Pesti Napló, 1927. április (78. évfolyam, 74–97. szám)

1927-04-01 / 74. szám

Bud­ a O­H . 78. évfolyam 74. szám A­ra 16 fillér Péntek, április 1­6. ELÖFIJL Egy hora IL­­MU Kegyedévé. v Jjjö Egyes szim ára: Budapesten, vidéken és a pályaudvarokon . . 16 fillér Ünnepnapokon ... 20 fillér Vasárnap 30 fillér firnyes szám Ausztriaiam: hirtköznap :so fsaras ,3000 o. K) vasárnap saras f­iUOU o. U» "• % V PEbiI NAPLÓ IjIfj'jüLÜLÜTj BEESS SZERKESZTŐSÉG» Rákóczi út 51. szám. KIADÓH­IVATALI Erzsébet körút 13—20. sa, TELEFON i' József 02-30,52-31,62-32. S­ Szerkesztöség Ricsbeni I„ Koh­lmarkt 7. Csáki tisnyü­selmi miniszter nyilatkozik a katonai ellenőrzés megszüntetéséről s­aját tudósítónktól.) Néhány nappal ez­előtt Párizsból az Havas-ügynökség jelentette, hogy Magyarország katonai ellenőrzését újsa­szüntették. Munkatársunknak alkalma volt a katonai ellenőrzés megszüntetésével kapcsolat­oím gróf Csáky Károly honvédelmi miniszter­rel beszélni, aki többek között a következőket mondotta: . — A magyar kormány is csak az Havas­ügynökség jelentéséből tudja, hogy a Nép­szövetség, illetve a nagykövetek tanácsa megszüntette a katonai ellenőrzést Magyar­országétt, a megszüntetésről hivatalosan tu­domásunk azonban nincs. A Népszövetség Tanácsának ugyanis az itt időző katonai el­lenőrző bizottságot kell­ értesítenie, a bizott­ság közli azután velem a megszüntetést, én viszont a magyar kormánynak teszek erről majd jelentést. A katonai ellenőrzés megszüntetése jelent-e valam­it katonai szempontból — kérdezte mun­­katársunk? — Lényegében semmmi újabb változást­­ nem hoz a megszüntetés. Mellé a honvé­delmi miniszter — legfeljebb annyit, hogy az ellenségeink által delegált és miáltalunk fize­tett katonai képviselők eltávoznak és ezt a szerepkört a Népszövetség veszi át, amely­nek mi jelentéseket tartozunk tenni, illetve a Népszövetség fogja ellenőrizni az ország hadseregét. Nincs befolyással ez sem a had­sereg létszámára, mert a trianoni szerződés­ben van minden lefektetve és amíg a trianoni szerződésből folyólag mi katonai ellenőrzés alatt állunk, addig úgy a létszámkérdésben, mint pedig a zsoldoshadsereg minőségében nincs semmi változás. Az ellenőrzés meggszün­tetése azonban kétségtelen eredmény szá­munkra, amit azzal a szellemi munkával tud­tunk elérni, amit évek óta folytatunk. Ugyanezekkel a szellemi fegyverekkel óhajt­juk, továbbra a munkánkat folytatni, hogy a ránk nézve sérelmes szerződési pontokat a Népszövetség Tanácsa megváltoztassa. . ­ • Gaal Gaszton szigorúan bírálta többórás beszédben a költségvetést, amelyet végül elfogadott 100 aktív köztisztviselő itt mint képviselő a Házban Hogyan kezeljük az összeférhetetlenséget?- A tiszt­viselőkérdés megoldása nélkül nincs béke és nyuga­lom -­­ vám a magyar* nyomor* és drágaság forrása Szocialista felszólalás a magyar külpoliti­káról a Ház csütörtöki ülésén (Saját tudósítónktól.) A képviselőház csü­törtöki ülésén a költségvetés általános vitájá­nak első szónoka a szociáldemokrata, Esztergá­lyos János volt, aki beszédének elején kritikát mondott a képviselőház új képviselőtagjairól, akik szerinte ahelyett, hogy a költségvetésről beszélnének, felszólalásaikban