Pesti Napló, 1927. július (78. évfolyam, 146–172. szám)

1927-07-01 / 146. szám

Egy fiu. . . Negyedévre. . .-­ Egyes szít, ura: Budapesten, vidéken és a pályaudvarokon . . 16 fillér Ünnepnapokon ... 20 fülér Vasárnap ...... 30 fillér Ellyei szám Ausztriában ! 'Hétköznap ISO garas (3000 o. K) vatárnap 40 garas (4000 o. U) m Jl/las mezőgazdasági melléklet­ig m**»­78. évfolyam 146. szám Péntek, július 1 SZERKESZTŐSÉG­ Rákóczi út 54. számig KIADÓHI­VATAlij­ Erzsébet körút 18—20. sz. TELEFON J József 464-17, J. 464-18. J. 464-19. Szerkesztőség Bécsbeni I., Kohlmarkt 7. ­ Byrd éjjel 3-kor Párizson túl a kontinens fölött repül Byrd a Duna felé repül? Bécs, június 30. (A Pesti Napló bécsi szerkesztőségétől.) Mint a Pesti Napló bécsi szerkesztősége értesül, Byrd óceánrepülésének célja már induláskor nem Párizs volt. Az volt az elhatározása, hogy Párizs fölött tovább repül kelet felé, legalább Bécsig, de ott is csak akkor száll le, ha benzinkészlete el­fogy. Ha még marad benzinje, továbbrepül Budapestre, sőt esetleg Bukarestig. Út­vonala a Duna. Ezt az információt Byrd bécsi barátaitól kaptuk, akik annyira bíznak Byrd sikerében, hogy repülőgéppel várják az Americát, amelyet további útján el akar­nak kísérni. New Yorkbe! Cape (Saját tudósítónktól.) Amerikai időszámítás szerint hajnali 5 óra 19 perckor, középeurópai időszámítás szerint szerdán délelőtt 10 óra 15 perckor indult el a harmadik repülő, aki az Atlanti-óceánt akar­ja átrepülni. Byrd, ka­pitány. Negyedmagá­val indult el a new­yorki repülőtérről. Startját 3000 ember nézte végig. Pénteken hajnalban akar le­szállni a le bourgeti repülőtéren. Útitársai Ascott, Bard­en és Ne­ville. A gép­ maga két és fél tonnát nyom, a szárny átmérője 71 láb, a főtankban 3600 liter benzin van, de ezenkí­vül négy póttankban 95 gallon benzint, ös­­özesen több mint 6000 litert visz magával. A három Wright-motor óránként 120 liter ben­zint fogyaszt. Az »America«, ha egyéb­ként baja nem törté­nik, 75 óráig képes a levegőben maradni. A repülőgépen rádió-leadókészülék is van és a terv szerint hatpercenként jelentéseket fog le­adni. A repülés költsége 780.000 dollár. A repü­lők életét indulás előtt 10—10.000 font sterlingre biztosították a londoni Lloydnál. A start kitűnően sikerült, a gép a nagy súly ellenére 81 másodperc alatt a levegőbe emelkedett. A gép óránként 140 kilométernyi sebességgel halad. A gép négy utasa felvált­hatja egymást a kormánykeréknél. Ha baj van és le kell szállni a vízre, a gép több órán át a vizén tud maradni. Byrd az első jelentését 8 óra 11 perckor adta le a Cape Rod fölött New­ Foundlandban. 0 óra 20 perckor újabb jelentés kedvezőtlen időt jelent, ellenkező szelet és záporesőt. 12 óra 10 perckor jelentette az America, hogy szerencsé­sen túlhaladt Shrelbrook fölött és a Canso ten­gerszoros felé repült. A délután 5 óra 30 perckor felfogott rádiógram szerint az America már 860 mérföldet tett mert Newyork­tól és a Cap Breton fölött repült. 13 óra 30 perckor már azt jelenti Byrd, hogy a Scatari-sziget fölött re­pültek, az idő tisztult, lejjebb ereszkedtek és New­ Foundlandon keresik Nungesser és Coli nyomait. Az egész útvonalon egyébként a köd fenye­gette őket, amely oly nagy volt, hogy a kor­mánykerék mellől a szárnyak végét sem lehe­tett látni. Heves széllel is küzdöttek. A tenge­ren járó eőzösök többször érintkezésbe léptek az Americával és mindig azt a jelentést kap­ták, hogy a repülőgépen minden rendben van. Az első 1200 mérföldön a repülőgép 95—100 mérföldes átlagos óránkénti sebességgel halad és így amerikai időszámítás szerint csütörtö­kön 17 óra 30 perckor érkezik körülbelül Pá­rizsba. Catham fölött repülve, 2 óra 39 perckor Byrd a következőket jelentette: — Tegnap délidőn 1 óra óta a sűrű köd és az alacsony felse­jt­ miatt nem látunk sem föl­det, sem vizit. 