Pesti Napló, 1925. február (76. évfolyam, 26–48. szám)

1925-02-01 / 26. szám

Budapest, 1925 ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy bóra ... 40.000 K negyedévre . . 120.000 K Egyes szám ára. Budapes­ten­, vidéken és a pálya­udvarokon 2000 K Vasárnap 3000 K Boyes szám ára. Ausztriában &etkSün&9 év vasárnap 2500 osztrák korona. CMfte^ n\) ° km 76. évfolyam­­ 26. szám 'rpg 3000 feonona­­asárnap, február 1 SZERKESZTŐSÉG» Rákóczi út 54. szám. KIADÓHIVATAL» Erzsébet körút 18—20. sz. TELEFOM : József 62-30,62-31, 62-32. Szerkesztőség Bécsben« I., Kolhwarkt 7. minden előfizető és vásárló! tan aH $f§ÜH fW m Emberéltedben ©seit Isár — ?@b&ifeig3iá8»gg@s érték ment f^iskre — a cisztercita reiselitás rongáiddotS meg — T£i£falalss wiskék omlottak a kétsüéstyek lesiültek Füsesation^fdl Egerip mEitflian faits ©rsi Eger, január 31. (A Pesti Napló tudósítóidnak telefonjelentése.) Szombaton reggel 8 óra 3 perckor erős és több másodpercig tartó földrengés riasztotta fel az egrieket. Inogni kezdtek a falak, ablakok, ajtók le­hulltak, tűzfalak és kémények dőltek össze rettenetes robajjal. Az emberek •ji­cí­ riadva futottak ''ki Lázukból, ds mire ráeszmé­lek, .hogy­­földrengés veik a •ve­szedelem már .!. is mull. ÍV'halálsápadtan, kedlen kifutó emberek szá­zai elé ijesztő látvány tárult. Tégla- és vakolat­törmelékek egész halmaza borí­tta az uccukat.­ ­ Érdekes, hogy-a főoltár mellől pár perccel előbb ment a sekrestyébe Szalay Gábor tanár, aki ott miséjét végezte. A templom szentélyét a hajó­val összekapcsoló ív alatt hatalmas rés tátong, egyébként is a templom falán több repedés lát­ható. A környéket vakolat- és tégladarabok bo­rítják. A eifezteredta-rend házáteak II. emeleti folyosója teknőszerűen el van görbülve, rajta széles repedések láthatók... Az irgal­omrend kórházában ugyancsak nagy pusztítást végzett a földrengés. Hatalmas rések tátonganak a plafonokon. Az egyik eme­letről a másikba be lehet látni. Csonka kémények és ledőlt tűzfalak csonkjai meredeztek az égnek. A néhány percig tartó földrengés többmilliárd koronára becsülhető kárt okozott­­ a város épületeiben.. " " Az eddigi megállapítások szerint a föld­rengés a Hajdúhegy irányából," tehát észak­­nyi, idi­ iáni­ból délkeleti irányban terjedt, mindennyi útját fitt pusztulás jelezte- A legtöbbet szenvsxU'-i t 'Eger vár. .­­.sá­ban a Csiky Sándor, a Széchén­yi, a Szent János uccák, tehát a város középső része. És a Maklári városrész. A cisztercita, rendház és főgimnázium épü­letét rongálta meg legjobban a földrengés. A rendház hatalmas templomaátca» :1. készült festület alá' a §@@§f irra, amelyet a női kórházban elhelyezett elmebetegeket mintha a földrengés pillanatában valami ihlet szállotta volna meg, valamennyien letér­deltek és imádkozni kezdtek. A kórházban a falak mindenütt megrepedeztek. Az Irgalm­as­rend férfikórházában még nagyobbak a 'károk. 1 rend''páterének Sz­abó Laurusnak fejére hul­lott a lehulló vakolat és megsebesítette. Az egri Főuceán reggel kilenc órakor két ol­dalt fiat­­lmy­s,kő- és téglatörmelékek. A leom­lott kémények és tűzfalak omladékai. • A Szent János utcán­ több ház fala omlott be. Ebb­e­n az uccában az­ éppen ravatalon fekvő Balkai Bélának, a háza tetejére dűlt rá a szom­széd háznak tűzfala Brasisp. ISrSe a a SepessSé­kSvek & "dobozgyárnak két tűzfala heves zajjal dűlt be és — ezek az egyetlen áldozatai hál'istennek a katasztrófának — Jiátom kacsát agyonvágott. A vasúti álomás összes kéményei leomlot­tak és a tetőzet bedűlt. Az érseki líceumnak különösen a keleti, "és Sék­ oldalát támadta meg a földrengés. _ Az­ ős­régi ölnyi