Pesti Napló, 1930. február (81. évfolyam, 26–49. szám)

1930-02-01 / 26. szám

6 Szombat PESTI NAPLÓ 191. február 6 A Mária Terézia Rend A Pesti Napló január 29-iki száma : A»/. új Signum landi«« című cikkének a Mária Terézia Rendre vonatkozó részére jól értesült helyről a következő sorokat kapjuk: Mária Teríti a vitézi Rendet Mária Terézia 178— ITfeO Magyarország apostoli királya (királynője),Csehország királya, osztrák főhercegnő — alapította. Férjét 1745-ben római szent birodalmi császárrá választották. Járni « Lélreértés, mikor Mária Teréziát, császárnőnek mholdják. Ő ugyanis, mint a császár felesége, császárné volt, deg nem császárnő. A Rendet a király (királynő) az örökös királyságok és tartományok hadseregei részére tisztán katonai vitézi jelleggel alapította, mégpedig — a rendszabályok pontos meghatározása szerint — a legmagasabb érdemrendnek, amely egyenlő rangú az Aranygyapjas Renddel. A Mária Terézia Rend autonóm vitézi rend, melynek mindenkori nagymestere, az alapszabályok szerint, az uralkodó. A Rendet 170 éven keresztül az esetenként a rendtagokból összeülő káptalan a legszigorúbb és kizárólag hiteles hadiokmányok alapján ítéli oda, nem tisztán személyes vitézségért, hanem oly diintő jelentőségű kivételes hadicselekményekért, amelyek a minden Liszttől megkívánt kötelesség teljesítését magasan felülmúlják. A Rendkáptalan tehát mindenkor elbírálja azt, hogy a vitézség és a haditényvnek kihatása megütik-e az alapszabályok szerint megkövetelt mértéket. Az uralkodó azokat, akiknek a káptalan a Rendet megítélte, promoválja, és ezáltal az illető a Rend tagjává lesz — mint lovag, parancsnok, vagy mint nagykeresztes. A kitüntetés fokozatai nem a haditények nagyságát jelképezik, hanem az alapszabályokban lefektetett parancsnoklási viszonyokhoz is kötve vannak. A Rendet tehát senki sem adományozza; tagjává az arra érdemesnek talált felvétel itt,Tán lesz. A Mária Terézia Rend a legdemokratikusabb rend, mert elnyeréséhez, a statútumok szerint, az előírt követelményeken kívül sem rang, vallás, sebesülés, egyéb érdemek vagy kegy nem jöhet tekintetbe. Az odaítélés, a promoveálás és a rendfentartás autonóm módon megköti a káptalant és a nagymestert. A nagy alapítónő a statútumokban így rendelkezik: E tekintetben úgy saját, mint utódaink kezeit megkötjük.. Az alapítás óta, tehát 170 év alatt, a káptalan határozatát a nagymester mindig el is fogadta. Károly király, a Rend nagymestere is a rendszabályaik kényszere alatt és technikai okokból (Madeira, mesteri jogait előbb férjére, majd ennek halála 'után fiára.) a A n.'uy •.tmtá viltjhéhul^Wwi^afilMlte mc#i tiszt hurcolt különböző harctereken. A lisztek óriási mennyiségű beadványainak már csak átvizsgálása is éveket vesz igénybe, de sok beadványra csak a legutóbbi időben megjelent különböző (saját és ellenséges) vezérkari művek vetnek világosságot. (Például Bchtoldsheim (0 évvel a custozzai ütközet után az olasz vs..'kari mű alapján nyerte el a Rendet. Most Inselt tábornok haditényét is csak az olasz vezérkari munka alapján lehetett Pofkosan elbírálni.) Sokan viszont hadifogságuk és a monarchia összeomlása miatt voltak akadályozva a beadványok elkészítésében. Hogy a káptalan Czévi január 31 ig kitolta a kérvények benyújtása idejét, nem jelenti azt, hogy a Rendkáptalan enyhébben bírálja