Pesti Napló, 1929. szeptember (80. évfolyam, 197–221. szám)

1929-09-08 / 203. szám

Vasárnap PESTI NAPLÓ 1929 szeptember 8 27 ÖZGAZDASÁGI NAPLÓ fíj^wrv?" Előirányzóit kiadás: 964,6 tényleges bevétel: 964.9 millió pengő Háromszázezer pengőre zsugorodott össze a hhtcsíár bevételi többlete Csökkenő bevétel és emelkedő hiány jegyében indul az új költségvetési év A pénzügyminiszter legújabb jelentése sze­rint az augusztusi előirányzat 3.6 millió pengős hiányt mutat, 1.1 millió pengővel többet. mint a rnuli év azonos időszakában. Ezzel együtt az új költségvetési év két első hónapjának az előirány­zata áll rendelkezésre, amelyek együttvéve 16.4 millió pengős hiányt tüntetnek fel, a tavalyi 14.7 millióval szemben. Ezerfelül közli a pénzügymi­niszter jelentése a június havi bevételek részlete­zését, amelyek :-í.5 millió pengővel hevesebbet tet­tek ki az előirányzott összegnél, míg júliusban 2j5 milliós mínusszal kell számolni az e hóra ké­szült előirányzattal szemben. Mindebből látható, hogy a bevételek csökke­nése neHt szorítkozik a főváros területére, hanem országos jelenség, amely kifejezésre jut az állam­háztartás havi költségvetéseiben is. Bizonyos je­lek arra vallanak, hogy ez u-folyamat a költség­vetési év lezárásával nem szakadt meg, hanem talán fokozottabb módon fog jelentkezni az új költségvetési évben. Összehasonlítási bázisként egyelőre csak a jú­niusban véget ért költségvetési .év adataira- tá­nujszfeüdhaiunk, amelyeket az előző költségvetési év megfelelő adataival egybevetve, most már tel­jes részletességgel közli a pénzügyminiszter új je­lentése. Eszerint az 1928—-29. költségvetési évben összesen 96í.9 millió pengő folyt be, 28.7 millió pengővel több a havi költségvetésekben előirány­zott bevételeknél., A havi költségvetésekben elő­irányzott, bevételeket azonban a kiadások' 28.4 pengővel haladták meg, úgyhogy végeredmény­ben a költségvetési cd bevételi többi' le az elő­irányzott kiadásokkal szemben mindössze 300.000 pengő. Azokhoz az eredményekhez képest, amelye­ket az előző költségvetések lezárása alkalmával a kincstár fel tudott mutatni, ez nem nagy összeg. De többre nem is számított senki. Ennek okát a minisztérium illetékes ügyosztályai ma már éppen olyan jól ismerik, mini az adófizetők. Az egyes adónemeket tekintve, nz előirány­zatnál kevesebb bevétellel csak a vám jövedéknél találkozunk, amelyből 124.5 millió pengő folyt be az előirányzott 126.4 millióval szemben. A meg­előző költségvetési évben azonban 148.1 millió pengős jövedelmet hajtott ez az egy forrás, úgy hogy az import csökkenéséért a kincstár is elég súlyos árat fizetett: 23.(i millió pengőt. Kisebb arányú csökkenést, mutat a forgalmiadók bevé­tele, amely az előző költségvetési évi 140.8 millió­ról 131.8 millió pengőre hanyatlott Ezzel szem­ben az egyenes adók jövedelme 178 millióról .193.1 millió pengőre emelkedett, aminek okát a liázbé­íek és a társulati adó emelkedésében kell keresni. Az előző években megszokott bevételi emelkedés — mint. előrelátható volt, — az egész vonalon megállott, és nem is fog többé visszatérni. Ebből a szempontból kell néznünk a legutóbbi költség­vetési év alakulását, és ezért nem kevés az a "00.000 pengős