Pesti Napló, 1924. május (75. évfolyam, 84–105. szám)

1924-05-06 / 84. szám

Budapest, 1924 75. évfolyam 84. szám" ELŐFIZETÉSI ÁRAK: JSay hóra .... 40.000 K negyedévre . . 120.000 K Egyes szám ára: Budapes­tül, vidéken és a pálya­udvarokon 2000 K Vasárnap 3000 K •es szám ira Ausztriában ,arnap és vasárnap 2000 osztrák korona. m fing 2Q00 korona Kedd, május 6 SZERKESZTŐSÉQt • i v* Rákóczii út'i!54­8»tel. KI­A­DÓ H­I­VATA­Ll f Erzsébet­ körút 18—20.' »a. "f ^TELEFON : József 62-30,­62-31,62-33 Feles08._szerk.:^Jf62-?36. Szerkesztőség Bipthini fX,iKoh]teuk­kt^. ' 'j A sajtó szabadsága Hosszú, évszázados küzdelmek véren él és könnyen szerzett vívmánya, a gondolat szabad közlésének joga, a sajtó szabadsága. Drága, talán legdrágább kincse a modern társadalomban élő embernek. Közös kincs, mindenkire nézve egyforma érték, amiből önként következik, hogy senki részére pri­vilégiumként ki nem sajátítható. Nem teheti rá kezét uralkodó hatalom, kormányzati rendszer, de nem verheti bé­kába, nem némíthatja el egyes osztályok, társadalmi rétegek önkénye sem. Vala­hányszor ez történik, a sajtószabadság nagy elvén esik halálos sérelem. A je­len pillanatban, amikor közel négyheti szü­netelés után újra megindulnak a lapok s a békés megegyezés öröme feledteti velünk a­ közelmúlt áldatlan harc keserűségeit, ha objektívek akarunk lenni, nem térhetünk ki ennek megállapítása elől. Elismerjük-e, ,vagy nem ismerjük el egy bérharc jogossá­gátt — teljesen más lapra tartozik, mint azai itt történt. A munkásságnak joga van törvényes eszközök igénybevételével jobb helyzetet küzdeni ki a maga számára, ám semmiképpen sem tudjuk helyeselni ennek a küzdelemnek azt a módszerét, amellyel a harc megindult. A nyomdafőnökök és a nyomdászok között, egymáshoz való viszo­nyukat szabályozó kollektív szerződés ál­lott fenn. Ezt a szerződést a nyomdászok­nak, ha magukra nézve már nem tartották kielégítőnek, annak rendje és módja sze­rint fel kellett volna bontaniok, de semmi­esetre sem lett volna szabad sztrájkkal és félórás ultimátummal megszegni, felborí­tani a kölcsönösen aláírt jogok és kötele­zettségek formuláját. Nem akarunk rekri­minálni. Azt azonban meg kell mondanunk, hogy az írott jogokba vetett bizalmat ret­tentő kártékony "módon destruálja minden olyan cselekedet, amely egyodalúan, a megengedett határokat átlépve, önkénye­sen bontja fel megkötött szerződések szankcióját. Ma különösen kártékony hatású tehet az ilyen példa, amikor amúgy is annyi szentnek hitt intézményben rendült meg az emberek bizalma. Nem szabad hát, hogy ez a szerencsétlen példa követőkre ta­láljon, mert ebből kiszámíthatatlan bajok és károk tömege zúdulhat az egész or­szágra. De főkép nem szabad hasonló eset­nek megismétlődnie ugyanezen­en a téren, ahol minden erőszakos intézkedés elsősor­ban a szabad sajtó, a gondolat- és véle­ménynyilvánítás szabadságának jogát sérti. Még egyszer hangsúlyozzuk: A sajtó szabadsága közkincs, nemzeti értékeink immanens, integrális része, amelyhez egy­formán joga van mindenkinek. Külön­külön azonban senki sem béníthatja meg működését. Sem a munkásság, sem a kormány. Tenger­kár, érték és munkaalkalom elvesztése háramlott ránk ebből a négyhe­tes sztrájkból, amelynek nemcsak a harcban álló felek fizették meg az árát, hanem az egész ország közgazdasági, ke­reskedelmi, ipari, politikai és kulturális élete is. Legfőkép azonban maga a sajtó­szabadság szenvedte itt a­­legsúlyosabb se­beket. Ezek a sebek pedig a legveszedelme­sebbek közül valók s most már mindenki­nek egyformán össze kell fogni mielőbbi begyógyításukra. A sajtó szabadsága szent, véren szerzett vívmánya ennek az ország­nak, amely sok mindent­ elveszthetett, de erről az egyről nem mondhat le. S