Pesti Napló, 1930. február (81. évfolyam, 26–49. szám)

1930-02-01 / 26. szám

Szombat PESTI NAPLÓ 19S1I február t 4 A Népszövetség és a zsidók * Ha valaki zsidó, még n^m okvetetlenül tudós; de be mindenki tudós lenne, akkor jaj lenne minékiiek, kik szóval és írásban tanítgatjuk az embereket, — mi lennénk a leg'fölöslegesebb lények ezen a világon. A tudományosság' a zsidók között, sajnos,., egyre ha­nyatlik és nem vagyok ben ite tizonyos, hogy "bem-'jön-e'; el az az ido, amikor zsidó tnd-ományokat már nem is lehet másutt találni, mint, a Gojimbau? A minap említettem, liogy a jeruzsálemi - csira tó fals pőrét a Népszövetség bizonyosan nem az arabok, hönem a zsidók javára dönti ot,noba sok Zsidó v;:q a Népszö­vetség különböző hivatalaiban. Ezt. sokan aem éítctbSk meg a mai zsidók közül, mert mái- nem tudnak zsidóul Kondolkozni. A gyöngébbek számára muszáj tehát eg'y kis magyarázattal szolgálnom. A XVIII. század, elején' egyszsr nagy völtva riada­lom Ó-Budau: híre futott, hogy az ä»zea zsidóknak a legrövidebb idő alatt ki kell takaroduiok á városból, lementek a bíróhoz, aki a hírt .megerősítette: m^r itt a rendelet u zsidók kiűzésérői, nyolc rup alatt, minden zsidónak pusztulnia kell innen. Nagy volt a jajveszékelés zsidó fertályban;., az egyik zsidó a házát, siratta, a. másik az üzletét; a har­madik nem tudta, hova menjen' apró 'gyermekeivel? Benyitottak a ral-biboz és megkérdezték töle, nem lehetne-e itt valamit csinálni?, A rabbi tanácskozott a rasckollal és abban állapodott rn'g, hogy könyörgöífcve­let kellene vinni, a Felséges Helytartótanácshoz, fel a budai várba. , : • ." ' . u A zsidók azonban tovább jajveszékeltek, mert tud­lak, hogy az ilyen folyamodásnak, ha zsidók a kérelme­zők. nem igen szokott foganata lenni. — A Helytartótanács nem változtatja meg a kiuta­sító végzést, — mondotta a rasekol. — Kik vannak abban a Helytartótanácsban* — kí>r­dizte a rabbi. Elsorolták neki hamarjában: — Beuuo van a nádor, de az. most nines itthon; továbbá a tagok között ott van a királyi tábla elnöke, az egri püspök, báró Armbruster, Buquoy gróf... Ezen a kérdésen elképedtek az óbudai swidók: liogy lebet még e-sak elképzelni is, bogy zsidó lenne a Hely. tartótanácsban?! ;.•!• « — Ha annak a Helytartótanácsnak zsidó lagja nines, — moudotta a rabbi — akkor legyetek nyugod­tak, még lehet segíteni a dolgon. Mert sohasem a Gojim méri a legnagyobb csapást Izraelre, hanem min­dig a saját fiai... Ebből azt, tanultam, bogy senki sem tud a zsidónak annyit ártani, mint egy niásilc zsidó. Amíg csak a (íojirumal van baj, azt o]-lehet intézni... Teli ál ha a zsidók pöre a Népszövetség elé kerül és a Népszövet­ségben -zsidók is vannak, akkor ott könnyen baj le­hetne, _ de a jelen esetben oly világos az iigy, hogy a Siratófalat nem fogják elveszteni a zsidók, noha a bíráik között most zsidó is van. Azt. sem értették meg némelyek, hogy a kereszté­nyek. lemondanak a Siratófalról, mert ha csak sírás­ról vau szó, azt átengedik a zsidóknak. Nézzük meg, hogy áll ez a dolog? A zsidó vallásban