Pesti Napló, 1924. április (75. évfolyam, 76–83. szám)

1924-04-01 / 76. szám

/ 1% 1/ ,y . Budapest, 1924 ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy hóra 30.000 K Negyedévre . . . 90.000 K Egyes szám ára: Budapes­ten, vidéken és a pálya­udvarokon 1500 K Vasárnap 2000 K Eure»­z im ára Ausztriában hétköznap és­ vasárnap 2000 osztrák korona. árts v r y7Sv»a 15Q0 korona í. T\ : rT £ , ' • 1 75. évfolyam 76.­ s^ ^ v í: ií • Kedd, április 1 ­ Az óriás bankjegy Észrevétlenül és minden feltűnést ke­rülve bevonult életünkbe a bankjegy, a nagy és tiszteletreméltó papiros, amelyen ez a mesebeli összeg áll. Egy millió ko­rona! Akármennyire süllyedtünk, bizony­bizony egy pillanatra mégis eláll a szív­verésünk, amikor kezünkbe vesszük a mil­liós bankjegyet, amelyre a békebeli krőzusi gazdagság számjegye van írva s amely még a mostani leromlott állapotunkban is félelmetes és tiszteletreméltó összeg. Leg­alább is azok számára, akiknek életszínvo­nala minden arany- és búzaparitáson alul maradt. Mert hiszen sokan vannak, akik­nek a milliós szám pénzben még mai érték­telensége mellett is elérhetetlen összeg. A milliós bankjegyre kétségtelenül szüksége volt a magyar kereskedelmi for­galomnak és eszünk ágában sincs tiltakozó szavunkat felemelni az új bankjegy ellen, amely a pillanatban sokkal több hiányt pó­tol, mint amennyi erkölcsi rombolást visz véghez a magyar papírpénzről alkotott tiszteletünkben. Mert annyit most, már a sarki hordár is konyít a nagyvilág pénz­ügyi tudományához, hogy minél nagyobb és magasabb számokkal jelennek meg a festékszagú új bankók, annál mélyebbre süllyedünk a romló pénz ingoványában. Pár esztendővel ezelőtt idegenszerű félelemmel gondoltunk Szovjet-Oroszországra, ahonnan hadifogoly véreink azt a csodálatos dolgot közölték velünk, hogy százezer rubelbe ke­rül egy szárított hering. Ma már a 20.000 koronás inggomb és egyéb csodabogarak között az egykori orosz hering, iránt is megszűnt a csodálatunk, különösen, ha arra gondolunk, hogy csak nemrégiben a német márka rohadó feloszlásából billiók és trilliók gőzei szálltak fel. A mi idegrend­szerünkön esztendők óta fokozatos gyötre­lemmel robog végig a lefelé zuhanó magyar korona. Kem­éljuk, hogy nagy püffenéssel itt végeszakad a gyötrelemnek, amikor asz­talunkra dobják az egymilliós bankjegyek csomagját. És az a hat nulla, amelyet a milliós bankjegy felmutat, talán kabalisz­tikus végállomása e sápadt nullák felvonu­lásának, melyek lassanként felhígították és elrohasztották a magyar gazdasági éle­tet. Mert valljuk be őszintén: undorral és rossz érzéssel vesszük kezünkbe ezt az új magyar óriás bankjegyet és valami olyat érzünk, mint hosszú kúra után a gyermek az utolsó kanál csukamáj-olajnál. Bevesz­szük, be kell vennünk, mert különben úgyis a nyeldeklőnkre öntik. De ez legyen az utolsó kanál orvosság! Az ország szervezete tiszta és egészséges táplálék után vágyik, amely megindítja ereiben az egészséges állapot ü­de és friss vérkeringését. Minden szép emlékünkkel vágyakozunk az egykrajcáros gyufa, a két­krajcáros zsemlye, a hatkrajcáros villamos­jegy és a nyolcforintos cipő után, mert el­fáradt a nyelvünk e rettentő számok ki­mondásába, melyekre m­indig felszisszen­tünk, akármilyen ürességet és értéktelen­séget takartak is a matematika toronyma­gasságú számai. A százezrek és milliók szegény gazdagságából visszavágyunk a két­filléresek és tízfilléresek gazdag sze­génységébe, ahol meglesz az a biztos érzé­sünk, hog­y máról holnapra nem fog kisza­ladni alólunk a föld. Most napról-napra szegényebbek leszünk, akkor legalább hol­nap is csak olyan szegények leszünk, mint amilyen ma voltunk. És a pénzügyi kon­szolidáció lehetőségének kamtjában remél­jük, hogy ez a vágyunk teljesedni fog. SZERKESZTŐSÉGI Rákóczi út 54. szám. KIADÓH­I­VATALII, Erzsébet körút 18—20. sz. TELEFON : József 62-30, 62-31, 62-32 Felelős szerk.: J. 92—36.1 Szerkesztőség Bécsben* I.