Pesti Napló, 1930. január (81. évfolyam, 1–25. szám)

1930-01-01 / 1. szám

Újévi szám — Ára 24 fillér Budapest, 1930 81. évfolyam 1. szám Szerda, január 1 ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy bóra . . 4.— pengő Negyedévre . 10.80 pengS Egyes szám ára, Budapesten, vidéken és a pályaudvarokon. 16 fillér Ünnepnapokon . 24 fillér Vasárnap 32 fillér FESTI NAPLÓ SZERKESZTŐSÉG: Rákóczi út 54. szám. KIADÓHIVATAL; Erzsébet körút 18—20. sz, r TELEFÓN: Jórs f 4S5—50-től 58-ig, Jóasl f 464—18, J. 464-19. Srer"-esartöség Bécsben: «., Kohlmarkt 7. Újévi hangulat Irta: gróf KLEBELSBERG KUNO Az űjév mindig kezdete valaminek', — nem azért, mii\tha ennek tárgyi okai lennének, hanem mert úgy hisszük, mert szuggeráljuk magunknak, mert úgy akarjuk. Csillagászati, kronológiai, vagy vallási kényszerítő oka nincs annak, hogy az évet január 1-én kezd­jük, hisz a Megváltó karácsonykor született és így a Krisztus születéséből kiinduló idő­számlálás szempontjából logikusabb lenne, ha az évet december 25-én kezdenénk. Bizonyos vagyok abban is, hogy a csillagászok szintén tudnának a földnek a nap körüli kerengősé­ben alkalmasabb fázist és időpontot kieszelni, mint éppen január 1-ét. Újabban a költség­vetési évet is július 1-ével kezdjük. Tárgyi alapja tehát annak a nagy cezúrának, amit december vége és január eleje között meg­húzunk, nincs. És mindennek ellenére nagyon kevés család lesz a művelt világon, amely ne lesne ólával a kezében az éjfélt és mikor ti­zenkettőt üt az óra, akkor nagy esemény megérzése vesz erőt a legtöbb emberen. Na­gyon kevesen gondolnak arra, hogy az új­esztendő nem itt egyszerre van a föld herékén, hanem huszonnégy órán belül a. földgömbnek mindig más és más pontján, ós még keveseb­ben filozofálnak el azon, hogy voltaképpen A3 idő végiek' és mi véges emberek csak erőlködünk azon, hogy azt részekre, évekre, &záza dókra, ezredekre osztjuk. Az újévi hangulat tehát, amely rajtunk í- olveszter éjjelén erőt vesz, tisztán szug­gesztio müve, de azért mégsem szabad lekicsi­nyelni- Hiszen a politikai és a gazdasági életben rendkívüli szerepet játszik éppen a szuggesztio. A gazdaságtörténelemben köny­nyii kimutatni, hogy nem egy tőzsdeválság­nak csak kisebbrészben volt az oka a gazda­sági viszonyok megromlása, amely önmagá­ban csak kisebb áresést indokolt_volna. de közbejött az ijedtség, a ragadós rémület, a szuggesztió, a .pánik, ami mindent magával ragad, Részben «VB ez a tétel a mostani gazda­ság! válságra is. Mi e részben a helyzet? Gaz­dasági válságot, élünk át, amely Európából indult ki, de legújabban már átcsapott, az Óceánon és a newyorki tőzsde krachjában tombolta ki magát. Persze, a válság a.legéle­sebb a világháború legyőzött országaiban .és ezek között leginkább abban, amelyet Tria­nonban a legbrutálisabban megcsonkítottak, pénzügyi szuverenitásától is megfosztották, amelyet a kommunizmus kirabolt és a román megszállás evakuált. Ezt a válságot és az abból fakadó elégedetlenséget kezdetben tak­tikai okokból kihasználták és szították s itt kezd belejátszani a dologba a szuggesztio i-reie. amely itthon gazdasági defetizmushoz, s. külföldön pedig a bizalom és az ezen ala­puló hitelképesség csőkkenéséhez vezetett. A garral megindult akció egyet kép­nagy send" válság enyhítéséhez. Enyhítéséhez, hang­súlyozom, és nem megszűnéséhez. A gazda­.sági válságot, amelynek világokai vannak, tisztán magyar erővel nem szüntethetjük meg. De gazdasági válságunk kiéleződését bizonyos mértékig