Pesti Napló, 1929. augusztus (80. évfolyam, 172–196. szám)
1929-08-01 / 172. szám
Budapest, 1929 80. évfolyam 172. szám Ára 16 fillér Csütörtök, augusztus 1 ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy hóra .... 4 pengő Negyedévre ... 10 pengő Egyes szám áraBudapesten, vidéken és a pályaudvarokon . 16 fillér ünnepnapokon . 24 fillér vasárnap ..... 32 fillér PESTI NAPLÓ SZERKESZTŐSÉG: Rákóczi út 54. szám. KIADÓHIVATAL: Erzsébet körút 18—20. sz. TELEFON : József 455—50-131 56-ig, József 464-18, J. 464-19. Szerkesztőség Bécsben I., Kohlmarkt 7. A magyar reakció írtat dr. Szabó László »A trianoni béke revíziójához az út csak a magyar reakció teljes likvidálásán át vezethet«. Ez a II. Internacionálé véleménye. De ha nem értünk is egyet ezzel a véleménnyel, egy elítélő gesztussal nem térhetünk napirendre fölötte. Mikor Robespierre megfenyegette veszedelmes ellenfelét, Camille Desmoulinst, hogy nyilvánosan elégetteti az újságját, Desmoulins így felelt: »Az elégetés nem cáfolat!« Meg kell vizsgálni, igaza van-e a II. Internacionálénak, vagy nincsen? Mert nem politikus az, akinél elv, hogy az ellenfélnek soha nem is lehet igaza. Hogy van-e magyar reakció vagy sincs, ezt a kérdést nem lehet egy egyszerű igennel vagy nemmel elintézni, mert maga a probléma nehéz, de egyszersmind nagyon érdekes is. A magyarországi szociáldemokraták, Békés és Csongrád megye egyes vidékeit kivéve, a háború előtt nem tudtak a magyar paraszthoz közeledni. A szocialista agitátor ádáz beszédeket mondott a feudalizmus ellen, mert ezt így tanulta a németektől. Németországban és Ausztriában volt feudalizmus, Magyarországon azonban sohasem volt; természetes, hogy a német agitációs iskola frazeológiája nem vált be. És míg a nem létező magyar feudalizmus ellen szélmalomharcot vívtak, a magyar paraszt speciális gazdasági bajainak szövevénye mellett figyelmetlenül elmentek. Csak ezért, egyedül ezért maradt a polgári társadalmi rend támasza a magyar parasztság. Körülbelül így vagyunk a reakcióval is. Nem elég panaszkodni a reakció miatt; a panasz csak akkor hat, ha alapja van, ellenben nem hat, ha félreérthető vagy könnyen félremagyarázható. Mi a reakció! A reakció mint politikai fogalom ismeretlen az angoloknál és amerikaiaknál. A német és a francia politika frazeológiájában azonban erősen szerepel, de nem azonos értelemben. Mit ért egy francia e politikai kifejezés alatt: »reakció?« Minden francia párt azokat tartja reakciósoknak, kik a politikai vagy társadalmi életben oly változtatásokat sürgetnek, melyek a nemreakciós párt által vallott hagyományos elvekkel ellenkeznek. A német politika nyelvében a reakció »ellenhatás egy oly törekvés ellen, mely a jól bevált újítások helyébe az elavult közállapotokat akarja visszaállítani«. Franciaországban a reakció réme: újítás, Németországban a régi állapotok visszaállítása. Bár a két országban a reakció fogalmának tartalma ennyire különbözik, nyilvánvaló, hogy mind a két nemzetnél akkor jött divatba a reakció emlegetése, amikor a reakció ellenségei voltak birtokon belül, azaz ők voltak a beati possidentes. A francia és a német forradalom után született a reakció mint politikai fogalom, s a kétféle értelmet az magyarázza meg, hogy a franciáknak már nem kellett félteniük a forradalom eredményeit, a németek azonban nagyon alaposan tarthattak attól, hogy visszatérnek a forradalom előtti állapotok. A történeti fejlemények mind a két nép felfogását igazolták, Franciaországban bevált a reakció francia értelmezése és Németországban is bevált a reakció német értelmezése, bár nem egyezett a franciával. De mi van a magyar reakcióval? Magyarországon volt reakció 1849-től 1867-ig. Azonban azóta nem volt. Még az 1919—1920-iki ellenforradalom sem volt reakció az 1918~~ 1919-iki forradalommal szemben, mert a szegedi kormány proklamációjában az 1918-iki »forradalmi vívmányok« védőjének vallotta magát s az 1919-iki országos kormány a forradalmi kormány számos rendeletét és »néptörvényét« érvényben hagyta hosszabb-rövidebb ideig. A »reakciós« nevet az ellenforradalom viselheti, ha akarja, de érdemet nem szerzett rá, mert lényegében az ellenforradalom is forradalom volt, mely a restauráció ellen ágyúkkal is harcolt. A fogalmak ily tisztázása szükséges, ha meg akarjuk egymást érteni. A »reakció« szó francia értelmezése szerint a mai rezsim nem reakciós, mert nem hoz létre oly változásokat, melyek a liberális pártok hagyományos elveivel ellenkeznek. A magyarországi többségi politika az osztrák politikának nem az 1849—1867-iki reakciós korszakához hasonlít, hanem az 1867—1918-iki korszakhoz, melynek főelve ez volt: »fortwur stein«. A reakció a német értelmezés szerint sem vonatkoztatható a magyar többségi politikára, mert sehol sem lehet észrevenni azt, hogy a kormány a »jól bevált« ifjítások helyébe a régi elavult állapotokat akarná visszaállítani. Nem »reakció«-val állunk itt szemben. A reakcióban vannak vezérlő elvek, sőt felismerhető