sok a sírás; eleget sírt nekik fós nekünk is) Jeremdah és még néhány szomorú próféta. Tudomásom van az éjféli panasz-imáról is, amelynek el­bírása céljából ma már ügy-e bár nagyon kevés zsidó kel l'el éjfélkor az ágyból, hogy felkösse a tc-íilimcí? Hát kérem, ezek a sírások nem. a legfőbb dolgok a zsidó vallásban. Mózes átkozódott is, de úgy-e bár még­sem szabad azt mondani, hogy az atkozódás a lényege a Zsidó vallásnak? A zsidóság, ha jól megnézzük, nem .a sírásnak, hanem a lélek bizonyos derűjének vallása, — a keserftús, a melancholia sok olyan zsidó bittudós szerint, akitől olvastam egyetmást, kerülendő, mint a bün! Sőt tudok egy zsidó tudósról, aki egyenesen ki­nevette azt, aki'» bűnén siránkozott. Ez Ábrahám Je­hosua volt, az npti csodarabbi. Bement hozzá egy sze­gény zsidó, aki így szólt: — Moge'fin l'tfl in - a líelpsé-geicet. .•. Szörnyen bánom... Hatodik napja 'böjtölök, egy csepp víz nem érintette az tjkawat ••. " '•''.'. A bűnös' etü]3Cr elkezdett zokogni. E-ábbi Ábrahám Jcüosua pedig felkacagott., — A puszta fö'döu fogok bálá ;. téleu-n; áron, egy esztendeig, sírt tovább a bűnös ember. A rabbi megint felkacagott. — Gyalog el fogok menni Erce Jiszrooibe ... lis a sírástól elfúlott a szava. A rabbi újra hangosan eine vette magái. Hát min kacagott annyit ez a rabbi, zsidó fele­barátaim! Aki csak egy kicsit is ismeri ezeknek az ombereknek az eszmevilágát és tudományát, annak nem kell itt magyarázni semmit, az tudja, bogy a rabbi azon nevetett, hogy a böjt, a ioldönhálás, a jeruzsálemi za­rándoklás és a siránkozás mind mily nevetségesen ki­csiny .-jóvátétele az elkövetett bün nagyságához képest! De ha Babbi Ábrahám Jehosüának szabad volt egy vétkes zsidónak a sírásán nevetnie, akkor a »csillagos embernekc is szabad volt azt írnia, hogyha a zsidók éppen sírni akarnak, hát hadd sírjanak, — 6 a maga részéről a sirdogálást nekik készséggel átengedi. Hozzáfognak az élelmiszernagyvásár építéséhez (Saját tudósítónktól.) Végre hozzálátnak az, élelmiezórnagyvásár létesítéséhez. . A. középítési .bizottság Berezeli Jentf'alpolgármester rlriöklésé­vel pénteken délután, t&rgyalt ebben áz .ügyben. Az albizottság alaposan megvizsgált mindent és 'Vajna Ede tanácsnok, él referálta az albizottság tárgyalásait. Szó völt'arról is, hogy a nagyvasár földmunkálatainál kis bérekei fizetitek a munká­soknak. Negyven fillér az Órabér, a kereket nagy­sága azonban természetözerüéii; az. időtől függ. fíechtler Péter a szocialisták nevében tizi kérte, hogy a, főváros szorítsa rá a vállalkozókat, hogy rendes munkabéreket fizessenek. Magának az élelmiszernagyyásárnak terveit jóváhagyták. A legtöbb felszólaló: Zala Zsigmond, Császár Ferenc, Fóthy Vilmos és a többiek mind arról beszéltek, bogy /« kellett volna, írni a terv-' pályázatot, de mivel az idő sürget,. hozzájárultak fihoz, bogv az elkészített tervpályázat alapján adják ki a munkálatokat. Jövő csütörtökön ki­írják a ríyilvános árlejtést és a nagyarányú köz­munkák ezzel megkezdődnek. Itt említjük meg, hogy a főváros gondnoki hivatala a bútorkószlet egy részét kiselejtezi és az új bútorokra^ szintén nyilvános versenytárgyalási írnak ki.'