nem is fog lemondani — senki kedvéért. a­­ német választások nem tisztázták zavaros politikai helyzetét Vagy koalíció vagy polgári blokk alakítását tervezik . Eddig hivatalosan 465 képviselő megválasíd­tását állapították meg Berlin, május 5. (A Pesti Napló külön tudósítójától.) A birodalmi gyűlési választások eddigi eredményéről beérkezett jelentéseket ma éjjel lényegesen helyesbítették. A hel­yesbítés ki­terjed mind az új Reichstag pártjainak szám­arányára, mind pedig a birodalmi gyűlési ta­goknak számára. A vasárnap megtartott vá­lasztásokon ugyanolyan nagy számban jelen­tek meg a választók az urnák előtt, mint 1920-ban és a német köztársaság­ második birodalmi gyűlésén a képviselők száma nem lesz kisebb, mint eddig volt. A képviselők száma ugyanis a szavazatok száméhoz igazodik. Eddig hiva­talosan 467 képviselő megválasztását állapítot­ták meg. E képviselők a következőképpen osz­lanak meg az egységes pártok között: Centrum 64 (eddig 68), német néppárt 46 (67), demokraták 28 (38), szociáldemokraták 103 (eddig a független szocialistákkal együtt, 186), kommunisták 60 (14), német­ nemzeti­ 96 (66), bajor néppárt 16 (21), bajor parasztszövet­ség 4 (4), hannoveriek 5 (3), fajvédő 30 (3), német s­zociálisok 1 (0), agrárszövetség és nem­zeti liberális egyesülés 8 (0), gazdasági párt 6 (0). Ez a most közölt eredmény sem végleges és kiegészítésre szorul elsősorban a birodalmi lis­tára eső mandátumok számával. A töredéksza­vazatok ugyanis az egyes kerületekből a pár­­tok birodalmi listáján szereplő képviselők j­a­lmára esnek. Főképpen a demokrata képviselők szátrta fog ily módon még emelkedni, de még több napba telik, amíg a választási eredmé­nyek hivatalos megállapítása és feldolgozása lehetővé teszi a mandátumok elosztását a vá­lasztói kerületi körzetekre és a birodalmi lis­tára. A végleges választási eredményt előre­láthatóan csak május 15-ikén állapíthatják meg. Ennek ellenére is az új birodalmi gyűlés képe meglehetősen kialakult és a pártok szám­arányában való néhány kisebb eltolódás nem igen változtat azon a tényen, hogy a polgári középpártok mintegy 135 mandátumot, a­ szo­ciáldemokraták 23-at, a bajor néppárt 5-öt és a többi pártok összesen 75 mandátumot vesz­tettek. Érthető, hogy a pártok már ma azzal a kéréssel foglalkoznak, hogy miképpen alakul majd ki a többség az új birodalmi gyűlésen, noha ez a kérdés csupán a május vége felé, a birodalmi gyűlés egybe ülése után válik idő­szerűvé. Az új Reichstagban még nehezebben alakul ki a kormányzat vitelére alkalmas több­ség, mint az előző birodalmi gyű­lésen, mert figyelemmel az eldöntendő nagyjelentőségű külpolitikai kérdésekre, aligha lehet a kisebb­ségi kormány kisegítő eszközéhez nyúlni és egy, jobboldali pártokra támaszkodó kormány alakulása már eleve ki van zárva. Két megoldási lehetőség kínálkozik: vagy úgynevezett nagykoalíció alakul, amely azon­ban már a múlt évben alig három havi kor­mányzás után fölbomlott, vagy pedig az úgy­nevezett polgári blokk, amelyre a német­nemzetiek a maguk vezetése alatt törekednek. A centrumból a demokrata, a­­ szociálde­mokrata és a német néppártból alakuló nagy­koalíció az eddigi választási eredmények sze­rint 241 mandátummal rendelkeznék a 467 mandátum közül. Ez a koalíció szembenállana a jobboldali és a baloldali radikálisok pártjai­val, amelyek 226 tagot számlálnának és így a koalíciónak csupán 15 főnyi, többsége volna és ki volna téve a szavazások mindenféle eset­legességének. A polgári blokk elméletileg a német­ nemzeti pártból, a centrumból, a német és a bajor néppártból és a parasztszövetségből alakulhat. Ez a blokk 246 szavazattal rendel­keznék, többsége tehát valamivel több volna és így szélesebb kormányzati alapot nyújt. Mindkét koalíció meglehetősen egyenlő erős­ségű és ellenzékük sem marad messze mögöt­tük, ha figyelembe vesszük a mandátumok számarányát. Könnyen érthető, ha az első pillanatban még csak föltevésként szereplő politikai gon­dolat most már azzal az óhajjá fejlődött, hogy amely gyorsan csak lehetséges, ismét a válasz­tókhoz kell apellálni és új birodalmi gyűlési választásokat kiírni. A választási eredmény újabb hivatalos helyesbítése Berlin, május 5. (A Pesti Napló külön tudósítójától.)