el a kérvényeiket, ellenkezőleg, még szigorúbb és nehezebb bírálatnak lesznek alávetve, éppen az idő hosszúsága miatt és akinek a beadványa nem kizárólag eredeti hadiokmányokra támaszkodik, nem jön számításba. A határidőkitolás azon alapszabály értelmében történik, amely kimondja, hogy a háború után a pályázóknak elegendő idő adandó a beadványukhoz szükséges okmányok beszerzésére. A Rendkáptalan most éppen úgy, mint a múltban is, oly kimagasló fegyvertényeknél, amelyek azonban a Rend elnyeréséhez kötött feltételeknek nem felelnek meg, a pályázóknak egy más — természetesen magas — kitüntetést ítél oda (de hato adományozza). Az így odaítélt kitüntetést csak akkor lehet viselni, ha azt a jelenlegi államfő engedélyezi. Furcsa volna olyan bédikitüntetés viselését meg nem engedni, amelyet a magyar vitézség megjutalmazására jogosan odaítéltek, amikor oly idegen rendeknek viselését is engedélyezik, amelyekkel nem vitézséget jutalmaznak. A kérdéses cikk azon pontja, hogy sőt egy arány vitézségi érmet odaítél a Rendkáptalan —t.: előbbiekből folyik. Hogy ennek adományozása a császárok és királyok idejében ismeretlen volt, az onnan vén, hogy Károly Urál, a tiszti arany vitézségi érmet a háború alatt alapította. (Különben a káptalan által odaítélt arany vitézségi én-Kt Károly király is jóváhagyta. Például Hadffy I.I. gyalogsági tábornok esetében is.) Ez a tiszti aranyérem sohasem volt tartozéka a Mária Terézia Rendnek, mert Károly király csak egyféle tiszti arany vitézségi érmet alapított. A Roidkáptalan felerészben magyar, felerészben cuzü'ák tagokból állott. Más nemzetiségű tagja nincs. A szigorúan egységes és egy nívóban tartott elbírálás megkövetelte, hogy a káptalan ugyanazon tagjai ítélkezzenek kezdettől az m idén történő utolsó káptalani gyűlésig, amely hivatva van a világháború még hátralevő beadványait is elintézni. A legtökéletesebben világítja meg a helyzetet és a Rend odaítélésének módfeletti rigorozitását az a tény, hogy a történelem legnagyobb háborújában, ahol az osztrák-magyar monarchiának 7 millió katonája harcolt, alig százan nyerték el a Rendet. Ma már ezeknek is csak körülbelül a fele él, Magyarországon huszonnégyen. PURGO a halhatók királya. K f/issislisn készülj lelnB.5!tajzcímekak .lsdr. Váljunk el, ne váljunk el? »A családi élet mind erősebben bomlik" — mondja a Katolikus Nőegyletek Szövetsége — „A válás betetőzése annak a sivárságnak, amely a házasélet mögött húzódik meg" — Megnehezítik a válást Magyarországon Gerlóczy professzor és Szabó Zoltán királyi főügyészhelyettes véleménye (Saját tudósítónktól.) Anélkül, hogy egyelőre a dologhoz hozzászólnánk, az alábbiakban szó szerint idézzük« a Katolikus Nőegyletek Szövetségének röpiratából ezt a részt, amely röviden arról szól, hogy — bajok vannak a házassággal. — Budapest székesfőváros Statisztikai Hivatalának — mondja a röpirat — most megjelent évkönyve megdöbbentő képet fest a családi élet mind erősebb bomlásáról. Egy esztendő óta nem kevesebb, mint 1780 házasság szakadt meg válással Budapesten, ami azonban korántsem fejezi ki teljes mértékben, mi ragja, bontogatja társadalmunk alapjai, a családot A válás maga ugybenis csak betetőzése annak a szörnyű nyomorúságnak és sivárságnak, amely a mai házasságui között sokszor meghúzódik. — A fővárosban élő Il.712 férfi közalkalmazott között — mondja azután a röpirat — kétszer annyi az elvált, mint a fővárosban általában. Az. 5752 női közalkalmazott között pedig hatszorannyi az elvált, mint a férfiakról. — Mennyi könnyel, mennyi elkeseredett és milyen kötét indulatokat takar ez a tény: 1783 válás egy évben. Hová ágaznak azok az utak, amelyeken az egymásnak örök hűséget esküdött 958 katolikus férfi és katolkus nő most tovább bolyong. 