Pesti Napló, 1923. november (74. évfolyam, 248–271. szám)

1923-11-03 / 248. szám

iBudapest, 1923 74. évfolyam 248. szám ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy hóra .„*., 7000 K ^Negyedévre .... 20000 K Egyes szám ára: Budapes­ten, vidéken és a pálya­udvarokon 350 K Vasárnap 400 K J Egyes szám ára Ausztriában hétköznap és vasárnap 200? osztrák korona.­­ I a f ÁTVL íí i- J&a 3 SO &®va ®mot Szombat, november 3 A véres kerekek­­ Alig hisszük, hogy van még a világnak egyetlen fővárosa, amelyben a statisztika szerint több villamosbaleset történne, mint Budapesten. Azzal sem igen mentegethetik a dolgot, hogy ezt a véres statisztikát a ma­gyar főváros csupán a mai időknek köszön­heti, mert már békében is annyi villamos­szerencsétlenség gyűlt össze néha egy-egy napra, hogy a sajtó időnkint fájdalmasan felkiáltott. Ennek a mostani jajkiáltásunk­nak azonban mégis mélyebb okai vannak. Az emberek részegen járnak az óceán.­­Valami tompa részegség ez, amely a látás és hallás szerveit bénítja, valami fásultság, s az élettel való nemtörődömség, mély gon­dolatokba merülés és szinte beteges szóra­kozottság. Minden ember úgy hordozza ma­gával az élet gondjait, mint a teherhordó, akinek vállát szörnyű nehéz zsákokkal rak­ták meg. * Távol áll tőlünk a gondolat, hogy va­lami eszmei mentőakciót indítsunk a gon­datlan villamoskalauzok ellen, akiknek hi­bájából vagy mulasztásából az utóbbi na­pok tömeges katasztrófái származtak, de nem mehetünk el szótlanul annak a megál­lapítása mellett, hogy minden dolgozó em­ber tekintetében ott borong ennek a szeren­csétlen kornak az árnyéka, amely a legéle­sebb tekintetet is elfüggönyzi. Homályos a szeme azoknak is, akiket elgázolnak és ho­mályos azoké i­s akik gázolnak. Ez a megállapítás talán túlságosan teoretikusnak látszik, de gondoljunk csak arra, hogy például egy villamoskocsiveze­tő­nek mekkora önfegyelemre van szüksége. Ezt az önfegyelmet csak a szervezet teljes épsége biztosíthatja. Rúgva és robogva megy az uccák forgatagában a villamos és­­életveszélyes kerekeit annak a két emberi kéznek idegei irányítják, amely egy fáradt ember agyvelejével tart összeköttetést. Az egyik ököl a csengőn, a másik a féken. Két­­élettelen szerszám mindegyik, ha nem egy tiszta, biztos és tökéletesen fegyelmezett agyvelő igazgatja őket. Ismételjük: konkrét esetekben ez sem­mi esetre sem lehet mentség, még kevésbé büntetőjogi mentség a gyilkos villamosok vezetői számára. Ez a megállapítás csupán a kor levegőjét és fáradságát jelenti, me­lyet a napi események krónikása mindun­talan felfedez az élet legkülönbözőbb meg­nyilvánulásaiban. Kétségtelen, hogy a dolgokon sürgő­sen segíteni kell Az első kérdés, hol keres­sük a bűnöst és kit vagy kiket tegyünk fe­lelőssé. Bűnösek a gondatlan kocsivezetők és bűnös maga a közönség, a pesti közön­ség, ahol a­ pesti jelző egy egészen külön minősítést jelent. És bűnös mindenesetre a villamostársaság, amelynek ügyrendje és szelleme mindenesetre sürgős revízióra szo­rul. Bűnös mindenki, aki közvetve vagy közvetlenül, akár cselekvő, akár szenv­edő részese a katasztrófának. Fegyelmezze magát, elsősorban a kö­zönség. És fegyelmezze alkalmazottait a villamostársaság, amennyiben a szolgálati fegyelem meglazulása az oka a szerencsét­lenségnek. Erre a kétoldali fegyelmezett­ségre igen nagy mértékben szükség van, mert ha ez így megy tovább, a statisztika napról-napra véresebb számokat, fog fel­írni a napi események krónikájára, szük­ség van az önmagunk teljes és szigorú fe­lelősségrevonására, mert sajnos a harma­dik bűnöst nem vonhatjuk felelősségre. Ez a harmadik bűnös e fáradt ideg-beteg kor, amelyben élünk. 