nap-nap után a szociáldemokrata pártot támadják. A közbeszólások áradata indult meg a jobb­oldalról, amikor a szocialista szónok arról kez­dett beszélni, hogy tulajdonképpen mi is a bűne a szociáldemokráciának. A nemzetköziség! — hangzott a jobbol­dalról. — Az nem lehet bűn. — folytatta a beszé­det — ha mi azt akarjuk, hogy ne tegyem el­nyomó és elnyomott, ha embert akarunk csi­nálni minden emberből és lehetetlenné próbál­juk tenni azt, hogy a tőke szabadon kizsákmá­nyolhassa a munkást. Nem lehet bűn a mun­kásság nemzetközi védekezése a nemzetközi tő­kével szemben. Amikor Petrovácz Gyula közbekiáltotta,­­hogy a szocialistáknak meg kell tagadni a ha­zát és a vallást, a­ szociáldemokraták kórusban kiáltották a kereszténypárt felé: —­ Vagyunk olyan hazafiak, mint ön! — A munkásság végigszolgálta a háborút, amikor önök felmenttették magukat. Esztergályos János további beszédében cá­folta azt, mintha a szakszervezetek idézték volna elő a bolsevizmust, a magyar országgyű­lés önmagát becsüli meg, ha a magyar mun­káság gazdasági szerveivel szemben megértést tanúsít. Pezsgős vita Azzal foglalkozott ezután Esztergályos, "h­ogy Vass József népjóléti miniszter a válasz­tások előtt és most is pár nappal ezelőtt táma­dásban részesítette a szoliáldunvkrtfa názsert. A plúzsba kötött magyar sajtóra fordította ez­után a szót a szocialista szónok, majd arra, hogy évek óta hiányzik nálunk a gyülekezési szabadság, nincs meg az agykori biztosítás, sok kívánnivalót hagy hátra az anya- és csecsemő­védelem, nincs meg a tanszabadság. A népjó­léti miniszter több szociális javaslat elkészíti­sét ígérte, amelyekből nem lett semmi. — A népjóléti miniszter úrnak nincs meg az a szilárd alapja. —•­­jelentette ki Esztergályos —• amelyről hirdethetné, hogy állja a harcot velünk szemben, nincs is joga ahoz, hogy har­cot hirdethessen ellenünk. Ha végignézünk hat esztendős működésén, amelynek jubileumát pár nappal ezelőtt ezen üveg pezsgővel ünnepel­ték meg... Parázs vita támadt erre a kijelentésre a teremben levő Préhr Imre népjóléti államtitkár és Esztergályos János között. Dréhl Imre oda­kiáltotta a szocialisták felé, hogy az fáj­tkik, hogy nem hívták őket a tearestélyre. Az nem igaz, hogy a miniszter hatéves jubileumát ünnepelték. Esztergályos János: Olyan dús volt a va­csora terítéke, h­og­y az asztal alá hullott mor­zsákból, amiket ez estély után összeszedtek, na­gyon sok szegény ember jóllakhatott volna, sőt talán még a tömegszállásokon, nyomortanyá­kon lakók mindegyike házat tudott volna ma­gának építeni még a hulladékok árából is. Dréhr Imre: Budapest szegényei ették meg a maradékot, ha tudni akarja. Különben ezek a kijelentések jellemzik a­ fin objektivitásai 152 javaslatból 2 népjóléti Keményen röpködtek a megjegyzések a népjóléti államtitkár és Esztergályos János között. Amikor Esztergályos János beszédét­­tovább folytatta, kijelentette, hogy hat eess­zendő alatt 152 javaslatot tárgyalt le a tör­vényhozás és ebből a népjóléti miniszter ja­vásza miatt»«a»­ tettig esik,­ísérte a náraeléset Az ajándékozások ellen Az ajándékozások ellen szólalt fel Gaal Gaszton a költségvetés vitája sorára Tarthatatlan — mondotta — a