„ Kohlmarkt ,7. sf ha a Franciaország nagylelkű lesz, s a biztosítóteljat megkapja Párizs. március 31. (A Pesti Napló külön tudósítójától) Az új Poincaré-korm­ány ma a kamarában és a szenátusban előterjesztette a programját tartalmazó nyilatkozatot. A kamarában maga Poincaré olvasta föl a deklarációt, amelyet a Ház meglehetősen ,"szí­vesen fogadott. Alig harminc képviselő ily cselt a felolvasás végén a kormányelnök fejtegetéseinek, a szenátusban pedig, ahol de Pray igazságü­gy minisz­ter olvasta föl a nyilatkozatot, semmiféle tetszés­nyilvánítás nem hangzott el. A nyilatkozat többek között ezeket­­azza: Az új kormány a köztársasági egység és neezeti egyetértés szellemében alakult meg. Hűséggel tömö­rült a miniszterelnök körül, hogy az elfogadó­ adó­javaslatokat végrehajtsa, az, országtól kívánt meg­takarításokat megvalósítsa és ezentúl folytassa a jó­vátételek behajtásának és a békének művét. A kor­mány el van tökélve, hogy tántoríthatatlanul foly­tatja azt a politikát, amelyet az előző kormány kö­vetett, a költségvetés egyensúlyát helyreállítja. Az államkincstár terheit csökkenti és ku­lcs meg­­oldou lással a szükséges törlesztést előkészíti. Bármibe ker­e­rüljön is, még a látszatát sem fogjuk Megtűrni pénz­­ügyeinkben az inflációnak. .. A franciák nem választják el Franciaország smvj­sát Európa sorsától, mert ez a különválasztás dőre­ség volna. Mi jó franciák vagyunk és jó európaiak­­ akarunk lenni. Azon a napon, amikor a szerződéseket t­­eljesen végrehajtják és ami megkaptuk a jóvátételt, a biztosítékot is igazsághoz jutottunk, Franciaország példái, fog adni a világnak nagylelkűségével és jó­ságával. Franciaország nem fogja magának meg-­ engedni a beavatkozást azoknak a kis vagy nagy nemzeteknek lelkiismeretébe, amelyekből Európa »II.­­ Ha a vainitarizmustól félrevezetett s a bosszú és gyűlölet démonától megszállott hatalom megkísérelné az­ európai politikai helyzetet felborítani és a fenn-­­álló ren­det megzavarni, hogy az uralmától elszakí­­­­tott tartományokat egészben vagy részben vissza­nyerje, ezzel felkeltené a­ többi n­ép ellenkezését és azok, akik útját állanák, az egész világ helyeslésével talví­l­oznának. Ami Franciországot illeti, Franciaor­szág couixhi a szerződéses­ tiszt­ele­t­ben tartásá­t kívánja. Egy párt sem gondol oroszrukcióra a szamarét j­­avaslatok elleni 7 A­z ellenzéki pártok még nem öntöttek véglegesen magatartásukról (Saját tudósítónktól.) A szanálási javaslatok tár­gyalását a Ház előreláthatólag csütörtökön kezdi meg. Több ellenzéki párt ma este értekező, ir­tott és foglalkozott azzal a magatartással, ami ilyet a szanálási javaslatok tárgyalása során tanúsít. Az ellenzéki pártok tanácskozása során általában az a terv merült föl, hogy a javaslatok ellen nem kezde­nek obstrukciót. A Kossuth-párt hétfőn este Rupert Rezső elnök­lésével értekezletet tartott. A pártnak az a felfo­gása, hogy kötelességét a nemzettel szemben telje­sítenie kell. Nem arnl jogot arra, hogy az életbe­vágó fontosságú javasatokkal szemben lemondjon a kritika jogáról. Elfért érdemleges vitát határozott el. A párt szükségesnek tartja a bírálatot gazdasági szempontból is, hogy kellő módosításokat érhessen el, mert a javaslatokban foglalt szanálási tervben nem­ lát megoldást arra nézve, hogy az alsóbb nép­rétegek gazdasági helyzete javulni fog. A Kossuth­párt nem akar obstruálni, de a felelősségtől sem fél, mert véleménye szerint csak kötelességét teljesíti akkor, mikor az érdemleges vitában részt vesz. Szilágyi Lajos a pártonkívüliek állásfoglalásá­ról a következőket mondotta: — Értekezletre nálunk nincsen szükség, mivel a pártonkívüliek tisztában vannak egymással. A vitá­ban­­mindenesetre fel fogok szólalni, de hangsúlyoz­nom kell, hogy obstruk­cióra nem go­ndoltam­ és nem­­ is gondolok. Véleményem szerint a szanálási vita­­ normális lesz és amikor az általános vita befejeződik az ellenzék passzivitásba vonul, magára hagyja Be Ihleti Istvánt és társait, hogy csináljanak, amit akarnak.