10?19Hvv­p SZERKESZTŐSÉG» Rákóczi út 64. szám. KI­ADÓHIVATAL», Erzsébet körútt 18—20. sz. TELEFON: József 62-30, 62-31,62-36 Felelős szerk.: J. 62—36». Szerkesztőség Bécsben* I., Kohhwarkt 7. A havéiü nácidemokrata minisztar kilépett » v&ém®t Ssirodalmi kormáttsfBrö­­ FSIbomroH a polgári és szocialista pártok nagykoalíciója Berlin, november 2. (A Pesti Napló tudósítójától) A szövetkezeti pártok vezetői között foly­tatott tárgyalások a mai napon meghiúsultak, mert a szociáldemokratáknak a katonai os­tromállapot megszüntetésére és a Bajorország elleni eljárásra irányuló követelései dolgában nem sikerült megegyezést létesíteni. A német néppárt elutasította a demokratáknak és a centrumpártiaknak közvetítő javaslatát, hogy a pártok valami kompromisszumban állapod­janak meg és ez az elutasító magatartás azután döntő befolyással volt a birodalmi kormány sorsára. Ezzel bekövetkezett a kor­mány­nak és a többségi koalíciónak a válsága. A betegségéből fölépült Stresemann biro­dalmi kancellár elnöklete alatt három órán át tartó minisztertanács is elutasította a szociál­demokraták követeléseit. A minisztertanácsban a szociáldemokrata miniszterek még egyszer kísérletet tettek arra, hogy bebizonyítsák kö­veteléseik szükségességét és mindenek előtt rámutattak arra a veszélyre, amely az Észak-Bajorországban gyülekező jobboldali harci szervezetek részéről fenyeget. A miniszterta­nácsban a demokrata Cser, birodalmi közleke­désügyi miniszter rendkívüli módon azon fá­radozott,­ hogy kiegyenlítse az ellentéteket. A kabinet többsége azonban a szociáldemokrata követelések teljesítése ellen döntött. Maga Stresemann kancellár és Gessler birodalmi honvédelmi miniszter jelentette ki teljesen le­hetetlennek a jelen pillanatban a katonai os­tromállapot megszüntetésére vonatkozó köve­telést. . ._•... •­­ A m­inisztertanács befejezése utá­­ a kan­cellár Wels, Mülller Hartman, D­wann és Breitscheld szociáldemokrata vezéreket fo­gadta és elfogadhatatlannak jelentette ki kö­veteléseiket, mind elvi, mind pedig tárgyi okokból. Az elvi ok az, hogy a birodalmi kor­mány nem teheti ki magát annak a szemrehá­nyásnak, hogy politikáját egyetlen párt köve­telései szerint szabja meg és mindenek előtt nem akarja azt a látszatot kelteni, hogy szó­» p áldemokrata nyomás alatt jár el Bajorországi ellen. A birodalmi kancellár kifejezést adott annak a­ nézetének is, hogy az ilyen eljárás a belpolitikai válságot helyrehozhatatlanul ki­élesítené. Tárgyi okokból azért jelentette ki lehetetlennek a katonai " ostromállapot meg-"­szüntetését, mert figyelemmel kell lenni a kom­munisták által okozott nehézségekre Szászor­szágban és a bajorországi jobboldali harci­­szervezeteknek a szociáldemokraták szerint is súlyos veszélyt magában rejtő gyülekezéseire. Stresemann közlése után a szociáldemo­krata pártvezérek parlamenti csoportjuk ülé­sére mentek, ahol Müller Sierman jelentést tett­ a kancellárral folytatott tárgyalásokról. Mül­ler kijelentette, hogy kilátástalannak bizonyul minden fáradozás, hogy a dolgok mostani stá­diumában elkerüljék a szakítást a­ kormánnyal. Müller beszámolt a birodalmi kormány maga­tartásáról, majd Sollmann belügyminiszter fej­tegette a politikai helyzetet. A pártfrakció ülé­sén csupán rövid vita folyt. Egyetlen hang sem emelkedett amellett, hogy a szociáldemokraták továbbra is megmaradjanak a koalícióban. Az értekezlet óriási többséggel, 110 szavazattal 17, ellenében, elhatározta, hogy visszahívja a kor­mányban helyet foglaló három szociáldemo­krata minisztert. Este hat órakor a párt miniszterei, Soll­mann belügyminiszter, Radbruch igazságügy­miniszter és Schmidt újjáépítési miniszter, Stresemann kancellárhoz ment és­ bejelentette neki hogy lemond állásáról. Étel feje vizes után még az esti órákban a szociáldemokrata miniszterek­­ kiválása után fentm maradó csonka kormány minisztertanácsot tartott, amelyen elhatározta hogy a kormány­zati teendőket további intézkedésig ellátja. Még a késő esti órákban