Már most az új szakasz a pénzügyi bizottság elé kerül, ahol kétségtelenül nagy vita lesz róla. Ugyancsak heves vita várható erről a nemzetgyűlésben is. Az új szakasz eloszlatja azt a reménységet, hogy a Ház még ezen a héten végezni tudna az indemnitással. A délelőtti Illés - vita mai napja nagyszabású és terjedelmes házszabályvitával kezdődött, arról, hogy a zárlap jogán beszélő képviselők csak a saját határozati javaslataikról szólhatnak-e, vagy egyébről is. Ennek a vitának az elintézése után beszélt a maga határozati javaslatához Szakács Andor, majd Dénes István, mire a Ház az indemnitási törvényjavaslatot általánosságban elfogadta. A délutáni ülés A nemzetgyűlés délutáni ülésén is Huszár Károly elnöklésével a benyújtott határozati javaslatokkal foglalkozott. A nemzetgyűlés gyors egymásutánban végzett ezekkel és alig egy-két javaslatnak kegyelmezett. A kormány tagjai, akik valamennyien megjelentek a délutáni ülésen, egymásután álltak fel és a javaslatok elutasítását kérték. Gieswein Sándor határozati javaslata a párbaj szigorú büntetését és a becsület hathatósabb védelmét követelte. Nagy Emil igazságügyminiszter kijelentette, hogy a javaslatot nem fogadja el, mert nem tartja alkalmas módnak, hogy a parlament ezzel a kérdéssel a javaslattal kapcsolatban foglalkozzék. A maga részéről mint miniszter is kijelenti, hogy a becsület a törvényben annyira nincs megvédelmezve, hogyha öt becsületében megsértenék, maga is kénytelen lenne elégtételt kérni. Az orvoslás módja azon az úton van, amelyre maga is rálépett s a lapokban már meg is jelent annak a javaslatnak az ismertetése, amellyel a becsületet akarja megvédeni. Ha a becsület meg van védve, megszűnik a párbaj. (Általános helyeslés.) A javaslatnak a célja az, hogyha valakit megbántanak, az mehessen a bíróság elé s ha igaza van, ott ünnepies formában olyan elégtételt kapjon, hogy az a párbajt fölöslegessé tegye. — Sőt én annyira megyek javaslatomban, — folytatta — hogy egyenesen becsületvédő bíróságot akarok fölállítani, amely a komplikáltabb esetekben ítélkezik. Ennyire foglalkozom azzal a kérdéssel, miképpen lehessen a párbajmániát kiirtani. Azt hiszem én vagyok a helyes úton és ezért kérem a javaslat elutasítását. A Ház Giesswein javaslatát elvetette. Szíke előtt beterjesztik a birtoknovellát Baross János javaslata azt kívánja, hogy a Ház még a nyári szünet előtt terjessze be a földreformnovellát. Nagyatádi Szabó István földművelésügyi miniszter a javaslathoz hozzájárult, amire a Ház a javaslatot elfogadta. Szabó József több javaslatot nyújtott be. Az elsőt a tanítók előlépéséről Klebelsberg miniszter felszólítása után visszavonta. A magántisztviselők és kereskedelmi alkalmazottak jogviszonyainak rendezéséről és az állami üzemek munkájainak illetményéről szóló javaslatát a Ház TValko kereskedelmi miniszer, illetve Kállay pénzügymiioszlis indítványaira elvetette. Egy másik javaslatában, amely a fizikai és szellemi munkások életszínvonalak emelése érdekében törvényjavaslatot sürkar, Vinc képviselő név szerinti szavazást kért. Mivel az aláírók közül csak tizenheten voltak jelen, egyszerű szavazással határoztak és Walkó kereskedelmi miniszter felszólalása után a javaslatot elvetették. Cserty József határozati javaslatában az általános, titkos, egyenlő s a nőkre is kiterjedő választójog törvényjavaslatát sürgette meg. Gróf Bethlen István miniszterelnök azért kérte a javaslat elutasítását, mert a nemzetgyűlésnek az ősszel sürgős dolgai lesznek és így ezzel a javaslattal nem foglalkozhatik. A kormány azonban kellő időben elő fogja terjeszteni a választójogi javaslatot. Méltóztassék a kormányra bízni azt az időpontot, — mondotta — amikor elő akarja terjeszteni a javaslatot, — felelte a