­­ Természetesen nem olyan passzivitásra gon­dolok, amely csak huszonnégy óráig tart, csak teljes passzivitásra. Mandátumról való lemondásra nem gondolok. E­zzel a többségi párttal, véleményem sze­rint, egészen más eszközöket kell alkalmaznunk, mint régen. N­a a mandátumról való lemondáshoz folya­modnék az ellenzék, legföljebb örömet keltene az egységes pártban. A fajvédők csoportja hétfőn este Gömbös Gyula lakásán vacsorára gyűlt össze és megbeszélést tar­tott. A csoport a szanálási javaslatok ellen erőtel­jes vitát, indít. Gömbös Gyula a fajvédők tanácskozásáról a kö­vetkezőkénen nyilatkozott munkatársunk előtt: " A fajvédő képviselők csoportja a szanálási javaslatok tárgyalása idején teljesen egységesen lép föl. Ma este erről tanácskoztunk és meg­beszél­jük azt az önálló megoldási tervezetet, amelyet Clain Fer­ern­ kezdeményezett és amelyet a kormány javaslataival szemben szándékozunk benyújtani. Egyébként, állásfoglalásunkat holnap h­ozzuk­ nyil­vánosságra. A keresztény ellenzék ma este szintén tartott értekezletet, de az értekezletről a­ sajtó részére semmilyen közleményt nem adtak ki. Határozatu­kat egyelőre titokban tartják. A ma esti értekez­­leten különben dö­ntöttek arról is, h­og­y résztves­ A­Ttek-e rá ellen? k­ezii­? értekezletén, amelyet­ Baross­­János kezdemén­yezésére holnap délben tartanak. A szociálés" n­lk­utai párt" parlamenti frakciója Vorfuit ette fél kilenctől féltizenk­eticig tanácsko­zott. Tekintettel a szanálási javaslatok nagy hord­erejére és a vele kapcsolatos politikai és gazda­­gi szempontokra, a frakció ma este még nem han­á­rozott, hanem holnap este folytatja­­ a tanazír­izotását. A szanálási javaslatok részleteinek a módosítását kérték a bizottsági tárgyaláson A nemzetgyűlés együttes bizottságai ma délután folytatták a szanálási javaslatok tárgyalását. Hein­rich Ferenc beszéde során­ a t­análási javaslatok né­hány pontjára mutatott rá, amelyekben — nézete szerint — módosításról lehet szó. A merkantil-osztá­­­­lyoknak a javaslat értelmében igen súlyos megterhe­léseket kell viselniök és a részvény­váltság megoldá­­­­sának az­t a formáját, amelyet a javaslatban válasz­tottal­, revízió alá lehet vinni anélkül, hogy ezzel veszélyeztetnék azokat az eredményeket, amelyeket a kormány a tervbe vett intézkedésekkel elérni óhajt. Sándor Pál kifogásolta, hogy a kormány a mai hivatalos lapban törvényes felhatalmazás nélkül in­tézkedett a jövedelemadóbevallásoknak benyújtására és nem várta meg a felhatalmazási javaslatnak tör­vényerőre emelkedését. Farkas István a földadónak és általában a na­gyobb vagyonoknak csekély adóterhét, kifogásolta és ezzel sz­ínben rámutatott a fogyasztási adó magassá­gára. Bíró Pál a városi lakosság túlságos megter­h­eltetését kifogásolta. Ugron Gábor azt a kérdést vetette fel, várjon ha­marabb é­s más úton nem lehetett volna-e eljutni azokhoz az eredményekhez, amelyeket a kormány a szanálási javaslatoktól vár . A pénzügyi diktatúra kérdésében rámutatott arra, h­ogy a jelenlegi helyze­tet úgy kell megítélni, mint amely a trianoni béke­szerződés kö­vetkezmén­ye. A miniszterelnök a román megszállás költségeiről Gróf Bethlen István miniszterelnök a felszólalá­sokra válaszolva ismertette azokat az okokat, ame­lyek szükségessé tették a románokkal kötött meg­egyezést a jóvátételi bizottság előtt lévő kárpótlás kérdésében. A kis­antant­ államai szintén súlyt ve­­tettek arra, hogy a magyar szanálási program, vég­­leges megállapításával egyidejűleg tisztázzák azokat a költünk függőben lévő legfontosabb kérdéseket, amelyek különösen a reparáció ügyével is kapcsolat­­osak­. Így jött létre a románokkal való megállapo­dás is, amelyben a kormány a kérdés praktikus meg­­oldására törekedett, olyanformán, hogy úgy Magyar­ország, mint Románia visszavonta azt a keresetét, amelyet a román okkupáció költségeinek megtérítési címén egyrészről Románia, másrészről a románok ált­­al okozott károk megtérítése címén Magyarország intézett a reparációs­ bizott­sághoz és amely követelé­sek számszerint, összegben körülbelül egyformák­ voltak. Ami a kibocsátandó kölcsön elhelyezését illeti­ abban az esetben, ha a német kérdés rövidesen megoldásra kerül, ez nemcsak nem akadály­ozta meg a mi kölcsönünk kibocsátását a pénzpiacon való konkurrenciával, hanem ellenkezőleg, csaki előnyünkre szolgál abban a tekintetben, hogy a köl­csönhöz minél előbb hozzáju­th­asjunk. A tanácskozást holnap délután folytatják.

Next