Pesti Napló, 1925. szeptember (76. évfolyam, 195–219. szám)
1925-09-29 / 218. szám
Kedd PESTI NAPLÓ 1925 szeptember 21)5 Huszrev bej budapesti török követ éles kritikája a moszuli bizottság működéséről „Két homlokegyenest ellenkező véleményt fejtett ki a bizottság és túllépte megbízása határait" — Egy táborban a török pártok — Törökországban már csak a pap viselhet turbánt (Saját tudósítónktól.) Azok közül az érdekes kérdések közül, amelyekkel a Népszövetség szeptemberi ülésszakán foglalkozott, a legérdekesebb a moszuli vilajet kérdése, amelyre vonatkozólag hosszadalmas tárgyalások után sem tudtak megállapodásra jutni az angol és török delegátusok. Tevfik Rusdi bej török külügyminiszter a legerélyesebben szállott síkra a török érdekek védelmében és közel háromórás szenvedélyes szócsatát vívott Amery angol gyarmatügyi miniszterrel. A tanácskozások befejezése után Amery gyarmatügyi minisztert az angol kormány visszahívta Londonba,ezzel téve bizonyságot amellett, hogy nem ragaszkodik mereven a moszuli kérdőben eredetileg elfoglalt álláspontjához. Szombaton este érkezett Budapestre Ridvan Oglu Huszrev bej, a budapesti török követség vezetője. Huszrev bej két hónapig volt távol a fővárostól, családjával hosszú időt töltött Marienbadban, majd Angolába utazott, ahol közvetlenül alkalma nyílt megismernie a török politika legaktuálisabb kérdéseit. Huszrev bej hétfőn délelőtt kihallgatáson fogadta a Pesti Napló munkatársát és többek között a következőket mondotta: — A legnehezebb és legsúlyosabb probléma, — mondotta Husarev bej — amely jelenleg egész Törökországot izgalomban tartja: a moszuli vilajet kérdése. A modruszi fegyverszünet után az angolok által jogtalanul elfoglalt Moszul a török birodalomnak szerves, hatatlan része elszakít, és sem Irakkal, sem pedig az arab-előázsiai országokkal összeköttetése nincs. A török állam minden lehető alkalommal bejelentette, hogy a Moszul feletti szuverenitásról nem mond le, már annál is inkább, mert a moszuli kérdés kivizsgálására küldött bizottság megállapította, hogy Moszul, lakosság szempontjából, csak Törökországhoz tartozhat. Az előzmények ismertetése után, megkérem Huszrev bejt, hogy világítsa meg, milyen okokból ragaszkodik Anglia olyan görcsösen a moszuli területhez. — A presztízskérdésen kívül — feleli Huszrevvej — az angolokat főleg gazdasági szempontok vesetik, de elfelejtik, hogy a mi gazdasági érdekeink viszont azt kívánják, hogy Moszult ne adjuk fel. Fölösleges hangsúlyoznom, hogy gazdasági szempontjainkon kívül nemzeti és hazafias érzések is vezetnek bennünket akkor, mikor Moszult semmiáron nem vagyunk hajlandók az angoloknak átadni. Egészen hihetetlen, hogy Anglia ragaszkodik a moszuli vikjéhez, hiszen Moszul néprajzilag, földrajzilag és gazdaságilag is feltétlenül Törökországhoz tartozik. Megemlítem Huszrev bej előtt, hogy egyes angol lapok éles támadásokat intéztek gróf Teleki Pál ellen a moszuli bizottságban kifejtett működése miatt. Huszrev bej erre a következőket mondja: — Ki kell jelentenem, hogy a Népszövetség által kiküldött bizottság, amely gróf Teleki Pálból, Paulis belga ezredesből és Wiersen volt bukaresti svéd követből asott, s hatalmas tudományos jelentőségű munkát végzett, de azért túllépte megbízása határait. A bizottság ugyanis nem akarta az igazságot meghamisítani, viszont nem akart Angliára nézve kedvezőtlen döntést sem hozni. Ilyen körülmények között az a lehetetlen helyzet állt elő, hogy a bizottság, meg akarván nyerni mindkét kormány szimpátiáját, a genfi Népszövetség elé terjesztett elaborátumában homlokegyenest ellenkező véleményeket fejtett ki. Elismerte Moszul arő Törökországhoz való tartozását, — de hogy az angolok is meg legyenek elégedve, — azt ajánlották, hogy Moszul huszonöt évig maradjon angol protektorátus alatt. A bizottságnak nem is állt jogában politikai vonatkozású előterjesztéseket tenni és a Népszövetséget illette végső fokon a kérdés végleges eldöntése. Elismerjük tehát, hogy a bizottság tudományos munkát végzett, a baj az, hogy nem maradtak ennek keretein belül és beleavatkoztak a politikába is. A Genfben nagy sikereket aratott Tevfik Rusdi bej török külügyminiszter személye iránt érdeklődöm, mire Huszrev bej így válaszolt: — Tevfik Rusdi bej egyike a legkiválóbb és legképzettebb török politikusoknak és már fiatal kora óta foglalkozik a török külpolitikát érintő kérdésekkel. Eredetileg orvosi pályára készült és a háború alatt a konstantinápolyi egészségügyi telepek vezetője volt. Rövid idő múlva tagja lett a török parlamentnek és a háború folyamán már intenzív részt vett a nacionalista mozgalmakban. A külügyminisztert egyébként régi barátság fűzi Musztafa Kemál basához