Pesti Napló, 1929. július (80. évfolyam, 146–171. szám)
1929-07-02 / 146. szám
Budapest, 1929 80. évfolyam 146. szám ELŐFIZETÉSI ÁRAK. Egy hóra .... 4 pengő Negyedévre . . 10 pengő Egyes szám ára Budapesten, vidéken és a pályaudvarokon . 16 fillér Ünnepnapokon . 24 fillér Vasárnap 32 fillér viziig 16 badét Kedd, július 2 PESTI NAPLÓ SZERKESZTŐSÉG: Rákóczi út 54. szám. KIADÓHIVATAL, Erzsébet körút 18—20. sz. A legelkeseredettebb polgár Ma a legelkeseredettebb polgár eresztette ki a hangját. Nem tett hangfogót a vonójára. De nem is csoda, hiszen a bürokráciáról beszélt, ilyenkor pedig a legjámborabb embert is elfutja a méreg. El lehet tehát képzelni, mekkora keserűség fojtogatta a legelkeseredettebb polgár torkát, amikor nekiment a bürokráciának. Azon a kissé megszürkült szólamon kezdte, hogy nem a polgárok vannak a hivatalnokokért, hanem a hivatalnokok a polgárokért. A hivatalnok szent kötelessége, hogy a polgárokért dolgozzék, s a polgárok életét megkönnyítse. A »legelkeseredettebb« ezután mélyebb húrokat kezdett pengetni. Szégyen gyalázat, — mondotta — hogy annak a szegény polgárnak valóságos akadályversenyt kell rendeznie, amíg az ügyét elintézik. A hivatalnak az volna a kötelessége, hogy a polgárok ügyeit minél gyorsabban intézze el. Még ha rosszul is intézi el, ez sem olyan nagy baj, mint az, hogy ott heverteti az aktát az asztalon. A hivatal ne azt nézze, hogy mennyi tintát, vagy mennyi papirost fogyaszt, hanem azt, hogy minél több ügyet fogyasszon. Ez bizony elég keményen van mondva. De még vastagabbra is sor kerül ... !'rtonútfélen azt panaszolják, hogy sok a tisztviselő, nem lehetne-e jogosan azt követelni ettől a sok tisztviselőtől, hogy bürokrácia nélkül dolgozzon? Hiszen nincsen olyan nap, amikor a bürokrácia bűneit ne ostoroznák. Éppen itt az ideje, hogy a bürokráciának nevezett rákfene iszapos posványát kiirtsák és a közéletből eltüntessék. Ilyen hangon beszélt a legelkeseredettebb polgár. Ilyen hangon eddig még nem mertek beszélni. Akiket a bürokrácia szörnyűsége fojtogatott, azok legfeljebb gondoltak egyetmást. A legelkeseredettebb emberben azonban annyira felgyülemlett a harag és a méltatlankodás, hogy nem bírta magát türtőztetni és azok elé vágta az igazságot, akiket illet. Ez a legelkeseredettebb polgár pedig nem más, mint Scitovszky Béla m. kir. belügyminiszter. Ő beszélt ma ilyen hangon a bürokráciáról, abban a híres levéltári díszteremben, amelynek a restaurálására ennyi és ennyi százezer pengőt áldozott a polgárság. Ezen bizonyára nagyon fognak csodálkozni. De ha magukhoz térnek a csodálkozástól, kettőt állapítsanak meg majd. Először azt, mekkorának kell lenni annak a bürokráciának, ha már a belügyminiszter is így beszél róla. Mennyi pusztítást végzett és mennyi sebet hagyott maga után, ha a bürokrácia egyik főintézője ilyen tüzes ostorral vág végig rajta. A másik megállapítás az, ha a belügyminiszter ilyen jól ismeri kívülről-belülről a bürokráciát, miért nem tesz róla, hogy legalább a féktelenségeit letompítsa. Elismerjük, ez a mai beszéd is elegáns gesztus volt. De mit érnek az ilyen gesztusok, ha a bürokrácia csápjai tovább markolásszák az ügyeket, ha nincs senki, aki