magasabb­rangú tisztviselőket karácsonyikor és év­negyedenként­ külön prémiumokkal jutal­mazó ajándékozás rendszere. Ezek az ajándékok különböző állam­i bevételeket emésztenek fel s egyáltalán nem méltá­nyosak, m­ert hiszen akárhányszor olyanok­nak jutnak, akik semmit sem dolgoznak. Beszéde további folyamán Gaál Gaszton, nagyon helyesen, éles kritika, tárgyává tette azt a körülményt is, hogy egyik-másik államtitkár egész sereg­állást szed össze államtitkársága ideje alatt és milliárdos jövedelmeket biztosít magának ezen a ré­ren. Sem az ajándékozás, sem a mellék­jövedelmek szerzésének utóbbi formája nem egyeztethető össze a közéleti morál méltán megkövetelt tisztaságával. Örülünk, hogy Gaál Gaszton ezóva­tette az országgyűlésen ezt a lappangva bujkáló kérdést. A költségvetési vita arra, való, hogy annak során a kormány gazdál­­kodása, tételenként bírálat tárgyává tétes­sék. Gaal Gaszton tehát csupán a jogos ellenőrzés szavát hallatta, mikor határozot­tan szembefordult a kormány ajándékozási rendszerével s félre nem érthető nyíltság­gal kimondotta, hogy állami tisztviselőnek csak fizetést,­­ még­pedig tisztességes fizetést — de ajándékot semmi körülmé­nyek között sem szabad kapnia. Olyan helyről­ hangzott el, ez az elvi jelentőségű tiltakozás, olyan puritán erkölcsű, régi po­litikus ajkáról, hogy mindenkép komolyan kell vennünk. De komolyan kell vennie a kormánynak is, hiszen »támadásában« Gaal Gaszton­t semmi hátsó gondolat, semmi kormánybuktató szándék nem ve­zette, csupán az igazságszeretet és a köz­életi erkölcs szeplőtlenségének megóvása.. Valljuk, hogy az ajándékozásnak morális romboló hatása van, mert meg­alázó, szinte megszégyenítő köztisztviselő számára. Ne jutalmakat, ne ajándékokat adjanak az állami hivatalnokok bizonyos »felsőbb« csoportjának, hanem gondoskod­janak arról, hogy a tisztviselők egyeteme mennél jobb, mennél méltányosabb fize­tést kapjon. Olyan fizetést, amelyből csa-lád­jával együtt pozíciójához méltó mó­don, minden súlyosabb gond nélkül megél­hessen. Erre van szüksége a tisztviselői karnak, nem egyes kedvencek rend­szeres jutalmazására, megajándékozására. De erre van szüksége az országnak is, mert e­z a »rendszer« egészséget, míg a Gaal Gasz­ton által felpanaszolt »rendszer« betegsé­get jelent. A közéleti erkölcs tisztaságát így tessék gyakorlatilag, __ példával illusz­trálni, nemcsak » prédikálni­ Az ország társadalmi és gazdasági életéből ki kell irtani nemcsak a korrup­ciót, hanem azokat az egészségtelen »rend­szereket« is, amelyek egyeseknek, a hata­lom polcához közelebb állóknak érdemetlen »ajándékokat« juttatnak a nagy közösség rovására. Mindenki számára biztosítani kell a lehető legelőnyösebb élet­feletteséket, hogy az országban teljes irammal indulhas­son meg a termelés, az egészséges, produk­tív munka, a gazdasági és kereske­delmi ér­hálózat zavartalan vérkeringése, — de ezt az élet­standardot nem görnyedt házaikat, alázatos jellemeket és meghunyászkodó gerinceket nevelő ajándékok segítségével lehet biztosítani, hanem a végzett munká­val arányban álló, tisztességes fizetéssel. Olyan fizetéssel, amely mellett senki sem GSDEMI rá­­külön jutalmak hangoalójára.

Next