és az első angolai nemzetgyűlés idején a török parlament őt küldte ki, hogy a szovjet- oroszországi viszonyokat tanulmányozza. Ezután a török belpolitikai viszonyokra terelődik a beszélgetés, mire Huszrev bej a következőket mondja: — A belpolitikai viszonyok jelenleg kitűnőek, már annál is inkább, mert a moszuli kérdés egy táborba tömörítette az összes török pártokat és az ellenzéki pártok a kormánypárttal karöltve munkálkodnak a moszuli kérdés sikeres megoldásán. Hangsúlyoznom kell, hogy mi békében élünk szomszédainkkal, nem akarjuk a háborút, de ha békés úton nem sikerül érdekeinket megóvni, akkor egy pillanatig sem fogunk habozni, hogy másképpen védelmezzük meg jogainkat. Az állítólagos török mozgósítás és a különféleképpen kommentált kereszténymészárlások iránt érdeklődöm, mire Huszrer bej így felelt: — A kereszténymészárlásról egy szó sem igaz , és kérem, hogy a leghatározottabban cáfoljon meg minden ilyen híresztelést. Mozgósítás nincs Törökországban, csupán a moszuli határon történtek kisebb arányú csapatösszevonások, mégpedig azért, mert a határon bandák verődtek össze és idegen lázítók járják be ,ezt a vidéket. Befejezésül Musztafa Kemál reformtörekvései iránt érdeklődöm, mire Huszrev bej így felelt: " „ A reakció és lustaság fészkeit, a kolostorokat a kormány bezáratta, megreformálta a törvényeket és Törökország ma már nagy lépésekben halad a civilizáció felé. A kormány legutóbb rendeletet adott ki, mely szerint csak olyan török viselhet turbánt, aki igazolni tudja, hogy főiskolát végzett, tényleges pap. A követ ezután még egy pár szóban vázolja a magyar—török gazdasági szerződés lehetőségeit és a búcsúzásnál megmutatja a török kormánynak a moszuli kérdésről Lausanneban kiadott Vörös Könyvét, amely Pascal következő mondatával kezdődik: »La justice fut aussi la force! (d. ö.) Öklével az asztalra csapott s otthagyta a népszövetségi Tanács ülését a litván delegátus A memeli német kisebbségi panaszok s a memeli egyezmény Genf, szeptember 28. (A Pesti Napló külön tudósítójától.) A Népszövetségi Tanács 35. ülésszaka meglehetősen kellemetlen incidenssel fejeződött be. Az ülés tárgysorozatán a memeli kisebbségekkel kapcsolatban az a kérdés állott, hogy a Memel-egyezmény megsértése ügyében beérkező panaszokat milyen módon lehetne legjobban elintézni. Guani (Urugay), a javaslat előadója hangsúlyozta, hogy az egyezmény 11. szakasza erre vonatkozólag ugyanazt az eljárást állapítja meg, mint a többi kisebbségi panasznál. Az egyezmény 17. szakasza értelmében a Népszövetségi Tanács valamennyi tagjának joga van ahoz, hogy az egyezmény megsértését tartalmazó panaszokat közvetlenül a Tanács elé terjeszthesse. A Népszövetség titkárságához már eddig is számos panasz érkezett be. Az előadó azt javasolja, hogy a titkárságot bízzák meg ezeknek a panaszoknak a Népszövetségi Tanács tagjaihoz való eljuttatásával, s a Tanács tagjai azután egyénenként határozzanak afelett, várjon igénybe veszik-e a 17. szakasz által nyújtott jogot. Galvanauskas litván megbízott izgatottan azonnal szólásra jelentkezett és azt mondotta, hogy a Memel-terület német lakossága állandóan ide-oda utazik a határon át . Németországban alaptalan híreket terjeszt el a memeli kisebbségek sérelmeit illetőleg. Ezt a rengeteg alaptalan panaszt nem lehet a Népszövetség titkárságának komolyan vennie. Ha majd Németország is belépett a Népszövetségbe s a németek is képviselve lesznek a Népszövetségi Tanács ülésein, akkor a Tagtácsntik egyéb dolga sem lesz, mint hogy ezekkel az apró-cseprő kisebbségi panaszokkal foglalkozzon. A Tanács tagjainak elég alkalmuk van ahoz, hogy a kisebbségi sérelmeket diplomáciai képviselőjük szájából tudomásul vehessék. Paul Boncour elnök, valamint Jorri Robert Cecil és Hymans igyekeztek ugyan a felingerelt litván képviselőt megnyugtatni és megmagyarázták neki, hogy a Tanács Litvánia ellen nem akar foganatosítani semmiféle különösebb rendszabályt. Galvanauskas azonban egyre ingerültebb hangon vágott vissza s öklével többször az asztalra csapott, majd anélkül, hogy a vita befejezését bevárta volna, dühösen felpattant helyéről s elhagyta az üléstermet. Lord Róbert. Cecil ezután megállapította, hogy a Saar-vidék kisebbségeinek panaszait közvetlenül a Népszövetség titkárságához fogják eljuttatni, míg a danzigi kisebbségek sérelmeit a danzigi népszövetségi biztos közvetítésével fogják a Népszövetséghez továbbítani. A népszövetségi titkárság ebben az ügyben formai megbizatást nem kap, s csupán az eddigi kereteken belül foglalkozik ezekkel a panaszokkal. (I. B.) „Amerika legszebb lánya" A hollywoodi Vénusz, Amerika legszebb lánya, aki az új amerikai filmdívák között is szépségdíjat nyert