a vezérlő elveknek szorosan összefüggő rendszere, — ez pedig Magyarországon ma hiányzik. Más itt a baj. Itt nincsenek a demokratikus haladásnak, sőt a liberalizmusnak sincsenek konok ellenségei, vagy ha vannak, számuk jelentéktelen. Meg fogjuk érni, hogy nem fogjuk hallani a saját szavunkat, oly hangosan fogják a demokrácia és liberalizmus jelszavait harsogni azok, akiket ma általában reakciósoknak tartanak. Rögtön ki fogják sajátítani a demokráciát és liberalizmust, mihelyt meggyőződnek róla, hogy a váltott paripákkal tovább és könnyebben fognak lovagolni. A mai Magyarország nem a reakciónak országa (mert ne feledjük, hogy a reakciót is stílus, koncepciók és alkotások jellemzik), hanem az aggodalmaskodóknak országa, akik előtt a demokrácia még mindig »ugrál a sötétbe«. A kotlós tyúk, mely kacsatojásokat költött ki, halálos aggodalommal látja, hogy fiókái a vízbe szaladnak és nem fújnak bele! A mi reakciósnak nevezett politikusaink is a demokrácia világtengerén kívül, a parton állva felette csodálkoznak, hogy más, különben egészen intelligens nemzetek rámentek a demokratikus vizekre és államférfiaink várják, hogy Német-, Francia- és Angolország és Amerika mikor fullad már bele a demokráciába? Bátortalanság, koncepcióhiány, a kormányzásban a felette nagy kényelemnek a megszokása és az ebből folyó lelki állapot, melyet ő maga »optimizmusnak«, ellenfelei pedig »határtalan elbizakodottságnak« neveznek, — ez jellemzi a mai rezsimet és nem a reakció. A reakció nagyobb valami, — a II. Internacionálénak nincs igaza, mikor a mai magyar rezsimet a reakcióval azonosítja. Abban azonban igaza, van a II. Internacionálénak, hogy a közszabadságok és a demokrácia érvényrejutása nélkül Trianon revíziójáról álmodhatunk, de ezt az álmot valósárrcvá változtatni aligha lehet. •v ma Hágában dől el Franciaország sorsa A béke megszervezésének fontos állomása lesz a diplomáciai értekezlet Briand. Egyedüli programunk: Hága : „Ilyen súlyos helyzetben még nem volt kormány a háború óta" Briand felolvasta a kormánynyilatkozatot Briand Párizs, július 31. Az új kormány tagjai ma délelőtt az Elyséepalotában Doumergue köztársasági elnök elnöklete alatt kormánytanácsot tartottak. A kormánytanácson Briand miniszterelnök bemutatta a kormánynyilatkozat végleges szövegét, amelyet egyhangúlag jóváhagytak. A kamara szerdán délután három órakor rendkívüli ülést tartott, az új kormány programjának meghallgatása végett. Nyomban az ülés megnyitása után Bouisson kamarai elnök Briand miniszterelnöknek megadta a szót, hogy felolvassa a kormány nyilatkozatát. Háromhónapi „fegyvernyugvást" kér Briand A miniszteri nyilatkozat, amelyet a képviselőházban Briand miniszterelnök, a szenátusban pedig Barthou igazságügyminiszter olvasott fel, bevezetőben mély hódolattal fordul Poincaré személye felé és minél előbbi felgyógyulást kíván a volt miniszterelnöknek, akit betegsége megakadályozott abban, hogy rendkívül súlyos órákban vállalt munkáját elvégezhesse. Az új kormány tagjai társai voltak a volt miniszterelnöknek ebben a vállalkozásban és azért maradtak együtt, hogy befejezhessék ezt a művet. A nyilatkozat utal ezután arra, hogy a két előző kormány rendbehozta a pénzügyeket, helyreállította a költségvetés egyensú- Barthoulyát, biztosította a pénz stabilitását és rendezte az ország külső adósságait. Ez tette lehetővé, hogy néhány napon belül egybeüljön a hágai értekezlet, amelyen Franciaország legfontosabb gazdasági és erkölcsi érdekeinek biztosításáról lesz szó. — Azt hisszük, — folytatja a nyilatkozat — hogy erre való tekintettel megteremthetjük egymás között az egyetértést. Reméljük, hogy azok is megkönnyítik szavazatukkal nemzetközi feladatunk elvégzését, akik legnagyobb sajnálatunkra nem fogadták el ajánlatunkat és nem vettek részt a kormányzásban. A mostani óra elég komoly ahoz, hogy igazolja minden egyéb szempont feláldozását a külpolitika szükségletei érdekében. Talán nem túlzott kívánság, ha a mostani körülmények között háromhónapia fegyvernyugvást kérünk. — A hágai értekezlet fontos állomása lesz a béke megszervezésének. Létérdekünk fűződik ahoz, hogy megvédjük Hágában Franciaország jogait, s érdekeit. Ez a mi programunk, sőt elmondhatjuk, hogy a jelen pillanatban ez a mi egyedüli programunk. Hogy ennek a feladatnak megfelelhessünk és hogy az értekezleten kellő tekintéllyel léphessünk fel, ebből a célból szükségünk van az önök bizalmának megnyilvánulására. Olyan súlyos felelősséggel állunk szemben, amelynél súlyosabb még egyetlen kormányra sem nehezedett a háború befejezése óta. Az önök támogatásával készek vagyunk vállalni ezt a felelősséget. Nem politikáról, magáról az államról van szó Hágában A kormánynyilatkozat elhangzása után szocialista és kommunista képviselők beszédeikben hevesen támadták Briand miniszterelnököt, aki ezután újból felszólalt és hosszabb beszédben bizalmi szavazatot kért a kamarától. Briand kijelentette, reméli, hogy a hágai értekezlet előeste