Pesti Napló, 1925. szeptember (76. évfolyam, 195–219. szám)

1925-09-29 / 218. szám

4 Kedd PESTI NAPLÓ 1925 szeptember 29 Kivégzés mindig percekig tart s úgy látszik, hogy az ideg­rendszer égési sebei okozzák végül a szívbénulást. Amerika egy-két nyugati államában a mult év­ben kísérleteztek a gáz-kivégzéssel — vegyes ered­ménnyel. Ez az eljárás csak akkor emberséges: 1. ha a halálraítélt nem is sejti, hogy mikor végzik ki; 2. ha a kivégzést éjjel hajtják végre s a már alvó bűntettest előbb csak erősen elkábítják s öntudatá­nak elvesztése után adják csak neki a halálgázt. De még a legkitűnőbb technikai berendezés mellett sem biztos, hogy nem szenved-e még így is a kivégezett! Érdekes, hogy^Amerika nem fogadta, rokonszenv­1 vei ezeket a kísérleteket: ott, ahol sokkal több ti gyilkosság, mint a világ többi országaiban együtt" véve, a társadalomnak csak igen minimális része ellenzi a halálbüntetést: az Egészen fölvilágosodott embereknek igen kis csoportja s a gonosztevőknek e csoportnál mindenesetre nagyobb tábora. Amerika ugyanarra az álláspontra helyezkedik, mint a francia író, A Karr, aki azt mondotta, hogy: »ám szün-i tessük meg a kivégzéseket, de kezdjék ezt a gyilkol urak!« Vass sárvári béKeszózata a zsidóKhoz Huszár Károly beszámolóba — Hegedűs György Képviselő tragiKus halála * Sajnos, megint aktuálissá vált a kivégzés kér­dése, mely a nagy háborúnak s az azt követő idők­nek eseményei miatt nagyon sokáig csak filozófiai probléma marad, törvényhozási probléma nem válik belőle. A XIX. század már-már uralkodóvá tette az igaz­ságszolgáltatásban a javítási elméletet; a háború óta azonban visszaestünk a Béceariát megelőző idők­be, s a fiatalkorúak ügyeit kivéve, az igazságszolgál­tatás már nem a javítás, hanem a megtorlás és el­rettentés.érdekében szabja ki büntetéseit. A világ igen előrehaladott népei, a franciák, angolok és ameri­kaiak mindezekben ugyanazt a gyakorlatot követik, mint mi, sőt a legszörnyűbb büntetés : a kivég­zést még gyakrabban alkalmazzák, mint ini. Minden szentimentalizmus nélkül vizsgálva ezt a kérdést, egyetlen okos ember sem fog a halálbünte­tés mellett vagy ellen komoly tanulmányozás és meg­fontolás nélkül állást foglaflni. Ellenben minden vitán kívül álló, erkölcsi követelmény, hogy a kivégzés, ha már ragaszkodik hozzá a büntető jogrendszer, lehetőleg humánus legyen és ne tegyen kárt erköl­csi eszményeinkben. Persze, ma sehoisem nagyon »humánus« a kivég­zés, bár a legtöbb nép azt hiszi, liogy az ő ki vég­zési módszere a legemberségesebb. Azwk az idők már elmultak, amikor a halálraítéltet felnégyelték vagy keresztrefeszítették, vagy mint Kínában divat volt: derékban vagy hosszában kettéfűrészelték. Nem szo­kásos ma már a roston sütés, máglyán elégetés, vagy olajban főzés sem. Azt a japán szokást, hogy a ha­lálraítéltet nyakig földbe ásták s otthagyták, hogy a holíók vájják ki a szemeit, itt Európában Tiionu­zoba apánk esete óta már nem követik. Szent István óta arra sem volt eset, hogy valakinek a király ren­deletére forró ólmot öntöttek volna a fülébe. Nem piántálódott át Európába az a japán szokás sem, hogy a halálraítéltet kenyérsütő-kemencében párol­ják, úgy, hogy meg ne süljön, hanem napokig szen­vedjen a hőségtől, s amikor testének szöveteiben már csak pár liter víz maradt, akkor haljon meg oly bori zalmas kínnal, melynél rosszabb csak egy van: az az ugyancsak Japánban régente szokásban volt eljárás, amikor a halálraítélttel semmi egyebet nem tettek, csak éppan alhdni nem hagyták