. A mifitatísztvíselőröl nyugdíjaztatása után derült kí, hogy sikkasztott A szolnoki törvényszék egyévi börtönre ítélte Navalka László írodaíőtísztet Szolnok, január 31. (A resti Napló tudósítójának tele főtt jelentése,) 1917-ben, az akkor még meglévő A Nap című lapbau Navalka László jászberényi ^járásbíróság! ­irodafőtiszt közleményben hívta fel a jószívű em­bereket, hogy segítsenek az ő .szerencsétlen csa­ládján. A közlemény nagy feltűnést keltett, mi­után köztisztviselő kért u közönségtől segítséget.. Másnap megjelent egy űr a szerkesztőségben és 400 koronát tJett -le Navalka javára azzal, hogy a nevét né írják- Iii., Később kiderült, ' hogy dr. Balogh Jenő akkori igazságügyminiszter segítette meg ilymódon a közönségbe*/ foídpló tisztviselőt,, .{márt meggyőződött arról, hogy NafffUm László kitűnő liszt viselő, akit feleségének éveken út-tartó-' betegsége juttatóit nyomorba. Navalka ettől az id|íőj kezdve rerdesen ellátta hivatalát, i íjiinta­tiszt. viselőnek' mutatkozott, inig 1929 június 1-én"' nyugdíjba ment. Nyugdíjaztatása után különböző hiányokra jöttek rá. HarmincrendbeU sikkasztást fedeztek fel, amiért inult év március 7-ikcn le is tartóztatták. Bűnügyét -péntek»'a- reggel kezdte tárgyalni a szolnoki törvényszék Fuchs-tuuiicsa. Navalka László sírva jelentette ki. hogy bűnösnek érzi. magát, bár nem követelt el tudatosan sikkasztást. Felesége betegsége én- saját italossága miatt any­njfira beszámíthat lan colt, hogy <-• hivatalos pén­zéket összekeverte a saját pénzével, nem tudta, hogy-mi kor költi cl másnak a pénzét. Dr. Nagy László, a jászberényi járásbíróság elnöke, tanúvallomásában elmondotta, hogy Na­valkánál jobb tisztviselőt nem ismer. Korrekt és becsületes ember volt harmincévi közszolgálata alatt, úgyhogy amikor nyugdíjaztatása után a sikkasztások kiderültek, ő nem akarta, elhinni, hogy Navalka sikkasztott. % A tanuk kihallgatása után Tóth Gábor királyi ügyész súlyos büntetést kéri." Móra Miklós védő bemutatott 100 darab orvosi receptet, amelyeket húsz év "óta- ágyban fekvő:.féles-ége részére csinál­tatott meg Navalka. rengeteg orvosi számlát és f\töbh. mint száz darab •feladórvr.ényt., amelyeken , icülonbö^ összeget küldött Felvidéken lakó anyósa •számára.- Aiiutáogy mindezekből megállapítható, liogy családja számára költötte el a sikkasztott pénzt,' minthogy íovábbá az orvosok megállapítot­ták, hogy- családi bajök és italozás miatt korlátolt beszámíthatóságú egyén, a védő enylio büntetést kért. A bíróság bűnösnek mondotta ki Navalka Lászlót a vádbeli cselekményben es a nyomatékos er y hí tő körülményekre való tekintettel egy évi. börtönre ítélte, amelyből tiz hónapot kitöltöttnek vett. Kimondotta a hivatalvesztést, egyben elren­delte N avalka azonnali szabadcinbocsátását. Navalka az ítélet súlyossága, az ügyész az enyhítő szakasz alkalmazása miatt jelentett be fellebbezést. Csappant érdeklődéssel tárgyalja a Ház a fővárosi javaslatot (Haját tudósítónktól.) A képviselőházban pén­teken a csütörtöki nagy érdeklődés után alig 20—25 képviselő volt jelen, amikor Almásy László elnök 10 órakor megnyitotta az ülést — és ezek közül is csak thrr*rws}yvv e lurtázk/odtqk a terrmb-'n. Az elnöki előterjesztések titán a fővárosi javaslat 1 tárgyalására tértek át. Az első. felszólaló Rothen­síein Mór volt, 'a ki "rögtön konstatálta, hogy az előző napi érdeklődés, után bekövetkezett a reakció. Gaal Gaston; Xapfogyatko ás! Rothenstein Mór: Azt hittem, hogy a kará­csonyi szünet alatt a belügyminiszter visszavonja ezt a javaslatot, vagy legalább is átdolgozza. Esztergályos János: Te nem ismered Bélát, aki 2G éves! (Derültség.) Rothenstein Mór ezután hosszasan bírálja a javaslatot, amelyet nem fogad el. Különösen a széksértésről szóló paragrafusokat kritizálja. Erre az intézkedésre szerinte semmi szükség. Buday Dezső szerint a fővárosi tőrvény héza­got pótol. Kifogásolta, hogy amikor a főváros tanácsától elveszik a jogokat, nem ruházzál;, át a tör vényhatósági tanácsra. A fővárossal szemben sokszor felületes kritika nyilvánul meg. Foglalko­zik a budapesti választók foglalkozási arányszá inával s azt a következtetést vonja le, liogy az ipari osztálynak a kereskedelemnél nagyobb arány­ban kell képviselve lennie a közgyűlésen, végül elfogadta a javaslatot. Malasits Géza megállapította, hogy ilyen katasztrofális atmoszférában, ilyen súlyos gazda­sági viszonyok között nem lehet ezt a javaslatot tárgyalni. A miniszter ár kifogásolja a főváros költségvetését. Ezt nem lehet a koldusok néiizén helyreállítani. IIa tlipkát 1924-béri sikerül: volna polgármesternek megválasztani és nem kellett volna belőie főpolgármestert csinálni, ez a javas­lat sohasem került volna a Ház elé. A keresztény párt, amikor uralmon volt. semmit sem tudott pro­dukál ni. Ez a javaslat a kurzusuralom betetőzése, ha törvény lesz belőle, ismét életbe'.ép a mult századvégi klikkek rendszere, mir den korrupció­jával. Kifogásolja a -főpolgármester kiszélesített hatáskörét és a javaslatot, amelyet reakciósnak tart, nem fogadta el. Bud János kereskedelmi miniszter ezután két törvényjavaslatot és két jelentést terjesztett be. majd az elnök napirendi indítványt tett, mely szerint a Húz legközelebbi ülését kedden délelőtt 10 órakor tartja. Felolvasták még az interpelláció« könyvet, amelyben Sándor Pál hadikölcsönvalo­rízációs és Peyer Káróly rokkant-interpellációi'* szerepelt, majd az ülés két órakor véget ért. Leszaksdt a híd a madridi expressz alatt A vonat a mélységbe zuhant — Eddig 3 halott és 11 sebesült Madrid, janudi SÍ A madrid—aljrecimsi expressz csütörtök Cíte a gib­raltári partoktól nem messze, Los Barius állomás eló'tt szerencsétlenül járt. A/, expressz alatt besza­kadt egy Ii i d és a vonat a mélységbe zuhant.. Szerencsére aliff voli néhány ntas az expresszen s !fy a halottak és sebesültek száma aránylag csekély. Péntek reggeli? három halottat és 11 súly»« sebesültöt húztak e 1 ü a szíUob csolt v «• S ó II o k alól.

Next

/
Thumbnails
Contents