vastag falakon sűrűn láthatók a re­pedések. A szeminárium épülettében magában mintegy 3—100 millókoronás kárt okozott a földrengés. A Deák Ferenc és Koszorú ucca sarkán felezősét és menny­esetét, a ravatalra egy tűzfal rádőlt a szomszédos házra, tetőzetét betörte, ... Egy konyha és egy kamraépületet földig lerombolt. A Piac téren levő egyik emeletes háznak a kéményről körülbelül másfél­ méteres kő n­agy ívben repült le és betörte a Hangya fő­üzletének kirakatait és a bejáratát. Ez a kő az­után mint egy hatalmas bárd belevésődött a f a nagy romhalmaz és a düledező falak miatt. Igen sok iicsábare türtént faáyorsilás Különösen a külvárosban több kisebb ház tel­jesen beomlott. Több család hajléktalanná vált. A Virán utcában az egyik ház romló tűz­fala egy asszonyt és egyesztendős gyermekét maga alá temette. Az asszonyt súlyosan sérült állapotban vitték a kórházba, az egyéves gyermeknek semmi baja sem történt. A Gerinc ucc­a '3­1­ 'számú házban egy öreg- A szellem munkásai Mi ránk igazán nem lehet panasza egyetlen társadalmi osztálynak, foglalko­zási ágnak sem: mi együtt érzünk a föld­művelőivel mai pénzszűk­önségében, szeret­nők fellendíteni a hanyatlásnak indult ipart és kereskedelmet, melegen óhajtunk sikert a munkásnak, aki jobb létért harcol. De bocsássák meg nekünk, ha mégis azt a rendet keresi föl legszívesebben szimpá­tiánk, amelyhez mi magunk is tartozunk: a szellemi munkások rendjét. A Szakszer­vezeti Tanács kiküldöttjei ma fölkeresték a miniszterelnököt és szóbahoz­ták a szel­lemi munkások nyomorúságos helyzetét. Bethlen azt mondotta, hogy ő maga is tel­jes mértékben érzi ennek a kérdésnek min­den nehézségeit. Csak az egész gazdasági organizmus nagyarányú föllendülést­ fogja lehetővé tenni, hogy a szellemi munkások elhelyezkedhessenek és meg tudjanak élni. * A­­terminus kissé távoli, kissé bizony­talan is. Aggódva kérdezzük néhány száz­ezren: mi lesz addig? M­ert a szellemi mun­kás problémája nem olyan egyszerű, ami­lyennek látszik. Már csak a munkáskérdés eléggé bonyolult, bizonyítja az, hogy sehol eddig megoldani nem tudták. A munka­nélküliség is kemény dió; még Angliában és Amerikában sem tudták feltörni. Mer­jük állítani, hogy a szellemi­ munkásság problémája mindezeknél sokkal súlyosabb. Nem olyan fenyegető, elismerjük. Mert hi­szen a szellemi munkások nincsenek meg­szervezve, nem is lesznek soha, és így mindig híjával maradnak a szervezettség­ben rejlő erőnek. De a probléma súlyos, nagyon­­súlyos. És megoldatlanságának végzetes terhe alatt lassanként elsorvadoz­nak a nemzet legjobb erői, a magyar tehet­ségnek, e világszerte megcsodált gyönyörű értéknek legkiválóbb reprezentáló! Aki tollal keresi kenyerét, az mind a Schiller keservesen humoros versére, »Az igahordó Pegazus«-ra emlékeztet. Mást­­csi­nál, mint lelkének szebb sugallatai köve­­­telnének. Leköti magát napi­ események kommentálására, efemer hírek csiszolgatá­sára, mialatt gondolatai Platón álomvilá­gában időznek, vagy a történelem örök igazságait és tanulságait keresik. S még akkor is: sorsa nyomorúság,­hite, szegény­ségi fogadalom, jövője bizonytalan, csa­ládja a lemondások és nélkülözések pré­dája. Nagyszerű piktoraink vannak, el le­hetne velük tartani egy nagy és gazdag­nemzet mindenágú művészetét, a monu­mentális freskótól a miniatűrig, a klasszi­kustól a neoimpresszionistáig, a koloristá­tól a black and Irhite-ig. A legtöbbnek ma már nincs kenyere, nincs pénze műterem­re, vászonra, festékre. Osztályrészük az éhség, jó, ha nem a kétségbeesés. Nem mer­jük megkérdezni, miből élnek,­ nemcsak­­azért, mert nem akarjuk megbántani sze-

Next