egy percnél tovább, mindaddig, míg hosszas őrjöngés után örökre el nem aludt a szerencsétlen. Sziámban, mint hallom, még praktizálják azt a kivégzési módot, hogy a ha­lálraítélt lehajtja a fejét egy tuskóra, s egy elefánt a lábával rátapos, mintha dióit törne... Mi az akasztás ezekhez képest?! Persze, az se lehet vnJanii kellemes halál. A ge­rineagy állítólagos elszakítása a hóhérnak egy ügyes kézmozdulatával — legenda. Nem tudná azt megcsi­nálni még az anatómia professzora sem. Ha igaz volna ez a 'legenda, akkor az akasztott ember halála nem hét-nyolc perc múlva következnék be, hanem azonnal. A valóság az, hogy a halál bekövetkezésé­ről nem sokkal többet tudunk, mint az élet keletke­zéséről. A halál bekövetkeztének pillanatát sohasem lehet biztosan megállapítani. A törvényszéki orvos ma akkor állapítja meg a halál beálltát, amikor a 6zív működése már legalább negyvenöt ^másodpere óta szünetel. Ebben logika nincsen ugyan, de erre az eljárásra elegendő alapot nyújt az a tapasztalati tény, hogyha már'45 másodperc óta áll a szív, ma­gától többé már nem indul meg. Amióta azonban is­merjük az adrenalint, azóta már nincs kizárva, hogy a 45 másodpercnél régebben nyugvó, szív további működésre • serkenthető, azaz újraéleszthető. Azt a másodpercet, moly ben a halál' bekövetke­zik, nem' lehet kétségtelenül megállapítani .a léfé­jezésné! sem; én legalább tiem hiszem, * mert láttam már levágott fejű csirkét' talpra.ugra.ni és annyit ugráJni, hogy ezt mind a »reflex-mozgás« számlájára írni nem volnék hajlandó. A lefejezésnél a halál persae »végérvényes«, csak az nem bizonyos, hogy érzés, vagy éppen tudat nincs-o a kivégzettben még három-négy másodpercig a kivégzés után? Korántsem tökéletes az elektrökució sem: a vil­lamosszékben a kivégzés ideje egészen egyéni, do Sárvár, szeptember 28. (A Pesti Napló tudósítóiától,) Huszár Károly, a sárvári kerület képvise­lője, vasárnap tartotta beszámolóját, amelyen számos egységespárti és keresztény gazdasági párti képviselőn kívül Vass József népjóléti miniszter is részt vett. Huszár beszámolója után Vass József mondott hosszabb beszédet, amelyben többek között a következőket mon­dotta: — Hirdetem a keresztény politikát, nem úgy mint pap, hanem mint miniszter és nem félek attól, hogy zsidó polgártársaim zokon vennék ezt tőlem. Aminthogy én nem vehetem tőlük rossz néven, hogy holnap az üzletek legnagyobb része zárva lesz a zsidó ünnepek miatt, nem vehetem rossz néven, hogy védekeznek a rágalmak ellen, a hazaflatlanság vád­jának általánosítása ellen, akkor ők sem vehe­tik tőlem rossz néven, hogy mi keresztény magya­roknak tartjuk magunkat, keresztény politikát csi­nálunk, nem úgy, hogy kizárjuk őket az államból, hanem úgy, hogy én, mint ember, tagja vagyok egy ezeréves keresztény magyar nemzetnek és természe­tesen annak ősi tradícióit védelmezem. Éa megbe j csülöm." a zsidó fájt, megbecsülöm azokat, akik axral törekszenek, hogy hozzánksimuló becsületes állam­polgárai legyenek a hazának, ,j Ezután arról beszélt a miniszter, bogy! 1 sokan nem tudják eltűrni, liogy van egy Bethlen István, aikit azért adott a gondviselés, hogy megmentse az országot. Majd azt hangoztatta, hogy senki ne kockázzék a kormányzónak és : Bethlen István grófnak a fejére, ne játsszék senki • az ország sorsával, A paklikeverőknek azt' üzeni, hogy bújjanak vissza odúikba. A beszámoló tragikus eseménnyel zárult* amennyiben Hegedűs György nemzetgyűlési képviselő, aki maga is rövid beszédet tartott a népgyűlésen, felszólalása