1' * Cape Race drótnélküli állomásáról jelen­tik, hogy az »America« newyorki időszámítás szerint este 8 óra 10 perctől Saint Johnstól 200 mérföldnyire volt látható és teljes sebesség­gel haladt tovább. A nyílt óceánon lévő »Berlin«-gőzös szik­ratáviratban jelentette Berlinbe, hogy sikerült kapcsolatba jutnia Byrd repülőgépével, amely középeurópai időszámítás szerint 9 óra 20 perckor az észaaki szélesség 45 fok, 15 percén, a nyugati hosszúság 25 fok és 15 percén tartóz­kodott. Byrd Új-Skócia partvidéke mentén három és fél óra alatt tette meg az utat. Ilyen, módon 65 perccel megjavította azt az időt, amely alatt Lindbergh ugyanezt az utat megtette. Byrd ajándékot visz­ magával a francia köztársaság elnöke részére, nevezetesen két amerikai zászlót, amelyek közül az egyiket Byrd északsarki repülése alatt használtak, to­vábbá a világ legkisebb bibliájának másolatát. Byrd délután 5 óra 12 perckor a következő­ket jelenti: — A személyzet jól van, ellenszéllel küsz­dün­k. Cape Race az utolsó hely, amelyet lát­tunk. Üdvözlet mindenkinek. (Hegges 9 óra perckor 2400 kilométert már megtett útjál»ól Byrd Párizs, június 30. (A Pesti Napló tudósítójától.) A Compagnie Transatlantique nevű francia tengerhajózási társaság az óceánon lévő_ »Pa­ris« nevű gőzöséről a következő szikratáviratot kapta: »8 óra 15 perckor Byrd repülőszépe az északi szélesség 49. fokán és 28. per­cén, a nyugati hosszúság 19. fokán és 48. percén volt látható.« Ez a távirat azt jelenti, hogy az »America« az ír tengerparttól 610 kilométernyire volt. Byrd tehát útjából már 24­10 kilo­métert megtett. Megállapítható azonban, a fentebbi adatok összevetéséből az is, hogy a repülőgép óránkénti sebessége valamivel ki­sebb, mint ahogy Byrd eleinte tervezte. Ennek következtében Le Bourgetbe való megérkezése két-három órával utóbb fog bekö­vetkezni, mint ahogy gondolták. Délután 2 óra , Anglia elett Párizs, június 30. (A Pesti Napló tudósítójától.) Londonból ideérkezett hír szerint az óceán­ról jött rádió közlése alapján megállapítható, hogy Byrd aeroplán­ja délután két órakor a Mozgás és lárma »Szűnni nem akaró mozgás és lárma minden oldalon.«. Körülbelül így lehetne parlamentáris nyelven kifejezni azt a ha­tást, amelyet lord Rothermere cikke szerte Európában keltett. Nincs olyan ország, párt, nemzetiség, kisebbség, vagy többség, amely tudomást ne vett volna róla s a maga módja szerint ne magyarázta volna. A tudomásvétel és a magyarázás majd­nem mindig lármás és izgalmas légkörben zajlik le. Alig akad olyan mondat a Rother­mere-cikkben, amelyet hangos morajjal elő­, merre ne bontottak volna. Ezt a zajt és lármát szembe kell állíta­nunk azzal a mélységes és belenyugvó csenddel, amellyel magát a trianoni szerző­dést és minden következményét fogadták. Amikor ez a szerző­dés egy ezeréves biro­dalmat összetört, csendesen bólogattak hozzá. Rendben van, jól van, helyes. Ugyanez a derűs nyugalom fogadta azokat a kommentátorokat, akik a szerző­dés szegeit erősítgették, vagy még mé­lyebbre verték. Természetesnek találták, hogy a szerződés érvényben maradjon és hogy azon árnyalatot se változtassanak. Most pedig, mert akadt valaki, aki szembe mert szállani ezzel a fejbólogatással, »szűnni nem akaró mozgás és lárma« tá­madt minden oldalon. Ezt a hangulatváltozást csak az igaz­ság különös erejével lehet megmagyarázni. A trianoni szerződés megkötésekor — itt igazán helyén van ez az állítás — nem tud­ták az emberek, mit művelnek. A szerződés egyik főaláírója, Lloyd George, példának okáért még azt sem tudta pontosan, merre van Magyarország és mik a határai. Igen valószínű, hogy az egyes nemzetek közvéle­ményei szintén nem lehettek jobban tájé­kozva s így a trianoni szerződést általában egészséges­ újszülöttnek hitték, ha az új­szülött ficánkol és nyöszörög is keveset, nem tesz semmit, majd megnyugszik és nagyra nő. Ebbe a gondolkodáskörbe pompásan beillettek azok az újságcikkek és tanulmá­nyok, amelyek a trianoni szerződés kifogás­talan funkcionálásáról beszéltek, így "ke­letkezett az általános fejbólogatás, a »rend­ben van«, a »helyes«, a »minden jól van«. Eközben pedig az igazság mindjobban tündökölni kezdett. Ráborították ugyan a valótlanságok és a rágalmak szövetét, elébe­tették régi frázisokat és jelszavaikat, de a fény ereje egyre növekedett. S amikor vé­gül lord Rothermere egyetlen erős mozdu­lattal lekapta a szövetet az igazságról, cso­dálkozva látták, mekkora az ereje és a ra­gyogása. E megállapítással mákszemnyit sem akarjuk a nemes lord érdemét kisebbíteni. Sőt, meg lehet állapítani, hogy csak az ő tolla volt képes ezt a bámulatos metamor­fózist előidézni. Hiszen itt-ott őt megelő­zően is felhangzottak már tiltakozások a trianoni szerződés ellen, de ezek a tiltako­zások nem hagytak erős nyomot a közvéle­mény vizeiben. Lord Rothermerenek kel­lett jönnie, hogy ezeket a vizeket fenékig felkavarja. A közvélemény rögtön megérezte, mit jelent az, ha a független sajtó valaminek melléje áll. Lord Rothermere érm az ő saj­Byrd kapitány

Next