többlet, amellyel a kincstárnak minden oka megvan, hogy meg legyen elégedve. Külföldi propagandát a magyar lisztnek! A magyar liszt lassanként visszahódítja- elvesztett «xpoiMpiacaiJt. Tudvalevő, bogy utóbbi hetekbon Finnország és Anglia feltűnően érdeklődött lisz-. tünk iránt, s mint halljuk, a magyar liszt már meg is jelent az angol piacon. Háború előli. Angliában sokkal drágább volt a mi lisztünk, •mint az amerikai. A magyar liszt akkor .szinte fényűzési cikk volt a külföldön, melyből csak-a Jegíinqujabb. süteményeket készítették. Most ol­csóbbak vngyunk. s ezért erősen konkurálhatunk .-j/ amerikai liszttel. E téren most már a további siker a helyes és célszerű -propagandától függ. A Rhenánía helyzetét nem látják súlyosnak Berlin­hen. Még nem simultak el teljesen a Frankfurti Általá­nos Biztosit i/ botrányának hullámai, máris új szenzáció fogléilkoktatta a német gazdasági körüket. Tudvalevő, hog.v' .Iii Vaterländische—Rhen áttia biztosító konszernt tz'inlén iiüiijj veszteségek érték, melyekről- az első pilla­natban sok túlzott., hir keriilt forgalomba. Berlini hír­adás'"szerint azonban e vállalatot csak leányintézetép-éj, a Vaterländische Kredit A. G.-nél érte mintegy 4 millió márka veszteség, ami korántsem oly c-apás a líhená­3 iára, amit az ki ne bírna. A nagy veszteséget a tarta lókból fonja fedezni a Khenánia, azonkívül természete­ién az osztalékot is csökkentik, hogy ezáltal is nagyobb tőke álljon az ügy.ek..rendezísérc. Előreláthatólag o hó­nap végéig]készül el a Vaterländische Kredit A. G. pon­tos státus; akkor fognak dönteni e vállalat sorsa fö­lött. \ magyar pénzügyi köröket is közelről érinti a Khenánia ügye, mivel, 's:dmos üzleti. kapcsolat szálúi fűzik < -' az intezetét'a budapesti piachoz, A Vatikán mobil tökéinek elhelyezésé. Milá­nóból írják nekünk; A Vatikán az olasz kormány­nyal' kötött egyezmény értelmében egymilliárd líra értékű olasz állampapírt és 750 nittlió líra kész­pénzt. kapoll. A papa pénzügyi tanácsadója mrM úgy .intézkedett, hogy a Vatikán rendelkezésére álló készpénz túlnyomó részét olasz ipari papí­rokba. kisebb részét prdig különböző dollárköt­vényekbe fektessék. Ezeken kívül néhány érté­kesebb olasz bankrészvény is helyet foglal a Va­tikán letétjében.. Miért n -m jönnek léire forgalmiadóközüsségekí A forgalmiadók'özösségek nem tudnak tért hódítani a gazdasági életben, annak ellenére, hogy úgy a pénzügy •< minisztérium, mint az érdekeltségek sürgetik az ilyen alakulások létrehozását^ A minisztérium azonban alios a feltételhez köti hozzájárulását," hogy a kereskedők no számíthassák fel külön a forgalmi adót. mert az adókö­zöfcüég legfőbb értelmét abban látja, liogy « közönségnek Tic kelleren lépten-nyomon tudomást venni erről a nép­szerűtlen adónemről. Ez pedig a legtöbb szakmában egyenesen meghiúsítja az adóközösség létrehozására irá­nyuló.,'törekvést. Nagy csalások áruhitellé vetekkel. A bécsi bankok bizalmasan értesítették a budapesti pénz­intézeteket, hogy Horváth Menyhért hirhedt csekkhamisítóbandája most vjobbfajta, csalások­kal kísérletezik. Bécsben sikerült is hamis fuvar­levelekre meghitelezéseket szetezniök, s nincs ki­zárva, ' bogy e bűnszövetkezet máshol is