levagdosná ezeket a csápokat. Holott a belügyminiszternek igazán módjában volna. Ő keresztes hadjáratot indíthatna a polgárság kínzói ellen és lépésről lépésre visszaverhetné ezt az ellenséget, ő a masinisztája a bürokrácia egyik leghatalmasabb gépének. De hát akkor miért nem teszi meg? Miért csak szónokol úgy, mint a legelkeseredettebb polgár, s miért nem cselekszik ügy, mint ahogy egy erélyes miniszternek cselekednie kellene! TELEFON : József 455—50-től 56-ig, József 464-18, J. 464-19. Szerkesztőség Bécsben: I., Kohlmarkt 7. A csehek elrendelték a hidasnémeti vasúti forgalom megszakítását A megszakítást egy kémkedő cseh vasutas letartóztatása miatt rendelték el Prága, július 1. (Cseh Távirati Iroda.) Hivatalosan közlik, hogy július 2-án déltől kezdve elrendelték a Hidasnémetin áthaladó vasúti forgalom megszakítását. Ezt a rendelkezést azért léptették életbe, mert egy Hidasnémetin szolgálatot teljesítő cseh vasúti alkalmazottat, a a magyar hatóságok, anélkül, hogy erről a cseh hatóságokat értesítették volna, elhurcoltak. Mivel ilyenformán a cseh vasúti alkalmazottak személyes biztonságát veszélyeztetve látják, Hidasnémetiről visszarendelték a cseh vasúti személyzetet. A Cseh Távirati Iroda fenti közleményéhez magyar illetékes helyről a következő megjegyzést fűzik: A cseh vasútigazgató ág intézkedése nyilván azzal van összefüggésben, hogy a magyar hatóságok június 28-án kénytelenek voltak egy Pecha Vince nevű, a hidasnémeti közös határállomáson jegypénztárnoki minőségben szolgálatot teljesítő egyént se tazijjt itatni, mert kémkedésen tetten érték. A csehek meglepő intézkedése semmiesetre sem alkalmas arra, hogy a Dénes által oly gyakran hangoztatott ,barátságosabb gazdasági együttműködés útjait egyengesse. A hidasnémeti vasúti forgalom megszüntetése olyan súlyos lépés, amelyet semmiképpen sem indokol egy kémkedő cseh vasutas őrizetbevétele. A teljesen lefegyverzett Magyarország mérges gázok és tankok beszerzése helyett sokkal ártalmatlanabb módon kénytelen biztonsága felett őrködni s csak természetes, hogy a kémek üzelmeit nem fogja tehetetlenül szemlélni. Különben is éppen a cseh hatóságok rendeznek rendszeresen valóságos kémvadászatokat Silovenszkóban s egyremásra tartóztatják le kémkedés gyanúja miatt a magyar leventeifjakat, akiknek nincs más bűnük, mint hogy tagjai egy törvényalkotta szervezetnek. Ilyen körülmények között legalább is túlzott a csehek érzékenysége, amelynek ezt a legújabb hajtását a csehek sikanériasorozatában is külön hely illeti meg. Alig hihető, hogy az európai közvélemény, amelynek legsúlyosabb szavú képviselői nap-nap után a gazdasági közeledés intenzívebbé tételét hangoztatják, megértéssel fogadja a bosszúnak és a retorziós szándékoknak ezt a rosszhiszemű lépését."