Stresemann biro­dalmi kancellár a birodalmi elnökhöz ment hogy jelentést tegyen a kormányválságról. (77 ) SSu­essmanre­sseflag fSS oszlatja a so­rificiai me­ggyértést Berlin, november 2. (A Pesti Napló tudósítójától.) Még nem bizonyos, hogy Streseman­n biro­­dalmi kancellár a szociáldemokrata miniszterek lemondása után mire határozza el magát. Fön­forog annak a lehetősége, hogy a kancellár kísér­letet tesz az úgy­ne­vezett kis­koalícióval, vagyis a kormányt, támogató három polgári párttal való kormányzásra és igyekezni fog a birodalmi gyűlésen magának esetről-esetre többséget biz­tosítani. Ha ez a kísérlete meghiúsul, akkor Stresemann feloszlatja a birodalmi gyűlést és új választásokat rendel el. A szociáldemokrata miniszterek kilépése a kormányból hatással lesz a porosz koalíciós kormányra is. Valószínűnek tartják, hogy a porosz kormányból is kiválnak a szociáldemo­krata párthoz tartozó miniszterek. A birodalmi gyűlés külügyi bizottságát hétfő délutánra hívták össze. A Reichstag tel­jes ülését november 7-ikén tartják meg. (II.) ib üteiE'rasáMjíváSságj &iStve8*ien­fiáises haeSägFrSt vesalaSte­ss fSBBsastBSRBsaásö' íÖFWst­ag Berlin, november 2. (A Pesti Napló tudósítójától.) A szociáldemokrata minisztereknek a St­re­semann-kormán­yból való kilépése azzal a kö­vetkezménnyel is jár, K­Og­y érvényét veszíti a tudvalevően nagy harcok árán megszavazott felhatalmazási törvény. A törvény rendelke­zései szerint hatálya csak addig tart, amíg a kormányban azoknak a pártoknak a képviselői ülnek, amelyekből a kormány a törvény meg­szavazásakor állott. Még ma éjjel, vagy holnap a kormánynak rendeleteket kellene kibocsá­tania, amelyekre azonban most hiányzik a fel­hatalmazása. Ezeket a rendeleteket nemcsak a gazdasági szakminisztereknek kell kihirdet­niök, hanem a birodalmi honvédelmi miniszter­nek is, mint a végrehajtó hatalom birtokosá­nak. Ha Stresemann birodalmi kancellár fogja a szociáldemokrata miniszterek kiválása követ­keztében szükségessé váló új kabinetet meg­alakítani, akkor ez már a harmadik egymás után következő Stresemann-kormány lesz. Ki­zártnak tartják, hogy a demokraták a német nemzetiekkel egy kabinetben foglaljanak he­lyett. (II.) A w©SS ííéKsí!©i 4räitär«!&es maghaota a iaswSaaäsl ewgetóéSyí Berlin, november 2. (A Pesti Napló tudósítójától) . Egy jobboldali pártállású lap azt a hírtt közölte, hogy a volt német trónörökös megér­kezett oelsi birtokára, illetékes helyen megcá­folják a hírt és kijelentik, hogy a volt trón­örök­ös még­ nem utazott el Vir­igenből. Igaz, azonban, hogy kérésére a birodalmi kormány beutazási és tartózkodási engedélyt adott neki. (II.) Siemerorsiásoa A sziparaSistát é s-QSsasissktal foglalják el Aachent Aachen, november 2. • (A Pesti Napló tudósítójától.) A tegnapról mára virradó éjjel Aachen­ben eszevettek, hogy a szeparatisták külső erő­sít­éseket kapnak, főleg Kreefeld irányából Ma, korán reggel a szeparatisták a városháza kör­nyezet­őrségekkel elzárták. Nyomban ezután tárgyalásokat kezdtek a városházát megszállva­tartó német rendőrcsapattal. A rendőrök eluta­síto­ttak­ a városháza átadására irányuló köve­telést, mire reggel hét órakor az elszakadási mozgalom hívei rohamot intéztek a városháza ellen. A rohamban résztvevők teherautókon és kozu­t, vasúti kocsikon vonultak fel a város­iast környező utcák­ból. Számuk mintegy kétezer volt. A városháza elé érve, fölrobban­tották a kapu­t és a szemben lévő épületekből amandá­lás alatt tartották az épületet. Délelőtt teltsz óra füle a szeparatisták egyik rohamozó osztagán­ak sikerült a városháza alsó helyisé­geibe behatolni. Ezt a helyiséget, éppen úgy, mint a városháza felső emeleteit a német rend­őrök hősiesen védelmezték, de végül tizenegy órakor mégis kénytelenek voltak a túlerőnek átengedni a városház egész épületét. (II.)

Next