1783 Válással szemben — fejtegeti tovább a röpirat — 10.191 házasságot kötöttek egy esztendőben a fővámban. — Gondolkodjatok kissé — fejeződik be a röpiat — ezeken a számokon és a mögöttük megtörten vergődő mele.t. Közöljétek w»Dlá«W tc%158tíl!'%g? ezt a lelki betegséget meggyógyítsuk... • A családi élet mind erős ebben bomlik. Calami rágja-bontogatja társadalmunk alapját, a családot. A válás csak fetelőzést annak a szörnyű lelk !«»/0,r orságnak és sivárságnak, amely a mai házasságok között sokszor meghúzódik: — olyan mondatai ezek a röpiratnak, amely mellett nem lehet szó nélkül elfunni. Egy ügyvéd reformterv© És most beszéljen a házasságról és a válásról dr. Gerő Ernő ügyvéd. Hadd mutassuk be öt először. Az ügyvéd úr irt egy röpiratot. A házasság és a válás gyökeres reformja, ez a címe. Hetvennél több paragrafus van ebben a javaslatban és az ügyvéd úr azt szeretné, hogy ebtől törvény legyen. Dr. Gerő úr ezt a röpiratát ezerszámra elküldötte orvosoknak, ügyvédeknek, a saraság és a képviselőház tagjainak. Az ügyvéd úr legkomolyabban kifejti munkájában azt, hogy a házasság ügyében valamit tenni kell. Azon a ponton, hogy a családi élet mind erősebben bomlik, találkozik a Katolikus Szövetség véleményével. És ezzel kapcsolatban azt mondja röpiratában az ügyvéd úr: — A házasság béklyói alól — fel kell szabadtani az egyéneket. Magyarországon most ezzel az elvvel szemben hallatlan tevhetségekbe ütközik a házasság felbontása. Vannak házastársak, akik évekig, évtizedekig külön élnek anélkül, hogy elváltak volna. Ez erklöcstelen állapot, mert hiszen az ilyen házasfelek monogám házassági kereten belül poligám életet élnek. Gerő ügyvéd úr elsősorban tiltakozott az ellen, amikor a szövetség röpiratát megmutattuk • neki, hogy Magyarországon •••ok volna a válások száma. Nem, ez ügyvéd úr egyáltalán nem sokalja as'83-as számot. Nézzük c',ak me?. . .Mondja — hogy mi van például Svájcban, nem beszélve Franciaországról, vagy Angliáról. Svájc a válások hazája, mert — ha nem tudnánk, ezt is közli velünk az ügyvéd úr - - fixálni akaró olaszok hetveöt százaléka elmegy Svájcba, ahol nem nehezítik meg a rózsalánc szétszakítását, fia most keserű le«» az ügyvéd úr hangja. Arról beszél, hogy nálunk ahelyett, hogy megkönnyítették volna a válást és ezzel sokezer ember visszanyerhetné óhajtott szabadságát, most még megnehezítik. Például megnehezítették azt önkényesen,panaszolja — hogy külföldi állampolgár egy magyar állampolgárt minden nehézség nélkül örökbefogadhasson. — Mert — mondja — azelőtt rengeteg külföldi fogadtatta örökbe magát stálunk, hogy azután a magyar törvények alapján kön inyű szerrel elválhasson. A törvényt még nem változtatták meg, ellenben az örökbefogadást megnehezítették. Kérdezem, hogy miért baj, ha nálunk válnak el a külföldiek? Bevallom, erre nem tudok választ adni az ügyvéd úrnak, aki most arról beszél, hogy nálunk már többízben