Pesti Napló, 1925. március (76. évfolyam, 49–73. szám)
1925-03-01 / 49. szám
LO' ' "Mii ^Tl/ETTI Budapest 1925 76. évfolyam 49. szám ELŐFIZETÉSI ÁRAKt Egy hóra . . . . 40.000 K Negyedévre . . 120.000 K Egyes szám ára: Budapesten, vidéken és a pályaudvarokon 2000 K Vasárnap 3000 K Egyes szám ára Ausztriában faétköznap és vasárnap 2500 naztrák korona. V Jtpg 3Q0O feopona Vasárnap, március 1 SZERKESZTŐSÉG: Rákóczi út 54. szám. KIADÓHIVATAL, Erzsébet körút 18—20. sz. TELEFON ! József 62-30,62-31,62-32. Szerkesztőség Bécsbeni I., Kohla Markt 7. A vérbíróság 99 Kiss Ferenc a vérbírós&got okosa ^gyilkosságáért Állapota ssil^es, «Se leheti hegy? élettoen marad &másf?sz parancsa a vérb íróság felállításáról (Saját tudósítónktól.) Kiss Ferenc huszonnégyéves fiatalember, a bombamerényletek perének egyik főszereplője, aki vádlott és koronatanú volt egy személyben, szombat délelőtt öngyilkosságot kísérelt meg. Ő volt az, aki az elsőnek kinyomozott bombamerényletek ügyében tanúvallomást tett a rendőrségen s ennek alapján sikerült a Koháry uccai és a csehszlovák követség ellen tervezett merényletet kinyomozni, illetőleg meghiúsítani. Később letartóztatásba került, azután óvódéi ellenében szabadlábra helyezték. Ekkor külföldre szökött. Márffyék perében szintén a vádlottak padján kellett volna ülnie, de csak a perben hozott ítélet kihirdetései után adott életjelt magáról, amikor is levelet írt Stoiger Jenő tárgyalási elnöknek és közölte vele, hogy szerinte hol van a fogházban az egymással érintkező Márfiék titkos levélfülkéje. Később azután visszajött Budapestre. Szokásét utólag azzal magyarázta, hogy Márffyék vérbíróságától fél. Már akkoriban megfenyegették s nemcsak saját életét nem érezte biztonságban, hanem a hozzátartozóiét sem-Szombat délelőtt -elkövetett öngyilkosságát szintén a vérbírósággal hozza összefüggésbe. A rendőrséghez írott levelében írja: -"Teljesüljön a vérbíróság ítéletet. A vérbíróság nem először szerepel a nyilvánosság előtt. Márffyék társaságának leleplezésekor jött először szóba a titokzatos vérbíróság. Különféle hírek terjedtek el erről a misztikus testületről, amely ott székelt a hírhedtté vált Ferenc körút 2. alatt. Csak Márffy szűkebb környezete tudott bizonyosat a vérbíróságról, társaságának többi tagjai előtt szintén titokzatos volt ez az intézmény és remegve beszéltek róla. Amikor a rendőrség kinyomozta az Erzsébetvárosi Kör ellen elkövetett bombamerényletet, akkor olyan gyanú merült fel, hogy a merénylet, egyik tettesét, Kasnyik Jánost ez a vérbíróság kergette a halálba. Azt nem lehetett megállapítani, hogy öngyilkosságra kényszerttettek-e s Kasnyik a halálos ítéletét saját maga hajtotta-e végre. Azt is feltételezték a rendőrségen, hogy Márffyék mindenre kész társasága, a vérbíróság ítélete alapján, ezt a fiatalembert, aki talán nem tudta, a nagy bűn terhét tovább viselni, beledobhatta a Dunába. Márffy szűkebb környezetének egy másik tagja, Beke Zoltán, a Miklós Andor és Klassay Károly ellen megkísérelt merényletben való, Jászréb utáni időben, gyanús körülmények Töorett 8-igyilkos lett és ezt ugyancsak ennek a titokzatos vérbiróságnak a működésével hozták összefüggésbe. Mi is volt a vérbírósáág? Erre nézve érdekes megállapítást tett a királyi törvényszék, amely a Márffy és társai ügyében hozott ítéletében, a vérbíróságról a következőket mondta: “ . . . Megállapítja a királyi büntetörvényszék azt is, hogy ezen, Márffy vezetése alatt álló, csoport annyira a törvényen felül állónak képzelte magát, hogy hatósági jogkört és felségjogot bitorolva, az úgynevezett tanácsköztársaság forradalmi törvényszékeinek minid jára, úgynevezett, vérbíróságot is szervezett, amely bíróság tényleg működésben is volt és magát szükség esetén halálos ítéletek meghozatalára is feljogosítottnak é érezte. S habár e részben a nyomozás eredménnyel nem járt és tárgyi bizonyíték föl nem merült, mégis feltámadt az a gyanú, hogy Kasnyik János halála ezen titokzatos bíróság műkö- ílésével áll összefüggésben... A bírósági ítélet e súlyos megállapításain kívül módunk volt megszerezni Márffy Józsefnek azt az •utasítását, amellyel vérbíróság felállítását elrendeli s működését megállapítja. ^ f Jl A vérbíróságról ^iáaff^asate kit írásba foglalt Az egyikben utasítja helyettesét, Marosi Károlyt, hogy a parancsnoksága alatt álló nemzetvédelmi osztállyal közölje a vérbíróság megalakítását és szavaztassa meg a tagokat, hogy kiket kívánnak vérbirákul. Ezen