után hirtelen rosszut lett és elfehéredve hanyatlott a segítségére siető képviselők karjaiba. Nyomban eszméletét; vesztette és a képviselők a szónoki emelvényről-í vitték Hegedűs Györgyöt egy közel lévő hazba., A gyorsan előhívott orvos már csak a beállott halált tudta konstatálni. i Huszár Károly természetesen azonnal b&*l rekesztette a beszámolót, elmaradt a tervezett' esti díszlakoma is. Vass miniszter a késő dél«! utáni órákban elhagyta Sárvárt. V A Kommunisfalázadás ügyében befejezték a rendőrségi nyomozást (Saját tudósítónktól.) Rákosi Mátyás és tar­sai ügyében a rendőrségen egyelőre befejezték a nyomozást. Miután a szervezkedés két veze­tője, Rákosi Mátyás és Weinberger Zoltán is be­ismerő vallomást tettek, most már az összes eddig őrizetbe vett embereknek jegyzőkönyvi kihallgatása folyik. Ezzel kapcsolatban Schwei­nitzer József rendőrkapitány részletes jelentést készít fölöttes hatóságainak az egész kommu­nista szervezkedésről. Ezt a részletes jelentést szerdán vagy csütörtökön a nyilvánossággal is köztik, illetve arról félhivatalos jelentést adnak ki. A jegyzőkönyvi kihallgatások után ügyészségről átszállítják a rendőrségre Vági Istvánt és társait, hogy őket a most elfogott kommunistákkal szembesítsék. Az eddigiek sze­rint Rákosit és társait a hét végén, talán szom­baton fogják az ügyészségre átkísérni. Cselek­ményük minősítése dolgában ugyancsak egy későbbi időpontban fognak dönteni. A nyomozás mostani lezárásával a rendőrség munkája még nem fejeződött be, mert több a- szervezkedéssel kapcsolatban gyanúsított ember még nincs rendőrkézen, ezeket keresik. Hamis ötfontos bankjegy került Budapestről Angliába Ji Bank of England távirata hívta fel rá a figyelmet (Saját tudósítónktól-) Igen érdekes ügyben indított a budapesti rendőrség szombaton nyo­mozást. Az ügyet zárt ajtók mögött kezelik, mert nem akarják, hogy az fölösleges izgalmat okozzon bankkörökben. Mára azonban már — mint megtudtuk — a nagy izgalom lecsillapo­dott és valószínű, hogy csak véletlen esetről •van szó, mert semini olyan nyom nem merült fel, amely arra adna támpontot, hogy komo­lyabb pénzhamisítási ügyről lehetne beszélni. A nyomozás oka az volt, hogy az egyik na­gyobb pénzintézetnél hamis ötfontos bankjegy­gyei fizettek. 'Ez a pénz, Angliába került és ott állapították meg, kétséget kizáróan, hogy a bankjegy rendkívül sikerült hamisítás. Az ügy részletei a következők: A Royal Orfeum igazgatósága, az itt ven­dégszereplő Littl-Tich artistának elsoheti fize­tését angol fontokban fizette ki. Az artista a fizetéséből 225 angol fontot pénzeslevélben elküldött a Bank of England címére. Egy héttel a levél feladása után Littl-Tich táviratot kapott Angliából, melyet a Bank of England küldött neki: »Az ön által pénzeslevélben küldött 225 font kö-> zul az ötfontos bankjegy — hamis, — szól a távirat. —i Vigyázzon a Magyarországon kapott angol bank­jegyekre! Bank of England;. Az artista a táviratot megmutatta Tarján igazgatónak, aki azonnal a rendőrségre sietett és a sürgöny alapján ismeretlen tettes ellen feljelentést tett A sürgősen megindított nyomozás során megállapították, hogy ez a hamis ötfontos .bank­jegy valószínűen még azokból a hamis bankje­gyekből vetődött Budapestre, amelyeket á hir-i hedt Horváth Menyhért és bandája, hgztak for­galomba Bécsben, mintegy két évvel ezelőtt. VALÓDI ARNOLD TEHERAUTO­LANCOK raktárra érkeztek. Tartós, erős, gazdaságos! SZILÁRD BÉLA Budapest, VI, Lázár uoca 14. Telefón 131-28 1 1

Next

/
Thumbnails
Contents