Pesti Napló, 1927. július (78. évfolyam, 146–172. szám)
1927-07-01 / 146. szám
Egy fiu. . . Negyedévre. . .- Egyes szít, ura: Budapesten, vidéken és a pályaudvarokon . . 16 fillér Ünnepnapokon ... 20 fülér Vasárnap ...... 30 fillér Ellyei szám Ausztriában ! 'Hétköznap ISO garas (3000 o. K) vatárnap 40 garas (4000 o. U) m Jl/las mezőgazdasági mellékletig m**»78. évfolyam 146. szám Péntek, július 1 SZERKESZTŐSÉG Rákóczi út 54. számig KIADÓHIVATAlij Erzsébet körút 18—20. sz. TELEFON J József 464-17, J. 464-18. J. 464-19. Szerkesztőség Bécsbeni I., Kohlmarkt 7. Byrd éjjel 3-kor Párizson túl a kontinens fölött repül Byrd a Duna felé repül? Bécs, június 30. (A Pesti Napló bécsi szerkesztőségétől.) Mint a Pesti Napló bécsi szerkesztősége értesül, Byrd óceánrepülésének célja már induláskor nem Párizs volt. Az volt az elhatározása, hogy Párizs fölött tovább repül kelet felé, legalább Bécsig, de ott is csak akkor száll le, ha benzinkészlete elfogy. Ha még marad benzinje, továbbrepül Budapestre, sőt esetleg Bukarestig. Útvonala a Duna. Ezt az információt Byrd bécsi barátaitól kaptuk, akik annyira bíznak Byrd sikerében, hogy repülőgéppel várják az Americát, amelyet további útján el akarnak kísérni. New Yorkbe! Cape (Saját tudósítónktól.) Amerikai időszámítás szerint hajnali 5 óra 19 perckor, középeurópai időszámítás szerint szerdán délelőtt 10 óra 15 perckor indult el a harmadik repülő, aki az Atlanti-óceánt akarja átrepülni. Byrd, kapitány. Negyedmagával indult el a newyorki repülőtérről. Startját 3000 ember nézte végig. Pénteken hajnalban akar leszállni a le bourgeti repülőtéren. Útitársai Ascott, Barden és Neville. A gép maga két és fél tonnát nyom, a szárny átmérője 71 láb, a főtankban 3600 liter benzin van, de ezenkívül négy póttankban 95 gallon benzint, ösözesen több mint 6000 litert visz magával. A három Wright-motor óránként 120 liter benzint fogyaszt. Az »America«, ha egyébként baja nem történik, 75 óráig képes a levegőben maradni. A repülőgépen rádió-leadókészülék is van és a terv szerint hatpercenként jelentéseket fog leadni. A repülés költsége 780.000 dollár. A repülők életét indulás előtt 10—10.000 font sterlingre biztosították a londoni Lloydnál. A start kitűnően sikerült, a gép a nagy súly ellenére 81 másodperc alatt a levegőbe emelkedett. A gép óránként 140 kilométernyi sebességgel halad. A gép négy utasa felválthatja egymást a kormánykeréknél. Ha baj van és le kell szállni a vízre, a gép több órán át a vizén tud maradni. Byrd az első jelentését 8 óra 11 perckor adta le a Cape Rod fölött New Foundlandban. 0 óra 20 perckor újabb jelentés kedvezőtlen időt jelent, ellenkező szelet és záporesőt. 12 óra 10 perckor jelentette az America, hogy szerencsésen túlhaladt Shrelbrook fölött és a Canso tengerszoros felé repült. A délután 5 óra 30 perckor felfogott rádiógram szerint az America már 860 mérföldet tett mert Newyorktól és a Cap Breton fölött repült. 13 óra 30 perckor már azt jelenti Byrd, hogy a Scatari-sziget fölött repültek, az idő tisztult, lejjebb ereszkedtek és New Foundlandon keresik Nungesser és Coli nyomait. Az egész útvonalon egyébként a köd fenyegette őket, amely oly nagy volt, hogy a kormánykerék mellől a szárnyak végét sem lehetett látni. Heves széllel is küzdöttek. A tengeren járó eőzösök többször érintkezésbe léptek az Americával és mindig azt a jelentést kapták, hogy a repülőgépen minden rendben van. Az első 1200 mérföldön a repülőgép 95—100 mérföldes átlagos óránkénti sebességgel halad és így amerikai időszámítás szerint csütörtökön 17 óra 30 perckor érkezik körülbelül Párizsba. Catham fölött repülve, 2 óra 39 perckor Byrd a következőket jelentette: — Tegnap délidőn 1 óra óta a sűrű köd és az alacsony felsejt miatt nem látunk sem földet, sem vizit. 