meg­kísérel hawonló .csalásokat. A lm mis fuvarlevelek rendszerint gyümölcs- vagy más élelmiszer,szál­lítmányokról szólnak és a legtöbb »Stamm« vagy »Toaiajajssóni* cégük nevére van kiállítva. Amíg egy fúzió eljut odáig — hogy meg­hiúsul. Nehezen ütik nyélbe nálunk az i parva Ha­latok a koncentrációt. Ezerféle akadályt kell le­gyűrni és a tapasztalatok szerint az eddig siker­télén fúziók létrejövetelét személyi kérdések hát­ráltatták. Sokat beszéltek ebben az évben két ipar­vállalat fúziójáról, ismételten híre kelt, hogy a tárgyaló feleli szétmentek, majd közzétettek, hqgy újból találkoztak és tárgyalnak az egyesülésről. Hétről bélre újabb és újabb részletek letárgyalása vált a tőzsdén ismeretessé, a két vállalat papírja sokszor emelkedett a fúzióra és esett az ered­ménytelen tárgyalások hírére. Legutoljára már mindenki: biztosra vette, hogy kész a koncentráció, de- most azután híre terjedt, hogy az utolsó pilla­natban ismét szétmentek a felek. Az egyik érdek; csoport ugyanis uem elégedett meg a fuzionáló vállalatok részvényeivel, hanem ellenérték fejé­ben készpénzt követelt. Ilyen alapon azonban ma nehéz partnert találni a vállalatok körébén. A tőzsdebitelek összege Newyorkbaii új rekordot ért el. Legutóbb jelentettük, hogy a newyorki tőzsde­hitelek nagysága augusztusban rekordot ért cl. Ép most érkezett híradás szerint az amerikai spekuláció .szeptem­ber első hétében még lázasabb tevékenységet fejtett ki, mint az elmúlt héten, úgyhogy ii tűasdehitelek összege <6.151 millió dollárral eddig még nem látott magassági rekordot jelent. Mi a kamatniaximum'í Nagy feltűnést'keltett nemrég egy kúriai döntés, mely szakított az ed­digi ka ni a t ju d i k aturá va 1 és kimondotta, hogy a már kifizetett kamatok is beszámíthatók a tőkébe, •ha a kamat meghaladja a 8 «százalékot és hogy a kamat újból vita tárgyává tehető még akkor is, ha a felek egymásközütt már elszámoltak. Ez a bír különösen a bankok körében keltett nyugta­lanságot, mivel e bírói. ítélet folytán nem érezték maglikai biztonságban a kanurtlerhelés terén. A TÉBE most körlevélbén siet eloszlatni a pénzin­tézetek nyugtalanságát azzal JIZ információval, hogy a Kúria kérdéses döntése csak eay speciális esetre vonatkozott s uz nem szolgálhat prece­densül. Az adósságrendez«) konferenciát valószínűleg októ­berben Párizsban tartják meg az utódállamok. Ez alka­lommal. történik majd végleges döntés a koronajáradék sorsáról és arról a kérdésről, liogy az aranyjáradékot milyen feltételek mellett lehetne átalakítani törlesztésig kölcsönné. Nagy tételekben vásárolja Svájc a magyar takar­mányárpát. A sörárpuüzlot stagnál, ile a príma magyar takarmányárpából hajórakomú nyokat küldenek nap-nap után Passauba, ahonnan átrakással Svájcba szállítják. A svájci importőrök Duchs határállomáson :!0 svájci frankot fizetnek érte. Búzából csak i legjobb piros tiszavidéki búzát ..yeszifc a svájci, bajor és osztrák malmok. Angiin államadóssága . majdnem 12.szer akkora, mint a háború előtt- volt. Az angol állatmidósság összege a legújabb pénzügyminiszteri jelentések szerint 7595 millió font, tehát egy év alatt 15.4 millió fonttal növe­kedett. Az adósság belföldi része 6.5 milliárd font, a