zajongó ellenzéknek. Cserty József a földbirtokreform novellájának előterjesztéséről szóló javaslatát a földmívelési miniszter előző felszólalása következtében visszavonta, ellenben előterjesztette azt a javaslatot, amellyel a nagy pénzintézeteket rendeleti úton akarja megrendszabályoztatni, mivel állítólag alacsony kamat mellett kapott pénzt magas kamatra adnak ki. Ráday pénzügyminiszter a javaslat elutasítását kéri, részben azért, mert ezt rendeleti úton nem lehet elintézni, másrészt a javaslat bankellenes beállítása olyan, hogy nem volna kívánatos annak elfogadása. A Ház a javaslatot elvetette. Homonnay Tivadar huszokilenc javalatának előterjetése következett ezután, amelyek mindegyike a közalkalmazottak helyzetének javításáról szól. A határozati javaslatok egy része a megjelent új rendelet folytán tárgytalanná is vált, ezeket az előadó vissza is vonta. 7évetlas£:#e E^szovazzék a pénz&tgsfminiszterG Homonnay Tivadar egyik határozati javaslatában azt indítványozta, hogy a nemzetgyűlés arra utasítja a konsmányt, hogy "•/ «fcf • nyugdij • tisztviselők fizetését és nyugdíját, úgyszintén minden járandóságukat azon a napon fizessék ki, amely napon ez őket megilleti. Kállay Tibor pénzügyminiszter kijelentette, hogy nincs észrevétele a javaslat ellen, miután neki is ugyanez az intenciója. A kormánypárton nem vették észre, hogy a pénzügyminiszter a javaslatot elfogadta és Homonnay Tivadarnak huszonnegyedik javaslatát is elvetették, mint az előzőket. Leszavazták a saját miniszterüket! — kiáltotta Szilágyi Lajos a kormánypártiak felé. A jobboldali ellentmondásokra Huszár Károly elnök sietett kijelenteni, hogy a Ház Homonnay javaslatát nem fogadta el. Elfogadták Homonnaynak azt a javaslatát is, amelyben a tisztviselői szolgálati időbe a hadifogság beszámítását javasolta. Úgyszintén Kállay pénzügyminiszter pártolására elfogadták azt a javaslatot is, amely a hivatalnokoktól a hivatalos órák betartását és a közönséggel, különösen pedig a nyugdíjasokkal szemben nagyobb előzékenységet követel. Homonnay legutolsó javaslata azt kívánta, hogy a tisztviselői pragmatikát ez év december elsejéig terjesszék elő. Kállay pénzügyminiszter kijelentette, hogy sürgősnek tartja ő is a pragmatikát, de megjegyzi, hogy ennek a megalkotását már 1876 óta várják. Megígéri, hogy sietni fog az előterjesztéssel. Östör József a gyámtörvény korszerű reformjáról kíván törvényjavaslatot és addig is a belügyminisztertől intézkedést arra, hogy a gyámoltak és gondnokoltak készpénze ne értéktelenedjék el a gyámhatóság kezén. Rakovszky Iván belügyminiszter bejelenti, hogy mindkét kérdésben megtörténtek az intézkedések. Ezért kéri a javaslat elutasítását, mire a Ház a javaslatot els vetette. Revszteálták a SzSztisztviselők tárisetéktagranc szásán Gaál Gasztonnak azt a határozati javaslatát olvasták fel azután, amelyet a tisztviselők összeférhetetlenségéről terjesztett be. Ez a következő: — Mondja ki a nemzetgyűlés, hogy a köztisztviselők mellékfoglalkozása tekintetében kifejlődött és a legutóbbi években óriási mértékben elburjánzott gyakorlatot helyteleníti, azt 1 pénzügyminiszteri intézkedésben és a szolgálati szabályzatban lefektetett helyes és tiszta elveknek szellemével, de a közérdekkel is merőben ellentétesnek jelenti ki. Felhívja a kormányt, hogy a köztisztviselők mellékfoglalkozásának kérdését minden ,,minissztérium saját ügykörében sürgősen felülvizsgálat alá vegye, az összes jelenleg fennálló mellékfoglalkozásokról név és állás kitüntetése mellett kimutatást állítson össze és ezt terjessze a nemzetgyűlés elé. Felhívja a kormányt arra, hogy e tekintetben javaslatot terjesszen elő, mert az e téren fennálló jogos aggodalmának megszüntetését ennek a visszás állapotnak