1' * Cape Race drótnélküli állomásáról jelentik, hogy az »America« newyorki időszámítás szerint este 8 óra 10 perctől Saint Johnstól 200 mérföldnyire volt látható és teljes sebességgel haladt tovább. A nyílt óceánon lévő »Berlin«-gőzös szikratáviratban jelentette Berlinbe, hogy sikerült kapcsolatba jutnia Byrd repülőgépével, amely középeurópai időszámítás szerint 9 óra 20 perckor az észaaki szélesség 45 fok, 15 percén, a nyugati hosszúság 25 fok és 15 percén tartózkodott. Byrd Új-Skócia partvidéke mentén három és fél óra alatt tette meg az utat. Ilyen, módon 65 perccel megjavította azt az időt, amely alatt Lindbergh ugyanezt az utat megtette. Byrd ajándékot visz magával a francia köztársaság elnöke részére, nevezetesen két amerikai zászlót, amelyek közül az egyiket Byrd északsarki repülése alatt használtak, továbbá a világ legkisebb bibliájának másolatát. Byrd délután 5 óra 12 perckor a következőket jelenti: — A személyzet jól van, ellenszéllel küszdünk. Cape Race az utolsó hely, amelyet láttunk. Üdvözlet mindenkinek. (Hegges 9 óra perckor 2400 kilométert már megtett útjál»ól Byrd Párizs, június 30. (A Pesti Napló tudósítójától.) A Compagnie Transatlantique nevű francia tengerhajózási társaság az óceánon lévő_ »Paris« nevű gőzöséről a következő szikratáviratot kapta: »8 óra 15 perckor Byrd repülőszépe az északi szélesség 49. fokán és 28. percén, a nyugati hosszúság 19. fokán és 48. percén volt látható.« Ez a távirat azt jelenti, hogy az »America« az ír tengerparttól 610 kilométernyire volt. Byrd tehát útjából már 2410 kilométert megtett. Megállapítható azonban, a fentebbi adatok összevetéséből az is, hogy a repülőgép óránkénti sebessége valamivel kisebb, mint ahogy Byrd eleinte tervezte. Ennek következtében Le Bourgetbe való megérkezése két-három órával utóbb fog bekövetkezni, mint ahogy gondolták. Délután 2 óra , Anglia elett Párizs, június 30. (A Pesti Napló tudósítójától.) Londonból ideérkezett hír szerint az óceánról jött rádió közlése alapján megállapítható, hogy Byrd aeroplánja délután két órakor a Mozgás és lárma »Szűnni nem akaró mozgás és lárma minden oldalon.«. Körülbelül így lehetne parlamentáris nyelven kifejezni azt a hatást, amelyet lord Rothermere cikke szerte Európában keltett. Nincs olyan ország, párt, nemzetiség, kisebbség, vagy többség, amely tudomást ne vett volna róla s a maga módja szerint ne magyarázta volna. A tudomásvétel és a magyarázás majdnem mindig lármás és izgalmas légkörben zajlik le. Alig akad olyan mondat a Rothermere-cikkben, amelyet hangos morajjal elő, merre ne bontottak volna. Ezt a zajt és lármát szembe kell állítanunk azzal a mélységes és belenyugvó csenddel, amellyel magát a trianoni szerződést és minden következményét fogadták. Amikor ez a szerződés egy ezeréves birodalmat összetört, csendesen bólogattak hozzá. Rendben van, jól van, helyes. Ugyanez a derűs nyugalom fogadta azokat a kommentátorokat, akik a szerződés szegeit erősítgették, vagy még mélyebbre verték. Természetesnek találták, hogy a szerződés érvényben maradjon és hogy azon árnyalatot se változtassanak. Most pedig, mert akadt valaki, aki szembe mert szállani ezzel a fejbólogatással, »szűnni nem akaró mozgás és lárma« támadt minden oldalon. Ezt a hangulatváltozást csak az igazság különös erejével lehet megmagyarázni. A trianoni szerződés megkötésekor — itt igazán helyén van ez az állítás — nem tudták az emberek, mit művelnek. A szerződés egyik főaláírója, Lloyd George, példának okáért még azt sem tudta pontosan, merre van Magyarország és mik a határai. Igen valószínű, hogy az egyes nemzetek közvéleményei szintén nem lehettek jobban tájékozva s így a trianoni szerződést általában egészséges újszülöttnek hitték, ha az újszülött ficánkol és nyöszörög is keveset, nem tesz semmit, majd megnyugszik és nagyra nő. Ebbe a gondolkodáskörbe pompásan beillettek azok az újságcikkek és tanulmányok, amelyek a trianoni szerződés kifogástalan funkcionálásáról beszéltek, így "keletkezett az általános fejbólogatás, a »rendben van«, a »helyes«, a »minden jól van«. Eközben pedig az igazság mindjobban tündökölni kezdett. Ráborították ugyan a valótlanságok és a rágalmak szövetét, elébetették régi frázisokat és jelszavaikat, de a fény ereje egyre növekedett. S amikor végül lord Rothermere egyetlen erős mozdulattal lekapta a szövetet az igazságról, csodálkozva látták, mekkora az ereje és a ragyogása. E megállapítással mákszemnyit sem akarjuk a nemes lord érdemét kisebbíteni. Sőt, meg lehet állapítani, hogy csak az ő tolla volt képes ezt a bámulatos metamorfózist előidézni. Hiszen itt-ott őt megelőzően is felhangzottak már tiltakozások a trianoni szerződés ellen, de ezek a tiltakozások nem hagytak erős nyomot a közvélemény vizeiben. Lord Rothermerenek kellett jönnie, hogy ezeket a vizeket fenékig felkavarja. A közvélemény rögtön megérezte, mit jelent az, ha a független sajtó valaminek melléje áll. Lord Rothermere érm az ő sajByrd kapitány