belülről kiinduló szuggesz­tio okozta és ezt a defetista hangulatot min­den jó hazafi köteles ellensúlyozni, hacsak nem kíván abba a látszatba kerülni, hogy áz ország nagy szerencsétlenségéből akar tak­tikai előnyt húzni. Szuggesztio dolga részben gazdasági de­let izmusunk és okulva ezen, arra kell töreked­nünk, hogy a mai szilveszteri hangulat termé­kenyebb érzéseket és gondolatokat szuggerál­jon nekünk, mert ha van dátumnak politikai jelentősége, akkor enuek az évfordulónak egé­szen különös a fontossága. Nemcsak egy év­nek van vége, hanem vele a húszas éveknek is, jönnek a harmincas érek, amelyeket meg­kell töltenünk gondolatokkal, munkával, ve­rejtékkel, sok szenvedéssel és ezekből vezér­eszméket kell kinmnkáíiinnlf. amelyek elég erősek arra, hogy megragadják és így maguk­kal is ragadjak á magyar nemzetet. Az ellenzék a kormányt részben program hiányával, részben pedig azzal vádolta, hogy programja nem jó. Ezzel szemben kormány­párti részről azt lobbantották az gUsüsűí: sze­mére, hogy csak kritizálni tud, tív programja nincs. Mi beállítás, a teljes valós/ ma elég keveset förfij és ellenzékül . tében parar qondolatob grammal ne szem', iákban eszmék s mezeje lel .Ha kétségba szerem évekke zálátt ták a szememre. Pedig ezzel szemben mi a valóság' Igyekezeteimből, • eszméimből, ter­veimből gyököt von az élet és meg lehetünk elégedve, ha annyi válik a nemzet maradandó sajátjává, amennyi az ilyen gyökvonás után megmarad. Az élet valóban kegyetlen, meg­tizedeli jószándékainkat, terveinket és törek­véseinket 8 mindenkit, aki kicsiben vagy nagyban valaha megkísérelte, hogy valami maradandót hozzon létre, az mind mélysége­sen érezte a tragikumát annak, hogy milyen óriási erőfeszítések révén lehet csak valami igazán érdemeset alkotni. Hazafias remények, gondolatok és javí­tások szuggerálását várja a nemzet, a har­mincas évek küszöbén mindazoktól, akiket jellemük és tudásuk jobb- vagv baloldalon közszereplésre kötelez. A nemzet megköve­teli, hogy gazdagabbá, tartalmasabbá tegyük a politikai gondolkodást. A szellemtörténeti irány egyik tehetséges fiatalabb képviselője, Zolnai Béla folyóiratában, & Széphalomban, három állandó rovatot nyitott, amelynek ki­fejező címe: Eszmetöredékek, Visszhang és Rosta. Ezekben a rovatokban hónapról hó­napra összeállítja mindazt, ami irodalmi, tu­dományos vagy művészeti téren történt és elhangzott. Egész idézeteket ad könyvekből, beszédekből, hírlapi cikkekből és aki mindezt átfutja, az láthatja csak igazán, hogy nem­zeti katasztrófánk kulturális téren válságot nenics'd- nem idézett dő. sőt ^li^nte'/nlég, nagy fellendülés biztató előjelei mutatkoznak ölt. De azt hiszem, Zolnai Béla barátom kó­moly zavarba .|önne, ha nem szépirodalmi é;-i kritikai, hanem politikai lapot, szerkesztem! és a megelőző hónap politikai termeséből kei­eszmetöredékeket és visszhangokat ösz ania. Pedig a multakban csodálatosan a magyar politikai, gondolkodó -. $k el Bethlen Gábor leveleit, 'Zr<­ekezéseit, Széchenyi, Kossuth, két Tisza beszédeit és írá­azon, mennyire átszáutot­a magyar életnek leg­ban éppen a politikai .isi restség vett crö. odavetett, de k' La knzömég, viselőinél honfiúi bánattal elegyes, «•» iróniával látom mint, ijedtek meg a hang­lattól és annak következményeitől, amelyw; felidézésében a magukbaszállás csendes ban önmagukat is vétkesnek látják mmßQ^ hoav er. ir. . Í-. -i.« i > lén bevallják és e réven iw hozzájárul r |g| gSgpP" ' - ' f*.

Next

/
Thumbnails
Contents