­­ Ma éjfélkor hivatalos jelentést tettek közzé, amely az eddig közölt választási eredményeket a következőképpen újból helyesbíti: szociál­demokraták 90, német­ nemzeti 90, centrum 62, kommunisták 61, német néppárt 45, demokra­ták 24, fajvédők 32, bajor néppárt 15, hanno­veriek 5, ném­et­ szociálisok 4, bajor parasztszö­vetség és középosztálybeliek 10, agrárszövet­ség ;.. .­.v. Az eddig megválasztott birodalmi képvise­lők összes, száma tehát 165. A Temps a német választások eredményétől Európa békéjét félti Páris, május 5. ; A Temps írja: A nacionalisták, a fajvédők, a bajor néppártiak és a kommunisták már most több mint 175 mandátummal rendelkez­nek az új birodalmi gyűlésben, tehát a szava­zatoknak több mint egyharmada az övék. A Dawas-féle tervezet végrehajtására azonban kétharmad többségre van szükség és ezzel fennáll az a veszély, hogy ezeket a törvényeket Turpitz admirális vagy pedig Moszkva cenzú­rája alá­ vetik. Ez semmi esetre sem biztató peraeplitiva Európa békeszerető államai ré­szére. " Jb­. angol sajtó nem félti a szakértői javaslatok sorsát London, május 5. (A Pesti Napló külön tudósítójától.) A londoni esti lapok a német birodalmi vá­lasztások er­edm­ényének közlésére szorítkoznak és noha az új Reichstag képe már jóformán teljesen kialakult, alig fűznek kommentárt a választások eredményéhez. A legtöbben meg­elégednek azzal az utalással, hogy a régi koalí­ciónak aligha lesz többsége és ezért a­ német­nemzetieket is be kell vonni a kormányba, jóllehet e párt eddig ellenezte a szakértői bi­zottságok javaslataiban foglalt intézkedések végrehajtását. Londoni jól értesült körökben megelége­déssel fogadták a fajvédők kudarcának hírét és bizakodnak abban, hogy egyik számottevő párt sem húzódozik majd a szakértői javasla­tok végrehajtásának munkájától. Stresemann és a berlini orosz nagykövet éles hangú jegy­ékváltása Berlin, május 5. (A Pesti Napló külön tudósítójától.) Krsztenszki berlini orosz nagykövet a né­met birodalmi külügyminiszterhez újabb jegy­zéket intézett, amelyben a szovjet kormány szo­kásos éles hangján tiltakozik ,az orosz kép­viselet hallatlanul súlyos megsértése és ezzel az orosz kormányt ért sértés ellen is­. Szom­baton ugyanis német kommunisták az őket üldöző rendőrök elől az orosz nagykövetségre menekültek, mire két német rendőrtiszt beha­tolt a követségi épületbe és letartóztatta a bűn­ügyi eljárás alatt álló kommunistákat. Stresemann külügyminiszter nyomban vá­laszolt az orosz nagykövet jegyzékére. Vála­szában csodálkozásának ad kifejezést, hogy az orosz nagykövet helyénvalónak tartja, hogy Stresemann előtt teljesen érthetetlen feltevé­seket közöl a német rendőrtisztek megjelené­sének indító okairól. A külügyminiszter visz­szautasítja Krsztenszkinak azt a szemrehányá­sát is, hogy a német rendőrtisztek bűnössé-­­H-palástolása és eljárásuk mentegetése céljából terjesztettek eléje a Valóságnak meg nem­ fe­lelő jelentést. Végül visszautasítja az orosz jegyzéknek azt az állítását is, hogy a szombati esetben a két állam között érvényben lévő szer­ződésen csorba esett és hogy német részről megsértették a nemzetközi jogot is, mert nem történt egyéb, mint az, hogy bűnös német em­bereket hatósági közegek letartóztattak.

Next