kül­földön lévő államadósságok pedig 1.08 milliárd fontot tesznek ki. Anglia nemzeti idóssága jelenleg U'h-szor nagyobb, inlnt 1011. ér közepén volt. A 'kamatteher iwonban i0 tvjfoeu az 1911. évinek. Miért kell Német országnak a nagy külföldi hitele­ket igény be ven ui? A Times veti fel ezt a kérdést és igen megértő módon foglalkozva vele, a következő megálla­pításokra jut: A német birodalom jelenleg a vitáff leg­et adós odot több országa és ezért a legnagyobb mUnti'J­megtakarító eszközökhöz kell folyamodnia, hogy lehne• • lését minél erőteljesebben fokozhassa. Némolorsiágiiá* ugyauis olyan kiviteli, többletet kell elérnie, mely alkaV-' mas külföldi kötelezettségeinek fedezésére.' A mai; vi­szonyok közt pedig — mikor az árak hanyatló irányza­tot mutatnak -— a külkereskedelem emeléséről csgk a termelési költségek fokozatos csökkentése mellett lehet szó, ami viszont, csak a legmodernebb gépek alkalma-' zása révéu vihető keresztül. Azonban á belföldi tőke­képződés lassúságánál fogva ilyenek beszerzése csakis'a külföldi kölcsönök segítségével lehetséges. Hogy meny­nyire fontos Németországra nézve a rendszeres töke­import, bizonyítja az, hogy míg 1927—28-ban körülbelül 4 milliárd márka értékű tőkebehozatal mellett, az álta­lános ipari tevékenység igen kielégítő volt. addig 1929 első felében a külföldi tőkebeáramlás megakadása foly­tán csökkent a termelés, növekedett n munkanélküliség. A folyó év elsq felében ugyanis mindössze 5C0 millió márka külföldi tőke helyezkedett el, a mull év hasonló időszakában pedig 2250 millió márka. Az olasz nagybankok félévi mérlegei. Milánóból jelentik: A vezető olasz bankok a folyó üzleti év elsíi felében elért eredményeikről következőleg számolnak be: Banca Cammerciale Italiám félévi nyeresége 54.8 millió, Credito Jtaliano 14.5 millió. Banco di Homo. 9.1 • millió, Institulo Italianodi Credito Marit limo 4.1 millió líra. Az elmúlt év első félévében körülbelül ugyan­ilyen keretek közt mozogtak a kimutatott nyereségek. A munkanélküliség Angliában. Az angol munkás­j párti kormány vállain minden súlyos gond között iS legsúlyosabban nehezedik a munkanélküliség problé­' illája. Bár minden lehetőt megtesznek e baj orvoslására, a javulás tempója rendkívül ias'sú. Augusztus végén is I,li)2.300 munkanélkülit tartottak szánton, itt említjük . még, hogy Bécsben, ugyancsak végén 52.790 munkanél­küli kapott segélyt. A "Wurburgliáz Amszterdamban. A hamburgi War­burg bankház Amszterdamban fióküzletet alapított abból a célból, hogy a bankház amerikai összeköttetései ez«* a. liókou át bonyolítsák le az európai tranzakciókat'. Hogy a ilnauszírozó üzlol színhelyéül miért éppen Am­szterdamot választotta, annak megokolásául Warburg azt hozza fel, hogy ezidöszerint Hollandia az egyedüli európai tőkepiac, ahol kisebb kölcsönöket el lehet he­lyezni. ÜzleUelen volt az első szombati tőzsde. A nyári szü­net után most volt először szombaton hivatalos forga­lom ii tőzsdén. A spekuláció főleg a külföldi áralakulást figyelte és Berlinből eleinte várakozás ellenére valami­vel kedvezőbb hangulatot jelentettek. Nálunk teljes üz» lettoleuség mutatkozott, csak elvétve fordult elő-.egy két papírban kötés az egyórás tőzsdeidő alatt. Az utolsó na-.