írásos rendelkezés szerint, Márffy és Marosi nem választható meg a vérbíróság tagjává, a nemzetvédelmi osztag minden többi tagja választó és választható. A szavazás titkosan úgy történt, hogy egy nyolcad rét összehajtott fehér papirosra mindenki fölírt öt nevet, s ezeket a szavazatokat azután lezárt borítékban Márffy vette át, aki ennek alapján kinevezte a vérbíróság tagjait. A kinevezésről pedig Márffy levélben értesítette a vérbíróság tagjait. Ennek a levélnek eredeti szövege a következő: É. 31. E. Budapest IX. ker. N. V. O. 54/923./IX. sz. Nys. 1923 április 27. Budapest. Küzlüm, hogy az osztály Önt a vérbíróság tagjává választotta meg. Figyelmeztetni kívánom, hogy a bajtársak bizalma oly nagy Bajtársam iránt hogy az életüket tették le az ön kezébe arra az esetre, ha nem a Keresztény Magyar Haza érdekében dolgoznának, illetve az ellen bármit is vétenének. ,Csak arra kérem, hogy ezen választás nagy jelentőségét fogsa Ön is úgy fel, mint a választó bajtársak fogták fel. Elvárom öntől, hogy példát mutasson majd a többi bajtársaknak minden tekintetben. A különítmény vérbíróságának elnökévé Bátori Miklós MÁV felügyelő bajtársat rendelem ki. Rendes tagok: Bekő, helyettes rendkívüli póttag Tiszta, Kovács, helyettes rendkívüli póttag Stroba, Városi, Kormány. Bátori bajtársamat utasítom, hogy mint a V. B. elnöke, tegye meg a szükséges intézkedéseket, hogy a kerületi V. B. egyik alkalmas napon, például a párthelyiségben összejöjje és a megalakulással szükségessé váló megbeszéléseket megtartsák. A V. B.-tagok lakását Marosi bajtárs tartozik haladéktalanul Bátori bajtárssal közölni. Az összejövetel megtörténtét 14 napon belül írásban jelentse. A vérbíróság elé a bűnös tagokat én fogom utalni. Ugyancsak a vérbíróságot fölhatalmazom, hogy Keresztény Magyar Haza érdekében belátása szerint ítéletet hozhat az odautaltak felett. A vérbíróságnak kívánom, hogy minél kevesebb dolga legyen. t'g£ a vérbíróságnak, mint a V. B.-tagoknak, valamint ezen intézkedéseknek mindenki előtt titokban kell maradni. Arra nézve ugyancsak javaslat teendő, hogy a V. B.-tárgyalás teljesen lesötétített teremben, vagy pedig álarcok mögött történjen, a bűnösnek nem kell tudnia ki a bírája, a V. B.-tagok egymást ismerhetik. Ezen utasítás szigorúan és bizalmasan kezelendő, gondosan megőrzendő. Márffy: Ez a vérbíróság volt az, amellyel Kiss Ferenc szombat délelőtt elkövetett öngyilkosságát összefüggésbe hozza Ebert A német köztársaság első elnöke, akit a weimari nemzetgyűlés most hat éve választott meg nagy többséggel díszes, de roppant felelősségű tisztére, ma reggel meghalt. »Ágyban, párnák közt«, mint egy alattomos kór áldozata, nem merénylő tőrétől, vagy bombavetéstől, ahogy félni lehetett. A hatalmas birodalom új elnökválasztás elé kerül. És hogy a választás nem jelent egyúttal válságot, az ifjú német alkotmány válságát, hogy előreláthatólag simán, hevesebb összeütközés nélkül fog lebonyolódni, hogy a német birodalomban az 1918-iki annce terrible után a rend megszilárdult, a tekintélyek helyreállottak, a termelő és teremtő munka megindult, abban nagy, talán legnagyobb része van Friedrich Ebertnek, a német köztársaság első elnökének. Friedrich Ebert egy esztendőben született a német császárral. Abban az évben, amely látta a franciák csúfos bukását, a poroszok diadalmas előrenyomulását, Vilmos porosz királynak német császárrá koronázását. Bölcsője egy szegény foldozóvarga szűk lakásában ringott és ha a tizenkilencedik században még divatos lett volna horoszkópot és nativitást csinálni az újszülöttek részére, nem akadt volna olyan bolond fantáziájú asztrológus, aki azt merte volna jövendölni, hogy a heidelbergi szabó fia mint a német állam feje, mint az új német császár utóda fogja befejezni életét. Nagy sorsfordulatoknak, világtörténelmi katasztrófáknak kellett elkövetkezniük, hogy a lehetetlen lehetővé, a képtelenség valósággá váljék: véres, hosszú háborúnak, egy nagyhatalmú nép bukásának, egy fényes trón gyászos megürülésének, forradalomnak. Akik az ilyen kataklizmák közepett a néprétegek mélységeiből fölemelkedik a végrehajtó hatalomformára és nem szédül meg, sőt világos fővel, erős akarattal, tiszta szívvel, tiszta kézzel áll meg a helyén: az tetőtől- tálkig ember, az rászolgált népe hódolatára és az egész kulturált világ elismerésére. Tetőtől talpig embernek bizonyult Friedrich Abert már akkor, amikor egyszerű pártember volt, elszánt, szívós, cél-