^1 A közterhek enyhítését, a forgalmi és fényűzési adó csökkentését, a közmunkák megindítását, a kartetek törvényes úton való megrendszabályozását és országos gazdasági tanács felállítását kéri a kormánytól a főváros „Körvonalazza pontosabban a kormány gazdasági politikánk irányelveit" — mondotta ki a főváros közgazdasági bizottsága (Saját tudósítónktól.) Fontos ülést tartott hétfőn délután a főváros közgazdasági bizottsága Lobmayer Jenő tanácsnok elnöklésével. A közgazdasági és szociálpolitikai bizottság tagjai megelőzőleg két értekezleten is azon vitáztak, mi módon lehetne megjavítani a leromlott gazdasági helyzetet és csökkenteni a munkanélküliséget. Az értekezleten elhangzottak alapján Lohmayer tanácsnok széleskörű javaslatot terjesztett a közgazdasági bizottság elé. A főváros kéri a kormánytól Az ügyosztály javasolja, a bizottság havonta tartson értekezletet, amelyen megtárgyalják a gazdasági helyzetet. Intézzenek a kormányhoz felterjesztést, amelyben a következőket kérjék: Körvonalazza pontosabban a kormány Gazdasági politikánk irányelveit, különös tekintettel mezőgazdaságunkra. Enyhítse a kormány a közterheket, mert elsősorban ettől függ gazdasági életünk fellendülése. Fokozza a kereseti lehetőségeket, főleg a közmunkák erőteljesebb megindítása útján. Módosítsa és enyhítse a forgalmi és fényűzési adót. Orvosolja a tranzitókereskedelem sérelmeit. Támogassa anyagilag az idegenforgalmi propagandát és szüntesse meg a vízumkényszert. Végül tegyen a kormány megfelelő intézkedéseket arra nézve, hogy a külföldi gyári képviselők Magyarországon tartsák irodáikat. Javasolja még az ügyosztály, hogy a köztartozások, illetve az egyes adónemek kérdésének tárgyalására, továbbá a munkabér és a termelési költségek viszonyának megállapítására küldjön ki a bizottság külön albizottságot. Az ügyosztályi előterjesztéshez először dr. Vita Emil szólt hozzá. Fontosabb lenne a felterjesztésnél az, ha a főváros a saját hatáskörében mindent megtenne a gazdasági válság enyhítésére. Azt indítványozta, hogy történjék gondoskodás az egyes kisipari ágak exportjának lehetővé tétele iránt. Horovitz Gábor memorandumot olvasott fel ezután, amelyben részletesen foglalkozott a gazdasági bajokkal és rámutatott az orvoslás módjaira. Számos kiisebb jelentőségű indítvány után azt javasolta„hogy megfelelő szakemberekből álló gazdasági tanácsot létesítsenek. Bírálta ezután a nehézkes adminisztrációt, sürgette a közmunkák kiadását és kívánta a nyolcórai munkaidő törvénybe iktatását. Lehetetlen dolognnak tartja, hogy fedezettel bíró közmunkákat nem adnakki. A napokban 450 asztalost bocsátott el az egyik nagy gyár. A munkanélküliség napról-napra emelkedik. Nagy Antal azt kívánta, hogy még 500.000 pengővel emeljék a Kisipari Hitelintézet alaptőkéjét. A főváros gyomra Dr. Hegedűs József beszélt ezután. Először Budapest közellátásának kérdésével foglalkozott. Az Élelmiszerüzemet nem lehet közellátási szervnek tekinteni. Meg kell szervezni a főváros közellátását úgy, hogy lépjen összeköttetésbe a főváros valamely orgánuma a környékbeli mezőgazdákkal, szerződésekkel kösse le terményeiket a budapesti piac számára s adjon ezeknek a mezőgazdáknak termesítési előlegeiket, a miivel befolyást gyakorolhatnak majd a termelés műkédtjére is. Egy évi 120.000 óvatott váltó Az általános közgazdasági bajokkal foglalkozott ezután. Német mintára országos gazdasági tanácsot kellene felállítani. A helyzetet legjobban jellemzi az, hogy tavaly 120.000 váltóóvatolás történt. Azt kívánta, hogy a kormányhoz intézendő felterjesztésben kérjék a Községi Takarékpénztár