­pok. favoritjai elvesztették az elért árfolyam nyereségű ket. A Kereskedelmi Bank 2 pengővel ment vissza és as Első Magyar Biztosító is elvesztette előző napi 10 pen­gős emelkedését. A Dräsche emelkedése megállt, sőt a részvény 6.5 pengővel esett vissza, miután az ismert vevő szombaton nem jelentkezett a piacon. Szilárd cnlt a Kőszén és a Magyar Cnlzor; nz Izzónál mintegy 7« fil­léres árjavulás állott elő. A Magnezit szombaton is ol­csóbbodott. A valutapiacon nem volt említést érdeiplfl változás. A fixpiac teljesen iizlettelen. A dunaparti élelmiszerpiac Mintegy .'«1 környéki kertész- és gazdaioe«!, ti vagi» gyűjtött darabáru. 29 vagónrakouiány dinnye, 19 burgonya, .H-gyüraiKts, 7 zöldjHipjükíiy a vöröshagyma, - íejeskaposita fa 1 vágón tök érkezett a szombati piacra. Az összes icrmclyéayek értékesítése lényegesein a tor­•jíieloi áruk alatt történik, mivel a szállító nagykereskedők és bizományosok neun rendelkeznek a Kiupunti Vásárcsarnok térülőién lcraktározáslioz szükséges megfelulú raktárhelyi­ségekkel. ­A dlnnyepiac árai a hirtelen beásott hűvösebb Idejárj« "kuyeíkéiflóbea lényegesen csökkentek és a görögdinnye fo­gyasztása is oiri'íson visszament. A vagonoknál az uradalmi garantált görögdjmiyo, 1. oszt. 4—5. ÍJ. oszt. 3-1, kisgazda­tiu'mVlvényvk- 3—..tiszta ananaa* ll-lli," vegyes IS—14. zcuíui 8—9, kautahtp 7—10 fillér nagyban. A nagybani standok Ai'i'l wa nem vpltak a vtigü'flo'kiiäl kialakult áraknál maga? gasai bak. A burgonyapiacon ina magasabb árak kerültek felszUtie. A. vagónokná! 1. oszt. nyári rúzsáért í—8W, 11. oszt.- T'.i—f, <i.-.i rózsáért t;. £lla-btUrgonyáért -IVj—5, kiilöiiöscif szé|i árúéit fehérért 4 Iliiért llzettek. A nagybani sp injükön -a -nyárt r0-.:s:i 9. .-,,- őszi rózsa 7, a liag-ymuróiaa Vú—6, az Ella Ii" Uí­lérra volt kiírva. A hagymapiacon a makói vöröshagyma 1 a víigónokná.1 7. a nagybani standokon 9. zitlaiii é-. erfurti hagymák C-,7, fok­liajíyiiia I. ószt. 48-Ö2, 11. oszt. 40—13 flll-ér nagyban. A kiiiij hakerírázetl áruk piacán a lia.ia.-Ui nagybani; v*. zycs zöldség o.sömúja I. o>/í. 12—14. 11. oszt. s—in, ríl. osvit. 4—8, Sárgarépa- 3—5. zeller :i— Ii. fejcs-kápas-Jn (vagónltitei­licn :.) vörüskdnotzta 14—22. itHilbali »)_:«," saíáta­nboi ka 7—n, eoetbc való apró 18—22. közepes 14—1G. pura>fi­esom 5-9, bajai fohérpiiprika 11-1G, 11. oszt. 10-12. Kaltiikóff édes K-S. keoakeszarvu 10-14., erős hegyes' 8-10,. sós'.n S—l*. Mieno! 9-10. fő; fi tök '7—S, sárga, nagy 4-5, tengeri oaö­ven-kéut 2—:i fi Mér A gyümtilcspii'.con a/, őszibarack -90-120. osílszárkHrfe'SS— 40- Sá:i-Jor cúr -35—38. kojigri^ii 22- 30. Kálmán 2D-33. rétes­ohna 1IX-33. fontos 23—39, asztragfiu 20—3li. sötét • elrnios 20 ­:KI, világos 18—20, fűzfa 13—20. jiárinin 23—30, egyéb vegyes 14-20, bes-z,[ercei niagváló szilva 28—39, II. osi' ->4-3? värös 10-16. angora -0—25, lófogti 23-30. esaízla .szSlö J. oszt «3­55. II. Oszt. 40-43. sváb- 53-58, szagos 35—Ű«l. fekete 20-10, luirszolő 20—.10 ttllér nagyban. A tojáspiacon a garantált Mnipdzolt, válogató« teatójüs 12ía-13,- original lainpizolt 12, fözötojás 11%. 1 aiiitl é- rc­peUl tojás iO-11 flllér nagyban.

Next

/
Thumbnails
Contents