hangzottak el gyűléseken olyan hangok, hogy meg kell szüntetni a polgári házasságot. Nos hát, — mondja — ha ilyen javaslat kerül a parlament elé, soha senki meg nem szavazná, mert tudomásom szerint a képviselő urak között is nagyon sok a nős és főleg elégedetlen ember. Hogy érti, — kérdezem — hogy elégedetlen? — A Házassággal természetesen, — fejezi be az ügyvéd úr. Orvosi vélemény k, hogy tekintélyi érvekkel is alátámassza meggyőződésének igazát, felmutatja azt a rengeteg válaszlevelet, namit orvosoktól, ügyvédektől, bíróktól kapott röpiratára. — Itt van például — mutatja — dr. Gerlóczy Zsigmond professzor levele. — A válás kérdése, ebben igazat adok önnek, írja a professzor — nem jól van úgy, ahogy ma van. lzt mi orvosok is tapasztaljuk, amikor a lelki bajok okát meglátjuk a boldogtalan házasságban és látjuk azt is pro és kontra, hogy valamit tenni kellene. Ügyészi vélemény Vagy például dr. Szabó Zoltán kir. -fettj^ég^lyette* ítsa: fl . — A válás gyökeres reformját, illetve az abban ffplal'u'kat komolyaknak tartom. Magany is ninden irányian a szabadelvű., eszme és an. Akaratszabadság minél teljesebb érvényesülésének vagyok híve. Egy törvény terve Most megkérdezem az ügyvéd urat, hogy mi lenne a leendő. — Törvényt kell hozni, — feleli — amelynek lényege: 1. A törvényszéknek ne legyen joga ahoz, hogy a házasfelek benső életét rendőri, vagy vizsgálóbírói módon kinyomozza és a bizonyított, vétkes cselekmények legyenek jogcímek ahoz, hogy a házasságot felbontsák. 2. Ellenkezőleg: a házasfeleknek legyen joguk arra, hogy maguk határozzák meg a házasság felbontásának idejét, közös akarattal, vagy 3. esetleg — hosszas különélés esetén — az egyik fél akarata értelmében is lehessen felbontani a házasságot. A különélő, de el nem vált házasfelek szövetsége Azt is mondta az ügyvéd úr befejezésül, hogy annyi jelentkezője van, hogy most már a közeljövőben megalakítja a különélő, de el nem vált házasfelek szövetségét. Hogy milyen nemhez tartoznak ezek az összetörhetetlen, de megint házassági rabigában szenvedők, azt is elárulja akkor, amikor beszámol arról, hogy fent áll Pécsben, a Férfijogok Ligájánál. — Kapcsolatokat kerestem, — mondja. (B. B.) Lengyelország külpolitikája elősegíti a francia-német megegyezést Varsó, január 11. Zaleski külügyminiszter ma a képviselőház külügyi bizottságában Lengyelország kispolitikájáról expozét mondott, melyben hangsúlyozta a lengyel külpolitika békés irányzatát és emlékeztetett arra, hogy a Kellogg-és Litvinov-egyezményei lengyel kezdeményezésből származnak ,a pedig 1927-ben a Népszövetség elé terjesztett lengyel javaslatnak köszönhetik létrejövetelüket. Lengyelország ebben a javaslatban a háborúviselésről elítélőleg nyilatkozott és megállapította, hogy Lengyelország és a lengyel állameszme a pacifizmus alapján áll. Zaleski megemlékezett Lengyelország és a nyugati államok között fennálló viszonyról, melynek során kiemelte azt a szoros köteléket, mely Lengyelországot Franciaországhoz fűzi nemcsaka kölcsönös szimpátia, hanem a közös érdekek, a kölcsönös szükségletek értékelése alapján. Franciaország és Lengyelország akciója lehetővé teszi, hogy észszerű megegyezés jöjjön létre Lengyelország és Németország, valamint Franciaország és Németország között, amely egyesség Európa békés egyensúlyának alapjául szolgálhat.